Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-01 / 126. szám

Pest. Vasárnap, 120. Megjelenik e lap, vasárnap áa finnep utáni napokat klváve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél é vr e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 é vr e: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hlrde té sek ötször hasábzott sorának egyszeri be­iktatásiért 6 kr, többszöriért pedig4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetcniutcza 2-ik sz. a. 1-sö emeleten. Jnnins 1.1856. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. ktr. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadó hivatalhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Bndapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre .............10 — Pe sten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. poslahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister egyetértésben az igazságügymi- nisterrel N y i t r a y Sámuel szolgabirósági segédet, szolgabiróvá egy vegyes szolgabirósági hivatalhoz Magyarországban kinevezte. F, hó 25-n 10681 sz. a. kelt igazságiigyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a nagyváradi orsz. fötörvényszeki kerületben R o s s u János kineveztötett. Mező kövesd és Karczag, Kenderes és Szarvas, Szarvas és Szentes, végre Szeged és H. M. Vásárhely közt f. é. jun. 1-jétöl kezdve a jelenleg közlekedő lovasposta egy idejű megszüntetése mellett lovasfutar-posta hozatik be, melylyel a levélpostán kívül egyszersmind korlá­tozatlan értékű pénzeslevelek és fuvarküldemények 5 font súlyig szállíttathatnak. Ugyanazon időponttól kezdve a poroszlói, t. füredi, madarasi és h. m. vásárhelyi posták fuvarposta- szolgálattal foglalkodandnak. Az említett lovas futárposták a következő számban és rendben fognak közlekedni és pedig : A. Mezőköves d-Karczag. Elindulás Mezőkövesdről hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton déli 12 órakor; megérkezés Karcza- gon : kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap regg. 10 óra 45 perez. — Elindulás , Karczagról : kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton déli 12 órakor; megérkezés Mezőkövesden szerdán, pénte­ken, szombaton és vasárnap regg. 10 óra 30 perez. B. Kenderes-Szarvas. Elindulás Kenderesről vasárnap, kedd és pénteken regg. 5 óra 30 perez; megérkezés Szarvason ugyan­azon napokon d. u. 2 órakor. — Elindulás Szarvas­ról hétfőn, szerdán és szombaton regg. 7 óra; meg­érkezés Kenderesen ugyanazon napokon esti 3 óra 30 perez. C. Szarva s-S z e n t e s. Elindulás Szarvasról vasárnap, kedd és pénteken esti 5 óra; megérkezés Szentesen hétfőn, szerda és szombat regg. 1 óra 30 perez. — Elindulás Szentes­ről szombat, kedd és pénteken esti 5 óra; megérke­zés Szarvason hétfőn, szerda és szombaton regg. 2 óra 30 perczkor. D. Szege d-H.-M.-V á s á r h e 1 y. Elindulás H. M. Vásárhelyről kedd , csütörtök és szombaton regg. 7 órakor; megérkezés Szegeden ugyanazon napokon regg. 10 óra 30 perez. — Elin­dulás Szegedről ugyanazon napokon d. u. 1 órakor; megérkezés H. M. Vásárhelyen ugyanazon napokon esti 4 óra 30 perczkor. A fuvarposta-küldemények elfogadása Poroszló, T. Füred, Madaras, Karczag, Kenderes, Turkevi, Me­zőtúr, Szarvas, Kun Sz. Márton helyek számára a pesti postahivatalnál vasárnap, kedd, csülörtök, pén­tek és szombaton esti 7 órakor; Vásárhely számára vasárnap, szerda és pénteken esti 7 órakor, a budai poslahivatalnál ugyanazon napokon esti 5 órakor történik. Pest, máj. 17. 1856. A cs. k. postaigazgatóságtól. NEMHÍVATALOS RÉSZ. Temesvár, máj. 28. Jó bornak nem kell ezégér, ezt tartja a közmon­dás; és hogy a buziási fürdő haszonbérlői s fürdőor­vosa is ezen véleményen vannak, bizonyítja az, mi­szerint honunk nemcsak első, de másodrendű für­dőinek hírlapjainkban elölegesen történt hirdetése, g a fürdöszaknak Buziáson zajtalanul, nem nagy vendégkoszoru részvéte mellett, folyó hó 15-dikén történt megnyitása daczára, egy árva betücskét sem olvastunk még ez idén a buziási fürdőről, mely pe­dig érczes forrásai gyógyhatása, látogatói száma, s a cs. k. kincstár mint földes-uradalom állal emel­kedésére tett beruházások s javítások következtében már eddig is honunk első rangú fürdőhelyei közé sorolható. Egy szép tavaszi napon, nem rég, rövid szemle végett kirándulási tevénk Buziásra. Közel váro­sunkhoz, az úgynevezett brodi erdőn túl, a buziási járáshatóság területébe érve, a szilárd alspu, jól ka- vicsozott töltés, és széleire ültetett fasor tűnt sze­münkbe. A városunkat ezen fürdőhellyel összekötő jó ut régóta a közönség hő óhajtásai közé tarto­zott, és midőn ez óhajtást foganatosítva tapasztal­juk, az úthálózat rendezését intéző magas helytartó­ság gondoskodását s A n d r e e v i c s Lázár járás- főnök ur foganatositási erélyét köszönettel ismeri el e vidék. Mint értesülve vagyunk, jövő évben, az ut- készítés Buziásról tovább, egész Lúgosig fog foly- tattatni, mi állal nemcsak a fürdőhelyhez jutás ez oldalról is künnyíttetni fog, hanem Temesvár és Lu­gos között, az eddigi országúinál rövidebb, vám­mentes, és a fürdőhely érintésénél fogva kellemesb közlekedési ut létesülend. Buziáson, a gyönyörű park közepén, ezelőtt mintegy negyven évvel a fürdövendégek adakozá­saiból épített tánezterem és kávéház eltűnt, helyét most már azon terebélyes három nyárfa jelöli csak, melyek régiségüknél fogva, az újonnan alakított parkban a fürdőhely serdülő szakának most már egyetlen élő emlékeit képezik. A lerontott tánezház, mint nyilvános mulatóhely, melyben Terpsichorén kívül Thalia is nem egy íz­ben ütötte fel tanyáját, a lefolyt negyven év alatt számra s állásra nézve tekintélyes közönség gyül- helyéül szolgált, azért véleményünk szerint az il­letők nem érdek nélkül olvasandják, miszerint a roskadó mulatóház, múlt april hó 15-én tartott nyilvános árverésen 133 pengő forinton adatott el, mire az épület szétbontása, elvitele, s helyének a park részleteibe kebelezése azonnal foganatosítta­tott, hogy fenállása a hozzá közel pompásig újból emelkedő társalgási ház szabad kilátását ne akadá­lyozza, s ódon alakjával a parkot ne disztelenítse. Az uj társalgási ház, mely más világhírű fürdőhe­lyek mintájára nagyszerű mérvben, társalgási s táncz-terinekkel, kávéházzal, czukrászbolltal stb. összekötve újonnan építtetik, az építőmesterrel kö­tött szerződés ellenére,még el nem készülvén, jun. hónapban is nehezen fog a közönség használatára átengedtethetni. Lakások iránt más is több oldalról történtek megrendelések, de a fürdövendégek száma eddig még kicsiny; egyébiránt a népes fürdöszak csak junius hó közepén kezdődik, s a lakrendelések után az idei fürdöszak népes, a kincstár elismerésre méltó intézkedései után pedig élvezetdus lehetend. r. I. Abony, máj. 26. Örömmel jelentjük, miszerint tanácsunk újraszer­vezése megtörtént. Városbiróvá, Márton Lajos ur hivataláról történt leköszönésével, helyébe legkö­zelebb Danko Endre ur neveztetett ki. Újonnan szervezett tanácsunk egész erélylyel fogott városi ügyeink elintézéséhez. Bizton reméljük, hogy bok­ros leendői közt az iskolaügy is figyelme főtárgyát képezendi. Ennek fölemlítésére azon körülmény készt, miszerint az iskolakölelezett gyermekek szá­ma (csupán a r. katholikus részről) 700-ra megy, s a jelenlegi 2 elemi osztály alig fogad többet be 350-nél. Örömmel hallottuk, miszerint a tervezet­ben levő két uj iskolaépület tervrajza már fel is küldetett volna a cs. kir. helytartósági osztályhoz helybenhagyás és engedélyezés végett. Ha valami, az, mely most a legkiválóbb gondoskodást igényli. A népnevelés hiányát mindennap szomorú példák tanúsítják. Vajha a városunkhoz közel eső pusztá­kon is (péld. Paládics, Tetétlenen) tanyai iskolák állíttatnának, mint ez ügyet a dicséretet érdemlő jász-városok és a csongrádmegyeiek fölkarolták. Iskoláinkról szólva elismeréssel kell fölemlítenem, hogy több polgárai városunknak áldozatkészséggel járultak iskolánk építéséhez és a növendékek mive- lödését elösegélö belső fölszereléshez. Óhajtandó volna, hogy e végeit évenkint rendes összeg for- ctíttatnék a szegényebb gyermekek számára. Ezt sok okunk van remélni az áldozatkész müveit osz­tály részéről. Jól esik megjegyezhetnem, hogy ez osztály nálunk az irodalom pártolásában sem ma­rad hátra. Azonkívül,hogy miden jelesebb munkák- ból 5 6 példány (néha 20 is) szemlélhető kö­rünkben, rendes lapjainkból 8 Budapesti Hírlap, 7 ^ Magyar Sajtó, 2 Kolozsvári közlöny, 3 Delibáb, 6 Hölgyfutár, 25 vasárnapi újság és Po­litika, újdonságok, 5 Viszhang, 2 Tanodái lapok, 2 saladi lapok, 2 Katholikus néplap, 6 Család- könyve s e szerint körülbelül 100,— ezeken ívű nemet lapok vagy 40 példányban és az időszaki füzetek több példányai járnak ide. Casinónk is meg­nyílik par hót alatt; min azonban a vándorszíné­szek nem örülnek, a mennyiben a casino idősza- konkint a Thalia templomául szolgáló helyiséget foglalja ej, r | AUSTR1AI BIRODALOM. B é c s , máj. 30. Schwarzenberg hg bibor- nok-érsek ő eminentiája tegnap délben szerencsés volt Ö cs. k. Felségénél külön audientián le- retni. Ö emin. Bécsben tartózkodását 14 nappal hosszabbította meg s csak jun.közepén fog Prágába és Glazba elindulni. — Holnapután b. Bach belügyminister ö exc. tereméiben ebéd fog adatni, melyhez a tudomá- mányok cs. k. akadémiájának mai ünnepélyes ülé­sében jelen volt öszes tagok hivatalosak. KÜLFÖLD. Anglia. London, máj. 28. Az „Advertiser“- ben egy Párisból beküldetett czikk következőleg akarja felvilágosítni az april 15-ki szerződésnek nyilvánosságra jutását : „Palmerston lord iga­zat mondott, midőn a parliamentben kijelenté, hogy semmi a párisi értekezletekkel összeköttetésben álló titkos szerződés sem létezik; azonban azt el­hallgató, hogy ezen hármas-szövetségnek titokban kellett volna tartatnia, s hogy az csak történetesen jutott nyilvánosságra. Ugyanis Or 1 off gróf, kiben gyanú támadt, a franczia külügyminisleriumnak egyik hivatalnoka által az illető okiratnak egy má­solatát tudá megszerezni maga számára, s ezen ügy miatti kedvetlenségét oly nyíltan fejezé ki, hogy a Tuileriákban s az angol követségnél csakhaiiiar ér­tesülve lettek a titok fölfedezletéséröl. Már Cla­rendon lord ezen zavarban, s meg lévén róla győződve, hogy az egész ügy a német sajtóban ha­ladéktalanul szóba jövend, gyorsan elhatározá ma­gát, s a szerződést a parliament elé terjeszté.“ (?) A felsöház tegnapi ülésében Lyndhurst lord Clarendon lordtól kérdé, ha vájjon igaz-e, iogy a két dunai fejedelemség hospodárjai, hivatali idejük lejárta után is állomásaikon maradnak-e, mint ennek híre elterjedt, s ha vájjon ama két dí­ván, miknek a fejedelemségekben össze kell gyűl­niük, hogy a vegyes bizottmányt a lakosság óhaj­tásai s szükségei iránt felvilágosítsák, minden kül— befolyástól menten fognak-e működhetni. Erre C 1 a r e n d o n lord igy válaszolt „Nemes barátom igen helyesen említé föl ezen intézkedéseket, mik Párisban a fejedelemségekre vonatkozólag állapít­tattak meg. Ezen intézkedések abban állanak, mikép mindegyik fejedelemségben egy díván gyűljön össze, az ország óhajtásainak kitudása végett. Ezen divánok tanácskozásai alatt az ország minden külföldi meg­szállástól ment leend. Az is megállapíttatott, mikép ama fermán, mely a külön divánokat összehivandja, előbb helyben fog hagyatni a nagyhatalmasságok konstantinápolyi képviselői által, hogy igy az ak- kép legyen szerkesztve, mikép a dunai népek szá­mára óhajtásaiknak teljes és tökéletesen szabad képviselletését biztosítsa. Most ki kell jelentenem, mikép én semmit sem tudok azon intézkedésről, mit Konstantinápolyban a díván telt volna; mint ezt ér­demes barátom hírlapok után állítja. Hozzáteszem, mikép a hírlapok sürgönyei f. hó 12-röl keltek, — már pedig az angol kormány Stratford lordtól 15-ről kelt sürgönyöket kapott, melyek legkisebb ezélzást sem tesznek a sajtó által említett tényre. A török meghatalmazottaknak az javasoltatott, hogy a hosz- podárok ne hagyassanak meg továbbra is állomásai­kon, hivatalidejök lejárta azaz junius vége után. A meghatalmazottak elismerték, hogy ez a legbölcsebb intézkedés, azonban hogy ezen esetre szükséges lenne kaimakamokat nevezni ki. Megvallom, jelenleg lehetetlen pontosan megmondanom, hogy minő ha­tározat fog hozatni. A portának keilend elhatároz­nia, hogy miként lehessen legczélszerühben bizto- sítni ezen tartományok nyugalmát ezen válságos helyzet alatt.“ Malmesbury lord a lapokban azt olvasta, hogy az i s m a i 1 i erősség, mely az Orosz­ország által legújabban Törökországnak átengedett területen esik, lerontatott. Ezen, sa kilia-novai erődök nagyfontosságuak a török határ védel­mére nézve. Kérdi, ha vájjon elhatároztatott-e ezen erődök lerontatása. Clarendon lord azt válaszolja, mikép semmi oly Oroszországgal! egyes- ség sem létezik, inelynélfogva le lehetne rontatni a Besszarábiában létező s a törököknek visszaadandó két erősséget. Ezért úgy hiszi, ezen erősségek erődítményeiket illetőleg jelen állapoljokban mara- dandnak. Lyndhurst lord kérdé, hogy vájjon azon esetre, ha a hospodárok, mint hospodárok, nem fognának állomásaikban továbbra is megha­gyatni, nem fognának-e kaimakami czimmel vissza­helyeztetni. C1 a r e n d o n lord azt válaszold, mi­kép ha a hospodárok hivatali idejének lejártával a porta jónak látná kaimakamokat nevezni ki, ebbö nem következik, hogy az ezen működéssel a jelen hospodárokat bízandja meg. A portának tetszésében álland azt arra ruházni, kire akarja. Elgin lord a házzal közöltetni kívánta az azon intézkedésekre vonatkozó okiratokat s közléseket, miket az angol kormány az észak-amerikai angol gyarmatok, s ki­vált Canada védelmére tett. Clarendon lord először is fájlalta, hogy a nemes lord oly részle­tekbe bocsátkozott, miknek tárgyalása jelenleg épen nem lenne idején. Erre azt erösíté, mikép az angol kormány őszintén óhajtja az amerikai Egyesült- államokkal a legszivélyesebb, legszilárdabb s leg­tartósabb benső viszonyt tartani fenn; azonban a közép-amerikai kérdést illetőleg megvallá, hogy az angol kormány a washingtoni kormánytól még semmi választ sem kapott, a választott-bíróság iránt ez utóbbihoz intézett ajánlatra. Hozzátevé, mikép örömmel hallá Elgin lordnak, ki ezt jól tudhatja, azon állítását, hogy az amerikai nép minden osz­tályában legélénkebb rokonszenv létezik Angolor­szág irányában. „ Annál nagyobb megelégedéssel hál­ám“, úgymond, „ezen nyilatkozatot, mivel az Egye- sült-államokbanbizonyos hivataloskörbeli személyek a senatus s a congressusban oly modorban nyilat­koztak, mely ha e háznak valamely tagja, vagy vala­melyik angol minister nyilatkozott volna ekkép, itts külföldön méltán oly ember modorául tüntettetétt volna föl, ki elhatárzá magában a hét országot egy­mással háborúba bonyolítni. De az amerikai nép­nek semmi része sincs azon érzelmekben, mik­ből ily nyilatkozatok erednek.“ „Meg vagyok róla győződve“, — mondá végül a lord — „hogy az angol nép szintúgy óhajtja, mint a nemes gróf, ezen viszályok megszűnését. Állíthatom neki, hogy a mennyire tőlem függ, azok rövid időn meg fog­nak szűnni. Az angol kormány részéről mit sem inulasztand el, azoknak kielégítő módoni bevégzése végeit. Ha azon értesülések, miket a nemes gróf né­hány nap előtt kapott, pontosak, ha igaz, hogy Marcy s én félórai beszélgetésben megoldhatnók a kérdést, kijelentem, hogy kész vagyok Marcy elé menni, s valamely, Angolország s Amerika közt középuton eső szigeten értekezni vele. (Nevetés és tetszés.) Elgin lord indítványa olfogadlotott, sa ház jövő péntekig elnapoló magát. Az alsó ház tegnapi ülésében a kincstár kanczellárja — Had field kérdésére vála­szolva kijelenté, mikép a kormány azt szándékozik a háznak javasolni, hogy jövő hétfőn segélyzési hizottmánynyá alakuljon, s a budget tárgyalását kezdje meg.— A ház Shelley indítványára elha­tározá, mikép ama levelezés, mely a parkokbani zene megszüntetése tárgyában a canterbury-i ér­sek s a kincstár első lordja közt váltatott, — a ház asztalára fog letétetni. — Erre Palmerston lord kívánatéra a ház péntekig elnapolá magát. Azon tudósítás, mikép a washingtoni kor­mány Walk ért elismerni szándékozik, az an­golok féltékenységét újólag fölébreszté; s ha — mint a „Times“ véli — a választott-bíróság iránti javaslat a középamerikai viszály tárgyában visszautasíttatnék, ezen viszály kiegyenlítésére épen nem lehetne számítni mindaddig, mig az el­nökválasztás meg nem történt; midőn az amerikai államférfiaknak, s illetőleg elnöki jelölteknek nem leend többé szükségük arra, hogy magukat honfi­társaik előtt az amerikai jogok buzgó védői s a britt igények ellenei gyanánt tüntessék föl. Már említők, mikép az elhirhedt Palmer tegnap az esküdtszék által vétkesnek nyilváníttatott, s a törvényszék által halálra ítéltetett. A közönség rendkívüli feszültséggel várta ezen eredményt. A vádlott magatartása még tegnapelőtt este isszintoly nyugott volt, mint befogatása napján. Testvérét, kivel tegnapelőtt éjjel a börtönben beszélt, s ki kö- nyekre fakadt, midőn kezét nyujtá neki, nyugott vidámsággal bátorítá. „Isten oltalmazand engem, mivel én ártatlan vagyok ama bűntényben, melylyel vádoltattam. Ez vigaszul szolgálhat reád, anyánkra s fiamra nézve. Hígy nekem, én sohasem csaltalak meg téged; s bármennyit vétkeztem legyen is más tekintetben, de arra sohasem gondoltam, hogy va­lakit meggyilkoljak.“ Testvérének vállát megvere­getvén, igy szólt hozzá : „Óhajtom, hogy szintoly nyugottan alhass, mint én. Épen most jó theát ittam s fél font beafsteak-et ettem. Mondd meg anyám- s fiamnak, hogy N e w t o n s Mills hamisan tanús­kodtak ellenein, s hogy én a sírtól szintoly kevéssé félek, mint ágyamtól.“ Végre még vidám beszélge­tés folytán megjegyzé : „Mondd meg fiamnak, hogy atyjának az életben már sok gondja volt, de mind­ezek közt legkevesebb gondot okozott neki ezen ellene intézett gyilkossági vád.“ A külügyministerium hivatalos hirdetménye sze­rint a béke megünneplésére a Green-Park-, Hyde-Park-, Victoria-Parkban s a Prim- r o s e-H i 11-en 29-n elégetendő tüzjáték esti órától 11 óráig tartand; a P r i m r o s e-H i 11-en a tüzjáték legnagyobbszerü leend. Francziaország. Pár is, máj. 28. Ferdi- nánd-Miksa föherczeg ma Párisból elindult, hogy Bre st-et, Cherbourgot. s talán még más éjszaki kikötőket is meglátogasson, azonban még visszatérend Párisba, mielőtt hajón véglege­sen Németalföldre indulna. ANnpoleon herczeg

Next

/
Thumbnails
Contents