Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-01 / 174. szám

Pest Szombat, Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : f é 1 á v r e: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre :8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasábsott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. ftierkcgitöi iroda : Egjctaniutcza .2-ib as. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI 8Z. Augustas I. 1951. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában, Egyetem-ntcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt (bérmentesitve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik ssám alatt, földszint. HIVATALOS RÉSZ. ö CB. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 4-ki legfelsőbb határozata által Kerschischnigg Antalt a linczi fővámhivatal raktárigazgatóját, hosszú és bü szolgálata elismeréséül s vallási és jó­tékony czélok körüli dicséretes törökvései tekinte­téből, nyugalomba helyeztetése alkalmával arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A régibb államadósságnak f. évi jul. 1-jén végbe­ment 286-ik (88-dik kiegészítési) kisorsolásánál, a 455 sz. sorozat huzatott ki. Ezen sorozat a csehországi rendek kötelezvényeit tartalmazza, és pedig 4%-eseket 164,856 szám alatt a tőkeösszeg harminczketted részével, és 5%-eseket a 2194-ik számtól bezárólag 3500-ig, melyek az 1800-ki természetbeli szolgálmányokból keletkeztek, 1,040,525 ft 542/4 krnyi tőke- és 24,572 ft 37% kr kamatösszeggel a leszállított ka­matláb szerint. Ezen kötelezvények az 1818 mart. 21-ki legma- gasb nyiltparancs batározmányai szerint uj, az ere­deti pengőpénzbeli kamatláb szerint kamatozó ál­lamadóssági kötelezvényekkel cseréltetnek ki. NEMHÍVatalos rész Pest, julius 31. A KÖZSÉGORVOSOK KÉRDÉSE. „Figyelembe véve az egésségügyi állapotot Magyarországon, és segitni akarván annak ba­jain“ igy szól a m. belügyminiBterium 1856. sept. 2-n kelt kibocsátványa — a többi tartományok példájára, a budapesti kerületben a községor­vosi állomások rendszeresítése elhatároztatott. Ezen üdvös intézkedés annyiban életet is nyert már, a mennyiben az egésségi községek (orvosi kerületek) a járási sz.birák által, a községi elöl­járókkal egyetértve megyék-szerte kijelöltet­tek, — az orvos fizetése hol nagyobb, hol kie­sebb bőkezűséggel megszavaztatott, — és az állomásoknak a m. helytartósági osztály által pályázat utján leendő betöltése mielőbb bekö- veUezend. Most már csak az kell, bogy kellő pártolásban részesüljön maga az intézmény, — jó földre találjon ez ujon-Ultetett csemete. Különösen hangzik, hogy pártolás kelljen ott, hol a kérdés nem egyesek részvététől, hanem testületek befolyása, s a m. kormány akaratától függ. És még is úgy van; mert itt még nem lesz a czél az által egészen elérve, hogy a küzségor- voaok kineveztetnek, fizetéseiket rendesen húz­zák, s időszaki jelentéseiket megteszik. A nép hite, bizalma az, a miben ez uj intézkedésnek gyökerezni kell, hogy a várt gyümölcsöt számára meghozza. A nép bizodalmának szükséges voltát valamint minden, úgy ezen intézkedés iránt is, belátta a m. kormány akkor, midőn a felhívott kibocsátványban , eléggé kivehetőleg, az egész eljárás alapjául, mind a közigazgatási hivatalok részéről az orvosi állomások megalapításánál, mind az orvos magaviseletére nézve a nép irányában a bizodalmát nyerő modort, a humanismust , tűzte ki egye­nesen. Ennyiben elég lévén téve, nézzük a dolog másik oldalát , a népre vonatko­zót, mely mellett beszélni, apostolkodni eléggé seha sem lehet, annyival inkább nem, mert az emberiség nemzedékről némzedékre észrevehető- leg gyengül; már pedig csak erős testben lehet a lélek is erős. A nép egésségi tekintetben kettőt nem lát be leginkább: először hogy az orvos falun is nélkü­lözhetetlen, 2-or hogy az orvoslásnak csak ak­kor lehet sikere, ha az orvosolt ahoz alkalmazva viBeli magát. Hogy egésségünk legdrágább kincs, ezt a leg- együgyübb ember sem fogja tagadni, ha egyéb­ért nem, azért, mert a nem-egésségben , vagy is betegségben nem dolgozhatik. Már pedig jól - lehet a természet különös adománya az, hogy kebelében felnőtt fiát kitartó egésséggel áldja meg: találkoznak mindamellett e munka, s idő edzette emberek között is, kik részint amaz általános nemzedéki elgyengülés, részint az erkölcsi rom­lással egyaránt terjedő kicsapongások következ­tében súlyos betegségekben szenvednek, vagy veszedelmes károknak lesznek áldozatjai, nem is számítva azon ragályos nyavalyákat, melyek a tisztitatlan levegőjű szobában számosán lakó fa­lusiak közt nagyobb mértékben terjed el: hát még a főleg falun otthonos verekedések, mezei munka s marhávali bánásnál gyakoribb sérülé­sek nem elég bizonyságai e annak, hogy az orvo-1 sok falun csak úgy, vagy még inkább szüksége­sek városon, a mennyiben falun kevesebb az ér­telmes ember, ki részint tapasztalás részint ma- gátóli tanulmányozásból merített utasítással, ad­dig is , míg orvosi segély érkezik, szol- gálhatna. De belátja, mintegy ösztönszerüleg érzi azt maga a nép, hogy a jótékony természet min­den közremunkálása mellett is csak az orvos az, ki súlyos nyavalyáknál enyhülést, halá­los betegségben gyakran életet adhat; belátja mondom, mert végső reménységét mégis csak or­vosba vetve messze mértföldekre elmegy utána, összetett kezekkel kéri, hogy mentse meg egyet­len fiát, adja vissza élete hü társát stb. Nem csak betegségeknél van szükség az or­vosra , az orvos arra is való, hogy ne fejlődjünk satnyákká, ne nöjjünk nyomorékokká ki. A nagy többség nem is veszi észre, mily ártalmas az egésségre például az utczákon álló vizek bűzös kigőzölgése, a nem szellőzött házaknak rekedt levegője; a nedves és penészes lakások stb. mily veszedelmes az esett marhák húsából enni, nyá­ron meleg mocsáros vizet inni stb. Ezekre s több ilyenekre az orvos, hivatása, a leendő község­orvos, kötelességénél fogva figyelmezteti a lakos­ságot , nem csak, de állásánál fogva oda hat, hogy ilyen az egésségre káros okok s körülmé­nyek lehetőleg eltávolíttassanak. Az orvos, a ki már mint orvos szereti az emberiséget ■— véget- len sokat tehet, mozdíthat annak javára; hát még a község orvos, ki naponta megforog a nép között, a ki majd minden lakban, a koldus vis­kójába is betekint, vizsgálgatva a rábizott né­pet , a bölcsőtől kezdve az aggott vénségig, ott tanácsolva, alkalmazva a mi előmozdíthatja az egésségés kifejtést, itt a mi fentartja még soká az erőt, mennyi görvélynek lesz igy majd eleje véve, mennyi korgyöngeség elhárítva! A köz­ségorvos folyton érintkezve a néppel a veszedel­messé fejlődhető bajt már csirájában elnyomja, a ragályos nyavalákat terjedése előtt irtja ki, vagy kellő óvszereket idejében alkalmaz. Egy­szóval , kibeszélhetlen az, a mit egy lelkes orvos községe javára tehet. — Hát ha még azt vesz- szük — mert miért nem adnám magam oda amaz édes gondolatnak, hogy annyi álesz­mék, annyi önámítás után egyszer már a va­lódi boldogság tényezőjét, az emberbarátságot karoljuk fel,—ha vesszük mondom, hogy a köz­ségorvosok között lesznek, remélhetőleg mentül többen lesznek, emberbarátok, kik felke­resve az elhagyott szegényt, a minden gyámolás nélküli beteget, az oly jótékony részvét legszebb erényét nemes kötelességből gyakorlandják. Ezt adományokkal nem tehetik ugyan, mert ők maguk is csekély ellátásuk mellett mások pár­tolására szorulnak, hanem az által teszik a leg­többet, hogy tudomásra hozzák a különben nem ismert szükségeket, orvosi segélylyel rögtön szol­gálnak,egyébre nézve pedig egész batálylyal köz­benjárnak ; — mennyit ér sokszor egy emberba­ráti szó, egy résztvevő tekintet, az tudja, kinek jobb szive s kissé nemesebb érzése van, ha szinte maga hasonló körülmények közt nem volt is. Az orvos szükséges volta tehát ezek szerint mindenki előtt világos, — b hogy mégis mi magyarok az orvostól, szinte megfoghatlanul, annyira idegenkedünk, annak okát a kellő bizo- dalom hiányában találom fel, de mely bizoda- lom hiány egyébből nem származik, mint a nem kellő időben s módon alkalmazott orvoslásból. A magyar falusi ember rendesen csak akkor folyamodik orvoshoz, miután már minden előtte ismert nem csak házi szereket, hanem kuruzsoló- kat is megpróbált s ekkor nagyon természetesen a baj olyanná nőtt, hogy vagy épen nem, vagy csak olyan visszatartás, s étrend mellett gyógyít­ható ki, milyet a magyar paraszt embernél meg­int hiába keresünk. Ha ez egyszer nem segített az orvos , mindenkorra vége a bizodalomnak, mig ellenben a kuruzsolónál csak a véletlenség adta sikeres eseteket jegyzi fel s rója fel annak dicsőségére, magának pedig mélységes ámitá-. sára. Tagadhatlan, hogy a házi eszközök is, ama nagy gyógytárban, a természet gazdag kertjében összekeresett füvek igen sok bajban se­gíthetnek, de épen ezen füvek nem kellőleg al-. kai mazva a legkártékonyabbakká válhatnak. A betegségek annyifélesége, a természetek,, testalkatok, életkor, nem s egyéb különbségek mellett lehet-e azt józanon csak gondolni is, hogy egy egyszerű ember, a ki nem tanulmányozta mint az orvos, több éveken keresztül, nem csak a füvek, hanem érczek, légek, s egyéb gyógyhatással bíró létegek erejét,nem vizsgálta az emberi természetet s az élet müvezet csudálatos alkotását, nem ta­nulta ismerni, már az orvos-növendéki hosszú pályán a betegségek számtalan nemeit, s tanulja folytonosan az életben, aki,egyszóval az orvosi mély tudományt elméletileg s gyakorlatilag magáévá nem tette, hogy az mondom a betegsé­gek annyifélesége, a természet, testalkat, nem, életkor, s egyéb a gyógyulást feltételező körül­mények annyi különbfélesége mellett sikerrel gyógyíthasson ? ha jön elő egyes eset, az a vak­szerencsének, s a parasztember áldott jó termé­szetének köszönhető, hol legtöbbnyire maga a ter­mészet is segített volna, főleg azért mert a kuru- zsoló szavára jobban tartja magát betegségében mint az orvoséra, kitől minden tekintetben cso­dákat kíván. Kívánja ugyanis, hogy a haldoklót gyógyítsa meg, mert rendesen akkor mennek or­vosért, midőn a betegség, igen sokszor kuruzso- lások következtében, halálossá vált ; — kíván­ják, hogy máraz orvos megnézése által gyógyul­jon meg a beteg ; mert az orvosságot, ha megho­zatják is, nem a megszabott rendben vagy épen nem szedik; legjobb esetben, ha az orvosság vé­telre egy kis javulást érez, nem keresve meg többé az orvost, midőn, még csak egy lépés kellett a kigyógyuláshoz, vissza esik. Ilyenkor aztán a baj tetőpontján ismét megkeresett orvos csak­ugyan csodát tesz, ha kigyógyítja ; csodálni való minden esetre a türelem, mely őt ilyen boszantó, gyakran sértő bánásmód mellett el nem hagyja. Ha áltatva önmagát, — mert hiszen a magyar­nak fájdalom, természete, (talán egyéb rósz sincs benne), hogy prókátori hajlama rabulis- mussá fajul, — némely kuruzsolóban több bizo­dalmát helyez mint az okleveles orvosban,inkább megbocsátható, mert „nem tudják mit miveinek“ — ezen segít majd a józan népnevelés : de ba az együgyüséghez malitia is járul, ha nyíltan és alattomban az orvos rendeletének ellenére tesz, ha pedig nem gyógyul, az orvost rágalmazza, vagy titkon más orvost hí, s végre mégis csak az eiöbbenihez tér vissza, mint vannak esetek,— ez már méltán boszantó és kárhozatos. — Térjünk jó útra, becsüljük az orvost, méltányoljuk fárad­ságát kellőleg, mert megérdemlik, — nyilt, be­csületes eljárás irányukban az, mi nekik kedve­sebb az aranyoknál isjiidvözöljük a község-orvosi rendszert mint a magas kormány intézkedéseinek legüdvösbikét,haszinte költségünkkel jár is,mert ott kezdődik, bátran állíthatni, haladásunk, a hol az önzés szűk köréből kiemelkedve maga­sabb czélokra áldozni készek vagyunk. B. J. A felső - magyarországi iparteruiénytárlat. Kassa, júliusban. — rt. V. A hámorüzlet terményei. Itt legelőbb is a nyers és öntöttvas-terme­lést kell kitűnő fontosságánál fogva szemügyre vennünk. Az e kerületben termelt nyersvas ter­mészete a használt éreznem szerint rendkivül különböző. A barna vaskövek itt általában kön­nyen kivonhatók, s a barna nyersvas termelésé­nek kedveznek, mely a közvetlen és kupkemen- cze-öntéshez , de a frissítési működéshez is erősen használtatik. A gazdagabb tartalmú vas- érczekböl kivont nyersvas általában frisitett nyersvas, többnyire szálkás, fehér és zománezos. A szegényebb tartalmuakból való szürke, igen sűrű és puha anyagot ad, mind a közvetlen ol- vasztó-kemencze-öntéshez, mind a kupkemencze üzletéhez. Az összes nyers- és öntöttvas-terme­lés meglehetős pontossággal 850,000 mázsára tehető. Nagy érdekű azon összeállítás, melyet a felső-magyarországi bánya és hámorüzlet körül nagy érdemeket szerzett hámor - mérnök Mül­ler az összes kiállítási számokból fris töréssel és felszínnel bemutatott, a mint a nyersvas a leg­gazdagabb vasércztartalomtól a tisztán barna- vaskö-elegyig a termelésben előáll. Azon nyers­vas - nemek, melyek a kerület leggazdagabb és legtisztább vasérczeiböl vonatnak ki, bizonyára a legnagyobb nemzet - gazdászati fontossággal bÍrnak a monarchiára nézve, miután anyagot szol­gáltat a legjobb rudvasnemekhez, melyeket ko­runkban a gépépités roppant mennyiségben fo­gyaszt s melyeket szomszédaink Poroszország­ban nem állíthatnak ki oly könnyen. — A sze­gényebb tartalmú vasérczekböl kivont szürke nyersvas vagy a részben barna vaskövei elegyes, ismét nagy fontosságú az öntésre nézve. Tudva van , mily nehéz a sűrű öntménynek előál­lítása könnyen kivonható érczekböl ; az it­teni öntödéknél a sűrűség minden nehézség nélkül eszközöltetik; a légszeszcsövek öntése ennélfogva, melyeknek sűrűsége viz alatt levegővel próbálandó meg, itt a legcsekélyebb nehézséget sem idézte elő. A legújabb képlet barnavasköveiböl kelt nyerövas-nemek rendkivül olvadékonyak, úgy hogy több darab nyersvasat közbetett darabokkal lehet összeönteni, a nélkül hogy az összeforradás legkisebb nyomait lehetne észrevenni. Ezen kerület különböző nyersvasne- mei e tárlaton tökéletesen képviselve voltak, mert 25 nemű próbák valának különböző tájak­ról kiállítva : barnaérczekből nyert nyers vas (Nagy-Rőcze, Nyustya stb.), vegyes vas- és bar­naérczekből (Chisnavoda, Dernö és Berzethe), szegényebb tartalmú vasérczkövekből (Krom- pach, Göllnitzbánya, Jászló, Miszloka, Pracken- dorf, Kassa), s gazdagabb tartalmú vasérczekböl (murányi vasmű Oriszlón, Betlér stb.) A felső-magyarországi nyersvas-termelésnek az austriai nemzetgazdász előtt azért is legna­gyobb fontosságú gyanánt kell feltűnnie, mivel Stájerország nem képes többé tetemesen emelni saját vastermelését, s ezért Felső-Magyarország, mely saját termelését még tetemesen emelheti, ha olcsó tőkékkel s közlekedési eszközökkel nyújta­nak neki segélyt, arra látszik hivatva lenni, hogy az ezen anyaghani szükségtöbbletet födözze. Már jelenleg is legalább 400,000 mázsa nyers-vas küldetik távol vidékekre, Pestre, Bécsbe, Morva­ország-, Sziléziába, sőt még külföldre is. Azon utak, miken ezen, súlyához képest igen olcsó árunak át kell mennie, nagyrészint igen tekervé- nyesek, s néha több hónapi időt vesznek igénybe, mielőtt az áru kocsin vagy talpakon, rendeltetési helyét vagy a vasutat eléri. Ézenfölül a fauszta- tás jég s vízállás által gyakran félbcszakaszta- tik, se mellett még a fakereskedés viszonyla­taitól is függ. A mi már a réz-, ezüst- s higany-terme- lést illeti, Felső-Magyarországban a magán-bá­nyászat termeli ezen érezértékek nagyobb részét s társulati hámorok által is igen nagy hasznára volt a bányászatnak. A kincstári üzlet újabb időben leginkább csak az öntermelésü érczekre, s a ezément-réz termelésére szorítkozik. Mindkét hámorüzletből középszámitással több mint 28,000 mázsa réz-, 8500 márk ezüst- s 1,000 mázsa hi­ganyból álló évi termelmény ered. E szerint Felső-Magyarország, vagy is inkább a kassai terület jóval többet termel Austria ösz- szes réz-termelésének felénél. Ha tekintetbe veszszük, hogy Austria Angol- s Oroszország után Európának, süt Chili után az egész világnak legnagyobb réz-termelöje, az itteni észszerüleg Űzött rézbányászatnak fontosságát elismerendjük. A cs. !■'. szomolnoki felügyelőség, s a felsőmagyar­országi erdőszpolgárság előterjesztése, az összet hámormüködésnek tökéletes s érdekes képés nyújtja, a galf-, s fakó-érczektől kezdve, a legfi­nomabb rézig minden közbeeső terményeket is­mertetvén. Az előbbiből ezenfölül ezément-ezüst s ezüst-rudak, az utóbbiból éreznemü higanymu­tatványok tüntettek föl, a kereskedésre szánt eredeti elpakolásokban. Nagy befolyással van az itteni ércztermelésre a nagyobb mérvben behozatott öszpontositása a salakhalmoknak, a vizzeli feldolgozás segélyével. Ezen iparág képviselője az ipartárlaton W a 1 k ö József ur Göllniczbányán, ki egy nagy rögérczen kívül, vízimalmokat s marák t állított ki. A dárdany termelése, melynek érczei a ke­rületben több helyen előfordulnak, nagyon függ a kereskedés viszonylataitól, melynek szükség­lete szabályozza a termelést. Jelenleg csak egyet­len tisztaércz-hámorunk van, a Fritsche űré Felsőmetzenszéfen, mely évenkint 600—1000 mázsa érczet dolgoz fel egészen tiszta érczekké. Egy csekély mennyiség c r u d u m gyanánt véte­tik a kereskedésbe. Mindkét termény Fritsche ur, s a Máté-, és Mihály-bányák által van kiál­lítva. A. STémedi, jul. Legközelebb érkeztek meg a községhez, most még tűrhető gyorsasággal a „Magyarországot illető országos kormánylap“ első részének XIII. XIV-ik, második részének X, XI., több közér­dekű rendeleteket tartalmazó darabjai, junius 30-án kiadva. Ez mig egy részt azért érdemel figyelmet, mert ezen kormánylapokba beiktatott rendeletek, azok megjelenése után 15-dik napon válnak kötelező erejüekké, — másrészt dicsére­tes a verseny, melylyel az alattas hatóságok a kormányrendeleteket maguk területén közzétenni s életbe léptetni sietnek. így a jelen esetben például a kormánylap fönnebbi darabjaiban megjelent, május 6-áról 720. sz. a. kelt, cs. kir. pénzügyministeri rendeletet, az adó-pótléknak még ez évben 4 krral teendő kevesbitése iránt, május 27-kén már szolgabirói hivatalunk kiadta. Az italnak lepecsételt palaczkokbani árulása körüli vis-zaéléseket tárgyazó cs. k. kereske­delmi minÍ8teriumi rendelet a szolgabirói hiva­tal utján már junius elején a községekhez szét volt küldve, valamint a kereskedők palaczkon-

Next

/
Thumbnails
Contents