Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-01 / 227. szám

Pest, Kedd, October 1.1856 227. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre: fél évre: 10 frtty évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frty évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 for, többszöriért pedig 4kr számittatik — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem­utcza 2-ik sz. a. i-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utc­ában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat­a­lban. Egyetem-uteza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. po­str. hivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap­ 4 el­őfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-é­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója: HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister báró Münch-Bellinghau­­s­e­n Boldog országos törvényszéki segédet, V­i­tt­a­x István 58. gyalog sorezredi cs. k. hadnagyot, továbbá Majorszky Vilmos, dr Z­a­c­z­e­k Ferencz, Pr­e­s­­k­o 11 Henrik, B­a­l­á­j­t­h­y Imre szolgabíróhivatali tollnokokat, azután Redly Sándor, Rieder Sándor, G­h­y­c­z­y Emil és Kurovszky László lovag, hely­tartósági fogalmazó gyakornokokat, második osztályú helytartósági fogalmazókká Magyarországban kine­vezte. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügymi­­nisterrel Kranz Sándor úrbéri törvényszéki segé­det, továbbá Babos Péter és Kisfaludy István szolgabíróhivatali tollnokokat segédekké a vegyes szolgabíróhivataloknál a sopronyi közigazgatási te­rületen kinevezte. A belügyminister dr. Schmidt János volt, pest­pilisi megyei orvost, megyei orvossá Magyar-Óvárra kinevezte. Az igazságügyminiszer L­é­t­á­s­z­y Alajos tanács­­titkárt, egyszersmind államügyészi helyettest Rima- Szombatban, megyei törvényszéki tanácsossá s egy­szersmind államügyészszé ugyanazon megyetörvény­széknél kinevezte. F. hó 24-ki 20,696 sz. a. igazságügyminiszeri ki­­bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a pozsonyi orsz. főtörvényszéki területen Zi­i­n­k­a István kineveztetett. A nagyváradi országos pénzügyigazgatósági osz­tály C­z­o­tf­n­e­r Jánost, az iglói sóhivatal nyugalma­zott mázsálóját ideiglenes ellenőrző sómázsálómes­­terré a nagybányai egyesült adó- és sóhivatalnál kinevezte. A kassai országos pénzügyigazgatósági osztály S­c­h­­­a­p­a­­ Manó adóhivatali gyakornokot Nagy- Mezericsen, 3-ik oszt. segédállomásra a megyei ha­tóságok adószolgálatára kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Medveczky József főört a cs. k. magyar­­pénzügyőrségi X. osztálynál III. osztályú irodai se­géddé ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A szentpéteri járási izraelita lakosok , Borsod megyében Sz.Péteren kétosztályu iskolát alapítottak, s ezt két tanítóval és minden szükségessel ellátták. Ezen eredmény főleg Baruch Eduard cullus - előljárónak és Zinner Benjamin világi iskolafel­­ügyelőnek köszönhető. Mi ezennel mint utánzásra méltó példa köztudomásra hozatik. Pest, sept. 30. II. (Politikai szemle.) Spanyolország­ban az ügyek ellenállhatlanul haladnak azon után, melyre a nemzetet a társadalmi létfenntartás belső szüksége ösztönszerüleg ragadja. Oly ország előtt, hol az alkotmány megszűnt az államlétnek minden osztály által tiszteletben tartott alapintézménye lenni, s csak az önérdek , nagyravágyás és más társadalmi bűnös szenvedélyeknek vált fegyverévé, a társadalom előtt két út nyílik: az anarchia, hogy végkép megsemmisítse, vagy a pártszenve­délyek mételyét az államtestből egyedül kiírtni ké­pes absolut kormány, mely ujjáteremtse a tár­sadalmat. Szerencsét kívánhat magának a nemzet, mely közvetlenül s nem az első után keresztül jut el a másodikhoz, Spanyolországban ez utolsó van sikerülő félben. Legalább a királyi palotában e si­kert már is bevégzett ténynek tekintik, s a királyné örömmel hirdeti környezetének, hogy a királyi ha­talom teljes visszaállítását legnagyobb részt saját kitartása s ildomosságának köszönheti. A ki­rálynő két legbensőbb , s valóban titkos ta­nácsosa S­a­n­z atya s Fuente Taja, kik a királyi pár határtalan bizalmát bírják, föltét­­len apostolai az absolut kormánynak, s a királynő naponkint hosszabb értekezleteket tart a hadsereg tisztjeivel, ezredesek és századosokkal is, hogy őket e kormányelv számára hangolja. Krisztina királynő visszatértében semmi kétség többé, s Narvaez maga nyilvánítá, hogy két hét alatt ő ül az O’Donnell helyén, s jóslata annál bi­zonyosban teljesül, minthogy az anyakirálynő aka­rata, hogy az ő bevonulását Spanyolországba a Narvaezé előzze meg.. Krisztina királynő a teljes befolyást az uralkodó királynőre egészen vissza­nyervén , nem szűnik meg ezt sürgetni, hogy idős haladék nélkül távolítson el oly ministériumot, mely szerinte a trón iránt lehetetlen hogy jó szán­dékkal legyen. O’D­o­n­n­e­ll pedig­­ örvendjen, ha további baj nélkül egyszerű magányba visszavo­nulhat. N­á­p­o­l­y­t illetőleg a helyzet nem változott, az eddigi politikai láthatár se nem derült se nem bo­rult. Az e napokban fölmerült kedvező jelenségei a háború nélküli szerencsés megoldásnak ma sem gyöngébbek.­­ Az ultimátum még 25-dikén csak Párisba ért, hol valószínűleg jól meg meg fog pihenni, a franczia hajóraj még Toulonból meg sem mozdult.­­ Csak két dolog tény: elő­ször, hogy a Nápoly elleni kényszerítő rend­szabályok elhatároztattak , s már a végrehajtás napja is ki volt tűzve, de 2-szer: e végrehajtás el­ha­l­a s­z t a t­o t­t, s annálfogva egy vagy más oly körülmény fölmerülése remélhető, mely az egész terv abbanhagyását idézendi elő. Angliát ille­tőleg igaz ugyan, hogy az angol hajóhad csakugyan útban van Ajaccioba, s ez a szigorúbb eljárás valószí­nűsége mellett szól,de tudva van, hogy Anglia viszont követelései mértékét szállította tetemesen alább, s így lehetőbbé tön a másik részrőli engedés. Azon hír, melyet az „Ind.­beige“ mint tényt állít, mintha a nyugatiak demonstratiójához A­u­s­tria is csat­lakoznék Nápoly ellen, teljesen­ alaptalannak mond­ható. Marseillei tudósítás ugyan egy nyolc­ hajó­ból álló austriai hajórajnak Máltába érkezését je­lenti, de ebből még annak a nyugati hajórajjal összeműködését constatirozhatónak nem tartjuk. Egyik bécsi lap szerint Ferdinánd király manifestumot fogna intézni Európához s aztán az egyesült hatalmak felhívásának engedni. Az 1854. decemberben Scheele titkos taná­csos által alakított dán ministeriumban fenállása óta már több módosítás történt. Unsgaard belügyi, L­u­n­d­b­y­­ őrnagy (Lüttichau ezredes helyébe) hadügyi, s Wolfhagen (Raaslöff utóda) schles­­wigi minister jön. Most egészen váratlanul azon hir­­e, hogy a mostani ministerium főtámaszai egyike, Andrae alezredes pénzügyminister lemondott. Andrae az új alaptörvény behozatala óta (1849) többször megválasztatott a volksthing elnökévé; in­nen 2—3 év előtt a Landsthingba ment át. Az Oerstedt-ministerium megbukása után Andrae a pénzügyi tárczát vette át, de csak nagy nehezen, s az országgyűlésen nyilván ki is mondá,hogy tárczáját csak azon föltétel alatt tarthatja meg, ha gr. S­p­o­n­­n­e­c­k (előde) az államszolgálatban megmarad. Ez megigértetvén,a grófot fővámigazgatóvá tette, ki mai napig is e hivatalban van. Távirati tudósítás szerint Andrae kilépését általános ministerkrisis követte, így a „B. H.“nak Kopenhágából sept. 26-ról távir­­ják . „A belügyminister is beadta lemondását, s a tanácselnök kijelenté, hogy le akar lépni. A minis­tériumot egyelőre feloszlottnak tekinthetni.“ Végre ma az „Ind. belge“nek egy sept. 27-ről szóló ko­­penhágai távirdai sürgöny jelenti, miszerint a mi­­nistertanácsban Andrae leléptét követett heves vita után az egész minis­ter­ium, Leh­eel kivé­telével, lemondott. E ministerkrisis okait még nem tudni. Más közlések azon aggodalmat nyilvá­nítják, miszerint e ministérium feloszlásából csak annak Scheele általi újra alakítása fog követ­kezni. • 1 ■ Lizbona sept. 16-n ülte meg Portugál fiatal királyának 20-ik születésnapját. A nép örömnyi­latkozatai tanúsítók ama rokonszenvet, mely a nem­zetet egyesíti fiatal fejedelmével, kinek egy évi uralma után összes érdemeit méltányolni tudá. A határozat, mely által az augsburgi „Alig. Zsg.“ Poroszország egész területén eltiltatott, alább ol­vasható. Az ott felhozott indok alatt azonban a rendszabálynak sokan mélyebb okát gyanítják, azt t­­i. hogy a nevezett lap a porosz hegemónia eszméjének nem szolgált oly lelkesedéssel, mint talán a Spreenél megvárták volna. A spanyol kormány 1400 embert szólít fegyverbe a tartományi néphadból. Spanyol lapok e rendsza­­ ­za­ bályt egy a­riffi mórok elleni expeditióval hozzák kapcsolatba, mely 10—15000 emberből állana. Kopenhágában megköttetett a szerződés Dánia és Francziaország közt, mely által Island területé­nek egy pontja használatra Francziaországnak en­gedtetik át. A turini „Opinione“ egy második jegyzékről szól, melyet C­a­v­o­u­r gr. a toskanai kormányhoz intézett, s még szilárdabb s erélyest­ hangon nem csak első jegyzékebeli állításait megerősíti, hanem újabbakat is csatolt azokhoz. E jegyzék még nincs közzé tétetve. Czegléd, sept. 27. Folyó hó 26-dikán városunk szivet emelő öröm­ben volt szerencsés részesülni, mert e napon 0 cs. kir. Apostoli Felsége, a Minutillo cs. k.­­ vezérőrnagy ő mlga lovas dandára fegyvergyilkor­­latának megszemlélése végett, Albert Főherczeg Főkormányzó Urunk 0 császári fensége magas ki-­­­séretében s fényes környezettel városunkat legke­gyelmesebben meglátogatni méltóztatott. Az Ő Felsége elfogadására megyénk főnöke és járásunk szolgabirája a fejedelem iránti hűség­­ és szeretet kitüntetésében buzgólkodó városi elöl-­­­járókkal, egyházi s világi hivatalnokok és lakosság-­­ gal értelemben összeolvadva, mindent elkövettek, hogy az elfogadás külső jeleitől az Ő Felsége iránti hódolat és hűség legbensőbb érzelmei su­gározzanak vissza. Czegléd buzgalmával a járás összes községeinek valamint a Pest-Solt megye községei közöl Nagy- Körös és Kecskemét hódolati készsége is párosult, mely helyekről szintúgy mint Czeglédből küldöttsé­gek és bandériumok, birodalmi, családi és nemzeti zászlókkal, községükben roppant számú tisztesi ranguak kíséretében sereglettek össze Ő Felsége fogadására. Ő Felsége kiszállására a Czegléd és Nagy- Körös közti 5-dik vasutör-ház lévén kitűzve, annak közelében a fegyvergyakorlatra összevont három cs. k. lovasezred a czeglédi legelőtéren volt felül-­ ­ Len- és kender-ügy. i­. A len és kender-termelés emeltyűi. Hogy a népben a len- és kender-termesztésre nézve kedv és képesség nem hiányzik, bizonyítja annak nem nagy mértékben ugyan, de egész or­­szágszertei közönséges elterjedése. Hegyes vidé­keinken a len, a síkságon a kender legközönsége­sebb vetemény. Nem állítom azonban ezzel, hogy népünk e két növény termelésének kezelését töké­letesen érti, s egészen czélszerűleg gyakorolja. Igenis, a mivelési fogások még sok igazítást eltűr­nek, sőt kívánnak. De a lehető tökéletes termelés fogásai is oly egyszerűek, miszerint népünknek e termelés iránt már eddig is mutatkozó nedve teljes jogot ad , hogy a jobb fogásoknak könnyű szervek­ elterjedését az idő folytán reméljük. A felvirágzás akadályai tehát nem a nép ked­vében és értetlenségében, hanem egyebütt kere­sendők. Az iparnak a termelés feletti emelkedettsége, a kész kendernek és lennek ez által eszközlött állandó kelendősége s jó­, sőt évenként növekedő ára ta­núsítja , hogy a piac­ hiánya sem okolható. Hanem legtöbb alkalmatlansággal kell küzdeni a termesztőnek az áztatás, törés, morzsolás, gerebe­nelés vagy gyaratás, szóval a fonómiávé készítés körül. Ugyanezek egyszersmind költséges munkák. Különösen az áztatás, alkalmas víz hiánya miatt, sok vidéken igen szenved. Ugyanazért a sík vidékeken csak ott látjuk a kendertermesztésnek a legszoro­sabban vett házi szükségen kívül némileg nagyobb kiterjedését, a­hol állandó tó- vagy közellevő fo­lyóvíz az áztatásra biztos alkalmat adnak. A len­termesztő hegyi vidékek nem látnak bár oly nagy szükséget víz dolgában, mint a síkok, de itt a cse­kély medrekben csörgő patak­víz, az éghajlatnál fogva már ősz felé, midőn a lenáztatásra kerül a dolog, hidegebb és forrási tulajdonságánál fogva gyakran keményebb, mintsem a fonómivet adó anyag puhaságát kellőleg előmozdíthatná, miszerint itt is csak némely meleg forrásokkal dicsekedhető he­lyeknek van az áztatásra jó alkalmuk, de csak ott, hol a nagyon meszes víz a len szálai túlságos el­­gyengítésére nem szolgál. A harmat­áztatás a ken­­dertermő vidékeken, sőt általában egész Magyar­­országban igen kevéssé ismert, a lentermő vidé­keken pedig különben is a hideg éghajlat miatt igen hosszadalmas és czélszerűtlen.­­ A múlt év­tizedekben többízben kormányilag rendelt közön­séges kenderáztató gödrök felállítása ritka helyen ment foganatba. A­hol felállíttattak, eredményük ott sem sok, s most már, mint gazdátlan közös vagyon­nal szokott lenni, általában elhanyagolvák. A kendertörés és tilolás a mostani gyakorlat szerint nem csak igen fárasztó és költséges, hanem egyszersmind szinte igen tökéletlen; mert ha fel nem veszszük is, hogy a kender roszul ázott s poz­­dorjája nem megy el, vagy pedig nagyon elázott s szála szakad, mi mindenik az áztatási kezelés hiá­nyából ered , de még a legjobban ázott kenderből s lenből is sok jó szálat becsepüz a pozdorja közé. Úgyhogy ha a nagy mennyiségű munkabért és e veszteséget felveszszük, maga ezen egy munka annyiba kerül, mint az áztatásig a termelés egész költsége, és csak kissé ne legyen kedvező az esz­tendő : a remélhető hasznot tökéletesen fölemészti. Ily részletekben fogván fel az ügyet, úgy látszik, hogy a kender és lentermesztés kiter­jedésének a­k­a­d­á­l­y­a az áztatásnál k­e­z­d­ő­d­i­k. És bátran merem állítani, hogy ha a felnyevött kendert és lent áztatatlanul azonnal el lehetne adni, s a termesztő magát további kezelésé­től fölmenthetné , akkor nemcsak a kisbirtokú köz­nép örömest adna nagyobb kiterjedést a termelés­nek, hanem a nagyobb birtokosok is szívesen fog­nák egészen kiterjedt mivelés alá e két iparnö­vényt. Ez annyival inkább remélhető, mivel most is találunk több gazdaságokat, melyek érdemesnek találják a lent csupán magjáért illő kiterjedésben mivelni, magát a len szárait tüzelőül használván fel, miután a fonómiávé készítés alkalmatlanságait a haszonból illendően fedeztetni nem remélik. Ez előzményekből levonva azon már előre töké­letesen okadatolt állításra jutunk, hogy kender­es lentermelésünk gyarapításának leghathatósabb emeltyűje a termelé­si munkának az elkészítésétől való elválasztásában, vagyis az áztatáson kezdve való megosztásában van. Angolországban, mely az előhaladást illetőleg minden tekintetben legelső példány és tekintély az 5 földrész tartományai előtt, melynek kender és len­­gyári ipara értékben és kiterjedésben kétszeresen haladja felül a kivülötte levő egész Europa e nem­beli iparát, a lenmívelés nagybani megindulása 1841-ről, s így csupán 16 évvel ezelőttről datálja magát, midőn Viktória királyné és fenséges férje Albert herczeg fő pártfogása alatt a legfőbb hiva­talnokokból, gazdag gyárosokból, tőkepénzesekből és földbirtokosokból álló társaság keletkezett a leniparnak Izlandbani terjesztésére és emelésére. Hogy e társaság lehető legrövidebb idő alatt minél fényesebb sikerhez juthasson, nemcsak a jobb mi­velési fogásoknak szóval s nyomtatványokkal: ter­jesztése , hasznos fölfedezéseknek közzététele, sőt jutalmak kiosztása által is szorgalmatosan ösztö­nözte a jó ügyekezetet, és évenkint több mint 10,000 pert osztatott ki jutalmakul a szegényebb termelő vi­dékek között, de ügyekezetét csak akkor látta volta­­képen koszorúzva, midőn szintén a termelési és elké­szítési munka megosztásában kereste és találta fel a legjobb eszközt. Ezt bizonyítja az épen ez utóbbi in­tézkedésével aratott legfényesebb siker. Ugyanis 1848-ban kezdettek felállíttatni az áztató és elké­szítő intézetek s kezdett elkülönöztetni Izlandban az elkészítési munka a termeléstől. Ekkor Izland­ban 53,863 nevet foglalt a lenmívelés; már 1849ben 60,014-re, 1850-ben pedig 91,040, majd 1851ben 138,619 acróra szaporodott, mely osztrák holdra víve 97,553 holdat tesz; s igy három év alatt közel megharmadfélszerezte magát. Üdvözöljük annálfogva teljes méltánylattal mind a helyes felfogást, mind az ügyekezetet, melyet ma­gas kormányunk, s annak élén felséges Fejedelmünk a len- és kendertermelés gyarapítására nézve kifejt 1 1852-n állott össze . Felsége I. Ferencz­ Jó­­zsef Császárunk legfőbb pártfogása alatt Bécsbben Central-Gesellschaft für Oesterreichs Flachs und Hans-Kultur und Industrie czim alatt egy társaság, mely épen a kender-és lenipar tökélesítését és elő­mozdítását tűzte ki magának. A legfőbb pártfogás mellett a kereskedelmi ministérium szintén teljes fi­gyelmet fordít e társaságra, mely a legfőbb hivatal­nokokon kezdve a földmívelő porig nagy mennyi­ségű tagokat számlál. Fő elvül tűzte ki e társaság a munka megosztását, s különösen az áztató-intéze­­teknek felállítását. És erélyes működése már nem csak a len- és kender-mivelést gyarapító több vi­déki társaságokat, hanem néhány önálló áztató és kender- s len-elkészítő intézeteket is hívott életbe, ez által a termelő és gyáros osztály közt egy köz­vetítő iparos osztályt alapítván, melynek működése által mindkét fél érdekei kiegyenlíttetvén, hasznuk egyaránt gyarapítva van. E társaság élén Rauter Jakab cs. k. tanácsos ur mozog. Rauter tanácsos írnak e tárgyat illetőleg eddigelé megjelent négy rendbeli közleményei után lesz alkalmam, a birodalom különböző tartományai­ban a kender- és len­ áztató s elkészítő intézetek állását, vonatkozva egyszersmind jövendősökre, rö­viden megismertetni. GALGÓCZI KÁROLY.

Next