Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-01 / 254. szám

Parisba, Romába, Nápolyba, szóval mindenüvé kiséri, de látatlanul, Schweizban a lovaktól elragadottnak éltét is megmenti, végre egy városban, hol kedvese megtelepedett, éjjel álköntösben mint rabló annak szobájába magát belopja, a tánczvigalomból hazaté­rőtől mellére szegzett pisztolylyal 100,000 forintját elrabolja, miről neki állítólag megismerő írást ad (ez azonban szerelmes verseket tartalmazott), majd az özvegyhez egy barátja annak rokona társaságában visszatér, ki őt a hírlap után törvényszéki tanácsossá ereztetéséről értesíti, s a rabló felfedezésére hívja fel, de hangjából az özvegy ráismer, s nála lévő ke­­ze írásával megijeszti, hogy a törvényszéki elnöknek bepanaszolja, mígnem kiderülvén , miszerint ő a lá­tatlanul utazó szerelmes lovag, ki csak azért tévé a rablást, hogy az említett rokont (kihez férjhezmenés feltétele alatt lehetett volna az özvegy a 100,000 ft birtokosa) rávegye említett jogától elállásra, végre tojáshéjba kerekednek­­ (erdélyi közmondás, mi a lakodalmat fejezi ki). Csakugyan a drámaköltők min­denféle sajátságos költésre maguknak meglehetős szabadságot vesznek. ** A népiskolatanítók körébeni élénkebb mozga­lomnak Magyarországban mind újabb s örvendete­­sebb jelenségeivel találkozunk, így közelebb arról értesülünk , miszerint a komáromi iskolákés* életbeli tanítók, az iránt tett saját folyamodások következté­ben, octob. 9-n Rendek lelkész ur lakán­s el­nöklete alatt Gután értekezletet tartottak, melynek tárgyai voltak : A népnevelésről; az uj iskolai ren­deletek magyarázata és azok életbeléptetésének módja; hogyan kell az egyes tantárgyakat az év folytában elővenni? szylgyakorlati Útmutatás a gya­korlati élet számára; miként eszközöltessék a szor­galmas iskolalátogatás; a vasárnapi iskolák behoza­tala, taneszközök beszerzése ; gyümölcsfanemesítés ; mit lehet tenni koros iskolatanítók és özvegyeik gyá­­molítására ? jó néplapok szerzése és a nép közt ter­jesztése. ** Annak is több új és örvendetes példáit olvas­suk a jeles Tanodai Lapokban, mily dicséretes erély­­lyel intézkednek az illető hatóságok a nevelésügy körül, így Borsod megye csáb­i és mezőkövesdi járá­sában a megyehatóságoknak a tanodaépületek javí­tása , átalakítása és építése körüli buzgalmát a kö­vetkező példákkal bizonyítja. A kall. néptanodák Ónodon, Pégán, Sajón, Szegeden, Oszláron, T. Kür­­thön, Medgyesen, Em­ődön, N. Csécsen, M. Köves­­den, Ábrányon, Bogácson, Harsányon, K. Püspökin, Navájon, Szemerén, Szihalmon, Zsérczen és Iván­kán ; a ref. tanodaépületek Palkonyán, T. Keszin, Valkón , Em­ődön, Lövőn, Tiboldon, Daróczon és Zsérczen, végre a keresztúri gör. vall. tanház épülő félben vannak s egy része az építési munkának már meg is tétetett, befejezésük pedig jövő tavaszra vár­ható. Az itt következő néhány adat, mely 1854— 55-ről szól, mutatja, mily tetemes financziai javítá­sok létettek a cs. k. orsz. hatóságok által az illető iskolatanács közreműködésével a pestbudai közig. terület több reform, tanintézeteinél. Ugyanis a nagy­kőrösi praeparandia és főiskolára évenkint 2000, a kecskeméti helv. hitv. elemi iskolákra 6000, a czeg­­lédi népiskolákra 1 év alatt 16,000 pfnyi tőke, végre a kecskeméti helv. hitv. theol. intézetnéli praeparan­­diai osztályokra évenkint 2100 pft fordíttatott. ## Kérdésben forog, vájjon a s­e l m e c­z i fögym­­nasium ne tétessék-e át Beszterczebányára, ez utóbbi evang. egyházközség e részben előnyös ajánlatokat tévén. A’ „Protest. falub.“ e kérdésben szintén szavazván, határozottan Beszterczebányát ajánlja, mert e hely, hol már 50 év óta állott fenn felsőbb tanintézet Árva, Liptó, Turócz számára, mely megyék eleitől fogva jelentékeny tanulószámot szol­gáltattak, névszerint egyház- és iskolaszolgálati je­löltekben, sokkal kedvezőbb helyen fekszik, mint Selmecz; kiemeli továbbá a város kellemes fekvését, a német nyelv gyakorlati megtanulására gazdagon létező alkalmat, különösen az élelem olcsóságát. Sel­­meczen aztán csak algymnasium maradna, iskolata­­nítóképezdével kapcsolatban. ** Kassa közelebb bele lesz foglalva a birodalmi távirdahálózatba, Tokajon át Debreczennel lővén sodronyösszeköttetésbe. ** Mai lapunkhoz van mellékelve G­y­ü­r­k y Antal ur előfizetési felhívása ily czimü korszerű munkára : Szőlészeti és borászati közlemények. Ha valaha, mond Gyürky ur fölhivásában, hasznos s szükséges volt a sajtó működése ezen gazdászati szakban, ha szükséges s időszerinti mű volt Schams folyóirata, úgy a borászat ezen új időszak kezdetén, ezen új fordulópontján bizonyosan szükséges egy oly munka is, mely nemcsak mivelési s kezelési utasítást adjon, hanem időről időre közölje mindazt, mit szak­értő tudós hazánkfiai kísérlet, tapasztalás, sikeres fölfedezések, vagy utazásokban szerzett ismeretek által hasznosnak, gyakorlatilag alkalmazhatónak ta­lálnak. Ily munka elégítheti ki csak a jelenlegi szük­séget , melynek nem szabad egy kötetben egy szerző egyéni nézeteit tartalmazni, hanem füzetek­ben kell időnkint megjelenni, hogy ekkér több te­kintélyes író s tapasztalt bortermelő gazda hozzájá­­rultával minden tekintetben a legczélszerűbb rend­szer alapíttassék meg. Csak ily füzetekben megjelenő munkában lehet közleni az időnként fölmerülő újabb tapasztalatokat, a borkereskedés érdekeit, a bel-­­ külföldi borpiaczok viszonyát, a borátkeretet, mi a gyors boreladásnak s kielégítő árának kulcsát adja a gazda kezébe. Ily meggyőződésből határozta­ el magát szerkesztő ezen „szőlészeti és borászati közlemé­nyeket“, hazánk legnevezetesebb szakírói s szőlős­gazdái közremunkálásával szerkeszteni. Ez új köz­hasznú vállalat tartalma s előfizetési feltételeire nézve olvasóinkat magára a mellékletre utaljuk. — A „Délibáb“ szerkesztője F­r­i­e­b­e­­­s­z Ist­ván úr nagyszerű kísérletet akar tenni, rendkívül olcsó s mégis pompás szépirodalmi lap kiadására, midőn a jövő év elejével a „Délibáb“ e­g­é­s­z é­v­i előfizetési árát 18 pftról 10 pftra, a félévit 9 nftról 6 pftra leszállítja, a mit, mint­írja, „még eddig soha semmiféle magyar lap nem tett (?) s annál ke­­vésbbé teszi jelenleg* — s igy a „Délibáb“ min­den külföldi divatlapot végkép nél­­külözhetővé teend.­­ A szétküldött aláírási ív szerint, az előfizetők becsület­szavukkal kötelezik magukat a lap tartására az ár leszállítása esetében. Mi szívesen pártolunk minden irodalmi vállalatot és jó czélt, a „Délibábénak is e kísérleté­hez szerencsét kívánunk, csak az előfizetési ár le­szállítása arányát teszszük párhuzamba a „Hölgyfu­táré“-val, ugyanis a „Hölgyfutár“ azon nagy előnynyel bír,hogy mindennap féliven, s valóban ér­dekes és változékos tartalommal és csinos melléklet­iekkel jelenik meg, s még­is egész évi rende­­előfizetési ára 16 pft félév 9 ft. — E megjegyzést azonban inkább buzdításul teszszük, hogy a „Déli­báb“ vállalkozó szerkesztője maga sok áldozatot kívánó feladatát annál nagyobb hévvel felkarolja, s az előfizetők igényeit kielégítse. ** Az újpesti téli kikötő földmunkálatai — mint a „Magyar Néplapéban olvassuk, dicséretesen halad­nak előre.Hogy a hajók és tutajok által okozható hul­lámok a fris töltéseket meg ne rengessék, a Duna ez ágából minden hajó, csalnak és tutaj ki van tiltva, s az e tilalom ellen vétők az okozott kár megtéríté­sén kívül 5-—10 pft büntetés alá esnek. ** Brassóban f. hó 2- án a vasút ügyében ülés tartatott, melyben Bils és Gaiszler ezredeseken kívül egy cs. k. ker. biztos, a kolozsvári és nagyszebeni vasut-bizottmány képviselői , Rothschild testvérek képviselője, Meiszner főmérnök, az ottani polgármes­ter, végre a kereskedelmi- és iparkamra elnöke részt venek. Ez ülésben a brassói indóház építési helye, melyet előbb a bizottmány a színhelyen meg­tekintett megállapíttatott. Az indóház 150 ölnyi távol­ban fog a kőhidtól építtetni, a Galgenberg irányában, és a mostani úthálózatot Tömös, Hosszúfalu és Kézdi- Vásárhely felé foglalandja el. Mint értesültünk, Roth­schild testvérek, Galiera herczeg és egy angol ban­kár azon reményt táplálják magukban, hogy az Aradtól, az erdélyi- oláh határszélig vezetendő vas­útnak Brassón keresztül vihetésére az engedélyt ki­­nyerendik. A pályairány Kis - Borosnyón , Bodzán keresztül jelöltetnék ki az oláh határszélig. A ko­lozsvári tervjavaslat is egy pályavonalnak Maros- Vásárhelyen keresztül Brassóba vezetése iránt nem­sokára kedvezően fogna eldőlni, és így Brassó két fontos vonal egyesülési pontja leend. **. Újabb bécsi tudósítás szerint az alku a cs. k­edv. operaház igazgatósága és Stég­er tenorista közt nem létesült, s igy St. ur a mondott operaház­ban csak vendégszerepelni fog. KÜLFÖLD. Anglia, London, oct. 28. Ma a „Times” egy hosszas czikket közöl az angol sajtóra vonatkozó legutóbbi „Moniteur”-jegyzék tárgyában. Először is ezen jegyzéknek keresett kétértelműségét bí­rálja , s erre kijelentvén, hogy a császár személyét Angolország legjobb s legőszintébb szövetségesé­nek tekinti, s hogy a franczia nemzet irányában csupán becsülést érez, hozzáteszi: „De ha azt kí­vánják tőlünk, hogy ugyanazon tiszteletteljes te­kintetet, melylyel a francziák császárja s az általa képviselt nép irányában vagyunk, mindazon egyé­nekre kiterjeszszük, kik őt időnkint környezhetik, határozottan vonakodunk ily messze terjeszteni engedékenységünket, s kijelentjük a „Moniteur“nek s azoknak, kik e lapot sugalják, mikép ama megtá­madásokra, melyek nem a mi hasábjainkon, hanem laptársainkéin jelentek meg, jobb választ kell adniuk azon egyszerű állításnál, mikép­p az ilynemű meg­támadások névtelenek lévén, csupán megvetést ér­demelnek.“ A „Moniteur“ ama veszélyekről beszél, mikkel ezen megtámadások a szövetséget fenye­getik. Legyen! Beszéljünk ezen veszélyekről. Igen­­ létezik veszély a szövetségre nézve, de az nem az angol sajtónak némely államférfiakról­ igazságos és alapos észrevételeiből, hanem némely oly emberek maguk viseletéből ered, kik hajlandóknak látszanak oly útralépni,mely Francziaországra nézve vészteljes, s egyszersmind Angolország irányában őszinteség híjával van. Azok az angol-franczia szövetségnek legveszélyesebb ellenségei, kik állásukon nem tar­tanak szem előtt más czélt, mint saját érdeküket, s kik nem gondolnak se az ország javával, se a ben­nük helyzeti bizalommal, így p. o. ily emberek egy békeszerződés tárgyában­ alkudozást kedvező alka­lomnak tekintenek arra nézve,hogy egy kis de szabad állam sajtóját sértegessék ; s minthogy már a „Mo­niteur“ ezen térre vezetett bennünket, be kell val­lanunk, m­ikép szégyen- s fájdalommal láttuk, hogy meghatalmazottjaink oly könnyen beleestek azon térbe, mit szemeik előtt vetettek. De ez még nem­ minden: mi jól ismerjük azon óriási vagyont, mit néhány év alatt némely oly emberek szereztek, kik addig legnagyobb ínséggel küzdöttek. Mi rémüléssel láttuk a pénzügyi téren szervezett roppant csaláso­kat. Tanúi voltunk azon óriási s folytonos magán­nyerészkedéseknek, melyek a közügyek kormányzá­sával összeköttettek ; s mély sajnálattal láttuk, mikép némely főhivatalnokok, a helyett hogy mindent el­követnének az a g­­­o t a g e-szellem fékezése vé­gett, állásuk s példájok egész befolyásával közre­működtek a baj nevelésére. Azt is fájdalommal vet­tük észre, m­ikép a franczia kormány saját működé­seit oly modorban vezető, mely nyilván ellenkezik a politikai gazdászatnak legjobban conslalirozott elveivel s ekkép oly kicsist idézett elő, mely bár­mikor üssön is ki , szükségkép káros lesz ön­magára , Franczia- s Angolországra nézve. — Alaptalan azon állítás, mintha mindezen dolgoknak szabad megvitatása összeférhetlen lenne_ a Fran­czia- s Angolország közti szövetséggel. Épein azért, mivel szövetségesek vagyunk, még pedig nem csu­pán a politikai szerződések ténye által, hanem szint­úgy a kereskedés, mint a csaták terén, épen azért, mivel Francziaország nem szenvedhet, a­nélkül hogy Angolország is hasonló arányban ne szenved­jen , tartjuk jelenleg magunkat feljogosítottak­nak arra , hogy vitatásaink tárgyaivá tehessük azon rendszabályokat s egyéneket, kiknek befo­lyása köztünk szintúgy érezhető, mint maga Fran­­cziaországban.“ A „Chronicle“ szerint legközelebb P­er­s­i­g­n­y gróf, d’ A­z­e­g­­­i­o marquis s Chreptowitch gróf egy időben voltak Palmerston lord vendé­gei, annak b­r­o­a­d­l­a­n­d­s­i mezei jószágán. Noha az említett diplomaták kirándulásaikban nejeik ál­tal kísértettek, mégis bizonyos körökben azt hiszik, hogy ezen összejövetelnek politikai czélja is volt. A „M. Post“ ma így nyilatkozik : „Ma telik le azon 6 hónapi határidő, mit a párisi szerződés a török terület teljes odahagyása s a Dardanellák szorulatának a hadihajók előtti bezárása végett sza­bott ki, a szerződés szövegében kikötött kivételek­kel. Azonban mivel Oroszország nem hajta végre az említett szerződést, ennek természetes követ­kezménye, mikép a többi szerződő­ felek kötelezett­ségeinek teljesítése egyelőre elhalasztva marad. E szerint az austriaiak folyvást megszállva tartandják a fejedelemségeket, s az angol hajóraj szintén a feketetengeren maradand mindaddig, míg Crosr­­ország híven s teljesen végre nem hajtja a szerző­dés összes feltételeit.“ A „Times“ párisi levelezője szerint Brenier báró Nápolyt 27-n reggel elhagyta. A nápolyi kül­­ügyminiszerrek­ búcsútalálkozása igen barátságos volt, s Brenier ismételve biztosíttatott arról, hogy semmi elővigyázati rendszabályt sem mulasztanának el a franczia alattvalók oltalmára. Ugyanezen biz­tosításokat nyerte az angol követ is, ki ugyanakkor hagyta el Nápolyt. Francziaország, Paris, oct. 28. Hírszerint a senatus sa törvényhoz­ó-t­e­s­t­ü­l­e­t már januárban össze fognak ülni, hogy igen fontos po­litikai s pénzügyi rendszabályokat tárgyaljanak. W­a­laws­k­i gróf, ki tegnap Compiègneból visszatért, ma ismét oda utazott, hogy K­i­s­s­e­v­e­fd grófot a császárnak bemutassa. Diplomatiai körök­ben azt állítják, hogy a congressus december első napjaiban fog megkezdődni. Az angol kabinet panaszt emel M­o­r­n­y gróf el­­­len s C­o­w­­­e­y­lord annak Sz. Pétervárróli vissza­­hivatásán dolgozik. Ran­don­s Vaillant tábornagyok közt még most sem uralkodik jó egyetértés, s köztük folyvást igen heves levelek váltatnak. Hírszerint a bank viszonyai tetemesen javultak, s azt állítják, m­ikép ha a jövő hét a múlt héthez ha­sonlítaná, a bank újra elh­atározandja magát a 90 napi lejáratú váltók leszámítolására. A „Moniteur“ szerint Napoleon hg csak 4 napig maradand Stuttgartban s Frankfur­ton át térend vissza Parisba. Kisse­­­eff gróf Compiégne-ben a császár­nál tisztelkedett, s a czárnak egy sajátkezű iratát nyújto át neki A hivatalos elfogadás majd csak a Tuileriákban leend, s addig a „Moniteur“ is hallga­tand az orosz nagykövet megérkezéséről. Brennert jövő szombaton vagy vasárnapra várják ide. Azonban az itteni hivatalos körökben még mindig remélik, hogy a nápolyi király végtére engedményeket adand. Különösen ama barátságos szavakra támaszkodnak, miket a király Brenner-hez annak utolsó audientiája alkalmával intézett. Az it­teni nápolyi követség még semmi előkészületet sem tesz az elutazásra. A­n­­­o­n i­n i marquis folyvást igen meg van nyugodva. A St. Denis-, s St. Martin-külvárosokban néhány nap óta számos befogadások történtek, egy­­részben lázító kiáltások s falragaszok miatt. Németország: Berlinből különféle lapokban alaptalannak és a tényállás elferdítésének jelölik a „Journa des Débats“nak azon a „Zeit“ által is átvett adatát, mintha a porosz kormány müstént a septem­­beri n­e­u­c­h­a­t­e­l­i események után Bajorország, Württemberg és Badennel porosz csapatoknak eset­­leges átvonulására nézve a Schweizba alkudozott volna. Stuttgart, oct. 27. N­a­p­o­l­e­o­n hg tegnap Pa­risból a királyi család látogatására ide érkezette Spanyolország, Madrid, oct. 23. Az uj terv szerint a spanyol sereg 25,000 csendőrt s vám­ tört is ide számítva, 161,000 főre menend föl. Ezenkívül hirszerint 80,000 főnyi uj tartományi nép­had fog felállítt­atni.. . A „Hojas-nujugrafas“ ministeri lap m­egc­áfolja azon közlést, mintha a kormány 60 millió reált szánt volna Marseille- i A­f­r­i­k­á­b­a­n­­ gabnavásár­lásra. A kormány reméli, hogy az élelemszerek drágasága miatti zavarokat kevésbbé költséges esz­közökkel is elháríthatandja. Egy pet 27-től kelt sürgöny szerint, az élelem­szerek ára folyvást magasan áll. A ministeri kicsis­­ről szárnyalt hírek alaptalanok. — Általános nyu­galom uralkodik. Hírszerint Zarco del Valle képviselendi Spanyolországot az orosz udvarnál. Az „Epoca“ szerint úgy látszik, hogy a ministeri tanács még épen nem foglalkozott a c­o­r­t­e­s-g­y­ű­l­é­s kérdé­sével. Még az sincs elhatározva, hogy vájjon a se­­natus az eddigi tagokból álland­ó vagy pedig új senatorok fognak kineveztetni. Turgot marquis néhány nap alatt, bizonyosan visszatérend itteni állomására, Schweiz. A „Bund“ következő közlést hoz a n­e­u­c­h­a­t­e­l­i perről: Mint „biztos forrásból hall­juk, Neuchatelben a vizsgálat befejeztetett s a főál­­lam­ügyész s a szövetség vizsgáló bírója haladék­talanul Bernbe fognak érkezni, a vizsgálat eredmé­nyéről jelentést teendők. Ez aztán a vádló kamra összes irományaival a főállamügyésznek át fog adatni. Miután ez aztán elhatározandotta, mely sze­mélyek s mily váddal idézendők törvényszék elé, egyszersmind meghatározandja a helyet, hol fognak a törvényszéki tárgyalások folyni. Az illető kanton főtörvényszéke aztán az egész assise-járás esküdt­­jeiből egy 54 névből álló jegyzéket készítene, melyet a vádló kamra elnöke a feleknek 14 nap alatt teendő kifogások végett átküldene.“ A „Bund“ a következő helyreigazítást közli: „Az angol kormány nyilatkozataiban nem az alku­dozási feltételeknek Francziaország és Angliávali közléséről (Schweiz és Poroszország részéről,) hanem megfordítva, azon két hatalomnak Poroszor­szág és Schwweizhez intézett ily közléséről volt szó.“ Törökország. A montenegrói ügy köl­­csönös megelégedésre kiegyenlítettnek látszik. D­a­n­i­l­o fejedelem a szultánt elismerendi suzerain­­jének s ezért a portától a Zenta-területet s Her­­czegovina egy részét kapja, mint ezt már a „Serbs­­ki Dnevnik“ is közölte. Szó volt egyszersmind 100,00 főnyi apanageról, melyet a porta a fejde­lemnek évenkint kifizettetne. A „S. D.“ oct. 4­1 .ki­evelezése szerint azonban Danilo ez apanageról lemondott volna. „A feltételek, mondja a levelező, a­melyek alatt Danilo fejdelem a szultánt suzerain­­nek elismeri, olynem­nek, hogy jobbak nem is le­hetnének. A szilárd helyek és az egész terület a fejdelem kezében maradnak, az igazgatás egészen reá van bizva s a szilárd helyekre helyőrségeket is rendelhet. Ha a fejdelem hasznosnak vagy szüksé­ges­ne­k­ találná­, a 50 eddigi erősítvényeken kívül még egyéb várakat is építhet. A fejdelem a portétól, azonkívül hogy ennek főuraságát elismeri, telje­sen független lenne.“ Távirati tudósítások. Pár­is, oct. 30. A ministeri lapok még egyszer visszautasítják az irányukban kifejezett c­áfolatot. Állítják, mikép a porta az illető hatalmak képvise­lőit értesíti, hogy a kérdésben forgó kivonulást akar­ja. A „Debats“ hasonlag megerősíti e közlést. Konstantinápoly, oct. 21. Teheráni tudó­sítások szerint a persa öbölbe tenni szándékolt angol expeditio ott aggodalmakat gerjeszt. A persa hadsereg Afghanisztánban győzelmes mozdula­tokat tesz. Herat körül a főpontokat bírja. A had­sereg közlekedése Persia helyével teljesen szabad­ui­ll. Hallomás szerint Oroszország elengedte Per­­siának azon kárpótlási pénzeket, melyeket még az 1827 és 1828-ki háborúk folytán kellett volna meg­fizetnie. A földrengés f. hó 12-én az ázsiai parton is nagy pusztításokat tett. Krétában 500, Rhodus­­ban 120 ember veszett el. Sok helység teljesen szétromboltatott. Szalonikiban a choleraesetek meg­ritkultak. Shukei effendi nagybiró hivatalos ha­talmával örökösödési esetekben történt visszaélés ■matt száműzetett. Athene, oct. 25. A követi kamra 89 szóval 12 ellen egy törvényjavaslatot fogadott el, mely által a követek évi fizetésükről lemondanak, s maguknak csak hathónapi kárpótlást tartanak fenn. Nizza, oct. 26. Az özvegy orosz császár­néé fels.­ma savoyai Carignan hy kíséretében Villa francában kiszállt s az Avigdor- villában szállt meg. — Gróf Serra Francesco a tengerészet fő­parancsnokává kineveztetett. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, oct. 29. Ferencz Károly főherczeg és Zsófia főherczegasszony ö cs. fenségeik, to­vábbá F­e­r­d­i­n­a­n­d Miksa és Károly Lajos főherczegek ö cs. fens, ma Ischlből ide érkeztek. — B. B­r­u­c­k pénzügyminister úr ő excla . Felségeiket Olaszországba teendő legmagasb utjokban mint értesülünk Triestig fogja kísérni, miután Õ Felségeik különféle épületeket és megkezdett vállalatokat szándékoznak megszemlélni. —Minthogy az állam által jótékony czélokra rende­zett nagy pénzsor­sjáté­kokat a legjobb siker koronázta, ennélfogva legközelebbi napokban jóté­kony czélra a harmadik állami sorsjáték is meg fog indíttatni.­­ Azon államjavak igazgató hivatalai, melyek a banknak át fognak adatni, utasítást kaptak, hogy az összes telkek, épületek, ki­. haszonvételek és a fundus instructusról átadási illetőleg átvételi jegy­zékeket készítsenek.­­ Az ép most megjelent oct. 30-ai b­a­n­k ki­nt­u­t­a­t­á­s szerint az ezüstkészlet 83,452,322 frt, a bankjegyforgalom 382,450,020 fira megy, a le­számítolt hitelpapírok 83,724,572 frt; az állampapí­rokra adott előlegek Bécsben 76,652,600 ; a fiók­­kölcsönintézeteknél 12,771,700 frtra rúgtak. Jel­zálogokra kölcsönöztetett 965,600 pft. A tőkésített államadósság tett 57,687,942 ftot. A papírpénz adósság maradéka 6,799,605 ft, az államjavak adóssága 153,200,000 ftra megy. Záloglevél van forgalomban 265,400 ft. Az uj részvényekre befi­zettetett 29,509,970 ft. Mult hóban a kimutatott ezüskészlet tett 81,034,706 ftot; a bankjegyforga­lom 386,822,326 ftot; a váltótárcza 83,744,528 ft; állampapírokrai előlegek 89,653,360 ft. M. év jan. hóban a készlet volt 50,908,098 ft. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Guttuan Jo­hanna“ Opera ballet 5 felv. A pesti német színpadon: „Der Mül­ler und sein Kind.* Volksdrama in 5 Aufz. Bécsi börze, oct. 31. Duna vizár­lás , oct. 31. 3'­3' 90 fölött. (Távirati közlés.) Bankrészvény........................................ 1045 Nemzeti kölcsön 5°/0 . . . . 821fyl8 1854-diki 5% . . . . . ... 1053/4 Földtehermentesítési köt. . . . . 74­4 Éjszaki vaspálya................................... 25571/. Dunagőzhajózás...........................................582 Hamburg.................................................. 783/4 Augsburg . 1063/4 London 'l . .........................................10—20 Dr. kir. arany .................................... 93/4 Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next