Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-01 / 147. szám
elintézésébe, melyek nem, tisztán urbér-természetüek. Következéskép'' Ők földesúri birtokokat egyáltalában nem tagosíthatnak s az ideiglenes intézkedések megtételében azon eszme, miszerint ők ily nemű tagosításokat tehessenek, egyáltalában nem foglaltathatik. Ezeknél fogva azt hiszszük, hogy az úrbéri bíróságoknak azon joga alatt, miszerint a közbirtokosokra nézve, ha tudniillik közöttük egyezség nem eszközöltethetik, ideiglenes intézkedést tehessenek, nem terjedhet tovább, mint hogy ők egy ideiglenes aránykulcsot alapíthassanak s a közös haszonvételeknek ehhez alkalmazásában, p. o. erdőknél a faizás módjának s mértékének, legelőknél pedig a tartható barmok számánaks4f meghatározása iránt intézkedhessenek. — Ily , tértam^zé§j^ aikak g máre tárgyban több jeles^jogtudósaink, de a törvényes eljárás gyakorlati oldala is csak ezen értelmezést igazolja a megkezdett rendezési ügyekben. Ami már azon óhajtást illeti, vajha az úrbéri bíróságok arra is följogosíttatnának, miszerint ne csupán a földesúr s jobbágy közti viszonyok, hanem az arányosítások érdemleges kérdései s általában a földesúri birtokviszonyok fölött is véglegesen ítélhetnének, azt mondjuk, hogy azon fölhozott védv, mintha ily tágas illetékkör mellett a birtokrendezés könnyebb, gyorsabb s egyszerűbb lehetne , fölfogásunk szerint nem egészen alapos. Mert kérdjük: mi teszi itt a munkálatok könnyebbségét, s mi eszközli legtermészetesebben azok gyorsaságát ? —! Mi azt véljük, hogy az , ha az eljárás terhei s a különben is ezerfelé ágazó teendők megosztják, s ha a dolgok úgy intéztethetnek, miszerint azon idő alatt, míg t. i. az úrbéri bíróságok a rendezések úrbéri oldalával foglalatoskodnak , megoldathassanak az arányosítási kérdések is. Márpedig miután a mostani rendeletek szerint az e téreni teendőkre nézve a köztörvényszékek hatalmaztalak föl, nagyon természetes, hogy ekkor az úrbéri bíróságok vállait csak fél teher s fél munka nyomja, s így gyorsabban is eszközölhetik a rendezést, mintha az annak széles megyéjén előforduló száz - és ezerféle viszonyokat szintén csak maguknak kellene megoldaniuk. Az ugyan tagadhatlanul igaz, hogy ott, hol arányosítás nem történt, határt rendezni lehetetlen ; igaz az is, hogy a birtokrendezés természeténél fogva az arányosítási pörnek együtt kell lefolyni az úrbéri rendező pörrel, szóval, e két műtétéinek tökéletes egyenlépésben kell történni, hogy az arányosítás az úrbéri rendbeszedéssel, amint múlhatlanul szükséges, együtt foganatosíttathassák. Azonban mi nem látjuk át, hogy ezen a téren mi oknál fogva ne lehetne egyenlépést tartani a két bíróságnak, sőt azt hiszszük, hogy az által, ha tudniillik az aránya-BUNDI j^vf; mmM&Vj c* vív*» .... .«« , netalán később folyna is le mint az úrbéri rendbeszedő pör, minthogy egyik végrehajtása sem eszközölhető önállólag, — bevárván e tekintetben egyik a másikat, — meg fog szűnni önkényt azon sokak előtt nehézségnek látszó körülmény, mintha birtokrendezésünket az is gátolná, mivel annak egész mezeje két különböző bíróság közt van megosztva. Pozson , jan. 28.öltalános tünemény, mely nem csak a statistikai adatok összehasonlításában jártas előtt ismeretes, hanem mint a nyilvános, különösen egyházi lapokban ismételve panaszos hangon történt fölszólalás bizonyítja, köztudomású, hogy hazánkban az utóbbi kilenc évben világi-egyházi és szerzetesrendi állapotot választók száma oly tetemes arányban csökkent, mint kezünknél levő több megyei névkönyvekből látjuk, a szükséges egyénekbeni hiány miatt több segédlelkészi állomás évek óta betöltetlen; a szerzetesrendeknél meg némely zárdában alig van 4—5 áldozat. Egyébiránt a megyei névkönyvek utolsó folyamát az előbbiekkel hasonlítva, megnyugvással tapasztaljuk, hogy több megyében a papnövendékek száma esztendőről esztendőre örvendetes arányban növekedik ,s az előbbi súlyegyen helyreállása közeljövőben bizton várható; ellenben némely szerzetesrendeknél a növendékek s ujonczok száma, kivált aeform behozatala óta, melynek pedig uj rugékosságot kellett volna a szerzetesi intézménynek kölcsönözni, mindinkább csökkenőben van. E tekintetben egyetlen kivételt tudunk, mely szembetűnő, a jezsuiták austriai-magyar tartományi társulatát tudniillik, mely hazánkban is két helyen , Pozsonyban és N.-Szombatban székel , melynek gyarapodása ez évre megjelent névkönyvéből világos. Múlt év óta két új házzal többet számlál a tartomány, Bécsben és Kalksburgban új telepet nyert, úgy hogy jelenleg 8 helyen bir rendes lakházzal. Az iskolás növendékek — másutt clerici juniores, itt scholastici néven jönnek elő — ez idén huszonkettővel többen vannak mint tavaly voltak. Most 67-en, múlt évben 45-en voltak. Legnépesebb házuk Baumgartenbergben van, hol az idei személyzeti létszám 70, tavaly 59 volt. Az egész társaság mindössze 255 tagot számlál jelenleg kebelében, múlt évben 224 Ezek közöl áldozat 118; növendék 67; fráter 75. — Különös, hogy Nagy-Szombatba beigtatásuk óta nem múlt el esztendő a nélkül, hogy az Esztergom főmegye világi papsága kebeléből egykét egyént mintegy jutalékot nem szolgáltatott volna a jezsuiták közé. Tanuló ifjak számára e folyó iskolaév elején Kalksburgban Bécs szomszédságában egy osztályt nyitottak, mely évenkint egygyel fog szaporodni, mig csak 8 osztályú teljes gymnasiummá ki nem növi magát. A jezsuiták saját rendszerük , nem a ministeri Entwurf szerint adják elő a tanulmányokat. Pozsoni társadásokban saját növendékeik a bölcsészetet két év alatt hallgatják; magát a szorosan vett bölcsészetet latin, a mennyiség-, természet- és történettani tudományokat pedig német nyelven. Előforduló bizonyos alkalmakkal nyilvános tudományos vitákat is tartanak syllogistikai modorban, mely reánk nézve már ugyan elavult, de az egész mind a tanár mind a tanító gyors felfogásáról s egyéb képességéről bizonyságot tesz, miután itt az ostromló és védő közt előleges szólalkozás az által lehetetlenítve van, hogy a vendégek rögtön teendő ellenvetésekre felszólittatnak, miknek aztán többen engedni is szoktak a jelenlévők közöl, s a védőt derekasan megforgatják. Még mindig van nálunk is tér, hol mindenkinek, minden vallási, nemzetiségi különbözés daczára egyesülni s egyesült erővel a közös mennyei Atya dicsőségére hatni, működni lehet; tudniillik a jótékonyság, a szűkölködő embertár. ——*—*—^m»un gycwsvii—hfl a t ^ tag mezején. Ezt bizonyítja az irgalmas nénék gondviselésére bízott, 12 betegágyra számított gyermekkórház, mely holnaputántól kezdve beteg gyermekeket ápolás végett befogadand. Ezen intézet alaptőkéje városunk vegyes vallásu lakosságának adományából gyűlt össze, kik az isteni gondviselés iránti hálájokat, dicsőségesen Uralkodó Ferencz József Császárunk életének 1853-ban életveszélyből megmentéséért, az által hittek legszebben lerovandónak, ha szenvedő embertársaik nyomorán enyhíteni fognak. Isten áldását adta e jó szándékra s több buzgó úrnő iparkodása mellett, a mindjárt eleinte tízezer pengő forinton fölül rugó összeg annyira növekedett, hogy az alap koczkáztatása nélkül ez intézetet f. hó 21-én ő eminentiája Scitovszky János esztergomi bibornok-érsek s Magyarország herczegprímása megnyithatta. Május elejétől, mint eleinte tervezve volt, azért napoltatott el ennyire az intézet fölavatása, mert akkor még a császári királyi Felségeik e napokra kitűzött boldogító látogatását bizonyosnak tartották, s az újdon támadt intézet megnyitásával s bemutatásával ócs.k. Felségeiknek meglepetést szerezni reméltek. A gyermekkórház helyiségeinek megtekintésére megnyitása óta nagy számú sokaság tódul, mely alkalommal a kitett persely sem maradt üresen , első napokban 20—80 párt gyűlt be. Ezen szép előzmények után kétszeresen szomorú dolog lenne, ha az intézetet vezető személyek közti belső északarat és egyetértés valamikép megháboríttatnék. TÁRCZA: Magyarország eddig ismert kőszéntelepei. A Az ipar,s közjólét fejlődése főtényezőinek egyike a kőszén, mely a fa drágasága által életszükségleti czikkében, a nemzetgazdász s államférfi szemében roppant fontosságú. Kőszénbirtok egy országra nézve ma Üdvösebb, hasznosabb nemes érczek birtokánál ; kőszénbányák a valódi aranybányák. Van-e hazánkban kőszén ? negyed század előtt senki sem kérdé; egy évtized előtt csak kevesen tudák. Mennyiségét máig sem tudjuk. A derék geolog C p 11 aur szerint, a magyar síkság egy nagy része kőszént rejt magában ; a m. kormány által rendelt kutatások nyomán pedig tudjuk, hogy az ország minden részében léteznek kőszéntelepek; de tartalomgazdagságuk eddig ki nem számítható, ámbár nagyszerűnek mondható. Ezen új kincsünknek, mely eddig használatlanul, megvetve, ismeretlenül hevert, birtokába a tudomány s korunk iparos szelleme juttatott, jótékonysága néhány év alatt nem csak nagyban az iparon s forgalmon, hanem minden szegény kunyhójában fogja éreztetni magát. A magyarországi kőszénalakulások többnyire az ifjabbakhoz tartoznak ; részint fekete, részint barna kőszén-nemek különféle változatokkal; legtöbb azonban barnakőszén. Földtani átnézetük egy tekintélyes forrás után következő : I. A fekete kőszén, az Akárpáti kőszénterület széles ter-I jedelmű, de oly csekély gazdagságúnak látszik, hogy az eddig fölfedezett telepek mivelésre méltóknak nem tartatnak. A Galíciával határos megyékben a Tátrától kezdve az erdélyi határig fekete kőszén lelhető. Sáros megyében dr. Kemp szerint Kapronczán, és Zipser tanár szerint Sóvár mellett léteznek kőszéntelepek. Szathmár megyében Felső-Bányán s egyéb helyeken, de csak kevéssé tartalmasak. Szepes megye Iglón és Paracson kívül más helyeken is bir telepekkel. Beudant szerint Ófalu (Altendorf) mellett, Berzeviczy szerint a Magurában is lelhető kőszén. Zemplénben is léteznek kőszéntelepek , de barnák-e vagy feketék, a hiányos közlések miatt nem tudhatni ? Zólyomban is vannak, de szintén, mint nagyobbrészt, nem miveltetnek. A vasutak közeledése valószínűleg a kőszénbányászatnak itt is uj lendületet adand. b) A délkeleti kőszéntér, mely Krassó megye délkeleti határán kezdődik, s kies hegyeken vonul el, hat mértföldnyi terjedelmű, s alakulása mint tulajdonaira nézve hasonlít a kárpáti kőszénhez. Itt már több akna nyittatott meg , mint a sáskai, gerliczi, borkúti, reziczai, különösen az oraviczai. A galicziai legjobbnak tartatik, s erős lánggal ég. A borkúti telep igen tartalmas ; vegytani vizsgálat szerint a borkuti kőszén 96% percent gyuanyagot s csak 31/* hamumaradékot tartalmaz. c) A baranyai kőszéntér e megye nyugati részén a Duna és Száva közt veszi kezdetét, s 6—8 mfdre szőlőkkel beültetett szép hegyek alatt vonul el; kelet felé Tolna megyét érinti, hol a fekete kőszén barnába megy át. A két előbbi kőszénterületnél jóval tartalmasabb emez. A homokkő gyakran közvetlenül a kőszénen fekszik, s mind ebben mind a palában találni kövedléseket. A Pécs mellett létező kőszén tulajdonságai kitűnők ; e kőszén fekete fényes, s réteges (leveles). E terület kőszéntermelése a vasutak, a gőzhajózás, valamint a közelfekvő síkság fa szűkének befolyása alatt nemsokára tetemes leend. A legkitűnőbb aknák: a pécsváradi, pécsi, szabolcsi, szászi, váraljai, komlói és nagy-mányoki, kisebb fekete kőszéntelepek lelhetők például Vörösvárt, melynek mivelése azonban Budapest közelsége daczára, nem a kellő erélylyel s eszközökkel szetik. II. Barnakőszéntelepek. Habár a fekete kőszén Magyarországban kevés helyen található, s eddig nem eléggé bányászszák is ki, ellenkezőleg barnakőszén igen nagy mennyiségben létezik ezen az ég által oly dúsan adományozott földön, csaknem minden megyében lelhetők telepek, s föltehetőleg sok telep még fölfedezésre vár. Bihar megye több helységei mellett lelhetők barnakőszéntelepek, melyek közöl a bogdányi három öt tömörségű. Esztergom megyében is találni az újabb alakulása homokkő, s a juramész alatt eléggé tömör telepeket, s itt több akna munkálatban is van.*) Szurokszénre is akadni e megyében. Az itt kérges kőszén név alatt talált barnaszén fekete-barna színű , hosszú rétegű, szép fehér lánggal ég, kevés hamut s salakot hagy maga után. Egy fontja 18% sat tiszta szént tartalmaz, s ép oly jó mint az ismeretes Sopronmegyei. Az 1840. óta mivelés alá vett telep 12 láb tömörségű, s vagy 200 öl hosszú. Komárom megyében a vértes hegyek éjszaki végén egy eléggé tömör kőszéntelep létez, mely a barna szurokszén neméhez tartozik fényes s réteges ; vasrészeket nem tartalmazván, égésre alkalmasabb egyéb kőszénnél. Veszprém megye éjszaki részében a Bakonyi erdővel határos dombokon egy tetemes kőszéntelep létez ; a kőszénben mint a homokkőben gyakran lelni itt növények s vízözön előtti állatkövüléseket. Zalában három, Vas megyében is három helyen tudunk eddig kőszenet. A szép Lajtha hegységben létező barnaszént nagy mérvben bányászszák , de a szénipar még itt is nagyobb fejleményre képes. E terület legtömörebb széntelepe nem messze Soprontól (Wandorf mellett) közepén 13 ölnyi tömörségű, s különben 5—8 közt változik. E telep tartalmassága 50 millió mázsára létezik, ami nyilván még kevés, mert ez esetben 200 év alatt kifogyna ; mi nem valószínű ; a Beutheni telep Sziléziában szakértők véleménye szerint 4000 év alatt nem fogyasztható el. — Egész Nógrádmegye mutat föl barna széntelepeket; Verőcze mellett egy bécsi üzér e század elején nyitott egy aknát , de az nem sokára elhagyatott; 1813. ismét munkálatba vétetett, de 1816-ban ismét elhagyatott; 1820-ban az egész mű romba dőlt, s fűvel benőtt, mint az másutt is történt. Szerém megyében Zalánkemény s Karlovicznál— de ezek is alig müveltetnek. Szóval majd minden megyében van kőszén Magyarországban — de használata az időre vár. *) Mint tudjuk egymaga a dunagőzhajózási társulat 700,000 mázsa kőszenet von 1856-ban Esztergom megyéből; Pécs és Oravicza mellől csak 80,000 mázsát. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest Julius. 1. * Tegnapelőtt Péter és Pál ünnepén tartották megaz ó-budai búcsút, melyre ha az idő kedvez „Pest- Budáról sok nép kijár“ minden évben. S ezúttal szebb napot kivárni is alig lehetett volna. A nagy hőséget a folyvást lengő szellő kellemesen mérsékelte s egyszersmind ha már egyszer a bérkocsik és az omnibuszok fölverték, az utipornak is hatalmasabb szárnyakat kölcsönzött, úgy hogy a búcsúra menő népvonal, előtte a vezérfelleggel nem sokat különbözött a pusztában vándorló seregtől, mely az ígéret földét kereste .. . s egy hosszú órai út után meg is találta a mézeskalácsos borfolyó Kánaánt. De volt e búcsúra kellemesebb utazás is a drága bérkocsik, a döczögő omnibuszok s a rozzant társasági szekereknél t. i. a Dunán, hol e nap öt gőzös, szállttá a vendégeket. Az oda jutás, mint a kegyes olvasó látja, adott némi anyagot a leírásra, de már most mit mondjunk az ottmulatásról, miután az emberek, a délelőtti ájtatosság után, Ó-Budán is ugyanazt tették amit otthon tettek volna, ha jó kedvük kerekedik, csak úgy ettek ittak, hanem roszabbat és drágábbat. * A kath. mesterlegény-egyesület tagjai tegnapelőtt tiszt. Szabóky Adolf elnökük vezetése alatt nagy számmal mulattak a szép Lipótmezőn, s a legpéldásabb rendet fesztelen jó kedvvel párosítva, lét likviditó dalokkal, s ízletes étkezés közt töltötték a napot. Mily egészen más képet nyújtott e társaság, mint amilyet néha alkalmunk volt látni, ahol a mulatók kicsapongásnak engedve át magukat, állatias mohósággal öntötték magukba a bort, nem étvágygyal hanem falánksággal ettek, trágár dalokat énekeltek, s végre a részegségördögétől elkapatva dühös verekedéssel végezték be a mulatságnak nevezett napot, és talán csak egy hajszálon függött hogy e mulatság a barátnak legjobb barátja életébe nem került. Ily varázsszerű hatása van erkölcseinkre egy oly üdvös intézménynek, mint a felnevezett egyesület! * A dalárda visegrádi kirándulása még érdekesebb és mulatságosabb volt mint a minapi, melyet e társaság a budai hegyekbe tőn. Először emelte annak érdekét a változatosság, hogy a szárazi kirán-Után YlZkii köTrofjrnwo+t o IxxQfr»Q tg y/VKh kénY6" lemmel párosítva; másodszor, fokolta a társaság kedvét az, hogy most nem széledhetett el a társaság különböző csapatokra és utakra, hanem az egész út folytán egy víg körben kellett maradnia, mi érdekes társalgásra, mulattató megjegyzésekre, adomákra, játékokra, s ízletes falatozásra bő mezőt nyitott. A kirándulás története benne foglaltatik a programmban, melyet közöltünk, a mi ott nem foglaltatik, a szívélyes összetartást, jó kedvet, a kebleknek tágult örömét, a szép vidék bájoló hatalmát, a kegyeletet ébresztő históriai emlékezetet stb. kellőleg úgy sem írhatván le, csak egy rendkívüli esemény megemlítésére szorítkozunk . Egy külföldi művész, ki e kirándulásban szintén részt vett, a visegrádi romtető alá érve, annyira el volt ennek imposant szépségétől ragadtatva, hogy semmi fáradságtól vissza nem riadva a társaság egy részével ő is felhágott az oromra, mint tenorista, megbocsátható különczködésből, a lejövetre már nem elégedett meg azzal az ösvénynyel, melyen a társaság visszament, hanem egy rövidebb út kipuhatolásával gondolta őket meglephetni. Egy ideig csak ment valahogy , óvatosan, vigyázva, kőről kőre jó darabon leereszkedett, de egyszerre Kic Rhodus kicsalta... egy ponton minden lehető. ösvé®ijvmegszakadt. lefelé járhatlan meredek, szédelgést okozó szirtöböl, fölfelé síkos kapaszkodó, melynek egyetlen lábtámasztékait, az elváló kődarabokat lejövet már mind letördelte; művészünk itt majdnem azon helyzetbe jutott mint a Mahomed koporsója, se lent se fent semmi ut, melyen tovább mehetne, úgy állt két levegő közt. A helyzet, melynek veszélyessége perczről perezre nőtt, igen komoly kezdett lenni, s utasunk robinsoni magányában elhatárza, hogy torkával s távirati jelekkel valamikép tudatja társaival* kétségbeejtő állását.Egy negyed mlva végre csakugyan észrevétetett. De még ez sem.. adta meg szabadulását, mert oly ponton állt, hova egély jó akarat daczára sem hatolhatott; végre ném matróz angolos hidegvérrel és leleményességgel elindult az expeditiora. A rendes utón fölmentek a hegytetőre s kikerestek egy helyet, mely függőlegesen legközelebb esett a kérdéses ponthoz, s innen köteleket leeresztve szerencsésen felhúzták a segély után kiabálót, ki meggyőződött, hogy az egyenes út csak módjával a legjobb! Egyébiránt e komoly tréfa két egész órát vett igénybe. * Gönczy Pál magánfinevelő intézetében (Lázár utcza 11. sz. a.) a vizsgák július 20-tól bezárólag 23-áig fognak tartatni d. e. 9—12-ig, délután után 3—-6-ig, még pedig első napon d. e. vallás, ásványtan, történet- és állattan, számtan, magyar nyelvtan és irodalomtörténet, s az elemi tanulmányokból; második napon növénytan, mennyiség- és természettan, latin nyelvtan, harmadik nap földrajz, és felsőbb osztályú történettan; német nyelv és irodalom; görög nyelvtan , franczia nyelvtan ; negyedik napon délelőtt 1001-ig zene. A nevelés barátait figyelmeztetjük e jeles magán nevelő intézet vizsgáira. * Az óbudai hajógyárból a múlt napokban egy vontató gőzös bocsáttatott először útnak, mely „Achilles“ nevet kapott, s 200 lóereje mellett, névelődét abban múlja, fölül, hogy neki vasból van a sarka is! Mint tudjuk, ez új vontató gőzös Bécs és Zimony közt fog járni. * A kolozsvári júliusi vásár valószínűleg lókiállítással is egybe lesz kapcsolva. A vidéki ismertebb lótenyésztők felszólittatván egy kiállítás rendezése végett, már mintegy 80 tulajdonos ajánlkozott s nyilatkozatát be is küldötte. Természettudományi mozgalmaink. A magyarhoni földtani társulat múlt szombaton június 27-én tartott szakgyűlésében öt tárgy fordult elő. Az első Adler Károly a Xubinyi Ágoston ő nagysága által beküldött étikezése volt, a kalinkai kénbányáról,melyet a titkár olvasott fel, s melyhez három drab rajz is tartozott szintén Adler ur keze által készitve. Adler Károly urnak mint volt kalinkai bányatisztnek módjában volt Katinkát pontosan leírni, s a felolvasott értekezés igen becses adatokat foglal magában bányászati s történeti tekintetben. Kevesbbé értünk egyet a tisztelt értekezővel ott, hol theoreticus nézeteinek szabad tért enged, de mely megjegyzésem által a kalinkai kénbánya leírásának érdeméből mit sem akarok levonni. Kalinka Zólyom megyének déli, Nógrád megyével határos részén fekszik, az ottani hegyláncz legmagasabb „Li secz“ nevű kúpforma hegyének tövében. A kalinkai völgyet képző trachyt hegység magas, néhol a völgy színétől 2000 lábra emelkedik, az elszórt házakból álló falu maga hg Eszterházy véghlesi uradalmához tartozik; a trachyt hegységet apróbb dombok övedzik, melyek likacsos tajtkőből, továbbá, vörös és barna vaskövekből állanak. Ezen körülmény arra bírta hg Eszterházyt, hogy Kálinkén vasat termeljen, de a vaskövek csekély 18—20% tartalma, s a termelt vasnak rész minősége miatt a termeléssel hamar felhagytak. Ezen alkalom