Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-01 / 76. szám

Pest. Kedd, Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat klváve, mindennap reggel.Előfizetési díj; Vidékre : f 61 6 v r e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben '.félévre: 8 frt, évne gyedre : 4 frt. — Ahlrdetéaek ötször hasábzntt sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért ped1g4kr számlttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. BUDAPE April 1.1§56. Előfizethetni helyben: a lap kiadá hivatalában, Egyetem-ntcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. ktr. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czlm, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen aktadó hivatalhoz ntasltandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szán» alatt, földszint. HÍRLAP. Távirati (magán-)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségé­hez tegnap szombaton d. u. 7 óra 30 perczkor.) P á r i s, mart. 30. A „Moni­teur“ hirdeti s minden utcza- szögleten ki van ragasztva azon Örvendetes jelentés , miszerint a békeszerzOdvény ma déli 1 órakor a 1 á i r a- t o 11. Remélik, hogy a ratifi- catiók kicserélése tizennégy nap alatt meg fog történni. HIVATALOS RÉSZ. A beliigyminister liliensterni Falke János ministeri fogalmazót magyarországi helytartósági tit­kárrá kinevezte. A szentesi izraelita cultus-község tanodáját a cs. k. közoktatási ministerium f. é. mart. 23-i 18788. sz. a. kibocsátványának követelései szerint akkép rendezte el, mikép ez intézet biztosítékot nyújt, hogy a kitűzött feladatot megoldandja. Ennélfogva szüksé­gesnek találtatott, a nevezett tanodát négyosztályu nyilvános fötanodának nyilvánítani, s annak az azzal összekötött jogokat megadni. Mi azon érdemek elis­merése mellett, melyeket az említett cultusközség képviselői a körül szereztek, ezennel köztudomásra liozailk. Duda, man. SO. loeo. ­A cs. k. helytartósági osztálytól. F. évi april I5-töIkezdve a Sümegh és Keszt­hely közt hetenként kétszeri taligaposla hetenkénti háromszori járatra szaporíttatik, s egyszersmind Mar- czalig kiterjesztetik. Ennélfogva a marczali cs. kir. postahivatalnál a fölebbi határidőtől fogva pénzes le­velek és más fuvarposta küldemények 10 font súlyig, feladathatnak, és ilyféle küldemények a postaintézet által is oda indíttathatnak. Mi ezennel közhírré tétetik. Soprony mart. 27. 1856. A cs. k. udvari és államnyomdában B é c s b e n, belváros, Singers trasse 913 sz. és Schauf­ler Gasse 1218 sz. a. a cs. k. porczellán-gyári rak­tár mellett, valamint a monarchia összes rendes könyvkereskedéseiben újonnan megjelent és kap­ható : Az austriai császárság irodal­mának statistikai átnézete 1854 január 1-töl dec. 31-éig. Második jelentés,b.Bach Sándor belügyininister, valóságos titkos tanácsos az austriai Leopold és Ferencz-József rend nagyke- reszlese stb. a tudományok cs. academiájának gond­noka stb. ö excja magas megbízásából készítette tannenbergi dr. Wurzbach Konstant a cs. k. belügyministerium könyvtárának főnöke; 57 táblázattal, nyolezadrét, borítékba kötve 3 ft. 30 kr. Argay Mátyás Predmér (Besz- tercze). Borcsányi József Predmér (Besz- tercze). Burián Imre Illává, Hulyák István Biese, Joó János Trencsény. Kabzán László Illává. Kubinyi János Zsólna. Latkóczy Sándor Trencsény. Pettykó András Csácza. Schweriner Antal Trencsény. Szideczky László Trencsény. Sirchich Ferdinád Trencsény. Thurzó Mihály Trencsény. Udránszky Péter ­Kisucza-Ujhely. Urbánovszky Morilz Biese, vezeték és kereszt neve: (Jrbánovszky Lajos Yladár János Zamaróczy István Zathureczky Péter Ztuparich Pál hivatalos széke: Sóina. Puchó. Trencsény. Puchó. Trencsény. V. Szt.-mártoni (Alsó-Kubiy) cs. kir. me­gy ei törvénysz éki kerületben: Barnay János Bobrovnitzky László Bulyovszky Simon Csepcsányi Ferencz Cziruly János Detrich Dániel Detrich Flórián Dobak Antal Jeszenszky János Kirits Károly Lányi Samu junior Lavota János Lehotzky Károly Lehotzky Bertalan Lehotzky Péter Lokcsánszfcy Albert Luby Bertalan Mátjásovszky Imre Mesko Károly Monyák Ferencz Podhorányi Mátyás Raksányi Ferdinánd Ruttkay Dániel Szmerecsányi János Tóth Lénhárd TI» _ » r* f . * Thuránszky Vendel Újhelyi Gábor Várzely János Vereby János Vladár Imre (Vége következik Alsó-Kubin. Szent-Miklós. Szent-Márton. Mosócz (ZnióVár- allya) Alsó-Kubin (lakik Árva-Várallyán). Hradek. Rózsahegy. Alsó-Kubin. Szent-Márton (la­kik Sztjavnitskán). Rózsahegy. Szent-Miklós. Rózsahegy. AlsórKubin. Szent-Miklós. Szent-Miklós. Szent-Miklós. Hradek. Námesztó. Alsó-Kubin. Thurdosin. Rózsahegy. Mosócz (Znió-Vár- allya). Szent-Márton. Szent-Miklás. Alsó-Kubin.---1---V-, - O*' Alsó-Kubiny. Szent-Márton. Thurdosin. Szent-Miklós. Mosócz (Znió Vár- allya). ) Hirdetmény. A pozsonyi cs. kir. országos fötörvényszéktől az 1853. évi julius 29-kén kibocsátott büntető perrend­tartás 214-ik § a rendeletéhez képest azon ügyvédek névsora, kik az 1856. évi január 1-től egész december utolsóig az ezen cs. k. főtörvényszék területén a bűn­tények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhirré: (Folytatás. Lásd „Budapesti Hírlap4, 74-ik sz.) IV. Trencsényics. kir. megyei törvény- széki kerületben: Vezeték és keresztneve: Hivatalos széke: pintattal legyőzni vagy elhárítni tudó politikájának köszönhetjük. A hála érzelme fog álrezgeni minden sziveken az austriai széles birodalomban felséges Urunk Császárunk iránt, kinek bölcsesége és bölcseség által erős akarata Europa számára az óhajtott békét meghozá! Megemlítést érdemel, mikép a jelen béke épen a montmartrei csata évnapjára (mart. 30. 1814.) esik, melynek következtében másnap Paris capilu- lált. E csatát követő, mart. 30—31 közti éjjel uta­zott a mai gr. 0 r 1 o ff Eleknek, ki most Parisban az értekezletekben részt vesz, testvére gr. 0 r 1 o f f Mihály mint I. S á n d o r császár hadsegéde s ak­kor még ezredes, Parisba Marmonttal a raguzai herczeggel, kivel előbb a capitulatiót aláirta. A „N. Pr. Z.“ szerint'két, főpontjaiban egybe­hangzó jegyzőkönyv fogna készíttetni , melyek egyike a békekötést képviselné s csak a har- c z i a s tettekben részt vett hatalmak által fogna aláíratni, mig a másodikat, mint európai szer- zödvényt, minden képviselt hatalmasság aláirand- ja. E megkülönböztetést különösen lord Claren­don sürgette nagy hévvel, s annak szükséges vol­táról a francziák császárját is személyesen meg­győznie sikerült. A békeokmány hét példányban fog elkészíttetni, s a teljhatalmazottak azokat úgy irandják alá, hogy az illető teljhatalmazottak nevei azon példányon, melyet saját kormányuk ratificáland, legfölül álljon, így minden aláírási rangvita mellőzve lesz. Pest, martius 31. KELETI VASÚT. N. I. Azon élénkséget, melylyel az egész biroda­lomban, de kivált Magyarországban a köztevékeny- seget a vasutvállalatok felé fordulni látjuk, melyek hazánk különböző notitiair. PfTvilf lialúrtál a mtScílrínr összekötendők, jövő fölvirágzásunk minden barátja örömmel tapasztalja. De a belső közlekedés jóvoltinál még sokkal na­gyobb Magyarországra nézve a vasutak világke­reskedelmi jelentőssége, piaczokat nyitván nyers és ipartermékei számára, lehetővé tévén azok minél nagyobb értékesítését. Magyarországnak geographiai helyzete és nem- zetgazdászati viszonyai igen határozottan kijelölik a világkereskedelmi irányokat. Mig ősterményei­vel, gabna s marhájával nyugat felé van utalva, iparszorgalma számára keleten kell piaczokat keresnie , iparos tevékenységének súlypontját, sőt egykori jobb jövőjét keleten lehet csak ta­lálnia. Minél inkább megnyílik tehát Magyarország kö­zép- és nyugati Europa oly magas fokra emelkedett kézmii- és gyáriparának, mely müveinek mind tö­kélye mind olcsósága által az állandó és sikeres versenyt legalább eleinte igen nehézzé teendné, annál inkább életkérdéssé lesz Magyarország ipa­rára nézve vasutösszeköltetéseinek oly meghosz- szabbítása kelet felé, hogy ennek kapui s kikötői gazdagon jutalmazó piaczokul megnyíljanak előtte; mert az ipar virágzó életének két egymást kiegé­szítő eleme van : a verseny és piacz. Az austriai vasúthálózatnak elvi szentesítése óta azon megnyugtató remény lön adva Magyarország­nak is, mikép nem sokára sinutak vcendik át ama föladat teljes megoldását, mely századok óta a Duna számára volt szánva és szélgyors mozdonyok röpítendik az egész birodalom terményeit a kelet piaczaira. E remény hamarabb ígér teljesedést, mint vélni tehete, mióta az Austriában ez irányban történő áldásdus törekvéseknek megfelelő erélyt látunk a török kormánynál is, mely mint tudva van, Konstantinápoly és Belgrád közt vasút építését el­határozta. E vasutterv föladata a török fővárost a lehető legegyenesb vonalon Bécs birodalmi szék­városunkkal összekötni. Az e terv iránt támadt nagy figyelmet csak emelnie kelle azon nagy élet- képességgel bírni látszó második tervnek, mely ha­sonló czélt tűzött ki. Értjük a györ-pécs-zi- m o n y i vasutat. A dolgok ily állásában sürgelöleg előtérbe lép azon kérdés vitatása, vájjon azon érdekeknek, me­lyeket a keleti vasúthoz mind Közép-Europa névszerint Németország, mind különösen Austria csatol, csakugyan a tervezett belgrád-konstantiná- polyi vonal felel-e meg leginkább, avvagy ellenke­zőleg nem kínálkoznék- e más, amaz érdekeknek inkább megfelelő vonal, melynek előnyei elég szem belünök volnának arra, hogy a belgrád-konstanti nápolyi fölött létesítési elsőbbséget víjon ki, vagy j két terv egyesítését nem csak kívánatossá, hanem lehetővé is tegye. És ilyen vonal valósággal létezik, a brassói ke­reskedelmi és iparkamra által erélyesen megpen dített arad-brassó-galacz-dzsurdzse voi vonalban. E terv lényegileg közbirodalmunk nak a dunai fejedelemségekkel és feketetengeri ki NEMHIVATALOS RÉSZ. Karolina Auguszta Császárné 0 Felsége a Hundsthurmban újonnan állítandó kisdedóvoda szá­márai saját ház vételére 500pftot legkegyelmeseb­ben adományozni méltóztatott. Pest, martius 31. N. (Politikai szemle.) A béke alá van írva 1 A lapunk élén olvasható távirdai sürgöny jelenti e nagyfontosságu eseményt. Egy nappal előbb, mintsem a fegyvernyugvás első határideje lefolyt volna, a nagy mü, melyet sokan lehetetlennek tartottak, melynek valósultán annyian kételkedtek, de melyei mondhatni mindenki hőn óhajtott, sze­rencsésen létesült, rüvidebb idő alatt, mint a vér- mesb reményüek is bizton hiheték. E szerencsés siker tanúja, mikép egyesült akarat, őszinte szán­dék és szilárd elhatározás elölt, melyet a bé- külékenység szelleme sugalt, nincs lehetetlen­ség. — Páris, mely csak néhány nap előtt Udvözlé a béke-pálmával e világba lépett franczia trónörököst, örömtüzeket gyújt és fénybe öltözik hogy a magasztos adományhoz méltó ünnepi mezben vegye át császárja kezéből a másik ajándé­kot, melyet Francziaországnak ígért — a békét. És az öröm, melytől Francziaország e pillanat­ban át van hatva, magasztosan viszhangozni fog egész Európában , viszhangozni mindenütt, hol nemzetek élnek, melyeknek a boldog fölvirágzás minden föltételeit egyesítő institutiók és törvények mellett egy igazságos és felvilágosult uralkodás aegise alatt csak békére volt szükségük, hogy a közjóllétnek bölcs kezekkel elhintett magvai kikeljenek és áldásterjesztö óriás fává növe­kedjenek, melynek jótékony árnyai a birodalom egyik szélétől a másikig kiterjednek, és milliók számára nyújtanak óhajtott enyhelyet. Osztozni fog a közörömben — erről megvagyunk győződve — az egész austriai közhaza, osztozni annak egy uj jövő lét küszöbére csak most lépett minden nemze­tei, melyeknek jóllétteremtö tetterejére még csak ama bizonytalanság hatolt zsibbasztólajg, mely Eu­ropa közviszonyainak egét borítá. Es a közörö- met magasztosítni fogja a h á la érzel met föl­ébresztő azon tudat , mikép a dolgoknak ily gyorsan szerencsés kimenetelre fordultát, a békének ily váratlan rövid idő alatt létrejöttét mi és velünk Europa — az austriai cs. k. kabinet ép oly szilárd, következetes, mint minden irányban egyenlően méltányos, és e mellett a kitűzött czél elé gördülő nehézségek és akadályokat bölcs ta­kötökkel! túlnyomó forgalmára; az aldunai kikö­tőknek a nyugattali élénk kereskedésére, Moldva- s Oláhország roppant földgazdagságára támaszko­dik , s kettős czélja : egyfelől legrövidebb utón a feketetengert , másfelől Konstantiná- polyt elérni; kivitelében szem előtt tartván, mi­kép az arad-brassói vonal elvileg szentesítve van, ennek a pontusig meghosszabbítása pedig semmi nehézséggel nem járna, sőt Oláh- és Bolgárország­ban a pályavezetés végtelenül könnyű. A nevezett kereskedelmi s iparkamra föladatává tévén az általa ajánlott vonalnak a belgrád-kon- stantinápolyi fölött mind létesítési mind jővedelme- zcsi előnyeit kitüntetni, e föladatát megoldania szerencsésen sikerült. Midőn számadatokon épült kimutatásait a következőkben összeállítani Ugyek- szünk, úgy hiszszük, csak azon élénk érdeknek teszünk eleget, melyet e keleti vasutkérdés legújabb időben úgy Magyar- mint Erdélyország- ban ébresztett. A belgrád-stambuii vasutat 133 austriai mlld. hosszúságú lenne , Drinápoly, Filippopol, Bazardzsik, Szófia és Nissza városokat érintené s a Balkánon menne át;jövedelmi kilátásait ama városok népességére, a győr-zimonyi vasút létre­jöttére, a német-austriai-török kereskedésre s arra építi, miszerint a Duna-vonali forgalom, a hajózás akadályai miatt, e vasúttal nem versenyezhet. A németországi tőkékkel építendő ut 50 millió pfrtba kerülne. Tekintsük mindé kilátásokat először is a jöve­delmezőség szempontjából, s azokat nem egészen fogjuk igazoltaknak találni. . Mellőzve, hogy egy 133 mfldnyi vonalon 7—8 közbeeső városnak igen kevéssé ipartevékeny lakossága a forgalmat épen nem biztosítja; nem kétkedve^, hogy a 6fL györ-zimonvi r “X'7T/lannvT idő alatt le­f.:,A (oióníiÁse. kevesebb mint tetannyi _ lér„ nehézségekkel járó s munkaerők fcikerülhetlen hiányával küzdendö vonal kivánand: csak azt emel­jük ki, mikép e tervnél mind a német-austriai ke­reskedés iránya, mind a dunai vonal jelentőssége félreismertetett, s mikép se a várt világkereske­delmi forgalom nem valósuland, se a dunai vonal nem fogja elveszteni eddigi forgalmi elemeit. Ve­gyünk számadatokat. 1853-ban Törökországból Austriába 25,504,426 pfrtnyi áru hozatott be, s ebből csak mintegy 5 milliónyi jött be a horvát- szlavon határon, a többi a dunai vonalon, főleg Or­sóvá és Brassó felé. így a 29,223,083 frt kivitelből Zimonynak csak 5,617,670 frtnyi áru vette útját, míg legalább is 16 milliónyi a dunai vonalat követ­ve Erdélyen át a dunai fejedelemségekbe és a feke­tetenger felé vitetett ki. Hasonló arányt találunk a vámegyleti kereskedésnél, úgy hogy a német-aus­triai forgalomra nézve kitűnik, mikép az összes be- és kiviteli értékből csak mintegy 13 millió frt kö­veti a belgrádi vonalat, mig mintegy 37 millió frt a dunai vonalon a dunai fejedelemségekkel s feke­tetengeri kikötőkkeli forgalmat képviseli. Hogy ezek a belgrád-stambuii pálya létrejötte után eddigi irányukat elhagyják, a kiviteli tárgyakra nézve fölöttébb valószínűtlen, a bevitelre nézve pe­dig, mi legnagyobb részt gabnanemüek, nyersanya­gok, állatok s állati terményekből áll, teljes lehe­tetlen. Mert ha a kiviteli tárgyak nagy értéke az idő és áru kímélése végeit megbirná is a vízinél magasabb fuvart, a 133 infldnyi vonalért fizetendő bér mégis többre menne, mint az eddigi irányban, mely az arad-brassói vonal fölépítése után még jóval rövidebb leend. Az is kérdés, hogy a kivétel nélkül Konslantiná- polyba vitt áruk, onnét kerülő utakon szállíttatva tovább a feketetengeri kikötőkbe, általában még ér­tékesíthetők volnának-e? Alkalmasint nem; s az páros e veszélynek annál kevesbbé leendi ki magát, mivel se olcsóbb fuvar, se idönyerés, se forgalma Konstantinápolyon túl terjeszlhelésének reménye nem kecsegteti. Görögország, Egyiptom, Alexandria szükségleteit a triesti s levantei kereskedés látja el; mi pedig a feketetengeri államokat, Persiát stb. illeti, azok olcsóbban láttathatnak el közvetlenül, s ez irányban az angol versenynyel annál tovább könnyű lesz Auslriának megállnia, minél gyorsab­ban létesül szabályozott egyenes közlekedés. Ezekből kitűnik, hogy a belgrád-stambuii pálya távol attól, hogy világkereskedelmi pálya lenne, csupán azon forgalomra leend korlátozva, mely Belgrád és Konstantinápoly közt már most létezik, s csak azon emelkedésre számolhat, mely a fokon­kénti civilisatioból s a népgazdászati tevékenység növekedéséből azon vidékeken eredni fog. A ke­leti pályához Austria s ebben Magyarország által csatoltalni kellő érdekeknek pedig egyáltalában meg nem felel. A fönnebbiekhez adva még az építés nehézségeit s annálfogva költséges voltát, a jövedelmességi ki­látás is még inkább csökken. Tekintve, hogy a vo- i nal legnagyobb részt halmos és hegyes vidéken

Next

/
Thumbnails
Contents