Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)

1854-12-01 / 585. szám

Pest, Péntek, 58&­December 1-n 18542 öegjclenlk e lop, hétfőt 8 a főbb ünnepek utáni napokat ki­rívó, mindennap reggel. Blőflzetísl díj: Vidékre : íélív • re : 10írt., évnegyedre: i ír. 20 kr. Helyben, /« 1 - évre: 8 Irt., évnegyedre: 4 írt. — A hlrd* tie» k fttosőr hasábzott sorinak egyszeri belktatísaért 6 kr, tí.bt*- •zőrlért pedig 4 kr. szímlttatik — ügyes színi 20 pk* Sldflseth.tnl - helyben hivataliban Here János könyvnyomdájában (Orszígut Kunéval - derhíz), vidéken minden cs. klr. postahiva­talnál. — Áz előfizetést tartalmazd levelek a oilm, lak­hely s atolső posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmantasfctve Egyenesen akiadd hivatalhoz nt«- eítanddk BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Éőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 It pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. SZERK. HIVATALOS RÉSZ.- öcs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 19- kilegfelsöbb határozataáltal Balogliy Imre székes- fehérvári megyetörvéDyszéki elnöknek az egri me­gyetörvényszéki elnökségre áttételét jóváhagyni, s egyszersmind Q aál József pesti orsz. fótörvény- széki tanácsost a székesfehérvári megyetörvényszék elnökévé legkogyelmesebben kinevezni méltóztatott. ó cs.k. Apostoli Fék*égé f. é. nov. 25- diki legf, elhatározása által a os. 1. pénzügy minis- teriumnál megürült két minist, titkári állomásra Gömöry Viktort, a magyar orsz. pénzügyigazg. titkárát, és gr. W i 1 c z e k Gusztáv minist, fogal­mazót ugyanazon miniiteriumnál legkegyelmeseb­ben kinevezni méltóztatott. Csütörtökön f. évi nov. 23-kán a os. kir. budai egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyarorsz. kormánylap első osztályának XXI11. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadások­ban, következő tartalommal : 264. sz. A pénzügyi ministerium 1854. sept. 29-ki hirdetménye, a vámhivatalok és határőrség szervezésére vonatkozó vámegyleti intézkedések próbaszerű behozataláról az insbruoki kamarai ke­rületben 1854. oot. 31-től kezdve. 265. sz. A hadseregi főparancsnokság 1854. oct. 1 ji rendelvénye, mely által egyetértésben az igazságügyi ministeriummal azon eljárás szabályoz- tatik, mit a polgárrendi büntető-törvényszékeknek az illetékes katonai hatóság nevében azon esetekben követniök kell, midőn szabadságos katonák vagy tartalékbeli legények, a tényleges szolgálati időn kivül, valamely büntetésreméltó tényt követnek el. 266. sz. A pénzügyministerium 1854. oot. 4-ki rendelvénye, mely által az 1854. sept. 28-ki leg­felsőbb határozattal adott felhatalmazáshoz képest a birodalom minden koronaországaira nézve, az 1854-ki május 23-kán kelt uj általános bányatör­vény hatálybaléptétől kezdve, a bányamivelási en­gedélyből származó bányaadók meghatároztatnak* 267. sz. A pénzügyministerium 1854. oot. 6-ki rendelvénye, érvényes valamennyi koronaországra nézve, a sorshuzási nyereményektől fizetendő ille­tékekről és azok lefizetése módjáról. 268. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. oct. 7—ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivé­telével valamennyi koronaországra nézve érvényes, s mely által az 1850. oot. 14-ki (birod. törvénylap 293. sz. a.) kiboosátvány határozmányai, a törvény­székek közvetlen levelezéséről a os. k. követségek­kel azon megkeresási iratokra vonatkozólag', mik a Párisban levő os. kir. követséghez intéztetnek, ré­szint módosiltatnak. 269. sz. A pénzügyi ministerium 1854. oot. 8- ki kiboosátványa, mely Dalmatia kivételével vala­mennyi koronaországra nézve érvényes, a városok­ban! sertermelésnél, és a sernek bevitelénél fize­tendő illetékeket, aztán az e helyekböli Borkivitel­nél! illeték-visszatérítést illetőleg. 270. sz. A pénzügyministerium 1854. oot. 8- ki kiboosátványa, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, a magán-vasutvállalkozmányok ál­tali ingatlan-szerzéstőli illetékek meghatározására rendelt hivatalokról s az e végre követendő eljárás­ról. (Vége következik.) NEMHIVATALOS RÉSZ Levelezések. Becs, nov. 29. A Három nagy érdekű tárgy az, mi az utolsó napoknak különös élénkséget kölcsönzött; az áprilisi szerződés toldalékczikkónek aláírása,— az orosz kormány békehajlamai, — végre a belköz- igazgatásunk élén állítólag történendő változások. E három közöl egy is elég a legkülönneműbb gondolatokat költeni, s egy magánoB órát vagy egy ujdonságéhes társas kört betölteni. A érintett szerződés pót-csikkének Poroszország általi aláírása, őszintén szólva, nem idézett kellemes benyomást elő; a német hatalmasságok,.egységes akarata, hűséges összetartás V* s efféle szép esz­mék iránt rendkívül kiábrándult a közönség; a mi néhány hónap előtt a legreménydusabb kilátá­sokkal fogadtatott volna, p.ó. Poroszországé Austria közti véd- és daczszöveteég, ma csak­nem féltékeny hidegséggel találkoznék. Hogy Poroszország annyi habozás után végre Austriával kiegyezett, abban csak azt véli rejleni a gyarló ember, hogy Austria engedett némileg, de nem hogy Poroszország legtá­volabbról is lemondott volna orosz rckonszenvei- röl. Pedig a hazafiul érzelmek annyira fökaklat- vák a hosszú harcz által,miszerint az Oroszország- gali háború minden veszélyei örömestebb tűrik,eem mint a Poroszország által játszott, kétszínű­nek mondható szerep biztosságát. Azonban te­kintsünk a dolog velejére, s egészen más szinben fog az előttünk állani. Mi az illető pót-czikk alá­írásában az austriai diplomatia egy uj diadalát látjuk, s velünk minden elfogulatlan, s a dolgok mélyét fürkészni tudó Ki a porosz félhivatalos lapoknak epés polé­miáit Austria ellen a legeslegutolsó napokig fi­gyelemmel kisérte, azt bizonyosan mint magamat, „Deus ex machina‘‘ként meglepte a szóban levő szerződési czikk aláirása, az egyetértés rög­töni helyreállta. Poroszország egy gyors fordulatot tőn, melyet eléggé indokolva nem lát­tunk. De midőn csaknem ezzel egy időben tud­tunkra jött, hogy Oroszország komolyan nyilvá- nítá békeóhajait, még pedig anégyeegaran- t i a elfogadásának alapján : az egész rejtély meg volt oldva. Ha ugyanis Oroszország békét óhajt, a békealkudozásokban támaszra, közvetítőre mei- lőzhetlen szüksége van; — ez Poroszország nem lehet, Poroszország magatartása a nyugati hatal­mak irányában nagy hidegséget vont maga után ezek részéről; igy Poroszország a békealkudozá­sokban a nyugati hatalmakra a legkevesebb befo­lyást sem fogja gyakorolhatni, s csak orosz ügy­véd színében fog állani; —ezen közvetítő csak a nyugati hatalmakhoz közel álló Austria lehet. De Poroszország az előzmények után Austriára sem bírhat meggyőző hatással, — hogy azt ismét megnyerje, Austriához közelednie kell; alá kell tehát Írni a pótlék-czikket, mely által Austria biztoeíttatik, hogy azon esetre, ha az oroszok ál­tal meg fogna támadtatni, Poroszország segítsé­gére leend. Ezen aláírásban semmi veszély nincs, miután az orosz kormány a 4 pont elfogadása mellett kibékülni kész. Ez körülbelül a porosé eszmék logikai rende. Igaz, ily előzmény után Poroszország nagy szolgálatot tehet az o- rosznak, ha a békét helyreállítani sikerülend. Hanem ezen lehetőségre,úgy véljük, a porosz bé­kebarátok kissé túlságos biztossággal építének, s ha a béke helyre nem áll, Austria azt nyeré, hogy érintett esetben Poroszország neki segítséget tartozik adni. Ennyiből tehát Nesselrode leg­újabb békerohama nekünk jó szolgálatot tőn. Paris, nov, 26. —S.— A császár levele a keleten levő fran- czia seregek főparancsnokához szokatlan fontos­sággal bir. Magában foglalja nemcsak azon ő- szinte vallomást, miszerint a várandó siker gyor­sasága iránt illusiót csináltak maguknak, melyet egyébiránt az almai ütközet igazolni látszott; hanem megerősítését ama tudósításnak is, hogy az egyesültek csak az erősítések megérkezése ti­tán fognak újra támadó hadműködéshez 'nyúlni. A császár köszönetét mond a tábornoknak a- zért, hogy az eddigi körülmények közt Sze- basztopol megrohanását meg nem engedte. Ta­lán e szavak némi szívesség Anglia iránt, mert azt beszélik, hogy Palmerston lord pa­naszkodott volna azon hir miatt, mikép Szebasz- topol megrohanása még csak azért nem történt meg, mivel Raglan lord és a többi angol tá­bornokok megtagadták beléegyezésüket. De kü­lönösen fontos a jelentés egy hatalmas divereió- ról Beeszarábiában; mert mintán a kormányok maguknak csakugyan nehezen fognának e di- versióból nagy síkért ígérni, ha azt c s a k a tö­rök seregnek kellene tennie, ebből következtetni lehet, miszerint a már három nappal ezelőtt köz- tudomásra jutott hir, hogy két hadosztály fogna a dunai fejedelemségekbe küldetni, csakugyan a- lapos volt. Hogy hol és mikép alakuljanak e'had- osztályok,ez iránt még mitsem tudunk; talán Du­lac és De Sallee hadosztályai, miknek hajóra - szállítása megkezdetett, rendelvék a dunai feje­delemségek számira. Egy 9. és 10 ik hadosz­tály alakítása egyébiránt elhatározott tény, s a I zonkivül minden ezredből 60 ember küldetik ke­letre. Ezen utóbbi rendszabály tanúsítja, hogy a kormány hű marad a maga rendszeréhez, minden ezredekből a iegidősb legénységet a harcztérre küldeni; ez által mindenesetre növekszik a siker bizonyossága, de a veszteségek is érzékenyebbek. Á franczia seregek jelenléte a dunai fejede­lemségekben politikai jelentőséggel is fogna bir- ni, mivel azon hírnek, miszerint Austria a szö­vetségesek működései elé akadályokat gördít, véget vetendne Mi ezen hirt,melyet daczára Austria kielégítő loyalis nyilatkozatainak itt még­is némelyek elhittek, valónak soha sem tartottuk. Montebello tábornok a hadsereg szá­mára azon kitüntetéseket viszi, miket az méltán megérdemelt; de azon hir, miszerint C a n r o - bért tábornok tábornagygyá lön előléptetve, nem valósul. A Krímben levő franczia tábornokok közöl egyik itt élő ipának azt irta, miszerint az erősíté­seket nagy türelmetlenséggel várják, mivel ezek nélkül az oroszok részéről netán ismételt megtá­madás az egyesültekre nézve nagy veszélylyel fogna összekötve lenni. Egy német kormány követéhez állítólag tu­dósítás érkezett, mely szerint az oroszok nov. 5- ke után 30,000 főnyi erősítést kaptak volna A franczia fegyvertárakban nevezetes tevé­kenység uralkodik, s a valence-avignoni vasút négy nap óta oly nagy tömeg mindenféle had- szerrel van elhalmozva, miszerint minden ma- gánküldényzések félbeszakítvák. Elhatározott ténynek látszik, miszerint mind a párisi mind a londoni bank 250 milliónyi előle­gezést adand kincstárjegyekre. Austria! birodalom. 6 é c s, nov. 29. Az Austria és Poroszország közt kötött pótszerződvénv nov. 26-kán Íratott alá, s már 3l) kán remélik, a most már közös in­dítványnak a két német nagyhatalmasság részé­ről a szövetség gyűlés elé terjesztetését. Annak sikere kétségtelen; s remélhetni, hogy a teljes szavazategységet Württemberg és Mecklenburg Bem fogják zavarni. A szövetség elé három ja­va s 1 a t fog terjesztetni: 1. A4 pont elfo­gadása a békealkudozások alapj ául. 2. A köteleztetés, Austriát, ha a du­nai fejedelemségekben támadtat- nék is meg, segíteni. 3 Előintéz ke­dések tétele a hadkész állapothoz. — A „Preusz. Corr.“ alább olvasható czikkében meg nutatni ügyekezik, hogy a négy garantia- pont változtatás nélküli elfogadásával Austriának és a többi német államoknak, mint a békeföltéte- lek maximumával, meg keilend sa nyu • gáti hatalmaknak meg lehetne elégedniük. Azonban azt e pillanatban, midőn a hadfolytató 'felek minden hatalmukban álló erőt megfeszíte­nek, hogy a csatamezőn maguk részére döntsék el a kérdést, alig lehet föltenni, hogy az egyik fél által a mostani harczok előtt elutasított ál láspontra a másik fél most visszamenjen, s azt a békealkudozások egyedüli alapj ául elfogadj a. At tói függ minden, miképen fogják az egyesült Austria, Porosz- és Németország az orosz enged­ményeket a nyugati hatalmaknál érvényesitni. Mindenesetre, mint a ,,Schles. Z.“ megjegyzi, négy garantiapont jelenleg inkább csak bévé zetéseül mint alapjául szolgálhat a béke müvének. — Helyesen látszik felfogni a „Bresl. Z “ a pótczikk aláírása által keletkezett viszo­nyok és kötelezettségek sajátképi mibenlétét, ál­lítván, mikép Poroszországnak a pótczikk által nem volt szándéka Austriát Oroszország javára a négy garantiapont alapjához feltétlenül bi­lincselni,csakhogy e tételt valódilag úgy kell meg­fordítanunk, hogy a bécsi kabinet szilárdsága Poroszországot lemondásra birta e szándékról melyet kétségkívül táplált. A pótczikkben ugyan — így folytatja a levelező — az augustusi jegy­zékbeli négy garantiapont a békealkudoz&sok használandó alapjául van felállítva, de ez nem zárja ki azt, hogy Austria azoknáltovább menő követelésekhez, ha azokat a maga s általában Középeuropa érdekeivel egybehang­zóknak találná, egyezését ne adná. Csak­hogy Austria, mint a jelen esétbenjnidőn az ápri­lisi szerződés kiterjesztése és a 4 garantiapont el­fogadása forgo tt fenn, Poroszország és a több szövetséges társak különös bejegyezésére lesz utasítva, ha ezeknek támogatását igénybe venné. — Azon hir, mintha Pária - és Londonból a bécsi kabinethez eldöntő fellé­pést kivánó felszólítás intéztetett volna, s mintha a nyugati hatalmak nem volnának egy értelem­ben az Austria által utóbbi időben Poroszország- hozi viszonyait illetőleg tett lépésekkel, teljesen alaptalan. Sőtink&bb, minta „Schi. Z.“nak is írják Bécsből, Austria magatartása mind Pária mind Londonban a legbarátságosb elismerésben részesült, s különös megelégedéssel fogadtatott azon utasítás tartalma, melyet a bécsi kabinet el­nökségi követéhez Frankfurtba intézett, ügy b. Bourqueney mint lord Westmoreland gr. Buol ő excjánál egészen ily értelemben nyi­latkoztak. Az „Indép. beige“ közli Buol grófnak f. é. nov. 9—ki sürgönyét, melyet gr. Eszter- házy György austriai követhez Berlinben, az oct. 30-ki porosz jegyzékre válaszul intézett. Azt holnap fogjuk olvasóinkkal közleni. — A "„Triest. Z.“ jelenti Bácsból : Orosz b. S t i | g 1 i t z, ki egy idő óta itt mulatott, a legköze­lebb kötendő orosz kölosönt illetőleg előkészítő lé­péseket tett. Az itteni pénzaristokratia csak kevés reményt nyújtott neki a részvétel iránt, úgy hogy b. Stieglitz elógületieaül hagyá el a szék­várost. Lembergből nov. 25-ról Írják a béosi ,Lloyd“-nak: „Úgy látszik, hogy a következő tu­dósítás nagyrétzben képes eloszlatni az Oroszor­szág békehajlamai iránt netán létező illusióksí. Köz­löm azt úgy mint kaptam , s minden következteté­sektől tartózkodom, a hir elég világosan szólván. „Az orosz kormány mindennemű gabna kivitelét el­tiltottá.“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti csatatér. A krimi rendes tudósítások nov. 19-kéig, táviratiak 22-ig ter­jednek, s nevezetesb eseményt nem jelentenek. De arról értesülünk azokból, miszerint a szövets­égesek oly közel nyomultak Szebasztopolhoz, mikép az uj erős bombázás azonnal el fog kez­detni, mihelyt a várt erősítések az ostromló se­reghez elérkezendnek,és az annyiszor elhalasztott roham Szebasztopol ellen egész erővel fog intéz­teim. Az eső- és hóvegyes zivatar, mely nov. 12- től kezdve a feketetengeren és Krim partjain dü­höngött, szintén járult az ostrommunkálatok hát­ráltatásához. — Csak 19-kén érkezett öt nap óta az első gőzös Krímből Várnába, ugyanazt jelent­vén, mit Odesszán át érkezett közlésekbői tudunk, hogy az egyesültek hajói az Eupatoria és Kon­stantin fok közti partoknál tetemes károkat szen­vedtek. A legújabb adatok szerint az egyesül­teknek mintegy 60 hajója, köztük több sorhajók eülyedtek volna el, s a Pontusílotta 16-ka óta a szélrózsa minden irányában szét volt szórva. E hitek remélhetőleg nagyítva vannak, s érdekkel várjuk a hiteles részletes tudósításokat. — A Ba- laklavába küldött legutolsó hajók leginkább sá­torokat szállítottak a krimi hadsereg számára, és a téli hadjárathoz szükséges készületeket; azonban senki sem hitte, hogy a hadimüködósek- ben hosszabb szünet álljon be, minthogy azon vidékeken a hó is ritkán tart tovább egy napnál. A „Soldfrd“ közlése Krimből nov. 15-ig ter­jed : Az oroszok a nov. 5-ki ütközet után az é- szaki erődbe, s a makenziai táborba vonultak vissza, s a váradokban okozott károk kijavításá­val foglaikodtak; e károk csekélyek, kivéve a vesztegleerődöt. É munkát, melyben 21,000 em­ber vett részt, az egyesültek nem háborgatták. Az utóbbiak tüzelésüket néhány napig megszün­tették, mivel Kamara és Kadikofkánáli állomá­sukat erősítették meg, s uj sátortábort állítottak. 11- kén a tjüztaiepek újra működtek, s a tüzet a bástyák erősen viszonozták Esti 6 órakor az á- gyuk mindkét részen elhallgattak. Az orosz tarta­lékok adóioroszországi utakon folyvást vonulnak Krímbe, s a dniester- és azov-ezredek szakaszai 12- kén mentek keresztül Perekopon, 1200 lő- és élelemszerrel rakott kocsit kísérvén Szebaszto- polba. Az összeköttetés tehát Perekop és a ten­geri vár közt nincs háborítva. A legénységet és eleimet Mencsikoff bg óhajtva várta. Az o- rosz haderő most 104. zászlóaljból áll, melyek egyike sem megy fölebb 900 embernél. Az éle­lemszer fogy, s a szükségletet a szállítmányok ssak szűkén fedezik. Az egyesültek sokkal jobban

Next

/
Thumbnails
Contents