Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)

1856-12-02 / 279. szám

használ. E gép nagy előnyei mellett, annak hátrá­nya is tekintetbe veendő, hogy a gabna sortírozásá­­nál mintegy 50% az, mely tökéletesen megtisztulta­­tik, míg a többi csekélyebb minőségű és nagysága 50% az előbbi formájúak közt oszlik el, s az egészen kicsiny szemek a konkoly közé is vegyülnek. Egyéb­iránt Farkas István pesti gépész is készít ha­sonló gépeket. P­o­z­n­e­r Károly Lajos papírvonalazó és könyv­bekötési gyár tulajdonosának folyamodványára a kamrának többsége elismerő ugyan, hogy a folya­modó készítményei kitűnőségük s a még létező agrp melletti olcsóságuk daczára a külföldön csak akkor törhetnek maguknak utat az ottani piaczokon, ha mérsékelt kiviteli kedvezménynyel támogattatnának, mi azon lendület által, melyet ezen új iparág nyerene, a magas kincstárnak csakhamar gazdagon kárpó­tolva lenne ; miután azonban ily kedvezmények elve még Austria kereskedelmi politikájában nem emeltetett érvényre, a kamra ezen kedvezmény hasznainak to­vábbi tárgyalásába eleve nem bocsátkozik, s ezt ak­korra halasztja, mikor majd egy e tárgyban a keres­­kedő ministériumhoz intézendő kérvény véleménye­zés végett a kamrához fogna utasíttatni. A kamra végre a következő évrel költségvetését terjesztő felsőbb jóváhagyás kieszközlése végett a budai cs. k. helytartósági osztályhoz. E költségvetés minden pontjaiban egyenlő az ideivel, a nyomtat­vány­­költségek és kőrajzi munkák rovatait kivéve, melyek 800 ft helyett 1000 ftra, tehát kétszáz írttal többre vannak téve, miután jövő évben a kamra sta­­tistikai munkálatai mellett egy évi kimutatást szándé­kozik kiadni, a kereskedelmi és ipar mezején az el­múlt három év folytán gyűjtött észleleteit illetőleg, és mivel nem sokára a kamrai tagoknak első szerves új választása is be fog következni, s az erre szüksé­gelt választói rovatok és czédulák a nyomtatási és körajzi költségekben nagyobb kiadásokat fognak okozni. Napihírek és események. • Budapest, december 7. * Gróf Andrássy Manó „keletindiai utazás“ czímű pompás műve közelebb egy méltó ikertestvért nyerene azon vadászalbumban, melyet szintén a gróf úr fog több kiadótársakkal közrebocsátani. A szöveg­be nyomandó képek érdekes vadász-tableaux-k lesz­nek a híresebb hazai vadászok életéből. A czímlap gr. Széchenyi Istvánt ábrázolandja. * A második philharmoniai hangver­seny vasárnap, azon körülmény daczára, hogy a kitűnő olasz tragoediahősnő nagy mértékben igénybe vette az egész múlt hét folytában a közönség rész­vétét, igen nagy számmal volt látogatva, s az általunk legközelebb közlött programm számai mind szokott szabatossággal, erővel és kellemmel adattak elő, s a tetszetős­ részek zajos kívánatra ismételtettek. * A farsang pacsirtái , az uj csárdások és polkák már jelentkeznek. Közelebb egy igen csinos táncz­­szerzemény fog megjelenni W­i­n­d­t Mórtól, me­lyet Sárközy zenetársasága egy idő óta nagy tetszés­sel játszik. Az új zeneművet szerzője „Technicus csárdásnak“ keresztelte s metanodai pályatársainak ajánlá. Fiatal hölgyeink bizonyosan nagy gyakorla­tot fognak szerezni e­­ technikában. * Sokan még azon reménynyel kecsegtetik magukat, hogy Ristori­assz, miután gyermekének teljes felépü­léséig még néhány napig Pesten kénytelen időzni, még egyszer föl fog lépni a nemző­színpadon; e remény azonban aligha valósulhatana, miután az igazgatóság­nak csak két napja van már hátra azon tizenkettő kö­zöl, melyet rendkívüli bérszünetre magának fentartott. * A pozsoni kath. mesterlegény egyesület bibor­­nok hg. prímás­i eminent­iája által megerősíttetvén, m. hó 18-a megkezdte működését. Elöljárói egy el­nök és alelnök, pártfogói elöljáróság, mely számos tagokból áll, kik e jótékony czél gyámolítására aláí­rási íveket vállaltak el. A kik évenkint egy bizonyos segélyösszeg fizetésére kötelezik magukat az egye­sület jóltevői, a kik pedig egyszerre 20 fital járulnak az egylet pénztárához, alapító tagjai gyanánt tekin­tetnek. * Gr. Mikó Imre e excja Nagy-Szebenbe uta­zott, hű kormányzó­i magasságának az erdélyi mú­zeum érdekében tansított kegyes buzgóságáért köszö­netet mondani. * A dunagőzhajó-társaság hajóinak járatait a Duna alsó és felső vonalán már megszüntette, miután a jég mindig erősebben jelentkezik. AUSTRIAI BIRODALOM, B­é­c­s, nov. 30. Császár és Császárné 0 Felségeik mintegy 4 hétig szándékoznak Velenczében mulatni s a strai és comoi cs. mulató kastélyt annak bájos környé­keivel meg fogják láto­gatni. Milanóba teendő utjokban 0 Felségeik Veronát fogják érinteni. Milanóban a Császári Pár fogadására nagyszerű előkészületek történ­nek. A királyi palotában a székesegyház felé néző lakosztály van Császárné Ő Felsége számára berendezve. Gr. Radeczky frigy a villa­ realéban fog lakni. Az alia scala színházban opera és nagy bál, az alta canobbiana színházban drámai előadás fog tartatni. — A duna-parti államok­ bizott­­m­á­n­y­a f. hó 29-én egybegyült. Az idegen kül­dött urak Toggenburg lovag minister ur ő exc. által még üléseik megnyittatása előtt üdvö­­zöltetének. Ezután megkezdettek a bizottmány ta­nácskozásai s formakérdések iránti egyéb megálla­podásokon kívül az elnök választása is vég­be ment, azzá austriai küldött, nemes Bl u m f e­­ d ministeri tanácsos neveztetvén ki. — Az „Oestr. Corr.”-ben következő közlést ol­vasunk : „A Brüsselben megjelenő „Le Nord" a csász. kormánynak eljárását bel- úgy mint külü­­gyekben már régebb idő óta, ugyan ritkán jól érte­sült, de majdnem mindig szenvedélyes bírálatnak vetette alá,a­nélkül hogy Austriában ily működésének bármely külső akadályát tapasztalná, miután eldön­tő körökben azon meggyőződés létezett, hogy a kormánynak nyugodt, törvény és szerződések által igazolt eljárása a legfontos­ kérdésekben, a rész­­rehajlatlan és előítélet nélküli olvasó véleményére, egy vagy több idegen lap minden czélzatos megtá­madásai daczára, tartós hatását el nem tévesztheti. Minthogy azonban legújabban a „Le Nord“ lapra néz­ve, mint halljuk, a tilalom rendszabálya a postai szét­küldésnek a monarchia egész területére történt el­vétele által, alkalmazva jön, szükségesnek tartjuk kö­zölni és állítani, hogy e tilalomnak oka nem e lapnak föntjelölt, habár ellenséges de kevéssé veszélyes, ál­talános magatartása és irányában, hanem azon körül­ményben keresendő, hogy e lap, mely ekkorig oly szint akart magának adni, m­intha conservativ és monarchiai szellemben szerkesztetnék, legújabban gyűlöletes megtámadásai számára oly czért meré­szelt választani, mely mindenesetre sokkal maga­sabban áll, minthogy az ilyféle mérges nyilak elér­hetnék, de melynek egyszersmind az ebbeli tehe­tetlen kísérletektől is minden áron meg kell óvatnia.“ KÜLFÖLD. Anglia. London, nov. 28. Ma a „Times“ részletes bírálat alá veti R­a­n­g­a­b­e görög pénz­­ügyministernek azon már említett okiratát, mely Görögország pénzügyi helyzetét s ezen királyság­nak a­­ védhatalomhozi viszonyait fejti ki. A czikk végszavai következők : „Az egész okirat az iránti javaslat gyanánt adja ki magát, mikép a „jóindulatú hatalmasságok­ mindegyike számára egyenlő be­folyás szerveztessék. Azonban a sajátképi czél vi­lágos, s válaszunk igen rövid lehet. Angolország, hacsak ezt meggátolhatja, semmi orosz befolyást sem engedene meg Görögországban. Oroszország minden netaláni előbbi igényeit eljátszá az által, mikép Görögországot ellenünk s szövetségeseink ellen nyílt ellenségeskedésre ösztönzé, s nem en­gedhetjük meg, hogy az ismét megnyerje ama túl­súlyt, melytől oly méltán fosztatott meg. Ezért Gö­rögország helyesen teendi, ha nyugottan dolgo­­zandik saját belsegélyforrásainak kifejtésén, a­he­lyett hogy ama föltételeket igyekeznék kitűzni, melyek alatt őt az európai államcsaládba ismét be kelljen venni. Most alkalma van új pályára lépni. Ezért tettek által bizonyítsa be őszinteségét, s ne építsen reményeket üres felhívásokra s ügyesen szerkesztett manifestumokra.“ Ugyanezen lap jelenti, mikép a dán kormány Moltke grófot Párisba küldé, a franczia császár­nak az iránti megkeresése végett, hogy Dánország s a két német nagy hatalmasság közt, a holstein­laue­nburgi ügyben közbenjáróul lépjen föl. A franczia kormány oda nyilatkozott, mikép a kérdést azon hatalmasságoknak kell elintézni, melyek a lon­doni jegyzőkönyvet aláírták; azonban Austria s Poroszország azon nézetben vannak,mikép az állam­­jószág-ügy csupán a német szövetséget illeti. Az angol bank igazgatói tegnapi ülésükben elhatározók, mikép a discontót egyelőre nem szállí­­tandják le. Azon hír szárnyal, mikép 4 uj tá­bor­nagy fog kineveztetni, t. i. Cambridge hg, Seaton s G­o­u­g­h lordok, s Cathcart tábornok. Cam­bridge hg ily előléptetés által évenkint 3000 ft st.-nyi jövedelmet nyerne, míg a többi három­­nak nem lévén aktív szolgálatban, csupán ezredesi fize­tését húzná. Francziaország, P­á­r­i­s , nov. 28. Egy M­a­r­­s­e­i­l1­e k­ö­l tegnapról kelt sürgöny szerint a kor­mány helybenhagya egy kikötőnek D­z­s­e­r1­y-ben, Algírban felállítását. Nápolyi tudósítások jelentik, mikép ott egy műipari iskola állíttatott fel, a párisinek mintájára. Továbbá egy oly rendelet tétetett közzé, mely felhatalmazást ad egy a föld­­mivelés és ipar felbátorítása végetti intézet felállí­tására. A „Constitutionnel“ ma a neuchateli ügyet tárgyalván, elismeri, mikép a porosz kormány jo­gában van. Ezen jog, szerinte, a nagyhatalmassá­gok által a londoni jegyzőkönyvben, s most a frank­furti szövetséggyűlés által is elismertetett. Ezen hatalmasságok nem kénytelenek Poroszországot tá­mogatni, ha az erőszakhoz akarna folyamodni, azonban másrészről semmi oly ürügy sem létezik, mely alatt azok Poroszország Schweizkai fegyveres beavatkozásának ellenszegülhetnének. De a „Con­­stitutionnel“ nem hiszi, hogy arra kerüljön a dolog. Sőt nem csak reméli, hanem bizonyosnak is tartja, hogy ez nem fog megtörténni. Szerinte Schweiz nem leend kénytelen egyedül védelmezni magát Poroszország ellen, azonban nem jelöli ki, hogy miként kelljen az összeütközést kikerülni. Csupán azt látszik hinni, hogy Poroszország, mely eddig elé nagy mérséklést tanúsított, annak jövőre is bizo­nyítványait adandja, s hogy Schweiz végre elisme­­rendi annak Neuchatelhezi jogait. Szerinte, ez eset­ben a viszály gyorsan ki lenne egyenlítve, mivel Poroszország saját felségjogainak elismerése után kész megkezdeni a Neuchatelről lemondás iránti diplomatiai alkudozásokat. Végül e lap azon remé­nyét fejezi ki, mikép hatalmas és barátságos befo­lyásoknak sikerülene Schweizot azon térre vinni vissza, melyre Poroszország helyezkedett, s mikép ekkor oly utat fognak találni, melyen mind az ész mind az emberiség jogának eleget lehetene tenni. A „Patrie“ ma ismét a keleti ügyet tárgyalván, úgy találja, mikép azon át, melyre annak kiegyen­lítése végett Austria s Angolország léptek, ezen viszályoknak épen nem vet végett. Szerinte a fekete­tenger­i fejedelemségek megszállása nem idézend elő megoldást, ugyanis ezen területrészek nem Orosz-, hanem Törökország sajátjai. Valamely orosz területrész megszállása által Oroszországot enge­désre lehetne kényszerűmi, de az nem történik, s azért nincs más út, mint a háborút ismét elkezdeni, mely gondolat azonban a „Patrie“-nál igen nagy ingerültséget idéz elő, mivel csupán jelentéktelen dolgok forognak kérdésben, s Oroszország kész azokat a már fennálló értekezlet elé terjeszteni. Továbbá a „Patrie“ azon körülményt is mélyen fáj­lalja, mikép azon kisszerű viszályok megmutatják a világnak, hogy Franczia- s Angolország nem ér­tenek egészen egyet. Ezért újólag a congresses újra megnyitását sürgeti, hogy így a megszállás megszűnjék. Egyébiránt a lap elég mérsékleti mo­dorban nyilatkozik. Sokkal kevesebb modorban tárgyalja a „Vérité“ a megszállási kérdést. Körül­belül ugyanazt mondja ugyan, mit a „Patrie“, azon­ban mindjárt czikke elején hevesen megtámadja az angol sajtót s Palmerston lordot. Azt kérdi, hogy mit akar sajátkép az angol ministerelnök. Ő eddig csupán phrasisokat csinált, Oroszország ra­vaszsága i­­s Angolország hatalmáról fecsegett, a nélkül azonban hogy valamit tenne. Már­pedig nem elég csupán szónoknak lenni, Párisban több mint 20 ügyvédet lehetne találni, kik mindnyájan job­ban tudnának szónokolni a nemes lordnál. Már régóta ez az első eset arra, hogy Palmerston lord egy franczia kormánylap megtámadásainak tárgyául szolgált. Ez nagy jelentőségű tény. An­to­nini marquisnak tegnap Brüsselben elutazása a legitimistikus körökben némi gondolko­dásra adott okot, a­mennyiben ez arra mutat, hogy az angol-franczia szövetség még­sem gyöngült meg annyira, mint azt több aristokratikus körökben ál­­lítni szeretnék. Azonban Persignys Walews­­ki grófok még mindig igen feszült viszonyban álla­nak egymással. A „Constitutionnel“ czikke Angol­országban rosz hatást tett, s újabb polémiát lehet várni. Egy Máltából kelt sürgöny szerint D u n d a s lord a „Wellington“ hajón oda érkezett. Ma a „Constitutionnel“ egy czikket közöl III. Napoleon munkáiról, melyben ő felségét egyenlő magasságra helyezi Caesar, XIV. Lajos, II. Frigyes s I. Napóleonnal, s számára a „nagy“ melléknevet szintén igénybe veszi. Belgium, Brüssel, nov. 27. Ama harcz, mely már egy hét óta oly nagy elkeseredéssel folyt a képviselőkamrában, ma a jobboldal s az azzal újólag egyesült kabinet győzelmével végződött be. A vá­laszfelirati fejezet, úgy a mint az a bizottmány által szerkesztetett, 61 szavazattal 41 ellen elfogadta­tott. E szerint a nagy kérdés eldöntetett, s a mi­­nistérium megmarad. A mai ülés több tekintetben nevezetes. Abban a két ellenséges párt szóvivői Frére és Dechamps szónoki párbajt vívtak. De különösen jelentékeny volt azon nyilatkozat, mit DeDecker tiszttársai nevében a kabinetnek a jobboldalhozi állásáról tett. A minister elismeré egy új nemzeti középpárt szükségét, s újólag igen erélyesen nyilatkozott az ultramontán sajtó eljárása ellen. Nyíltan bevallá, hogy a ministerium nem ért egyet a clericális párt szélső töredékével. Erre vo­natkozó szavai zajos tetszéssel fogadtattak. Németalföld, Hága, nov. 27. Az állam-1 rendek 2-dik kamrájának mai ülésében a budget általános tárgyalása folytában T­her­be­c­k­e a külügy­ministerhez interpellátiót intézett az iránt, hogy mit szándékozik a kormány tenni a luxemburgi nagyherczegség alkotmánya át­vizsgálásának tárgyában. Gevers van Ende­­ge­est azt válaszold, m­ikép a németalföldi kabinet ugyan nem foglalkozik ezen kérdéssel; azonban ő tudja, mikép a király fájlalja, hogy a nagyherczeg­ség alkotmányának átvizsgálását kelle előidéznie, s mikép ő felsége csupán azon czélból határoza el magát arra, hogy a német szövetséggyűlés kivona­­taihoz alkalmazza magát. Spanyolország, Madrid. A „Constitution­nel*-nek egy Madridból nov. 2- tól­kelt levele szerint a spanyol bank a kormánynyal oly szer­ződést kötött, melyben arra kötelezi magát, hogy a külföldi adósság legközelebbi évnegyedre eső ré­szének kifizetését felvállalja. „Ezen rendszabály“ — úgymond — „fenntartandja a spanyol hitelt.“ A szerződés feltételei igen előnyösek az államra nézve. Törökország- Azon azonos jegyzék, melyet az orosz és franczia nagykövetek R­e­s­i­d pasához intéztek, következőleg hangzik : „Császár ő felsége, legkegyelmesebb uram, nekem megparancsolni méltóztatott, hogy nagyvezir­e ma­gasságától a következő pontokra nézve határozott felvilágosítást kérjek: 1) A besszarábiai határok sza­bályozását illetőleg Várjon a porta egyetért-e azzal, hogy az e pontban fenforgó nehézségek megoldása a franczia értekezletekre bizassék, vagy nem lenne-e inkább kész, azt olykép elintézni, hogy Belgrád iránti igényeiről Oroszország javára lemondana, ellenben Orosz- és Francziaország neki a kigyósziget és dunai delta végleges birtokát biztosítanák. 2) A dunai fe­­jedelemségek folytonos megszállva tartását illetőleg. Vájjon a porta ebben nem látja-e a párisi szerződés 31. §.szövege és szellemének megsértését? s vájjon az nem kétszeresen szembeszökő-e azon ellenmondásnál fog­va, melyben a dunafejedelemségeknek austriai had­erők általi folytonos megszállva tartásának ténye az­zal áll,mit gróf Bud­ a congressuson mondott? — 3) Az angol hajórajnak a Bosporusban s a feketetenge­ren idézése miatt. Vájjon a porta ezt nem tart­ja-e ellentmondónak az 1856 évi május 13-diki egyezvénynyel, mely szerint Anglia, Francziaor­szág és Szardinia összes haderőinek a török terület­ről visszavonására, a párisi békekötés megerősítte­­tése napjától számítandó 6 havi határidő tűzetett ki, s várjon ezenkívül nem tartja-e az egyezvény kivite­lének akadályául a tengerszorulatokat illetőleg, mely­nek oct.28-a ismét hatályba kell vala lépnie.4) A dunai fejedelemségek újjászervezését illetőleg. Azon nézet­ben van-e a porta, hogy az ad hoc­ divánok a két feje­delemség területi és közigazgatási egyesítése mellett teljes szabadsággal nyilatkozhassanak, ha ezt Oláh- és Moldvaország lakosai óhajtanák ? s váljon e sza­vazat, ha a párisi congressus által komoly megfontolás alá vétetnék, a porta mint luzerani hatalom részéről nehézségekre találna-e ? Nagyvezir­e maga megke­restetik, hogy e kérdések iránt, melyek nagy fontos­ságát , a jelen perezben nem fogja félreism­e­ri, min­­ előbb és határozottan nyilatkozzék. Boutenierf Thouvenel:“ Hozzá tehetjük, mikép a török nagyvezir, mint a távírón már értesített, nem is késett, e pontok leg­fontosabbikára, a megszállvatartás kérdésére nézve — kitérő, illetőleg elutasító választ adni. Amerika. N­ew­ Y­o­r­k. A párisi „Presse“ le­velezője szerint az idősb Grellet­s Carpen­­tier kiadatását bizonyosnak lehet tartani, ellenben a más két vádlott kiadatása kétséges. Távirati tudósítások. Berlin, nov. 29. Király c­esge az országgyű­lést személyesen megnyitotta. A trónbeszéd kez­detben megnyugvását fejezi ki az ország kielégítő állapota s annak ipari tevékenysége felett. A kor­mány igyekezni fog, hogy annak fölemelkedését a forgalmi eszközök további kifejtése által támogat­hassa. Törvényjavaslatokat ígértetnek : tartományi jogviszonyok megállapítása és a házassági elvárási jog javítása. Az államháztartási kimutatás a köz­segédforrások gyarapodását fogja feltüntetni, azon­ban több eddig folyvást mellőzött sürgetős szük­ségletek többé tekintetbevétlenül nem maradhatnak. Az állami jövedelmek szaporítása mulaszthatlan. Az utolsó kölcsönből még fönlévő összegnek hováfordítása iránt javaslat ígértetik. Egy rész azon többletkiadásokra van szánva, mik a tör­vényesen meghatározott három esztendei szol­gálati időnek fentartásából erednek, melyet fon­tos tekintetek parancsolólag igényelnek. — A király reméli, hogy a béke világrészünk, neveze­tesen a haza számára továbbra is fönn fog tartatni. Mint az európai szerződvények közös aláírója az ünnepélyesen megígért kötelezettségek s népjogi elvek minden oldalú teljesíttetéséhez fog ragasz­kodni. „Fájdalmasan hatottak reám“, úgymond a király, „a Neuchatel fejedelemségemben történt leg­újabb események, hol a kétségbevonhatlan jogom és a közviszonyok tényleges kifejlődése közti 1848 óta megoldatlan ellentét hű férfiakat elle­neik hatalmába ejtett. Ama mérsékletet, mely­­lyel én a fejedelemség állapotai irányában az általános béke érdekében évekig eljártam, az európai hatalmak elismerték. Még a legújabb sajnálatos összeütközések után is s miután meg­­támadhatlan jogomat nem rég a német szövet­ség egyhangú határozata megerősítette, az az óhaj­tásom, hogy az európai hatalmakkal a tárgyalások által koronám méltóságának megfelelő megoldás idéztessék elő. Azonban nem szabad megenged­nem s nem fogom megengedni, hogy hoszszú tü­­relmem jogom elleni fegyverré változtassék. Vala­mint meg lehet győződve népem, hogy én köteles­ségeim és az európai viszonyoknak mindenoldalú komoly megfontolását fogom további lépéseim zsi­nórmértékéül tartani, és oly szilárdul vagyok én meggyőződve, hogy, hahogy a körülmények kíván­nák, népem próbált erő, hűség és ragaszkodással fog koronám becsületéért jót állani.“ Pár­is, nov. 29. A „Const.“ szerint a tuileriá­­kat ő felségeiknek mielőbbi megérkezésére készí­tik el. Továbbá e lap egy Párisba érkezett sürgönyről emlékezik, mely Hérát bevételét hasonlag meg­erősíti. P­á­r­i­s, nov. 30. A császár és császárné tegnap a tuileriákba bevonultak; múlt éjjel jelen voltak a nagy operaházban a szegények számára rendezett bálban s két óráig mulattak ott. London, nov. 29 A bank elhatározó, hogy ál­lampapírokra ismét előlegeket adand. Az ezen heti bank-álladék 386,450 font st. bankjegyforgalom csökkenését és 213,469 font érczkészlet szaporo­dását mutatja. F1 o r e n c z, nov. 18. Az örökös herczegnek nejévek­ visszaérkezése alkalmából álalános ünnepi kivilágításra tesznek előkészületeket. R­o­m­a, nov. 26. M­a 11 - i bibornok az austriai cs. k. követ Colloredo Wallsee grófnak a velenczei palotában visszaadta a hivatalos látogatást. Genua, nov 27. A kir. herc­­egek ide érkeztek s itt nyolcz napig fognak mulatni. Az özvegy orosz császárné ismételve meglátogatta a Vár-folyó mel­letti tájékokat. Athene, nov. 22- A belga kormánynyal kötött szerződésnél fogva Belgium és a Levante közt egyenes gőzhajós közlekedés fog Szyra érintésé­vel életbe lépni. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Divat-höl­gyek“ Vígjáték 5 felv. A pesti német s z i n p a d o n : „Die Ver­bannung aus dem Zauberreiche oder : Drei­­szig Jahre aus dem Leben eines Lumpen.“ Zauberspiel mit Gesang in 2 Akten und 5 Abth. A vasutvonal s azzal a bécsi s külföldi posta tegnap estre lapunk bezártáig (6 és fél óráig) nem érkezett meg. Bécsi börze, dec. 1. (Távirati közlés.) Dunavizállás, dec. 1. 2' 8' 9'"0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő­társ NÁDASKAY LAJOS.­­ Bankrészvény .................................. 1063 1854-diki 5% . . . . . . . • HO V% Nemzeti kölcsön 5% .... , 84 Földtehermentesítési köt. . . . 88 Államvasutrészvény ..... . 334% Augsburg.................................. . 106V4 London ........................................ 10-11% Cs. kir. arany ............................. 8­9Va

Next