Budapesti Hírlap, 1854. március (357-381. szám)

1854-03-01 / 357. szám

óta megszűnt a hadiszerek szállítása. Nem kevesebb mint 200-ra teszik azon vagyonok számát, melyek különböző nagyságú ágyuk-, vézágyuk-, golyók-, s mindennemű hadiszerekkel voltak megrakva. Ezen hadiszerek, melyek részint a do­u­a­i-i, részint a la fére-i arsenalok-s öntödékből kerültek, mind M­e­­­z - be szállíttattak.­­ Tegnapelőtt mintegy 100 személy fogatott be, többnyire az aristokratikus St. Germain­­külvárosban. A befogatott személyek többnyire a fusionista­ párthoz tartoznak. Számos terhelő levele­zésekre találtak. Hírszerint Guizot­nál is házmo­tozás történt. A befogatott legitimisták M a­z a­s-ba vitettek. Rudolstadt, febr. 21. Az 1848-ks idő­szakban a német földön történt nyitások közt volt több helyeken , így a schwarzburgi hűségben is a halálos büntetés eltörlése. Asch­o.-rudolstadti jelen országgyűlésen a ministérium ajánlatára a rendek a halálos büntetést újra helyreállították. Madridi legújabb tudósítás szerint, mely Párison keresztül érkezett, Spanyolországban nyug­talanság ütött ki, minek következtében az egész or­szág ostromállapotba tétetett. , Turinban a tanulók csendzavarást idéztek elő, s maguknak szünidőt erőszakoltak ki, hogy a genuai ünnepélyeken jelen lehessenek. Sz. Pétervárról, febr. 13-ról írják, hogy orosz császár ő felsége egéssége már tökéletesen helyreállt, s egy kikocsizása alkamával a nép által örömviadallal üdvözöltetett. A legkitűnőbb orosz unokok értekezletre vannak meghiva Sz. Péter­­várra. Alexandriából (Egyiptom) a legújabb hírek febr. 18-ig terjednek. Az austriai kath. missio Chartumba megérkezett. A helyőrség A­d­e­n­b­e­n, a vörös-tengernél tetemesen szaporittatott. Felső- Egyiptomban és az abyssiniai területeken rendet­lenség és pártharczok dúlnak. AUSTRIA, Bécs, febr. 26. „O. C.“ (A semleges államok tengerjogáról.) VII *) „Arról nincs kétség“ — úgymond Heister — „hogy az egyik elvnek . ..szabad hajó szabad vagyon“, szerződésszerű kötvényeiből teljességgel nem le­het a másiknak is: „tilos hajó tilos vagyon“ elfo­gadását abból önkényt folyó gyanánt következtet­ni, és úgy,mint a­mily kevéssé lenne ez megfordí­tott esetben megengedhető. Hol az utolsó tétel van elfogadva, a kötvény szigorát gyakran azzal sze­lídítették, miszerint még a hadüzenet tudomásra jutása előtt ellenséges hajókra felrakott semleges árukat az elkobzás alól felmentik. Lehetetlen azt állítni, hogy az újabb rendszer közérvényűvé e­­melkedett. A szerződések sokasága, melyekben az ki van kötve, még nem mutatja általános elfo­gadtatását. Épen a legtekintélyesb tengeri hata­lom szegült annak mindig ellene, s annak meg­engedését mindig csak szabadalomnak tekinté. De ép oly kevéssé lehet bevégzett ténynek tar­tani azt, hogy a régi rendszer közérvényű sza­bályul szolgál, szerződés szerinti kivételek hiányá­ban, és minden európai állam köteles annak ma­gát alávetni. Meg lehet engedni, hogy minden hadfolytató félnek szabad legyen ellenséges va­gyont elvenni, hol azt találja, de azért nem szük­ség őt feljogosítni, s nem is jogosíttatott fel, azt egy harmadik jogainak megsértésével tenni. Még az úgynevezett embargo (letartóztatás) esz­közéről kell szólnunk, mert az olykor semleges államok hajóját is érheti. Az embargo, mely embargar (feltartóztatni) spanyol szótól ered, abban áll, miszerint egy vagy több nemzeteknek épen valamely állam kikötőiben vagy területéhez tartozó tengeren találtató hajói előlegesen letar­tóztattatak, és elmenetelük meggátoltatik. E rendszabály vagy közvetlen kísérője egy beálló hadiállapotnak, vagy elővigyázatilag megelőzője egy oly állapotnak, s az, ha ez bekövetkezik, vég­legessé változik, azon hatásokkal, melyeknek el­lenséges vagyon és személyek jogszerűen alája vettethetnek; vagy pedig az csak államrendőr­ségi rendszabály, az azt alkalmazó állam belér­­dekei végett, különösen, hogy meggátoltassék, miszerint a belállapotokról­ bizonyos tudósítások máshová elvitessenek, hogy rendőri vagy tör­vényszéki vizsgálatokat eszközölni lehessen,vagy épen, hogy sürgető szükség esetében a hajók, i­­­gényzetük és terhük valamely azon állam irányá­ban, melyhez azok tartoznak, nem ellenséges használatra, teljes kárpótlás eszközlése mellett, fordíttassanak. Végre a letartóztatás különös visz­­szatorlások eszköze, vagy előkészítője is lehet. Épen úgy lehet az ostromzárlatot, azaz fegyveres erővel­ tényleges elzárását valamely idegen part­nak, egy vagy több kikötőnek, minden külfölddeli közlekedéstől, tökéletes hadüzenet nélkül is alkal­mazni, akár visszatorlásképen,akár valamely bekö­­­vetkezendett jogsérelemnek, példa egy hajóhad ki­indulásának, vagy az ellenség számára segélyező szállításának meggátlása végett, mielőtt az ide­gen állam a maga szándékát határozottan kije­lentette, mely időközben gyanút ébreszthetett. Igaz, hogy csak a legújabb históriában vannak példái az ostromzár utolsó módjának, névszerint repressáliák alakjában, de kétségbe vonni nem lehet, hogy annak ez alkalmazása jogszerű, s hogy még semleges hatalmak is, az e fejtegeté­sek folytában előadott feltételek alatt, az által kötelezvék. Egyébiránt minden semleges állam­nak kétségtelen joga van, jogellenes bánásmód és erőszakos túllépések ellen kellőleg előgondos­­kodni, sőt mindenesetre fegyverrel is oltalmazni .) Lás d » „B. P. Hirlap“ 351—dik számát,­­ magát, Őt illető jogú gyakorlásában, és a had-] folytatók túllépései ellen alkalmas torlórendsza­­bályokat alkalmazni. Ép oly hasznos, mint meg­engedett biztosítási mód a kereskedőhajóknak hadihajók általi kisérése, s szükség esetében fegy­veres erőnek is .felállítása, akár egyedül, akár más államokkal egyesülve, a valódi semlegesség el­veinek fenntartására. KÜLFÖLD, Anglia, London, febr. 22. Az expeditionális had­test táborkari főnökségével Pennefather al­ezredes kínáltatott meg, ki el is fogadta ezen ál­lomást. E szerint most már csupán a főhadsegédi állomás nincs betöltve. A „Gazette de Londres“ közli Raglan lordnak főparancsnokká, s B­e­n­­tinck, Campbell, Airey, s Eyre ezrede­seknek dandár-parancsnokokká kineveztetését. A Ripon, Manilla, Orinoccos Niagara­­ma indulnak el 3,300 emberrel; a Cambria­s Vulcan 1,500-al pénteken; a Himalaya 1,400-al jövő hétfőn; az Emeu­s Simoo 2000-el mához egy hétre ;a Golden Fleece­s Atrato 2,200-al kissé később. A földközi- tengeri dandár, a Gibraltárban levő 44-dik­ ezredből, s a máltai helyőrség két ezredéből fog állani. Southamptonból írják, mikép a partra folyvást számosan tódulnak, hogy az elin­dulási készületeket szemléljék. A Fire-Queen gőz-yacht Portsmouthból oda érkezett, Cochrane admirál főparancsnokkal, ki a Hi­­malaya fölött tartott szemlét. E hajó pénte­ken induland Portsmouthba, hogy a 93-ik ezredet fölvegye. Martin admirál nagy tevé­kenységet fejt ki az előkészületekre a felügy­elés­ben. Az alsóház szavazata következtében tíz új század tengerész-katonaság képeztetett, s a többi századok 130 főre fognak emeltetni. — A görögök fölkelését itt nyugtalansággal tekintik, s feszült figyelemmel keresnek a „Ti­­­mes“-ban valamely czélzást, a kormánynak e tárgybani nézetei­ s határozataira. E lap hoz ugyan ma egy vezérczikket, Görögországnak Európáhozi állásáról, azonban e czikk épen csak a kormány zavarát látszik elárulni. Hogy Görög­ország rész adós, s hogy semmi tekintetben sem akar megfelelni ama várakozásoknak, miket 24 év előtti feltámadása gerjesztett, oly ismeretes és kimagyarázható dolgok , miknek semmi közük sincs a jelen perez égető kérdésével. Továbbá az magától értetik, mikép a nyugati hatalmasságok a görög udvart legszigorúbb semlegességre szó­­lítandják fel, s ezt kétségkívül már meg is tették. „Szükséges,“ úgymond a „Times“, — „mikép szilárd, de barátságos állást foglaljunk el a görö­gök irányában, s a görög kormánytól hatályos biztosítékokat nyerjünk az ország nyugalma­s já kormányzása iránt. Hiszen Angol é­s Francziaor­­szág seregei s hajóhadai csak néhány órányira vannak a Piraeustól, s nem engednék meg, hogy Görögország orosz tartománynyá változzék át. Ha Görögország nyíltan hadat üzenne a szultánnak, ez­által természetesen a nyugati hatalmasságok­nak is hadat üzenne. Ez azonban aligha fog tör­ténni. Az a kérdés, hogy Angolország miként vi­selné magát a Törökországban levő keresztények fölkelése irányában. E kérdésre egyszerűen s egyenesen ezt válaszolhatjuk : Mi nem helyesel­hetünk egy oly állam elleni lázadásokat, melynek fenntartását elhatározók, sem a keleti kereszté­nyek irányában nem követhetünk oly politikát, mely azokat még inkább Oroszország karjai közé vetné, hanem Stratford lord felvilágosult né­zeteit követve, igyekeznünk kell, a portát a kül­­ellenség ellen megvédni, s egyszersmind fárad­ságunk jutalmául a keresztények számára nagy s gyakorlati, egyenjogúsági engedményeket nyerni meg; s meg kell őket győznünk arról, mikép be­avatkozásunk leghatályosabban biztosítandja jo­gaikat.“­­ A kormány közlönyei óvatosan hallgat­nak a Konstantinápolyban levő angol s franczia követek s admirálok közti viszályokról, noha nyil­vános titok, mikép nem annyira a kellemetlen időjárás, mint ezen egyenetlenség okozá azt, hogy az egyesült hajóhadak oly hamar visszatértek a fekete-tengerről a beykoszi öbölbe. Ellenben a tory lapok határozottan állítják, mikép Strat­ford lord nem akarta megengedni Dundas ad­­mirálnak, hogy a kormány sürgönyeit elolvashas­sa, s mikép másrészről az admirál nem akart va­kon megnyugodni az azoknak Stratford lord által adatott magyarázatban. Innen eredt ama viszály, melynek megszüntetése végett legközelebb a Ca­ra­d­o­c gőzös Konstantinápolyba oly sürgönyö­ket vitt, melyek a követek s admirálok közti vi­szonyt pontosabban meghatározzák. — A 20-ki alsóházi vita még mindig anya­got szolgáltat vezérczikkekre. A ministeriális la­pok nagyon örvendenek azon, hogy Palm­er s­­tan lordra hivatkozhatnak, kinek beszéde való­sággal csak azon jelentéssel bírt, mikép a többi ministerek védveit ismételé­s mintegy megerősíté­­s e szerint megc­áfolá azon véleményt, mintha Palmerston lord s a többi miniszerek közt valaha a keleti kérdésben meghasonlás létezett volna. A beszédnek ezen benyomást kellett volna tennie, azonban nem téve azt. Palmerston lord most, mi­után a viszály megszűnt, tartozott a kabinetnek ezen szívességgel. Mélyebb benyomást tett Dis­raeli beszéde,­­ ha Disraelinek őszintesége szintúgy el lenne ismerve, mint tehetsége, ekkor ezen dilemma: „M o r­b i­d credulity, or con­nivence“ (beteges könnyenhivőség, vagy egy­­közrejátszás) halálos sebet ejthetett volna a ka­bineten. Ma Urquhart az „Advertiserben“ így kiált fel : „A következő években még gyakran meg fognak emlékezni Disraeli ezen szavaira.“ A „Globe“, „Chronicle“ s „Times“ gúnyosan s kér­­kedőleg emelik ki azon tényt, mikép Disraeli, miután a ministerium ellen oly csípős beszédet tar­tott, annak nagylelkű támogatását ígérte meg. De ezen következetlenséget a jelen perez szükségéből, az ellenzék átalános tehetetlensége­, az alsóháznak a coalitiotóli függése­, s a háborúból lehet kima­gyarázni. Szónokot bizonyosan Oroszország ke­zére dolgozással vádolták volna, ha csak legtá­volabbi kísérletet is merészel tenni, a jelen perezben ministeri krcsis előidézésére. Beszédé­nek sajátképi czélja nyilván az volt, hogy a ka­binet egyes tagjai irányában a bizalmatlanságot ébren tartsa, s hogy azoknak, kik magukat sújtva érzék, megmutassa, mikép ha a háború nem foly­­tattatik,„becsületesen“, minden felelősség rájuk hárulandóaz 1850—54-ki „kék­ könyv“ bizonyít­ványai még akkor is jó szolgálatot tennének. — Palmerston lord felfogta e megkülönbözte­tést, s mérsékletten utasítá vissza Disraeli kifa­­kadásait. A­„Herald“ Disraeli beszédének szóvi­rágaiból újabb pessimisticus mérget szőtt, s azon gyanút fejezi ki, mikép a kormány nem akar többet, mint a portát a végső csapástól, Konstan­tinápoly elfoglaltatásától megmenteni. Russell lord pénteki beszédének végszavai valóban némi ürügyet szolgáltatnak ezen gyanúra.­­ Tegnap feb. 21-kén a fegyverek s gépek kivitele iránti tilalom egy ministeri rendeletnél fogva enyhittetett. E szerint a kiszállítók kiviteli engedélyt nyernek, ha levelek s más okiratokkal bebizonyítják, mikép áru­czikkeik nem orosz ki­kötők, vagy piaczokra szállíttatnak. A Déli Shields környékén azon hír ter­jedt el, mikép a kormány a tengerészek közti kényszerített sorshúzást, sőt talán épen a tenge­­rész-fogdosást akarná újra behozni. Az admirali­­tás — az eziránt onnan hozzá intézett kérdés kö­vetkeztében, határozottan megígérte, mikép sem­mi esetre sem fog kényszerítő­ rendszabályhoz fo­lyamodni, a hadihajók föllegényzése végett.­­ Az alsóház tegnapi ülésében Hoff­­m­a­n kérdé, ha váljon a külállamokkal, szerző­dések biztosítékot nyújtanak-e az iránt, hogy semleges kikötőkben nem fognak kalóz­hajók szereltetni föl angol hajók ellen; vagy ha várjon a kormány háború esetében, különös intézkedé­seket teend-e arra nézve, hogy az angol keres­kedő­hajók számára ezen oltalom megszereztes­sék ? — Erre Palmerston lord azt nyilvánítá, mikép a dolgok jelen helyzetében, ily kérdésre nem lehet felvilágosító választ adni. Francziaország, P­á­r­i­s, febr. 23. A „Moniteur“ ma O­m­e­r pashának egy Sumlából jan. 29-ről kelt köz­vetlen jelentését közli, mely számos isme­retes tényeken kívül, következő érdekes adatokat foglal magában: „Igen jelentékeny csata történt az oroszok karácson­napján, a Kalafáttól 6 mértföld­nyíre eső C­s­e­t­a­t­e falunál. Haderőnk 11 zászlóalj gyalogság-, 22 ágyú-, s 3 ezred lovasságból ál­lott. — A Csetate s Kalafát közti összeköttetés fenntartása végett 3 orosz zászlóalj P­o­j­a­n­a fa­luig mozdittatott elő. Csetatét 4 orosz gyalog­zászlóalj, 12 ágyú, 2 század Paskiewits -huszár, s 5 kozák­ század szállotta meg; a falu mögött az oroszok védsánczot állítottak fel. — Három órai elkeseredett harcz után az ellenség egészen ki­­vezetett a faluból. Míg csapatjaink ezen falunak rohammali bevételével foglalkoztak, egy másik orosz csapat a falu előtt felállított tartalékunkat támadta meg, s azon hibát követé el, mikép hátul akart nekünk kerülni, a­helyett, hogy jobboldal­ról támadott volna meg bennünket. Ez volt oka megveretésének, mivel csapatjaink a színhely e­­lőnyeit felhasználván, homlokállást változtattak, s a falura támaszkodtak. E ponton a csata 1 */2 óráig tartott. Mindjárt az ágyúzás kezdetén az ellenség puskalövésnyire nyomulván elő, gya­logságunk folytonos tüzelése nagy pusztítást tett az ellenség soraiban. Veszteségünk 300 halotra, s 700 sebesültre létetik; ezek közt vannak: Iz­mail s Musztaplua pashák, 3 ezredes, s 5 zászlóalj-főnök. A legpontosabb tudósítások sze­rint, az oroszok vesztesége 3000 holtra ment föl, köztük 4 ezredes, 3 zászlóalj-főnök, s legalább 60 tisztre. — A fejedelemségekben levő orosz haderő összesen 87,000 főre megy föl. Azonban ebből bátran le lehet számitni 10,000 embert, kik betegség miatt nem csatázhatnak. — Ázsiában két csatát elvesztettünk. E két csata nekünk leg­alább 2000 holt, s 4000 sebesültbe, valamint 14 ágyúba kerülhetett; e veszteséget a parancsno­kok ügyetlenségének kell tulajdonitni. — Csalá­dom egésséges, unokaöcsém Jenfik-bey a cse­­tatei csatában nagyon kitüntető magát, s akara­tom ellenére, mivel még igen fiatal, ezredessé léptetett elő.“ — Chalons-sur-Saone é­s Lyonból írják, mikép számos hadcsapatok, többnyire vin­ce­n­n­e­s-i vadászok, mentek ott keresztül, kik Lyonban a Rhone-gőzösökre ülnek, hogy később Toulonba szállíttassanak. Ezen csa­patokat, melyek talán csak szállás­készítők vol­tak, — hir szerint öt egész zászlóalj követendi.­­ Továbbá Lyonból írják, mikép ott egy főbb tiszt ment keresztül Páriából Algírba, hogy ott két muzulmán zászlóaljat szervezzen, melyek a többi franczia csapatokkal együtt, Törökországba fognak küldetni. Az expeditionális hadtest hihe­tőleg sokkal erősebb leend, mint eleinte mondák. — Az „IsuLép­­beige“ párisi levelezője sze­rint, egyelőre csupán öt dandár küldetnék ke­letre, a melyek összesen mintegy 25.000 főből állnának. Négy osztály­tábornok van már kijelöl­ve; u. m. :Pélissier, Canrobert, d’A­l­­lonville s Bosquet tábornokok. A dandár­­tábornokok közöl csupán Ferays Moskova herc­eg említtetnek a lovasság számára. Ezen lo­vasság a 11-ik dragonyos-ezredből, mely jelenleg Rómában van, s a spahi-­s afrikai vadász - ezredek két-két századából fog állani.A szervezést jelenleg W­i­m­p­f­e­n tábornok kezeli, ki több m­int három hét óta bízatott meg e küldetéssel. Az expeditio­nális hadtest később 50,000 főre fog emeltetni, mivel a várnai erősségbe 10,000 francziát, s 5,000 angolt akarnak helyezni. Mint mondják,T­a czárnak Napóleon császárhoz intézett válasza azon nyilatkozattal végződik, mikép ha kell, kész egész Európával szembe szállani (?). Továbbá a czár azon reményét fejezé ki, mikép ha a háborút nem lehet kikerülni, a Mindenható, kiben ő ere­jét helyezi, oly hatalmat s szerencsét adand az orosz seregnek, minővel az 1812-ben beírt. A leg­közelebb befogatott számos­ egyének közt, több legitimisták is vannak, sőt több papokról is be­szélnek. Ezenkívül számos menekültek ellen ki­­utasítási rendelet adatott ki. Görögország, Athene, febr. 10. A „Schw. M.“-nak ír­ják : A politikai kedélyhangulat itt igen ingerült. Tegnap a tanulók felmondták tanáraiknak az en­gedelmességet, fegyvert követeltek a török ellen. Rectorukat kényszerítők velük a k. palota elé menni, hol zajosan éljenezek a királyt „Előre!“ kiáltások közt Estve a török követségi palota előtt pereat-ot kiáltoztak. Kephaloniából már 600 ember ment el Epirusba, 360 Patraszból K­a­­­a­­mogdartis alatt. Korfuból lőkészlet ment Artába, hol az ifjú Karaiskakis állást foglalt mintegy 8000 főnyi felkelőhadával. Febr. 16—ki levelek komolyam attól tartanak, hogy a görög katonák átszökései a felkelőkhöz nagy kiterjedésben fognak történni. Azon ezre­dek, melyek hűségein bíznak, a határra rendel­tettek, a felkelőket annak átlépésében meggá­tolni. Arta városának a felkelők kezében létele csak a nyílt városra értendő, hol a felkelés tűz­helyét felütő, a kikötő és erősség 13-upán még a törökök kezében volt. Egriboszban, Negroponte szigeten szintén felkelési mozgalmak mutatkoz­­tak, melyek az albániaihoz hasonló komoly jelle­­műeknek látszanak. Athén és febr 17-ki utólagos tudósítások szerint a törökök Trikalában (300 lakosú falu Janina kerületben) a felkelés hírére néhány ke­resztényt legyilkoltak, s a görögök ellen sok ki­csapongást követtek el. Volo (2000 lakosú) és Larissa (más néven Jenischer 25000 lakosú vá­rosok) lakói a hegyek közé szöktek. Általában a janina-kerületi lakosság nagy része futásban ke­resett menekvést, s csak kis rész csatlakozott a felkeléshez, mivel a felkelősereg csak 8000 em­bert számít, Janina (kerület) pedig 400,000 la­kost.­­ A görög kir. kormány a diplomatiai ügynököknek kijelentette, hogy az izgatást rászó­­lólag kell fogadnia, és annak tovább terjedését ereje szerint gátolni fogja; egyelőre mindazon tisztviselők, kik a felkelőkkel összeköttetésben álltak, elbocsáttattak. Anglia képviselője kijelen­te, mikép erősítheti, hogy Anglia a csend helyre­állítására interveniálni fog. Törökország, Konstantinápoly, febr. 13. A „Journ. de Const.“ jelenti az angol-franczia gőzfregát­­osztálynak Beykoszba 5-bén történt visszatértét, mely 14 nap előtt ment el a feketetengerre; to­vábbá hogy­­i hajók egész Kaímáig kiterjeszték czirkálásukat; a szigorú hideg a hajózást igen megnehezítő.—Shumlaba D­­­e­u alezredes, B­e­u­r­­man parancsnok s Mercier és Dupuis urak megérkeztek. O­m­e­r pasha kitüntetve fogadta őket, s pompás lovakkal ajándékozá meg. A két utóbbi tiszt s egy angol őrnagy Kalafátba mennek, Szelim pasha rendelkezése alá. Telit Omer pasha megbízta,­ hogy azon oláh honfitársaiból, kik Bulgáriába vonultak, „hogy az orosz hadsereg nyomása elől meneküljenek,“ hadtestet alakítson. Omer pasha a szultántól kapott diszkardot Shumlában törzse jelenlétében nagy ünnepély közt vette által. Blondel Cuelebrook belga követ nem sokára Athénébe megy, megbízó leve­lét ott is átadandó. — Ha a szultán Drinápolyba megy, minden miniszerek és követek is követen­­dik. Konstantinápolyban csak a külügyminister és a consulok maradnak. — Az új nagyadmirál M­e­h e­m­e­t pasha még Drinápolyból nem érke­zett meg. A tartományokból, név szerint Szyria - Arábiából a nép szelleméről a legkedvezőbb tu­dósítások érkeznek. A „Tr. Z.“ írja, miszerint febr.­ 6-kán cs. k. internuntius ő excja az első bált adó, mely kitű­nő fogadtatás, a termek ritka pompája, fényes kivilágítás, izlésteljes feldiszités, szigorú rend, és mindenbel­ gazdagsága által meglepő a konstan­tinápolyi társaságot. Az „Imp. de Smyrne“ írja, miszerint a cs. k. austriai hadimarina elismerést érdemlő készéggel ragad meg minden alkalmat, hogy a kereskedési közlekedésre nézve hasznos lehessen. Ennek új bizonyságát adá a múlt napokban,midőn egy angol kereskedői csavargőzösnek, mely Smyrnánál meg­feneklett, újra lengővé tételét, az illető ügynök megkeresésére, azonnal 120 minden szükségessel ellátott ember kirendelése által eszközlé. Az em­lített ügynök az „Impart­“ szerkesztőségét meg- , kérte, ezért legmelegebb háláját tolmácsolni.

Next