Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)

1856-08-01 / 178. szám

Pest. Péntek, Hagjelenlk • Up, Yilérnap Ág flnnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.E166zetáal díj: Vidékre : f é 1 é v r e : 10 frt, évnegyedre: S frt. Helyben: f á 1 á vr et 0 frt, ávne gyedre, 4 frt. — A hirdetések ötször hasáb zott sorának egyszeri be­iktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4kr szémlttstlk.— Egyet szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyeteinutcza 2-ik sz. a. 1-sö emeleten. Augustas 1.1856. KlSfizethetni helyben: a lap kiad 6 h 1 v a t a I i b an , ígyetem-ntoza, 2-dlk szisa , földszint; vidéken minden es. klr. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmasé levelek a étim, lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérjmtnttaltvi egyenesen a k l a d 6 htvatalhoc utasltandők. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczábau, 2-ik szám alatt, földszint* BUDAPESTI HÍRLAP. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . .. 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre. .. .. .10 — Pesten elöüzetbetni a 1 u 1 i r t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 7-ki legfelsőbb határozata által GI i u b i z z a Joko fö- betegápolól a Konstantinápolyban levő austriai nemzeti kórodéban, hosszú évi, buzgó és hűn tel­jesített szolgálatainak elismerésem ezüst érdemke­reszttel legkegyelmesebben földiszítni méllóztatolt. A kassai országos pénzügyi igazgatósági osztály Rauen József nyugalmazott soóvári sómázsálót, Kocsis Gábor napdijast és Fritsch Lipót pross- nitzi főfelügyelőt 3-ad osztályú ideiglenes segédekké kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági ősz télj Pischel Ferencz napdijast ideiglenes i-sö oszt. járulnokka a kassai cs. k. országos fiókpénztár nál kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgató sági osztály Bolcsevics Ignácz tiszaujlaki cs. k sómázsálót III. oszt. adóhivatali segéddé Mátészalkán ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, julius 30. Néhány napja már egy lap a másik után írja hogy egy második „ingó hiteltársulat'* van kelet kézöben; mi azonban mindjárt jól sejtők, hogy e hir csak egy uj gazdászati lap, az „Oestr. Volkswirlh czikkeiben nyilatkozott, s bizonyos crédit-móbiiier- ellenes pénzes körökben táplált jámbor óhajtás, Vannak a hitelintézetnek gyenge oldalai s vészé' lyei, vannak; de még többen vanrihk azon urak, ki két „minden ároni igazgatótaggá választatás'* re ményébeni csalódásuk, sértett hiúság, lucrum cek sans, az intézet elleneinek táborába űzött. Ha ily ol dalról jő a különben eléggé helyesen indokolható in dítváhy egy második credit mobiliér engedélyezte tése iránt, elvesztik hatásukat a fölhozott érvek man merkt die Absicht, und wird verstimmt. A mi egyébiránt sokkal pártatlanabb oldalról a társulat eddigi működése ellen fölhözatik, hogy az ipart ném támogatja, czímének nem felel meg, hogy csak börzeüzletekkel foglalkozik stb. az mind igen ko molyán hangzik, ha meg nem gondoljuk, mily emel tyü volt eddig ez intézet az államhatalom kezében, mint kapnak lábra s szilárdulnak a vasúti vállalatok, t hogy valószínű rendeltetése még tovább is ily ki- tünöleg állami czéloknak fölkarolása egyelőre, nem pedig a magán, s némely kisebb nagyobb támoga­tást igénylő iparág kezelőinek hitele. A kit sok irodalmi bűn nyom — ezek ugyan még senkit sem nyomtak agyon — annak vigasztalásul szolgálhat­nak azon leleményes hírlapírók , kik ugyané hitel­intézet várható működéseit hiresztelik. Ezen jóslá­tok közt legújabb, hogy az intézet Cattaro és Ale­xandria közt tengeralatti távirda létesítését ter­vezi ; a vállalat igen hálásnak talál bebizonyulni, ha egykor a suezi vasút elkészUlend! Az intézet legnagyobb ellensége jöhet egyedül ily regényes terv eszméjére; ba ilyenekben töri fejét ez intézet, az osztalékai fölötti irigy vita nemsokára el fogna némulni. — Az irodalmi köröket nagy mértékben foglalkodtatja a Franczia- és Szászor- aiág közt nem rég a szellemi tulajdon közös vé­delmére kötött sajtószerzödés; ez ba csakugyan foganatosításra kerül, korszakot képezend a könyv­kereskedés történetében, a mennyiben Szászorszá­got, hol eddig a bizományos üzlet öszponlosítva s az utánnyómat, e kiterjedt Üzletnek alapja, Szászország egyik nagy államjövedelmi forrása volt — ezen előnyeitől egy csapással megfosztaná; lúhetlenUl is hangzik az egész szerződés, mert ha rrancziaországnak van is igen nagy érdeke abban, hogy a franczia regények s nevezetes müvek Lip­csében után he nyomassanak: mi érdeke van Szász- országnak, melynek virágzására az utánnyomat mondhatni eldöntő hatást gyakorol', bogy e jö­vedelem és üzletről lemondjon, mikor bizonyos az, hogy egész Németországban egy könyv sem je­lenik meg, mely tán Párisban ulánnyomatnék. Azon szász urak, kik e szerződést eszközük vagy mások úgy vélekednek tán, hogy az utánnyomat azért meg nem fog szűnni, csak törvényessé fog válni az által, miszerint az illető kiadó a párisi kiadótól szerződé­sileg fogja az utánnyomás jogát megszerezni, mi által legfölebb néhány fillérrel drágulni fognak az utánnyomott müvek; de egyéb eredmény nem lenne várható! Ez azonban csak akkoh fogna talán megtörténni, ha egész Németország, sót egész Europa ily szerződésre álíana Francziaor- szággal ; míg ez nem történt, addig nem lenne egyéb erédménye,mint hogy az utánnyomás,s vele az egész könyvárusi üzlet is más országban ütné föl sátorát, mely ily szerződés által nincs megkötve. Így látjuk máris a könyvnyomókat kivándorolni Szászországöui Poroszországba, ott telepítendők le üzleteiket. így tehát végre is Francziaország mit sem nyert, s Szászország sokat fog veszíteni* A börzeüzlelben p a u s á t csináltak a spanyol bonyodalmak; minden hátrál, leginkább az uj vas- utigérvények mesterségesen fölcsigázolt keletárai. Leczkének ez is jó, ha mindjárt keserű orvosság is. Szathmármegye a Szamos part­járól, julius 20. (v<g#.) Anglia, szelíd csendesen emelkedő halmaival s teknö-alaku völgyeivel megint egy nagy kert. Itt már láthatni szabadon legelő marhákat; elkerített s különzölt földosztályokban, vagy természetes rétek ben. Már nagyobb vetéstáblákat láthatni, eddig kis földdarabocskák fárasztották a szemet. Anglia part­jaira Nenhafenben szálltunk ki reggeli 4 órakor Dieppeböl Francziaországban esivéli 10 órakor in­dulva. Reggel völgyei már ködben borongottak hallatszott a tenger zúgása, csapkodván a partokat Anglia földe s maga London is sárga kövecses agyag; nyirkos éghajlata a búzának, takarmányne miieknek, hüvelyeseknek, zabnak, árpának, kólóm pérnak kedvező. Kukoritza nem terem. Szántóföl­deik okos mívelet alatt vannak, de egy magyar gaz' dát kétségbe nem ejtenek. A mi egünk alatt földeik kel ők is megégnének. Gyümölcsfáik gyümölcsléié­nek. A szilfa uralg sétányaikban, kisebb levelekkel mint nálunk. Londonban az élőfák kérge koromfe­kete mint épületeik is. A virág s növényvilág itt sínylik a sok füst miatt. Az építészet meglepő Lon­donban, kivált a szabadabb térekeni épületeik közt egyik sem hasonlít a másikhoz. A külcsín gondosan van a kényelemmel párosítva: utile dulci. Belgium egy szép mívelt kis ország, térés fekete földei, a nyirkos éghajlat s okos művelet befolyása alatt dús növényzetüek s fél Európának példányul szolgálhatnának. A Belgium s Poroszország közti apróbb herczeg- ségek területe Kölntől Magdeburgig gyengén dom­bos, váltakozva sovány és kövérebb fekete és sár­gás főiddel. Braunschweig egy része jó fekete föld. Poroszország sovány nagy homoktérség, vadvi- zes végtelen lapályai elkomorftják az utast, itt a föld daozol a legnagyobb szorgalommal. Szép fenyő­fa ültetvényei szelídítik valamennyire a zordon ho­mok oczeánt, de Berlin s különösen Potsdam kár­pótlást nyújt az ut fáradalmaiért. Szászország már termékenyebb föld ■ éghajlattal bír, dombos vidékei s határai kielégítik a gazda szemeit. Cseh- és Morvaország egyesítik magukban a magyarországi felföld zordonabb hegyeit s növény­zetét s alsóbb szelíden dombosabb vidékeit mint Borsod-Nógrád. Általános megjegyzésem: hogy az utak mindenütt keskenyek és jók. Magyarországi szükségfeletti utainkból összetéve egy szép herczegség alakulna. Épületeiknek szobái mindenütt igen alacsonyak, az embermagasságot alig haladják. Csak mi építünk fejünk fölötti magas üregeket. A külföld abból egy emeletet csinálna. Csoda még, hogy 3 öl hosszú ko­porsókat nem csináltatunk. S ha már mindezekét láttuk, a régi káté szerint az a kérdés van hátra: mi hát mindezekből a hasz­nos tanulság? Felelet : Addig a külföldi minták után nem indul­hatunk, míg annyi közös földeink s szabadon legelő csordáink lesznek. A gyenge faültetvényeknek, tud­juk, halála a marha. Itt az ideje s épen most, hogy a közös birtokokat elkülönítsük, így önként fog kö­vetkezni, hogy egyesek majd elkezdik szépítnL fákkal ékítni birtokaikat, s a többség is lassankint utánozni fogja. A közlegelők egy részéi tán egy úttal most iS lehetne úgy rendezai, hogy akárki az őt illető ráta hótárát tudhatná, s azt mintlűczerna vagy lóherést akármikor kiszakaszlhatná. Egy kiét hóid jó lóherés többet tenne marhái felépülésére mint négyannyi kopár legelő.'! Másodszor: A külföldet mi vakón nem utánozhat­juk. Könyveink eléggé tanítnák a vetósforgatáira gazdákat, földmivelőket eléggé korpázzák; de elfe- lejték oda tenni, hogy akkor az angol éghajlatot is hozzuk ide. Angolország földe magában fekvésénél fogva is sokkal nyirkosabb mint országunk, e mel­lett bő esőjök, s szinte mindig borongós időjárásuk van. Éghajlatuk se nagy meleggel, se nagy hideg­gel nem sanyargatja a vetéseket. Az angol mezei borsóját zöld hüvelyesen 20 holdról is drágán eladja Londonban, azután azon földbe répát ültet, novem­berben kiszedi, ugyanazon földben decemberben búzát vet; de répaíiltétéséhez bizton számol esőre; borsó jól díszlett a bives éghajlat alatt, a buzave- tés decemberben még lanyhái időben 'esik.Próbáljuk csak még mi száraz égető nyaraink és szánkázó decemberünkben. Harmadszor : Mi csak itthbtíoi termesztménye- inkre szorítkozhatunk. A tengerit az angol aiig is­meri, lóbabot vet e helyett, itt az, ptt ez díszük. — Zab, árpa, takarmányvetéseink itt az időjárás aján­dékai — ott a szorgalomé. Örökös zöld gyepünk nekünk nem lehet, hiányzik az eiÖ, köd s lanyha időjárás. Negyedszer: Az istállózást legalább egy kis rész­ben megkezdhetnék. így kevés marhától több tejet szebb borjakat kapnánk. A párisi kiállításon egy te­hénért 1000 frankot — 1000 váltó ltot kértek. -4 Egy pár lóval szánthatnánk, — külföldön nagy cso­da 4 marhát ekében látni. Ötödször : A gépek használatát okosan megvá­lasztva elkezdhetnék. Hatodszor : Kerületenkiut egy kis gazdasági ta­nácsot s kiállításokat kellene rendeznünk. Közkölt­ségen ahhoz sejtő mestereket külföldre kellene kül­denünk, kik a gépekkeü okos bánást megtanulnák, s elromlott gépeinket meg tudnák igazítni. Angliá­ban is, de különösen Poroszországban az egész vi­dék igen egyszerű s olcsón kiállított szélmalmokkal van elbontva. Amerikában kitalálták azon módot, miszerint a szélmalom nagy szélben maga magát mérsékli. Szecska vágókra, darára van szükségünk, e nélkül marhatartásunk s különösen hizlalásunk örökösen pang — de ehhez malom kell. Hetedszer: Gyümölcs- és szőlőmivelés után kel­lene látnunk, borainkat okosan kezelnünk. Itt rejlik Magyar- s Erdélyország kincsbányája. Szerencsés földirati fekvésünk arra utal, hogy necsak mi tart­sunk boros asztalt, hanem Európának nagy részét, sőt Amerikát is, nem ingyen mint itthon, de szép sárga aranyakért megvendégeljük. A jó sóvári al­ma, bakator szőlő s bor szép pénzt fog érni ma­holnap a londoni piaczon. És végre nem csak a mezőn,de házunkban is ta­karékoskodjunk. A konyhakéményeket szorítsuk szükebbre, — bizony bizony mondom, a világon sehol sincs egy nép is, mely oly pazarlólag szakács- kodjék mint mi. Londonban a főzőnéknek nevük sincs, — azt a nagy darab húst, mi egy egész csa­lád egyszerű ebédjét teszi, a háziasszony vagy szol­gáló is megfőzi vagy süti. Nálunk a fűzőnek a ker­tészekkel fő kasztot képeznek. Nem bolond ember volt, a ki mondta, hogy „Magyarországon kivül nincsen élet“ — én még azt teszem hozzá : attól félhetni, hogy ha vasutaink elkészülnek, a külföldi­ek földeinket trágyának kihordandják. Ily földet meg kell hát becsülnünk. Dologra azért honfitársa­im! s mig a bölcs kormány a béke olajágát virul- tatja fölöttünk, kövessünk el mindeut mi is, töre­kedjünk a múlt fájdalmas sebeit kigyógyítni s uni- tis viribus egész iparkodással s bölcs odaadással a nekünk jutott szép tért nemcsak betölteni, de még ezred évekig meg is tartani. Nagy Elek. Nagy-Körös, jul. 29. Folyó hó 29-n végződtek be közkedvességü tisztelt Mikulás János iskolatanácsos ur ő nagy­sága felügyelete alatt a szóbeli s írásbeli vizsga latok. A vizsgálatokra mindössze 27-en jelentkez­tek. Ezek közöl 3 visszavettetett; 1 kitüntetéssel, 9 jelesül, 14 pedig kielégítöleg állta ki a vizsgá­latot. Tehát valóban kedvező eredmény, tekintve a megbukeltak kevés számát. A megvizsgáltak közt volt báró R a d á k Ádáni, végsarjadéka egy tekin­télyes és főrangú erdélyi családnak, közel rokona gróf M i k ó Imre ő nmlgának. Valóban alig lehetne ez ifjúról kedvezőbb ítéletet mondani, mint hogy nagy rokonát választá példányképül. Az intézeti növendékek száma 224-re megy. Különben az in­tézet jelen állásáról csak kedvezően nyilatkozha­tunk. A város buzgalmát ez intézet virágzásában megjutalmazva láthatja. A helybeli tanítóképézde is bevégezte vizsgála­tait jul. 28-n. Az iskolatanácsos ur ezt is szeren csélteté jelenlétével. A növendékek száma 21-re ment, kik nagyrészben kielégítöleg álfák ki a vizs gálatót. Az intézet igazgatója a közliszteletü hely superíntehdens s a tanárok, különösen Fazeka Lajos buzgalmának sokat köszönhet az intézet. A főgymnasium s ezzel kapcsolatban a kópezde programmja a napokban ki fog osztatni! Tartalmát .köszörűs költőnk s intézetünknek tagadhatlanul fé­nye, az annyira és oly méltán ünnépelt Ara ny Já­nosnak tartalomdus értekezése nyitja meg a magyar verselésrői. É czikk a magyar prosodiában bi­zonynyal epochát csináland. Figyelmeztetjük rá a közönséget. Tömöri Anasztáz az idénre 5 db. arany jutalmát tűzött ki annak, ki a magyar iroda­lomban legnagyobb előmenetelt tesz. A jutalmat SziládyésHagymási nyerték el, az első egy szép tehetségre mutató époszszal, a másik csinos lyrai versekkel. A népiskolákba mindössze . 1500 növendék jár, kiket 5 fiú- és 4 leány tanító oktat, Az egy ház ta­nács a napokban egy uj iskola építését határozá .el. r!l. *» Napihirek és események. Budapest, augustus L A pesti■ ,;Lloyd“ Liszt Ferencztöl követ­kező levelet ‘ közöl, ■ melyet az ünuépeK ~ mű­vész egy itteni műbaráthoz intézett:• „Tisztelt ur! Kétszeres örömemre szolgál; önnek egyszerre hdn- fiaim rám nézve oly megtisztelő rókonszenvének kedvező eredményét — mely rokonsZenv misém ügyénél oly melegen és buzgalommal nyilatkozott — és nemsokárai Pestre érkezésemet jelenthetni.' A misének a templomszentelés napjáni előadása véglegesen meg vanállápft- va, és énkéthét alatt Pestre éTfceze'n- dem. Egyelőre kérem Önt, tisztelt Ut v fogadja barátságos érdekeért ezennel legszivesb köszönete- met azon megkülöáböztetett tisztelet kifejezésé­vel, melylyel maradok Weimar bán,’ julius 28. 1856. Liszt F.“ * A magyar Helikon ismét egy uj költemény- fii- J térrel gazdagodott egyik tehetségdúsabb fiatal köl­tőnk müvei által. A csinos füzet Vajda János költeményeit tartalmazza, s két részre osztva: Sirályok'1 áb , ,S*prpl-m Átka“ rzím alatt halván— bárom verset hoz , melyek közt egypár hosz- szabb mfi is van elbeszélői genre-ban. E költeménye­ket, mint tudjuk, S z á m v a I d Gyula vette még és adta ki. — Rader Antal könyvkereskedő Székes- Fehérvárott „Emléklapok** czím alatt több vallá­sos szellemű rövid történetet, egykét versezetet adott ki egy díszes kötetecskébe foglalva, melyeket kalho- likus gyermekek számára Huszár Károly fehérme­gyei áldozár szerkesztett a püspöki hatóság jóváha­gyásával. A kiadó jelen munkácskának czélját követ­kező szavakkal fejezi ki: A nevelés terén fáradozók sokszor érézék hiányát oly vallásos könyvecskék- j nek , melyeket1 bátran adhattak volna' jutalmul fiú1 s leányoknak. Pedig', hogy minő nagy ösz­tön s örömül szolgál ily ajándok, csak egy oly gyer­meket kell megnéznünk, ki örömköuyezve' a diadal­masan szorítja szivéhez iparkodása s jóvfséléte tanu- . elét a jutalomkönyvet. Egy-egy példány ára, mélyet bérméntett levélben léhet a kiadónál megszerezni, színezett képekkel 18, fekete képekkel 12 ki. pp. * W e i ti g ä r t n e r akadémiai féstést és btidai rajztanító ur jelenti, hogy raji- és festésziskolája Budán a várban, uriutcza, 43. sí. a. átellenben a cs. k. helytartósági épülettel, az iskolai Szünidő alatt is nyitva leend, s a szorgalmas növendékek olt a rajzolás minden nemeiben naponkint oktatást kap­hatnak. W. urnák több évi tapasztaláson alapuló tan­módszere szerint lehetővé válik, hogy minden nem nagyon fiatal tanuló,’ bár ha csak középszerű tehet­séggel bir, szorgalmas tanulás mellett, naponkint 3 j tanórát számítva, egy év alatt vagy a szabadkéz-,! vagy a vonalzati festés minden szakmáival ittegis- merkedhetik, s a gyakorlatban annyira tökéleiesUlhet, hogy ezen az utón az élet után nem csak hü' arcz-i képet, hanem általábán minden tárgyat képes lesz ta­nító segélye nélkül előállítani. Azokat, kik W. úrtól e képességet megszerezni óhajtják, figyelmeztetjük,; hogy az oktatás az ünnepek kivételével1 minden nap d. e. 8—12, s kedden és csütörtökön d.’ u. 2-töl 4-ig történik. A tandíj a veendő órák számához kó- pest határoztatik meg : ki hetenként egy órát vesz.j fizet havonkint 10 pkrt; a ki kettőt, 20, hármat 30 pkrt fizet; a kijelölt oktatási időn kivül minden óráért 30 kr. jár pengőpénzben. W. ur egyébiránt vagyontalan növendékeket, a mennyiben helyisége engedi, díjtalanul is kész tanítani. * Az előadás végett elfogadott pályavígjátékok kö­zöl az első estvére kitűzött két pályaműből „Becsü­letszó" vígj. 1 felv. és „Még nem késő“ vígj. 2 felv. tegnap kezdődtek meg a próbák. Ezeken kívül H e- gedüsnek „Nagy Lajos és kora“ czimü törté­neti drámája szintén ki van előkészületre tűzve. * Közelebb a nemzeti színpadon láttuk , hogy „szedlek rá a! komédiások“ (Szerdahelyi 1 felv. vig- játeka) ennélfogva azt is érdekes' lesz tudni, hogy viszónt, mikép szedték reá a komédiásokat. Egy vi­déki városban a színészek bőszül forraltak egy le­velező ellen, ki néha kiméletleutn rovogatta szerep- nemítiidásukát‘t a boszu abban állott, hogy a színé­szek valamelyik dkrabbán ki akarták játszani a léve

Next

/
Thumbnails
Contents