Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)

1857-09-01 / 198. szám

belsőtelek, léhérti, ardai és remetei szől- 18k, két közös malombeli részletjogok, nem­különben az a­-tevéli és ivánczházi hatá­rokban levő szántóföldek s rétek , melyek összesen 64,9/,,60 catastralis holdat tesznek s 2599 partra vannak becsülve, f. évi sept. hó 28-ik napján délelőtti 9 órakor Teve­len a községházánál nyilvános árverés út­ján eladatni fognak , ennek nem sikerülése esetén, második árverési határidőül ugyan­ezen évi october 19-ik napja tűzetvén ki. Az árverésre csak oly vevők bocsáttat­nak, kik az árvereti tárgy kikiáltási árul szolgáló becsértékének 20 sziztóliját bánat­pénzül a kiküldött árverező hivatalnok ke­zeihez lefizetendik. A venni szándékozók figyelmeztetnek ar­ra , hogy az árverési feltételeket vagy Vesz­prémben Lamperth Sándor kiküldött árve­rező urnái, vagy Pápán tömeggondnok Már­­tonfalvay Elek ügyvéd urnái megtekinthe­­tendik. Veszprém, aug. 11-­ 1857. Cs. k. megyei törvényszék, 01091) " . (2-3) 911. A vasvári cs. k.­­szolgabirói hiva­tal mint­­biróság által közhírré tétetik, hogy Tulok János ügyvéd képviselte Ti­már György molnári lakos kértére Timár István ugyan ottani birtokos lakostól 434 frt 36 k. p. p. tartozás és okozati miatt végrehajtás utján lefoglalt s öszvesen 2000 portra becsült Molnári helységbeli 23. sz. alatti zsúppal fedett öt derékból álló lakház, gazdasági épületek, belső és külső telek és földekkel v-ad volt úrbéri telki állománynak és já­rulékainak nyilvános árverés utjáni elada­­tása elrendeltetett és eszközlésére időhatá­rul 1857. évi September hó 13. és ha ekkor nem kelne el becsáron, ugyan azon évi Oc­tober hó 4 hó mindenkor délután 3 óra a helyszínére kitüzetett. Mire a venni szándékozók oly értesítés­sel hivatnak meg, hogy az árverési felté­telekben kitett bánatpénz letétele mellett az elárverezendő javakon zálogilag bizto­­sított terheket, a­mennyire a vételár terjedni fog, bírósági utalás folytán a vevő át­venni tartozik, hogy a beesti jegyzőkönyvet és árverési feltételeket a bíróságnál a rendes hivatalos órákban megtekinthetik és máso­latban kivehetik. Egyetemben a jelzálogos hitelezők fel­hivatnak, hogy igényeiket e javak eladá­sáig e bíróságnál annál inkább bejelentsék, minthogy ellenkezőleg maguknak fogják tu­lajdoníthatni, ha vételár f­losztása hozzá­járultuk nélkül történnék, és ők abból a többi hitelező általi kimerítése esetében ki­záratnának. Vasvár, julius 1-én 1857. Cs. k.­­szolgabirói hivatal. (2212) (2-3) 13824. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről: Gruber Lajos csődtömegéhez tar­tozó, kézi zálog gyanánt jelenleg az illető hitelezőnél létező 105 port 15 krra becsült következő drágaságoknak, úgymint: több­féle drága kövekkel ékesített arany fülbe­való, karperecz, nyakék, ezüst evő és ká­véskanalak birói elárvereztetése elrendel­tetvén, e végett 1-ső határnapul 1857. évi September havának 9-ke, 2-dik határidőül pedig 1857. évi September havának 16-ka oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a vé­telár tüstént lefizetendő lészen, és hogy ezen tárgyak, ha az első határnapon lega­lább is a fenebbi becsáron el nem adathat­nának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő részére leüttetni. Venni szándékozók ennél fogva a kitűzött fentebbi határidőben a nagyhid-utczában 5-ik számú házba Visnya József ur lakásán reggeli 10 órakor jelenjenek meg. Pest, augustus 17-én 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (2209) (2-3) 1663. A b.-csabai cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, mi­ként Seres László részére Pribics István­tól lefoglalt telekjegyzőkönyvi 1277. szá­mú 1860 pártra becsült ház, f. évi sept. 17-n reg. 9 órakor Csabán a város­házá­nál fog másodszor bíróilag árvereztetni; mi is oly nyilvános kijelentéssel hirdettetik, miként ,ha bocsáron el nem adathatnék, a legtöbbet ígérő részére azon alul is el fog adatni, egyszersmind újólag értesittetvén a jelzálogos hitelezők , miként magukat az eladásig annál bizonyosabban jelentsék, minthogy különben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása birük nélkül fog történni. A vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a biró utal­ványozása folytán átvállalni köteles leend. B.­Csaba, aug. 17-­ 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2188) (2-3) 1751. A gödöllői cs. k. szbirói hivatal mint­­biróság részéről közzé tétetik, misze­rint Csömörön elhalt Fazekas András és Holbis Anna hagyatéki ingatlan vagyonai, nevezetesen Csömörön 31 sz. a. 160 pftra becsült ház, csömöri Uj-Hegyen 300 pft és Ó-Hegyen 40 pftra becsült szőllők termés­sel, minden fekvőség külön f. é. sept. 26-n reg. 9 órakor nyilvános árverés útján fog­nak eladózni, a venni szándékozók a 10% bánatpénzzel ellátva az árverésre meghi­vatnak. Az árverési feltételek e biróság és Csö­mör községházánál megtekinthetők. Gödöllő, aug. 23-a 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (2180) (2-3) 1131. A kalocsai cs. k. szbirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré té­tetik, miszerint Androve János kalocsai lakos és alperesnek részére lezálogolt és 1000 pstra becsült, Kalocsához tartozó alsó­­mégyi szállásokon fekvő 1722 sz. a. háza, s ehhez tartozó­­ telekföldje f. é. aug. 31-ik napján mint első, nemsikerülés ese­tében pedig f. é. sept. 30-n mint második határnapon mindenkor reggeli 9 órakor Ka­locsán a városházánál a legtöbbet ígérő­nek biróilag el fog árvereztetni; a venni szándékozók az árverezési feltételeket Bu­­day Jenő cs. k. tollnak, mint végrehajtó urnái a szokott hivatalos órákban minden­kor megszemlélhetik. Miről egyúttal a jel­zálogos hitelezők oly figyelmeztetéssel ér­­tesíttetnek, hogy az eladásig e bíróságnál jelzálogaikat annál is inkább bejelentsék, minthogy különben maguknak kellene tu­­lajdonitaniok, ha a vételá felosztása hoz­zájárulásuk nélkül történnék, és ők ez ál­tal a mennyiben a vételár felosztásilag el­fogyna, kizáratni fognának. Kalocsa, jun. 30. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (2179)­­ (2_3) 1525. A kalocsai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Potovczky Elek kalocsai lakos és felperes részére Kákonyi Antal és Musza János szinte kalocsai lakosok alpe­resek és pedig az elsőnek Kalocsához tar­tozó alsó mégyi szállásokon fekvő 1600 portra becsült 18574. sz. alatti háza és ehez tartozó 7* telek, másodiknak ugyan itt 1000 pártra becsült 1867. szám alatt fekvő háza, V. telek f. évi augustus 31-én és nem si­kerülés esetében f. év September 30-án min­denkor d. e. 9 órakor Kalocsán a városhá­zánál a legtöbbet ígérőnek ferrói végrehaj­tás útján el fognak nyilvánosan árverez­tetni. A venni szándékozók az árverezési feltételeket Buday Jenő cs. k. tollnak mint kiküldött végrehajtó urnái a hivatalos órák­ban mindenkor megszemlélhetik. Mirel egyúttal a jelzálogos hitelezők is oly figyelmeztetéssel értesíttetnek, hogy az eladásig e bíróságnál jelzálogukat any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy kü­lönben maguknak kellene, tulajdonítaniok, ha a vételár felosztása hozzájárultok nél­kül történnék és ők ez által, a mennyiben a vételár felosztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Kalocsán, junius 29-én 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2127) (2-3) 14810. A pesti cs. k. orsz. tervszék ré­széről a pesti árvabizottmánynak megke­­resvénye folytán, az Andrun Anna, Kata­lin, Eleonora és Therezia nevére írott, pesti József-városban ludovicaeum­ utcz.47­/10 sz. a. fekvő és 1338 ft 50 krra becsült háznak a pesti telekhivatalban (megyeház föld­szint) önkénytes árverésére határidőül f. é. oct. 10-ik napjának d. e. 9 órája követ­kező feltételek alatt tűzetik ki: a kikiál­tási ár a háznak becsára, azaz 1338 frt 50 kr leend, melyen alul a ház oda nem ada­tik ; az árverezni szándékozók az árverés alkalmával előpénz fejében­­120 ft letenni, a vevő pedig a vételár egy harmadát az előpénz betudásával az árverés érvényessé­gétől számítva 14 nap alatt, második har­madát az első fizetéstől számítva 6 hó alatt és a harmadik harmadát a második fizetéstől számítva 6 hó alatt mindenkor az illetékes 6% kamatokkal leend köteles fi­zetni, jóváhagyási joga mind a nagy­ko­rúak, mind a gyámi hatóság részéről 30 napra épségben fenntartatik, a vevő a kiskorúak illetőségét a pesti gyámhivatal­nál tartozik lefizetni, az átírási költségek valamint a vételártól járó százalék a vevőt a vételáron kívül terhelendik ; a jelzálo­gos hitelezők zálogjoga a vételárral tekin­tet nélkül fenntartatik. Pest, aug. 10. 1857. Cs. k. orsz. tervszék. (2158) (2-3) 950. A zirczi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, hogy özv. Tokos Józsefné dudari lakosnak Vesz­prém megyei Dudar helységben fekvő 43/3 sz. a. háza, a hozzá tartozó egy egész volt úrbéri telekkel együtt Pintér János zirczi lakos felperesnek s végrehajtatának kérel­me következtében f. 1857. évi October hó 10-ik napján d. e. 9 órakor mint első, szük­ség esetében pedig 1857. évi november hó 10-ik napján d. e. 9 órakor mint második határnapon Dudaron közárverésen örök­áron eladandó lesz. Azért az illető jelzá­logos hitelezők követeléseiknek a jószág eladása előtt leendő bejelentésére felhivat­nak, s a venni szándékozók az árverésre oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy a fel­tételeket a cs. k. szolgabirói hivatal ig­­tató hivatalában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetik. Zircz, augustus 10-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2150) (2-3) 15099. A pesti cs. k. orsz. tervszék ré­széről Tettinger E. L. folyamodása foly­tán a Majthényi Flóriánná szül. Kállay Johanna asszony nevére irt, biróilag lezá­logolt pesti Teréz külvárosi király-utczai 644/7 s 625/1 sz. a. fekvő, 254 □ ölnyi telkü s 111460 pftra becsült háznak a pesti te­lekhivatalban (megyeház földszint) leendő első izbeni árverésére határidőül f. é. oct. 15-re, ennek nem sikerülte esetén pedig a második árverés határidejéül f. é nov. 14-e d. e. 10 óra következő feltételek alatt tű­zetik ki: a venni szándékozók a becsérték 10%-jét előpénzül letenni, a vevő pedig a vételár egyharmadát az árverés érvényes­ségétől számítva 2 hónap alatt az előpénz beszámításával, másik harmadát az első fizetéstől számítva 4 hónap alatt 6% ka­matokkal, harmadik harmadát pedig a má­sodik fizetéstől számított 6 hónap alatt szinte 6% kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételárt a jelzálogos hitelezők kielégíté­sére bírói utalványozás szerint fordítani kö­teles leend. A vevő az első 1­% vételár lefi­zetése után a megvett ház birtokába lép­het, az átiratás azonban csak a vételár teljes lefizetése után fog eszközöltetni. Az átiratási s bélyeg­költségek a vevőt a vételáron kívül terhelendik. Felhivatnak tehát mindazok , kik a kérdéses házra nyilván köny­vekbe történ­t bejegyzésnél fogva magukat jelzálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig bejelenteni annál inkább el ne mulasszák, mivel ellen kezd esetben a vételárnak hitelezők nélkül leendő felosztását, valamint azt is, hogy költségük és veszélyükre gondnok hivatal­ból fog neveztetni, maguknak fogják tu­lajdonítani. Pest, aug. 10. 1857. Cs. k. orsz. tervszék. (1028*) (2-3) 6429. A nagyméltóságu cs. k. helytartó­sági osztálynak 1857. május 30 iki 14299. sz. a. leirata folytán a Nagy-Körös és Czeg­­léden fekvő egykori megyei élelem-raktá­­ rak nyilvános árverés utján, ugyan­is: a nagy-körösi raktár f. évi September 21-én a nagy-körösi szolgabirói hivatalnál; a czeglédi raktár f. évi September 22-én a czeglédi cs. k. szolgabirói hivatalnál el fognak adatni. A n.-körösi raktár áll egy fő épületből, hol a zab- és széna raktár van ; továbbá egy szalma-raktárból, és egy őrlakból. Ezen épületnek felvett bocsára összesen ki­tesz : 3885 pfrt 44 krt. A czeglédi raktár épületek állanak: egy két szobá­­s konyhával ellátott lakásból, egy zab-raktárból 3 osztályra elkülönítve, ugyan azon fedél alatti széna-raktárból, és szalma-raktárból; az összes épület cserép­fedélzettel ellátva, ezen raktárak összes becsára kitesz: 9672 pfrt 19 krt. Az árverési feltételek következőképen állapíttattak meg: 1. Az árverés kezdete előtt minden venni szándékozó köteles a becsártók­ 5% kész­pénzben bánatpénzül letenni; ezen bánat­pénz a vevő kivételével, minden ajánlónak viszszaadatik az árverés bevégeztével. 2. Ezen épületek kikiáltási árául a fel­vett becsár vétetik. 3. A vevő kötelezi magát ezen épülete­ket a vételáron, az árverelési jegyzőkönyv aláírásával, átvenni, minek ellenében a magas állam részéről felsőbb hatósági jó­váhagyás után, jogérvényes kötelezettség lép életbe a kérdéses ingatlanoknak áta­dása iránt. 4. A vevő kötelezi magát, a vételárt, a már letett bánatpénz leszámításával, az ár­verési eljárásnak felsőbb helyről leérkezett megerősítése utáni tudósításra nyolc­ nap alatt a nagy­körösi, esetlegesen a czeglédi cs. k. adópénztárba készpénzben lefizetni. 5. A bélyeg- és átiratási költségeket a vevő viseli. 6. A fentebbi feltételekben­ megegyezés­ért a vevő a letett bánatpénzzel kezes­kedik. A fent nevezett gabona-raktárak alap­tervei, és a becslési jegyzőkönyvek a nagy­kőrösi és czeglédi cs. k. szolgabirói hiva­taloknál a rendes hivatali ó­rák al­att meg­tekinthetők. Kecskemét, aug. 21-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2123) (2-3) 13467. A pesti cs. kir. országos tervszék részéről ezennel közhirré tétetik, misze­rint Strasser Jánosnak folyó évi julius 15-n 13647. sz. a. beadott folyamodására, Perszl szül. Heinrich Eleonóra ellen a mai napon 13647 sz. a. kelt törvszéki végzéssel a fűzfa és diófa-utczában 290 telekkönyvi sz. a. fekvő és nevezett Persil szül. Heinrich Ele­onóra nevére irt és 8070 pstra biróilag be­csült háznak végrehajtási árvereztetése el­rendeltetvén, annak megtartására első ha­táridőül f. é. oct. 13-a, második határidőül pedig f. é. nov. 13-ka, mindenkor d. e. 10 órakor a biróság telekhivataléban (megye­ház földszint) avval tűzetett legyen ki, hogy a nevezett vagyon a második árverés al­kalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hozzáté­tellel értesíttetnek, hogy az árverés alkal­mával mindegyik 10% pftnyi előpénzt le­tenni, a vevő pedig az ezen betáblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalvá­nyozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek , valamint a becslési jegyzőkönyv ezen bíróság telek­könyvi hivatalában tekinthetők meg. Felhivatnak továbbá mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árvereztetésről különö­sen értesíttettek, a kérdéses házra nyil­­ván könyvekben történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vélik, mi­szerint azt az eladás napjáig e tervszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulasz­­szák, minthogy ellenkező esetben a vételár hirük nélküli felosztásából származható ká­ros következményeket önmaguknak kell tulajdonitaniok. Pest, aug. 10-n 1857. Cs. k. orsz. törvszék. (2142) (3-3) 2720. Az unghvári cs. k. m.-törvszék ré­széről közhirré tétetik , miszerint néhai Sanger Katalinnak f. é. jun. 26-n 2720 sz. a. beadott folyamodására b. Vécsey Gyula birtokához tartozó Szürthen 61. 62. 63 sz. a fekvő nemesi kúriának a hozzá tarto­zandó Zatai földrészen fekvő 30 hold szán­tófölddel együtti elárverezése, folyamodó­nőnek tartozó 2000 pft adósság és járulékai lefizetése miatt elrendeltetett, s ezen árverés­nek foganatbavételére f. évi September 11-ke mint első, és 1857. évi October 12-ke mint második határnap, mindenkor d. e. 10 órára ezen m.­tervszék 31-ik számú hi­vatal-szobájában tűzetett ki. Mire venni szándékozók oly hozzáadás­sal hivatnak meg, hogy a vagyon az első árverésen bíróilag felvett becsáron alul el nem at­atik, és hogy a vevő az ezen va­gyonra zálogképen biztosított adósságokat a tervszék utalványozása folytán a vételár erejéig, átvállalni köteles. A vagyon becslését és az árverési , fel­tételeket venni szándékozók e hivatal iro­dájában megszemlélhetik, és azokról má­solatot szerezhetnek. Egyúttal mindazok, kiknek ezen árve­rési eljárásról különös értesítés nem ada­tott, és ezen vagyonra a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vé­lik lenni magukat, félhivatnak , miszerint jogaikat a vagyon eladatásáig e­gy törvényszéknél annál bizonyosabban beje­lentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételárfelosztás köz­­benjöttük nélkül elővétetni, és ők ez által, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, kizá­ratni fognak. Unghvár, julius 11-én 1857. Cs. k. m. -törvényszék. Árverési visszahúzás. (2135) (3—3) 15707. A f. é. julius 13-án 13110. sz. a. kelt hirdetménynyel közhirré tétetett ön­kénytes elárverezése a Budai József hagya­tékához tartozó ingatlanoknak, némely fen­­forgó körülményeknél fogva nem történhe­tik, s azért a fenntebb említett hirdetmény ezennel érvénytelennek nyilvánittatik. Pest, augustus 22-én 1857. Cs. k. orsz. tervszék. Árlejtések. (2196) (2—3) 369. A sopronyi cs. k. főtörvényszéki el­nökségnek f. évi jul. 1-n 2123 sz. a. kelt leirata következtében az árlejtés elrendel­tetik az 185’/s'ik évre a cs. k. m.-tervszék, a vár. kik. biróság és az álladalmi ügyész­ség hivatal szobáira, úgy a szekszárdi fog­házra kivontató 36 ölnyi tüzelőfának meg­szerzésére. Ezen árlejtés folyó évi sept. 24-n d. e. 10 órakor ezen cs. k. m.-törvszéki elnök­ségnél tartandó, melyre az árverezni kívá­nók azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a feltételek e hivatalnál betekint­hetők. Szegszárd, aug. 17. 1857. Cs. k. m.-törvszék. (1037*) f (3—3) A nagyváradi cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóság részéről ezennel tudtul adatik, hogy az élesdi cs. k. dohány-nagyárulás, melyhez a bélyeg-kis-árulási jog is kötve van, nyilvános csődület utján irati ajánla­tok mellett, az arra alkalmatosnak ismert s legkevesebb árulási jutalmat kérő vállal­kozónak által fog adatni. E fő-árulási hely a maga anyag-szük­ségletét dohányban a nagyváradi cs. k. do­hány-raktárból, a bélyeg papirost vagy bé­­lyegjegyeket pedig a helybeli cs. k. adó­hivatalnál fogja kérni, melyhez dohányvé­tel okáért 19 kisebb dohányárusok vannak­­ utasítva. Forgalma e fő-árulásnak a legközelebb elhaladott évszakban, dohányban 7739 frt 13% kr.,bélyegpapirosban 1505 ft 30 kr., ösz­­szesen 9244 ft 43% kr pp. volt. A kincstár azonban az árulási jutalom kiszámításának alapul veendő hason foly­tonosságáért nem kezeskedik s annál ke­­vésbbé fog az árulási jutalom felemelése pótlólag megengedtetni, s bármily nemű kártalanítási igények figyelembe vétetni. Egyedül a dohány-árulási díjak képezhe­tik az ígéretek tárgyát. Ez árulási hely részére azon esetben, ha a vállalkozó a meg nem kezdhető anyag­­készletét készpénzben kifizetni nem szán­dékoznék, egy állandó hitel fog kiszabatni, mely az előírt mód szerint teendő hason­­értékű összeggel lesz biztosítandó, a meg nem kezdhető készlet a hitelösszeggel egy­­arántu melynek fenntartására a vállalkozó árus köteles, melyet a kincstár raktárából közvetlen fog kapni, az áruláshoz szüksé­gelt többi anyagot pedig időről időre kész fizetés mellett a kijelölt raktárból fogja szedni. A biztosítékot leteheti: a) vagy készpénzben, mely az államadós­ságot törlesztő bankba gyümölcsözőleg be fog tétetni, vagy b) nyilvános státuspapirosokban a do­hány­árusokra nézve megállapított érték­­szabály szerinti értékben, vagy c) a nagyváradi cs.k k. pénzügy-ügyé­­szeti osztály által megvizsgálandó, és a pénzügyi hatóság által elfogadhatónak ta­lált záloglevelekben. A vállalkozók az árulási hely utáni biz­tosítéknak tized részét mint bánatpénzt 40 pftokban lepecsételt s beadványi bélyeggel ellátott ajánlataikba zárva, i. e. sept. 10-n d. e. 10 óráig ily felirattal „ajánlat a meg­ürült élesdi cs. k. dohány-főárulási helyért“ a nagyváradi cs. k. p. v. ker. igazgatóság­hoz benyújtani tartoznak. Az ajánlat az alább következő időm sze­rint lesz készítendő, a­mennyiben a vál­lalkozó jutalomért, vagy­­ jutalom nél­kül, vagy bizonyos évenként az államnak visszafizetendő nyeremény összeg mellett szándékozik vállalkozni, mely utóesetben megjegyzendő, hogy a nyeremény-visszafi­zetés előleges havonkénti részekben lészen fizetendő, minek egyszeri nem teljesítése esetében az árulási jog elvesztése lészen a következés, s ehhez egy az elért nagyko­rúságról szóló adatolt kimutatás, hatósági erkölcs bizonyítványnyal a bánatpénz is melléklendő. A meghiúsult ajánlkozók bánatpénzei a csődületi eljárás berekesztése után a tulajdo­nosnak azonnal visszaadatnak, az elfoga­dott válalkozó bánatpénze pedig vagy a biztosíték letételéig, vagy pedig ha ő anyaglati készletét készpénzért venni szán­dékoznék, az anyag tökéletes előkészlete­­zése idejéig bent fog tartatni. Ajánlat formája. Én alul itt nyilatkozom, miként az élesdi cs. k. dohány nagy- és kis-, és bélyeg kis­­árulását az e részbeni fennálló szabályirat pontos megtartása mellett s különösen az anyag előkészletezésére is vonatkozólag egy a dohány­árulásért . . . századrész­nyi s a bélyegárulást törvényszerű juta­lomért (vagy minden­­ jutalom nélkül, vagy bizonyos nyeremény az államrészei évenkinti visszafizetése mellett, mely visz­­szafizetni szándékolt összeg az ajánlatban kiteendő) üzletre felvállalni kész vagyok. A nyilvános hirdetményben megrendelt mellékletek ide vannak csatolva. _ Kelt .... a maga keze általi neve alájegy­­zése, lakhelye és életjelleme. Kívülről. „Ajánlat“ Az élesdi cs. k. dohány nagy- és bélyeg kis-árulási jog gyakorlatának elnyeréséért, a nagyváradi cs. k. pénzügy-kerületi igaz­gatósághoz. Csődök. (2165) 1 (3—3) 4467. Nagyváradon a cs. k. orsz. tervszék által alulirt napon a nagyváradi sz. kápta­lannak bejelentése s kérelme folytán a nagyváradi néhai nagyprépost herczeg Ho­henlohe Sándor hagyatéki tömege ellen a csrts 26 §. 2-dik pontja értelmében csőd nyittatván, perügyelőül Balogh Lipót hites ügyvéd helyetteséül Bölönyi Albert h. ügy­véd neveztettek ki. Felszólíttatnak tehát mindazok, kik a csőd alá került hagyatéki tömegből bár­minemű igényük lenne, hogy azokat a pel­ügyelő ellen forma s­zerint beadandó kere­setlevél mellett legfeljebb f. évi dec. 28. napjáig ezen cs. k. orsz. tervszéknél jelent­sék be, ellenesetben a netalán őket illető tulajdoni elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak re­kesztetni, s a csődtömeghezi minden igé­­nyüket el fogják veszteni. Egyszersmind pedig a csrts 30 §. foglal­takhoz képest a hitelezők I. 1857. évi dec. 31-ik napjának d. e. 9 órájára az ideigle­nes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnoknak, nemkülönben a hitelező vá­lasztmány választására a 44. §-ban előa­dott következményekrei figyelmeztetés mel­lett ezennel biróilag megidéztetnek. N.-Várad, aug. 17. 1857. Cs. k. orsz. tervszék. (2171)­­ . § / (3-3) 5314. A szegedi cs. k. m.-törvényszék mint csődbíróság által közhirré tétetik, hogy Lyubisics Pál szatócs ellen saját ké­relmére minden ingó , és azon korona­országokban, melyekben az 1853. évi julius 28-n kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan javaira a csőd megnyit­tatott, és perügyelőül Georgievics György ügyv. ur, ennek helyetteséül pedig Mi­­hálfy Ferencz ügyvéd urak kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfölebb 1857. évi oct. 21-kéig ezen cs. kir. megyei törvényszék­nél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtö­meghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett 1857. oct. 22-n reggeli 9 órakor a biróság 61. sz. hivata­los szobájában annál bizonyosabban jelenje­nek meg , mivel különben ezeknek ki­nevezése a csődrendtartás 44. g. rendeleté­hez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. megyei törvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1857 évi oct. 23-ra reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat be­végzése után fog határozat hozatni. Szeged, aug. 13. 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2175) (3—3) 1942. A czeglédi cs. k. szkirói hivatal mint­­biróság által közhirré tétetik, mikép czeglédi lakos Kiss Mihálynak Czegléden találtató összes vagyona ellen saját kérel­mére a csőd elrendeltetvén, tömeggondnok perügyelőnek Szalay Soma h. ügyvéd, en­nek helyetteséül Szűcs­­ Péter h. ügyvéd urak neveztetnek ki, találtató javak mie­lőbbi összeírásával s lezárolásával Kun Bertalan segéd ur bizatván meg. Felszólittatnak tehát a csrt. 30 §. értel­mében mindazok, kiket a csőd alá került vagyonához bárminemű igények illetnek, követeléseiket okmányokkal felszerelve leg­feljebb 1. évi sept. 26-ig e bírósághoz an­nál bizonyosabban bejelentsék, mivel el­lenkező esetben igényeiket el fogják vesz­teni, egyszersmind tömeggondnok s hite­lező választmányt illető teendők elintézé­sére a csődrés 30 és 43 §. értelmében ki­­tüzetik sept. 29-ik napja. Mely végzés szokott módon közhirré te­endő, a kinevezett tömeggondnok s pelü­gyelő és helyettes uraknak valamint a va­gyonbukottnak is kiadandó. Czegléd, aug. 19. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (2190) _ (2—3) 23248. A pesti cs.k.keresk.s váltó törvény­szék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Spiczer Fülöp helybeli bejegyzett gyuszer­­kereskedő összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd f. é. aug. 26. 23248 szám alatt elrendeltetvén , perü­gyelőnek és ideiglenes tömeggondnoknak Walther Gyula pesti ügyvéd úr, helyette­sének pedig Hiross Ferencz ügyvéd úr ne­veztetett. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerül vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1857-dik évi nov. 30-ik napjáig ezen cs. k. keresk. s váltó-törvényszékhez annál bizo­nyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fogják vesz­teni; egyszersmind az ideiglenes tömeggond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasz­tására 1857. évi dec. 4-ik napjának reg. 10 órája a csődrrzs 30 és 43 §§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitele­zők tekintetbe nem fognak vétetni. Értesíttetnek az összes hitelezők, mi­szerint a bukott által igényelt vagyonát­engedés jogkedvezményei felett a folyó 1857-dik évi december 4-dik napjára ren­delt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azo­kat nekik önként meg nem engedik, a büntető birói vizsgálat befejezése után fog határozat hozatni, az az iránti kérvény vagy a törvszéknél vagy a perügyelőnél megte­kinthető. Pest, aug. 26. 1857. Cs. k. keresk. törvszék. (2203) , (2—3) 1733. A sásdi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy 1857. évi ápr. 28-n elhunyt Eckhardt Katalin férjezett Maasz után hátrahagyott összes ingó és a következő koronaorszá­gokban u. m. Magyar-, Horváthországban, Szlavóniában, Szerbvajdaságban és Temesi­­bánságban találtató ingatlan vagyona fe­lett a csőd megnyittatott, perügyelőnek Kissfaludy Károly, helyettesének Galanyák Ignácz Sásdon székelő ügyvédek, mégis Maasz Henrich gerényesi lakos­­ az eladó­­sult nőnek házastársa ideiglenes vagyon­kezelőnek kineveztetnek. Felszólíttatnak tehát mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igé.

Next