Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)

1854-07-01 / 457. szám

környezet a*­*1 zm________________ napartista elméknek hódol, vele együtt vP* a kormány­zó az ó-bonapartista párt is , azon cso­port koreai kivételével, kik Pietri,Aba­­tucci stb. személyeiben hivatalos államjukban Megrohadnak. Vájjon a keleti kérdésnek szintén nem volt-e valami köze Pereigny visszalépéséhez? Pereigny ur a természetes határok vii®zanyeré­­sd'­ s a nemzetiségek helyreállítására vonatkozó rendszer képviselőjének tartatott. A visszalépéséről szóló hir a nagy kabinetek előtt aliga lesz kel­lemetlen. 'Jr Utódja ügyes prókátor. A juli°sl forradalom idejében Billault úr az ellenzékbe tartozott. A februári forradalom után a socialita-párthoz kö­­­zeledett, s tudva van , mikép­p nemzetgyűlésen a „munkáhozi jogot“ védelmezte. Nem is sikerült neki a konservatív elveknek hódoló törvényhozó kamrába megválasztatnia.Viszályai­t. Napóleon­hoz azon időből veszik származásukat, midőn ez az általános szavazatjog helytál­lását javaslatba hozta. A Thorigny-féle Ministerium feloszlott, s Billault úr demokratiai eszményei tekintetéből a köztársasági elnöktől megbízást nyert egy uj kabinet alkotására. Vannak emberek, kik azt hi­szik, miszerint az uj blügyminiszer a napisajtó bilincseit egy kissé tág­asodja, s kik tudni akar­ják , hogy ő a ministérumot közbocsánat adá­sának föltétele mellett foglalta legyen el. Én sem az egyiket, sem a máikat nem hiszem. A ministériumoml többi változásokról ke­ringő hírek legaláb eddig elő még nem valósul­tak. Azt mondják,mikét a közbiztonsági igazga­tóság megszüntetek, ellenben a párisi rendőrfő­nök hivatali jogbal tágíttatni fog, és csak a na­pisajtó igazgatóága maradand meg a belügymi­­nistériumban. p "Mária a sajtóügyek jövő igaz­gatójául a tué8°k társulatának egyik elnökét W e­y urat n­ezik. ..­ Mi a csszári nemességet illeti, ez hallomás szerint lovg°k, bárók, grófok, marquis-k és herczegek el fogna állani, s a két első czim ki­váltkép hralmi és szépművészeti érdemek jutal­mazására^11111® szánva. Ez már mind megvolt az első ceásárvég idejében, kivéve a marquis czi­­met­ro­yről . Napoleon soha sem akart valamit hallani mivel az nagyon is a régi kormányzatra emlékezetett­udomán szerint a Temple, hol a királycsa­­lád­­végeztetés­e előtt fogva ült, lerontatott, s helyből állítólag nyilvános tér fog képeztetni. A Császár a városhatóságnak megparancsolás e he­lyt egy emléket állítani XVI. Lajos, Marie An­nette s gyermekeik számára. Tharn-et-Garonne megyében több mint száz­­■suti munkás fogatott el, összeesküvésről be­szélnek , mely a császárnak a pyrénéi fürdőkbe történhető utazása alkalmával fogott volna ki­törni. A megyefőnöknek „egésségi okbóli“ letéte­lét minap a „Moniteur“-ben olvastuk. Tudni akarják, mikép letételének sajátképi oka az álta­la gyakorlandó felügyelet hiánya lett volna. Rómában Fornari bibornok meghalt. E főpap főnöke volt a franczia pártnak a római udvarnál. Napi események. (Fővárosi és Vidéki napló.) Julia»­1. * Biborn­ok-hg-primás 6 eminentiája Bécsben mutatása alkalmával egy ottani művésznél a kevésbbé gazdagon adományozott magyarországi egyházak számára oltárképeket rendelt meg saját költségénTi'fm' közoktatási ministérium részéről is történtek ágyszerű megrendelések a bécsi severín­­egylet mű­vészosztályánál. A bibornok hg-primás egéssége megerősítése végett a folyó hó elején R­o­­hitsehra fog utazni. * M. hó 30-kan lejárt a határidő, melyet a pénzügyministérium a német 10 kros váltópénzek beszedésére visszavonhatlanul megállapított. *] Felsőbb helyről érkezett parancs folytán az itteni házbirtokosok az ereszcsatornákat házaikon pénzzeli bü­ntetés fenyítése alatt legrövidebb idő alatt megcsináltatni kötelesek. Ez üdvös rendeletet valószínűleg nemsokára ama másik parancs is kö­­vetendi, minélfogva a háztulajdonosok a házaik előtti járdákat is elkészíttetni kötelesek lesznek. A járdakészítés nem kerül többe az ereszcsatorna al­kalmazásánál, de csaknem szükséges­ ennél, s a mi több, a sok helyütt igen rosz állapotban levő járdák minden pillanatban emlékeztetnek e szükségre, holott az ereszcsatorna-hiányt csak az eső és hó juttatja eszünkbe. * A minap általunk említett és ajánlott vas­pályás felvételi fiók hivatalok (fiók indóhelyek) már csakugyan életbe fognak léptetni. Ezekkel az áruk elszállítására nézve tömérdek kényelem és könnyebbség van összekötve. Mennyi bajba került, míg az áruk a messze indóházhoz illető birtokosaik­­vagy a megbízottak által kikisértettek, ha az utas nem órákkal előbb volt talpon, az elkésések napi­renden valának; a város közepén szervezett ily föl­vételi hivatal minden bajokat elháritandják. Az el­ső ily hivatal a József téren a 11 -ik számú házban jul. elsejével nyittatik meg, s naponkint regg. 7— 12 óráig, délután 3—7-ig nyitva áll utasok, mál­hák és gyorsáruk fölvételére; innen túl a további­­i­ért felelősség vállaltatik. * A vízimalmok a vízhiány miatt nem őröl­hetnek oly erővel, hogy képesek volnának a fo­galatok lisztszükségletét teljesen fedezni. E körül­­aggasztó zavarba ejtheti a közönséget, ennél­­sürgősen figyelmeztetjük a gőzmalom tevé- Fijey igazgatóságát, hogy kettőztetett erővel igye­­keszék a bajt elhárítani, s az érezhetőbb szükséget megelőzni. * Kassáról írják:*Jun. 19-kén késbesítte­­tett ft. Turcsányi Ferencz káptalani főprépost ur­nak a püspöki lakban a ft. káptalan, városi papság s a papnövendékség jelenlétében nagy ünnepélyes­séggel b. Kotz Keresztény - kér. polg. kormányzó helyettes és a mélt. püspök ur ával a Leopold-rend lovagkeresztje, melylyet érdemeiért a Felség által feldiszíttetni szerencsés volt. (Közbirodalmi napló.) B­é­c­s,­­junius 28. Gr. Alvensleben porosz k. államminister Gloggnitzba s Pestre tett kirándulásából Bécsbe visszaérkezett. — — Hallomás szerint az eddigi tanrend egy évre újabban ideiglenesen meghosszabbittatik. — M­a­n­z könyvkereskedésében „Allgemeiner Beamtenadressenbuch für die k. k. Haupt- und Re­sidenzstadt Wien“­oz. a. igen ezés - és korszerű tiszti névtár jelent meg, mely rendszeres összeállításban az összes cs. kir. udv. és államhivatalokat, városi hatóságokat, közintézetek s egyleteket stb. tartal­mazza. • — Metternich bgnél, Csehországba eluta­zása előtt számos diplomaták ismételt látogatást tettek. Ez Ősz államférfi megérte azon elégtételt, hogy Oroszország ellen szilárdan követett politiká­ját, mely mellett 1821-től 29-ig küzdött,végre Eu­rópa által elfogadtatva láthassa.­­ A hivatalos „Brünner Z.“ egy hosszabb czikkben mindazon híreket, mintha Metternich­­g a politikai ese­mények folyamára valami módon befolyt, emlékira­tot szerkesztett volna stb., a költemények országába utasítja. — A cs. k. internuntiussal Konstantinápolyban jun. 3-kán az angol követ­kezik azon okmányokat, melyek szerint az egyesült franczia-angol hajóhadak admiráljai a feketetengeren a Duna torkolatait va­lóságos ostromzár alá vetik. De mivel e rendsza­bály a nyilatkozat szövege szerint csak a Dunára bemenő hajók ellen van intézve, azon járműveket az nem akadályozza, melyek a Paskievi­c 8 hg­ynagy által ideiglenesen adott engedély következ­tében austriai házak számárai gabnateherrel a Du­náról a tengerre kijöhetnek. * A „Hetilap“ lap írja Erdélyből: Főnemeseink sorából ismét egy jeles férfit szakított ki a halál» Gönczruszkai gr. Kor­nis Zsgmond f. hó 22-kén, élete 30-dik évében, mellvizkórság köve­tkeztében jobb életre szenderült. (Külföldi napló.) London, jun. 23. Az „Advertiser“ mint bizonyost jósolja Aberdeen lelépését, mivel a ház többsége bizonyosan meg­­erősítendi a Layard által indítványozandó bizal­matlansági szavazatot. Szerinte, jövőbeli minister­­elnö­ké Russel­, s hadügy­ministerré Pal­merston lordok lennének kijelölve. —A „He­rald4* szintén ilynemű kimeneteltől fél, s előre tilta­kozik oly kabineti módosítás ellen, mely konser­­vativ elemek fölvétele nélkül létesülne. Szerinte, a a közelgető manoeuvre Russel lord s Layard közt előre ki van csinálva. Aberdeen politikájáért az összes miniszerek felelősek, s vele együtt kell maradniok, vagy bukniok, nem pedig Aberdeent, mint Jónást, tengerbe vetniök. Berlin, jún. 23. A 15 millió tallérnyi új köl­csön, a „Sohles. Zig“ szerint már egészen alá van­­ írva. — A „Preusz. Corr.“ közelebb táviratilag je­lentett czikke így hangzik: „Közelebbről azon re­ményünket fejeztük ki, hogy a német kormányok, a f. é. apr. 20-ai szerződvényhez csatlakozás végett hozzájuk intézett felhívásnak eleget téve, a két nagyhatalomtól nem fogják megtagadni közremű­ködésüket a közérdekeknek azon szerződvény ér­­telmébeni megóvására. Megelégedéssel értesülünk most, hogy reményünk valósulásnak néz eléje. Többé nem szenved kétséget, hogy a többi német államok az Austria és Poroszország közt kötött szerződvényt csatlakozási nyilatkozatukkal kiegé­szítik, s hogy e szerint Németország erői a keleti zavarok békés megoldásához egységes közreműkö­déssel járulandanak.“ — Az „Alig. 7.“-nak írják: „Hallomás sze­rint G­r­ü­n v a­­­d­­nok, szóbeli megbízás mellett a császártól sajátkezű levelet is hozott a királynak. A dunai fejedelemségek elhagyására a parancs Sz. Pétervárról, a legbiztosb tudósítások szerint, még ki nem adatott. Általában Oroszország részéről még kevés hajlam mutatkozik az engedékenységre.“ — A „Zeit“ következő közlést tartalmaz: „Azon jegyzékben , melyet a bambergi értekezlet Poroszország­ és Austriához intézett, különösen három követelés volt kiemelve. Először, hogy a kereskedés és forgalom szabadsága a Dunán bizto­síttassák; másodszor, hogy nemcsak az orosz had­erőknek , hanem a többi ellenséges hatalmaknak is a török területről visszavonulása kivántassék; har­madszor, hogy a porosz-austriai szerződvény a szö­­vetséggyűlés elé terjesztessék. A bambergi érteke­ző államok e követeléseire igen kibékü­lékeny és határozott hangú válasz adatott. Először is kiemeli a közlemény, hogy Poroszország és Austria a vá­lasz iránt megegyeztek. Elégedését fejezi ki az iránt, hogy a bambergi értekező államok egészben véve egyetértésüket nyilvánítják azon állással­, me­lyet Poroszország és Austria a keleti kérdésben el­foglaltak. A Duna szabadságát illető követelésre az válaszoltatik, hogy Poroszország és Austria érde­kei ebben ugyanazok, mint más német államokéi. Mi a többi hadfolytató hatalmaknak a török terü­letről visszamenetelét illeti, Poroszország és Austria kijelentik, hogy e kérdést szintén szemügyre vették. A szöv­­gyűlésen a szerződvény elő fog terjesztet­ni, mihelyt látni lehet, hogy az ott elfogadásra ta­lál. Ha a bambergi értekező államokkali megegye­zés lehetetlen lenne, akkor Poroszország és Aus­tria azon államokkal, melyek már a szerződéshez csatlakozásukat jelentették , vagy még jelentendik, fognak működni Mü­nchen, jan. 22., A „N. M. Zig“ írja : A franczia és angol sajtó utóbbi napokban sokat fog­­lalkozik az úgynevezett bambergi politikával, ki­vált a bajor kormány tevékenységével, melyet azért felelőssé tesznek. Mi úgy hiszszük, itt tisztán német ügyről van szó, melyet helyesen méltányolni a külsajtónak sem hivatása, sem képessége nincs. Csak egyet jegyzünk meg. Minden nézet, mely a nyugati hatalmaknak nem feltétlenül kedvező, orosz befolyás következésének lenni állíttatik. E gyanú­sítást egész határozottsággal visszautasítjuk. A né­met kormányok saját belátásuk, a német érdekek megőrzése végetti őket illető joguk és kötelességük szerint járnak el, ki ebben kétkedik, emlékeztetjük a bajor kormány magatartására a schleswig hol­­steini trónöröködést illető jegyzőkönyv irányában. E jegyzőkönyv ez óráig sincs a német szövetség elé terjesztve, tartalmát tehát a német egyetemes orgánum el nem ismerte. Ha jól vagyunk értesülve, ennek fő oka az volt, hogy a bajor kormány a jegy­zőkönyv tartalmához­ egyezésre nem nyújtott ki­látást. Talán ez is orosz befolyás volt ? stb. Drezda, jun. 23. A f. hó 25-kén ide érkezett orosz osz­tnok és kaukázusi helytartó bg Woron­­z­o­ff innen Karlsbadba elutazott. Stockholm, jun. 19. Király a felsége gott­­landi útjából visszaérkezett. Az ottani zászlóoszto­gatás alkalmával, mint írják, a Jönköping-ezredhez beszédet tartott, melyben többi közt ezeket mondá: .. ... De a harcz és becsület napjai még nem múl­­­tak el. Talán most is újra fel fogtok szólíttatni, or­szágtok védelmére, az ember legdrágább birtokai­ért barczra. S ha a haza és az én szavam szólít tite­ket, vitéz smalandiak, hogy e zászló alá gyűljetek, akkor megmutatjátok, stb. 2568 KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről* Jun. 13-kán egyszerre Szilisztria, Oltenizza ás Dzsiurdzeevonál volt csata. Az utóbbi helyet már 12-kén­t?) Szaid pasa Ruscsukból 12,000 ember élén elvette az oroszoktól. A harcz véren volt. Szaid pasa most Dzsurdzsevót erősítteti.­­ Az oroszok­­ a v 1­o IF alatt Kalarasba vonultak. A délkeleti határról írják, miszerint új orosz csapatok átkelése a Prython Besszarábiából Mold­vába folyvást tart. Jaeszyba új utasítások érkez­tek Sz. Pétervárról.­­ Az oroszok S­zi­l­isztria alóli teljes elvo­nulásuk valósul. A Szilisztria melletti jobb duna­­parti pontokon kívül Nagyoláhország nyugati ré­széből is kivonvák az orosz csapatok. Az Olt és Argis közt egy orosz katona sincs. A törökök elő­őrseiket a Dunánál ismét felállították, de az oro­­­­szok által elhagyott kerületeket még meg nem szállották. ..­­. ., Dzsurdzsevo és Limniczában az oroszok elvonulása után Te Deumok tartattak. Bukarestből elvonulásukat július elejére várják, noha brassói levelek azt állítják, hogy az oláh főváros elhagyatására még nincs kilátás. Mondják, a Dzsurdzsevóból Foksánba rendelt orosz csapatok új parancsot kaptak volna Tergovistba menni, hova a Liprandi hadteste is érkezik, és Projestnél táborba száll. Már mind­két hadtestből érkeztek osztályok, s az előőrsök a tömösi szorosnál állanak. Ezeket erősítik brassói lapok. Ellenben nagy­szebeni tudósítások ennek épen ellenkezőjét jelentik , egybehangzókig a harcztérről érkező minden tudósításokkal. Szilisztriából 20,000 db fegyver, kard, töl­­ténytáska, egyenruha stb. szállíttatott Várnába, miket a törökök Szilisztria alatt szedtek össze. M­e­h­e­m­e­d pasa csapatai a szilisztriai helyőr­séget, Szaid pasáés a turtukajit fogják felválta­ni. A szilisztriai helyőrség Sumlába megy. A „Soldatensid“ minden ellenkező tudósítá­sok daczára azt állítja, hogy Schilder­­nek nem csatában kapta sebét; hogy Gorcsakoff és Lüders megsebesíttetései koholmányok,— hogy a Szilisztria alól elvonulásról még e tudósí­tás keltekor semmit sem tudtak, hogy az orosz sereg erkölcsileg és anyagilag a legjobb lá­bon á­ll, hogy Paskievics­­nagy egéssége már csaknem egészen helyreállt, hogy az egész hadsereg elismeri most, mily helyes tapintat ve­zette Paskievics liget, midőn Szilisztria alatt csak akarata ellen öszpontosítá a sereget. Nagy-Sz­eb­enből jan. 2- fől jelentik az „UDP­“-nak. Épen most kapom azon biztos közlést, miszerint az oroszok a tömösi út­­szoros irányában állítják fel hadai­kat és a Szereth vonalat védelmezni szándékoznak. Jasszyijan, 18 diki tudósítások szerint Paskievics m­aga többé nem képes saját ke­­­zével írni e állapota aggasztóan rászakult. A „Lieb. B." legújabb száma, már ismeretes távirati s más hírek jelentése után említi, misze­rint azon hír, mintha egy hídnak Szilisztriánál el­pusztításakor az ifjú Koczebue halálát találta vol­na alaptalan. Semmi hídelrontás nem történt, s az ifjú Koczebuenak semmi baja. A „Satellit“ írja az erdélyi határról jun. 24- ről, miszerint a bukovinai határ hosszában több orosz táborok állíttattak s azokba a csapatok már megérkeztek. Az erdélyi határhoz legközelebb ál­ló tábort Groszestnél napokban foglalják el a csa­patok. Bukaresti utólagos hírek jelentik, hogy jan. 20-kan az oroszok Abdul Medzsid erődét még lődözték, s később intézkedéseket tettek an­nak megrohanásához, midőn a parancs érkezett, hogy az ostrom szüntessék meg. 10,000 orosz Dzsurdzsevóból Foksánba elindult. Liprandi­­nok hadteste Plojestban van, hol állítólag egy 30,000 ember számára való tábor felállításához tesznek készületeket.­Jún. 25-kén egy kozák őr­­csapat jelent meg a vöröstoronyi utezárosnál levő korcsmában, a vidék kikémlése végett. Keninben és az erdélyi-oláh határ több helységeiben Óel­­miszereket készítenek orosz lovasság számára.­­ Az ,,ODP.“-nak írják : Oltenizzánál történt az oroszok első kemény megveretése, ott szenve­dett roppant veszteségeik első baljós megkezdése volt a háborúnak, és csakugyan a rosz kezdethez hű maradt a folytatás. Az oroszok kivonulnak Oláhországból, megveretve, demoralizálva, tize­delve, és csodálatos, hogy ismét Oltenizza azon hely, mely az orosz invasiónak Oláhországban zárpontját képezi. Napokban ott oly véres har­­czok voltak, mint havak előtt, s az oroszok visz­­szavonulásával végződtek. Ez tény, de e harczok részleteit háttérbe szorítja a Szilisztriánáki esemé­nyekre fordított figyelem. Dzsurdzsevo e pilla­natban már az oroszok kezében van. Az orosz seregben egyik a másikra tolja a hibát s az alat­­tas a fölöttest vádolja a rosz kimenet miatt, ritka jelenség az orosz seregben, melynek fegyel­me csaknem rabszolgái­ A nemzeti oroszok kivált szeretik minden roszát a németeknek tulajdonítani. Mosztári jún. 10-éig terjedő biztos hírek szerint a csend háborításától Herczegovinában nem félhetni, sőt inkább az ottani lakosság minden rétegeiben a rendnek kedvező érzület nyilatkozik. E hajlam név szerint a korábban gyakran viharos izgalomba jött Grahovóban is mutatkozik, hol azokat, kik az ország békéjét megháborítanák, lakóik felgyújtásával fenyegetik. Hirszerint Mosz­­tárban angol és franczia consulságok fognának ál­líttatni. Konstantinápoly: A szultán, M­u­s­s­z­a pasa halálának hírére az elhunyt családjának, mely vagyontalanul maradt hátra, 30,000 piasz­­ter nyugdíjt rendelt. Erzerumi tudósítás szerint a peren sah nem akarja K­a­n­i­k­o­ff orosz követet elfogadni, hanem a keresk ügyek vezetésére elégnek tartja a Tehe­ránban maradt orosz ügynököt. Az Oroszország és Persia közti teljes szakítást minden perezben várják. Cherson, jun. 2—3 éjjelén leégett. A tus a császári raktárakban ütött ki s nagy kárt oko­zott ; a hajógyár egy része tönkrejutott. A város legnagyobb része megkiméltetett. A Sz.­pétervári hivatalos lap számos rend­­felosztásokat tartalmaz a Szilisztriánál magukat kitüntetettek számára. Gr. Orloff, ki május 28—29-re éjjelén első jutott fel a várfalakra, és sebet kapott, a György rend 4-d. osztályát, és se­bei gyógyítására szabadságidőt nyert. De igen kétséges , lesz e többé szolgálatképes. Angol lapokhoz Stettinből jan. 22-től érke­­­zett távirati sürgöny szerint az egyesült hajóhad­ból 40 hajó Kronstadt szigetnek látkörén megje­lent. Az angol lapok ebből azt következtetik, hogy Kronstadt nem sokára meg fog támadtatni. T i­­­s­­­t i, j­un. 24-ki tudósítás szerint a Po­­lan­géntől Schmaleni Dgkenig nyúló határvonal őrizetére 10,000 ember rendeltetik. Anglia, London,jun. 24. A felsőház tegnapi ülésében, Clanii­arde marquis egy kérvényt terjesztett elő, számos hull-i kereskedőktől, kik az iránt emelnek panaszt, mikép az orosz ki­kötők ostromzároltatása nincsen tökéletesen vég­rehajtva, s különösen mikép a fehér tengeri ki­kötők nyitva hagyattak. A Newcastle her­­czeg arra azt válaszold, mikép eddig elő nem lát­szott czélszerűnek, a fehér tenger ostromzárolta­­tását nyilvánítni, különösen azért, mivel Fran­­cziaország nem igen hajlandó ezen intézkedésre. Azonban a franczia kormány nézetei legújabban módosultak s lehet, hogy rövid időn a fehér ten­ger ostromzároltatása ki fog jelentetni. Aber­deen lord jelenté, mikép jövő hétfőn előterjesz­tetni kivánandja ama sürgönyt, mit ő hajdan a drinápolyi szerződés tárgyában intézett az orosz udvarhoz, s mikép ezen alkalommal válaszoland oly korszerűtlen interpellátiókra, melyek a né­hány nap előtt általa tartatott beszéd iránt tétettek.­­ Az alsóházban tegnap Dudley Stuart lord jelente, mikép jövő kedden indít­ványt teend az iránt, hogy miután Oroszország a szulinai Duna-torkolat tárgyában megsérti a bé­csi szerződést, annak következtében az orosz­­hollandi kölcsön végett Angolország által tett fizetések megszüntessenek. Erre Layard jelen­té, mikép jövő csütörtökön indítványt teend an­nak nyilvánítása iránt, mikép a ház véleménye szerint, a korona első ministere által tartatott be­széd a közönségnél méltán komolyabb aggodal­makat gerjeszthetett a jelen háború tárgyában, s méltán gyöngítheti a becsületes és tartós béke iránti reményt. (Helyeslés). Russel lord ezen nyilatkozatra csupán annyit válaszolt, mikép a kormány ugyan jövő csütörtökön hitel-megaján­­lási bizottmány alakítását indítványozandja, a­­zonban ha az érdemes tag kívánja, indítványa minden más tárgynál előbb­ kerülend szőnyegre. G­r­e­g s­o a kérdé, ha várjon a kormány küldött-e utasításokat Bawring-hoz az iránt,hogy igye­­kezzék Japánban az angol kereskedés számára ugyanazon jogokat kieszközölni, melyek az egye­sült államok számára adattak? Russel­lord igen­­lőleg válaszolt. Graham jelente, mikép az Europa hajó elégése következtében, a tenge­részeknek s katonáknak megtiltatott a hajók fe­­délközén dohányozni. Erre a ház az oxfordi egyetem reformjára vonatkozó bilit tárgyalt, mely harmadszor felolvastatott , s elfogadtatott. Végre Gr a­b^ny javaslatára 20,000 it. gt. sjánltatot

Next