Budapesti Hírlap, 1858. március (49-73. szám)

1858-03-02 / 49. szám

49 Mártins 2.1858. Pest Kedd, Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt, — A hi r'd e t é9s e k ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig-,4 kr( szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Sicrkcsatíi iroda: Egyetemutcza 1-sö sz. a. 2-ik emeleten. sz. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentes tve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDIPESTI Előfizetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor- dással martins hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szét­küldéssel .... 1 — 40 — Pest - Budán naponkinti házhozhordással martins- jnnlns négy hóra ... 5 — Ä0 — Postán naponkinti szét­küldéssel ..........................6 — 40 — \ Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: — Jótékonyság. — Po­litikai napiszemle. — Magyarország 1857. XIV. — Erdőrendezésünk törvényes alap­jai. I. Levelezések: Rábaköz (Rába szabályo­zás. Folyt.) Békés-Csaba (Vasút­építési mozgalmak.) — Becs (A maroni- ták adománya a fogadalmi templomra. — A hitelintézet a rorsjátéki részjegyeket aprilban adja ki. Bécs nagyobhitása. Napihirek és események. (Gazdasági s kisdedóvó egyleti közgyűlések.) Külföld: Anglia. (Bemard perének elő- leges tárgyalása.) Francziaország. (Vegyes hírek.) Olaszország (Brof- ferio előadóvá választatása a külföldi feje­delmek elleni összeesküvéseket illető tör­vényjavaslat ügyében.) S p anyolor- szág. (A cortesgyülés megnyitása.) TáviratitudÓBÍtások — Pest városi ig. főorvos havi meteorologiai és egésségi jelentése. — Gazdasági hirék. — Színházi elöadáöok. — Bör­ze. — Megérkeztek. — Duna- vízállás. T á r c z a : (V ádokmány a Napoleon esászár élete elleni jan. 14-diki. merénylet ügyé­ben. Folyt, és Vége.) HIVATALOS RÉS&, Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. februáf' 15-ki legfelsőbb határozata által az austriai tffr téneti nyomozás számára a bécsi egyetemnél fönnálló intézet által fényképészet segélyével ki­adott Monumenta graphica medii aevi ex archi- vis et bibliothecis Imperii Austriaei két első kö­tetének egy példányát legkegyelmesebben elfo­gadni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 18- ki legfelsőbb határozata által Duschern György schilderni tanítót Felső-Austriában , az iskolattgy körüli hosszuévi dicséretes működése elismerésein, koronás ezüst érdemkereszttel leg­kegyelmesebben földiszlteni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 19- ki legfelsőbb határozata által az állami-hitel- és központi udvari könyvvivőségnél megürült al- udvari könyvvivői állásra rendszerezett javadal­makkal S t u 1 i e r Józsefet, ezen udvari könyv- vivőség számvivő tanácsosát legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. fökormány Dömötör Alajos pénztár­nokot számvivöségi segéddé a budai cs. k. országos főpénztárnál, és Siebenhuener Ferencz szám- vivőségi segédet H. oszt. pénztárnokká ugyanott ki­nevezte. A cs. k. orsz. fökormány a budai cs. k. kamarai levéltári hivatalnál megürült I. osztályú sorjegyzöi állomásra Rupp Jakab II. osztályú sorjegyzöt ki­nevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály az ugyanazon kamarai levéltári hivatalnál meg­ürült következő állomásokra, u. m.: egy II. oszt. sorjegyzöi állomásra Széplaky Ferencz Hl. oszt. sorjegyzöt; egy III. oszt. állomásra K r i z b a y Ede I. osztályú mutatókönyvvivőt; egy I. oszt. mu- tatókönyvvivöi állomásra Plaveczky Ferencz H. oszt. mutatókönyvvivőt; egy II. OBZt. mutató könyvvivői állomásra Szigetváry János levél­tári Írnokot; egy irnoki állomásra Jankára György I. osztályú járulnokot, végre egy I. oszt. járulnoki állomásra L e d n i t z k y János II osztályú járulno­kot ideiglenes minőségben kinevezte. NEMHÍVATALOS RÉSZ. Lévai Henrik ur az első magyar általánosan biztosító társulat vezénylő igazgatója a Főher­czeg Albert Főkormányzó ur ő cs. Fensége ál tál a szűkölködő iparosok javára alapiott segély­töke részére száz pengő forintot ajándékozott és pedig ez összeg felét Buda, felét Pest részére, és azt a budapesti cs. rendőrigazgatóságnál be­fizette. Pest, mártius 1. # (Politikai napi-szemle.) Az angol parla­ment tiz napra elnapoltatott, hogy az uj ministe­rek betalálhassák magukat uj hivatalukba. Ez reájok nézve szintoly kellemetlen munka lehet, mint ha valaki uj szállásba költözik, b már is ott találja a fölnrondást, mely szerint e szállást rö­vid idő múlva oda kell hagynia. Az uj ministe- rium első teendője az leend, hogy Walewski gróf jegyzékére feleljen ; ez nem igen nehéz föladat! Malmersbury lordról az egéBZ világ tudja, misze­rint Napoleon császárnak oly htt és jó barátja, hogy bátran vegyíthet egy adag „erélyt“ ama válaszba a nélkül, hogy az valakire, legkevésbbé a tuileriák kabinetére, rósz benyomást tehetne. Ha a színpadon valamely vén apa, kiről a néző tadja, hogy gyermekéért él hal, valami „mesalli­ance“ vagy afféle miatt iszonyú lármát üt, s úgy tesz, mintha egész környezetét fel akarná falni, a közönség csak mosolyog rajta, s igy moso­lyogni fog akkor is, ha az uj angol külügyminis- ter igen erélyes kifejezésekben magyarázza Francziaországnak a britt menedékjog szentségét. Sőt a „Times“ már is azt jelenti, miszerint az összeesküvési bili nem sokára ismét tanácskozás alá fog kerülni, s igy Páriában csakugyan meg lehetnek elégedve a dolgok állásával. Hanem egy bökkenő mégis van! Az angol lapok t. i. azon hirrel lépnek elő , miszerint Derby lord a kis John; Russellel egyezkedvén, ennek gyámo- litására számolhat, Russell maga, miként tud­juk, tekintélyes politikai személyiség, de pár­tot nem képvisel, s nagyobb sulylyal csak ak­kor bir, ha a radikálokkal egyesül. Ezek pedig ingyen nem adnak semmit, s ha az uj kabinetet gyámolitják , ettől viszontszolgálatokat fognak kívánni. Mindezeknek daczára még sem hiszi senki, hogy a torykabinetnek hosszú élete lehet; de aztán ? Vagy Russel következnék a radiká­lokkal, vagy Palmerston, de nem mivel az ország rokonszenve ismét feléje fordult, hanem faute de mieux, azaz mivel ellenei nem képesek kabine­tet alakítani; a nemes lord — miként a német mondja — Nothnagel lenne, melyet az ember el­dob, mihelyt rá nincs többé szükség. Dániában nagyon Őrülnek azon, hogy Disraeli az angol kabinetbe lép, azt remélvén, miszerint a dánok iráat még most is azon rokonszenvvel viseltetik, melyet az 1848—1850-ben a háború alatt az alsóházban irányukban tanúsított. E ro- konszenv, ha csakugyan létezik, azonnal elide- genitené az uj kabinettől az egész német szövet­séget, mely a hannoverai indítvány elfogadása által azt tanusitá, hogy csakugyan komolyan hozzá akar látni ezen évekig tartó viszály be­fejezéséhez. Két dán minister Krieger és Andrä vissza akart lépni, mert a tiszttársai által Német­országnak tétetni szándékozott engedményeket ellenezte ; ma úgy hallatszik, hogy e két ur hi­vatalban marad, ki engedett ? ők e vagy pedig collegáik ? Tán ez utóbbiak is uj bátorságot me­rítenek Derby és Disraeli hatalomra jutásából ? ! A tnrini kamra választmánya már erősen fog- lalkodik az uj törvényjavaslatokkal s ha már eleitől fogva nem igen kedvező hangulat ural­kodott azok iránt, a legújabb angol események a rósz kedvet még növelték. Belgiumban ellenben 80 szavazatnyi többséggel elfogadtatott azon tör­vényjavaslat, miszerint idegen fejedelem elleni sértés esetén a hatóság ex officio fölléphet a nél­kül, hogy a sértett rész panaszát bevárná. Egy rajnai lap bécsi tudósítója azt akarja tudni, miszerint munkahiány következtében déli Francziaországban igen aggasztó hangulat ural­kodnék, úgy hogy a hatóság zavaroktól is tart. E hir eddigelé elszigetelten áll és sehonnan sincs megerősítve. Madridban a cortesgyülés e hó 19. ismét|egybe- gyült ; uj ministerkrizis óriási léptekkel köze­ledik s a küzdelem most annál élénkebb , mivel a közbenső pártárnyalatok mindinkább eltűnnek s a politikai körök vagy a szélső reactio vagy a szélső demokratia zászlaja körül csoportosul­nak. E szélső pártok összekoczczanása rémítő lehet, ha idejekorán fölülről közbenyuló erélyes, de ildomos akarat ez összeütközést föl nem tar­tóztatja. Magyarország 1857-ben. XIV. Az egyesületi élet mezején, mely kiterjedt társulati vállalatokra nézve a két testvérvárosban találja természetes központját, az 1857-ik év szintén siker nyomait hagyá hátra, s ennélfogva nem egy újjá- és átalakítást és reményteljes magvetést kell jelentenünk. A magyar gaz­dasági egyesület, melynek alapszabályai legfelsőbb szentesítést nyertek, végrehajtá el­nöke és bizottmányainak megválasztását, s most készül az uj alapokon tevékenységét megkez­deni, melytől az egyesület által képviselt érde­keknél fogva kedvező eredményt várhatni. Egy további egyleti intézet, mely előtt a közhasznú működésnek széles mezeje nyílik, azelsőma- gyar általános biztosító társulat. Azon rendkívüli fordulat, mely utolsó időben a pénz- és hitelviszonyokban bekövetkezett, kész- teték amagyarkereskedelmi bankot, hogy alapszabályait revisió alá vegye, s uj alap­szabály-tervezetet nyújtson be, mely az alsó aus­triai leszámítoló társulat alapszabályai szerint lévén szerkesztve, az összes hitellel élők együt­tes kezességének elvén alapszik. Továbbá en­gedményért folyamodtak egy tyuktenyésztö és nemesítő egy letnek, valamint egy lo­varda építésére éB üzletben tartá­sára mint halljuk már engedélyezett e g y 1 e tnek alapítására Pesten,továbbá egy vadász- és ló­verseny egyletnek a lótenyésztés emelése végett! alapítására Szolnok me­gyében, és egy borkereskedörészvényes társulatra Egerben, mely utóbbi terv azonban mint látszik ismét fenakadt. Hogy az esztergomi csizmadiáknak is készül egy egylete alakulni oly czélból, hogy az anyagsze­reknek nagyban bevásárlását s azoknak a részvé­nyesek Bzámára lehető olcsón kiszolgáltatását eszközölje, ez már mint annak tanúsága is érde­mel említést, hogy a tőkék egyesítése által esz- közlendő előnyök fölismerése már az iparos osz­tályban is mindinkább lábra kezd kapni. Végre a társulatitestületek igen számos csopor- tozatát képezik a beteg-és halottegyle- tek, melyek czélja a gyógyítási éB temetési költsé­geknek tagjaik számára leendő fedezése, b me­lyek közöl Pesten Budán ez évben is több kelet­kezett ; azon hátrányok tekintetéből azonban, melyek a társakozási erők szétforgácsolásával járnak, ezen egyletek közöl többnek összeol­vasztása saját érdekükben igen kívánatos lenne. Elemi viszontagságok közöl jégve­rés az 1857. év folytán e közig, területen csak kevés fordult elő, és ezeknél is a hatás szeren­csére csak kis tájrészekre szorítkozott. V i z á- radásoktóle közig, terület a mondott évben egészen mentve maradt; ellenben fájdalom igen sok tűzvész fordult elő, s a közjótékonyságot a szerencsétlen szüköldödő lakosok javára sok­félekép igénybe kelle venni , kiknek gyámolí- tására részben a közigazgatási területen, részben az egyes megyékben, kegyes a lómányok gyűj­tése rendeztetett. Pest-Buda fővárosokban a fenálló oltóintézetek gyorsan kész és sikeres se­gély által tökéletesen kielégítőknek bizonyul­tak be. Sajnálatos jelenség, hogy a vidéken elő­fordult tűzvészek nagy részénél a gonosz akaratú gyújtogatás iránti gyanú többé kevesbbé alapos volt. Ezért Fehér megyében a rögtönbiróság újra ki lön hirdetve, s 6 egyén, kikre a gyújtogatás rábizonyult, rögtönitéletileg kivégeztetett. A he­lyi hatóságoknak ezen baj elfojtása végett min­denütt a legszigorúbb őrködés, valamint a csa­vargó és veszélyesekül ismert egyének fölötti legszorosb felügyelet lön meghagyva. Megnyugvással lehet az 1857. évi egésségi viszonyokra tekintenünk vissza. A közig, terület lakosságának egésségi állapota átalában kedvező volt. Legközelebb a kanyaró janu­árban járványos jellemet vett föl, s a sajátszerü időjárási viszonyok s a légnek erős ozontar- talma mellett egészen júniusig eltartott; azon­ban mégis átalában ezen kór jelenetei s folyama igen szelídek voltak. Leginkább el volt terjedve ezen ragály maga Buda városában, hol körülbe­lül 750 gyermek esett abba, s annak következté­ben 52 halt meg. Továbbá még Monor s Hidegkút, Pest-Pilis megyei helységekbeu, valamint Bor­sod megye több helységeiben is, mint: Szalonna, Lak, Bánfalva, Várkony, és Sz.-Péter, vér has­járvány — Ocsán (Pest-Pilis megyében) pedig köh-hurut-járvány észleltetett Az előbbi­ben öszvesen 231 egyén betegedett meg, kik kö­zöl 163-an gyógyultak föl, s 72-en (tehát szinte egy-harmad) haltak meg ; az utóbbiban 34 sze­mély betegült meg, kik közöl 2 halt meg abban. A hasznos házi állatok egésségi helyzete, ezen év folytában szintén különösen kielégítő volt. A mezőgazdára nézve rettentő, s évek óta mindig visszatérő marhavész 1857-ben, az egész közigazgatási területen seholsem volt észrevehető. A szarvasmarhák és sertések 1 é p- fenéje, sa lovak r ü h e ugyan valamint minden, úgy ezen évben is, mint az időjárási vi­szonyok következménye, gyakran helyi vagy szórványos baj gyanánt merült föl, azonban a nélkül, hogy különösen elterjedt volna, a meg- kivántató egésségrendőri s gyógyászati rend­szabályok alkalmazása által sikerrel elnyo­matott. A mi a közigazg. terület egéBségügyi személyzetét illeti, az összesen 340 orvos- tndor, 310 sebész, 195 baromorvos, 711 bába, s 113 nyilvános gyógyszertárból áll. Nem érdek­telen ezen személyzetnek a fővárosok s a sikföld közti szétoszlása, ugyanis esik : * Pestre Budára, a megyékre Orvostudor í ~~ Sebész Baromorvos Bába Gyógyszertár E szerint Pest egyedül ugyanannyi orvost mu­tathat fel, mint a közig, terület 9 megyéje össze­véve, s szinte 8 szór annyit, mint Buda, s általá­ban a közig, terület összes orvosainak 47, sebé­szeinek 20,6, baromorvosainak 7, bábáinak 21, s gyógyszertárainak 12Va petjét bírja. Pest-Buda kivételével, a megyékben körülbe­lül esik : G mértf. s 9331 lakosra „ 6774 „ 160 21 159 64 27 219 14 4 177 160 63 498 14 9 89 1 orvos 3'/2 1 sebész 21/2 1 baormorvos 3 1 bába 1 1 gyógyszert. 6 „ 2979 „ ■P . „ 16,670 „ Már ha szinte általában ezen viszonyok tür- hetőleg kielégítők is, mindazáltal az orvosi sze­mélyzet egyenlőtlen szétosztásának hiányai itt- ott érezhetők. A közigazgatási terület gyógyintézeteit illető­leg megjegyezzük, mikép a magas belügyminis- teriumtól eredt azon rendelet értelmében, mely ama föltételeket szabályozza, miket a kórházak­nak be kell tölteni arra nézve, hogy nyilvános beteg intézetekül ismertessenek el, melyek szá­mára a be nem hajtható, betegápolási kiadások ezentúl országos segélyforrásokból megtéríten­dők, a következő öt kórház: a pesti Rókus-kór- ház, a szegedi Rókus-kórház, továbbá egy-egy kórház Miskolczon, Esztergomban s Gyöngyösön- nyilváníttattak nyilvános beteg-inté­zetekül. A várakozásnak igen megfelelt a szürkenénék működése a gyöngyö si, szegedi és szé­kesfehérvári kórházakban, az utóbb neve­zett két városban a betegápoláson kívül még az onhonomikus igazgatás is átadatott nekik. A keresetre képtelen vagyontalan aggok e közigazgatási területen Pesten az itteni aggápol- dában, továbbá az egyes kórházak e czélra ren­delt osztályaiban, Budán, Szegeden, Székesfe­hérvárott, Kecskeméten, Holdmezövásárhelyen ápoltatnak, részint pedig az erre fönnálló alap­ból idönkint pénzadományokban részeslttetnek. A nyilvános egésségügy egyetlen ágában sem volt eddig Magyarország oly hátra, mint a bete­gek legszánandóbb osztálya az elmekórosok iránti gondoskodásban , kikre nézve saját kizá­rólag a lélek orvoslására szentelt községi vagy országos intézetek nem léteznek. Az 1857-ik év e tekintetben Magyarországra időszakot képez: a mennyiben tudniillik Ö csász. kir. Apos­toli Felsége legmagasb bőkezűsége következtében az országos tébolyda építésére eredetileg fönnlévő 733,427 ft 51 '/* kr alap 300,000 fttal szaporíttatván , most már an­nak haladéktalan létrehozásához lehete látni. A Budaváros községétől vásárolt s a Lipótmezőn fekvő telken mindenekfölött a szükséges kutakat ásták meg, s octoher első napjaiban már bő for­rásokra is találtak. A terület által az építkezés elé gördülő nehézségek a szomszéd lapályos telekré­szek megvásárlása által már elenyésztek. Addig is mig az elmekóroBok e menhelye megépül és szer­vezve lesz, az elmebetegek a pesti, szegedi, és székesfehérvári Rókus-kórházak egyes tébolyda­osztályaiban , s a budai, egri és pápai irgal­mas kórházakban, a budai irgalmas nénék koró­dájában, továbbá dr. Schwarzer Ferencz bu­dai magán-tébolydájában, és ha ezek sem volná­nak elégségesek, külső tébolydákban, (fökép a bécsi köztébolydában) fognak elhelyeztetni. A budapesti közigazgatási terület fürdői és gyógyvizkutjai közt különösen az Erzsébet I Császárnő forrásnálBudán lehetett tetemes lendü-

Next

/
Thumbnails
Contents