Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)
1855-03-01 / 657. szám
Pest, Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ. 657. Szerkesztői iroda van : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2 -ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Megjelenik a lap, hétfőt s a több ünnepek utáni napodat kivéve,mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre : 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, félévre : 8 tfrt., évnegyedre 4 írt. — A hirdetések ötször kalálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám20 pkr. Előfizetés martius-junius négy hóra. Helyben : 5—öt pft 20 kr. Vidékre : 7—hét pft. Az előfizetés Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház, földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. SZERK. A cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gr. Forgács Auguszt apát és esztergomi kanonok, a számára küldött johannitarend tiszteleti kis keresztjét viselhesse. A belügyminister gamsendorfi Jenk Imre lovag járásbiztost szolgabiróvá, és Kovács Kálmán szolgab. hivatalitollnokot szolgab. hiv. segéddé a politikai szolgab. hivataloknál a soproni közigazgatási területben, kinevezte. F. hó 19-én 2745 sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség gyakorlására ideiglenesen kinevezett Vavrovích Antalnak ideiglenes hivatalhelyül Nyitra jelöltetett ki. Az egyesülve fennállott magyar cs. k. országos pénzügyigazgatóság a sz endrei vonalon Ó-Budán levő m. k. fogyasztási adóhivatalnáli ideiglenes ellenőrállomásra Ohm Vilmos cs. k. számvivősegédet Budán, kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a kassai orsz. fiókpénztárnál tisztté kinevezett volt tisztet a létezett budai kincstári főfizetőhivatalnál, Szibenliszt Zsigmondot, a budai cs. k. orsz. főpénztárhoz tiszti állomásra kinevezte. Ezennel köztudomásra juttatik, miszerint a cs. k. uradalmi ügyésznek Budán, a cs. k. koronauradalmi ügyésznekBudán, a cs. k. uradalmi ügyésznek Sopronban és a cs. k. alapítványi ügyésznek Kassán hivatali működése 1855 márt. 1-jén megszüntetett, s hogy azoknak ügyletei e naptól fogva a cs. k. finánezügyészség idevágó osztályaiban fognak tárgyaltatni. Pest, feb. 14. 1855. A magyarországi cs. k.fináezügyészség elöljáróságától. F. é. febr. 26-kán a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyarországi törvlet 1. osztályának III. dija egyelőre német nyelven. Tartalma: 14. sz. a. a cultus- és oktatásügyi minister 1855- jan. 1. kelt rendelete, mely által a nyelvviszonyok a gymnasiumoknál Magyar-, Erdélyország, Temesi-bánság és Szerb-vajdaságban szabályoztalak. , 15. sz. a. a pénzügyi és kereskedelmi minisztériumok 1855. jan. 4-ki rendelete, érvényes a vámterületbe foglalt minden koronaországokra, a vámkedvezménynek a vámegyletteli közbenső forgalomban a nem köszörült, nem fenyített, nem laokirozott vasárukra kiterjesztése tárgyában, az 1853. febr. 19-ki keresked. és vámszerződésben (Bírod, törvénylap 1853. 207 sz.) megengedett feltételek szerint. 16. sz. a. a keresk. ministerium 1855. jan. 4-ki rendelete, mely által az 1854. oct. 20 és dec. 23-ki legf. határozatoknál fogva, uj határozmányok szabatnak ki a gőzhajózási üzletre a tavakon, folyamok és folyóvizeken, befoglalva az austriai cs. állam minden közbenső határvizeit. 17. sz. a. az igazságügyministerium 1855. jan. 7-ki bocsátványa, hatályos a lombardvelenczei királyságra, melylyel az 1855. jan. 2-ki legf. határozmány következtében, rendeltetik, mikép a lombardvelenczei királyságban 1855. febr. 15-n az államügyészségek hivatali működésüket elkezdjék, s hogy ugyanazon napon e királyságban az uj bűnperrend is és a büntetőtörvényszékek és államügyészségek belszerkezete és ügyrendére nézve azzal összeköttetésben álló szabályok hatályba lépjenek. 18. sz. a. a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium 1855. jan. 15 - ki rendelete, hatályos minden koronaországra, kivéve a katonai határszélt, melylyel, a belügyministeriummal egyetértve, az időszaki személyszállító-vállalatokhozi szabadalom adásánáli eljárás szabályoztatik. 19. sz. alatt a pénzügyministerium 1855. jan. 16-ki bocsátványa, a confluentei cs. k. és a costa carolinai szárd. k. vámhivataloknak a transitójavak kölcsönös átutasítására felhatalmaztatása tárgyában. 20. sz. a. a bel- és igazságügyi ministeriumok 1855. jan. 18-ki rendelete, hatályos minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, melylyel az 1852. máj. 27-ki általános büntetőtörvény 478 §-ban kijelölt áthágási esetek két elsőbbikének megvizsgálása és büntetésérel hatósági illetékesség iránt támadt kétségek eloszlattatnak. 21. sz. a. a bel- és igazságügyi ministeriumok 1855. jan. 18-ki rendelete, hatályos minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, melylyel az 1852. máj. 27-ki általános büntetőtörvény 48 § - nak magyarázata bocsáttatik ki. 22. sz. a. a pénzügyministeriumnak, az igazságügyministeriummal egyetértőleg 1855. jan. 18- kán kelt rendelete, hatályos minden koronaországokra, az 1853. mart. 19-ki császári rendeletnek (Bir. u. 53 sz.) alkalmazása iránt. 23. sz. a. az igazságügyministérium 1865 jan. 20-ki rendelete, hatályos Erdély nagyfejedelemségre, a kereskedelmi jegyzőkönyvek vezetéke tárgyában. 24. sz. a. az igazságügyministerium 1855. jan. 24-ki rendelete, hatályos a birodalom egész területére, kivéve a katonai határszélt, mely által a cs. k. csendőrség által behozott és büntetés végett elitélt gonosztevők fölötti, a visszatérítés kiszabására szükséges havi kimutatások szerkesztése a tervszékekre bizatik. 25. se. a. a belügyministerium 1855. jan. 25. kelt rendelete, érvényes minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, a birodalom többi koronaországaiból Magyarországba és volt mellékországaiba átköltözést illetőleg. 26. sz. a. a bel-, igazság- és pénzügyminiszerek 1855. jan. 26. kelt rendelete, a tisztviselők nap- és mértfölddiját, a napdijnokok és szolgák fogyasztási pénzét, és a szolgaszemélyzet járás- és kézbesítési diját a kerületi (megyei) hatóságoknál, az első folyamodási törvényszékeknél, a járási és szolgabirói hivataloknál illetőleg kibocsátott 1854. jul. 3-ai ministeri rendeletnek (Birod. u. LXI. db 169 szám) Dalmatia királyságra kiterjesztése tárgyában. 27. sz. a. a bel- és igazságügy ministeriumok 1855. jan. 27-kén kelt rendelete, a Hallein városban fekvő házak eldiribálásának tilalmát illetőleg. F. é. feb. 28-án a bécsi cs. k. udv. és államnyomdában megjelent és szétküldetett hivatalos tizenhatodrétkézi kiadása az austriai birodalmi 1850. máj.-i általános váltórendszabálynak, a váltóügyekbeni eljárást szabályzó, és a későbbi, 1854. év végéig megjelent, a váltórendszabályra vagy a váltóügyekbeni eljárásra vonatkozó, és 1854. év végén még jogérvényben állott törvények és rendeletekkel együtt. E hivatalos tizenhatodrét kézi kiadás azonban nema hatóságok közti hivatalos kiosztatásra, hanem csak eladásra van szánva. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, feb. 22. —L.— Miután az idén a „baeuf gr.vs -ról beszéltünk, illő, hogy a hajdani farsang másik* maradványáról is szóljunk, értjük a hamvazószerdán reggel végbemenő „descente de la Courtille“-t, mi nem jelent egyebet, mint a népnek a Páris határában fekvő belvillei sör-és kávéházakból való visszaérkezését. „Courtille“nak nevezik, de csak hamvazószerdán, azon hosszú utat, mely a barrière du temple-tól a belvillei hegydombra vezet föl s melynek számtalan sör- és kávéházaiban tölti a külvárosi pórnép a húshagyókeddi éjjelt. Napviradtakor elhagyja a nép emulátóhelyeket s az után lefelé a városba vonul, hol aztán elszólad. A,,descente de la Courtille“ egyike a legocsnaányabb látványoknak, miket a civilisatio fővárosa fölmutathat, mert ekkor a pórnép egész állatiságában tör ki. Hogy valakinek fogalma lehessen azon állati helyzetről, melyben az ittas pórnép ilyenkor van, szükség, hogy előbb bátorságot vett legyen magának egy vagy két órát vele a korcsmában tölteni, hol az a legutolsó pénzdarabjának is nyakára szokott hágni, s eszét tökéletesen leiszsza. Minthogy pedig e korcsmák történeti hírességgel bírnak, nem lesz helyén kivül azokat röviden megismertetni. A bemenetnél legelőbb is egy díszteremben találja magát az ember. A díszítmény egy nagy czin-táblából áll, melyen nagyszámú palackok és poharak állanak. E táblára mindig a legnagyobb gond van fordítva, úgy fénylik mintha csak ezüstből volna, oly nagy, hogy húsz sőt több egyén is elfér mellette sorban s ihatik kényelmesen. Középen egy emelvényen ül a korcsmáros vagy korcsmárosné, kiknek nem szabad félénkeknek vagy gyenge természetüeknek lenniök, hogy zabolátlan vendégeiket rendben tarthassák. A korcsmáros háta mögött a fal van, mely tele van aggatva konyhaszerekkel föl egész a fellétig. Ebben áll a korcsmáros büszkesége, mert minél számosbak konyhaeszközei, ő is annál büszkébb.Egy mindig nyitva álló ajtón a konyhába látni, hol egy roppant tűzhelyen s valódi máglyatűznél hosszú, hússal terhelt pecsenyesütő nyársak forognak szüntelen tengelyük körül A borjúpecsenye játsza a főszerepet, mert ezt a párisi „nép“ leginkább kedveli. A ház hátulsó része egy nagytermet képez, hol tánczolnak és isznak. Kis asztalkák hosszú sorokban állanak egymás mellett,6 ülésekül fapadok szolgálnak. Hogy több tér legyen nyerve, fa-karzat van készítve, mely a termet körülfolyja s egy lépcsőre megy ki. A terem közepe egy fa-karzattal van elzárva s az kiválólag a tánczosok tulajdona. E termekben, melyeknek mindegyikében rendesen 4—500 ember elfér, a farsang három utolsó napján a nép légyottot rendez, miután előbb, hogy magának pénzt teremthessen, majdnem mindenét a zálogházba vitte. Hogy mikép megy itt a dolog, azt illendően leírni szinte lehetetlen. Földig lerészegedett emberek tántorognak hamvazószerdán reggeli 5 órakor az utón, s így kezdődik a ,,descente de la Courtille.“ Férfiak, asszonyok s gyermekek farsangi „díszöltönyben“ és rongyban vánszorognak ide s tova a sárban, énekelve, ujjongatva, zsémbelődve s egész pokoli jelenetet idézve elő. 16 óra tájban a rendőrség már mindenkit eltávolított az útból, s elkezdődött a böjt. Ezelőtti években az előbbkelők kocsin szokták e rémjelenetet szemlélni, sőt néha kivételképen még abban részt is venni, azonban hála a korszellemnek, ez ma már nincs többé divatban. A „descente de la Courtille“ az idén a szó legteljesb értelmében már csak közönséges pórlás volt. A császárnak Krímbe Utazását illető hír, miszerint t.i. ő már a közelebbi napokban útra kelne, elsietett volt annyiban, amennyiben igen Valószínűleg még három négy hét is beletelik, mnig az utazás megtörténik, ha csakugyan megtörténik. Minden oldalról igyekeznek a császárt e tervéről lebeszélni, sőt még azt is beszélik, hogy maga az angol királynő is kérte volna őt egy levélben , melyet Russellord hozott, hogy mondjon le ezen útról. S minthogy ha idő van nyerve, minden meg van nyerve, a bizonyos oldalról inspirált hivatalos tollak oda lesznek irányozva kimutatni, miszerint a császár helye nem Krímben hanem a balti -tengeren van. Ezt hozta föl neki a külügyminiszer is. Míg azonban a hadjárat északon újra megkezdődik, addig sok más is történhetik. Egy lagas rangú tisztnél volt katonai társaságban mint bizonyost hallám állíttatni, miszerint a császárnak sohasem volt szándéka Szebasztopol bevétele előtt menni Krímbe, hanem csak annak megtörténte után, hogy aztán a hadsereg parancsnokságát átvegye s azt az oroszok ellen vezesse. Már pedig hogy a jelen pillanatban minden előkészíttetik egy Szebasztopol elleni főtámadásra, az kitűnik a keletről érkezetttudósításokból, s e szerint mi — ha igaz a fennebbi adat — igen természetesnek találjuk, hogy L. Napóleon elutazására minden a roham sikerének esetére készíttetik elő. Poroszországgal még mostanáig sem jött Semmi egyezkedés is létre. Poroszország a 3-ik pontnak határozottabb magyarázatát litvánja s pontosan kijelöli mindazon eseteket, melyekben Oroszország ellen támadólag kötelezhetnek föllépni. A nyugati hatalmak egy ellenjavaslatot küldtek Berlinbe, honnan tegnap még nem érkezett válasz. Párig, febr. 23. —S.— Berryez urnak academiai taggá lett felvétetése tegnap történt meg. Beszédének első része a tegnap esti „Presserben megjelent. Vájjon megjelenik-e a második rész is, azt még nem tudom, minthogy következő esemény adta elő magát. A mai reggeli lapokban t. i. nyomát sem találhatni e beszédnek, noha azt — mint ezt személyes meggyőződésből tudom — az „Union“ és „Assemblée nationale“ mára már ki is nyomatták Hihetőleg a szerkesztőségek estve későn még parancsot kaptak a beszédet közzé nem tenni. Különös azonban, hogy a jelen perezben (3 óra) a „Presse“ még nem kapott parancsot a beszéd közzétételének félbeszakasztása iránt. Hogy mily összefüggésben áll a dolog, még eddig nem tudtam meg. De azt igen jól föl tudnók fogni, ha a kormány elégedetlen volna. Mert valóban Berryer beszédében nem hiányoznak ezérzások, melyeket a hallgatóság roppantul meg is tapsolt. A benyomást, mit Berryer és Salvandy urak beszédei tettek, csak az ítélheti meg igazán, ki jelen volt. Csaknem sajnálnunk kellett Mathildignet, Nieuwerkerket, Magne tábornagyot s a császári családnak több más hozzátartozóit vagy szolgáit. Fenntartjuk magunknak e nevezetes ülésre még visszatérni, ma csak Berryernek az első császárság fölötti ítélete közlésére szorítkozván: „E nemzet (Francziaország) mintegy elbágyadva saját tehetetlenségétől, gyermekeit, vagyonát, jövendőjét egy győzelmes harczos lábaihoz veti, ki vállalatainak sikerétől megittasodván s a harcz szellemétől elragadtatván, megrendíti a világot s azt meg akarja hódítani, de nem hagy maga után egyebet a despotismus végzetezerü példájánál s gyümölcslétén hódításainak vészteljes emlékénél!“ T hie r s ur nem volt jelen;ő kertjében elesvén, karját két helyen eltörte. A halandóság a boulognei táborban igen nagy. Martins 1n 1855, Austria birodalom, Bécs, feb. 26. Biztos hír szerint a fele. udvarnál bekövetkező örömdús eseményre egy uj keresztelési szertartás terve készült el. Prágából értesülünk, hogy Ferdinand császár ő felsége még e hét folytán ismét beköltözik hrádzsíni palotájába, miután a császári lakosztály kevés kárt szenvedett s ennélfogva megkettőztetett tevékenység által néhány nap múlva ismét helyre lesz állítva. Hallomás szerint még a tulajdonképeni értekezletek kezdete előtt több előkészítő tanácskozások fognak a bécsi értekezlet eddigi tagjai által tartatni, melyekben Gorcsakoff hgis részt veend. Az utóbbi Szt Pétervárról utasítást kapott volna, hogy az értekezletek összeillésének lehető gyorsítására munkáljon. Továbbirendelkezésig az áruszállítás a krakói vaspályán felfüggesztetett. * Lord John Russel részére a Munschszállodában 15 szobát rendeltek meg. Miután a lakáshoz tartozó néhány szobát jelenleg ideiglenesen L. herczeg bír, M un Seh úr azon kérelemmel járult a hghez, hogy e szobákat másokért kicseréltetni engedje, mibe a herczeg a bécsiek előtt ismeretes szeretetreméltóságával azonnal beleegyezett. Sokkal nehezebb állása van a vendéglősnek egy angol bányában, ki a lord számára rendelt emeleten szintén két szobával bir, s kit nem , lehet rábírni, hogy hazája békekövete kedvéért lakást változtasson. Még eddigelő nem lehet tudni, hogy a szállodabirtokos diplomatiai talentoma meddig fog terjedni Albion e kérlelhetlen fia irányában. * Nagy-Szeben feb. 18. A cs. k. 45-ik gyalog-sorezred itt állomásozó gránátos zászlóalja ma d. e. 19 órakor teljes díszben a plébánia előtti nagy piacra vonult ki. Az alkalom erre igen ünnepélyes volt, ő fensége az ezredtulajdonos Hessen és bei Rhein Emil by táborszernagy, a zászlóalj lobogója számára egy pompás veres és fehér, aranyba hímzett szalagot ajándékozott, e jelmondattal : „Si Deus nobiscum, quis contra nos“, melyek a zászlóalj már fölszentelt lobogóját még nem digressték .Miután a sorban fölállított zászlóalj a zászlót zeneszó mellett átvette, négyszöget képezett s ezredparancsnok Meal Tódor ezredes.