Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-01 / 74. szám

April 1.1858 Post Csütörtök Megjelenik e lap, vasárnap ,5a ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 80 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 3-ik emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett]a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Pest, martius 31.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Az európai di­plomatáéban nagyszerű felforgatás készül s azon személy változásokat, mikről a táviró a brit kö­veti testületre nézve értesített, még sok más is követendő. Seymour lord miként tudjuk Bé­cset odahagyja, alkalmasint végképen elbúcsúz­ván a diplomatiai pályától, melyen negyven éven át annyi érdemet szerzett magának. Azon értekezések,melyeket Miklós czárral Törökország jövőjére nézve folytatott s melyek a keleti há­ború kitörésekor nyilvánosságra jutottak, a je­lenkor történetében Seymour lord nevének némi fontosságot kölcsönöznek. L o r t n s lord, ki ezen­túl viendi az angol követséget Bécsben, vagy húsz év óta (bár nem önállóan) szolgált Berlin­ben, Bécsben, Stuttgartban ; a német nyelvet ala­posan érti és kereskedelmi dolgokban sok szak­ismerettel bír. C r­a m p t­o­n, kit az ismeretes toborzási botrány miatt Északamerikából vissza kellett hívni, Sz. Pétervárra küldetik és B­u­c­h­a­­nan (eddig kopenhágai követ) Howden lord helyébe Madridba. Howden távozásával alkal­masint ennek személyes barátja, a franczia kö­vet Turgot marquis is búcsút veene a spanyol fővárostól. Továbbá azt beszélik, miszerint Bar­­rot úr, Napoleon császár brüsseli követe, szin­tén elbocsáttatásáért folyamodott, minthogy egy­­átalában egyet nem ért azon rendszabályokkal, melyeket kormánya nevében a belga kormánytól kívánnia kellett, szóval az egész diplomatia re­generate útján van,s néhány hét múlva a legfonto­sabb állomások nagyobb része új emberekkel lesz betöltve. Ellenben a „Moniteur“ legújabb nyilat­kozata szerint teljesen alaptalanok azon hírek,me­lyek szerint Francziaországban minister válto­zás is készülne, tehát Walewski marad, Fould ma­rad és Persigny is marad a senator. Minister ez egyszer nem lesz belőle s alkalmasint a „fő­­kanczellári“ tisztség sem fog az ő kedvéért újra behozatni, miként ezt itt ott hirdették vala. A londoni lapok most egyszerre nagyon saj­nálják Persigny távozását, miként a halottról néha mondani szokták : lám, még­sem volt olyan rosz ember! A Herald egyenesen tiltakozik azon állítás ellen, mintha Persigny a torykabinetteli viszonya miatt kénytelenült volna visszalépni; a Herald, mint Derby kormányának meghitt lapja a leghízelgőbb erkölcsiségi bizonyítványt adja ki a franczia grófnak, kinek visszavonulása egyedül a franczia kü­lögyminiszerrel­ megha­­sonlásában találja okát. A „Nord“ máskép adja elő a dolgot. Szerinte Persigny magával a császárral jutott volna ellenkezésbe , ki Wa­lewski utolsó sürgönyéhez sajátkezű­leg hozzá­csatolta azon bizonyos passust, mely szerint Francziaország a vitát befejezettnek tekinti s nem akarja már azt még tovább folytatni. Per­signy e passus kitörlését kívánta , ha azt akar­ják, hogy Londonban maradhasson ; de helyette a passus m­a­r­a­d­t és Persigny gróf — kitöröl­tetett ! Olvasóink emlékezni fognak azon hírre, mi­szerint — miután egy török hajóhad az adriai tenger egyik partján kikötött — Anglia és Fran­cziaország részéről figyelő hajórajok voltak ugyanoda küldetni. Miként ma biztosan halljuk, a két nyugati kormány egyelőre ezen szándék­tól elállt s Austria ellenőrködését elégségesnek tartja, a mi mindenesetre igen jellemző a kabi­netek közt uralkodó békülékeny hangulatra nézve ! Ellenben Poroszország és Austria közt ismét némely súrlódások fordultak elő a rastatti ügy­ben. Austria e vár őrségét 4000 emberről 5000-re akarja fölemeltetni és ennek nyomán a vegyes őrségű vár austriai őrcsapatát 1000 em­berrel szaporítani, míg Poroszország először azt akarta , hogy ezen 1000 ember Baden részéről állíttassék , s midőn Baden maga e kitüntetést visszautasitá , most azt követeli Poroszország, hogy az 1000 embernyi „plus“ 500 osztrák és 500 porosz katonából álljon , adhnc sub indice lis est! A b­rini kamarában Valerio beadta az új tör­vényjavaslatokra vonatkozó bizottmányi jelen­tést, mely, miként tudjuk, az indítvány vissza­utasítását ajánlja. A tárgyalás napja még nin­csen meghatározva. Néhány lapban meg volt említve azon hir, mi­szerint Chambord gróf a párisi gróf kedvéért lemondott volna. Egyik legitimista író ezt ko­holmánynak nyilvánítja, a bourboni ház fejének azon kimondására emlékeztetvén : „az ember­nek le lehet mondani jogairól, de köte­lességeiről — nem! “ Ugyan micsoda köte­lességek lehetnek ezek, miknek teljesítését Francziaország egyedül a bom­bonoktól vár­hatná? A tudósító hozzá­teszi, miszerint a legi­timista párt, ha választania kellene, inkább Na­póleonhoz csatlakozik , mint — Égalité Fülöp ivadékaihoz! Tehát nincs egyéb fusio, kivéve talán a confusiót! Magyarország, 1857-ben. XXVI. Ma, a kassai közig, területen s szemlélkedé­­sünkben tovább haladva az ipar, és kézmű fon­tos mezejére lépünk, és olvasóink előtt annak élénk és örvendetes képét fogjuk rövid vázlat­ban fölmutathatni. Már részletes és érdekes át­­tekintetet nyújtanak e lapok, midőn kimerítő je­lentést hoztak azon kiállításról, melyet múlt év­ben a kassai kereskedelmi és iparkamra­­ cs. k. Apostoli Felsége boldogító legmagasb utazása alkalmából rendezett. Ki kimerítő rész­leteket óhajt, ama leírásra utaljuk; itt csak azon jellemző mozzanatokat akarjuk kiemelni,melyek a kassai közig. terület ipara s kézműve állapotát lényegesen jelölik. A kézmű-fejlődésben név szerint a bányaipar s abban ismét Gömör és Szepes megyék haladtak elő leginkább. A mező- és erdőgazdászati iparágak közt leg­fontosabb e közigazgó területen a pálinka és szesz termelése. E mellett kiemelendő azon ör­vendetes jelenség, miszerint gyors határozottság­gal a szeszes folyadékok termelésében mind in­kább iparszerű, szilárd üzlet fejlődik ki, mely­nek termékenyítő kölcsönhatása a baromtenyész­tés és földmivelésre legelső következménykép fog bizonyára rövid időn nyilvánulni. A pálinkatermelő helyek száma múlt évben 4119-re, azok közt volt 299 műkészülékkel, 964 egyszerű szerkezetű kézműszerű, és 2861 úgy nevezett mezőgazdasági szeszégető; ez apróbb szeszégetők mindinkább szünedeznek, mert szer­kezetük miatt csak rosz , értéktelen terményt szolgáltatnak, s általában a termőanyagot töké­letesen használni nem képesek. 1857-n 1,734,575 adó­szerre készíttetett, mitől adóöszletül 515,857 ft esett. Sörfőzdék , melyek terméke azonban még sok kívánnivalót hagy hátra , s azért a jobb fajta sörök még messze földről hozatnak be, a köz­­igazgatási területen 27 számmal vannak (50 dol­gozik , 22 hever.) A termelt sörmennyiség 44,559 akót ten, 27,633 ft adóö­zlettel. Az e közigazgatási területen egyetlen kassai czukorgyár 3 gőzkazánnal és egy 10 lóerejü gőzgéppel múlt évben 18,030 mázsa répát dol­gozott fel. A gubacsgyűjtésre főleg a nyugati megyék adják magukat, hol ez ám főlakhelyét Rima­szombat képezi. A hamuzsírfőzés a faárak növe­kedése miatt fogyott ugyan, de mégis évenként tetemes mennyiségű hamuzsir vitetik még kivált Ung és Bereg­gocsa megyékből kereskedésbe. Abaúytorna , Sáros és Zemplén megyék közép­­finom gyapjút nagy mennyiségben termelnek, mely mivel a gyapjúkézműipar igen jelentékte­len, legnagyobb részt más koronaországba és külföldre vitetik ki. Kassa képezi ez árak rak­­piaczát, hol egy vásáron 5—6000 mázsa kel el. A selyemtermelés Abaúj-Torna megyében Ná­­dasdon és Kékeden, s Zemplén me­gyében Butkán és Szarkóczon hozatott be, nagy kiterjedést ed­dig nem nyert. Az ezelőtt név szerint Gömörben meglehetős lendületű kereskedés a méhtenyésztési termé­kekkel alászállott, ellenben a sajtkészítés azon megyében még fenntartja a korábbi fontosságát. Mármarosb­an a rózsaszéki, szlatinai és suga­­tagi sóaknák évenként közel egy millió mázsa sót szolgáltatnak, mi­által több ezer ember ke­resi kenyerét. E bányákon kívül Sóváron is Sá­ros megyében termelnek sót. Barnakeszén előfordul ugyan a közigazgatási területen, annak mivelése azonban eddig jelen­téktelen, s alkalmasint csak a vasutak fölépítése után nyerend fontosságot. Érczekben e közig, terület egyike a leggazda­gabbaknak a birodalomban. Vas és rézércz, réz, ezüst- és higanytartalmas érczkövek , arany­­kobalt és dárdanyércz nevezetes mennyiségben nyeretik és dolgoztatik föl. A bányászat itt leg­­többnyire a búzaüzlettel van összekötve, csak az alany és kobaltércz adatik el nagy mennyiség­ben Angliába. A vasércz feloszlik barna és szar­­vaskőre, s az évi nyers- és öntöttvastermelést bízvást 850,000 mázsára tehetni, miből közel 400,000 mázsa vitetik ki. A réz, ezüst és higany­bányászat évi terményül 28,000 mázsa rezet, s 8500 mázsa ezüstöt és 1000 mázsa higanyt mu­­­tat föl. E terület tehát a birodalomban nyert réz­nek több mint felét szolgáltatja. A nyers vasnak öntödékbeni használata a vas­hámorokban utóbbi időkben fölöttébb szaporo­dott ; vashámorok keletkeztek, melyek különö­sen öntéssel foglalkoznak, s melyek évi terme­lése közel 12.000 mázsa folyó öntött árat szol­gáltat. Más hámorok, melyek korábban csak nyers vasat termeltek, az öntést is felfogták és nyers vasuknak több mint felét becses termékké alakítják át. Jelentékeny a vasnak finomított árukká fel­dolgozása is, mely iparágban Metzenzéf Abauj­­tornában tűnik ki. Az itteni gyárakban termelt porczellán-, kőe­dény-, agyag-, üveg- és kőáruk a belszükségle­­tet legnagyobbrészt, fedezik, s részint Magyaror­szág más vidékeire is elhordatnak. Lényeges lendületet nyert az üvegipar a szá­mos ásványos vizek elküldözésére kivontató üve­gek nagy mennyiségben­ szükséglése által, me­lyek közt csak maga a szak­nyi forrás mintegy 500,000, s Bártfa mintegy 250,000 üveget szük­ségel évenként. A fának különféle gazdasági a házi eszközökre földolgozása a mezőgazdasági mellékfoglalko­­zásnak egy külön ágát képezi a kárpáti szláv lakosságnál, a többi faáruk közt kivált a sze­­pességi kerékgyártó munkák kiemelendők. A lenipar nagyobb lendületét eddig az ellenzi, hogy a meglehetős kiterjedésű lenmivelés nem igen okszerűleg szetett,s annak jobb feldolgozás­módja, névszerint a lenfonás még nem talált bér­fogadtatásra. Egyébiránt várható, hogy a len­áztató és fonógépek behozatala által a lenmive­lés okszerűbb üzlete, s így közvetve a lenipar fölemelkedése a legközelebbi jövő számára eré­lyesen előkészíttetik. A lenfonást a Szepesség és Sáros egy részében a köznép szorgalmasan űzi, úgy hogy az éven­kint termelt lennek nagyobb része megfonatott. A fonalat részint otthoni, részint a környékbeli számos takácsok szövik meg, és a nevezett me­gyék meglehetősen élénk vászonkereskedést űz­nek déli Magyarországba. A többi iparágak közöl megemlítendő még a papírgyártás , és a földmivelészet befolyása miatt a földmivelési gépek készítése. Az elsővel 17 jelentékeny gyár foglalkozik, melyek több­nyire jó középárat szolgáltatnak. Földmivelési szerszámok s gazdasági gépek több helyen ké­szíttetnek , a legjobb ilynemű készítményeket szolgáltatja, a herczeg Coburg féle gazdasági eszközgyár Rima-Szécsen. Legközelebbi viszonyban állanak a rövid váz­latban rajzolt ipari viszonyokkal a hitelintéze­tek és gazdasági egyesületek. Tekintetbe véve a kassai közigazgatási terület kiterjedését és nép­­számát, valamint eddig kevéssé használt őster­ményei nagy gazdagságát és kitűnő minőségét, e területre nézve még kívánatos volna, hogy több és kiterjedtebb ily intézetek léphetnének ott életbe, mivel a takarékpénztárak, a­mennyi­ben azok hitelintézetekképen működnek , még gazdagabb eszközök mellett is , természetüknél fogva a fennebbi minőségben az ipar és mező­gazdaság hozzájuk intézett követeléseinek telje­sen kielégítőleg és állandóan meg nem felelhet­nek. A telekkönyveknek részint már befejezett részint a mihamarabbi életbeléptetésre előké­szített behozatala remélhetőleg jelentékeny elő­mozdítója leend az ily intézetek életbelépésének. Hitelintézetekül csupán a kassai, eperjesi, lő­csei és iglói takarékpénztárak nevezhetők. Ezek 96,902 ftnyi alaptőkét képviselnek, az érde­kelteknek felmondható, e szerint igen változó 1,772,958 ftnyi öszbetételével. Ezen öszsommából másnemű kölcsönök, be­fektetések és kellékek levonása után a kereske­delem, ipar és mezőgazdaság kölcsön általi tá­mogatására csupán 1,373,000 ft marad. Ezen takarékpénztárak főüzlete, a­mennyiben hitelintézeteknek tekintethetnek, leszámítolásban s kézi zálogokra adott kölcsönökben áll. Reál­­jelzálogokra az eperjesi, iglói és lőcsei takarék­­pénztáraknál csak fölötte ritkán adatnak köl­­­csönök. A kassai takarékpénztár most évenkint egy milliót forgat, a többinek forgalma 150.000 ftra megy. A gazdasági egyletek sincsenek ezen közig, területen elégséges terjedelemben képviselve. A Hegyallján létezik ugyan egy egylet a borter­mesztés és kereskedés emelése végett, azonban mily üdvös következményeket fog tevékenysége szülni, ezt még nem lehet meghatározni, miután az ekkorig csak szőlőkiállításra szorítkozott, mi­lyen egy múlt őszszel Tolcsván tartatott. Mai szemlénk végén kívánjuk még az ezenközig. területen múlt évben keletkezett többi egylete­ket is, melyeknek alakításában élénk tevékeny­ség mutatkozik, mint legalkalmasb helyen fel­sorolni. A Casino-egyletek keletkeztek Bereg­szászon, Bártfán, Jolsván, Munkácsott, Tokaj­ban és Varannón ; a kis-honthi tanítók egy olva­sóegyletet alakítottak,Kassán zeneegylet létesült. Ugyanezen városban alakult meg továbbá, a góth Sz. Erzsébet-templom fenntartása végett, a Sz.­­Erzsébet-egylet, melynek számára Kassa városa 4000 főnyi évi járulékot biztosított, é­s Ő cs. k. Apostoli Felsége, a legmagasb jelenlét alkalmából 5000 ftnyi járulékot méltóztatott leg­kegyelmesebben megajánlani. Az árvák jobb ápolása végett, a kassai jótékony nőegylet igaz­gatása alatt, egy árvák háza szereltetett föl, mely a szegények­ házával egyesittetve, 1857. jan. 6-tól kelt legmagasabb helybenhagyás követ­keztében, Császárné Ő Felsége nevére, Elisabethinum-nak neveztetik. Az mindjárt működésének megnyitásakor, 32 árva­ gyermek ápolásáról gondoskodott. A szintén Császárné Ő Felsége legmagasabb nevét viselő, már má­­r as szigethi E­r­z­s­é­b­e­t-kisdedóvoda a múlt év­ben lett teljesen fölszerelve. — Ide tartozik az Erzsébet Császárné-alapítvány is , melyet Csáky Vincze gróf, 10,000 forint­nyi tőkével a végre állít fel, hogy évenkint aug. 29-kén a Szepesbeni legmagasb jelenlét emlék­napján osztály-különbség nélkül, egy kath. há­zaspár házasittassék ki. Az adományzási jog a szepesi megyefőnököt illeti. A legmagasb körút Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ ápril-r­ tuning negyed­évi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­dással.............................................4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. * K­ TARTALOMJ: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Ajándékozások. — Politikai napi szemle. — Magyarország 1857-ben XXVI. — A szerződés és jobbágyok s az ezek kezén létező földek természete­s kü­lönféle nemei. I. — A pesti takarékpénz­tár közgyűlése. Levelezések: Bécs. (A hitelintézet köz­gyűlése.) Beregből. (Közlekedési esz­közök.) Napihirek és események. Nemzet, színház. Tárgyalási tere­m. (Folytatás.) K­­ülföld:Anglia. (Az indiai bili részletei.) Francziaország. Amerika (Cass­alek kilépése a kabinetból.Mexikó helyzete.) Távirati tudósítások. — Börze. — Dunavizállás. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezöleg aláirt okmány által Krzisch Antal cs. k. alez­redest a főszállásmesteri törzskarban, mint az austriai vaskoronarend harmadik osztályú lovag­ját, e rend szabályai értelmében az austriai biro­dalom lovagi rangjára legkegyelmesebben föle­melni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 12-i legf. határozata által dr. Z­i­p­s­e­r Beresztély András tanítónak a beszterczebányai leányisko­lában, és az arany érdemkereszt tulajdonosának, a neki adott dán k. Danebrog rend elfogadása és viselésére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Zalka János tudor ur, cs. k. egyetemi tanár, a nyilvános tanító képezdék tanitóhivatali nö­vendékei közti kiosztás végett 200 példányban hymnuszokat, hangjegy-nyomattal, s B­a­r­i­c­s Imre tudor, bicskei lelkész ur, ugyanazon czélra 100 példányban kézi térképeket ajándékozott. .z.

Next