Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)

1854-07-01 / 457. szám

■"1 Pest, Szombat, 457. ;b> Megjelenik 8 Up , hétfőt s a főbb ünnepek utini napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félév­re : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A'hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni —bel yjb en a 1 ap kiadé hivatalain, Lukacsi,, és társ könyvnyomdájában (Országot Ku\-■ walderház), vidéken minden cs. kir. postahiva tálnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czim , lak- \ hely s utolsó posta feljegyzése mellett’, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiséé hivatalba* eftandék. BUDAPESTI HÍRLAP fc*f Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás a julius-decemberi félévi folyamra. A jövő félévben e lapnak egy _ egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető — melléklete lesz, egy 10—12 ívnyi, finom ízléssel irt franczia regény, csinosfordításban, e czím alatt : „Pontanges marquis.“ Irta (xirardin Emiiné. — Ki a „B, P. Hírlap“ t. ez. előfizetői közöl — mire a- zonban kötelezve nincs — a fennirt és jö­vő julius közepén készen levő szép regényt bírni akarja, azt az előfizetés­hez csatlandó és a mellett bekülden­dő 20 = húsz pkrért díjmentesen megkapja', nem előfizető számára el­lenben vagy könyvárusi utón azon mun­ka ára 1 = egy pft. — E munkából a nyomtatási költségek levonása után meg­maradó egész összeg egy létesítendő magyar irói-nyugdíjalapít- ványra for.díttatik, mely intézet pár­tolását t, ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valá- nak szívesek elvállalni. Előfizetési föltételek: Helyben : Félévre 8 pft. Évne­gye d r e 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Év- ne gyedre S pft 20 kr. A julius közepén megjelenő fran­czia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. ! vagy vére általi szoros megérintése is előidézheti. Ellenben oly eset tudva vagy bebizonyitva nincsen, hogy víziszonyban sinlődö ember harapása, vagy annak nyálával s tajtékávali bemooskolás, avvagy különbeni közvetlen érintkezés által más ember a víziszonyt elkapta volna. Ezen betegség közönségesen 3,7,9—40 nap múlva , néha korábban , néha pedig később szokott kiütni, s" rendszerint 1, 2—3 nap alatt, .gyakran a legkinzóbb bajok között halálossá válik. 2. §. Az ezen veszélyes betegség meggátlására szolgáló elővigyázatok következő három pontra vo­natkoznak : 1. Hogy a kutyáknál s más állatoknál a veszett­ség kiütésének eleje vétessék. 2. Azon esetben, ha a veszettség mind a mel­lett is kiütne, az emberek és állatok minden to­vábbi sértéstől megóvassanak. 3. A megharapott emberek a legczélszerűbb bánásmód által a víziszony kiütésétől megöriztesse- nek, s a kiütés esetében nekik lehető segély nyuj - tassék, a megharapott állatok pedig ártalmatlanok­ká tétessenek. Ezen háromszoros czél elérésére , a következő útmutatás szem előtt tartása, nemkülönben a követ­kező magaalkalmazási rendszabályok legpontosabb megtartása szükséges. 3. §. A tapasztalás mutatja, miszerint a ve­szettség eredetileg a belföldi házi állatok között csak a kutyáknál, nagyon ritkán a macskáknál, s a vad­HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministefium f. hó 22-ki 10,924. sz. alatti kibocsátváoya által az ügyvédség ideigl. gyakorlatára kineveztettek: a pesti fötör- vényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Kalo­csán J ó z s a István, hivatali székhelylyel Pesten Kozák András. A belügyi ministeriumnak 1854-dik május 26-kán kelt kibocsátványa, * kiható minden koronaországokra, a katonai határőr­séget kivéve, az állatoknál a veszettség s az embe­reknél a víziszony kiütésének meg- gátlása iránt. A veszett kutyák s az ezekkel rokonfaju álla­tok harapásából eredő életveszélyes betegség meg- gátlása végett részint a helységi felsöbbségekhez , részint az orvosok s avatatlanokhoz kibocsátott sok s ismételve közhírré telt rend eletek daczára , még mindig s nem ritkán oly esetek fordulnak elő, melyekben emberek ezen betegségben siralmas mó­don pusztulnak el. Ennélfogva a belügyi ministerium által az em­lített baj meggátlására szükségesnek ismert elövi- gyázati rendszabályok s eszközök iránt a melléklet­ben foglalt útmutatás átalános s szigorú figyelemben tartás végeit kiadatik. Báró B a c h , s. k. Útmutatás az állatoknál a veszettség s az embe­reknél a víziszony kiütésének meg­gátlására szükséges elövigyázati re nd- szabályok és eszközök iránt. 1. §. A veszett állat harapása folytán eredő be­tegség, az állatoknál veszettségnek (dühödésnek), a kutyáknál ebdühnek, az embereknél víziszonynak neveztetik. Az említett betegséget az ilyos állatoknak nem csak — habár vér. nélküli — harapása, hanem föl— karczolt vagy különben sebes avvagy nagyon finom bőrhelyeknek p. o. az ajkaknak, azok általi meg- nyalása , továbbá az ilyes helyeknek azok tajtéka *) Birod. törvl. 1854. máj. 31-diki. XLVII. da­rab 132. szám. 9. A kutyákra nézve ártalmas, hogy ha hosszas időn át a forró kemencze mellett vagy az alatt, vagy a tűzhöz közel feküsznek, avvagy a napsugároknak közvetlenül ki vannak téve. 10. Nyáron át a kutyáknak 1 eg fökép en tiszta és fris vízre van nagy szükségük. Ezen időben te­hát ügyelpi kell arra, hogy mindig eleget ihassanak. lt. Kutyákat pajkosságból ingerelni, vagy u- szitani, avvagy az ivásban akadályozni tilos. Há valaki kutyák ingerlése vagy uszítása foly­tán megsérül, a vádlott a büntető-törvénykönyv 392. §. által kiszabott büntetésbe esik. 12. Koslató s bakzó kutyákat idejekorán pár- zani kell engedni. 13. A kutyáknak felügyelet nélküli hosszabb ideig tartó ide-s tova-futkározását soha sem kell megengedni, mivel ez által alkalmat kaphak más kutyákkali marakodásra, maguk marakodókká mérgesekké válnak, éhség és szomj miatt ártalmas holmikat esznek és isznak, de főkép mivel a tulaj­donos nem képes kutyájára fölügyelni. 14. Harapós és mérges kutyák ott, hol szűk séges, lánozra teendők, általában pedig akkép őr­zendők meg s oly gond viselet alatt tartandók, hogy általuk senki meg ne sértethessék. Ezen elővigyá­zat elhanyagolása a büntető-törvénykönyv 391. §- ban kiszabott büntetés alá esik. 7. §. Ha mindezeknek daczára valamely kutyán kórjelek vétetnek észre, arra annál nagyobb gond fordítandó s annál óvatosabban kell vele bánni, minthogy ez a veszettségnek kezdete lehet, mely már kezdetkor ragályosan hat. megnyittatni és a következendő rendben közleked­ni. Elindulás Orosházáról hétfőn és pénteken reggeli 6 órakor. Megérkezés Szár vason az nap reggeli 11 órakor, El i n dp 1 ás Szarvasról hétfőn és pénteken délutáni 3 órakor. Megérkezés Orosházán az nap estveli 8 órakor/ A postatávolság Orosházi és Szarvas közt 2Vs postaállomást teszen. Pest, jun. 24-kén 1854. * Cs. k. postaigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents