Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)
1858-06-01 / 123. szám
ugyancsak oly forgalommal kínálkozó vasút volna építhető, s a csatornázási szabályozás által egyszersmind árvizek ellen mentesítés czélja is van elérve , akkor valóban a vízi utak szaporításán való i igyekezet nem kevesebb fontosságú, mint a szárazoni közlekedés kifejtése. Mindazáltal további szólásomban egyedül a vasutakra szorítkozom, annyival inkább, mert ezeknek szaporodó hálózata a vízi közlekedés lehetőségétől megfosztott vidékeket is oly terjedtségben köti össze egymással, a birodalom többi tartományaival és a legjelentékenyebb külföldi piaczokkal, hogy ha a vasutakon sikerülne kimódolnunk a nyereséges szállíttatást, ez maga képes volna megszüntetni a gabonaforgalom nehézségei miatti minden panaszunkat. Jász-Árokszállás, m 1 27. (Marhaszám a kerületben.) Már régibb levelemben volt alkalmam a legközelebbi népszámlálás eredményét közleni a Jászkunságból. Azon közleményemből az állatok összeírása kimaradván, most pótolom azt. Van e legújabb összeírás szerint a hármas kerületben csödör 776, kancza 18,775, herési 16,503, csikó 3 éven alul 8870, ló összesen 44,924 darab! bika 475/ tehén 27,456, ökör 24,339,borja 3 évesig 35,601, szarvasmarha öszszesen 87,871 darab, öszvér 13, szamár 1250, juh 393,798, kecske 81, sertés 63,375 darab. A többlet az 185%-ks összeíráshoz képest igen jelentékeny név szerint csődör: 329, kancza 1737, herési 527, csikó 2117, ló összesen 4710, juh 103,136 darabbal találtatott most több, mint akkor; a szarvasmarháknál az ökrök és bikák száma együtt véve szaporodott ugyan 786 tál, de a teheneké 1047-tel fogyván, egyetemesen apadás mégis 1061 darab ; a borjak akkor nem voltak felvéve; szamarak és öszvéreknél is többlet mutatkozik 132 darabbal; sertés, kecske ismét nem volt felvéve. r. i. Gyula, máj. 25. (A sajtó működése.) Az irodalom emelésére városunk is figyelmet érdemlő gyümölcsöt hozott, a napokban hagyván el Mogyoróssy János urnak „Gyula hajdan és most“ czimtl munkája a gyulai sajtót. E munka, mint élőbeszédében mondva van, szerző 30 évi lankadatlan szorgalmának gyümölcse, s tekintve különösen a benne foglalt okiratok és történeti jegyzetek tömegét, valóban az ezt kedvelőknek érdekes olvasmányt nyújt; különben magyar és német nyelven egyaránt megszerezhető, és pedig magyarul 3 ft 30, németül 1 ft 20 pkrjával (az árkülönbség bizonyosan egyedül a német fordítás olcsóbbságában rejlik.) Városunkra nézve legérdekesebbül emeljük ki e munkából azt, miszerint benne Timon Simon jesuita, Otrokocsi és Jókai Mór ellenében „szembetűnő világossággal“ meg van mutatva, hogy Attillának, a huni ősnek székhelye városunk, Gyula város volt, t. i. „hol ősei laktak , jelesen hová a szem és fültanu Prisons követség! szónok hivatalosan utazott; hol ez az általa leirt díszes királyi fa palota térés és művészileg alkotott termében mind Etel , mind ennek Eréka nevű neje által , Maximilianus keleti csázár követjével együtt több ízben megvendégeltetett, hol ennek szeme láttára, a székhelyen létezett palotában nemcsak a megrezzent s hozzájött uralkodók követeit kihallgatta , válaszszal ellátta, de közigazságot is az ő jelenlétében szolgáltatott.“ Szóval Gyula volt Attila birodalmának fővárosa. Azonban bármily dicsőségnek tartanók is ezt városunkra nézve. TÁRCZA. Vasárnapi levelek Bécsből. (Május 30.) by. Ha a naptár mondja, igaznak kell lenni, hogy ez május utózó vasárnapja. A papír türelmes, hazudni tud érzelmeket, mért ne hazudnék tavaszt ? Valósággal novemberben vagyunk , s jó mulatságot kívánunk azon boldog városiaknak,kiket már négy hét óta falusi zaglnkaikban, hova a noble népvándorlás divatos élvhajhászat időnek előtte kiüté, fogva tart az eső és az éjszaki szél. De ők igen is künn vannak, az óriási bútorkocsik, eléjök fogott Schleswigbolsteini elefánt-tovaikkal hosszú vonalban kihúzódtak ; a paloták és páholyok kivételes életműszerrel megáldott finom lényei a campagna di Románál veszedelmesebb bécsi égaljból, a szemölő, s tüdősérv és lábnövelő gránitpor régiójából, hol ezer közel 39 ember hal meg,annyi mint Délamerika lápjai közül, vagy a politikai szellemgyógyitó Cayenneben , ki fürdőkbe , vagy Schweitz havasaiba, vagy Csehország erdeibe, vagy a burgonyáin jéges Izlandba, melyet „zöld Erinnek“ énekel a költészet, vagy az elbűvölő Nápolyba, melyet boldogtalannak kiáltott ki a politika, s hol valójában a legrongyosabb lazzaroni boldogabb, mint a többi Europa valamennyi népboldogítói, kik ugyan nem csoda, ha cronicus szivszorlásokban, apathiában, melancholiában, hypochondriában, s még egynéhány görög nevű, de specifíce korunkbeli korokban sinylenek. Mint mondók, a falura vándorlók karavánjai elvonultak szemeink előtt, s élénken emlékeztettek bennünket a homályos emlékű (mert a nemzetek gyermekkorába eső) népvándorlásokra; ámbár azt hiszszük, hogy a vándornemzetek fölszerelése, külkészületes holmiai inkább hasonlíthattak egy napjainkban költözködő oláhczigány csapathoz, mint egy Hitzingbe vagy Döblingbe harczolkodó bankár és burger podgyászaihoz , miknek tetején, de minden kocsin, látsz egy vagy két rostélyzatos gyermekágyat, bölcsöt, kosarat s más egyéb inexpressible, de gyermekszobában nélkülözhetlen bútort. Hja a miveltség nőim és uraim ! a barbárok gyermekei nem ismertek ám bölcsőt; szegények, hanem kárpótlásai az igaz anyáik karjain nyugodtak, s anyatejet szívtak. A mai gyermek selyemmel bevont bölcsőben nyugszik, deanyát nem ismer; és a szoptató dajka-gyárból, valgo lelenczházból került, bérelt emlők jó rész nedvét szopják. Hiszen nem állat egy úrnő, hogy maga szoptassa gyermekét! De bezzeg „was Herr Doctor meine Kinder haben Skrofeln ?“ micsoda! doctor úr! az én gyermekeim görvélyesek? Jaj neked szerencsétlen orvos, kimondád a nagy szót: van apprehencio, melyet többé jóvá nem tehetsz. Ily gazdag, ily előkelő család — és ily proletárnak tartott betegség! — hja kedves szép asszonyom tudja is kegyed, mi történik egész nap és éjjel a távol fekvő gyermekszobában ? mindent lehet pénzért venni, s pénzzel megfizetni, csak anyai szivet, anyai türelmet, anyai önfeláldozást nem. Azonban ha a gazdagok gyermekei görvélyesek — legalább nyáron át a szabad természet ölében némileg fölfrisülnek életnedveik; jól tevék tehát, ha már kitakarodtak. — Csak ilyenkor látni, mily kis szám a gazdagoké. Utczák, korcsmák, színházak telvék mint máskor. De nem kell felednünk, hogy a tavasz a külföldi vendégek fecskesaisonja. Bécsbe tavaszkor kell jönni, legfölebb nyár elején, ki élvezni akar. És ámbár én eddig nem figyelmeztettem, úgy látszik, ezt tudja mindenki, az óczeánon innen és túl. Ez azon korszak, midőn minden képtárban, s a szent István templomában, s egy két szobraink körül tolonganak az idegenek, s felszöktetik a bérkocsik és comfortablek hiába szabályozott viteldiját. És övék az olasz opera is ; ha mostanság operába megy, kettőt fogadhatsz egy ellen, hogy zártszékedet egy süketnek és vaknak látszó makacs angol tartaodja elfoglalva, ki váltig emlegetendi, hogy az az övé : two hundred forty nine! — no de kérem ez 236 számú, pray you sir; végre előáll az illetékes biró, a zártszéknyitó , kinek tekintélye mégis rá birja angolunkat, hogy fölkel, s az őt illető zártszékre takarodik. Különben tán Fenne sorsa ért volna mindkettőnket, föltéve, hogy egyikünk is érdemesnek tartaná az olasz opera kedvéért az emberiségre nézve oly nagybecsű életünket veszélynek kitenni. Nem, ily áldozatra legalább egy olasz opera nem méltó. Nagy kedvem volna szidalmakban kitérni valamennyi collegáim példájára, ha magamat nevetségessé tenni magam nem röstelném. Sajátságos helyzete van az olasz operának. Az ítészet unisono ellene van, ezen csinadratabum örökkévalósága a műveltebb zenészeket mondhatlanul untatja, a zenei lapok váltig emlegetik, hogy az olasz opera túlélte magát Bécsben , de a színház naponkint tele van s fényesen tanúsítja, hogy a magát túlélt olasz opera még mindig él, és virágoz. A tömeg nem kevesbbé fut utána, mint a magasabb körök, a haute finance s az aristokratia divatból, és azon egyszerű okból, mert a könnyű eledel ízlik. Meg kell engedni, hogy a dalművészet nem igen magas fokát képviseli Morelly társasága, pedig a neműkben kitűnő egyének nem hiányzanak. Az egyetlen, kiről mondhatni, hogy dalművész, Carion; hangja ugyan a fogyatkozás utolsó negyedében áll, Berfini tenorhangja szép, hatalmas játéka nemes; Fancani oly másodtenor, minő minden színpadon örömmel láttatnék első tenorul is; értem hangja miatt; Debassini szép hangja már csak hírben él; Everardi baritona a legszebbek egyike, minőt valaha valahol valaki hallott; nem kevésbbé jeles Angelini mély hangja, habár nem ment a bass rendes merevségétől ; és Inchini a három próbás olasz buffo ; és Ferri szép hang mellett túltesz valamenyin az énekelni nem tudásban; mindnyájan valódi természet fiai, s énekelnek mint az erdei madarak ; de a német zenészét magas szempontjából nem dalművészek. Medo r i aszszonyt ordítási tehetsége roppant népszerűvé teszi. Brambilla-Marulli asszony szép althang, kivált a magas hangokban, de gyenge a mélyekben , s minden reclame daczára nem — Alboni. Charton-Dement nem erős, de gyönyörű hang, sok de tetszetős tetszelgéssel; végre H c n s te r k. a. (olasz ?) egy nagy szerepekben feltolt kezdő, nagy félénkséggel, még nagyobb ügyetlenséggel, legnagyobb szellemtelenséggel. Íme a személyzet,mely a „Cosi fan tutte,Don Juan és Nozze di figaro“t kivéve, csupa merő olasz, s pedig túlnyomólag Verdiféle operákkal három hónapon át csinál fölemelt árak mellett tele házakat. — A várszínház úgy látszik azon porosz párthoz szerződött, mely az „Umkehr der Wissenschaft“ jeligéje alatt teszi magát a világtörténetben halhatlanul nevetségessé. Umkehr der Kunst! azaz menjünk vissza Kotzenbe és Claurenre. Birchpfeifer nagyon Shakespeare nekünk. A „Mexicói vőlegény“ elavult gyerekes tréfáival hozatott a napokban színre, kritikusaink mély borzadályára. De mit tegyen az igazgatóság végre, midőn a legújabb darabok is oly határozott Clauren zamatnak, mintha csak egy anya gyermekei volnának. Tessék Cato von Eisen ! vagy pláne a legújabb vígjáték „Mentő tény“ (Lederertől), mely tegnapelőtt adatott a jámborsága, türelme s szerény igényei miatt dicséretes közönség csendes reprobatiójával. Nyugodjék békével. Mondják Goltzmann k. a. kedvéért adatnak ily silányságok, de ezt nehéz megfogni, miután G. k. a. talentuma jó darabokban, jó szerepekben bizonynyal könynyebben viv ki diadalt mint roszakban. Rágalom, mely már divatba jött G. ellen; ha ma esni fog, annak is ő lesz oka, tekintve helyzetünket, miszerint a Bárdos és Körös hajdanában is csak gátak által lehetett viszszatartható, hogy a hős huni vezérnek épen nem volt oka a mocsárok közt maga részére menedéket keresni, s egy erős birodalom harczias fejedelme főszékhelyét alkalmatlanabb helyen alig is választhatta volna, véleményünk szerint még amaz állítmány biztos históriai adatok hiányával van, hogy a dolog valósága a természeti körülmények ellenére bizonyítva legyen. 1. 1. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, június 1. * A kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület nevében Ney Ferencz igazgató a Szent István társulat irányában a legmelegebb köszönetét nyilvánítja ama nagylelkűségért , hogy a föntisztelt társulat a kisdedóvó képezde könyvtárát "több rendbeli becses könyvek és füzetekkel, összesen 80 darabbal, gazdagitni szíveskedett. Egyúttal azon kérelmet intézi az írók és kiadókhoz, hogy a fölnevezett kisdedóvó-képezdei könyvtárt a nevelési és ifjúsági irodalom körébe vágó termények egy-egy példányával — miként azt legközelebb Edvi Illés Pál úr „Gyermek Diaetetikájával“ tévét gyarapítani szíveskednének. Az egyleti pénztár, fájdalom, nincs oly kedvező helyzetben, hogy a nevelési irodalom minden becses terményét megszerezhetné, pedig nagyon kívánatos, hogy a képezdei növendékek a paedagogiai művelődés érdekében a jelesebb neveléstani munkákkal megismerkedhessenek. * A szent annai súlyosan meglátogatott tűzkárvallottak felé a jótékonyság angyala minden oldalról kezdi gyöngéd kezét nyújtani. Aradon és vidékén az adakozások derék emberbarátok által gyűjtögetve folyamatban vannak. De a csapás oly nagy, hogy egy vidék legbuzgóbb felebaráti szeretete sem elégséges azt nagyobb mértékben enyhíteni."Ezért örömmel halljuk , hogy közönségünknek is fog alkalom szolgáltatni , többször tapasztalt jó érzelmes felebaráti részvétének a szent-annai szerencsétlen leégettek iránt bebizonyítására. Itt is több lelkes hölgy volt az, ki e szent ügyet fölkarolá, s fáradozásuknak sikerült egy hangversenyt rendezni, melynek megtartása az itteni jeles művészek közreműködésével jövő vasárnapra van kitűzve Addig is, míg e hangversenyről, illetőleg a programm öszszeállításáról részletesebb jelentést hozhatnánk, figyelmeztetjük reá a budapesti közönséget. * A nemz.színpad igen szükséges munkát tesz, midőn erői kiegészítésével foglalkozik; e szempontból első lépései közé tartozik az, hogy Gyulai Ferencz urat, ki eddigelé négy szerepben mutatta be magát (mint: „Czigány“ „Givri gróf“ „Tisztartó a kis árvában“ és „Glabrio a Ravennai- vívóban“) egyelőre három hóra rendes tagut szerződtető. Ezenkívül értesülünk, hogy Thaliának egy új papnője is szavalati próbát tett közelebb a rendezőség előtt s nem sokára kísérletét teendi e sikamlós pályán. * A „magyar népdalok egyetemes gyűjteményének“ szerkesztője Mátray Gábor a Széchenyi országos könyvtár őre; e vállalat harmadik füzetét már sajtó alá bocsátá, s megjelenését június 15-kére ígéri. Hogy minél diszebb alakban vehessék azt t. ez. pártolói,a kiadó-szerkesztő e harmadik füzetet vala, mint a következendőket érez táblákra metszeti és erős szép papírra nyomtatja. Tartalmát ismét válogatott régi s újabb dalok teendik. A szöveg magyar és német nyelven nyomatik, kik csupán magyar szövegű példányt óhajtanak,megrendeléseiket máj. 31-ig tehetik. Előfizetési díj 1 ft, postán 1 ft 10 kr. A két első helyben 3 ft, postán 3 ft 20 krjával szerezhető meg. A magyar népzene és dal barátai e vállalat tartalmasságára nézve a már megjelent füzeteket biztos kezességül tekinthetvén, ez alapon annak további pártolása méltán remélhető. * Dr. Schultz Ferdinánd latin nyelvtanának Warga J. által készült magyar kiadása e czim alatt: „Latin nyelvtan Pest 1857.“ két rész, mindegyike 50 kr, a cs. k. közoktatási ministerium által tanhasználatra megengedtetett. * Beküldetett hozzánk a „Szépirodalmi közlöny“ negyedik könyvmelléklete: „Vetélytársak“ történeti regény, irta P. Szathmáry Károly. I.kötet, 191 lap. * Közelebb egy igen érdekes és fontos tudományos állítmány nyert megerősítést. A washingtoni csillagda igazgatója t. i. gyakorlati tapasztalatok útján megállapítá, hogy a napraforgó vagy az úgynevezett tányérvirág nedves és mocsáras vidékeken minden kártékony gőzöket magába szi és az ezekből származó váltólázaktól megóvja a lakosokat. Ajánljuk e fölfedezést a tiszavidéki és a bánsági mocsáros helyek lakóinak figyelmébe. * A .P. Lly.“ b. Sina Simon urnak egy újabb nemeskeblü emberbaráti tényéről értesül. A nemes báró a cs. k. szabad, austriai államvaspályatársaság azon hivatalnokai és szolgái részére, kik hivataluk gyakorlásában egy vagy más módon szerencsétlenséget szenvednének, ötezer pengőforintot ajándékozott , mely jelentékeny összeg igen szép alapot képezhet egy nyugdíjhoz, miből az illetők vagy hátramaradottaik balsorsra jutva gyámolítást nyerhetenének. * Arab városa azon erélyes és fáradatlan tevékenység mellett, melylyel vaspályára készül és föl-, szereltetik, biztosan várhatja, hogy a vasút jótékonyságaiban nem sokára közvetlenül is részesülend A munkálatok már az utolsó stádiumba léptek. Most rakják le a síneket, sőt egy nagyobb térségen ezeken már szerkocsik is járnak. — Az utasok részére nagy előny és kényelem az, hogy a pompás és tágas pályaudvar igen közel fekszik a városhoz. * Félegyházán f. hó 27-n estve — mint értesittetünk — négy rabló egy tanyára betörvén, a tanyai lakókat megkötözték s rablást követtek el, másnap azonban mind a négy elfogatott és rögtönbiróság elé állíttatott. Kettő közölük kiskorú, egy még nem vallott, s makacsat tagad, s épen ez van a legsúlyosabban terhelve. — Az ugyanottani határban t. hó 27-ke körül járt hideg esős időben több mint ezer megnyitott birka fagyott és döglött el. Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 42 bankjegyhamisító ellen a budai cs. k. országos törvényszék előtt. XXIII. Most a S.. r Károly elleni bizonyító vádlatból magának az államügyésznek szavait kívánják idézni , a mennyire nekünk ez általában lehetséges s terünk azt megengedi. „S .. . Károly a hitelpapír-hamisítás bűntényével mindkét hamisítványra nézve mint szerző és közvetlen tettes van vádolva. A végtárgyalás teljesen ki is derítette, hogy ő valóban közvetlen a pesti fogházból kiszökése után Gyúróra éi.. . József házába , onnan Csákvárra Ba..Ferencz házába sietett, itt az V. formájú 10 ftos lemezt kikarczolta, aztán Gyúrón a maga társaival ezen lemezről lenyomatokat csinált és a hamisítványokat elterjeszteté; erre Me... János által magát Vadkertre vitető , ott a nem messze fekvő csábori pusztán a VI formájú lemezt karczolá s ismét visszatért Vadkertre , hol Va. Sándor házában e lemezről a lenyomatokat eszközlék. Miután S.. Károly, miután a vizsgálat folytán magát képesnek nyilatkozta rá az V. formájú lemezhez hasonlónak elkészítésére, de később s különösen a végtárgyalás alkalmával magát épenségesen képtelennek mondá ily lemezek elkészítésére, ennélfogva egyelőre ezen képessége mint lehetséges mutatandó ki. S... r Károly az ő első vizsgálata alatt maga elismeré, hogy azon lemezeket, melyekkel az 1 ftos utalványokat és 10 krds pénzjegyeket 1850-ben utánozta, maga karczolta, s ezért ő a hitelpapirhamisítás bűntényében el is marasztaltatok és 12 évi súlyos börtönre ítéltetett. Habár azon munka, melyet övésével készített, a szakértők véleménye szerint nagyon hiányosan ütött is ki, mindamellett ez utóbbiak véleménye mégis oda megy ki, hogy azok készítője további három év alatt, föltéve, hogy ezen idő alatt alkalma volt magát a rajzban és karczolásban gyakorolni — oly fokig fejthette ki magát, hogy a fenforgó V. és VI. form. 10 ftos lemezeket is, melyek különben is csak hiányosak, szintén karczolhatta. Ám S... r Károlynak csakugyan volt ily alkalma a gyakorlatra, azt használta is s több munkák által jelentékeny tökéletesedést tanúsított. 8.. r Károly t. i. Pesten az úgynevezett Heinrich-kaszárnyában tartatott fogva, hol mint maga megvallja, igen sokat foglalkodott rajzolással, és F... y börtönör lakásán tartózkodott, kinél maga az ő fogházér lakásán karczolt 10 ftos lemezek több mint 400 darab hamisítványnyal együtt találtattak , úgyhogy maga a fogház-felügyelő is, ki 8.. . r Károlylyal úgy bánt mint családja gyermekével , a hitelpapír-hamisitás bűntényében elmarasztaltatott. Vájjon és mennyi bűne volt abban... ! Károlynak , ezt akkor nem lehete kinyomozni, annyi azonban abból kétségtelenül kitűnik, hogy azon fogházban elég alkalma és szerszáma volt magát a rajzolásban és karczolásban tökéletesíteni, sőt egy a végtárgyalás alatt előmutatott, üvegre karczolt kép, melyről S... r Károly maga megvallá , hogy azt egyik fogolytárs az ő jelenlétében karczolta, még inkább megerősíti ezt. Egy S...r Károly által ismért befogatása után a pesti fogházban rajzolt üdvözleti kép , melyen ezen szó: „Glück“ egészen úgy van ismételve és ezen szavak épen oly módon készültek, mint e szavak: „Zehn Gulden“ a VI. formájú 10 ftos lemezeken mutatja, hogy az üdvözleti kép eszméje, mit 8... ! Károly maga megvallott, a VI. formájú 10 ftosokról vétetett, mi mellett nem épen jelentéktelen az, hogy e szó „Glück“ három betűt tartalmaz e szóból: „Gulden,“ és ezen üdvözleti kép nagyon sikerült volta az említett betűkbeni előleges gyakorlatra s a munka azon modorára enged következtetni, melyet S... A Vadkerten mint Csáboron a 10 ftos lemezek karczolásánál megszerezhetett. Mily közel rokon a rajzművészet a karczolási művészettel, nem csak a nemz.bank bizottmányának véleményéből tűnik ki, mely kinyilatkoztatá, hogy a rajzolásbani gyakorlat egyszersmind a karczolásban is tökéletesít, az átmenet a rajzolásról a karczolásra könnyű s egy jó rajzolóra nézve hosszú különös gyakorlat az utóbbiban épen nem szükséges, hanem abból is kiviláglik, hogy 5.. . r maga az V. és VI. formájú lemezeken mindig a „rajzolást“ gyalázta vagy dicsérte. 8... r Károlynak tehát nem csak alkalma volt magát e művészetben gyakorolni, hanem azt használta is. Igaz ugyan, hogy e részben sem szól a pesti szakértők véleménye egyértelműleg Azonban ezek előtt nem feküdtek S...r K.-nak csak utólag kapott munkái,melyek a nemz.bank bizottmánya elé terjesztették és más részt az elsőknek szóval és írásban tett véleményzéseik egymás közt nem egészen állanak öszhangban, és azoknak írásbeli véleményzésük részben helytelen elő- és utóállítmányokból indul ki