Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)

1857-02-01 / 26. szám

26. Febernár 1. I$53. Pest. Vasárnap, Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyadre:5 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. u. l-s'ö emeleten. UDAPESTI Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-ntcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szára alatt, földszint. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Február és martins hónapra Pest - Budán naponkinti házhozhor- dással ...........................2 ft 40 kr pp. P ostán naponkinti szét­küldéssel . . . . • 3 ft 20 kr pp. E lap nagy elterjedettségénél , s azon körülménynél fogva , miszerint a hiva­talos lapokbani igtatványok kü­lönös figyelemmel olvastatnak,s igy azok a beigtatóra nézve igen hasz­nosak, bátorkodunk azt igtatványokrai minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál ti p. krral, többszöri ismét­lésnél pedig csak 4 p. krral számittatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felségei, é. jan. 21-n Milanóban kelt legfelsőbb határozata által pa- duai püspökké, ottani káptalani föhelynököt és fansagostai püspököt marchese Manfredini Frigyest legkegyelmesebben kinevezni méltóz- tatott. 6 cs. k. ApostoliFelségef. é. jan. 24-ki legfelsőbb határozata által a szamosnjvári gö­rög katholikus presbyteriumnál vagy székeskáp­talannál A n d e r k o János fölsőfalui görög- katholikus esperest és lelkészt archidiakonná vagy székesegyházi esperessé, Gulovics Já­nos szathmári görög-katholikus esperest és lel­készt ecclesiarchává vagy custossá; B i 1 c z István hidegkúti görög-katholikus esperest és lelkészt scholiarcha vagy scholiastikussá; Horbá Mihály nagyváradi görög-kath. éonsistoriumi ta­nácsost és lelkészt cartophilaxxá vagy hitszó­nokká ; végre S z o d o r ó János tasnád-szarvasi görög-kath. esperest és lelkészt praehendatnssá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Quintus József cs. k. századost a tüzérségi törzskarban, mint az austriai birodalom harmadik osztályú vaskorona- rendjének lovagját, e rend szabályai értelmében, az austriai birodalom lovagi rangjára legkegyel­mesebben fölemelni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 16-n kelt legfelsőbb határozata által K e r n Flórián fő- és alreáliskolaigazgatót Pilsenben,sok évi di­cséretes működése elismeréséül az arany érdem­kereszttel legkegy elmesebben földiszlteni mél­tóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége a enltus- és oktatásügyi ministerhez Veronából jan. 7-n kelt legfelsőbb kézirata által megparancsolni méltóz­tatott, hogy a megrongált állapotban a vicenzai községi museumban tartott, s a Bericohegyeni servitakolostor tulajdonát tevő „La Cena“ fest- -vény Paolo Veronese-töl államköltségen kiujít- tassék s e kiujítással a szépmüvészetek akadé­miája Velenczében bizassék meg. A kassai közigazg. terület vegyes szolgabiróhivatali személyügyeire nézve fennálló es. k. országos bizott­mány Koós Bertalan fogaim.-gyakornokot a kassai cs. k. helytartósági osztálynál, továbbá Síró Perenez és Bergmann Szilárd figyelőket az eperjesi orsz. főtörvényszéki területen , II. osztályú szolgabíróhiva­tali ideiglenes tollnokokká kinevezte, s az előbbneve- zettet szolgálattételre a nagyröczei, Sirót a rozsny.ói, Bergmannt pedig a rima-brezói es. k. szolgabirói hi­vatalhoz rendelte. A kassai es. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály a számviteli irodájánál megürült III. oszt. számtiszti állomásra L y r o Rudolf cs. k. adószámtisztet a temes­vári kerül, hatóságnál, kinevezte. F. é. jan. 12-én pótlólag az 1856-ki évfolyamhoz a budai cs. k. egyetemi nyomdában az országos kor­mánylap első osztályának XXVIII. darabja mind egyes német mind összes kettős kiadásokban kiadatott .3 szétküldetett. Tartalma: (Vége.) 226. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. deo. 9. kelt rendelete, kiható a hécsvárosi rendőri kerület­hez tartozó » a város vonalain kivül fekvő helysé­gekre, melylyel az 1782. October 18. kelt kiköltözkö- dési rendtartás (igaz. törv. gyűjt. 93. sz.) s az ahoz utólagosan kibocsátott rendeletek hatálya ezen hely­ségekre is kiterjesztetik 227. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1856. december 13. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melylyel a járási pénzügyi hatóságok uj szervezeté­ben fölállitott, I a lombard-velenczei pénzügyi prae- fecturák hivatalkörületébe tartozó járási pézügyi igaz­gatóságok (Intendenze di Finanzc) száma, székhelyei s hatályosságuk időpontja tétetnek közzé. 228. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1856. dec. 17. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra a katonai határőrséget kivéve, melylyel a folyamatban levő jogügyekre ajánlások, értekezések, emlékiratok átnyujtása vagy okiratok meg nem engedett közlése általi befolyás tiltatik. 229. sz. A bel- és igazságyi ministeriumoknak 1856. december 18. kelt rerdelete, melylyel a nagyváradi köz- igazgatási területben a nagy-kállói megyei törvény­szék s politikai szolgabirói hivat.l hatályosságának időpontja határoztatik meg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pesí, jan. 31. NEMZETGAZDÁSZATI LEVELEK. IV. SZABAD KERESKEDÉS. I. Az 1818-ki porosz vámtarifa elegendőkép megvédte a porosz gyárakat; de a kisebb német államok gyárnokait még nagyobb nyomorba stt- lyesztette. Ugyanis a porosz kereskedelmi poli­tika ez államok gyártmányait országából kire­kesztette, Austriából és Francziaországból pedig már azelőtt ki voltak zárva. A német államok Ínséggel küszködő gyárno- kaitehát módokról tanakodtak, miképen mene­külhetnének meg e rosztól; s e czélból 1819-ben számos kereskedő és gyáros egyesületbe léptek, melynek gyűléseiben következő czélok tűzettek ki: Egy közös vámtarifának megállapítása egész Németországot illetőleg, eltörlése a fennálló különböző tarifáknak, s elegendő védelem a kül­földi, különösen az angol gyártmányokkal! ver­seny ellen. És mivel ez egylet mindjárt eleinte 6000 tekintélyes tagot számlált, s még napról napra szaporodott, a közvéleményre s a kormá­nyokra is oly hatást tett, hogy a rég óhajtott német vámegylet csakugyan létre jött. A német- országi államok közt egymásután három szövet­kezés történt, hogy az említett társulat czéljai eléressenek. Először Bajorország szövetkezett Württemberggel; aztán Poroszország egyesült több szomszéd német állammal; majd közép Németország államai egyesültek. Később e há­rom szövetség összeolvadván, úgy keletkezett a máig is fennálló német vámegylet. Austria a vámegyletnek nem lett tagja, hanem ragaszkodott a tiltórendszerhez, de a mely 1850. óta fokozatosan védvámrendszerré alakit- tatik. Azonban a kereskedés előmozdítására tör­téntek némi szerződések Austria s a német vám­egyleti államok közt. Anglia , mely ezelőtt me­zőgazdaságát szintén tiltórendszerrel védelmezte, s ez által az angol gyáripar elleni gylilölséget s a kereskedelmi gyámrendszer híveinek gyara­podását nemcsak Európában , hanem még az északamerikai államokban is főleg előidézte, Peel törekvései következtében kereskedelmi politikáját egészen megváltoztatta, s a gabona­behozatali törvényt eltörölvén, most már a nem­zetek közti szabad kereskedésnek elöharczosa. Ellenben Oroszország semmit, Francziaország igen keveset engedett azon szigorú tiltórend- szerböl, mely a mondott államokban régóta di­vatozik. Az északamerikai szabad államok 1828-ban szintén nagyobb vámot vetettek a kül­földi gyártmányokra , mint azelőtt divatozott; de ez eljárás inkább financziai műtétéi mint ke­reskedelmi politika szüleménye. Ezek szerint a nemzetek közti szabad keres­kedés tettleg mind eddig jámbor óhajtás; de el­I méletileg is a kereskedelmi gyámrendszernek nagyon sok hive van. E gyámrendszer alapta­lanságát és káros voltát ügyekszem én nemzet- gazdászati szempontból bebizonyítani. AUDIATUR ET ALTERA PARS. # Az nzsoratörvények megszüntetése nem csak Anstriában, hanem Poroszországban is nagy mértékben foglalkoztatja a közvéleményt, mely a többség nyilatkozatai után Ítélve, itt is ott is e törvények végképeni megszüntetését és a ka­matláb fölszabadítását sürgeti. Nálunk az illető javaslat, miként biztos for­rásból tudjuk, az Illető hatóságok nagyobb részén már keresztülesett és jelenleg a m. igaz­ságügyi ministeriumnál fekszik véleményadás végett. Ezalatt Poroszországban a kereskedelmi mi­nister hosszú körözvényt bocsátott ki a kormány- hatóságokhoz, hogy e fontos kérdésben ezeknek véleményét is meghallgassa. E körözvényt a ke­reskedelmi kamrák ebbeli nyilatkozatainak összeállítása kisérte; a porosz minister ebben dicséretes részrehajlatlansággal egymás mellé állítja az uzsoratörvény megszüntetése mellett és ellen szóló érveket, hogy a hatóságok annál alaposabban ítélhessenek a szóban forgó tárgy felett. Az uzsoratörvény megszüntetése mellett magunk is már annyiszor és oly körülményesen szóltunk, bogy a fentebbi hivatalos okmány ezen részét hallgatással mellőzhetjük, ellenben a részrehajlatlanság parancsolja, hogy az eltör­lés elleni érveket szemügyr# vegyük, azokat megczáfolván, ha lehet, vagy — ha nem lehet — alaposságukat elismervén. Égyik legfontosabb ellenvetésnek az látszik, miszerint az uzsoratörvény megszüntetése esetén a biró még a legistentelenebb zsarolást is oltalma alá venni s a tetőtől talpig megnyuzott adóssal még a törvény teljes szigorát is megéreztetni kénytelen lenne. Mit akar ez mondani ? Hogy néhanéha a biró egyéni meggyőződése a törvénynyel ellenkezésbe juthat. De melyik törvényről lehetne azt állítani, miszerint soha nem fordul elő oly eset, melyben e törvény szi­gora az ártatlant sújtja, s melyben a biró egyéni meggyőződése nem ellenkeznék a törvény ren­deletével ? Ha valaki váltót fogad el azon re­ményben, hogy attól, kinek a váltót kézbesíti, bizonyos árut kap, ha ezen árut nem kapja, s a váltót a lejárat napján ki nem fizeti, a váltó- törvény egész szigorával jár el az elfogadó el­len, a meg nem kapott ára miatti panaszával pedig a rendes bírói eljárás útjára utasítja. Nem lehetne-e bizonyos szempontból ezt is igazolat­lan szigornak nevezni ? Hanem másrészről hová jutnánk, ha a váltóadós ilynemű kifogása a tör­vény hatását feltartóztathatná ? Egy régi latin példabeszéd azt mondja: „summnm jus, summa in­juria a törvény bizonyos cselekvények érvé­nyességét — az igaz — csak külformák szerint ítéli meg, de tehet-e egyebet ? A biró leszállhat-e az emberi kebel mélyébe, hpgy az ott rejlő in­dulattal megismerkedjék ? És hány záradékkal kellene minden törvényt körülvenni, ha ez áta- lános formán kivül különkülön körülmények mindig másmás törvényt igényelnének ? A tör­vény azt teszi fel — és más feltételből kiinduló törvényhozás egyátalán nem képzelhető — miszerint nagykorú és szabadon rendelkez­hető emberekkel van dolga. Ha tehát valaki 10%-re pénzt vesz kölcsön, és erről köte­lezvényt bocsát ki, a törvénynek csak a felett le­het őrködnie, vájjon az adós ama jogviszonyból eredő kötelezettségének megfelelt-e, de arra nem terjeszkedhetik felügyelete, hogy miért lépett az illető ily jogviszonyba, miért Ígért 10 %-et és nem csak 5-öt; a törvény nem döntheti el, vájjon nagyon magas-e a kamat vagy sem, mert akkor szintúgy az is az ő körébe b az ö gyámnoksága alá tartoznék, ha valaki oly árut, mely csak 10 irtot ér, 20 írton vásárol. Hol volna itt a gyám­kodásnak határa ? Mert — és ezt jól meg kell jegyezni — az uzsoratörvény nem annyira az uzsorásnak megbüntetését, hanem a köl- csönvevönek oltalmazását tűzi ki magának czélnl. Helyesen — igy szólnak erre — a törvény nem korlátolja egyeseknek szabad akaratát ha ez senki mást nem károsít, hanem a ki uzsorás kamatra pénzt vesz fel, az nincs szabad akara­tának birtokában, hanem legalább erkölcsi kényszerités alatt áll, t.i. a szükség kénysze­rítése alatt; ha a pénzre oly nagyon nem szorul­na, alkalmasint nem fizetne érte oly magas ka­matot. Ha valaki vízbe fül, s a másik azt mondja: másképen nem húzlak ki, ha csak 100 ftot nem fizetsz érte, ez oly cselekvény, melyet a törvény büntetendőnek s az ily módon tett Ígéretet ér­vénytelennek mondja. A kölcsönvevő sokszor hasonló helyzetben van s igy a törvénynek köte­lessége, öt az ily helyzetnek mások általi kizsák- mányoltatása ellen oltalmazni. Ez igen csillogó, de — hamis okoskodás! A kölcsön vevő nem azért fizeti valakinek azt a magas kamatot, mivel pénzre szorul, hanem mivel senki mástól nem kapja. Nem kapja pedig vagy azért, mivel semmi biztossá­got nem nyújthat, vagy azért, mivel másoknak e perezben nincs rendelkezhető pénzük. Az első esetben — ha t. i. biztosságot nem nyújthat — a magas kamattal nem a kölcsön vett tőkének használhatását, hanem a vesz­teség lehetőségét fizeti meg. A kereskedő, ha oly vevőnek kell hiteleznie, ki nem igen biztos­nak látszik — sokkal drágábban adja el áruját, mintha azt vagyonos embernek adja hitelre s ez utóbbi i setben ismét drágábban árulja, mintha tüstént készpénzt kap érte. Az áru (s igy a pénz) árát tehát nemesak a belérték, hanem az adós biztossága, illetőleg a veszteség nagyobb kisebb valószínűsége határozza meg s ez ellen a törvény csak nem tehet kifogást. Ha pedig azért kell magasabb kamatot fizetni, mivel másutt a tőkék hiánya miatt nem kaphatni pénzt; ezt szintoly természetesnek ta­láljuk, mint azt, hogy a gabna megdrágul ha az aratás rósz, hogy a bor megdrágul ha a szüret kedvezőtlenül üt ki s átalában, hogy az áru érté­ke annak a piaezon levő mennyiségével visszás arányban áll. Két évvel ezelőtt ezukorban nagy hiány vala ; fontja kevés hét alatt 12 krral meg­drágult. Ez ellen nem csak kifogás nem tétetett, hanem az, kinek ezukorra szüksége vala, még örült rajta, hogy legalább ez áron kaphatta. Ez áll minden árura és igy a pénzre nézve is. A köl­csönadásra fordítható tőkék véleményünk szerint épen az uzsoratörvény következtében meggyé- rülnek, mivel a becsületes embernek nem szabad 108/„-re pénzt kölcsönöznie, tőkéjét más czélokra fordítja, s mi ennek következése ? Hogy a pénz- reszoruló valamely gazember körme közé kerül, kinek aztán 60%-et kénytelen fizetni. A kriihwinkeli városi tanács megszüntette az utczavilágitást, hogy éjjel ne lehessen lopni. Ennek következtében nehány becsületes ember kitörte a lábát, úgy hogy ezek közöl estve többé senki se mocczant ki házából s a tolvajok annál kényelmesebben végezhették munkájokat. Az uzsoratörvény nyel szintúgy vagyunk 1 Ha a becsü­letes ember a versenyből kizáratik, természetes, hogy csak a gazemberé a vasár ! Kerepel, január 28­Midőn a Kerepes községében létező irtvány- földek kérdésének miképen történt megoldásáról e lapok t. olvasóit tudósítom, csak édes köteles­séget teljesítek, midőn legelőbb is nyilvánosan tolmácslom amaz őszinte hálaérzetet, melylyel e község lakosai volt földesuraságuk b. S i n a Simon nr iránt, a barátságos egyesség szerencsés megtörténte következtében eltelvék. Az egyes­ség lényege következő : Kerepes községe rég idő óta 461 hold irtvány- föld birtokában volt, mely irtványföldektől ille­tő földesurának évenkint ötöd dézmával, és 294 gyalog napszámmal adózott. — Megtörténvén 1848-ban barátságos nton a határ elkülönzése, az irtvány-földek visszaválthatási jogát a földes- ur szerződésileg fenntartá magának; és azt — múlt évben az e tárgyban ismételt barátságos egyezkedési kísérlet nem sikerülvén — el is kezdé per utján érvényesíteni. Azonban b. S i n a Simon földesur kegyes engedékenységének a nép javát föltételező igények irányában , to­vábbá L i t s Antal jószágigazgató ur belá­tása és méltányosságának, s Fitos Ferencz községi ügyvéd helyes tapintatának következ­tében mai napon, mellőzve a pör fáradságos útját,megtörtént a barátságos egyesség, éspedig a lakosok kitűnő javára. Ugyanis: A lakosok tiszta és örökös birtokául marad az irtványföldek fele, vagyis 230% hold; az uraság részéről végképen elengedtetik nekik az 1851, 1852,1853,1854.évekről kiadatlan dézma és nap­számszolgálatban hátralévő — mintegy 3000 pftot tevő — tartozásuk; a jelenleg őszivel bevetett irtványokból ez idei egész termés, minden déz- maadás nélkül, a lakosság tulajdona; e mellett az uraság költségén fog a lakosok részére esendő irtványföldek egyénenkinti aránylagos felosztása történni. A holnapi szent ünnep miatt a következő szám szerdán febr, 4-n jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents