Budapesti Hírlap, 1855. december (885-907. szám)

1855-12-01 / 885. szám

Pent, Szombat 7>4t 885. December 1-n 1855. Msfrjelenik e lap vasárnapot és m. ünnepnapokat kivéve mindennap délután 4 órakor. Előfizetési lij Vidékre: félévre : 10 frt. évnegyedre" 5 ft. 20 kr Helyben, élévre : 8 frt.,évnegyedre 4 frt.—A hirdetések itszö) kasábzott .órának egyszeri beiktatásáért á kr. több­szöriért pedig 4 kr . ./-arníttatik Rgyes «rém 90 pkr, Előfizethetni — helyben a lap kistó hivatalába* Bet* János könyvnyomdájában (OrezágutKunewalder- káz). rldékea minden cs. k postahivatalnál — előfizetést tartalmazó levelek a ónra. lakhely . tolió posta áillegyzése mellett * pénzzel együtt bérmentesít- ve eigene««» * k 1 a d fi hivat el hoi ntaattandAfc BI DAPESTI IIIKLAP. Szerkesztői iroda van: Országát, 0. sz. a. (Kanewalderház) 2-ih emeletben. •t Előfizetési feltételek „A BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben: F élévre 8 pit. Érne gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft- Év negyedre ft pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Kunéval derház földszint Herz Jáno nyomdai irodájában) 4 vidéken minden os. k, postahivatalnál. SZERÜL. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyministeriumnak f- hő 19, 20 és 21-n 20550, 13964 éa 23922 sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakor­lása megengedtetett: a pesti országos főtörvény­széki kerületben, hivatalhelylyel Jászkiséren, Gu­lyás Istvánnak és Prauner Gábornak; — az eperjesi országos főtörvényszéki kerületben , hiva talhelylyel Sugatagon Friedrich György volt árvahivatal-igazgatő s helyettes társasbirósági ül nőknek Huszton; a soproni országos főtörvényszéki kerületben kővágő-eörsi Mezriczky Péternek A magas cs. kir. pénaügyministerium pénzügyi titkárokká a kassai cs. k. országos pénziigyigazga- tősági osztályhoz Pfisterer József csernoviczi ke­rületi kincstári biztost, és Smetey József soproni kerületi pénzügyi biztost ideiglenesen kinevezte. A pénziigyministeriumnak m. bő 20 és 21-n 21.,762. és 24,276. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni országom főtörvényszéki kerületben Hosszú Jánosnak, s a nagyváradi országos főtörvényszéki kerületben Igaz Györgynek megengedtetett. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgató­sági osztály B oronkay Ferencz nagyváradi adó­hivatali ellenőrt III. osztályú adószedővé Nyíregy­házára ideiglenesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazga­tósági osztály Richter Pál margittai ideiglenes adóhivatali ellenőrt szilágy-Somlyói sóhivatali be­szedővé ideiglenesen kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgató­sági osztály Takács Edvárd és Szombathelyi Gyula nyíregyházi II. osztályú adóhivatali tiszteket ugyanottani É osztályú adóhivatali tisztekké; to­vábbá 0 1 e s n i c z k i Máté nagy-károlyi pénzügy- őrségi utánnézót, Werner Ed várd észak-biharme- gyei hatósági adóügyi segédet, Sebnek János belényesi adóhivatali segédet, Kubán yi Gyula nagyváradi kerületi pénzügy igazgatósági irodasegó- det, s végre Hoffmann József nagyváradi adóhi­vatali segédet II. osztálya adóhivatali tisztekké ideiglenesen kinevezte, az utóbbiaknak a makói, kis-jenói, belényesi, gyulai és derecskéi adóhivata­lokat jelölvén ki állomásul. Rögtönbirósági Ítélet. Cs. G á s p ár 32 éves, rom. katli, félegyházi születés, nőtlen, — és K. J á n o s 29 éves, reform., szentesi születés, nőtlen, mindketten foglalkozás nélküli csavargók, — miután, a tényállásnak eskü­vel erősített tanuvallások által törvényesen megál­lapítása mellett , részint tanuvallásokkal, részint bebizonyított jogos gyanuokok találkozásából ősz szetett bizonyítékokkal, ellenük jogszerűen bébi zonyfttatoti, hogy f. évi juu. 6-án este 8 óra tájon Tegzes Sámuel pirtói tanyáján, összesen 34 pírt értékű ingóság elsaj itítása végett Tegzes Igná ezon és H a j n i s Józsefen erőszakosságot követtek el, ehhezképest mindketten a B. T. K 190 §-ban körülirt rablási bűntettben bűnösödnek mondattak ki, s büntetésül a B P. R. 410 §. értelmében kötél általi halálra Ítéltettek — Mely ítélet szabálysze­riileg kihirdettetvén, mindkét marasztalton mai nap délutáni 3 órakor végrehajtatott. Kelt Kecskeméten, nov. 26-n 1855. A Pest-Solt megyei polg. rögtönitélő bíróság. bonénak nagy része Konstantinápolyba küldetik- Továbbá ugy látszik, mikép számos gabonake­reskedők vagyis inkább nyerészkedők nem akar­tak nagyobbszerü bevásárlásokat tenni, mivel azon hir terjedt el, hogy több pénzügyi társulat felajánlotta volna tőkéit a kormánynak a vé­gett, hogy az amerikai piaczokon versenyezhes­sen. A hir nem volt ugyan való, de azért még sem tévesztette el hatását. Szóval, e hó első felé­ben a gabona ára egész Francziaországban föl- rugott, legfőkép északi Francziaországban. A katonai hareztéren valóban ugy látszik, hogy ez évben már semmi nevezetes sem fog tör­ténni. A ,,Presse“nek azt Írják Krimből, misze­rint az oroszoknak sokkal erősebb állásaik van­nak, bogysem ellenük ez évszakban va'amit kez­deni lehetne. Ugyanazon lapnak egyszersmind azt is jelentik, hogy az oroszok Perekop és Szimfe- ropol közt vasutat építenek az élelmiszerek szál­lításának könnyebbítése végett. A párisi napisajtó múlt heti közleményeiből, különösen a „Journal des Débats“nak egy czikke erdemel megemlítést, melyből az látszik kitűnni, hogy a szerkesztő attól tart, miszerint a conser- vativ czélu háború nagyobb kiterjedést kap­hat, sőt hódítási, vagy még ennél veszélye­sebb irányú küzdelemmé fajulhat. — E czikk azért tűnt föl, mivel oly aggodalmat nyilvánított, melyben a közönség is osztozott, a nélkül hogy az iránt magával számot vetett volna, Hogy a kormány a testőrséget s több más ezredeket visz- ezaparancsolja Francziaorezágba, s azokat a Krím­ben más csapatok által pótolja ki, meglenei, mim, némelyek vélik, hogy bizonyos esetlegességekre tekintetből történik, melyek szükségessé tehet­nék, hogy ne csak keleten legyenek harcz- edz ett katonák. NEMHÍV AT ALOS RÉSZ. Levelezések. f i Becs, nov. 29. A Ezúttal az orosz hivatalos publicisták tol­lúi pótolják az ideiglenesen megszűnt csatazajt Az „Invalid“, de nem a Szebasztopol mellett in■ Validdá lett,hanem a Sz. Pétervárott jó fizetés mel lett jó egéesógben élő „Invalid“, — továbbá uz „Északi m é h“, mely csak annyiból méh, mi vei erősen dong, különben mézetlen epés méh, s végre maga a szent Oroszország kenetteljes fő­tárogatója a ,,Sz. p é t e r v á r i újság“ egyszerre és együtt, egy mindenikért s mindenki magáért kiáll a síkra, s hoz a hadi események fölött fényes szemlét, mely mindin európai s orosz szemet megvakítani volna alkalmas , hu ezen orosz fény rég megszokott sikertelen szemfény­vesztés nem volna. E terjedelmes czikkekből hi­vatalosan értesülünk arról, mit egyébiránt régen tudtunk, hogy t. i. Szebasztopol bevétele nem is volt bevétel, mert az oroszok jó kedvvel önszán­tukból hagyták el, s az oroszokra nézve ép oly kedvező episod, a mily csapás az egyesültekre nézve; hogy Oroszországnak az egyesültek árt a- n i nem képesek, legfölebb tengerpartjait hábor­gathatják, ezt is diadal nélkül, ott sem elégít­hetvén ki gonosz romboló vágyaikat, minthogy á la OcsakofF—az oroszok mindenben megelőzik; a szent Oroszországba benyomulásról szó sem lehet, minthogy az oroszok (ismeretes szenvedélyükhöz híven) egész tartományokat porrá égetnek, csupa kegyes gondoskodásból népeik iránt, nehogy — egy invasio lehető veszélyeinek kitéve marad - janak; — az egyesültek istentagadó létükre más kisebb nemzeteket is, Piemont, Spanyol és Svéd országokat t. i. szerencsétlenségbe dönteni, azaz szövetségükbe vonni törekednek, — de Németor szdgban ötszáz ezer fegyveres ember áll Orosz­ország védelmére készen, s végre Oroszország győzni fog, — mert vele van Isten!! Ennyiből áíl az orosz kormány naivságának legújabb szü leménye. Miután azonban, mint mondók, — az elmondottakat minden ember ugy is tudja, kér­dés, mi oka lehet az orosz kormánynak épen most 8 ily általános rohammal támadni meg Europa hiszékenységét a valótlanságok és sophismák ily mesterséges szövevényével? saját népébe akar-e uj reményt lehelni csüggeteg6égében ? Európát akarja e vakítani erőteljes állapotával, — vagy hadi erélyét s elszántságát akarja-e fitogtatni, logy tán lehető békealkudozásokban igényeit támogassa, vagy elleneit további hadviseléstől elijeszsze, vagy tán az érintett kisebb hatalmakat a már már kötendő szövetségtől elrettentse, — vagy legalább a semlegeseket eddigi tétlensé­gükben megtartsa ? mindezen kételyek megfej­tését az időre kell bízni; mit is tehetni egyebet, midőn még a „Times“ és „Morniog-Post“ is egy­másnak ellenmondanak, — s tán az angol és franczia kabinetek is ellenkező nézeteket rejtenek önkeblükben? Mig egyelőre saját házunk előtt seperve, megemlítendőnek véljük a napi hírek közöl legeiül a legkevesbbé valószinüt, a hiva­talnokok fizetésének 10—l5°/0-el fölemeltetésót: mondják, hogy ez valóban küszöbön áll; avatot- tabbak ellenben állítják , hogy a pénzügyminis- terium a lakbérdíj fölemelésének elvét fogadta volna el, az évi fizetéssel arányban, s csak a je­len drágaság idejéig. — Ellenben a vasúti tör­vény némi toldaléka, egy vasút igazgatási rend­szabály tanácekozmány alatt van ; alkalmat adott reá az újabb időben ismételt szerencsétlenségek iövetkeztéheu kitűnt kezelési hiány tömege; a törvény a jeladások nemére, a hivatalnokok szá­ma s hivatalóráira s több ily részletességekre fogna kiterjeszkednie. — Acrédit mobilier még életbe sem lépett, már is nem csak a rész­vénybejegyzésekre speeulálnak, hanem nagy­szerű terveiről is ezeregy éji mesék keringnek, némelyek szerint a belgrád-konstantinápolyi vas­pályának, mások szerint a küsztendszei csator­nának kivitelét támogatandja a társulat, — mintha közelebb mi teendője sem akadna ! kár hogy a s u e z i csatornáról nincs szó. Ezek idét­len légvárak. A társulat igazgatósága sem ala­kult még meg, mely 21 személyből álland : ha ez megtörtént, csak akkor lehetend ezó terveiről, vállalatairól. Paris, nov. 27. —S— A franczia kormánylapok mitsem mu­lasztanak el, mint az egészen a maga rendén van, hogy a közönségben az Olaszországból érkezett királyi vendég iránt kedvező hangulatot ébresz- szenek; buzgóságukban azonban egy kissé na­gyon messze mennek , s mivel a novarai ütkö­zetet nem tagadhatják el, egyikük azt mondja, hogy a jelen király atyja, fiának vitéz bátorsága által támogatva bizonyosan megnyerte volna a csatát, „ha a szerencse az ő részére nyilatkozik.“ Oly okosak n i is '-agyunk, s a ,Patrie‘uak nem lett volna szükség magát azáltal nevetségessé tenni hogy Victor Emánuel vitézül harczolt. Nem lehet tagadni, mikép a francziák a pioíiiou.iak iránt min dig némi gyengédséggel viseltettek, és pedig oly okokbol, melyeket itt nem szükség felhoznunk Mi magát a királyt illeti, modora némileg külön bözik a franczia legmagasb körökétől, azért nem is tetszik egészen. Mi azonban, midőn ezt leírjuk, csak viszbangját képezzük a saloni beszélgeté­seknek. Bevonulása a városba általában nem idézte elő a várt hatást, mivel mind azon közön­ség, mely a „Moniteur“-1 szokja olvasni, mind pedig az, mely a ,,Moniteur“-t nem szokja olvas­ni, meg lön osalatva. Amaz azért, mivel a ..Moni­teur“ a megérkezés óráját igen későre tette, emez pedig azért, mivel azt hitte, hogy a menet a bou- levardok hagyományos utján keresztül fog tör­ténni. Vájjon igaz e, hogy a kormány mindezt szándékosan rendezte el igy, mivel tudomására jött, mikép egy olasz csoport bizonyos dőre ma nifestatiót akart csinálni — nem akarjuk vitatni Általában nagyon keveset hallani a szárdiniai vendégekről beszélni. Vagy tán Piemont sokkal kisebb s jelentéktelenebb ország, hogysem azt a párisiaknak, daczára minden iráutai rokonszen- vüknek s azon 15,000 embernek, kiket Krímbe küldött, nagy kitüntetésben kellene részesíteniük. A fama egyszerre sok újságot hozott a di- plomatiai harcztérről, de bizonyosan nagyonis so­kat vett szájába Hogy Svécziával katonai szer­ződés Íratott volna alá, az nemcsak magában égé szén hihetetlen, hanem e hirt a „Morning- Post“ is megezáfoija, mely pedig azt bizonyosan inkább megerősítette volna, hahogy ez valamikép lehet­séges. Saját tapasztalatunkból hozzá tehetjük, hogy a dolgot diplomatiai köreinkben is kétségbe vonják, s nem habozunk kimondani azon meggyő­ződésünket, miszerint Svéczia az austriai kor­mány bölcs politikáját fogja példány képül tarta­ni.—Épen oly kevéssé látszik alaposnak azon má­sik hir is, mely szerint Poroszország a béke hely reállítása végett közbenjárni erőlködnék. Porosz- ország mindig óhajtotta a békét, s királya soha sem szűnt meg a mellett működni; de hogy ez épen a jelen pillanatban rendkívül nyomatékos módon történjék, költeménynek látszik lenni, melynek azonban megvan a maga czélja Miután t. i. Krímben a közelebbi hónapokra mi teendő sincs, azért a pénzügyi hareztéren ügyekeznek győzelmet aratni, azaz a börzén az árkeletet fölebb szökkenteni. Innét van az is, hogy a békegalam jók, melyek a világban szerte röpkédnek, majd mindnyájan Párisból jőnek. Ezt azért említjük meg, mivel több német lapokban a fölötti cso­dálkozást láttunk kimondva, hogy épen a párisi evelezők a legbuzgóbb békeapostolok. Csak fe­lette kevés párisi levelező független; legtöbbje, tudva vagy nem tudva, külbefolyások és vágyak eszköze. — Egyébiránt a közpapirok a múlt hé­ten e hirek következtében szilárdságot nyertek. Az árszökkenésnek közvetlen lendületet egy an­gol lord adott, ki csaknem egy millió fr. értékig vásároltatott össze állampapírokat, A gabonaár nem akar alább szállani, noha azon időszakban vagyunk, midőn a nagy gabona- rüldemény. k várattak Amerikából. Ennek okát azon körülményből magyarázzák, hogy az aratási deficit sokkal nagyobb lenne, mint a mennyit a kormány bevallott. Ehhez járul a keleti gabna- hiány is. A nagy ár, melyen a gabona Törökor­szágban kel, tetemes amerikai szállítmányokat vonz oda, azaz a franczia kikötőkbe érkezett ga­Iskolai közlés. Gyászesetröl tudósítjuk önt szerkesztő url mely­nek közzétételét,ugy hiszszük, megérdemli azon férfi, ki 22 évig működött fáradhatlanul a nevelési pálya legrögösebb terén, a siketnémák nevelése körül. K o 11 o ii i c s Antal az, ki 12 évig mint tanár s 10 évig mint igazgató ernyedetlenül azon törekedett, hogy hazánk egyetlen intézete oly karban legyen, mikép a versenyt bármely külföldi intézettel bátran kiállhassa. Mily siker koronázta buzgalmát, arról Ítél­jenek mindazon számtalanok, kik az intézetet meg­szemlélték, s mint eddig ugy ezután is legelőzéke- nyebb fogadtatás mellett meglátogatják Éltének legszebb korában 48-ik évében e f hó 21-n éjfél utáni I1/* órakor hunyt el mellvízkór következ­tében tüdószélhüdésben. Maga után hagyott özve­gyet s két árva gyermeket. — Áldás poraira, mint mindazokéra, kik szerénységben s önfeláldozással, fáradhatlanul munkálkodnak a szenvedő emberiség javára, s jutalmukat csak az öntudatban lelik! V á c z, nov. 28 n 1855. A cs. k. siketnéma-intézeti ideiglenes igazgatóság. Austria! birodalom. A bécsi főméit, érseknek a Con cordatumra vonatkozó főpásztor,i körlevele (Vége). ,,Az egyház törvényei évezredek tapasztalásai által megpróbáltatok, eszély és szelídség leng azokon, s igazságon és ígazságszereteten nyugosz- nak. Ámde az igazság és igazságszeretet az emberre nézve, kiben jóakarat van, nem uj dolgok, mert szive tanúságot tesz azokról. Noha tehát az egyezvény azon széles körben, melyre rendelve van, nem egy megrögzött szokás vagy előítéletre akadand, mégis reméljük, az irgalom Istenéhez emelve szemeinket, miszerint az nemsokára minden sziveket megnye- rend és az életen uralkodni fog. Akkor a magasb jogosítás ez okmánya, melylyel a szellemi elet bír, a kathol. egésznek egy nagy töredékét egy uj és szent kötelékkel kapcsolandja össze. A kegyelemben részesültek közöl, kik az egyházat anyjuknak neve­zik, a Gondviselés több mint 30 milliót, tehát sok­kal többet a hetedrésznél, Austria császári trónja körül egyesített. Ók mind egyenlő részt nyertek az egyezvény jótéteményeiből, mindnyájoknak egyenlő érdekük, hogy a mag gazdag gyümölcsöt teremjen az örök létre, s összeköttetésük ugyanazon állam egészével uj malasztot nyer. Mivel austriaiak, övéik a Concordatum áldásai, s midőn egy birodalom vi-

Next

/
Thumbnails
Contents