Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)
1857-10-01 / 223. szám
Folyó évi augustus 18-án az új igazgatóság alatt határoztatott ahhoz 30 pftnyi ráfizetés. Az uj igazgatóság alatt, mely Csanak József, Szentpétery János fűszer-, és Szabó Lajos vászonkereskedőből áll, azt lehet mondani a legjobb kezek közt van a társulat. Ez új igazgatóság kormányra lépése alkalmával az egykor igen szépen jövedelmezett de bizonyos okoknál fogva megszüntetett sima őrlést ismét azonnal életbe léptette s igy most már a 40 ló erejű gőzgéppel ellátott vállalat naponként 250—300 mázsa lisztet őröl, s a közönségnek is több hasznára válik, mint míg csak finom lisztre dolgozott. A lisztárak a legközelebb sept. 17-n közrehozott árszabás szerint következők: legfinomabb dara nagy vagy aprószemü 13 ft, közönséges dara, 10 ft, legfinomabb 3 számú királyliszt 11 ft 24 fr, 1 számú montliszt 9 ft, 2-ik számú zsemleliszt 6 ft, 3-ik sz. fehér kenyérliszt 3 ft 45 kr, legfinomabb rozsliszt 3 ft 3 kr, fehér rozsliszt 2 30 kr, 0 sz. finom árpakása 12 frt, 1 számú első rendű 9 ft, másodrendű 8, harmadrendű 7, negyedrendű úgynevezett ispotály árpakása 5 frt ppénzben mázsánkint. NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, October 1. * A lovassági-hadgyakorlati táborban Parendorfban f. hó 28-kán egy nagy caroussel-lovaglás tartatott a legmagasb Udvar sátrai előtt, Császár Ő Felsége s a legmagasb Udvar vendégei jelenlétében. Ezután megkezdődött a tábori csapatok hazavonulása. * Parendorfból f. hó 28-ról írják : Tegnap d. u. 4 órakor a Bruck és Parendorf közt fekvő síkon nagy steeplechase volt. A versenypálya két angol mértföldnyi kiterjedésben a brucki majorudvartól Parendorf faluig terjedt, és több nehéz akadálylyal voltellátva. Ezek közt egy 8 láb széles árok egy 3 láb széles és 41/2 láb magas sövénynyel s egy erős 5 láb magas palánk, kettős árkok sat. Csak öt lovag vett részt e versenyben, kik közt b. Orczy huszár százados jön győztes , valamint az ezután következett síkfutásban is. Ez utóbbi alkalommal az a baleset történt, hogy a versenyzők egyike hg. Windischgrätz 4. vértes ezredbeli alezredes, egy a pályán vigyázatlanul keresztüllovagló tiszt által letapostatott és jobb orczáján súlyos sérülést kapott. * A sz. Kapischrán Jánosról nevezett szerzetes megye káptalani gyűlésének választási eredménye: provinciálissá lenni. A gi c Cajus, ez alkalommal illyr részről, ki a pozsegai zárdából egy küldöttség által vezettetett be Budára; őrré: Kostroschitz Passkal, német - magyar részről; tanácsosokká: Kirchmayer Domokos, és Klassanovic Márk illyr részről, Becker Péter és Hantken Mansvet németmagyar részről. A választásokkal együtt a provinczia százados örömünnepét is megülték. * Az óbudai missiót, mely f. hó 13-kán vette kezdetét s 20-kán befejeztetett, ez idén gr. Coudenhove, Tencher, Kooss és Ondroucsek redemtorista atyák tartották. A missió fénypontjai közé tartozott az itteni kath. szüzek egyletének áldozása. A magyar ajkú kath. hivek, kik legnagyobb részt hajógyári munkásokból álltak, az elöljáróság részéről engedélyt nyertek, hogy az esti szokott munkaszünetnél egy óranegyeddel előbb eltávozhassanak, s ők e szabadságot valódi vallásos érzület ösztönével kivétel nélkül a szent beszédek buzgó meghallgatására használták. * Humboldt Sándor „Koszmosz a világ egyetemes természeti leírása“ czímű nagyhirű munkájából Miksits Imre úr magyar fordításának első füzete épen most jelent meg. E fordításból lapunk mutatványokat hozott, s a magyar olvasóközönség, melyet alig szükséges Humboldt világhírű művének becsére bővebben figyelmeztetnünk, e fordítás értéke iránt is tájékozhatta magát. A kiadó fordító a kiállítási tetemes költség tekintetéből az egész mű megjelenhetését biztosítandó, arra aláírást nyitott, s e szerint az első füzet átvevője kéretik magát az egész mű, vagy legalább a HI. könyv átvételére aláírásilag lekötelezni, s egyszersmind az 1—5 füzetért 3 ft 20 krt p. p. azonnal lefizetni. Az egész mű körülbelül 30 füzetet teend, előfizetési ára 16, bolti ára 20 ft p. p. Kapható a fordítónál 3 korona utcza 3. sz. a. és Ráth Mór bizományos könyvárusnál a váczi- és kishiduteza sarkán. * A „Religio“ tegnapi száma közli Wisemann bibornok angol hymnusának pályakoszorúzott fordítását Gyurits Antaltól. Versszakai közöl több sikerült ; a rímek néhol gyöngék, a kifejezés azonban természetes, és többnyire megfelel az egyházi ének méltóságának. Az ötödik versszak e sorait: „Mint villanynyal egy percz alatt Meszsze szárnyal a gondolat.“ helyesebbnek találnák átvitt értelemben igy : „Mint a villany egy perez alatt ami a mértéket is tisztábbá tenné. A nevezett szerkesztőség e világegyházi hymnus első versszakához írandó dallamra, vegyes karra alkalmazva, pályázatot nyit. Jellege egyházias és nemzeties legyen, mert e melódia használata templomi és templomon kívül leend úgy, miként például az „Isten tartsd meg“ remek melódiáé. A pályazenék beküldésének határideje octoberló vége. A legjobb mű jutalmául egy magyar főpap 6 db aranyat, a kiadás fedezésére pedig egy magyar világi úr 10 db aranyat ajándékozott. g. Legközelebb egy fiatal iparosunk Oberliszt József mézeskalácsos legény, ki özvegy Schick Anna mesternő műhelyében dolgozik, bibornok-primás ő eminencziájától dicsérő és ajánló oklevelet volt szerencsés nyerni. A nevezett legény volt t. i. megbízva azon díszgyertyák elkészítésével, melyeket ö. eminencziája a múlt hóban történt nagyszerű búcsújárás alkalmával Mária-Czellbe vitt, ott azokkal a boldogságos Szűz szobrát megérinté, és azután viszszajövetkor részint templomoknak, részint magas állású személyeknek ajándékozott. S miután ezen gyertyák , melyeken virágok , czimerek, felírások, képek stb. domborművekben voltak láthatók, átalános megelégedést és tetszést nyertek , az ügyes és szorgalmas iparos az említett kitüntető oklevél nyomán alkalmasint nem sokára a mesterek sorába lépendő. Jövő szombaton vagy vasárnap fog a pesti, most már teljes hat osztályú főreáliskola növendékeinek a beálló tanév kezdetét megelőző isteni tisztelete a szent lélek segélyül hívásával a belvárosi plébániatemplomban megtartatni. Mire a tanuló ifjúság, tanári kar és egyházi személyzet ünnepélyes bevonulását tartandja a zöldkert utczában ujdon épült nagy iskolaházba, mely ugyanakkor leendő rendeltetésére egyházilag be fog szenteltetni, és alkalmi beszédekben mind a tanuló ifjúságnak mind pedig a többi jelenlevő közönségnek e nap fontossága és ezen, Pest városának nem csekély áldozatába került és kerülendő tanintézetnek az életre kiható működése előadatai. Mint hallik, ez iskolába a beírások máris oly sűrűk, hogy ha az új épület a kezdődő iskolai évre meg nem nyittatik vala, az intézet helyszűke miatt nem lett volna képes a jelentkezők nagy számát befogadni. * Wild a mindeddig fölül nem múlt énekes , kinek neve a pesti művészetbarátok előtt sem ismeretlen, közelebb félszázados jubilaeumát fogja Bécsben megünnepleni. Wild működésének ötven éve alatt több mint háromezerszer lépett föl. Jellemző az akkori műviszonyokra, hogy Wild, kit a drámai énekben még máig sem közelített meg senki, soha sem kapott többet 4000 pft évi fizetésnél és két féljutalomjátéknál, s hosszú érdemdús működése után nyugdíjat sem húz. Jubilaeumi föllépése is jótékony czélra történendik. * F. Zemplénből írják a „M. S.“-nak: kassai püspök Fábry Ignácz ur ő excsa f. hó 20-án szentelte fel Hrabo ezen az uj templomot, melyet Malonyay Apollonia,néhai Malonyay Imre ur özvegye emeltetett a tűz által elpusztított régi épület romjain. A szertartás végeztével, mely nagy számmal ide sereglett nép jelenlétében hajtaték végre, a nevezett asszonyság kastélyában 100 személyre fényes ebéd volt. 7 órakor az egész kastély és udvar fényben úszott, s műkedvelői előadás fejezte be az ünnepélyt. * Párisba a Szajna és Marne kerületből egy pornó érkezett, kit a tudományos akadémiának is be fognak mutatni. E nő pár nap előtt vihar alkalmával a mezőn egy tehenet őrzött. A vihar növekedésével egy fa alá futott, de e perezben csap le a villám, a tehenet megöli, s a nő is öntudatlanul a földre bukik. A vihar elvonultával a szomszéd falubeliek segítségével a nő visszanyerte eszméletét. De a legnevezetesebb az volt, hogy midőn a nő ruháit fölnyitották, keblén a tehénnek világos képét lehetett szemlélni. (Kétségkívüli, hogy a csodát a photographiai képekhez hasonló tünemény idézte elő. Egyébiránt majd megfejtik az akadémikus urak. A vizsgálódás mezeje ezúttal igen érdekes.) TÁRCZA. EGY ÉVI HÁZASSÁG. REGÉNT CARLEN EMÍLIÁTÓL. III. RÉSZ. XIV. (Folytatás.) — Én szerelmes! kiálta föl az ezredes, ak! ördögbe is, a tréfa nem rész. Nem tudod kedves Adriánom, hogy én a győzhetetlenek közé tartozom ? — Azt hivom ma estig, de ez estre az ellenkezőről győződtem meg; szerelmes vagy, a minő csak ember lehet. Hiába tagadnád, ismerem e betegség kórjeleit, s te annak végső lázrohamában vagy. De hát telkemre, mi szégyen volna abban, ily szép nőt szeretni, kiben én magam is, én hidegítész, csak egy hibát tudtam fölfedezni, mely kétség kivül onnét jó, mivel neked akar tetszeni ? — Ismét tévedsz! A félénkség, melyet Laviniánál észre vettél, épen a legtermészetesb nála Irányombani viszonyában, mig az, mit szemeiben föfedezni véltél, csak szive alamizsnája, de korántsem mély érzelem tanúbizonysága. — Lehetetlen ! kiálta föl a gróf megütődve. — És mégis úgy van, viszonzá az ezredes némi türelmetlenséggel. Mi meglepő van abban ? Nem lehet az ember boldog szerelem nélkül ? Az ember kölcsönösen becsüli egymást, társalog, úgy él mint két bajtárs együtt, s mindezzel beéri, ha csak barátaitok nem fáradoznak észrevétetni veletek, hogy az egész viszony csak látszatszerű. — Kedves Hermannom, a mit mondasz, mind nem igaz; te nem vagy boldog ; te nem elégszel meg, s amint jellemedet ismerem, ily tréfában én több szomorút mint mulatságost látok: beszélj komolyan, mert látom, hogy szenvedsz. — Hallod, Adrián, te éleselmű vizsgáló vagy s hosszabb ideig kell nálunk maradnod, két dologból azt jósolom, hogy a való nem sokáig maradhat rejtve előtted, úgy hogy, mint barátomnak s gyöngéd férfinak jobbnak tartom mindent megváltani. Köztem és Lavinia közt különös viszony létezik, vagy hogy jobban mondjam, az csak kötelességszerű és ideiglenes; mi csak a törvény előtt vagyunk férj és nő. —* Elment az eszed ? — Teljesen eszemen vagyok. Felfogod-e már most, hogy Lavinia magaviselete irányomban egészen olyan a minő lehet, állása velem szemközt ily hamis lévén ? — Ha igazat mondasz , meg kell vallanom, hogy ő helyzetébe ritka tapintattal és méltósággal találja bele magát. De megengedsz még egy kérdést ? — Nem, mindent megmondtam, s többé semmire sem felelek; e különös helyzet indokainak az egész világ előtt titokban kell maradniok, arról többé ne szóljunk; de, miután most tudod a dolog mibenlétét, szolgáltass neki érdemlett igazságot; igen nehezen esnék, ha látnám, hogy őt félreismered. — Csak egy szót: kettőtök közöl melyikben van a hiba ? — Egyikünkben sem, vagy mindkettőnkben, amint tetszik, mi nem tehetünk róla; mi nem szeretjük egymást. — Engedd meg, hogy abban kételkedjem, de magamnak tartom meggyőződésemet, s nem vagyok oly oktalan, hogy közbenjárást kisértsek meg ; a ti dolgotok egymást kiismernetek. — Oh! gondolá az ezredes, fölkelvén s barátjától búcsút vévén, arra nem lesz időnk. Azonban visszatérve szobájába, gondolatai folyama visszavezeté őt azon pillanatra, midőn a felügyelő oly alkalmatlan időben lépett a szobába a grófot bejelenteni, s visszahivá emlékébe mindazt, a mi ez őt annyira fölizgatott estre történt ; emléke mindig ugyanazon kéjjel rajzolá eléje; mindig ugyanazon szavak hangzottak fülébe ; mindig hallani hívé amaz elfogódott, kérő hangot, melylyel Lavinia mondá: „Hermann, legyen ön méltányos ; e levél megalázó reám nézve, érti ön ? Nem akarom, nem, nem akarom hogy azt ön olvassa.“ — Nem értem, mondá magában, miért adott oly kiváló hangnyomatot ez ön szónak ? „Nem akarom, hogy azt ön olvassa.“ Volt kifejezésében valami, mi bizalmat parancsolt, talán még inkább mint azt maga a levél tette volna. — De vájjon kinek hajlandó az ember kevésbbé megvallani oly dolgot, mely megalázó, annak-e a kit szeret, vagy annak a ki iránt közönyös ? Oly kérdés, melyet az ezredes megoldani nem tudott, mert emlékében egész életén végig menvén, semmit sem talált a mi őt megalázta, vagy minek bevallásától ő vonakodott volna. Aztán képzelni ügyeknek oly körülményeket, megalázó helyzeteket, melyekbe akaratunktól független események ragadnak. Haszontalan fáradság! Lavinia a legutolsó lény volt e világon, kiről föltehette volna, hogy ily eseményekbe vegyüljön : szive tisztasága, jelleme emelkedettsége minden gyanút kizárt. Hermann minden találgatásról lemondott, mert egy legyőzhetlen hatalom mindig uj körülmények összevetésére ösztönző, melyekbe mindinkább elmélyedett. — Eszemen vagyok, vagy megbolondultam ? kérdezé végre magamagától, menekülni akarván mindazon csalképektől, melyek ostromlák, s hánykolódva ágyában. Adrián forgatá el fejem átkozott sugallataival ? Én, én, három hó után ! ... oh! nem; az igen is nagy esztelenség volna; már az is elég bolondságra mutat, ha annyira jutottam,hogy e kérdést tegyem magamnak, holott kilenc hó múlva többé nem leszünk. . .. „Hermann, hallgasson meg és legyen méltányos; e levél megalázó rám nézve.“ Hogyan! ismét viszszatérek e szerencsétlen szavakra! Huh! mily hőség! megfulok ! De az ördög is látott ilyet! négy vastag takarót adni az embernek. ... Ez valóságos gőzfürdő! de nem , hiszen csak egy paplanom van. .. . Adrián költő, mindenütt regényt lát, szegény ördög! de csak egy parányi józan észszel is az ember nem rohan hanyathomlok ily hálóba. „Nem akarom, nem akarom, hogy azt ön olvassa.“ Kárhozat! mi nyomom gyöngeség! Valóban szeretném tudni, hányszor fogom még e szavakat ismételni. Bah! egy kis lázam van, ez az egész, és nincs víz, egy csep tíz sincs! a kanna egészen üres ! AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs. A „Gazza di Milano“ most hivatalosan jelenti, hogy a cs.k. Apostoli Felsége f. hó 8-ki legf. határozata által egy leszámítoló banknak Lombardia számára leendő felállíttatását elvben legkegyelmesebben jóváhagyta. A lombardveren ezei vasutak igazgatósága egy hirdetményben közzéteszi, hogy a közönség közé jutott fuvarszállítási díjak az említett pályákon hamisak , miután az ilynemű tarifát még nem adott ki. A külföldi biztosító társulatoknak Austriába bebocsátása, mint a „Bérs. Bors. Ztg“ írja, nemsokára be fog következni, és még a porosz kormánynyal is folynának tárgyalások, melyek örvendetes eredményt ígérnek. — Az „A. A. Zig“-nak Rómából sept. 16- káról írják, mikép Schrader atya a tudós jezsuita az nap utazott el Bécsbe, ott az ifjú papoknak, kik tudorságra s hittani tanárságra készülnek, a dogmatikát fogván előadni. Gudi domonkosrendi atya már néhány nap előtt utazott el ugyanoda; ő onnan meghívást s ő szentségétől azon megbízást kapta, hogy az ottani főtanodában aqrinci sz. Tamást magyarázza. A thomistikai hittan jelesebb képviselőjét nem lehetett volna találni. Állítják, mikép egy ferencz rendi tudós is meghivatott Bécsbe, hogy Duns Scotus theologiáját képviselje. Ebből látszik, hogy a hittani tanulmány Bécsben , a bibornok hg érsek befolyása alatt s Ferencz József Császár ő Felsége magas érzületénél fogva nagyszerű mérveket kezd fölvenni. — A nemzeti bank hirdetménye az uj austriai pénzláb szerinti bankjegyek kibocsátása s a pengő pénz láb szerinti bankjegyek beszedése iránt legközelebb váratik. — Salzburgban sept. 21-kén nyittatott meg a németországi és austriai összes katholikus egyletek közgyűlése. A 100 küldött közt van 9 Bécsből, 9 Gratzból, 13 Tirolból, 15 Felső-Austriából, 17 Bajorországból, 10 Kölnből, 13 Salzburgból és 14 a bel- és külföld más városaiból. A benyújtott indítványok közt vannak a következők a sajtóra vonatkozólag : „Tekintve a katholikus sajtó fontosságát, az ellenes sajtó szellemi ügy mint anyagi erőfeszítései ellenében, indítványozza a bécsi Severinus-egylet. A közgyűlés ép úgy az éjszaki és déli Németország számára a megfelelő sajtóközlegeket, mint különösen Austria számára a Severinus-egylet által nevezetes áldozatokkal életre hívott „Oesterreichischer Volksfreund“-ot (egy Bécsben megjelenő politikai napilapot) elterjesztés és támogatás végett erélyesen ajánlja. A Severinus-egylet Bécsben, Hofbauer, irodafőnök.“ — „A katholikus közgyűlés szíveskedjék elhatározni, mikép a Fius, Vincentius, Bonifacius, Borromaeus, keresztény művészet-, legény- és más egyletek összes jelenlevő küldötteinek szivükre köttetik, hogy hazájukba visszatértük után különös feladatukká tegyék, hogy azon lapot vagy lapokat, melyek lakhelyükön megjelennek s a kathelyeknek megfelelnek , minden rendelkezésükre álló eszközzel ajánlják, s azok elterjedését erejök szerint eszközöljék , különösen pedig beiktatványok által támogassák. Brentano Károly Ágoston.“ — „A kath. egyletekbe fölvétetés föltétele közé soroltassék az is, mikép a fölveendő tag kötelezze magát, hogy semmi rész lapot vagy könyvet nem veend, s kivéve ha fontos okok kívánják, nem is olvasand, valamint hogy másokat is ereje szerint a rész iratok vételétől és olvasásától vissza fog tartani. Linzi kath. közp. egylet.“ K 0 L F 0 L D. Anglia. London , sept. 27. Mindazon Indiából érkezett magánlevelek, melyeket a „Daily News“ közzé tesz, igen hevesen kikelnek a főkormányzó Canning lord ellen. Ezen levelekből következtetve Canning lordnak öröme telik a lázadás növekedése, s terjedésében azonban ezen levelekben némely oly állítások is foglaltatnak, mikben nyilván némi kisértet-látás is tükröződik vissza. így egy kalkuttai lakos aug. 7-ről páni rémüléssel igy ír: „Kormányunk bárgyusága oly szemtelenekké tévé a lakosokat , hogy fényes nappal mindennemű ármányok koholtatnak. A városban tömérdek gazok gyűltek össze. A békebírák nem átallják azt állítni , hogy törvényesen semmit sem lehet tenni ezen csőcselék ellen , s a törvényhozó tanács ugyanezen törvényt tökéletesen kielégítőnek nyilvánítja. Több ravasz hinduk lerajzolják a vár tervét, összeszámítják s megmérik az ágyúkat; tetten kapatván, a békehíre elé vitetnek, s puszta megintéssel bocsáttatnak, el. A Vilmoserődben mindenféle rongy nép jár-kel, s összeköttetésbe igyekszik lépni az audhi királylyal. Canning lord nem örömest lép föl szigorúan ; általában semmit sem tesz, mig csak nem ösztönzik valamire; így sürgetőleg kérték őt, hogy hirdettesse ki a haditörvényt, s ő természetesen vonakodik ezt tenni. Egyik ember a másik után eléje vitetik, s áruló levelezésekkel vádoltatik ; de ezen embereket nem szabad bántani, és saját magán muriséje, kinek et egy szép reggel a reggeli után agyon kelle szúrnia, keményen megdorgáltatik , de megkorbácsolás, vagy felakasztásról szó sincs. Két személyt épen akkor csíptek el, midőn a Vilmoserődben az angol zászlót levették, hogy a próféta zöld zászlóját húzzák fel, ennek 13,000 fürge ifjú szánára jeladásul kelle szolgálnia, az erőd megtámadására. Csupán az európai csapatok fellázadásátóli félelem volt képes a főkormányzótól kicsikarni az azok kivégeztetése iránti parancsot. A „Globe“ ma az Indiábani helyzetről így nyilatkozik : „Noha bizton reméljük, hogy nem fogunk többé valamely nagyszerű balesetről értesülni, mégis óvnunk kell olvasóinkat, hogy ne adják át magukat azon reménynek, mintha a legközelebbi két hónap alatt határozottan kedvező tudósítások fognának érkezni. Hihetőleg a legközelebbi posták tudósításai is ily vegyes jelleműek lesznek. Épen nem remélhetnünk határozott jobbrafordulást October 3-dik hete előtt, midőn az Angolországból elküldött erősbítések első erős csapatja megérkezendik a lázadás színhelyére. Azon új indiai sereg, melynek a brit felső ■séget helyre kell állítnia, júl. 1-jén kezdte elhagyni partjainkat. Gyaníthatólag ezen hét folytában fog megkezdődni annak Indiábani kiszállása , s a szállítóhajók 3 hónapig szinte szakadatlanul, naponkint mintegy 400 embert szállítandnak ki. Sir Cotlin Campbell, táborka-NBA