Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)

1858-06-01 / 123. szám

Pest, Redd Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dtf: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : télé v4r e 8 frt, évnegyedre: 4 frt, — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig^ krgszá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Ggyetemuteia l*s6 sz# a* 2-ik emeleten. BUDAPESTI SZ. Janlns l-Jén 1858. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utczm 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs* kir. postahivatalnál. —- Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b é r m ejn t oVj fe'v e egyenesen a kiadó hiva* tálhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utasában, 2-ik szám alatt, földszint. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Főherczeg Fő* kormányzó Ur 0 cs. Fans égé körútja. — Politikai napiszemle. — Gabonakereske­désünk ügyében. Levelezések. Jász-Arokszállás (Marhaszám a kerületben.) Gyula (A sajtó működése.) Napihirek és események. Tárgya­lási terem. (A bankjegyhamisítók el­leni végtárgyalás XXIII.) külföld: Anglia. (Disraeiinak bucking- bamsbirei választóihoz mondott beszéde és aunak hatása.) A ministerium kiegétzítése. A Morn. Post a Cagliari ügyéről.) Fran- cziaország. (A második értekezleti ülés.) Törökország. (Török csapat­erősítések.) Távirati tudósítások — Pestvá- rosi meteorologiai egész­ségügyijelentés. — Színházi előadások. —■ Börze. — Duna- vízállás. T á r c z a. (Vasárnapi levelek Bécsből.) HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezü- leg aláirt okmány által Pfnsterschmid Jó­zsef cs. kir. nyugalmazott orsz. főtörvényszéki tanácsost, mint az anstriai vaskorona rend har­madik osztálya lovagját, e rend szabályai értel­mében az anstriai birodalom lovagi rangjára wallcnani melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. ö cs. kir. Apostoli Felsége Bánhidy István aradi úrbéri törvényszéki tanácsost cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölrn- házni méltóztatott. NEMHÍVATALOS RÉSZ.1 Buda, junins 1. A lefolyt hó ntólsó napjaiban Főherczeg Főkormányzó Ur ő Császári Fensége az ország délnyugati megyéiben tévé körutazását, azonban, alkalmasint a szokatlan erős esőzés és dér következtében, melyben több napokon át a magas utazás történt, 29-kén Sátorlstyében láz­ba esett, ngy hogy a szándékolt tovább utazás­nak abba kellett maradni, és Battináról gőzha­jón Budára visszaindulni, hova ö cg. Fensége tegnap estve megérkezett. Május 25-n reggel a gyorsvonattal Bécsből el­indulván, ő császári Fensége délután Spielfeld és Badkersburgból Vas megye határán keresz­tül, aztán a szolgabiróhivatalnak Mura-Szom­batban megszemlélése után Bellatinczon át késő estve Alsó-Lendvára érkezett, hol éji szállás volt, és helytartósági osztályalelnök báró Am- brózy ura magas érkezést várta. Másnap reggel az e helyen létező szolgabirói hivatal magas megszemlélése és a végrehajtás alatt levő folyamszabályozási munkálatokat Za­la megyében illetőleg szerzett meggyőződés után Ö Föherczegsége délelőtti 11 óra tájban Nagy- Eauizsára érkezett, ott herczeg Batthyány kas­télyába méltóztatott szállni, a tisztikar, pap­ság, aztán a cs. k. és községi tisztviselők tisz­telgését elfogadni, majd az Ernő Főherczeg gyalogezred 4-dik zászlóalját gyakoroltatni, melynek eUő ezredtulajdonosa 0 cs. Fensége az altábornagy hadtestparancsnok nr Pestről Kani­zsára már reggel megérkezett, és Albrecht Fő­herczeg Ö császári Fenségét a további magas kőrnton kísérte. Főherczeg Főkorm&nyzó Ur 0 császári Fen­sége továbbá Kanizsán a lézengők - házát, a helyőrséget megszemlélni, a polgári hatóságok­nál, valamint a városháznál a hivatalvitelbe be­tekinteni, erre a kathol. gymnasinmot magas je­lenlétével szerencséltetni méltóztatott, hol 0 Fen­sége ez intézetben Ranolder püspök nr ö exoja által kísértetett, és annak minden osztályaiban rövid vizsgákat tartatott; végre az izraelita fő és reáliskola is mgszemléltetett. A berczegi kastélyban végzett ebéd ntán 2 óra tájban történt a magas elutazás Kanizsáról és útközben lharos-Berénybep a szolgabiróhivatal megtekintése ; Babócsán 0 császári Fensége az éjét gróf SomBÍch kastélyában méltóztatott töl­teni, (kinek fija cs. kir. főhadnagy, volt szeren­csés ő császári Fenségét fogadni. 27-n a magas ut Sélyén át Siklósra volt foly­tatandó ; azonban egy több nap óta tartó erős «80, melyhez éjjel még egy dühös qrkán csatla­kozott , kiöntések által a közlekedést ez irány­ban annyira ' félbeszakitá, hogy az utazásnak Szigetváron, 8zent-Lörinczen és Pécsen át kellett történni; a két előbb nevezett helyeken, úgy szintén Siklóson 0 császári Fensége meggyőző- dött az ügyvitelről a szolgabiróhivataloknál, mig Pécsett csak lóváltás történt, minthogy a magas szándék az w>lt, e városban későbben mulatni, Főherczeg 0 császári Fensége Nagy Hársányon át Lakra érkezett , honnét 28-n Ernő Főherczeg nr kíséretében több praedinmok- nak magas megszemlélése a Drávaszögben, rövid tartózkodással Bélyén a délidő alatt, aztán a szolgabiróhivatal magas megszemlélése Dárdán, végre rövid látogatás következettEszék várában, mire estve 0 császári Fensége Lakra visszatért. 29-u reggel 0 Császári Fensége Mohácson egy osztályt a Miksa főherczeg dzsidás ezred­ből gyakoroltatott, megszemlélte ugyanott a szolgabirói hivatalt, erre magas szemügyre vette Sátoristyében saját ménesintézetét. Sátoristyéböl a magas utazás, a személyköz­lekedésre még meg nem nyitott mohácsi vasat használatával Pécsre volt folytatandó, onnét pe­dig a magas szemle Tolna és Somogy megyékben történendő; azonban Ó császári Fensége bekö­vetkezett megbetegedése miatt 29-n délután Sátoristyéböl Lakra utazott, a legközelebb el­menő hajót bevárandó. Mintán a pécsi helyőrség a 29-éni kiállásra' már parancsot kapott, azt Ernő Főherczeg Ö csá­szári Fensége megszemlélő, aztán Albrecht Fő- herczegUr Ö császári Fenségével szintén ide visz- szaérkezett; szerencsére Főherczeg Főkormányzó Ur Ö császári Fenségét njabb lázroham nem lá­togató meg. Pest, május 31. # (Politikai napi-szemle.) Külföldi lapok bécsi sürgöny alapján azt jelentik, miszerint a két franczia hadihajó, Algésiras és Eylan e hó 27. a gravosai kikötőt ismét odahagyta volna; az angol flotta pedig — ennek következtében ellenparancsot vévén — az adriai tengertől tá­vol fogna maradni. Ha gzt Bécsből táviratozzék a külföldi lapoknak, föl kellene tenni, miszerint tndnak e dologról; pedig a bécsi lapok egyike sem jelenti még a két franczia hajó visszavonu­lását, az angol flottára nézve azonban teljesen hallgatnak és csak azt vitatják, hogy a franczia hajók jelenlétének már semmi jelentőssége nin­csen, mintán a montenegrói ügy kiegyenlítésé­ben már nem lehet kétkedni. Májns 27 -ről kelt párisi tudósítások szintén mitsein tndnak Ju­lien de la Graviere admiral hazameneteléről, sőt ellenkezőleg azt jelentik, miszerint a fran­czia tengerész a klecki kikötőt megszemlélte s a török tábort is meglátogatni szándékozott. Másfelől folyvást nj hajók neveit emlegetik, me­lyek a franczia középtengeri hajórajhoz (főhe­lye Toulon) csatlakoznak; igy péld. e napokban az Austerlitz, most a Napoleon stb, továbbá azt tudatják, hogy Hamelin admirál legközelebb szemlét tartaná e flotta fölött, melynek fölszere­lésére és szaporítására feltűnő gondot fordíta­nak. Mindez természetesen nem igen szolgál a kedélyek megnyugtatására, valamint az sem, hogy Olaszországból folyvást bizonyoB rejtélyes hirek érkeznek, minő péld. az, hogy a francziák nyakra főre erősítik a civita-vecchiai kikötőt, a mi — az egyszerű logika szerint — csak egyet­len hatalom ellen lehet irányozva s ez — Ang­lia. De ennyire vannak-e már Angliával? Igaz, hogy ez is a Dower bözelébeni „Downs“ nevű öbölszerü kikötőben roppant hadikészületeket teszen, de mi czélból ? ...........Az ember nem bir ut at találni, mely a kérdések e tömkelegéből bi- viszen, — a választ az időre kell bízni, mely mindent meghoz s e választ is meghozandja. A mi a Montenegro körüli alkudozásokat illeti, talán nem ártand a hatalmak e tekintetbeni ál­lásáról futólagos vázlatot adni. Anglia azt kí­vánta, hogy a viszály kiegyenlítésére vegyes bi­zottmány neveztessék ki ; a brit diplomatia egész átalánosságban tette ezen indítványt; minő forma alatt fog az valósittatni, az neki mindegy; ö csak a vérontásnak és egyoldalú beavatkozás­nak akarta elejét venni.Anstria ez indítványt el­fogadta, de — miként a minap említettük — a bizottmányt Bécsben akarta egybeléptetni. A porta azon nézetből indnl ki, miszerint itt közön­séges közbenjárásról nem lehet szó; ö Montene­gróval — mint vazallállammal — még közben­járás utján sem léphet alkudozásra, hanem csak kegyelemből tehet engedményeket, miket Kon­stantinápolyban kell tőle kérni, hol az öt hatalom rendes Képviselőivel értekezni kész, de, miként mondjak — csak a területre vonatkozó enged­mények iránt, suzerainitási joga nem lehetvén kétség vagy vita tárgya,a mit egyébiránt Anglia sem kívánt, de kívánta Franczia és Oroszország sőt eleinte Poroszország is ; ez utóbbi azonban — miként a félhivatalos „Zeit“ legújabb czikkei mutatják — alkalmasint Anglia iránti előzé­kenységből e kívánattól elállt és szintén csak a határszabályzást sürgeti. Ennek következtében Franczia és Oroszország kisebbségben marad s a kérdés alkalmasint a többség értelmében, azaz a porta suzerainításának vitatása nélkül Stambnlban a rendes követekkeli értekezés ntján fog eldöntetni. A mint a dolgok most áll­nak, tehát a franczia-orosz politika e téren is ve­reséget szenvedett volna. Hogy e miatt Páriában nagy ingerültség ural­kodik, könnyen megfogható. Ezen ingerültség nemcsak abban nyilvánul, hogy Hübner bárónak és Fnad pasának nem küldetett meg a szá­mukra készen tartott meghívás Fontaineble- auba, hanem nyilvánult a második conferentiai ülésben is, mely — on dit szerint — korántsem vala oly csendes, mint az első. Walewski gróf ezen második ülésben Török­országnak elég érthető szemrehányásokat tön azon „háládatlanságért,“ melyet az tanúsít s mely a nagyhatalmak háromévi erőfeszíté­seinek sikerét koczkáztatja; de Fnad pasa nem maiadt adós a felelettel, hanem alaposan megczáfolá a íranczia minister vádjait, arra utalván, miszerint következetlenség lenne a porta függetlensége mellett hábornt vinni, utólag pedig e háború eredményét koczkázottnak mondani, mivel a porta függetlenségének fönntartására tö­rekszik. Hübner báró e fölfogásban osztozott s török collegáját erélyesen gyámolitá, mig a töb­biek távol tartották magnkat ezen vitától, mely — ba ismétlődik — könnyen a conferentia pro- grammján t u 1 is fogna vezethetni. Mennyire mentek a meghatalmazottak a tulajdonképeni tanácskozásban, azaz a dnnafejedelemségi szer vezés vitatásában, arra nézve nincs tudósításnak, hanem úgy látszik, hogy ismét nj nehézségek jöttek közbe, mik iránt a követek kormányaik­tól utasításokat fognak kérni; ez okból az ülé­sek csak néhány nap mnlva fognak folytattatni. Londonban a politikai világ és — miként táv­irati sürgönyünk matatja — a parlament is azon beszéddel foglalkozik , melyet Disraeli egyik minapi lakoma alkalmával tartott. A kincstári-kanczellár elősorolta a mostani kor­mány érdemeit s ez alkalommal azt is mondá, miszerint Palmerston leléptekor a Francziaor- Bzággali habom távolságát már nem hónapok vagy betek , hanem csak órák szerint kel­lett számítani. A toryk vetettek véget (?) e kí­nos helyzetnek, ők eszközölték ki a két angol gépész szabadonbocsáttatását, ők követnek In­dia irányában nagylelkű politikát, szóval ők és egyedül csak ők emberek a gáton. S az ország mégis gúnyolni meri e kormányt, gyöngének mondja, tartósságában kétkedik — ingrata pa­tria! Gabonakereskedésünk ügyében. I. Folytonosan jobban-jobban meggyőz bennün­ket a tapasztalás, hogy a gabonakereskedésben csakugyan erős vetélytársaink nekünk az aldunai tartományok és a Fekete tengernek das gabo­natermő vidékei. És ezt akkor érezzük legjob­ban, midőn mind ott, mind nálunk bő a termés; mert azoknak nagyszerű vizi közlekedésük lé­vén, csakngyan kevesebb költséggel s könnyeb­ben adják világkereskedésbe gabon&jokat, mint adhatjuk mi, s ha termékeik jóságával nem íb , de szerencsés közlekedési helyzetükkel valóban meggyőznek bennünket; mert ennek következ­tében az odesszai, moldvai, oláhországi bnza, ku- koricza még Triestben s Fiaméban is, következés­kép a tengerrel érintkező egyéb fogyasztó pia- ezokon még inkább versenyez gabonánkkal. E szerencsés helyzet okozza azt, hogy az odesszai, brailai, galaczi termelő és szállító piaczokon a gabonaárak megegyeznek a bécsi fogyasztó pia- czi árakkal, sőt, mint most is, gyakran jelenté­ken} en fölötte állanak annak; ngyhogy épen a bánság és bácskaság gabonája részére nem ok nélkül jött az mostanában megpsndltésbe, hogy Galaczon egy szabad átmeneti gabonaraktár ál­líttassák ; mert a Titeltől Galaczig terjedő 131 mérföldnyi dunai vonalon, a mostani gabona­szállítási kulcs szerint mintegy 30—40 pkrba kerülvén egy mázsa bánsági búzának szállítása, ha közbenső átmeneti s kiviteli vámok nem szolgálnának akadályai, e szállítás-bér 8 a mos­tani bánsági és galaczi árak mellett még arra is lehetséges volna a kiszállítás. Pedig tagadhatlan, hogy ama tartományok la­kosai még most tetemesen csekélyebb költséggel termelnek, mint a mi földmi veséink. A mit a vasntaktól reménylettünk : abban számításunk sok tekintetben fensült; mert a vasúti szállítási árak sokkal magasabbak, mintsem azok mellett, bár sokkal rövidebb utón, a vizi szállítással ver­senyezni lehessen. Máskülönben ha a vasúti köz­lekedés egyenlő olcsó szállítást képes volna eszközleni a vizivel, akkor semmit sem kellene félnünk bármely ország concurrentiájától; mert egy részről magának országunknak és az egész birodalomnak igen sok pontja van olyan, mely ha a vitelbér aránytalanul föl nem emeli az árt, szívesen veszi a gabonaszállitást, s igy a legfőbb fogyasztó piaczok is közelebb esnek hozzánk Bzárazon, mint a tengeri kerülő nton magukhoz az alsó tartományokhoz is vizen. Mit ngyan-e lapok során már több ízben em­legettünk, hogy t. i. — nemzetgazdászatunkat az léptetheti körülményeink szerint igényelt stá­diumába, ba a túlnyomó gabonatermesztést egy részben terjedtebb takarmánytermesztés által baromtenyésztéssel, azaz nagyobb hústermelés­sel cseréljük fői, más részben pedig az iparter­mények mivelésének is az eddiginél nagyobb tért adnnk, legszebb jövendővel biztató esz­köz ugyan gabonaforgalmunk versenymérlegének emelésére is : mindazáltal igen sok időbe fog kerülni még, mig a földmivelési arány e tekin­tetben czélszerüleg kifejtik. Megvitattak azt is, hogy a lisztgyártás szin­tén lényegesen javíthat gabonakereskedésünk forgalmán, mert gabonakivitel helyett lisztkivi­tellel, még vasnti szállítás mellett is sokkal könnyebb a verseny a fogyasztó piaczokon, min­tán különösen a finomabb liszt, melynek ára egyenlő snlymérték ntán három-négyszere­sen haladja a még őrletlen gabona árát, sok­kal jobban kibirja a szállítási költséget. Örömmel is tapasztaljak e szempontból, hogy a legközelebb lefolyt évben nemcsak liszt- gjártásnnk növekedett számos nj és pedig je­lentékeny forgalmn malmok keletkezésével, ha­nem lisztkivitelttnk is folyvást szembetünőleg szaporodik. — Névszerint mig a birodalom még 1854-beu mindössze is csak 106,109, már 1855- ben 242,500, majd 1856 ban 303,026, a legkö­zelebb mnlt 1857 ben pedig szinte 513,591 má­zsa lisztet vitt ki. De még ily örvendetes emel­kedés mellett is viszont igen sok időt igényei, mig gabonakereskedésünk helyébe oly lisztke- reskedés léphet, mely kiterjedésével csak mosta­ni gabonakereskedésünket is egyensúlyozza. Azért valóban igen üdvös lesz eey kevéssé gondolkodnánk azoD, hogy jelen körülményeink közt miképen javíthatnánk mostani gabonakeres­kedésünk állásán , különösen a szállítás olcsi- tása és könnyítése által ? Mily hasznot adna a Dráva folyamnak , ha tovább nem csak Varasáig való hajózhatóvá tétele is, a szávai hajózás példája fényesen bi­zonyltja. De valószínűleg hajózhatóvá volna az tehető, ba nem is egészen Villachig, legalább Kiagenfnrth közelében Sz.-KanziaDÍg, hol már a jelentékeny Glan és Gork folyamokat magába vette; sőt csatornázás által a Gail csatlakozásig való hajózhatáBa is kisebbszeiü hajókkal alig szenved kétséget. E hajózás a karantháni, tiroli és salzburgi piaczokat nyerné meg gabonater­melésünknek , melyek most a triesti piacznak fölötte állanak , s bár fog} asztásnk nem valami rendkivülileg jelentékeny , mégis fájdalmas, hogy az iránt egy részről a triesti piaczon által tengeri, más részről bajorországi gabonával kell concnrralnnnk; holott az épen somogyi baranyai gabonatermelő vidékeinket keresztül- fató s egyenesen a bácskaság gazdag vidékére torkoló eme vizi nt képes bennünket ama fo­gyasztó piaczokon minden más termelő vidékek fölött előnybe állítani. E vizi utat a karantháni iparkamara is még 1853 ban a magas ministe- rinmboz fölterjesztett jelentésében igen hatható­san támogatta és sürgette. Hasonló körülmény merül föl a Vág-folyam- nak Rév - Komáromtól legalább Vág-Ujhelyig rendesen hajózhatóvá tétele körül. Vágh-Ujhely most is jelentékeny gabonapiaczot képez nem­csak Árva-Tnrócz, Trencsén megyék, sőt Morva­országnak szomszéd vidékeire nézve is. Többi vizi ntainkat nem említem, bár volná­nak még többen, melyek különösen csatornázás által a belső forgalomnak figyelmet érdemlő köz­vetítőiül kínálkoznak. Különösen ha figyelembe vészesük, hogy bözőlük többeknél a csatornázás sokkal kevesebből létesíthető, mint mennyiért

Next

/
Thumbnails
Contents