Budapesti Hírlap, 1855. január (609-633. szám)

1855-01-02 / 609. szám

Pest. Szerda. 610. Január 3-n"1855. • Megjelenik a lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki> vévé, mindennap réggel,. Előfizetési díj,':. Vidékre : félév­re: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, fél- évre : 8 frt., é v n egy e<l re 4 frt. — A hirdetések Ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — helybén a lap ki a dő hivatalában HerZJá nos könyvnyomdájában (Országút JCunewalder- ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó lévelek a czím, lakhely s utolsó -posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é r m e a t es i f - ve egyenesen a k i a d ó h i v a t a 1 h o z utasítandók* BUDA PESTI HIRLAP £ zerkesfcíöi iroda van: Országút, 6- ez. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ ra Helyben : Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : Fé 1 éy r e 10 pft Év­negyedre 5 pft 20 kr Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház, földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs k. postánál örténik. Az előfizetés mielőbbi beküldé­sit tisztelettel kérjük, hogy teljes példányokkal szolgálhassunk. SZERK Anstriai birodalom. ■ * Bécsjan. 1. Tegnap éjjel óta a székváros ] felett roppant orkán dühöng, mely már többszörös , kárt okozott s a légkör legerősebb megrázkódtatá- ] sai közé tartozik, milyenre alig emlékeznek. A szt. ; István székesegyház régi csúcsfedelei egyikének külső fala lezuhant; számos fedél megrongálta-I tott és tömérdek ablak tábla zUzatott'be. Az ég fe­ketekékes felhőkkef van Eeborulva/ eddig azonban még nem esett. — A ,, Pester Lloydsnak ,,hitelt'érdemlő for­rásból^ Írják, miszerint a dec. 28-ki értekez­letben elhatároztatott, hogy az 0- roszország által adandó végválasz hatá-ridéje január végéig kiterjesz­tessék. A fő financierek ebbén békejelenséget látnak. — A vasu t s zer ződ vé n y a fran- czia társasággal az óév utolsó nap­ján d. e. aláíratott. * Temesvár, dec. 28.0 cs. Fensége Hil­degarde főherczegasszony tegnap d. u. 4 órakor Nagyszebenbe keresztülutaztában ide érkezett. *-Az érd. m, helytartóság m. hó 14-ről kelt tudósítása szerint Moldvának P a 1 á n k a, C s ü- g e s és B u s z t u r ázsa nevű, épen az erdélyi ha­társzélnél eső falvaiban kiütött a marhavész, s ez okból az ily körülmények közt szükséges rendsza­bályokat életbe kellé léptetni. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekröl Délkeleti cs-atatér. Krímből, s álta­lában a harcztérről minden újabb hírnek híjával vagyunk, s ezúttal csak némely statistikai ada­tokkal kényteleníttetünk megelégedni. A „Czas“ közöl némely ily adatokat ahg Gorcsakolf alatti orosz déli hadsereg létszáma s elhelyezte- \ téséről. E csapatokból a Liid er s-hadtest két gyalog-hadosztálya az Alduna balpartján, a Pruth- nak Dunába torkollásától a tengeri? áll, a Szu- lina török reszeni jobbpártján még egy hídfő van birtokukban. Ekkép a Lüdershadtest ura az egész . dunai háromszögnek és á Renitől a tengerig me­nő erős vonalnak, mélyet a nagy folyam és három ..vár védelmez.• Hg Gorc sako ff hadseregének többi része, mély az ötödik hadtest két gyalog- és egy lovas-hadosztályából, két dandár tartalék­gyalogság, hat dzsidás- és néhány kozákezredből alt, legnagyobb.'szt áPruth mentében van elhe­lyezve, részint pedig a'feketetenger partvidéke mentében a Dunától Akjermanig. Ezen 80,000 emberből álló hadsereg háta mögött tetemes tar­talékok állanak, melyek két ponton gyűlnek ösz- eze: Kiev tartományban a vérteshadtést és a 6- dik gy. hadosztály ; Podoliába a 2-ik gy. hadtest hátraléka vpntil Lengyelországból Úgy látszik, hogy a dunai hadseregtől többé egy ezred sem megy a krimi hadsereg erősítésére, mert tavasz - szál a harcznak á dunai vonalon is megkezdődé­sét várják. -A,z orosi? hadseregben erős betegsé­gek urálidnak, a ;B2ük~szállások és az őszi viha­rok idején szábatl ég alát'ti táborozások miatt. Az „Alig. Z.“ egy le n g y é 1 ha t á r s z é 1 i levele­zője pedig azörosz'hadéit" számát, melyet az az uj ujonczozás után“élérehet, orosz kútfők után Így állítja össze4. Az* activ hadseregben, mely hat, 12 ezredből álló hadtestben 72 gyalogezredet lénségeskedéseket nagyobbszerü arányban foly- i tathassa.“ Most miután a parliament szétoszlott, a kő- j zönségnek lassankint eszébe jut, hogy mily sok < fontos kérdés maradt elintézetlenül. A D u n a - i torkolatoknáli ügyállás most is szintoly „rejtély,“ mint öt év előtt volt, midőn egy elszi­getelt publicisticus hang hiában ügyekezétt Eu­rópa figyelmét a Duna titkaira hívni fel. A i ministerek minden nyilatkozatai daczára, a feke- i te- tengeren még eddig csupán a Duna-torkola- i tok vannak zárolva, noha az orosz vesztegzárak s vámházak már rég elrontattak, s noha a krimi sereg sehonnan sem vehetné oly könnyen élelmisze­reit, minta fejedelemségekből. A „Times.“ követ­kező Gáláéiból f. hó 11-ről kelt pereskedői levelét közöl: „A dunai hajózás szabaddá tétele | nem csak egészbenvéve a kereskedő-világot ér­dekli, hanem azon különös körülményt egészen feledni látszanak, mikép a dunai tartományok leggazdagabb s legjutányosább piaczul szolgál­hatnának a szövetséges seregek számára. Amaz akadályok következtében, miket az Orosz kor­mány a folyó évben a gabna-kivitel ein gördí­tett, roppant liszt, bab', burgonya, széna; bor^ égettbor. s vágómarha - készletek halmozódtak össze, nem számítva azon készletekét, miket Szerbia s Bolgárországból lehetne kapni. .Remél-'-. hető, hogy a szövetséges kormányok ezen elő- ‘ nyöket elismérendik, s a besszarábiai part még-. . szállása által a kivitelt biztosítandják.“ A . J.nndon .. fraucfia u4­r varnál levő angol követ egy oly jegyzék máso­latát küldé meg Clarendon grófnak ,- mit Drouyn de Lhuys külügy­minister dec. 19- kéh intézett hozzá. Ejegyzék igy hangzik : ,) Követ ur! Szerencsém volt venni ama leve­let, mely áltat excád szives volt velem közölni lázon ugyanazonos határozatok szövegét, miket a tritt parliament két háza £. hó 19-ki ülésében fo­gadott el. A séregünk s hajóhadunk, valamint fő­nökeik számára megszavazott kőszöneteknek lehe­tetlen volt mélyen meg nem hatniok a császár kormányé". Ö császári felsége folytonos gondosság­gal irányozza figyelmét ama harcz színhelyére, melyet a szövetséges seregek folytatnak, azért mély megelégedéssel látja, mikép a két ország ka­tonái egymásnak kölcsönös becsülését’ mindinkább megszerzik ama bátorság s kitártás által, miket égy közös ügy szolgálatában fejtenek ki. A császár kormánya különösen örömmel látja a parliament szavazatában ama benső égyesség bizonyítványát, mély Franczia- s Angolország pólitikáját összeköt­vén, egyszersmind ugyanazon kifejezésben olvasztja össze ama dicséreteket, miket dicső törekvései s fáradalinas munkái által oly méltán megérdemel ama két sereg s tengerészet, miket a két ország azért küldött el, hogy ugyanazon veszélyek s i ugyanazon fáradalmakban osztozzanak. Fogadja ön stb. (Aláírás.) D r o u y n de Lhuys.“ A „Times“ következő B é c s b ő 1 kelt táv­írdái sürgönyt közöl : „Egy orosz cs. ukáz meg- ■ rendeli, mikep az, ki a csata után kegyetlensége - * két követend el a sebesülteken s azokon, kik • nem védik magukat, halállal fog büntettetni.“ Az angolországi nagy szabadkőmives- p áh o ly elhatározá 1,000 ft. st.-gel járulni a „patriotic fund“-hoz, ellenben a quakerek a kereszténységhez egy nyilatkozatot intéztek, melyben azt arra szólítják fel, hogy a béke mű­vét, mely — szerintük — folyamatban látszik lenni, ne háborítsák meg harczias vágyak által, s jól tekintetbe végyék, mikép az ó-testamentomi harczias kijelentések csupán a zsidókra, Istén választott népére vonatkoztak, s a keresztények által nem idéztethetnek.'" A hadkészület ékét illetőleg, a kato­nai tőkére begyült pénz Liverpoolban ed - digelő 33,000, s az egész országban 400,000 fi. sí.-re megy föl. A kormány eddigelő szállítási szolgálatra 108 vitorláshajot s 56 gőzöst bérelt ki magán-személyek- s társulatoktól. Abalak- 1 a v a i vasúthoz szükséges anyagszerek már nagy* részint készen vannak, s 7 hajón helyeztetnek el. A munkások száma 500-ra tűzetett ki. Remélik, hogy ezen anyagsZerek január végén rendeltetési helyükön" lesznek; azonban maga a vaspálya leg­jobb esetben sem lehet készen február" Vége felüti. ‘ A 10-ik huszár-ezred parancsot kapott, Krímbe indulni. Az e n fi e 1 d i tüzér-műhelyek tetemesen nagyobbíttatni fognak, hogy a kormány által kí­vánt nagy mennyiségű puskákat kiszolgáltathas­számít, a tartalék és rakhelyzászlóaljakkal együtt 1 minden ezred 8000.emberből, tehát az egész gya-í d logság 576,000 emberből állund; ezekhez még 6000 lövész, 6003 árkász és 18,000 tüzérség, a : tartalék nélkül, számítandó. Az activ hadsereg : lovassága, mely 24 kizárólag dzsidás és huszár­ezredből áll, minden ezred 1200 lóval, összesen 28,800 lóra megy; a tartalék és pótszázadok, . melyek Urnán, Novomirgorod, Jekaterinozlav, : Elisabethgrad és Tsugujeffben állanak, itt nin- i csenek beszámítva; e szerint az activ hadsereg az eddig még soha el nem ért 634,800 főnyi ■ számra emelkedendik. Ehhez a jövő ujonezozás- nák tetemes jutalékot keilend szolgáltatnia, mert az activ hadsereg osztályai, melyék1 legnagyobb része, a hareztéren van. legtöbbet szenvedtek. Ez eset nincs a testőr- és gránátos-hadtesteknél, melyek együtt a legújabb szervezés szerint a tar­talék- és pótzászlóaljakkal, lovasság és tüzér­séggel együttvéve már most egy 150,000 ember­ből álló hadsereget képeznek, mig korábban e két hadtest legfölébb 110,000 emberből állt Az Ázsiában és Kaukázusban M u r a v i e V, Andro- nikoff, Bebutoffstb. alatt levő hadserget e tu- dósító, tarlalékcsapatok nélkül csak 100,000 emá bérre teszi, s ígyjoSOJiOO harezost lehet számíta­ni. A különített hadtestek Orfenburgbari Perows- T k i, Szibériában H a s f o r d, és a bajkalontuli (uj) katonai gyarmatokban mindössze csak 30,000 em­berre tétetnek. Azon lovas-hadtestek ? melyek mint vértesek, dragonyosok külön hadtesteket képeznek, összesen 30.000 harezosra. tétetnek, kikhez még a doni, uráli s más kozákoknak igen < csekély számítással 50,000-re .tett, száma adan­dó. Ha ezekhez számítjuk a finn-zászlóaljakat, a belső őrhadakat és helyőrségi zászlóaljakat, — az orosz szárazi erőt már most egy millió ka- ton ánál többre lehet tenni. Konstantinápolyból Írják, miszerint I Hali 1 pasa tengerészminister beteg, de remény van felgyógyulásához. B. Bruck ismételve ér­tekezett R e s i d és A1 i pasákkal. Továbbá, hogy ott a hir az Austria és nyugati hatalmak közt kötött szerződésről általános örömdemonstratiókra adott alkalmat. A szerződvény azonnal török nyelvre lefordíttatott és számtalan példányokban terjesztetett el. Anglia. B London, dec. 28. A „Times“ a franCzia trónbeszédről többek közt igy nyilatkozik: „Noha a jelen franczia törvényhozó-testületről el lehet mondani, mikép inkább a kormányt mint a nem­zetet képviseli, s noha az annak hazafiassága- s bölcseségéhez intézett felhívás nem bir oly süly- lyal, minővel egy a nép független képviselőihez intézett felhívás birna; azonban mégis ezen tes­tületnek évenkinti összehivatása fontossággal bir, a mennyiben a francziák császárjának ünnepélyes alkalmat nyújt arra, hogy saját politikáját s Szán- “ dékait nyilvánítsa azon ország előtt, mely őt ural­kodójává választá. A jelen alkalommal a trónbe- i széd hangja különösen szilárd, világos és erélyes. Az alakra nézve, ezen trónbeszéd nyilván inkább hasonlít ama beszédekhez, miket I. Napoleon ha- I sonló alkalmakkal a császárság törvényhozó- : testületéi előtt tartott, mint a képviseleti rend­szer alatt behozatott ovatos ministeri müvekhez, i s e beszéd czélja eléretett, ha az az országnak : fejedelméhezi bizalmát megerősíti. Lehetetlen erélyesebb hangon szólni a háború folytatásáról, vagy hízelgőbb s szívélyesebb kifejezésekkel nyi­latkozni Francziaörszágnak Angolországgali szö­vetségéről. A beszédnek jelentékenyebb sajátsze­rűségeihez tartozik, mikép abban legkisebb czél- zás sem tétetik a béke-alkudozások lehetőségére; noha még nem telt el azon időköz, mely alatt a dec. 2-ki szerződés értelmében, ilynemű javasla­tokat tekintetbe lehetne venni, Azonban az orosz császár politikáját s terveit nem annyira G o r c s á- kbff herczegnek Bécsben, s Budbergnek Berlinben tett nyilatkozataiból, mint inkább a sz. pétervári udvar által tett lépésekből kell meg­ítélni. A czár valódi válaszát a dec. 2-ki szerző­désre; azon ukázban kell keresni, mely újólag 220000 ujoncz kiállítását rendeli meg; s Franczia­ország uralkodója, úgy látszik, érzé, mikép gyer­mekes.eljárás lenne, a békének rövid időn hely­reállítása iránti reményeket fejezni ki oly percz- ben. midőn az ellenség nem csak semmi őszinte lépést sem tett ezen czélra, hanem inkább nyil­ván készületekeit t§sz arra nézve, hogy az el- sák. Manchesterben egy magán-gyárnál 100,000 puska-vessző rendeltetett meg. Az admi- rálitás eltörlé azon rendelfetet, melynél fogva csupán oly egyénék vétettek be a kir. tengeré­szeibe, kik már voltak tengeren. Francziaország. Pária, dec. 29. A törvényhozó-testület tegnapi ülésében Mór ny gróf mint a kölcsön iránti törvényjavaslattal foglalkodó bizottmány előadója következő jelentést olvasott fel : „Uraim! Önök bizottmánya engedelmeskedni akarván az. önök által nyilvánított érzelmeknek', / tüstént összeült, s egyhangúlag meghagyó nekem, / hoxy önöknek ama törvényjavaslat, elfogadását jay vasaljam, mely a kormányt felhatalmazza, 5r milliónyi kölcsön fölvételére, s mely teljes szabó­ságot ád annak a kölcsön-fölvételi mód vála*ta?a • iránt. Önök bizottmánya óhajtja, mikép Fr^ncZja* ország ellenségei tudják meg, hogy a császár min­den szivet elszántnak találand, s hogy az ’.ország bizományosai mint érzelmeinek hu tolmácsai - szék, minden tőlük kívánandó katonát s pénzt megszavazni, és semmi áldozattól sem fognak visz-\, szaijedni. Ezen háború nem hódítás vágyból, s nem , az államfónök résZérőli személyes nagyravágyásból X kezdetett meg; Francziaország állandó érdekei, s . politikájának minden hagyományai azt parancsol­ták neki, hogy egy gyönge államot oltalmazzon ' . , egy jogtalan megtámadás ellen. Francziaország legőszintébb törekvései oda voltak irányozva, hogy ' ezen Kötelességet összeegyeztesse a béke renirtv^' fásával. Oroszország csupán vak makacssággal vá­laszolt ; de hála fejedelmünk bölcseségének, s loya- lis, önzetlen és nemesielkü politikájának, Franczia­ország, mely még nemrég saját forradalmi izgalmai által nyugtalanitá Európát, a hajdan magit ellen irányzott szent-szövetség helyett egy ömsprszág elleni sokkal szentebb, mivel igazságosabb szö­vetséget látott megalakulni. — Önök bizottmánya a javaslott kölcsönt legczélszerübb módnak tartá, a háború terheinek födözése végett. E kölcsön gyű- mölcsözteti a rendelkezhető megtakarított összege­két s tőkéket; az állam által felhasznált tőkék r&'-y vid időn visszajntandnak az általános forgalomba, s ujraalakítandják az ország tőkéjét. — Haezen köl-‘J csőn összege nagyobb a multévinél, ama körülmé­nyek, melyek közt az fölvétetik, nekünk kedve­zőbbeknek látszanak. A kedélyek még akkor ke- vésbbé voltak megbarátkozva a háború eszméjével. . Jelenleg a császár igaz szavai. szerint, haszinte e háború dobogásba hozza is a sziveket, nem rémíti el többé az érdekeket. Akkor még Németországnak a nyugati hatalmasságok politikájához! csatlakozása kétséges volt; most pedig már bizonyossággá lett. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy ezen kölcsön még nagyobb buzgalom- s' méltóbb bizalommal fog födöztetni, mint az első kölcsön. Egyébiránt ezen kölcsön .rendeltetése leghatalmasabb ösztönül szolgáland az aláírásra. A kölcsön czélja ezen hábo-1/ rut a legnagyobb erélylyel folytatni, melyre Fran- ’ cziaország képes, s melynek annak sikerét biztosítni kell. Czélja enyhífni vitéz keleti seregünk szenve4' dóséit, s a császárt képessé tenni arra, hogy ezen­túl is előrelátó gondoskodásban részesíthesse kam­uéit. Az angol parliament nálunk előbb ülvén össze, azon előnynyel birt, mikép megelőzhetett bennün-' két szárazi s tengeri - seregeink iránti rokon- szenvének kifejezésében. Önök bizottmánya öröm­meljegyzé föl önök osztályainak r azon öszhangzó óhajtását, mikép ezen barátságos demonstrationi válaszolni kíván s az angol sereg- s hajó hadhoz,, s dicső főnökeihez a törvényhozó testület meleg kö­szönetét intézni. — A mi saját vitéz katonáinkat illeti, kik azok veszélyei- s dicsőségében osztoznak, ők teljesítők kötelességüket; ők hónuk irányában nagy érdemeket szereztek magúknak; Francziaor­szág erre büszke, s örömmel látja, hogy azok ek- kép megpecsételnek egy oly szövetséget,.mely a polgárisodásnak legbecsesebb biztosítékává A egy tartós békének legbizonyosabb zálogává leend.“ ■ E jelentés élénk tetszéssel fogadtatott, s az abban foglalt javaslat — mint már tudjuk — egyhangúlag helyeseltetett. A „Moniteur“ miután előszámlálta azon en­gedményeket, mikfet az Aij dán kabinet pro­gramijában, a kormány belpolitikájára vonatko­zólag adott a hajdani ellenzék követeléseinek, hozzátfeSfci't ,.A mi a külpolitikát illeti, igaz ugyan, hogy a ministerium kijelenté, mikép ab­ban nem fog változás tétetni. Azonban mégis ál­talánosan azt vélik, hogy ha az pj kabinet folyást

Next

/
Thumbnails
Contents