Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-01 / 254. szám

Pest. Szombat, Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat ktváve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 é v r e: -8 frt, évne gyedre : 4 frt. — Ä hirdetések ötször hasSbzott sorának egyszeri ki­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig4kr számittatik.— Egyes szám 20 pfer. November 1.1856. Előfizethetni helybon: a lap k 1» d 6 h Ivat alibin, Egyetem-ntoza, 2-dlb szám, földszint; vidd he n minden es. ktr! p«stahivatalndl. — Előfize­tést tartalmazó levelek a ozlm, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen akladóhlvatalhnz ntasltandók. Szerkesztői iroda : Egyeleniuteza 2-ik sz. a. 1-sö emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. iíifáSsÉ a n 44 előfizetési ára: Rndapestcn évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidékén évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u I i r t kiadóhiva­talában. (Kgyetemi utcza 2-ik sz. a takarék- pénztár-''piiletben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich ISnsztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Öcsk Apostoli Felsége f. é. aug. 5-diki legfelsőbb psrancsirata állal saját tengerészeti fő­parancsnokságát minden tengerészeti ügyekben közvetlen központi hatóság állása és hatáskörével legkegyelmesebben felruházni méllózlatott, mely legmagasb intézkedés f. é. november 1-jén lép ha­tályba. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány állal Wermann Ferencz cs. k. nyu­galmazott ezredest az austriai birodalom nemesi rangjára „wehrmanni“ melléknévvel legkegyelme­sebben fölemelni méltóztatolt. Ö cs. k. Apóétól i V < ß._ »ni - -i 9 — L- i i Henrik ed ­Anglia is, mely eleinte az egyesítés ellen nyilatko­zott, később Francziaország sürgetésének engedett s a kérdés eldöntését maguk a fejedelemségek óhaj­tásaitól függesztette fel. Azonban Anglia, az alku­dozások alatt Konstantinápolyban, visszatért első né­zetéhez s e kérdésben újra az austriai kabinethez csatlakozott; a fejedelemsegek austriai csapatok ál­tali megszállását is védelmezte. E körülmények közt érkezik Parisba a,konstantinápolyi mini-tervállozás hire. A Walewski által sugallt lapok már ezen uj ministeriumot tartották szem elölt, midőn Törökor­szágnak a két fejedelemség megszállása ellensze­güléséről beszéltek, mig a bécsiek, kikhez ily mi- nisterváitozás hire nem érkezeti, Ali pasa ministe- riumára gondoltak, midőn az ellenkezőt állíták. Pá- risban már bizonyosnak .tartották, hogy az uj török ministerium szerepét azzál fogta kezdeni, hogy Austnát tüstént határozottan felszólítandja, a feje­delemségek azonnali odahagyására. És mivel ez csak a párisi szerződésre hivatkozással történhetik, Anglia is felszólíttatandó volt, hogy hajóit a fekete- tengerről vonja vissza. Azonban a mire a franczia lapok mint tényre tá­maszkodtak, eddig üres reménynek tűnik fel. A tö­rök ministerváltozás hírét egy azt követő másik távirati sürgöny alaptalannak mutatja, jelentvén, hogy a szultán a ministerek lemondását nem fogadta el. A »Times“ erősíti, miszerint azon hir, mintha a porta a fejedelemségekben austriai occupatio ellen tiltakozott volna, s mintha az angol flotta October végén a feketelengert elhagyná, teljességgel nem valósul, bármennyire állítsák franczia lapok az el­lenkezőt. Az egészből az látszik, hogy Francziaor- szág szeretett volna ministerváltozást előidézni, mig Anglia s Austria a mostani kabinet fennmaradását kí­vánták. Migugyanis a két utóbbi hatalom a fejedelem­ségek és feketetenger megszállásának továbbtartásá- hoz ragaszkodnak, s ebben a fennálló ministerium ál­tal támogatta tnakj Francziaország ez utóbbinak oly uj legfelsőbb határozata áltai S u c h e C k digi lembergi gymnasiumi helyettes tanárt a len­gyelnyelv és irodalom rendkívüli tanárává a prágai egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatolt. Ö cs. k. A p o s t o 1 i Felsége f. é. ocl. 22-ki legfelsőbb határozata által Bretz János csendőrt a 8. csendörezredben, egy embernek az égő ház lángjaiból saját élte veszélyezésével bátor elszánt­sággal eszközlölt megmentése elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatolt.-fii^ --í­Ócs. k. ApostoliFelsége f. é. oct. 24-ki legfelsőbb határozata által Violin Pétert, a ve- lenczei katonai-rendőrségi őrosztály közvitézét két embernek egy ház összeomlása alkalmával ön­maga veszélyeztetésével eszközlött bátor megmen­tése állal szerzett érdeme elismeréséül ezüst ér- demkeresztlel legkegyelmesebben földiszíteni mél- tóztatott. Ó cs. k. A p o s t o 1 i F e 1 s é g e f. é. oct.19. leg­felsőbb határozata állal aKosztclovics Mihály és Poll a k Ferencz pénzügyőrségi felügyelők állal a lazani tűzvésznél bárom emberéletnek el­szántság és önfeláldozással történt megmentése el­ismeréséül , az elsőt a koronás ezüst érdemke- reszttel s az utóbbit ezüst érdemkereszttel legke- gyelmesebben földiszílni méltóztatolt. ö cs. k. ApostoliFelsége f. hó 19-ki legfelsőbb határozata által S e v e g 1 i a Antalt, az austriai Lloyd alügynökét Szulinában, sikeres szolgálatai elismeréséül koronás ezüst érdemke- reszltel legkegyelinesebben földiszítni méltóztatolt. F. hó 24-n 23165. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a nagyváradi orsz. fötörvényszéki kerületben hivatalhelylyel Makón, Simon Sándor kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. I*est, oct. 31. N. (Politikai szemle.) A fnmc/.ia félhivatalos lapok^inint a inai távirati sürgöny jelenti, harmad­szor is ragaszkodnak azon állításukhoz, miszerint - porta a* feketetenger és dunai fejedelemségek odahagyatását az illető hatalmaktól kívánja. Aa ez ügyben támadt ellenmondás megoldása most a nap kérdésé. A dunai fejedelemségek kérdése igy ir e tárgyban egy párisi leve ezö — a párisi beke aláí­rása óla diplomaliai vitály oka volt Franczia-, An­golország- és Austria közt. A I i pasa nagyvezir, Törökország első teljhatalmazottja igen erélyesen a két fejedelemség egyesítése ellen nyilatkozott, s Austria Törökországot e politikában támogatta. lesz vala Austriától s Angliától az occupatio meg­szüntetését kivinni. Azon távirati sürgöny tehát, mely az eddigi ministerium kormányon maradását jelenti, ezzel azt constatirozza,hogy a franczia törek­vések Konstantinápolyban meghiúsultak,bogy e Sze­rint a franczia félhivatalos lapok, melyek a remélt jö­vőt múlt gyanánt anticipálták, csalatkoztak s hogy következésképen csakugyan az „Oester.Correspon- denz“nak van igaza. Mivel azonban a franczia lapok már azon sür­gönyt is hozzák, mely a török ministerium lemon­dásának a szultán általi el nem fogadtatását jelenti, s épen ebből következtetik állításuk helyes voltát a török terület odahagyásának a porta általi kíváná­sára nézve, e két adat összevetése után a fennebbi combinatio ellenében azon másik látszik állítan- dónak, miszerint a jelen A1 i -ministerium Franczia- országhoz hajlik , mig a R e s h i d ministerium, melyet angol befolyás akart beigtatni, az occupatio fentartását fogná kívánni mindaddig, mig a béke­szerződés egészen teljesítve nincs. Az Ö. C.-nek a dolgok ez állása esetében is igaza volna, miután a szultán ministeriumának kivonulási illető szándékát meg nem erősítette. — Hogy a török kormány a kivonulást illető gondola­tait meghatározott követelésképen ki nem fejezte, vagy általában'jegyzékbe nem foglalta, azt épen a ministerium lemondása mutatja, melynek el nem fogadása azonban még véglegesség jellemével szin­tén nem bir. így mutatkozik e pillanatban a kérdés, mit hoz a jövő posta? nem tudjuk. Soká a bi­zonytalanság nem tarthat, mert oct. 28-dika elmúlt, midőn a Dardanelláknak be kelle záratniok, s a porta által é napon tett intézkedésnek hírével a posta már nem késik sokáig. Hogy ez intézkedés a franczia óhajtás szerint üssön ki, erősen kétség­bevonnunk kényszerít azon határozottság, melylyel a „Morn. Post* octob. 28-ra vonatkozólag jelenti hogy »mivel Oroszország a szerződés feltételeit nem teljesíté, Anglia e tekintetbeni kötelességét felfüggesztettnek tekinti, s mindaddig mig Orosz­ország a békekötvény pontjait nem teljesíti, Austria a dunai fejedelemségeket megszállva tartandja s az angol flotta a fekete tengeren marad “ Ha már a »Morn. Post“ e jegyzékét a franczia kormány tö­rekvéseivel összevetjük, melyek a dunai fejedelem­ségek Austria általi eifoglaltatása tárgyában a fél hivatalos lápok által közlött csikkekben napvilágot láttak : nem lehet-nd tagadni az ellentétet, mely o kérdésben a franczia és angol udvarok közt lé­tezik. A dolgok keleten igy állván, nem csoda, ha fi­gyelmet gerjeszt a netán szokottnál élénkebb dip­lomatái közlekedés, mely jelenleg Orosz- és Fran­cziaország közt fennáll, s mely e két kabinet közti viszony szorosbra fűzését czélozni mondatik. Ber­lini diplomaliai körökben okmányokról is beszélnek melyek e tekintetben léteznének. Anglia rósz kedvének okát Francziaország irányában alkai— rpasint itt lehet keresni. A fő czél , melyet az orosz politika maga elé tűzött , jelenleg | nem más látszik lenni, mint az eddigi szóró- angol- j franczia szövetségi kötelék megtágítása, s már uj I szövetségi csoportúid sókról beszélnek , egyfelől Austria s Anglia, má felöl Franczia s Oroszország közt. Mindé gyantásokat táplálják némely kilátás­ban levő magas találkozások, minő a franczia és orosz császároknak a szárd kiráiylyal összej -vé­tele Nizzában, valamint az orosz, franczia s piemonti követek látogatása lord Palmerston fa­lusi jószágán. Mi rejlik mind ezek mögött, mi részünkről nem feszegetjük , hanem elvárjuk a dolgok egymásutánt fejlődését, nehogy , mint a franczia lapok ezúttal tevék, a jövő talánját a múlt bizonyosságául csempészszük be a e 1 e n be. A „Le Nord“ Sz. Pétervárról oct. 23-ról kelt le­vélben azon fontos tudósítást közli, miszerint az I. Sándor Császár alatt ezelőtt mintegy 40 évvel a cs. koronajószágokban felállított katonai gyarmatok — miknek indítványozója Arakcsejef tábornok vala — a mostani császárnak egy rendelete által végkép meg vannak szüntetve, miután a tapasztalás bebizo­nyította, hogy azok a czélnak meg nem felelnek, s jelesen a földmívelő katonák a fenyíték és rend meg­tartása ellen, kivált a novgorodi és sztaraja-russzai megyékben gyakran vétettek. E volt katonai gyar­matok most újra a korona vagy államjószágok mi- nisteriuma alá adattak. Egy rajnai lap levélezöje szerint, érezhető fe­szültség uralkodik Spanyol- és Francziaország közt Narvaez s párthívei azt vélik, mikép egy oly kö­zel lévő külhatalmasság oltalma nem messze esik az elnyomatástól, vagy legalább a függéstől, s azért föl akarják bontani ama nagyon szoros kötelékeket melyek a legutóbbi időben a franczia és spanyol udvarokat' egyesíték. Tény, mikép O’Donnell nek Francziaországhozi viszonya nem keveset lett kondorff azzal van megbízva, hogy a két ország közt szorosabb összeköttetést állítson helyre, s a királynő kész erre ráállani. A montenegrói ügy, mint az alább közlött részletekből látszik, mindkét félt kielégítöleg lön megoldva. Danilo fejedelem elismerte volna a szul­tán snzerainitását, de ezenkívül a portától teljesen független marad. Az egyesség létrejöttének föér­siói, kaposi, vági s lemesi folyamszabátyozások gátépítések . már is tömérdek használható földdé szapnií oltók az országot; már eddig is nem cse­kély arányban mécsek lék azon szá ni lan árvé-z kártékonyságát, mely miatt évről évre annvi csa pasoknak vannak kitéve a bon (»kos-L Ez-ken Ívűt meg két nevezetes víi utat mulathat unit föl a fönnebh kijelölt szempontból, melynek szintén szó- adunk hajnala adott vala léiéit. Egyik s nevezete sélíb a-Ferencz csatorna Bacs megyében , mely 1*02 ban nyittatott meg. Hogy mi y hasznára vált belhoni kereskedésünknek ezen csatorna , csak onnét is kitűnik, hogy Csaplovics számítása szerint Tisza és Maros vidékéről P síre, busz év lefo­lyása alatt, majd húsz millió mázsa áruczikket szál lítványóz.taIhatott. Azon csatoruavonal, mely Becsi töl Sopronon s Győrön kérésziül a Dunáig tervez­tetett, de az ez időben föltornyosult államgo idők s háborús viszonyok miatt a határszéleknél tovább nem vitethetett , — valamint a Mura folyamnak 1817-ben bevégzett szabályozása, hasonlag szem - belfinö lendületet adtak forgalmi mozgalm ónknak. Azt pedig, hogy most már szinte Rustsukig szál­longhatnak termékeink, szintén a Száva szabályo­zásának köszönhetjük. Mind ezeknél sokkal nagyobb fontosságú ügy most ránk nézve a Tisza szabályozása, mely. mint­hogy Mármarostól egész Tilt élig , s igy az egész országra kiterjed, — s a már létező és kelet­kező vasúti kapcsolatok által is mindinkább nyer jelentőségében , méltán tekintethetik országos ér­dekű vállalatnak. Ezen nagyszerű vállalatnak eddigi ügyvitele s kezelése azonban nem felelhetett meg ama magasabb reményeknek, melyek ahhoz csa­tolva valának. A magán egyesületi erő, mely annak egyedüli támasza volt : gyöngének, elégtelennek bizonyult be arra nézve , hogy a köz szükségnek minél előbb s minél hatályosabb kiterjedésben meg­hozhassa a várt szolgálatot. Derék, nagyszevü tér­ném hiányzott a közvetlen érdeklettek támogató részvéte sem, — de hiányzott kettő, mi azt czéljá-» hoz vezesse : a pénz és munkálati egy- ség. A mai időben végtelenül meglazult közszel­lem, mely az elsőt elöteremtheté •— s egy vezérha­talom, mely a másodikat előidézhesse, nem vala vár­ható oly társulatoktól,melyek itt egy gátvonal építte­tésénél, — amott egy szükséges átvágásnál, vagy demét a skutarii franczia consulnak tulajdonítják, ki meghasonlottak egymás közt, vagy ha tettre kerü- e nehéz kérdést igen ügyesen s a montenegroiak I lendett a dolog , minthogy elégséges pénzerövel hálájára méltó módon oldotta meg. Danilo fejedelem I nem rendelkezhettek — a jó irányzatú terveknél bizonyosan nem alkudozott legalább néhány nagy- I maradtak legtöbbnyire. hatalom tudta nélkül s tanácsait Austria s Orosz- I A magas kormány, ismerve egy részről az ügy országtól, a porta Francziaországtól nyerte volna. I országos fontosságát, tudva más részről, hogy eb- Ha ez egyesség létrejötte csakugyan valósul; a tér- ben munkálati egység, összesített erő a kívánt s vezeti párisi értekezlet teendője ismét egygyel ke-1 közreható czél nélkül el nem érhető, azért f. év vesbedett, s legfölebb jegyzőkönyvkészítésre szó- I oct. 9-én kelt s legfelsőbb szentesítést nyert javas- rítkozzék. I tatánál fogva következő rendszabályokat állapított Bel grádban az egyetlen — 23 óv óta fennálló meg, melyek főbb pontjai imezek : — politikai lap, a „Srbske Novine“ megszűnt. A tiszaszabályzás kezelését tár- gyazá legfelsőbb rendelet. Az 1850-dik év julius 16-án kell ide vonatkozó határozványok módosításával s kiegészítésével , a tiszaszabályozási munkálatok vezetése s fölügyelete a politikai országhatóság — a legfelsőbb vezetés pe­dig a belügyi,kereskedelmi és közmunka ügyi minis­terium alatt áll. Központi igazgatóság állíttatik föl, melynek székhelye Buda leend (2. §.). A Tíszafo­Addig is, mig hivatalos utón alkalmunk leend a t. ez. olvasó közönséggel ezen — hazánkat min- I lyam osztályokra alakíttatik. Valamint a központi den tekintetben közelről érdeklő — es. k. legma- I igazgatóság, úgy a vízépítészeti hivatalok az ősz gasb rendeletet egész terjedelmében közölni: kor-l tályokban: cs. k. hivatalokkászerveztetnek sállam- szerűnek tartjuk annak főbb határozmányait előle- | költségen állíttatnak föl (5. §.). Az állam födöz gesen megismertetni. A Tisza szabályozásának Ugye kezdet óta igen nagy érdekű kérdés volt Magyarországra nézve. Mert ha a népviszonyok tekintetében nem hason­líthatjuk is ezen jelentékeny folyamot a Rajnához vagy Elbéhez, közlekedési, földmivelési s kereske­mindazon munkálatok költségeit, melyek a folyam- menet, különösen az átmetszések javítását a hajó­zás könnyítésére nézve czélozzák ( 6. §.). Az ára­dás elleni védgátépítések költségeit, az azzal járó földkisajálítás mellett az érdekeltek viselendiU. Az államkormány ily építésekre előlegezéseket is ajánl. delmi szempontból nem kisebb fontosságú ez ama- I Minden uj vízépítési vagy kijavítási terv a kereske- zoknál. A közlekedés olcsó s könnyű volta, — azon! delmi, ipar- és közmunkaügyi ministerium jóváha- több százezer holdra terjedő szántóföld, melyet a j gyása alá terjesztendő (10.§) Minden folyamosztály Tisza s az ebbe omló mellék folyamok .szabályozása 1 vízépítési kerületekre osztandó (11. §.). A vízépí okvetlenül használhatóvá tesz. s némileg már az-1 tési kerületek alkotásánál a jeleimen már fönn zá is telt, annyira tényleges s kiszámi hatlan hasznú álló kerületek s külön egyletek tekintetbe veendőit eredményeiül tűnnek föl a vízépítészet ezen nemé-1 (13- § ). nek , hogy azokban kétségkívül méltó oltunk van anyagi tovább fejlődésünk leghalhalösabb emeltyűit szemlelni. Különösen közlekedési szempontból, már régibb időkben is gondos volt az államkormány az ii ánt. hogy valamint ezen, úgy a többi jelentékeny folyamok minél alkalmasbakká tétess«neli e czélra. így olvassuk az 1699-diki nevezetes békeszerzöd- vény egyik czikkeliől, hogy rendeltetett, miszerint a Tisza, Maros, Száva folyóin szabad közlekedés eszközöltessék. E század elején pedig már oda is kiterjedve látjuk a közfigyelmet , h -gy a használ­ható szántóföldek s réisegek. vízlecsapolások s a mocsárok kiszárítása által , valamint minőségük, ugv mennyiségükben mindinkább nyerjenek. A Ve- lencze, Balaton ■> Fertő tavi, a Fehér, Tolna, Vesz­prém, Somogy, Baranya, Győr, Arad, Torontal stb. megyei lecsapolások és szárítások, — a sárvíz!, A mai szent ünnep miatt a következő szám kedden 4-dikéu r fog megjelenni. Minden egy vízépítési kerületben fekvő földek birtokosai egy társulatot képeznek (20. §.) A tár­sulat választmány által képviseltetik, — s a vá­lasztmányi tagokat a társulat érd.-keltjei választják (23. §). A választmányi tagok hivatala kei évig fart (22. §.). A választmány hatásköre tárgyaiban, szavazattöbbséggel hath oz (30. §). Oy tár­gyakban, melyek az utasítás rend delei szerint a ható ág jóváhagyásától fugge-zlvek föl : a rendes, mint a m-gerösített vala zlinány hat irozaiai is, esik |óváhigyás kieszkóziése utáló fogauasíttaihatók (33. §). A vízépítési társulat szamara te ndö munkálatok javaslatai, a társulat - elöljárói almi a megyehaló súg elé terjeszt -t j*k (36.. § ) V vízépí­tési társulat állal végzendő munkáUtotv közé tar­tozik a vizlecsápolásra .isan,dó árkos, es a tölté­seknél készítendő zsilipek pontos szein n dtartáss

Next

/
Thumbnails
Contents