Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-01 / 74. szám

April 1.1858 Post Csütörtök Megjelenik e lap, vasárnap <5a ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt, — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá- mittatik. — Egyes szám 80 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 3-ik emeleten. &z. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett]a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ april-^-juning negyed évi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­dással .............................................4 ft P ostán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. * li TARTALOMJ: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Ajándékozások. — Politikai napi szemle. — Magyarország 1857-ben XXVI. — A szerződés és jobbágyok s az ezek kezén létező földek természete s kü­lönféle nemei. I. — A pesti takarékpénz­tár közgyűlése. Levelezések: Bécs. (A hitelintézet köz­gyűlése.) Beregből. (Közlekedési esz­közök.) Napibirek és események. Nemzet, színház. Tárgyalásitere mi (Folytatás.) li Ulföld:Anglia. (Az indiai bili részletei.) Francziaország. Amerika (Cass tbk kilépése a kabinéiból.Mexiko helyzete.) Távirati tudósítások. — Börze. — Dunavizállás. HIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezöleg aláirt okmány által Krzisch Antal cs. k. alez­redest a föszállásmesteri törzskarban, mint az austriai vaskoronarend harmadik osztályú lovag­ját, e rend szabályai értelmében azanstriai biro­dalom lovagi rangjára legkegyelmesebben föle­melni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 12-i legf. határozata által dr. Z i p s e r Eeresztély András tanítónak a beszterczebányai leányisko­lában, és az arany érdemkereszt tulajdonosának, a neki adott dán k. Danebrog rend elfogadása és viselésére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Zalka János tudor ur, cs. k. egyetemi tanár, a nyilvános tanító képezdék tanitóhivatali nö­vendékei közti kiosztás végett 200 példányban bymnuszokat, hangjegy-nyomattal, s B a r i c s Imre tudor, bicskei lelkész ur, ugyanazon czélra 100 példányban kézi térképeket ajándékozott. Pest, martins 31. # (Politikai napi-szemle.) Az európai di­plomatáéban nagyszerű felforgatás készül s azon személy változásokat, mikről a táviró a brit kö­veti testületre nézve értesített, még sok más is követendi. Seymour lord miként tudjuk Bé­cset odahagyja, alkalmasint végképen elbúcsúz­ván a diplomatiai pályától, melyen negyven éven át annyi érdemet szerzett magának. Azon értekezések,melyeket Miklós czárral Törökország jövőjére nézve folytatott s melyek a keleti há­ború kitörésekor nyilvánosságra jutottak, a je­lenkor történetében Seymour lord nevének némi fontosságot kölcsönöznek. L o f t n s lord, ki ezen­túl viendi az angol követséget Bécsben, vagy húsz év éta (bár nem önállóan) szolgált Berlin­ben, Bécsben, Stuttgartban ; a német nyelvet ala­posan érti és kereskedelmi dolgokban sok szak­ismerettel bir. C r a m p t o n, kit az ismeretes toborzási botrány miatt Északamerikából vissza kellett hívni, Sz. Pótervárra küldetik és B u c h a- nan (eddig kopenhágai követ) Howden lord helyébe Madridba. Howden távozásával alkal­masint ennek személyes barátja, a franczia kö­vet Turgot marquis is búcsút veend a spanyol fővárostól. Továbbá azt beszélik, miszerint Bar- rot ur, Napoleon császár brüsseli követe, szin­tén elbocsáttatásaért folyamodott, minthogy egy- átalában egyet nem ért azon rendszabályokkal, melyeket kormánya nevében a belga kormánytól kívánnia kellett, szóval az egész diplomatia re­generate utján van,snéhány hét múlva a legfonto­sabb állomások nagyobb része uj emberekkel lesz betöltve. Ellenben a „Moniteur“ legújabb nyilat­kozata szerint teljesen alaptalanok azon hírek,me­lyek szerint Francziaországban minister válto­zás is készülne; tehát Walewski marad, Fonld ma­rad és Persigny is marad — senator. Minister ez egyszer nem lesz belőle s alkalmasint a „fő- kanczellári“ tisztség sem fog az ö kedvéért njra behozatni, miként ezt itt ott hirdették vala. A londoni lapok most egyszerre nagyon saj­nálják Persigny távozását, miként a halottról néha mondani szokták : lám, még sem volt olyan rósz ember! A Herald egyenesen tiltakozik azon állítás ellen, mintha Persigny a torykabinetteli viszonya miatt kénytelenült volna visszalépni; a Herald, mint Derby kormányának meghitt lapja a leghizelgőbb erkölcsiségi bizonyítványt adja ki a franczia grófnak, kinek visszavonulása egyedül a franczia ktilögyministerreli megba- sonlásában találja okát. A „Nord“ máskép adja elő a dolgot. Szerinte Persigny magával a császárral jntott volna ellenkezésbe , ki Wa­lewski ntólsó sürgönyéhez sajátkeztileg hozzá­csatolta azon bizonyos passnst, mely szerint Francziaország a vitát befejezettnek tekinti s nem akarja már azt még tovább folytatni. Per­signy e pas8Qs kitörlését kívánta , ha azt akar­ják, hogy Londonban maradhasson ; de helyette a passus m a r a d t és Persigny gróf — kitöröl­tetett ! Olvasóink emlékezni fognak azon birre, mi­szerint — mintán egy török hajóhad íz adriai tenger egyik partján kikötött — Anglia és Fran­cziaország részéröl figyelő hajórajok voltak ugyanoda küldetni. Miként ma biztosan halljuk, a két nyugati kormány egyelőre ezen szándék­tól elállt s Austria ellenörködését elégségesnek tartja, a mi mindenesetre igen jellemző a kabi­netek közt uralkodó békülékeny hangulatra nézve ! Ellenben Poroszország és Austria közt ismét némely súrlódások fordultak elő a rastatti ügy­ben. Austria e vár őrségét 4000 emberről 5000-re akarja fölemeltetni és ennek nyomán a vegyes őrségü vár anstriai örcsapatát 1000 em­berrel szaporítani, mig Poroszország először azt akarta , hogy ezen 1000 ember Baden részéröl állíttassék , s midőn Baden maga e kitüntetést visszautasitá , most azt követeli Poroszország, hogy az 1000 embernyi „plus“ 500 osztrák és 500 porosz katonából álljon , adhnc snb jndice lis est! A tnrini kamarában Valerio beadta az uj tör­vényjavaslatokra vonatkozó bizoltmányi jelen­tést, mely, miként tudjuk, az indítvány vissza­utasítását ajánlja. A tárgyalás napja még nin­csen meghatározva. Néhány lapban meg volt említve azon hir, mi­szerint Chambord gróf a párisi gróf kedvéért lemondott volna. Egyik legitimista iró ezt ko­holmánynak nyilvánítja, a bourboni ház fejének azon kimondására emlékeztetvén : „az ember­nek le lehet mondani jogairól, de köte­lességeiről — nem! “ Ugyan micsoda köte­lességek lehetnek ezek, miknek teljesítését Francziaország egyedül a bonrbonoktól vár­hatná? A tudósító hozzá teszi, miszerint a legi­timista párt, ha választania kellene, inkább Na­póleonhoz csatlakozik , mint — Égalité Fülöp ivadékaihoz! Tehát nincs egyéb fnsio, kivéve taláu a confusiót! Magyarország; 1857-ben. XXVI. Ma, a kassai közig, területen i szemlélkedé- sünkben tovább haladva az ipar, és kézmü fon­tos mezejére lépünk, és olvasóink előtt annak élénk és örvendetes képét fogjuk rövid vázlat­ban fölmutathatni. Már részletes és érdekes át- tekintetet nyújtónak e lapok, midőn kimerítő je­lentést hoztak azon kiállításról, melyet múlt év­ben a kassai kereskedelmi és iparkamra 0 cs. k. Apostoli Felsége boldogító legmagasb utazása alkalmából rendezett. Ki kimerítő rész­leteket óhajt, ama leírásra utaljuk; itt csak azon jellemző mozzanatokat akarjuk kiemelni,melyek a kassai közig, terület ipara s kézmüve állapotát lényegesen jelölik. A kézmü-fejlödésben névszerint a bányaipar s abban ismét Gömör és Szepes megyék haladtak elő leginkább. A mező- és erdőgazdászati iparágak közt leg­fontosabb e közigazg. területen a pálinka és szesz termelése. E mellett kiemelendő azon ör­vendetes jelenség, miszerint gyors határozottság­gal a szeszes folyadékok termelésében mind in­kább iparszerü, szilárd üzlet fejlődik ki, mely­nek termékenyítő kölcsönhatása a baromtenyész­tés és földmivelésre legelső következménykép fog bizonyára rövid időn nyilvánulni. A pálinkatermelő helyek száma múlt évben 4119-re; azok közt volt 299 mükészülékkel, 964 egyszerű szerkezetű kézmüszerü, és 2861 ugj nevezett mezőgazdasági szeszégető; ez apróbb szeszégetők mindinkább szünedeznek, mert szer­kezetük miatt csak rósz , értéktelen terményt szolgáltatnak, s általában a termöanyagot töké­letesen használni nem képesek. 1857-n 1,734,575 akó czefre készíttetett, mitől adóöszletül 515,857 ft esett. Sörfőzdék , melyek terméke azonban még sok kívánnivalót hagy hátra , s azért a jobb fajta sörök még messze főidről hozatnak be, a köz- igazgatási területen 27 számmal vannak (50 dol­gozik , 22 bever.) A termelt sörmennyiség 44.559 akót tőn, 27,633 ft adóöazlettel. Az e közigazgatási területen egyetlen kassai cznkorgyár 3 gőzkazánnal és egy 10 lóerejü gőzgéppel mnlt évben 18,030 mázsa répát dol­gozott fel. A gnbacsgyüjtésre főleg a nyugati megyék adják magukat, hol ez ám főrabhelyét Rima­szombat képezi. A hamnzsírfőzés a faárak növe­kedése miatt fogyott ngyan, de mégis évenkint tetemes mennyiségű hamnzsir vitetik még kivált Ung és Beregngocsa megyékből kereskedésbe. Abanjtorna , Sáros és Zemplén megyék közép- finom gyapjnt nagy mennyiségben termelnek, mely mivel a gyapjnkézmüipar igen jelentékte­len, legnagyobb részt más koronaországba és külföldre vitetik ki. Kassa képezi ez árnk rak- piaczát, hol egy vásáron 5—6000 mázsa kél el. A selyemtermelés Abanj-Toma megyében Ná- dasdon és Kékeden, s Zemplénim gyében Butkán és Starbóczon hozatott be, nagy kiteijedést ed­dig nem nyert. Az ezelőtt névszerint Gömörben meglehetős lendületű kereskedés a méhtenyésztési termé­kekkel alászálloft, ellenben a sajtkészités azon megyében még fenntartja a korábbi fontosságát. Mármarosb ,n a rózsaszéki, szlatinai és suga- tagi sóaknák évenkint közel egy millió mázsa sót szolgáltatnak, mi által több ezer ember ke­resi kenyerét. E bányákon kívül Sóváron is Sá­ros megyében termelnek sót. Barnakőszén előfordul ngyan a közigazgatási területen, annak mivelése azonban eddig jelen­téktelen, s alkalmasint csak a vasutak fölépítése ntán nyerend fontosságot. Érczekben e közig, terület egyike a leggazda gabbaknak a birodalomban. Vas és rézércz, réz, ezüst- és higanytartalmas érczkövek , álany- kobalt és dárdanyércz nevezetes mennyiségben nyeretik és dolgoztatik föl. A bányászat itt leg- többnyire a bntaüzlettel van összekötve, csak az álany és kobaltércz adatik el nagy mennyiség­ben Angliába. A vasércz feloszlik barna és spat- vaskőre, s az évi nyers- és öntöttvastermelést bízvást 850,000 mázsára tehetni, miből közel 400,000 mázsa vitetik ki. A réz, ezüst és higany­bányászat évi terményül 28,000 mázsa rezet, I 8500 mázsa ezüstöt és 1000 mázsa higanyt mu-1 tat föl. E terület tehát a birodalomban nyert réz­nek több mint felét szolgáltatja. A nyers vasnak öntödékbeni használata a vas­hámorokban utóbbi időkben fölöttébb szaporo­dott ; vashámorok keletkeztek, melyek különö­sen öntéssel foglalkodnak, s melyek évi terme­lése közel 12,000 mázsa folyó öntött árat szol­gáltat. Más hámorok, melyek korábban csak nyers vasat termeltek, az öntést is felfogták és nyers vasuknak több mint felét becses termékké alakítják át. Jelentékeny a vasnak finomított árúkká fel­dolgozása is, mely iparágban Metzenzéf Abauj- tornában tűnik ki. Az itteni gyárakban termelt porczellán-, kőe­dény-, agyag-, üveg- és kőáruk a belszükségle- tet legnagyobbrészt, fedezik, s részint Magyaror­szág más vidékeire is elhordatnak. Lényeges lendületet nyert az üvegipar a szá­mos ásványos vizek elküldözésére kivántató üve­gek nagy mennyiségben! szükséglése által, me­lyek közt csak maga a sznlinyi forrás mintegy 500,000, s Bártfa mintegy 250,000 üveget szük­ségei évenkint. A fának különféle gazdasági a házi eszközökre földolgozása a mezőgazdasági mellékfoglalko- dásnak egy külön ágát képezi a kárpáti szláv lakosságnál, a többi faáruk közt kivált a sze- pességi kerékgyártómunkák kiemelendök. A lenipar nagyobb lendületét eddig az ellenzé, hogy a meglehetős kiteijedésü lenmivelés nem igen okszerüleg Űzetett,s annak jobb feldolgozás­módja, névszerint a lenfonás még nem talált bé" fogadtatásra. Egyébiránt várható, hogy a len­áztató és fonógépek behozatala által a lenmive­lés okszerűbb üzlete, s igy közvetve a lenipar fölemelkedése a legközelebbi jövö számára eré­lyesen előkészíttetik. A lenfonást a Szepesség és Sáros egy részében a köznép szorgalmasan űzi, úgy hogy az éven­kint termelt lennek nagyobb része megfonatott. A fonalat részint otthonn, részint a környékbeli számos takácsok szövik meg, és a nevezett me­gyék meglehetősen élénk vászonkereskedést űz­nek déli Magyarországba. A többi iparágak közöl megemlítendő még a papírgyártás , és a földmivelésrei befolyása miatt a főldmivelési gépek készítése. Az elsővel 17 jelentékeny gyár foglalkodik, melyek több­nyire jó középárat szolgáltatnak. Főldmivelési szerszámok s gazdasági gépek több helyen ké­szíttetnek ; a legjobb ilynemű készítményeket szolgáltatja, a herczeg Cobnrgféle gazdasági eszközgyár Rima-Szécsen. Legközelebbi viszonyban állanak a rövid váz­latban rajzolt ipari viszonyokkal a hitelintéze­tek és gazdasági egyesületek. Tekintetbe véve a kassai közigazgatási terület kiterjedését és nép- számát, valamint eddig kevéssé használt őster­ményei nagy gazdagságát és kitűnő minőségét, e területre nézve még kívánatos volna, hogy több és kiterjedtebb ily intézetek léphetnének ott életbe, mivel a takarékpénztárak, a mennyi­ben azok hitelintézetekképen működnek , még gazdagabb eszközök mellett is , természetüknél fogva a fönnebbi minőségben az ipar és mező­gazdaság hozzájok intézett követeléseinek telje­sen kielégitőleg és állandóan meg nem felelhet­nek. A telekkönyveknek részint már befejezett részint a mihamarábbi életbeléptetésre előké­szített behozatala remélhetőleg jelentékeny elő­mozdítója leend az ily intézetek életbelépésének. Hitelintézetekül csupán a kassai, eperjesi, lő­csei és iglói takarékpénztárak nevezhetők. Ezek 96,902 ftnyi alaptőkét képviselnek, az érde­kelteknek felmondható, e szerint igen változó 1,772,958 ftnyi öszbetételével. Ezen öszsommából másnemű kölcsönök, be­fektetések és kellékek levonása után a kereske­delem, ipar éB mezőgazdaság kölcsön általi tá­mogatására csnpán 1,373,000 ft marad. Ezen takarékpénztárak főüzlete, a mennyiben hitelintézeteknek tekintethetnek, leszámítolásban s kézi zálogokra adott kölcsönökben áll. Real- jelzálogokra az eperjesi, iglói és lőcsei takarék- pénztáraknál csak fölötte ritkán adatnak köl-. csönök. A kassai takarékpénztár most évenkint egy milliót forgat, a többinek forgalma 150,000 ftra megy. A gazdasági egyletek sincsenek ezen közig, területen elégséges terjedelemben képviselve. A Hegyallján létezik ugyan egy egylet a borter­mesztés és kereskedés emelése végett; azonban mily üdvös következményeket fog tevékenysége szülni, ezt még nem lehet meghatározni, miután az ekkorig csak szőlőkiállitásra szorítkozott, mi­lyen egy mnlt őszszel Tolcsván tartatott. Mai szemlénk végén kívánjuk még az ezenközig. területen mnlt évben keletkezett többi egylete­ket is, melyeknek alakításában élénk tevékeny­ség mutatkozik, mint legalkalmasb helyen fel­sorolni. — Casino-egyletek keletkeztek Bereg­szászon, Bártfán, Jolsván, Mnnkácsott, Tokaj­ban és Varannón ; a kis-honthi tanitók egy olva­sóegyletet alakítottak,Kassán zeneegylet létesült. Ugyanezen városban alakult meg továbbá, a góth Sz. Erzsébet-templom fenntartása végett, a Sz.- Erzsébet-egylet, melynek számára Kassa városa 4000 ftnyi évi járulékot biztosított, — s Ő cs. k. Apostoli Felsége, a legmagasb jelenlét alkalmából 5000 ftnyi járulékot méltóztatott leg­kegyelmesebben megajánlani. Az árvák jobb ápolása végett, a kassai jótékony nőegylet igaz­gatása alatt, egy árvákháza szereltetett föl, mely a szegények-bázával egyesittetve, 1857. jnn. 6-ról kelt legmagasabb helybenhagyás követ­keztében, Császárné 0 Felsége nevére, Elisabethinnm-nak neveztetik. Az mindjárt működésének megnyitásakor, 32 árva-gyermek ápolásáról gondoskodott. A szintén Császárné Ö Felsége legmagasabb nevét viselő, márma- ro88zigethi E r z s ó b e t-kisdedóvoda a múlt év­ben lett teljesen fölszerelve. — Ide tartozik az Erzsébet Császárné-alapítvány is , melyet Csáky Vincze gróf, 10,000 forint­nyi tökével a végre állít fel, hogy évenkint aug. 29-kén a Szepesbeni legmagasb jelenlét emlék­napján osztály-különbség nélkül, egy kath. há­zaspár házasittaBsék ki. Az adományzási jog a szepesi megyefőnököt illeti. A legmagasb körút

Next

/
Thumbnails
Contents