Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-01 / 709. szám

Pest, Kedd, Május 1-n 1855 709. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési dij: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, félévre : 8 frt., é r'n egyedre 4 frt.—A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalder- házj, vidéken minden os. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a ozím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b é r m e n t e s í t - v e egyenesen akiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Orgzágnt, 6. *>%> a. (Knnewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre: Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal- derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. pénzügyministerium az eper­jesi és munkácsi ujan felállítandó pénzügykerületi igazgatóságoknáli helyek betöltésére Tr uoh 1 arz János I. oszt. pénzügykerületi biztost a lugosi cs. k. pénzügykerületi igazgatóságnál, és Hrubant Ignácz III. oszt. pénzügykerületi biztost Erdély­ben, mindkettőt ugyanazon minőségben, saját kivá- natukra a kassai közigazg. területbe áthelyezte, s egyszersmind Hrubant János adófelügyelőt a pest-zsoltmegyei hatóságnál, I.oszt. pénzüsyke- rületi biztossá az említett közigazgatási területbe kinevezte. F. hó 16-án 6903. sz. a. kelt igazságügyminis- teri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gya­korlására a pesti orsz. főtörvónyszéki kerületben Polereozky Alajos volt tiszt az egri megyei törvényszéknél, kineveztetett. Szombaton april 28-kán 1855. a budai cs. k. államnyomdában megjelent és szétküldetett a ma­gyarországi orsz. kormánylap I. osztályának VII. darabja egyelőre csupán német nyelven. E darab tartalma : 54. sz. A bel- és igazságügyministerium 1855. febr. 8-ki bocsátványa, melylyel az 1855. febr. 4-ki legf. határzat következtében megálla­pított határozványok, az uj szervezés alkalmából kinevezett hivatalnokok szolgálati rangjának kipu- hatolása iránt, tétetnek közzé. 55. sz. A vallás - és közoktatásügyi ministerium 1855 mart. 5-ki bocsátványa, érvényes minden ko­ronaországra, a lombardvelenozei királyság és a ka­tonai határvidék kivételével, melylyel a fő- és e- zekkel kapcsolatban álló al-reáliskolák szünetei ha- tároztatnak meg. 56. sz. Az igazságügyministerium 1855. mart. 15-ki bocsátványa,érvényes Magyar-, Horvát-,Tót­ország, a Szerb-vajdaság és Temesi bánság részére, a törvényszékek illetékessége iránt a czégek be­jegyzése és törlése, a kereskedők, gyárosok s ipar­társaságok procurája és társulati szerződése, aztán a beigtatás és törlés közhirrétételének módját ille­tőleg. 57. sz. A bel- és igazságügyminister 1855. mart. 17. rendelete, érvényes minden koronaor­szágra, Lombard-Velencze és a kát. határvidék ki­vételével, melylyel a tisztán politikai és a vegyes járás- és szolgabíróságokra nézve a hivatalos uta­sítás kiadatik. 58. sz. A bel- és pénzügyminister 1855. mart. 20-ki rendelete, érvényes minden koronaországra, melyben az 1854. május 23-ki általános bányatör­vény (Bir. törvénylap Lili. darabja, 146 sz.) ha­tályba lépett, ideiglenes bányakapitányságok és fő-bányahatóságok felállítását illetőleg az általános bányatörvény kezelésére. Ugyané napon adatott ki és küldetett szét a magyarországi orsz. kormánylap második osztályá­nak IV- és V. darabja, német egyedüli és összes kettős kiadásban. AlV-ik darab 5. sz. a. tartalmazza a ma­gyarországi Cs. kir. kát. és polg. kormányzóság 1855. mart. 16-ki hirdetményét, a pénzügyőröknek hi­vatalos útban a magánvámok fizetésétőli fölmen­tését illetőleg. Az V-ik darab tartalmazza 6. sz. a. a magyar­om. cs. kir. kát. és polg. kormányzóság 1855. mart. 15-ki rendeletét, mely Horgostól a szerb­bánsági országhatárig terjedő útnak az országutak osztályába fölvételét illeti. NEMHÍVatalos rész. Levelezések. Becs, april 30. A Az „Oester. Corr.“ minapi békebiztatásai azon hivatalos tudomáson alapultak, hogy Drouyn de Lhuys rögtön el nem utazandik, s még egy ülés­ben részt veend. Még egy kísérlet történt tehát, mely az oroszok makacsságán szintén hajótörést szenvedett. A conferentia előbbeni személyzete folytatja azonban a tanácskozást, s a harmadik pont átugrásával a negyedik tágyaltatik; mitől ugyan egyelőre békét nem várhatni, hanem egy későbbi valódi bókeértekezlet alapjául szol - gálandó anyagot nyújt. Hess tsznagy L e't a n g franczia s Crawford angol ezredesek,sszámos törzstiszt kíséretében a hadsereghez utazik, mi elég világosan mutatja a tavalyi dec. 28-ki jegy­zőkönyv logikai fonalának tettleges fejlődését. Mint egy magasállásu úrtól hallom, Császár Ő Felsége a legújabb orosz utasítások megérkeztéig teljes bizalommal a béke lehetősége mellett nyi­latkozott környezetében , de ezeknek megér­kezte által úgy hiszik épen nem örvendetes meg­lepetést tanúsító fordulatot vett a különben is eléggé bonyolódott ügy. Ma utazott innen Pestre, ott állandóan lete­lepülendő, Barnalgnácz orvostudor, a kitűnő ősz hires fogorvos bitemének több évekig volt jeles segéde s jobbkeze, hazájában árasztan­dó el jótékonyságát azon tudománynak, melynek legújabb fejlődési fokán oly otthonos, mint az egész birodalomban csak kevesen, s hazánkban alig egy. Az itteni müveit magyar társaskör de­rék fogorvosában egyúttal legkedveltebb tagját veszti el benne. London, april 25. Mig a „Morning-Post“ közelebbről a bé­csi értekezleteknek határozatlan időrei elnapolta- tását jelenté, egyszersmind Austriának a nyugati hatalmasságokkali tettleges közreműködése iránt reményét fejezé ki, s czikkét következő szavakkal végzi : „Angol- s Francziaország részükről sem­mi erőfeszítést, semmi áldozatot sem kimélendnek; mi elszántan küzdendünk, mivel győzni akarunk“, mig a„M. Herald“Napoleon császárnak oly régóta emlegetett krimi útját már vógkép elhatározta­tott, s legközelebb bizonyosan létesülendő tény gyanánt hirdeti; s a „Press“ még tovább menvén, a császár elindulását máj. 3-ra tűzi ki: a „Times“ az értekezletek félbeszakadásáról, s Napoleon Krímbe utazásáról semmit sem látszik tudni. E lap észrevételei tegnapelőtt csupán Szebasztopol bom- báztatása, s a budget körül forognak. Reméli, hogy május elejéig a nyugati hatalmasságoknak Krím­ben levő seregei tekintélyes erőre fognak emel­tetni, s nem vár eldöntő sikert mindaddig, mig az ázsiai erősségnek északi oldalát is körül nem lehetend kerítni. Ez más szavakkal oda megy ki, hogy a bombázás, noha sokkal nagyobb arány - ban létesíttetett, mint a múlt évi octoberben, czélját eltéveszté. A budgetrőli észrevételei nem igen alkalmasak arra, hogy John Bult-al a hábo­rút megkedveltessék. „A brit közönség“, — úgy­mond a többek közt — „most átláthatja, hogy a háború nem tartozik a legolcsóbb dolgokhoz. Ez épen nem is kívánatos, hogy ilynemű áru létez­zék. Az olcsó háborút ugyanazon osztályba kel­lene sorozni az olcsó perek-, olcsó bűn- s olcsó bukással ..........Még a legnemesblelkű hazafi is komol yabban megfontolja a dolgot, ha egyszerű összeadás utján azon fölfedezésre jut, mikép az állam egyetlen katonának a harcztéreni fizetése, egyetlen lónak eltartása, vagy egy Lancaster- ágyunak félóráig töltéssel ellátása végett, annyi Í énzt költ el, mennyi szükséges lenne arra nézve, ogy 4 család kényelmesen tápláltassék, egy községi iskola jó karban tartassák, vagy más va­lamely oly jótett eszközöltessék, mi lehet, hogy soha sem fog eszközöltetni. Azonban mégis miért zúgolódnánk mi ezen áldozatok miatt. — Mik ezek a harczolók szenvedései- s áldozataihoz ké­pest? Ha nagy nemzet akarunk lenni, s válasz­tott birói szerepet játszani, ennek árát meg kell fizetnünk. Adná Isten, hogy csupán pénzt, háza­kat, kényelmet s gyönyört kellene áldoznunk! De erkölcsi s szellemi áldozatokra is van szükség... Hogy helyzetünket jól felfoghassuk, csak arra kell gondolnunk, mikép ugyanazon helyen, hol most golyózápor hull (Szebasztopolnál), egykor Angolország első szentjeinek egyike, a nagy phi- lanthrop H o w a r d missionariusi minőségben az emberiség szolgálatában fáradott, s meglátogatá a fogházakat, enyhítést nyújtván ezek szeren­csétlen lakóinak... A jövő évben — ezt bizonyos­nak tarthatjuk — a jövedelemadó 10 pc.-re fog emelkedni. S ez nem az egyedüli uj adó leend, az 1850—ki budgetben; minden oldalról újabb adók fenyegetnek. Ama sajátszerű hajó, mely a bálti- tengereni háborúra alkalmas, kétségkívül még nincs fölépítve, sőt még csak fel sincs találva. Még nincs elkészítve ama trójai fa-ló, mely 1 évi ostrom után Szebasztopol falaira felhágand. Még addig szinte ugyanannyi nemzeteket látandunk háborúban, mint a hány nemzet Trója körül volt összegyűlve. Nekünk pénzünkkel keilend har- czolnunk. Egyetlen állam sincs Európában, mely­nek nem lenne szüksége pénzre, s mely kölcsönért örömest ne adna nekünk sereget stb.“ Egyébiránt magát a legközelebb előterjesztett budgetet il­letőleg, a „Times“ abban semmi meglepőt sem talál; azt ugy an nem várták, hogy a kölcsön mel­lett még különböző adófölemelések is fognak eszközöltetni; azonban szerinte nem kell feledni, mikép az előszámított öszvegből 4,400,000 ft st. tartalékul marad további eventualitások esetére, s mikép 1 millió ft st. a szárdiniai kölcsön szá­mára tűzetik ki, mely sajátkép nem tartozik a kiadásokhoz. A mi a bankári utalványokra vetett uj penny -bélyeget illeti, ennek jövedelmét igen különbözőleg számítják. A kincstár kanczellárja ezen uj kútfőből 200,000 ft st.-nyi bevételt vár; ellenben Christie, ki ezen rendszabályt már 4 év előtt ajánlá, annak jövedelmét 730,000 ft st.-re számítá.. A czukor-, thea-, kávé- s szesz - italvámok fölehbemelése a jelen körülmények közt semmi elégületlenséget sem gerjeszt; azonban mégis némelyek azon ellenvetést teszik, mikép a kincstár kanczellárja e részben nem eléggé gya­korlatiasan járt el. Egyébiránt a vámfölemelés már folyó hó 21-kén hatályba lépett. Ugyancsak a „Times“ ma egy a situatiót jellemző czikkében hevesen kikéi a kormány, je­lesen az annak élén álló államférfi ellen. „Min­den esemény“ igy szól, „mely tudomásunkra jő, csak arra szolgál, hogy magasabbra emelje a bo- szankodás érzését, melylyel a politikai vélemé­nyek bármi árnyéklatához tartozó gondolkodó fők ügyeink jelen helyzetét tekintik. Nincs leg­kisebb remény, h<fgy bármi utón, kivéve a leg­végső megaláztatásét, kikerülhessük tovább folytatását azon háborúnak, melynek költségeit mi fizetjük meg, de a melynek működéseit minis­tereink tervezni, a mint látszik, épen úgy nem képesek, mint tábornokaink nem, azokat végre­hajtani. Főministerünk barátjai várakozását meg­csalta és ellenségei jóslatait híven betöltötte. Mi semmi győzelmeket sem vívunk ki, „de azokat mi fizetjük meg, kölcsönöket teszünk, mint Pitt, de ennek ereje és politikája nélkül, s véres táboro­zásokat folytatunk , mint Wellington, de ennek előrenézése, vigyázása és sikere nélkül.“ Azon hir, mintha Napoleon császár itt léte­kor a diplomatiai testület udvarlása alkalmával, a porosz követ nem lett volna jelen, alaptalan. Mind o maga, mind neje jelen valának. Püspök-Ladány, april 25. Folyó hó 24-dik napja Albert főherczeg Magyarország polgári és katonai főkormányzó ő cs. fenségének e vidéket szerencséltetett magas megjelenése által ünnepi fényre derűit. A fenséges kormányzó ur ugyanis — aKar- ozag és Püspök-Ladány közti úgynevezett Kun- laposon elterülő s az ott keresztülvezetett vasúti töltést szétromboló árvízről magának személyesen tudomást szerzendő — fennirt nap délelőtti 11 — 12 óra között Karczagról egy lábón (hajó neme) indulva, a dühöngő szél miatt nem kevés veszé­lyek között Püspök-Ladány mezőváros határán a járási hivatali tisztikar, mindkét hitvallású lel­kész, városi elöljáróság s számos lakosok tisztel­gő üdvözléseinek közepette fényes kíséretével e- gyütt szerencsésen partra szállt, hol is a fenséges vendégre készen váró előfogatokon Püspök La- dányba érkezvén, miután ott a járási szolgabiró- ság hivatali ügykezelése s működése fölött rövid de mély tapintatu szemlét tartott — rövid ebéd- kezés után útját, az árvíz által szintén nagy mér­tékben sújtott Nádudvar, majd a több helyeken elterült viz által tetemesen megrongált, itt-amott szintén járhatlanná lett országutakon nem minden veszély nélkül, Szoboszló város felé irányozta, s mindkét helyen az elöljárók hivatali működését magas figyelmére méltatá; — honnan aztán az útnak sok nemű fáradalmai, a hűvös szél és por miatt felette kellemetlenné vált szakadatlan uta­zás daczára is jó egésségben még az nap estvéjér Debreczenbe indulni méltóztatott. Kisérje a Gondviselés ápoló keze ő fenségé, áldást hintő utazásában I Zabolcsmegye, april 22. Hasznosban és jóban nevelni az emberisé­get , — müveit és erényes polgárokat adni az ál­lamnak, békés alatvalókat a kormánynak, hű fiá­kat a hazának — a legmagasztosabb , legneme­sebb , és legszentebb kötelesség. — A vallásos és munkás nemzedék egyedüli és biztos alapja az egyes családok nyugalmának, az országok béké­jének, felvirágzásának és boldogságának. Jó föld­be vetett jó mag az olyan pénztőke, mely ily ezé- lokra felajánltatott, vagy gyűjtetett. — Felséges Császárnénk szerencsés szülésének emlékét ily magasztosan, ily nemesen örökíték Nyíregy­ház városának összes lakosai; 200,000 pfrtot ajánlván fel egy szívvel és egy lélekkel egy re­ál-iskola alapítására. E lelkesen végrehajtott ma­gasztos eszme által a józan gondolkodású loyalis polgárok, a hű alattvalók a sarjadzó fiatalságot az erény és műveltség minden földi viszontagsá­gokkal biztosan daozoló szép pályájára vezetendik, s midőn egyrészről megnyitották előttük az e- gyedüli boldogulhatás és lelki nyugalom orszá­gát , másrészről oly maradandó emléket alkottak maguknak, melyet az idő le nem rombol, sőt ne­mesít, s melyet ezrek és százezrek áldása leng körül. Legyen minden növendéke az erény és tudomány ezen iskolájának igaz ember, jó pol­gár, hű alattvaló; élvezze a hasznos fák gyümöl­cseit , melyeket mások ültetének , nyugalomban és boldogságban gyönyörködjék a nagy biroda­lom és a habsburgi dicső Uralkodó ház fényé­ben és virágzásában. — Nagyszerűen akarta ez alföldi városka megünnepelni a nagy napot, tisz­telve szeretett Felséges Császárnénknak szeren­csés szülését, — s az ünnep méltó az ünnepek­hez , az emlék méltó a közbirodalom anyjához. És e nagyszerű eszme, egy mindig hű, egy mindig munkás , a császári házat és hazáját ö- römben, bánatban egyaránt szerető hivatalnok lelkében foganzott, —ki azonnal mihelyest az ágyuk megdördültek hirdetni az emlékezetes napot, azonnal felkersste azon polgárokat , kik­ben — valahányszor nemes és magasztos eszme kivitele volt czélba véve— sohasem csala'kozott; ' előadta azt komolyan és lelkesen, s midőn az elfogadtatott, igy kiáltott fel: Éljen a Felséges Uralkodóház! Élj enek Nyíregyház városa pol­gárai! Rózsahegyi István, zabolcsmegyei első biztos e férfiú! az Isten éltesse őt is. r. 1. Austria! birodalom. Bécs april 30. Cs. k. osztálytanácsos Deb­ra u z, ki tegnap 29-én estve Parisba elindult , egy szerencsekivánati iratnak átvivője, melyet Ö Felsége az ausriai Császár a legújabb merény al­kalmából III. Napóleonhoz intéz, s melyet a fran- cziák császárjának sajátkezüleg átnyújtani b. Hüb­ner van megbízva. FőherczegFerdinándMiksaő cs. fen­sége közelebbi Bécsben tartózkodása alkalmával Cs ászár 0 Felségétől engedélyt eszközölt ki, hogy személyes parancsnoksága alatt császári hadihajókból egy hajórajt egyesítsen, s azzal hosz- szasabb utakat tegyen a középtengeren. E hajóraj négy fregát, négy korvett, két kisebb gőzösből és két briggből, egészben 12 hadihajóból álland, ezek közöl a felerész vitorlás. Az e czélra rendelt jármüveknek Salamisban máj. 15-én kell összejő- niök. Az ut aztán Salamisból Malta, Nápoly, Tou­lon, a spanyol part hosszában Gibraltar és Cadizba, és a tengerpart hosszában Marokkóból Algirba menend. Az őszi viharok elérkeztéig az austriai hajóraj az adriai-tengerre visszatérend. Ezentúl minden évben fognak történni efféle gyakorlati hajózások.

Next

/
Thumbnails
Contents