Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-01 / 227. szám

Pest. Kedd, October 1.1856 227. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre: fél évre: 10 frtty évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 é vr e: 8frty évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 fcr, többszöriért pedig 4kr Hzámittatlk — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyeteniutcza 2-ík sz. a. i-sö emeleten. BUDAPESTI 8Z. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat a ában, Egyetem-nteza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. po str, hivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadó btv&talhox ntasltandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utciában, 2-ik szánt alatt, földszint. HÍRLAP. \ A „Budapesti Hírlap-4 el öfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre .............10 — P esten előfizethetni a 1 u 1 i r t kiadóhiva­talában. (Fgyetemi utcza 2-ik sz. a takarék- pénztár-*'pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Bmich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALÖS RÉSZ. A belügyminister báró Münch-Bellinghau- s e n Boldog országos törvényszéki segédet, V i 11 a x István 58. gyalog sorezredi cs. k. hadnagyot, továbbá Majorszky Vilmos; dr Z a c z e k Ferencz, P1 e s- k o 11 Henrik, B a 1 á j t h y Imre szolgabiróhivatali tollnokokat; azután Redly Sándor, Rieder Sándor, G h y c z y Emil és Kurovszky László lovag, hely­tartósági fogalmazó gyakornokokat, második osztályú helytartósági fogalmazókká Magyarországban kine­vezte. A belügyminister egyetértésben az igazságügymi- nisterrel Kranz Sándor úrbéri törvényszéki segé­det, továbbá Babos Péter és Kisfaludy István szolgabiróhivatali tollnokokat segédekké a vegyes szolgabíróhivataloknál a sopronyi közigazgatási te­rületen kinevezte. A belügyminister dr. Schmidt János volt^ pest­pilisi megyei orvost, megyei orvossá Magyar-Óvárra kinevezte. Az igazságügyminister L é t á s z y Alajos tanács- titkárt, egyszersmind államügyészi helyettest Rima- Szombatban, megyei törvényszéki tanácsossá s egy­szersmind államügyészszé ugyanazon megyetörvény­széknél kinevezte. F. hó 24-ki 20,696 sz. a. igazságügyministeri ki- bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a pozsonyi orsz. fötörvényszéki területen Z1 i n k a István kineveztetett. A nagyváradi országos pénzügyigazgatósági osz­tály C z o 11 n e r Jánost, az iglói sóhívatal nyugalma­zott mázsálóját ideiglenes ellenőrző sómázsálómes- terré a nagybányai egyesült adó- és sóhivatalnál kinevezte. A kassai országos pénzügyigazgatósági osztály S c h 1 a p a 1 Manó adóhivatali gyakornokot Nagy- Mezericsen, 3-ik oszt. segédállomásra a megyei ha­tóságok adószolgálatára kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Medveczky József főört a cs. k. magyar- pénzügyőrségi X. osztálynál III. osztályú irodai se­géddé ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A szentpéteri járási izraelita lakosok , Borsod megyében Sz.Péteren kétosztályu iskolát alapítottak, s ezt két tanítóval és minden szükségessel ellátták. Ezen eredmény főleg Baruch Eduard cullus - előljárónak és Zinner Benjamin világi iskolafel— ügyelőnek köszönhető. Mi ezennel mint utánzásra méltó példa köztudomásra hozatik. Pest, sept. 30. N. (Politikai szemle.) Spanyolország­ban az ügyek ellenállhatlanul haladnak azon utón, melyre a nemzetet a társadalmi létfenntartás belső szüksége ösztönszerüleg ragadja. Oly ország előtt, hol az alkotmány megszűnt az államlétnek minden osztály által tiszteletben tartott alapintézménye lenni, s csak az önérdek , nagyravágyás és más társadalmi bűnös szenvedélyeknek vált fegyverévé, a társadalom előtt két ut nyílik: az anarchia, hogy végkép megsemmisítse, vagy a pártszenve­délyek mételyét az államtestből egyedül kiírtni ké­pes absolut kormány, mely ujjáteremtse a tár­sadalmat. Szerencsét kívánhat magának a nemzet, mely közvetlenül s nem az első utón keresztül jut el a másodikhoz, Spanyolországban ez utolsó van sikerülő félben. Legalább a királyi palotában e si­kert már is bevégzett ténynek tekintik, s a királyné örömmel hirdeti környezetének, hogy a királyi ha­talom teljes visszaállítását legnagyobb részt saját kitartása s ildomosságának köszönheti. A ki­rálynő két legbensöbb , s valóban titkos ta­nácsosa S a n z atya s FuenteTaja, kik a királyi pár határtalan bizalmát bírják, föltét- len apostolai az absolut kormánynak, s a királynő naponkint hosszabb értekezleteket tart a hadsereg tisztjeivel, ezredesek és századosokkal is, hogy őket e kormányelv számára hangolja. Krisztina királynő visszatértében semmi kétség többé, s Narvaez maga nyilvánítá, hogy két hét alatt ő ül az O’Donnell helyén, s jóslata annál bi­zonyosban teljesül, minthogy az anyakirálynö aka­rata, hogy az ö bevonulását Spanyolországba a Narvaezé előzze meg.. Krisztina királynő a teljes befolyást az uralkodó királynőre egészen vissza­nyervén , nem szűnik meg ezt sürgetni, hogy idő— haladék nélkül távolítson el oly ministeriumot, mely szerinte a trón iránt lehetetlen hogy jó szán­dékkal legyen. O’D o n n e 11 pedig ? örvendjen, ha további baj nélkül egyszerű magányba visszavo­nulhat. N á p o 1 y t illetőleg a helyzet nem változott, az eddigi politikai láthatár se nem derült se nem bo­rult. Az e napokban fölmerült kedvező jelenségei a háború nélküli szerencsés megoldásnak ma sem gyöngébbek. — Az ultimátum még 25-dikén csak Párisba ért, hol valószinüieg jól meg meg fog pihenni; a franczia hajóraj még Toulonból meg sem mozdult. — Csak két dolog tény: elő­ször, hogy a Nápoly elleni kényszerítő rend­szabályok elhatároztattak , s már a végrehajtás napja is ki volt tűzve, de 2-szor: e végrehajtás el ha I a s z t a t o t t, s annálfogva egy vagy más oly körülmény fölmerülése remélhető, mely az egész terv abbanhagyását idézendi elő. Angliát ille­tőleg igaz ugyan, hogy az angol hajóhad csakugyan útban van Ajaccioba, s ez a szigorúbb eljárás valószí­nűsége mellett szól,de tudva van, hogy Anglia viszont követelései mértékét szállította tetemesen alább, s így lehetőbbé lön a másik részrőli engedés. Azon hir, melyet az „Ind. beige“ mint tényt állít, mintha a nyugatiak demonstratiójához A u s tria is csat­lakoznék Nápoly ellen, teljesen^alaptalannak mond­ható. Marseillei tudósítás ugyan egy nyolez hajó­ból álló austriai hajórajnak Máltába érkezését je­lenti, de ebből még annak a nyugati hajórajjal összeműködését constatirozhatónak nem tartjuk. Egyik bécsi lap szerint Ferdinánd király manifestumot fogna intézni Európához s aztán az egyesült hatalmak felhívásának engedni. Az 1854. decemberben Scheele titkos taná­csos által alakított dán ministeriumban fenállása óta már több módosítás történt. Unsgaard belügyi, L u n d b y c őrnagy (Lüttichau ezredes helyébe) hadügyi, s Wolfhagen (RaaslöfF utóda) schles- wigi minister lön. Most egészen váratlanul azon hir jő, hogy a mostani ministerium fötámaszai egyike, Andrae alezredes pénzügyminister lemondott. Andrae az uj alaptörvény behozatala óla (1849) többször megválasztatott a volksthing elnökévé; in­nen 2—3 év előtt a Landsthingba ment át. Az Oerstedt-ministerium megbukása után Andrae a pénzügyi tárczát vette át, de csak nagy nehezen, s az országgyűlésen nyilván ki is mondá,hogytárczáját csak azon föltétel alatt tarthatja meg, ha gr. S p o n- n e c k (előde) az államszolgálatban megmarad. Ez megigértetvén,agrófotfövámigazgatóvá tette, ki mai napig is e hivatalban van. Távirati tudósítás szerint Andrae kilépését általános ministerkrisis követte, így a „B. H.“nak Kopenhágából sept. 26-ról távir- ják : „A belügyminister is beadta lemondását, s a tanácselnök kijelenté, hogy le akar lépni. A minis­teriumot egyelőre feloszlottnak tekinthetni.“ Végre ma az „Ind. belge“nek egy sept. 27-röl szóló ko- penhágai távirdai sürgöny jelenti, miszerint a mi- nistertanácsban Andrae leléptél követett heves vita után az egész minis ter ium, Seh eel kivé­telével, lemondott. E ministerkrisis okait még nem tudni. Más közlések azon aggodalmat nyilvá­nítják, miszerint e ministerium feloszlásából csak annak Scheele általi újra alakítása fog követ­kezni. • 1 ■ Lizbona sept. 16-n ülte meg Portugal fiatal királyának 20-ik születésnapját. A nép örömnyi­latkozatai tanúsítók ama rokonszenvet, mely a nem­zetet egyesíti fiatal fejedelmével, kinek egy évi uralma után összes érdemeit méltányolni tudá. A határozat, mely által azaugsburgi „Alig. Zlg.“ Poroszország egész területén eltiltatott, alább ol­vasható. Az ott felhozott indok alatt azonban a rendszabálynak sokan mélyebb okát gyaníjták, azt t. i. hogy a nevezett lap a porosz hegemónia eszméjének nem szolgált oly lelkesedéssel, mint talán a Spreenél megvárták volna. A spanyol kormány 1400 embert szólít fegyverbe a tartományi néphadból. Spanyol lapok e rendsza­bályt egy a riffi mórok elleni expeditióval hozzák kapcsolatba, mely 10—15000 emberből állana. Kopenhágában megköttetett a szerződés Dánia és Francziaország közt, mely által Island területé­nek egy pontja használatra Francziaországnak en­gedtetik át. A turini „Opinione“ egy második jegyzékről szól, melyet C a v o u r gr. a toskanai kormányhoz intézett, s még szilárdabb s erélyest) hangon nem csak első jegyzékebeli állításait megerősíti, hanem újabbakat is csatolt azokhoz. E jegyzék még nincs közzé tétetve. Len- és kender-ügy. ii. A len és kender-termelés emeltyűi. Hogy a népben a len- és kender-termesztésre nézve kedv és képesség nem hiányzik: bizonyítja annak nem nagy mértékben ugyan, de egész or- szágszertci közönséges elterjedése. Hegyes vidé­keinken a len, a sikságon a kender legközönsége­sebb vetemény. Nem állítom azonban ezzel: hogy népünk e két növény termelésének kezelését töké­letesen érti, s egészen czélszerüleg gyakorolja. Igenis: a mivelési fogások még sok igazítást eltűr­nek, sőt kívánnak. De a lehető tökéletes termelés fogásai is oly egyszerűek, miszerint népünknek e termelés iránt már eddig is mutatkozó nedve teljes jogot ad : bogy a jobb fogásoknak könnyű szerreli elterjedését az idő folytán reméljük. A felvirágzás akadályai tehát nem a nép ked­vében és értetlenségében, hanem egyebütt kere­sendők. Az iparnak a termelés feletti emelkedettsége, a kész kendernek és lennek ez által eszközlött állandó kelendősége s jó-, sőt évenkint növekedő ára ta­núsítja : hogy a piacz hiánya sem okolható. Hanem legtöbb alkalmatlansággal kell küzdeni a termesztőnek az áztatás, törés, morzsolás, gerebe­nelés vagy gyaratás, szóval a fonómivvé készítés körül. Ugyanezek egyszersmind költséges munkák. Különösen az áztatás, alkalmas víz hiánya miatt, sok vidéken igen szenved. Ugyanazért a sík vidékeken csak ott látjuk a kendertermesztésnek a legszoro­sabban vett bázi szükségen kívül némileg nagyobb kiterjedését, a hol állandó tó- vagy közellevő fo­lyóvíz az áztatásra biztos alkalmat adnak. A len­termesztő hegyi vidékek nem látnak bár oly nagy szükséget víz dolgában, mint a síkok: de itt a cse­kély medrekben csörgő patak-víz, az éghajlatnál fogva már ősz felé, midőn a lenáztatásra kerül a dolog, hidegebb és forrási tulajdonságánál fogva gyakran keményebb, mintsem a fonómivet adó anyag puhaságát kellőleg előmozdíthatná; miszerint itt is csak némely meleg forrásokkal dicsekedhető he­lyeknek van az áztatásra jó alkalmuk, de csak ott, hol a nagyon meszes víz a len szálai túlságos el- gyengítésére nem szolgál. A harmat-áztatás a ken- dertermö vidékeken, sőt általában egész Magyar- országban igen kevéssé ismert, a lentermő vidé­keken pedig különben is a hideg éghajlat miatt igen hosszadalmas és czélszerütlen. — A múlt év­tizedekben többízben kormányilag rendelt közön­séges kenderáztató gödrök felállítása ritka helyen ment foganatba. A hol felállíttattak, eredményük ott sem sok, s most már, mint gazdátlan közös vagyon­nal szokott lenni, általában elhanyagolvák. A kendertörés és tilolás a mostani gyakorlat szerint nem csak igen fárasztó és költséges, hanem egyszersmind szinte igen tökéletlen; mert ha fel nem veszszük is, hogy a kender roszul ázott s poz- dorjája nem megy el, vagy pedig nagyon elázott s szála szakad, mi mindenik az áztatási kezelés hiá­nyából ered , de még a legjobban ázott kenderből s lenből is sok jó szálat becsepüz a pozdorja közé. Úgyhogy ha a nagy mennyiségű munkabért és e veszteséget felveszszük, maga ezen egy munka annyiba kerül, mint az áztatásig a termetes egész költsége, és csak kissé ne legyen kedvező az esz­tendő : a remélhető hasznot tökéletesen fölemészti. Ily részletekben fogván fel az ügyet, ugylátszik, hogy a kender és lentermesztés kiter­jedésének a k a d á 1 y a azáztatásnál k e z d ö d i k. És bátran merem állítani, hogy ha a felnyövött kendert és lent áztatatlanul azonnal el lehetne adni, s a termesztő magát további kezelésé­től fölmenthetné : akkor nemcsak a kisbirtoku köz­nép örömest adna nagyobb kiterjedést a termelés­nek, hanem a nagyobb birtokosok is szívesen fog­nák egészen kiterjedt mivelés alá e két iparnö­vényt. Ez annyival inkább remélhető, mivel most is találunk több gazdaságokat, melyek érdemesnek találják a lent csupán magjáért illő kiterjedésben mivelni, magát a len szárait tüzelőül használván fel, miután a fonómivvé készítés alkalmatlanságait a haszonból illendően fedeztetni nem remélik. Ez előzményekből levonva azon már előre töké­letesen okadatolt állításra jutunk, hogy kender­ós lentermelésünk gyarapításának leghathatósabb emeltyűje a termelé­si munkának az elkészítésitől való elválasztásában, vagyis az áztatáson kezdve való megosztásában van. Angolországban, mely az elöhaladást illetőleg minden tekintetben legelső példány és tekintély az 5 földrész tartományai előtt, melynek kender és len- gyári ipara értékben és kiterjedésben kétszeresen haladja felül a kivülötte levő egész Europa e nem­beli iparát, a lenmívelés nagybani megindulása 1841-ről, s igy csupán 16 évvel ezelőttről datálja magát, midőn Viktoria királyné és fenséges férje Albert herczeg fő pártfogása alatt a legfőbb hiva­talnokokból, gazdag gyárosokból, tőkepénzesekből és földbirtokosokból álló társaság keletkezett a leniparnak Irlandbani terjesztésére és emelésére. Hogy e társaság lehető legrövidebb idő alatt minél fényesebb sikerhez juthasson, nemcsak a jobb mi­velési fogásoknak szóval s nyomtatványokkal: ter­jesztése , hasznos fölfedezéseknek közzététele, sőt jutalmak kiosztása által is szorgalmatosán ösztö­nözte a jó ügyekezetet, és évenkint több mint 10,000 pfrt osztatott ki jutalmakul a szegényebb termelő vi­dékek közölt: de ügyekezetét csak akkor látta volta- képen koszoruzva, midőn szintén a termelési és elké­szítési munka megosztásában kereste és találta fel a legjobb eszközt. Ezt bizonyítja az épen ez utóbbi in­tézkedésével aratott legfényesebb siker. Ugyanis 1848-ban kezdettek felállíttatni az áztató és elké­szítő intézetek s kezdett elkülönöztetni Irlandban az elkészítési munka a termeléstől. Ekkor Irland­ban 53,863 acret foglalt a lenmívelés; már 1849ben 60,014-re; 1850-ben pedig 91,040; majd 1851ben 138,619 acrera szaporodott, mely osztrák holdra víve 97,553 holdat tesz; s igy három év alatt közel megharmadfélszerezte magát. Üdvözöljük annálfogva teljes méltánylattal mind a helyes felfogást, mind az ügyekezetet, melyet ma­gas kormányunk, s annak élén felséges Fejedelmünk a len- és kendertermelés gyarapítására nézve kifejt 1 1852-n állott össze 0 Felsége I. Ferencz-Jó- zsef Császárunk legfőbb pártfogása alatt Bécsfoen Central-Gesellschaft für Oesterreichs Flachs und Hanf-Kultur und Industrie czim alatt egy társaság, mely épen a kender-és lenipar tökélesitését és elő­mozdítását tűzte ki magának. A legfőbb pártfogás mellett a kereskedelmi ministerium szintén teljes fi­gyelmet fordít e társaságra, mely a legfőbb hivatal­nokokon kezdve a földmívelő pórig nagy mennyi­ségű tagokat számlál. Fő elvül tűzte ki e társaság a munka megosztását, s különösen az áztaló-intéze- teknek felállítását. És erélyes működése már nem csak a len- és kender-mivelést gyarapító több vi­déki társaságokat, hanem néhány önálló áztató és kender- s len-elkészítő intézeteket is hivott életbe, ez által a termelő és gyáros osztály közt egy köz­vetítő iparos osztályt alapítván, melynek működése által mindkét fél érdekei kiegyenlíttetvén, hasznuk egyaránt gyarapítva van. E társaság élén Bauter Jakab cs. k. tanácsos ur mozog. Rauter tanácsos írnak e tárgyat illetőleg eddigelé megjelent négy rendbeli közleményei után lesz alkalmam, a birodalom különböző tartományai­ban a kender- és len-áztató s elkészítő intézetek állását, vonatkozva egyszersmind jövendőjökre, rö­viden megismertetni. GALGÓCZI KAROLY. Czegléd, sept. 27. Folyó hó 26-dikán városunk szivet emelő öröm­ben volt szerencsés részesülni; mert e napon 0 cs. kir. Apostoli Felsége, a Minutillo cs. k. j vezérőrnagy ö mlga lovas dandára fegyvergyiikor- latának megszemlélése végett, Albert Föherczeg Fökormányzó Urunk 0 császári fensége magas ki- j sérelében s fényes környezettel városunkat legke­gyelmesebben meglátogatni méltóztatott. Az 0 Felsége elfogadására megyénk főnöke és járásunk szolgabirája a fejedelem iránti hűség i és szeretet kitüntetésében buzgólkodó városi elöl- | járókkal, egyházi s világi hivatalnokok és lakosság- . gal érzelemben összeolvadva, mindent elkövettek, hogy az elfogadás külső jeleitől az 0 Felsége iránti hódolat és hűség legbensöbb érzelmei su­gározzanak vissza. Czegléd buzgalmával a járás összes községeinek valamint a Pest-Solt megye községei közöl Nagy- Körös és Kecskemét hódolati készsége is párosult, mely helyekről szintúgy mint Czeglédböl küldöttsé­gek és bandériumok, birodalmi, családi és nemzeti zászlókkal, községükben roppant számú tisztesb ranguak kíséretében sereglettek össze OFelsége fogadására. 0 Felsége kiszállására a Czegléd és Nagy- Körös közti 5-dik vasutör-ház lévén kitűzve, annak közelében a fegyvergyakorlatra összevont három cs. k. lovasezred a czeglédi legelőtéren volt felál-

Next

/
Thumbnails
Contents