Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-01 / 99. szám

Pest, Szombat 00 Májas 1.185$. Megjeleni* e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfiaetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt' Hely­ben: f é 1 é v r e 8 frt, évnegyedre: 4 frt, - A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 4 kr, többszöriért-pedig^ kr szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-sö sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI SZ. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt h é r m e n t e s i tfv e egyenesen a kiadó hiva­talhoz ntasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. ElAflzetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“^ Hpril—június negyed évi folyamára. Pest • Budán n&ponkinti házhozhor- dással .... . . . . . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi-szemle. — A jobbágyokat illető s az azok által meg­váltandó földek. II. Levelezések. Bécs (Gymnasiémügy I.) Napihirek és események. Tárgya­lási t e r e m. (A bankjegyhamisítók el­leni végtárgyalás IV.) Külföld: Anglia. (Disraeli budgetje. A „Times“ ingerkedései.) Francziaor- s z á g. (Walewski sürgönye Bernard föli mentetésére nézve. Talleyrand és Renée audientiái. Napolean hg algíri alkirálysá- gánák akadályai.Bi zottmányi jelenést az 1859-ki költségvetééről.) Németor­szág. (Franczia-orosz titöos szerződés frlőli hir.) Távirati tudósítások Gazdaság, ipar ób kereskedelem. (Pest heti­vásár. Debreczen. Sz.-Gyöfgynapi vásár.) — Színházielőadások. — Börze. — Dunavizállás. Tircza. (Ostörtéaelmi tanulmányok. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 11-ki legfelsőbb határozata által B i e 1 i k o w i c z An­tal eddigi ideiglenes gymnasiumi igazgatót Rze szowban, az ujónan rendszerezett krakói négy osztályú algymnasinm valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Ap o stol i Felségei, é. apr. 17-ki legfelsőbb határozata által dr. B i p p a r t Györ­gyöt a clasikai philologia eddigi rendkívüli ta­nárát, ezen szakma rendes tanárává ugyanezen főtanodában legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó. 16-ki legfelsőbb határozata által An er Antal nyug. pénztárnokot a balleini sóbánya-igazgatásnál, sok évi hü szolgálatai elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. ö. cs. k. A p o s t o 1 i F e 1 s é g e f. é. apr. 16-ki legfelsőbb határozata által Zaura Károly nyu­galomba belyzett ellenőrt a győri fővámhivatal­nál, nehéz viszonyok közt teljesített sikeres szol­gálatai elismeréséül arany érdemkereszttel leg­kegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Az igazságügyministerium megyetörvényszéki ta­nácsosokká extra statum K ü 11 e y Edvard állam- ügyészi helyettest a pesti orsz. törvényszéknél, és L ö v é s z y György segédet az esztergomi járásbíró­ságnál, és pedig az elsőt egyúttal mint államügyészt a székesfehérvári megyetörvényszékhez, az utób­bit pedig a szolnoki megyetőrvényszékhez; továbbá B e 11 a á g h István törvényszéki segédet a pesti orsz. törvényszéknél, ideiglenes tanácstitkárrá egyszers­mind államügyészi helyettessé ugyanezen törvény­székhez és Harasovszky Fülöp eddigi törvény- széki segédet a budai orsz. törvényszéknél. az esztergomi járásbíróság segédjévé ; végre 0 k- r ö s z Bálint holdmezővásárhelyi, továbbá R e- v i o z k y Zsigmond és .Rakovszky Ist­ván félegyházai szolgabirói tollnokokat, aztán Oláh István hivataltiBztet a pesti úrbéri és Kádár Ferencz hivataltisztet a pesti országos törvényszéknél, valamint P a t a k y György, Adda István, Tholt János, Papp János, Ferenczy Barnabás, Farkas Kálmán és Hegedűs Zsig­mond figyelőket, ideiglenes törvényszéki segédekké a pesti orsz. főtörvényszék területén kinevezte. A kassai cs. k. orsz. ..pénzügyigazgatósági He­fa e n s t r e i t Benedek segélyzett fogalmazó gyakor­nokot ideiglenes Hl. oszt. fogalmazóvá kinevezte. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium- nak 1858. márt. 14-én kelt rendelete, kiható Ma­gyarországra sa SzerbvajdaBágra a Temesi bánság­gal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát-rend­tartás bocsáttatik ki. Grát-r endtartás a Tiszára néz ve. (Folytatás.) 8. §. A gátfölvigyázó köteles azon anyagszereket, kellékeket és szerszámokat, melyek lakása mellett vagy annak közelében egy alkalmas helyen tartat­nak, jó karban s rendben tartani. 9. §. A gátfölvigyázó egy elörenyomtatott szol­gálati könyvvel láttatik el, melybe szolgálati műkö­déseit s minden figyelmet érdemlő' körülményeket naponkint köteles bejegyezni. > 10. A gátfölvigyázónak közvetlen elöljárója az egyleti mérnök. Ha az építészeti egyletnek saját mérnöke nincs, ngy az egylet a gátfölvigyázók fö­lötti felügyelet és ellenőrködés végett az egyleti vá­lasz tmány egy bizonyos tagját vagy valamely külön­ben alkalmas személyt tartozik kirendelni. A gátfölvigyázó köteles a reá bízott gátdarab ál­lapotáról az egylet mérnökének vagy különbeni ki­rendeltjének minden hónapban kellő jelentést tenni, mi végre megfelelő előrenyomtatott mintalapokkal láttatik el. 11. §. Az egylet mérnöke vagy kirendeltje köte­les minden két hónapban legalább is egyszer vala­mennyi gátakat s azok tartozékait bejárni. Ezen bejárások alkalmával figyelmét a gátmü s különösen a zsilipek állapotára, vájjon azok telje­sen használható minőségben vannak-e, a vizcsapoló árkok medrének tisztaságára, az ültetvényekre stb. fordítsa, a gátfölvigyázók szolgálati könyveit te­kintse meg, az ezen fölvigyázóknak átadott kelléke­ket, szerszámokat és anyagszereket vizsgálja meg, átalában a gátfölvigyázók kötelességeinek kellői teljesítéséről győződjék meg, őket oktassa és buz­dítsa sat. 12. §. Az egylet mérnöke vagy kirendeltje tarto­zik az időszaki bejárásokon kívül is, valahányszor az egyleti választmány által a végett megbizatik. vagy valamely gátfölvigyázó által alapos okból a végett megkerestetik, avvagy ha különben valamely arra alkalmat nynjtó eseményről értesül, a hely szí­nére menni, s a körülményekhez képest szükséges munkákat megtétetni, vagy a mennyiben azok az ö hatáskörét meghaladnák, a választmánynál indítvá­nyozni, melynek ő a hely színén tartott szemlékről jelentést tenni köteles.. 13. §. A Tisza mentében Tisza-Ujlaktól egész a Tiszának a Dunába szakadásáig vízmérők állíttatnak föl, melyeknek nem szabad egymástól 2 mértföldnél csekélyebb s 5 mértföldnél nagyobb távolságra len- niök. Mindenik vízmérőn következő pontok jelöltet­nek meg: a) a legcsekélyebb vizállás (null-pont); b) emelkedő viz, t. i. azon pont, melynek elérésé­nél a viz az előtért elönteni s a gát alját érinteni kezdi; c) árvíz, jelesen azon pont, melynek elérésénél magas vízállás létezik s a gátaknak éjjel-nappali szorgos őrzése szükségessé válik; d) az ismeretes legmagasb vizállás. Egyébiránt a vízmérő foknyával láttatik el; jele­sen lábakra és hüvelykekre osztatik, még pedig „az emelkedő viz“ pontjától le- és fölfelé. A vizmérők álláspontjai, azoknak fölállítása s fönebbi megjelölései a tiszaszabályozási központi felügyelőség rendelete szerint s annak vezérlete és ellenőrködése alatt határoztatnak meg s létesittet- nek. Ezen fővizmérökön kívül, a gátfölvigyázóra bízott mindenik gátdarab közepén a gát alján egy vízmérő állíttatik föl, s azon — az illető fővizmérö megjelöléseivel vizmérlegileg megegyező módon — következő pontok : „emelkedő vizu, „árvíz“ és „leg­magasabb vízállás“ kijelöltetnek. (Folytattatik.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, april 30. # (Politikai napi-szemle.) De már most csakugyan nem megyünk jégre! A pásztor addig bolondította társait azon kiáltással, hogy a far­kas jő, mig végre akkor sem hittek neki, midőn a félelmes ellen csakugyan megérkezett. Ezzel nem azt akarjak mondani, hogy a párisi confe- rentia oly félelmeB mint a farkas, hanem csak azt, hogy többé rá nem szedetjük magunkat s azért egyetlen szóval sem említjük azon njabb hirt, hogy a conferentia talán mégis roájns 15-n létre fog jőni. Ne mondhassa senki, hogy tőlünk hallotta, ha holnap ismét az derül ki, hogy nem igaz! Annyi azonban bizonyos, hogy Fuad pasa ciiUPllflfTTH» Bécsen keresztül jő, sőt néhány napig ott is fog mulatni. Külföldi lapok azt hiresztelték, misze­rint Fuadnak meghagyatott, hogy bizonyos ese­ményeknek fenekére szálljon, mik Bécsben az ottani törökkövet és aboBzniai és herczegovinai keresztények küldöttsége közt előfordultak vol­na, hanem Bécsben ily eseményekről mit sem tudnak s agy vélekednek, hogy Fnad pasának Bécsbe jövetelére nem szükség valami különös okot keresni, hanem hogy az eléggé magyaráz­ható a conferentia közelségéből s azon kényes helyzetből, melyet a porta ott elfoglalaud. Miként mondják, Francziaország a dunahajó- zási okmány átnézésére a bárom dunai fejede­lemség Szerbia, Moldva és Oláhország képvise­lőit is meg akarná a conferentia keblébe hivni, minthogy e képviselők a szerződés szerkesztésé­ben is közremunkáltak. Előre mondhatni, bogy e kívánatnak ha nyilváníttatnék, mind Austria mind a porta minden erővel ellene fog sze­gülni, mert a conferentia csak souverain államok meghatalmazottjainak gyűlése, a három dunai fejedelemség pedig a porta védurasága alatt áll s ez okból nem vehetett részt a szerződés végleges aláírásában sem. Hogy ezen szerb, moldva s oláh képviselők igen használható ellenzéki elemet ké­pezhetnének Franczia- és Oroszország kezében, arról nincs kétség, de épen azért nem képzel­hető, hogy Austria és Törökország — bejegye­zése által — mintegy maga fegyverezné föl el­lenei kezét. Londonból minden pillanatban várjuk azon távirati tudósítást, mely Kinglake (a Cagliarira vonatkozó) indítványának sorsáról értesítend. A tory kabinet ugylátszik nem igen biztosnak érzi magát ez ügyben s ez okból (hallomás szerint Austria közbenjárása által) azt javaslá a nápo­lyi kormánynak, hogy Szárdinia irányában en­gedjen , még pedig — hogy ezt ömn ga- lázás nélkül teheBse — bírja rá a fötö - vényszéket,hogy az is különbséget tegyen a Cag­liari hajó elfugatása és lefoglaltatása (elkobzása) közt, és amazt jogosultnak, emezt pedig helytelennek mondván, tegye képessé a kormányt a hajónak visszaadására. Hozzáteszik, bogy a nápolyi kormány e javaslat elfogadására hajlandónak látszik, de Ferdinánd király még mindeddig nem sok kedvet mutat az engedésre. Austria természetesen bő szószólója a békés ki­egyenlítésnek, mert egyrészről nem kívánhatja, hogy Olaszország uj küzdelmek színhelye legyen, másrészről pedig nem akarná, hogy más hata­lomnak alkalom adassék, az olasz ügyekbe avat­kozni. Francziaország kormánya hivatalos utón tu- datá a malakoffi herczeggel, miszerint Napoleon császár Bemard fölmentetésében nem lát sérel­met, hanem ezt az angol kormánytól telje­sen független esemény gyanánt tekinti; a párisi angol követséggel pedig Walewski gróf bizalma­san közié, hogy a „Gonstitntionnel“ botrányos czikkében nincs része. Ezt egyébiránt úgy Bem állította senki, hiszen Moeqnard nr, a „Consti- tutionnel“ szerkesztőjének ipája, nem Walewski grófnak, hanem a császárnak irodai fő­nöke. Egyébiránt bármily szép szavakat válta­nak is innen és amonnan, a bizalmatlanság nem igen akar tágulni s a „Times“ épen most „ex abrupto“ ismét igen heves czikket ereszt neki az admiralitási tanácsnak, mivel ez a tengerbadat oly elhanyagolt állapotban hagyja, hogy küzd- hetővé tételére legalább is — négy hónap kel­lene. Négy hónap..............tehát a „Times“ véle­ménye szerint mé . ennyi hónap sem volna már a világ ? A jobbágyokat illető, s az azok ál­tal megváltandó földek. ír i „Azon esetben, ha az eladás által másra szállt ilyes jobbágytelkek a törvényes mértékei fölül­haladnák, az azoknak haszonvételét bíró jobbá­gyok az elöbbeni fölösleges mennyiséget uj rend- beszedés alkalmával teljességgel nem kívánhat­ják ; hanem az ország különböző helyeinek osz­tályzata szerint meghatározott törvényes mérték­kel tartoznak megelégedni; — úgy viszont, ha a telek törvényes mennyiségében hiány volna, az esetek különbféleségéhez képest, vagy az ál­lományok pótoltassanak ki, vagy az ezektől járó tartozások szállíttassanak le (188% : IV. t. ez. 8. §. b. p.).“ A telkes jobbágyok s az úrbéri zsel­lérek elmozdítására pedig : „Ha pedig a vizsgálatból kisülne, hogy a te­lek haszonvebetlenné lett, vagy a földesur ke­gyetlensége miatt hagyatott el, ily telkek az első esetben, a mennyiben akár részben akár egész­ben egyáltalában haszonvehetetlenek : vagy a tartozások mértékére szállíttassanak le, vagy az úrbéri telkek számából töröltessenek ki, és az ez iránti határozat, a dolog addigi egész voltában leendő föntartása mellett a k. helytartó tanács­nak jelentessék föl, sat. (Ugyanott 14-dik §.).“--------ha az nj rendbeszedés alkalmával azon eredeti úrbéri lajstromokra nézve, melyek akkor a jobbágyok bemondása szerint készíttettek,ezen bemondás hibája folytán fogyatkozás találtat­nék : az úrbéri lajstromok a telkek számának le­szállításával fognak megigazíttatni; hogy ha pe­dig az urbér behozatala idejében kimért telkek illetőségén fölül valamely földek maradnának föl, ezekből az 1723: 18-dik törvényezikk sze­rint nj úrbéri telkek alkottassanak, s ezekhez, ha az eddig birt közlegelőböl ki nem telik, szintén a fönmaradott földekből kihasítandó legelő is adassék. Ha mindazonáltal a job­bágyok azt bizonyítanák be, hogy a fogyat­kozás onnan eredett, mivel az uraság az ur­bér behozatala óta az általuk telki illetőségen főiül használt földeket elvette, akkor ezen fo­gyatkozás kipótlására köteleztetik az nraság;— valamint viszont azon fönmaradott földek, me­lyekre nézve bebizonyittatnék, hogy azok a kö­zös legelőből, vagy az uraság egyéb földeiből el- szántással vagy más módon a jobbágyok által elfoglaltattak, s az úrbéri tartozmányok azokkal szaporittattak ; ezek a földesur szabad ren­delkezése alá esnek vissza, amazok pedig a kö­zös legelőhöz lesznek vieszacsatolandók (183% X. t. ez. 7. §.).“ — íme látjuk, hogy a törvény folyvást azon egy nyomon haladt tovább a foglalások értelmezésé­ben; s látjuk, hogy csak oly foglalásokat tart leginkább szem előtt, melyeket vagy a földesur a jobbágyok ellen, vagy ezek a földesur irányá- | ban követtek el; látjuk továbbá azt is, hogy az I ily foglalásokból eredő fogyatkozások kipótlását j úrbéri utón ügyekszik orvosolni, midőn ellenben észrevehetjük, hogy valamint az oly foglalások­ról, melyeket a jobbágyok egymás közts egymás irányában követtek ei, — mindenütt hallgat; úgy az ily foglalások által okozott fogyatkozá- . sok orvoslatát a legszebb következetességgel ke- I rüli az úrbéri eljárás útjába bezavarni, s hogy j azt, bár hallgatag, a törvény rendes útjára utalja. ! Ezen törvényekre alapittatván, s ezekre utalván a márcz. 2-diki patens 7-dik §- sa is, természe­tesnek találjuk, hogy ezen §-us a telki állomá­nyokban földesúri, vagy a földesurak irányában 1 a jobbágyok foglalásai által okozott hiányok ! kipótlását, szintén a fönebbi elvek szerint paran- \ csolja orvosoltatni, azaz, kipótoltatni; valamint természetes az is, hogy az oly foglalásokról, me- : lyeket a jobbágyok egymás közt s egymás irá- ' nyában követtek el, ezen §. szintén hallgat; hall- ! gat pedig mint olyanról , mely nem úrbéri ! tárgy. | Ezekből látszik, hogy ha a volt jobbágy jelen I birtokrendezésünk folyamában telki állományá­nak fogyatkozását kipótoltatni akarja, köteles­sége először is bebizonyítania , hogy telki állo­mánya nincs meg a maga egészletében; köteles­sége másodszor azt bebizonyítania, hogy ezen hiányt a földesur — és nem más — okozta. Ezek­nek kellő igazolása ntán jogosan tehet aztán lé­pést arra nézve, hogy a földesur által pótoltas- I sék ki telkének egészlete. Ellenben ha valamely jobbágy telki állomány nem a földesur foglalása által származott, vagy ily foglalást a földesur 1 ellen beigazolni nem képes: igazságosan és tör­vényesen a földesur ellen föl nem léphet, s attól semmiféle kipótlást vagy kiegészítést sem köve­telhet , nem pedig még azon esetben se, ha te­szem 1848 óta árvíz, hegyomlás, vízmosás vagy egyéb elemi csapások miatt fogyott is meg állo­Mintán tehát constatirozva van, hogy midőn foglalásokról, s az ezek által okozott telki állo ­mányok fogyatkozásairól beszélünk, különösen vagy a földesurak által a jobbágyok , vagy csak ezek által a földesurak irányában tett fog­lalások, — s az ily foglalások által okozott telki fogyatkozásokról lehet szó : — lássuk, mennyi­ben és mikép alkalmazhatók ide az 1853. mart. 2-diki cs. k. nyiltparancs 7-dik §-sa, s mennyi­ben lehet helye különösen azon igénynek, hogy a telki állományok törvényesen meghatározott egészletében fölmerült, vagy a jelen rendezés al­kalmával bebizonyítotthiányok,a földesurak által kipótoltassanak? A legújabb törvények, melye-1 mánya; mert 1848 óta azon hűbéri viszony, mely­ket itt zsinórmértékül kell vennünk, következőleg hangzanak n.él fogva a földesur még ily esetekben is tarto­zott jobbágya telki állományát kiegészíteni, mát

Next

/
Thumbnails
Contents