Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)

1858-06-01 / 123. szám

ugyancsak oly forgalommal kínálkozó vasút volna építhető, s a csatornázási szabályozás ál­tal egyszersmind árvizek ellen mentesítés czélja is van elérve , akkor valóban a vízi utak szapo­rításán való i igyekezet nem kevesebb fontosságú, mint a szárazoni közlekedés kifejtése. Mindazáltal további szólásomban egyedül a vasutakra szorítkozom, annyival inkább, mert ezeknek szaporodó hálózata a vízi közlekedés lehetőségétől megfosztott vidékeket is oly ter­jedtségben köti össze egymással, a birodalom többi tartományaival és a legjelentékenyebb külföldi piaczokkal, hogy ha a vasutakon sike­rülne kimódolnunk a nyereséges szállíttatást, ez maga képes volna megszüntetni a gabonaforga­lom nehézségei miatti minden panaszunkat. Jász-Ár­okszállás, m 1 27. (Marhaszám a kerületben.) Már ré­gibb levelemben volt alkalmam a legközelebbi népszámlálás eredményét közleni a Jászkunság­ból. Azon közleményemből az állatok összeírása kimaradván, most pótolom azt. Van e legújabb összeírás szerint a hármas ke­rületben csödör 776, kancza 18,775, herési 16,503, csikó 3 éven alul 8870, ló összesen 44,924 darab! bika 475/ tehén 27,456, ökör 24,339,borja 3 évesig 35,601, szarvasmarha ösz­­szesen 87,871 darab, öszvér 13, szamár 1250, juh 393,798, kecske 81, sertés 63,375 darab. A többlet az 185%-ks összeíráshoz képest igen jelentékeny név szerint csődör: 329, kancza 1737, herési 527, csikó 2117, ló összesen 4710, juh 103,136 darabbal találtatott most több, mint akkor; a szarvasmarháknál az ökrök és bikák száma együtt véve szaporodott ugyan 786 tál, de a teheneké 1047-tel fogyván, egyetemesen apadás mégis 1061 darab ; a borjak akkor nem voltak felvéve; szamarak és öszvéreknél is több­let mutatkozik 132 darabbal; sertés, kecske is­­mét nem volt felvéve. r. i. Gyula, máj. 25. (A sajtó működése.) Az irodalom eme­lésére városunk is figyelmet érdemlő gyümölcsöt hozott, a napokban hagyván el Mogyoróssy Já­nos urnak „Gyula hajdan és most“ czimtl munkája a gyulai sajtót. E munka, mint élőbe­szédében mondva van, szerző 30 évi lankadatlan szorgalmának gyümölcse, s tekintve különösen a benne foglalt okiratok és történeti jegyzetek tö­megét, valóban az ezt kedvelőknek érdekes ol­vasmányt nyújt; különben magyar és német nyelven egyaránt megszerezhető, és pedig ma­gyarul 3 ft 30, németül 1 ft 20 pkrjával (az ár­különbség bizonyosan egyedül a német fordítás olcsóbbságában rejlik.) Városunkra nézve legérdekesebbül emeljük ki e munkából azt, miszerint benne Timon Simon jesuita, Otrokocsi és Jókai Mór ellenében „szem­betűnő világossággal“ meg van mutatva, hogy Attillának, a huni ősnek székhelye városunk, Gyula város volt, t. i. „hol ősei laktak , jelesen hová a szem és fültanu Prisons követség! szónok hivatalosan utazott; hol ez az általa leirt dí­szes királyi fa­ palota térés és művészileg alkotott termében mind Etel , mind ennek Eréka nevű neje által , Maximilianus ke­leti csá­zár követjével együtt több ízben­­ megvendégeltetett, hol ennek szeme láttára, a székhelyen létezett palotában nemcsak a meg­rezzent s hozzájött uralkodók követeit kihall­gatta , válaszszal ellátta, de közigazságot is az ő jelenlétében szolgáltatott.“ Szóval Gyula volt Attila birodalmának fővárosa. Azonban bármily dicsőségnek tartanók is ezt városunkra nézve. TÁRCZA. Vasárnapi levelek Bécsből. (Május 30.) b­y. Ha a naptár mondja, igaznak kell lenni, hogy ez május utó­zó vasárnapja. A papír türel­mes, hazudni tud érzelmeket, mért ne hazudnék tavaszt ? Valósággal novemberben vagyunk , s jó mulatságot kívánunk azon boldog városiak­nak,kiket már négy hét óta falusi zaglnkaikban, hova a noble népvándorlás divato­s élvhaj­­hászat időnek előtte kiüté, fogva tart az eső és az éjszaki szél. De ők igen is künn vannak, az óriási bútorkocsik, eléjök fogott Schleswig­­bolsteini elefánt-tovaikkal hosszú vonalban ki­húzódtak ; a paloták és páholyok kivételes élet­­műszerrel megáldott finom lényei a campagna di Románál veszedelmesebb bécsi égaljból, a szem­­ölő, s tüdősérv és lábnövelő gránitpor régiójá­ból, hol ezer közel 39 ember hal meg,annyi mint Délamerika lápjai közül, vagy a politikai szel­­lemgyógyitó Cayenneben , ki fürdőkbe , vagy Schweitz havasaiba, vagy Csehország erdeibe, vagy a burgonyáin jéges Izlandba, melyet „zöld Erinnek“ énekel a költészet, vagy az elbűvölő Nápolyba, melyet boldogtalannak kiáltott ki a politika, s hol valójában a legrongyosabb lazza­­roni boldogabb, mint a többi Europa valamennyi népboldogítói, kik ugyan nem csoda, ha cronicus szivszor­lásokban, apathiában, melancholiában, hypochondriában, s még egynéhány görög nevű, de specifíce korunkbeli korokban sinylenek. Mint mondók, a falura vándorlók karavánjai el­vonultak szemeink előtt, s élénken emlékeztet­tek bennünket a homályos emlékű (mert a nemze­tek gyermekkorába eső) népvándorlások­­r­a; ámbár azt hiszszük, hogy a vándornemzetek fölszerelése, külkészülete­s holmiai inkább ha­sonlíthattak egy napjainkban költözködő oláh­­czigány csapathoz, mint egy Hitzingbe vagy Döblingbe harczolkodó bankár és burger podgyá­­szaihoz , miknek tetején, de minden kocsin, látsz egy vagy két rostélyzatos gyermekágyat, bölcsöt, kosarat s más egyéb inexpressible, de gyermekszobában nélkülözhet­len bútort. Hja a miveltség nőim és uraim ! a barbárok gyerme­kei nem ismertek ám bölcsőt; szegények, ha­nem kárpótlásai az igaz anyáik karjain nyugod­tak, s anyatejet szívtak. A mai gyermek se­lyemmel bevont bölcsőben nyugszik, de­­anyát nem ismer; és a szoptató dajka-gyárból, valgo lelenczházból került, bérelt emlők jó rész nedvét szopják. Hiszen nem állat egy úrnő, hogy maga szoptassa gyermekét! De bezzeg „was Herr Doctor meine Kinder haben Skrofeln ?“ micsoda! doctor úr! az én gyermekeim görvélyesek? Jaj neked szerencsétlen orvos, kimondád a nagy szót: van apprehencio, melyet többé jóvá nem tehetsz. Ily gazdag, ily előkelő család — és ily proletárnak tartott betegség! — hja kedves szép asszonyom tudja is kegyed, mi történik egész nap és éjjel a távol fekvő gyer­mekszobában ? mindent lehet pénzért venni, s pénzzel megfizetni, csak anyai szivet, anyai tü­relmet, anyai önfeláldozást nem. Azonban ha a gazdagok gyermekei görvélyesek — legalább nyáron át a szabad természet ölében némileg fölfrisülnek életnedveik; jól tevék tehát, ha már kitakarodtak. — Csak ilyenkor látni, mily kis szám a gazdagoké. Utczák, korcsmák, színhá­zak telvék mint máskor. De nem kell felednünk, hogy a tavasz a külföldi vendégek fecskesai­­sonja. Bécsbe tavaszkor kell jönni, legfölebb nyár elején, ki élvezni akar. És ámbár én eddig nem figyelmeztettem, úgy látszik, ezt tudja min­denki, az óczeánon innen és túl. Ez azon kor­szak, midőn minden képtárban, s a szent István templomában, s egy két szobraink körül tolon­ganak az idegenek, s felszöktetik a bérkocsik és comfortablek hiába szabályozott viteldiját. És övék az olasz opera is ; ha mostanság operába megy, kettőt fogadhatsz egy ellen, hogy zárt­székedet egy süketnek és vaknak látszó makacs angol tartaodja elfoglalva, ki váltig emlegetendi, hogy az az övé : two hundred forty nine! — no de kérem ez 236 számú, pray you sir; végre elő­áll az illetékes biró, a zártszéknyitó , kinek te­kintélye mégis rá birja angolunkat, hogy fölkel, s az őt illető zártszékre takarodik. Különben tán Fenne sorsa ért volna mindkettőnket, föltéve, hogy egyikünk is érdemesnek tartaná az olasz opera kedvéért az emberiségre nézve oly nagy­becsű életünket veszélynek kitenni. Nem, ily ál­dozatra legalább egy olasz opera nem méltó. Nagy kedvem volna szidalmakban kitérni vala­mennyi collegáim példájára, ha magamat nevetsé­gessé tenni magam nem röstelném. Sajátságos helyzete van az olasz operának. Az ítészet unisono ellene van, ezen csinadrata­bum örökkévalósága a műveltebb zenészeket mondhatlanul untatja, a zenei lapok váltig emlegetik, hogy az olasz opera túlélte magát Bécsben , de a színház naponkint tele van s fényesen tanúsítja, hogy a magát túlélt olasz opera még mindig él, és virá­goz. A tömeg nem kevesbbé fut utána, mint a magasabb körök, a haute finance s az aristokra­­tia divatból, és azon egyszerű okból, mert a könnyű eledel ízlik. Meg kell engedni, hogy a dal­művészet nem igen magas fokát képviseli Morelly társasága, pedig a neműkben kitűnő egyének nem hiányzanak. Az egyetlen, kiről mondhatni, hogy dalmű­vész, Carion; hangja ugyan a fogyatkozás utolsó negyedében áll, B­e­rf­i­n­i tenorhangja szép, hatalmas játéka ne­mes; Fan­can­i oly másodtenor, minő minden színpadon örömmel láttatnék első tenorul is; ér­tem hangja miatt; D­e­b­a­s­s­i­n­i szép hangja már csak hírben él; Everardi baritona a legszeb­bek egyike, minőt valaha valahol valaki hal­lott; nem kevésbbé jeles A­n­g­e­l­i­n­i mély hangja, habár nem ment a bass rendes merevsé­gétől ; és Inchini a három próbás olasz buffo ; és F­e­r­r­i szép hang mellett túltesz va­­lamenyin az énekelni nem tudásban; mind­nyájan valódi természet fiai, s énekelnek mint az erdei madarak ; de a német zenészét magas szempontjából nem dalművészek. M­e­d­o r i asz­­szonyt ordítási tehetsége roppant népszerűvé teszi. Brambilla-Marulli asszony szép althang, kivált a magas hangokban, de gyenge a mélyek­ben , s minden reclame daczára nem — Al­­boni. Charton-Dement nem erős, de gyö­nyörű hang, sok de tetszetős tetszelgéssel; végre H c n s t­e r k. a. (olasz ?) egy nagy szerepekben feltolt kezdő, nagy félénkséggel, még nagyobb ügyetlenséggel, legnagyobb szellemtelenséggel. Íme a személyzet,mely a „Cosi fan tutte,Don Juan és Nozze di figaro“t kivéve, csupa merő olasz, s pedig túlnyomólag Verdiféle operákkal három hónapon át csinál fölemelt árak mellett tele házakat. — A várszínház úgy látszik azon po­rosz párthoz szerződött, mely az „Umkehr der Wissenschaft“ jeligéje alatt teszi magát a világtörténetben halhatlanul nevetségessé. Umkehr der Kunst! azaz menjünk vissza Kotzen­b­e és Claurenre. Birchpfeifer nagyon Shakes­peare nekünk. A „Mexicói vőlegény“ elavult gyerekes tréfáival hozatott a napokban színre, kritikusaink mély borzadályára. De mit tegyen az igazgatóság végre, midőn a legújabb darabok is oly határozott Cl­a­u­r­e­n zamatnak, mintha csak egy anya gyermekei volnának. Tessék Cato von Eisen ! vagy pláne a legújabb vígjáték „Mentő tény“ (Lederertől), mely tegnapelőtt adatott a jámborsága, türelme s szerény igényei miatt dicséretes közönség csendes reprobatió­­jával. Nyugodjék békével. Mondják Goltz­­mann k. a. kedvéért adatnak ily silányságok, de ezt nehéz megfogni, miután G. k. a. talentuma jó darabokban, jó szerepekben bizonynyal köny­­nyebben viv ki diadalt mint roszakban. Rága­lom, mely már divatba jött G. ellen; ha ma esni fog, annak is ő lesz oka, tekintve helyzetünket, miszerint a Bárdos és Kö­rös hajdanában is csak gátak által lehetett visz­­szatartható, hogy a hős huni vezérnek épen nem volt oka a mocsárok közt maga részére me­nedéket keresni, s egy erős birodalom harczias fejedelme főszékhelyét alkalmatlanabb helyen alig is választhatta volna, véleményünk szerint még amaz állítmány biztos históriai adatok hiá­nyával van, hogy a dolog valósága a természeti körülmények ellenére bizonyítva legyen. 1. 1. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, június 1. * A kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület nevében Ney Ferencz igaz­­­gató a Szent­ István társulat irányában a legmelegebb köszönetét nyilvánítja ama nagylelkű­ségért , hogy a föntisztelt társulat a kisdedóvó ké­­pezde könyvtárát "több rendbeli becses könyvek és füzetekkel, összesen 80 darabbal, gazdagitni szí­veskedett. Egyúttal azon kérelmet intézi az írók­ és kiadókhoz, hogy a fölnevezett kisdedóvó-képezdei könyvtárt a nevelési és ifjúsági irodalom körébe vágó termények egy-egy példányával — miként azt legközelebb Edvi Illés Pál úr „Gyermek Diae­­tetikájával“ tévé­t gyarapítani szíveskednének. Az egyleti pénztár, fájdalom, nincs oly kedvező hely­zetben, hogy a nevelési irodalom minden becses ter­ményét megszerezhetné, pedig nagyon kívánatos, hogy a képez­dei növendékek a paedagogiai műve­lődés érdekében a jelesebb neveléstani munkákkal megismerkedhessenek. * A szent annai súlyosan meglátogatott tűzkár­­vallottak felé a jótékonyság angyala minden oldal­ról kezdi gyöngéd kezét nyújtani. Aradon és vidékén az adakozások derék emberbarátok által gyűjtö­getve folyamatban vannak. De a csapás oly nagy, hogy egy vidék legbuzgóbb felebaráti szeretete sem elégséges azt nagyobb mértékben enyhíteni."Ezért örömmel halljuk , hogy közönségünknek is fog alka­lom szolgáltatni , többször tapasztalt jó érzelme­s felebaráti részvétének a szent-annai szerencsét­len leégettek iránt bebizonyítására. Itt is több lel­kes hölgy volt az, ki e szent ügyet fölkarolá, s fára­­dozásuknak sikerült egy hangversenyt rendezni, melynek megtartása az itteni jeles­ művészek köz­reműködésével jövő vasárnapra van kitűzve Addig is, míg e hangversenyről, illetőleg a programm ösz­szeállításáról részletesebb jelentést hozhatnánk, figyelmeztetjük reá a budapesti közönséget. * A nemz.­színpad igen szükséges munkát tesz, midőn erői kiegészítésével foglalkozik; e szempont­ból első lépései közé tartozik az, hogy Gyulai Fe­rencz urat, ki eddigelé négy szerepben mutatta be magát (mint: „Czigány“ „Givri gróf“ „Tisztartó a kis árvában“ és „Glabrio a Ravennai- vívóban“) egyelőre három hóra rendes tagut szerződtető. Ezen­kívül értesülünk, hogy Thaliának egy új papnője is szavalati próbát tett közelebb a rendezőség előtt s nem sokára kísérletét teendi e sikamlós pályán. * A „magyar népdalok egyetemes gyűjteményé­nek“ szerkesztője Mátray Gábor a Széchenyi or­szágos könyvtár őre; e vállalat harmadik füzetét már sajtó alá bocsátá, s megjelenését június 15-kére ígéri. Hogy minél diszebb alakban vehessék azt t. ez. pártolói,a kiadó-szerkesztő e harmadik füzetet vala­, mint a következendőket érez táblákra metszeti és erős szép papírra nyomtatja. Tartalmát ismét válo­gatott régi s újabb dalok teendik. A szöveg magyar és német nyelven nyomatik, kik csupán magyar szö­vegű példányt óhajtanak,megrendeléseiket máj. 31-ig tehetik. Előfizetési díj 1 ft, postán 1 ft­ 10 kr. A két első helyben 3 ft, postán 3 ft 20 krjával szerezhető meg. A magyar népzene és dal barátai e vállalat tartalmasságára nézve a már megjelent füzeteket biztos kezességül tekinthetvén, ez alapon annak to­vábbi pártolása méltán remélhető. * Dr. Schultz Ferdinánd latin nyelvtanának Warga J. által készült magyar kiadása e czim alatt: „Latin nyelvtan Pest 1857.“ két rész, mind­egyike 50 kr, a cs. k. közoktatási ministerium által tanhasználatra megengedtetett. * Beküldetett hozzánk a „Szépirodalmi közlöny“ negyedik könyvmelléklete: „V­e­t­é­l­y­t­á­r­s­a­k“ tör­téneti regény, irta P. Szathmáry Károly. I.kötet, 191 lap. * Közelebb egy igen érdekes és fontos tudomá­nyos állítmány nyert megerősítést. A washingtoni csillagda igazgatója t. i. gyakorlati tapasztalatok út­ján megállapítá, hogy a napraforgó vagy az úgyne­vezett tányérvirág nedves és mocsáras vidékeken minden kártékony gőzöket magába szi és az ezekből származó váltólázaktól megóvja a lakosokat. Ajánl­juk e fölfedezést a tiszavidéki és a bánsági mocsá­­ros­ helyek lakóinak figyelmébe. * A .P. Lly.“ b. Sina Simon urnak egy újabb nemeskeblü emberbaráti tényéről értesül. A nemes báró a cs. k. szabad, austriai államvaspályatársaság azon hivatalnokai és szolgái részére, kik hivataluk gyakorlásában egy vagy más módon szerencsétlen­séget szenvednének, ötezer pengőforintot ajándé­kozott , mely jelentékeny összeg igen szép alapot képezhet egy nyugdíjhoz, miből az illetők vagy hátramaradottaik balsorsra jutva gyámolítást nyer­­hetenének. * A­r­a­b városa azon erélyes és fáradatlan tevé­kenység mellett, melylyel vaspályára készül és föl-, szereltetik, biztosan várhatja, hogy a vasút jóté­­konyságaiban nem sokára közvetlenül is részesü­­lend A munkálatok már az utolsó stádiumba léptek. Most rakják le a síneket, sőt egy nagyobb térségen ezeken már szerkocsik is járnak. —­ Az utasok részére nagy előny és kényelem az, hogy a pompás és tágas pályaudvar igen közel fekszik a városhoz. * Félegyházán f. hó 27-n estve — mint értesittetünk — négy rabló egy tanyára betörvén, a tanyai lakókat megkötözték s rablást követtek el, másnap azonban mind a négy elfogatott és rögtönbi­­róság elé állíttatott. Kettő közölük kiskorú, egy még nem vallott, s makacsat tagad, s épen ez van a leg­súlyosabban terhelve. — Az ugyanottani határban t. hó 27-ke körül járt hideg esős időben több mint ezer megnyitott birka fagyott és döglött el. Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 42 bankjegyhamisító ellen a budai cs. k. országos törvény­szék előtt. XXIII. Most a S.. r Károly elleni bizonyító vádlatból magának az államügyésznek szavait kívánják idéz­ni , a mennyire nekünk ez általában lehetséges s terünk azt megengedi. „S .. . Károly a hitelpapír-hamisítás bűntényé­vel mindkét hamisítványra nézve mint szerző és köz­vetlen tettes van vádolva. A végtárgyalás teljesen ki is derítette, hogy ő valóban közvetlen a pesti fogházból kiszökése után Gyúróra éi.. . József há­zába , onnan Csákvárra Ba..Ferencz házába sie­tett, itt az V. formájú 10 ftos lemezt kikarczolta, aztán Gyúrón a maga társaival ezen lemezről lenyo­matokat csinált és­ a hamisítványokat elterjeszteté; erre Me... János által magát Vadkertre vitető , ott a nem messze fekvő csábori pusztán a VI formájú lemezt karczolá s ismét visszatért Vadkertre , hol­­ Va­. Sándor házában e lemezről a lenyomatokat eszközlék. Miután S.. Károly, miután a vizsgálat folytán magát képesnek­ nyilatkozta rá az V. formájú lemez­hez hasonlónak elkészítésére, de később s különösen a végtárgyalás alkalmával magát épenségesen kép­telennek mondá ily lemezek elkészítésére, ennél­fogva egyelőre ezen képessége mint lehetséges mu­tatandó ki. S... r Károly az ő első vizsgálata alatt maga elismeré, hogy azon lemezeket, melyekkel az 1 ftos utalványokat és 10 krds pénzjegyeket 1850-ben utánozta, maga karczolta, s ezért ő a hitelpapir­­hamisítás bűntényében el is marasztaltatok és 12 évi súlyos börtönre ítéltetett. Habár azon munka, melyet ö­vésével készített, a szakértők véleménye szerint nagyon hiányosan ütött is ki, mindamellett ez utóbbiak véleménye mégis oda megy ki, hogy azok készítője további három év alatt, föltéve, hogy ezen idő alatt alkalma volt magát a rajzban és kar­czolásban gyakorolni — oly fokig fejthette ki ma­gát, hogy a fenforgó V. és VI. form. 10 ftos leme­zeket is, melyek különben is csak hiányosak, szin­tén karczolhatta. Ám S... r Károlynak csakugyan volt ily alkalma a gyakorlatra, azt használta is s több munkák által jelentékeny tökéletesedést tanú­sított. 8.. r Károly t. i. Pesten az úgynevezett Hein­­rich-kaszárny­ában tartatott fogva, hol mint maga megvallja, igen sokat foglalkodott rajzolással, és F... y börtönör lakásán tartózkodott, kinél maga az ő fogházér­ lakásán karczolt 10 ftos lemezek több mint 400 darab hamisítványnyal együtt talál­tattak , úgyhogy maga a fogház-felügyelő is, ki 8.. . r Károlylyal úgy bánt mint családja gyermeké­vel , a hitelpapír-hamisitás bűntényében elmarasz­­taltatott. Vájjon és mennyi bűne volt abban­­... ! Károlynak , ezt akkor nem lehete kinyomozni, annyi azonban abból kétségtelenül kitűnik, hogy azon fogházban elég alkalma és szerszáma volt ma­gát a rajzolásban és karczolásban tökéletesíteni, sőt egy a végtárgyalás alatt előmutatott, üvegre karczolt kép, melyről S... r Károly maga meg­­vallá , hogy azt egyik fogolytárs az ő jelenlétében karczolta, még inkább megerősíti ezt. Egy S...r Ká­roly által ismért befogatása után a pesti fogházban rajzolt üdvözleti kép , melyen ezen szó: „Glück“ egészen úgy van ismételve és ezen szavak épen oly módon készültek, mint e szavak: „Zehn Gulden“ a VI. formájú 10 ftos lemezeken mutatja, hogy az üdvözleti kép eszméje, mit 8... ! Károly maga meg­vallott, a VI. formájú 10 ftosokról vétetett, mi mel­lett nem épen jelentéktelen az, hogy e szó „Glück“ három betűt tartalmaz e szóból: „Gulden,“ és ezen üdvözleti kép nagyon sikerült volta az említett be­­tűkbeni előleges gyakorlatra s a munka azon mo­dorára enged következtetni, melyet S... A Vadker­ten mint Csáboron a 10 ftos lemezek karczolásánál megszerezhetett. Mily közel rokon a rajzművészet a karczolási művészettel, nem csak a nemz.­bank bi­zottmányának véleményéből tűnik ki, mely kinyi­­latkoztatá, hogy a rajzolásbani gyakorlat egyszer­smind a karczolásban is tökéletesít, az átmenet a rajzolásról a karczolásra könnyű s egy jó rajzolóra nézve hosszú különös gyakorlat az utóbbiban épen nem szükséges, hanem abból is kiviláglik, hogy 5.. . r maga az V. és VI. formájú lemezeken mindig a­ „rajzolást“ gyalázta vagy dicsérte. 8... r Károly­nak tehát nem csak alkalma volt magát e művészet­ben gyakorolni, hanem azt használta is. Igaz ugyan, hogy e részben sem szól a pesti szak­értők véleménye egyértelműleg Azonban ezek előtt nem feküdtek S...r K.-nak csak utólag kapott mun­kái,melyek a nemz.bank bizottmánya elé terjesztették és más részt az elsőknek szóval és írásban tett véle­ményzéseik egymás közt nem egészen állanak ösz­­hangban, és azoknak írásbeli véleményzésük rész­ben helytelen elő- és utó­állítmányokból indul ki

Next