Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-02 / 279. szám
219. December 2,1856. Pest. Kedd, Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatok— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-iksz. alső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: e lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzről együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: 1856-ik évi november decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár-épület, földszint. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. od 8-iki legfelsőbb határozata által, Cassone Fülöp toskanai hajó-zászlóstisztet és Párényi Antal ottani tengerész-hadnagyot, az austriai tengerészetnek teljesített szolgálataikért a Ferencz-József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A belügyminister egyetértésben az igazságügyminiszerrel Ferdinandy János , Tomasek Quirin, és Kampost Ignácz törvényszéki segédeket, segédekké a vegyes szolgabirói hivataloknál a kassai közigazgatási területen kinevezte. Az igazságügyminiszer Kovaliczky István és Snetina Venczel mármaros-szigeti megyetörvényszéki segédeket tanácstitkárokká , egyszersmind államügyészi helyettesekké, elsőt a s. a.újhelyi, utóbbit a rima-szombati megyetörvényszékhez kinevezte. Az igazságügyminiszer Bára Ferencz ideiglenes törvényszéki segédet a zalaegerszegi törvényszéknél, végleges törvényszéki segéddé, jelen szolgálati állásában meghagyva, és Krizsai Károly figyelőt ideiglenes megyetörvényszéki segéddé a pécsi megyetörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminister Fux Lipót kaposvári megyetörvényszéki segédet, segéddé a kőszegi járásbíróságnál kinevezte. Az igazságügyminister Torkos Sándor és Hun József figyelőket, tollnokokká a kőszeghi járásbíróságnál, a szombathelyi megyetörvényszék területén kinevezte. A budai cs. k. pénzügyigazgatósági osztály Hahn János adóhivatali ellenőrnek és Hartmann József III. osztályú adóhivatali tisztnek ezen állomásokról lemondását elfogadta és az adóhivatali állomásoknak végleges betöltése folytatásában. Bartos Ignácz I. osztályú adóhivatali tisztet III. osztályú adóhivatali ellenőrré Nagy-Körösre; Hahn József III. oszt. adóhivatali ellenőrt I. oszt. adóhivatali tisztté; Ltoltz Arnold I. oszt. adóhivatali segédet III. oszt. adóhivatali tisztté; Webersdorfer Robert II. oszt. adóhivatali segédet I. oszt. segéddé; végre Cheka János III. oszt. adóhivatali segédet II. oszt. segéddé kinevezte. II. Függelék az 1856. nov. 8-diki legmagasb császári nyilt parancshoz. Utasítás az austriai birodalom egyházi bíróságai számára, a házassági ügyek tárgyában. Első szakasz. A házasságról. (Folytatás.) 64. §. A kihirdetések ismétlendők, ha a házasság a kihirdetések után hat hónap alatt meg nem köttetik, vagy ha a püspök rövidebb határidő eltelte után is a kihirdetés ismétlését rendeli. 65. §. Míg a kihirdetés kellőleg meg nem történt, a házasságot megkötni nem szabad. 66. §: Az anyaszentegyház kárhoztatja a keresz- ■ tények s azon személyek közötti házasságot, a kik a kereszténységtől elszakadtak. A katholikusok és nemkatholikus keresztények közötti házasságokat is ros szalja, s híveit azok kötésétől óvja. 67. §. Ha alaposan vélelmezhető, miszerint a hátsulandók között valamely akadály forog fenn, vagy ha attól lehet tartani, hogy összeadásuk nagy viszályokra és botrányokra, vagy más roszokra szolgálandólkalmul, úgy a püspöknek jogában s illetőleg kötelességében áll, a házasság kötését betiltani. Mindaddig, míg ő a tilalmat meg nem szünteti, a házasság kötése tilos marad. 68. §. A házasság kötésénél is emlékezzenek fiúk és leányok az Urnák ezen szavaira: Tiszteljed atyádat és anyádat! Ezenfölül az ifjúság könnyen meggondolatlan lépésekre ragadtatja magát, s elhamarkodva kötött házasságok sok bajnak termékeny magvát képezik. Oly házasságok tehát, melyektől beleegyezésüket a szülök jogos okoknál fogva megtagadják, tilosak. 69. §. A kereszténynek szent kötelessége az államhatalom iránt engedelmességgel viseltetni, mire bennünket az Úr maga apostolai által utasít. Annál szigorúbban tartsa meg azon államtörvényeket, melyek az erkölcsi rend feltételeire gondos figyelemmel vannak. Habár tehát az államhatalom intézkedései által a keresztények közötti érvényes házasság kötését nem akadályozhatja is, mindazáltal az austriai állampolgárnak azon szabályokat, melyeket az austriai törvény a házasság polgári hatályai iránt felállít, elhanyagolnia nem szabad. 70. §. Összeadásra a házasulandók csak akkor bocsáttathatnak, ha összeköttetésüket, amennyiben kitudni lehet, semmi akadály nem ellenzi, s ők mindazt megtették, amit az anyaszentegyház törvényei az érvénytelen és tilos házasságok eltávoztatása tekintetéből rendelnek. Különösen kötelesek magukat a kihirdetés kellő megtörténte iránt igazolni, nőtelen, illetőleg hajadon állapotukat tanúsító bizonyítványt felmutatni, s ha koruk és származásuk az egyházkör könyveiből ki nem derülne, keresztleveleiket előadni. Ha valamely házasulandó a keresztlevél megszerzésére teljesen képtelen lenne, úgy a lelkész ez iránt a püspökhöz fog fordulni. Ami az austriai törvényeknek fönn említett szabályait illeti, nagy gonddal kell arra ügyelni, hogy azok a házasulandók által szigorúan megtartassanak. Ha megesik, miszerint a lelkész intései sikeretlenek maradnak, úgy az ügy a püspök elé terjesztendő. Ugyanannak kell történnie, ha bármi más okból nehézségek vagy kétségek támadnának. 71. §: Ügyelni kell, hogy a külföldiek az összeadásra máskép ne bocsáttassanak, mint mindannak megtartásával, mi a házasságnak jogszerű megkötésére megkivántatik. Mennyiben járhasson el a lelkész ez ügyben, anélkül, hogy azt a püspök elé terjeszteni köteles lenne, azt a püspök fogja a körülmények szerint elhatározni. 72. §: Előgondoskodással kell lenni az iránt, hogy azoknak házasságai akadályoztassanak, akik éltük tizennegyedik illetőleg tizenkettedik évét betöltötték ugyan, mindazáltal még azon kort el nem érték, melyben az ország s a néptörzs sajátságához képest, a házasságnak kellő megfontolással való kötésérei képesség, s a testi érettség létrejönni szokott. 73. §. Oly személyek összeadását, kik sem tulajdonképeni sem nem tulajdonképeni lakással nem bírnak, mindaddig, mig a püspök maga erre engedelmet nem ad, teljesíteni nem szabad. 74. §. A házasság az uj szövetség kegyszere lévén, s azok elé, kik köteléke által egyesülnek, szent és nagyfontosságú kötelességeket tűzvén ki, annálfogva oly személyeket, kik a kereszténység alapigazságaiban járatlanok, összeadásra bocsátani nem szabad. Sőt, mig ők Istenről és akaratjáról maguknak az átalánosan szükséges ismereteket meg nem szerzették, a lelkész házasságuknak még kihirdetését se teljesítse. 75. §. Illik, hogy a házasulandók, mielőtt az anyaszentegyház színe előtt az élethossziglani szövetséget megkötik, lelkiismeretük tisztulását a bűnbánat szent kegyszere által eszközöljék, s az ur testét ájtatossággal vegyék. Mielőtt Isten házában a papi áldásban nem részesültek, ugyanazon házban együtt ne lakjanak. Eziránt és mind aziránt, a mi a házasságnak istenfélésben s keresztényi hiedelemmel való kötését előmozdíthatja, mindegyik egyházi megye rendeletet s dicséretes szokásai hűségesen megtartassanak. 76. §. Az összeadás teljesítésére jogosított lelkész köteles a házasság kötésének megtörténtét, mindazon körülményekkel, melyek valamely bizony előállítására szükségesek vagy hasznosak, saját egyházának házassági könyvébe sajátkezűleg beiktatni. Ennél fogva világosan kiteendő : az új házasok vezeték- és keresztneve , kora, hitvallása, lakása és polgári állása; és váljon ők korábban már házasok valának-e vagy sem; továbbá szüleik és tanúik neve, hitvallása és polgári állása, a nap a mélyen, s azon pap, a ki által az összeadás teljesíttetett. Ha nehézségek keletkeztek, úgy azon mód , mely által azok elháríttatták, előadandó. 77. §. Ha a lelkész valamely papot fölhatalmaz, az összeadásnak oly helyem teljesítésére , melyen a jegyesek egyikének sincs lakása, azt egyházának házassági könyvében jegyezze föl. Azon hely lelkésze, hol a házasság kötése történik, azt a senkitett módon saját egyházának házassági könyvébe sajátkezüleg beiktatni s megjegyezni tartozik , hogy melyik lelkésztől keletkezett a meghatalmazás. Ez utóbbi az összeadás megtörténtét , melyről nyolcz nap alatt értesítendő, saját házassági könyvébe szinte följegyzendő. 78. §. Ha valamely austriai állampolgár azon kérelemmel áll elő, hogy külföldön kötött házassága azon egyházkör házassági könyvébe iktattassék, mely egyházkörben lakását választá, a lelkész ezen folyamodást, a házasságnak jogszerűen tett kötéséről szóló bizonyítékokkal együtt, a püspök elé terjeszteni s annak rendeleteit bevárni köteles. 79. §. Az egyházi törvény határozatain alapuló házassági akadályok, jogszerűen nyert fölmentés s a netalán kitűzött föltételek teljesítése által egyes esetekben megszűnnek. Érvényességi akadályoktól saját hatalmánál fogva fölmentést adni egyedül a szentszéknek áll jogában, s ennek van fentartva, az örök szüzesség egyszerű fogadványától, valamint katholikus és nemkatholikus keresztények közötti vallási különbség esetébeni fölmentés megadása is. 80.. §. A püspökök, ha jogszerű okok léteznek, a szentszéktől nyert fölhatalmazásokat készséggel használandják a következő akadályoktól fölmentésre nézve : 1. A szabad közösülésből keletkezett vérrokonság és sógorság harmadik és negyedik izében. 2. Az egyházi rokonságban.3. A tilos közösülésből keletkezett sógorságban, kivévén, ha attól lehetne tartani, hogy a tisztátalan viszony folytán a házasulandók egymással egyenes ágon rokonok. 4. Érvényes, de még el nem hált házasságból keletkezett köztisztesség követelményének harmadik s negyedik izében. „5. A köztisztesség azon követelményét illetőleg, mely érvénytelen s el nem hált házasságból vagy az eljegyzésből keletkezett. 81. §. Az érvényesség egyéb akadályait illetőleg egyértelműleg oda kell hatni, hogy azoknak teljes hatálya fentartassék vagy megnjittassék. Közeli rokonok között gyakran előforduló házasságok megmérgezik a családi életet, melynek érintkezései közé az érzéki vágyakat s azok gyanúját hozzák. 82 §. A kihirdetéstőli teljes fölmentés csak igen sürgős esetekben, a második és harmadik kihirdetéstőli fölmentés csak nyomós és elegendőleg bebizonyított okokból adassák meg. 83. §. Miután megeshetik, miszerint valamely közeli halálveszély minden további halasztást lehetetlenné tesz, annál fogva, a püspökök minden járásban, a helyi viszonyok mivoltához képest egy vagy több papot fognak meghatalmazni arra, miszerint ily esetekben az ő nevükben mind a három kihirdetéstök fölmentést adhassanak. 84. §. Ha két oly személyek, kik hamisan állítják, hogy ők házas felek, s azon helyben hol lakásuk van, átalánosan idegeneknek tartatnak, egymással házasságra lépni kívánnának, azoktól a háromszori kihirdetéstől való fölmentés igen fontos okok nélkül meg ne tagadtassék. Mindazáltal szorosan kinyomozandó, váljon azon állítás, miszerint ők átalánosan házastársaknak tartatnak, teljesen alapos-e. 85. §. Azon házasulandók , kik a kihirdetéstől egészen fölmentettek , mielőtt összeadatnának , az illető lelkész előtt esküvel erősíteni kötelesek, hogy házasságukat ellenző akadály előttük tudva nincs. 86. §. A fölmentés raegadásáérti folyamodványokban az akadály minden körülményekkel, melyektől annak minősége függ, világosan előadandó; s azon okok is, melyekre a hivatkozás történik, a szükséges bizonyítványokkal tanusítandók. A püspök azon ténykörülmények iránt, melyeken határozatának vagy a szentszék elé terjesztendő véleményének alapulnia kell, a szükséges nyomozásokat megteendi. 87. §. Ha valamely akadály titkos, s annak köztudomásra jutásától tartani nem kell, úgy a fölmentés a lelkiismeret megnyugtatása végett, a házas felek nevének előadása nélkül, a gyóntató atya vagy más valamely arra alkalmas személy által kérethetik s megadathatik. Ily felmentés azonban a jogi körre nézve semmit sem használ; ha tehát valamely akadály várakozás ellenére kitudódnék, úgy a végre, hogy a házasság az emberi bíróság előtt veszélybe ne jöjön, a jogi körre nézve hatályos fölmentésért kell az illető uton folyamodni. 88. §. Ha valamely kellő alakban megtörtént házasság valamely fenforgó akadály miatt érvénytelen volt, úgy a fölmentés elnyerése után a házasság érvényesülésének kell megtörténnie. 89. §. Ha a fölmentés a lélekismeret körére adatott, úgy érvényes házasságnak megalapítására elégséges, ha mindkét fél beleegyezését lelkész és tanuk nélkül megújítja. 90. §. Oly fölmentés adásánál, melynek a jogi körre van hatálya, az érvénytelenül összeadattak beleegyezésének azon lelkész előtt, kinek egyházkörében laknak, és két tanú jelenlétében kell megúyittatnia. A lelkész a megtörtént érvényesülést házassági könyvébe mindenesetre bejegyezni tartozik; ha azonban az érvénytelen szövetség más plébániában köttetett, úgy ő ezen felül azon lelkészt, kinek körében a szövetség köttetett, erről a végre értesítse,, hogy ez az érvényesülés megtörténtét, azon helyen, hol az érvénytelen házasság be van iktatva, gondosan hozzá mellékelje. 91. §. A kihirdetést ily esetekben nem kell megújítani. Az összeadás csendben s meghitt tanuk előtt történjék. Kivételnek akkor lehet helye, ha az akadály azon helyen, hol az érvényesülésnek történnie kelle, átalánosan ismeretes. 92. §. Ha valamely akadály felmentés nélkül tényeleges változás folytán megszűnt volna, úgy a házastársaknak meghagyandó , miszerint beleegyezésük kijelentését a lelkész és két tanú előtt megújítsák, kivévén, ha netalán ezen körülmény, hogy a házasság kötésének idejekor akadály létezett légyen, teljesen titokban volt, s attól, hogy az bebizonyíttathatnék, tartani nem lehet s mert ily esetben nekik a belegyezésnek egymás közötti megújítása megengedtethetik. 93. §. Oly házasság, mely szinlett beleegyezése miatt érvénytelen, érvényesültnek tekintendő, ha az, ki a beleegyezést szinlette, valósággal beleegyezett. Úgy annak van helye oly házasságnál is, melyet tévedés vagy erőszak és félelem akadályozott, mihelyest azon fél, amely tévedésben vagy jogtalan erőszak alatt volt, tévedését megtudván vagy teljes szabadságát viszszanyervén, szóval vagy tettel beleegyezett. Mindazáltal, a beleegyezés megtörténte iránti minden kétségnek elhárítása végett ezen esetekben is tanácsos , hogy a felek beleegyezésüket a lelkész és a két tanú előtt megújítsák, minek eszközlésére törekedni kell; kivévén, ha botrány, vagy a házasság veszélyeztetésének alapos aggodalma forog fen. 94. §. Az érvényesülés megtörténte után a házasság polgári joghatályaira nézve úgy tekintendő, mintha eredetileg érvényesen köttetett volna. Ugyanaz áll az egyházi akadályokra nézve, ha csak egyik fél volt is, a házasság kötésének idejekor a tény vagy jog iránt tudatlanságban. Különben felmentésért kell folyamodni. (Folytattatik.) 87. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége Triestbeni legmagasb mulatása alkalmából báró Mertens ah egy triesti cs. k. kormányzó és partvidéki helytartóhoz következő legmagasb kéziratot kibocsátani méltóztatott: „Kedves báró Mertens!“ „Valódi örömmel ismerem el, hogy Triestnek hűséges érzülete és megpróbált ragaszkodása újból törekedett. Nekem és a Császárnénak az ott mutatást lehető legörvendetesebbé tenni.“ „Megbízom önt, hogy lakosainak hálánkat jóléte és kifejlődése iránti legjobb óhajtásainkkal együtt kifejezze, melynek előmozdítása szakadatlan törekvésem leend.“ „Fogadja ön egyszersmind a hivatalok és közintézetek állapota feletti megelégedésem kifejezését, mely körültekintő vezérletről s szolgálatomhoz ragaszkodásról tesz tanúságot.“ Triest, nov. 25. 1856. Ferencz József s. k. A gyöngyösi izraelita cullusközség önkényt kötelezte magát, három éven át, vagyontalan derék izraelita tanitóhivatali jelöltek gyámolítására a pesti cs. k. tanítóképző intézetnél évenkint 30 ftot szentelni; az egri cullusközség ugyanézélra kat éven át, évenkint 30 frtot, s a szegedi izraeli cultusközség a folyó iskolai évben 40 frtot fordítana; mi ezennel elismerőleg azon megjegyzéssel tétetik köztudomásúvá, hogy eddig a folyó iskolai évre a fennebbi czélra 695 frt ajándékoztatott s azonkívül a pesti izraelita cultusközség tizenkét tanítójelöltet lát el délebéddel. Bécs, nov. 29. – Az új év mint rendesen, ezúttal is változásokat hozand journalistikánkba. Egyetlen közgazdászán szaklapunk „Der Volkswirth“ meg fog szűnni; legalább Warrens E. ur annak szerkesztésétől teljesen vissza fog vonulni, ami egyértelmű a lap megszűnésével. A Volkswirth nem volt ugyan oly alapokra fektetve, hogy józan nemzetgazdászati ismeretek népszerűsítésében, egy ily lap egyetlen helyes feladatában érdemekre tehessen szert; legkitűnőbb szorgalommal fejtegeté és védé a bankszabadság elvét, melyet az uj tudomány kétségbevonhatlan axióma magaslatára emelt; már csak ennyiből is a hitelintézet ellenének tekintetett, a mi magában tán dicséretre méltó leendett, ha W. urnak bizonyos személyes vonatkozásai közgazdászati elme-