Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)

1858-08-01 / 174. szám

Pest, Vasárnap 174 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: f é 16 v r e: 10 frt, évnegyedre: * írt. Hely­ben: f é 1 é v r e 8 frt, évnegyedre: 4 frt, — A hirdetések ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásáért fi kr, többszöriért pedig 4 kr szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. NirrliesitAl iroda : Kgyeteniutcia 1-sö ez. a. 2-ik emeleten, Augustus 1.1858. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a ezim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó Diva­taihoz ntasitandók. Kiadó hivatal van -. Egyelnn-uteiábaD, 2-ik mám alatt, fSIdsiint. BUDAPESTI HÍRLAP TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHÍV AT ALO^ RÉSZ. P o 1 i t i kai n a p i s z e m 1 e. Népgázdászatunk 1 e g d u s abb forrásai. II. Levelezések: Pécs (Az 1857,-iki költ­ségvetés.)' B é o s. (Vegyesek.) Napihirek és események. Magyar Akadémia. (Titoknoki jelentések.) K alföld:Anglia.(Parliamentitárgyalás.) Prancziaország. (I. Napoleon lo­vagszobra Cherbourgban.) Belgium. (Antwerp erődítvényeit illető kamrai vi­ták.) Törökország. (Vegyesek.) Ázsia. Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze, -r- Mete- Orologiaiés zle le t ek. — D u- navizállás. T á r c z a. (Zöld dáma. Beszély. Folyt. — Né­hány nap Spanyol őrs? ágban. Folyt ) HIVATALOS RÉSZ. 1858. junius 3-kán kelt Császári rendelet, kiható a birodalom egész területére, a katoli­kusok házasságai tárgyában 1856. október 8-áu kelt törvény (birod. törv. lap 185 sz.) határoza­tai alá nem eső személyek érvénytelen házassá­gaiból született gyermekek törvényessége vagy törvénytelensége iránt. *) Oly czélból, hogy a katolikusok házasságai iránt Anstriában 1856. október 8-kán kelt tör­vény (birod. törv. lap 185 sz.) alatt nem álló személyek között kötött érvénytelen házassá- gokbóli gyermekek, törvényességük vagy tör­vénytelenségük tekintetében, azon személyek­nek, kiknek házassági ügyei ezen törvény hatá­rozatai szerint itélendők meg, érvénytelen há­zasságaiból született gyermekeivel egyenlőkké tétessenek, ministereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után következőt találom rende- lendönek. Azon személyeknek, kik házassági ügyeik te­kintetében az 1856. October 8-kán kelt nyiltpa- rancB (birod. törv. lap 185 sz.) határozatai alá nem esnek, ezen rendelet kihirdetése ntán vagy habár, korábban kötött, de ezen időponton túl folytatott érvénytelen házasságaiból született gyermekek, bármin alapuljon is a házasság ér­vénytelensége, törvényeseknek tekintendők, ha legalább egyik szüléjök mellett a házassági aka­dálynak büntelen nem tudása harczol. Mennyiben vannak kirekesztve az ily gyerme­kek azon vagyonbani örökösödésből, mely csa­ládi rendelkezéseknél fogva a törvényes szár­mazásnak van különösen fönntartva, az általános törvényes határozatok szerint Ítélendő meg. La xenburg 1858. junius 3-kán. Ferencz József, s. k. Gróf Buol-Schauenstein s. k. Gróf Nádasdy s. k Legfelsőbb rendeletre : B. Ransonnet s. k. nöki földirói karnál a szász kir. Albrecht rend lovag-kereBztjét; U i b e r f e 1 d Vilmos, kapitány a 8-dik sz. toskanai örökös nagyherczeg, dragonyos-ez- rednél, a portngali királyi Krisztnsrend lovag­keresztjét ; C z a p p e k János, kapitány a hadszertüzér- ségi parancsnokságnál, a würtenbergi kir. Fri­gyes rend lovag-keresztjét; s S o m m e r József, alhadnagy a 28-ik sz. Be- nedek-gyalog-ezrednél, a badeni nagyberczegi zähringi oroszlán-rend lovag-keresztjét. Ő cb. k. Apostoli Felsége f. é. jul 27-i legfelsőbb határozata által S c h u 1 z József kát Bzámvivőségijárulnokotötvenévi dicséretes szol­gálatai elismeréséül, arany érdemkereszttel leg­kegyelmesebben földisziteni méltóztatott. ö cs. kir. Apostoli Felségei, hó 26-ról kelt legfelsőbb határozatánál fogva, az alább- nevezetteknek legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a nekik adott külföldi rend­jeleket elfogadhassák s viselhessék; még pedig G r ti n n e gróf altábornagy, 0 cs. kir. Após - toli Felségének első vezér-hadsegéde, az olden- bnrgi nagyherczegi házi- b érdemrend nagyke resztjét; Rossbacher Rudolf vezérőrnagy, ugyan­annak tiszteletbeli nagyközépkeresztjét; 8 Deym Izidor gróf, kapitány a hadsegéd karnál, ugyanannak tiszteletbeli kiskeresztjét Dumonlin Lajos báró, a tüzérségi törzs ezredese, másodosztálya, s M a t z a 1 Vincze, nyugdíjas őrnagy, a harmad osztályú porosz kir. vörös sas rendet; Knssenitz József őrnagy a hadmérnöki törzsnél, a pármai herczegi Sz. Lajos-rend első osztályú lovag-keresztjét; Scheda József, őrnagy a katonai hadmér *) Bir. törvl. 1858. jun. 30. XXV. db. 92. sz. 1 így nem felelhettek meg ezen fölszólftásnak. Fegyvercsend állt be; csak a Lissanska nabia és az albániaiak folytatták harczaikat. Gzenfölül a montenegoriak mindig merészebb rablóportyázá­sokat tettek a tőrök területen, egész az antivariai I vidékig elkalandozván. £ körülmény adhatott ! tehát a podgorizzai pasának alkalmat arra, hogy I végre saját felelősségére szerezzen elégtételt, | annál inkább, ment a cetinjei senator Ivo Ra- kownak nem sikerült a Lissanska nabiában a ! fegyvercsendet helyreállítani. Ez ntóbbi csak i gyanitás; azonban a leirt helyzet mindenesetre | nagy valószínűséget kölcsönöz annak. Ezen esemény ntán, melynek horderejét külön- | ben még nem vagyunk képesek egészen meg- I Ítélni, fontos még azon általunk már magán táviratilag hozott frankfurti tudósítás, miszerint | a szövetséggyülés bizottmánya a dán választ : kielégítőnek nem találván, Dánia ellen a végre- I hajtási eljárást indítványozta. A szövetség gyü- ; lés csak 14 nap mnlva fog ez indítvány fölött : határozni. Általában azt hiszik, hogy ez azt el , fogja fogadni, s az egész ügyet a végre­hajtó bizottmánynak adandja át, mely a„Leipz. I*es<, julius 31. V. (Politikai napi-naemle.) Tegnap mondók, bogy a franczia lapok roppant kedvteléssel, egész gyönyörrel sújtják azt a szegény Törökor­szágot, mely nemcsak annyiban van kivételes íelyzetben, hogy ütheti boldog boldogtalan, hanem azért is, mert arajta ejtett csapást még de­rekasan viszonoznia sem szabad ; — a fran­czia lapok alatt értők természetesen ama fran­czia oroszlán-bőrbe bnjt orosz bölcseségü la-1 Ztg“ szerint fölhívja majd a holstein lauenbnrgi >ot , a „Nordu-ot is, mely minden nap! herczeget, hogy a dán öszalkotmányt a her- hoz egy-egy dorgálva fenyegető czikket Tő- ' czegségekre né ve bizonyos rövid batáridő rökország ellen, legújabban azért, mert ez azon ' alatt megszüntesse s javaslatokat tegyen, merész elhatározásra jutott, ellentállni azok miként kívánja ez országokban a szöv. törvé- tanácsának , kik őt megmenteni akarják. — 1 nyéknek megfelelő alkotmányos állapotot hely- Nagy ideje , úgymond , hogy Törökországon j leállítani; ezen javaslatokat a végrebajtóbizott- végre példa szolgáltassák , mert csak úgy bánik mány azután megvizsgálná, de nem alkudoznék az enropai hatalmakkal mint vazalljaival. Ki­nek ne jutna itt eszébe a farkas és bárány meséje ? A „Nord“ tovább megy és hálátlanságot vet Törökország szemére azon hatalmak irányá­ban , melyek megmentették. A porta hálát­lanul fizet azon szolgálatokért, melyeket neki a hatalmak azért teljesítettek, hogy Oroszor­szág hódítási terveitől megmentsék; s ezt az orosz közlöny veti neki szemére 1 fölkiáltván : A veszély sürgős, a katasztrófa küszöbön áll!“ így szól vagy is zajong a „Nord“ , mielőtt még az uj török-montenegrói csapásnak hírét venné ; hát még mily dörgedelmes hangon fog beleszólni azon ijedelmes concertbe , me­lyet legközelebb Párisból várhatunk. Az „In- dépendance beige“ elöljáróban már is ráütött az elégedetlenség húrjára, mely ugyan csak bo zus hangokat ad. Egyelőre azonban mégis tartózkodik, mert hisz nem tudhatni még, me­lyik fél a támadó! Még mi nézve biztosb tudósítást; fölöttük. Dánia tehát, a mit nem alkudozhat már tovább. annyira óhajtott, jVépgazdászatank legdűsabb rásaf. II. for­í Népgazdászstnnk legdűsabb forrásai közt .második helyre tettem a kendertermelést.' Mi- I előtt azonban ezen mezőgazdászat! igen fontos | iparág állását s jelentőségét hazánk lakosaira ' nézve kimutatnám, szabadjon párhuzamba állít - 1 nőm a pamutszövet gyártással. Ha ngyanis Ma- ' gyarország kereskedelmi táblázatát kezünkbe veszszük s látjuk, miként csupán pamntszövetek- ; ért évenkint körülbelül 64—70 millió forintot sem veszünk erre | fizetünk a külföld szorgalmának lehetetlen, hogy de ha csakugyan ' föl ne ébredjen keblünkben a vágy, a pamutfo­a törökök voltak a támadók, meglehet, j náss gyapotszövetgyártás meghonosításával azon hogy politikai hibát követtek el, azonban lehet- j tömérdek kézeröt gyümölcsözővé tenni, mely ki- ne-e azon oly nagyon csodálkozni ? A mon- ; vált felföldi, ngy népességben mint vizeröben s tenegróiak — mint tudva van — árnlás nt- j tüzelő szerekben bővelkedő megyéinkben ha­ján roppant mészárlást követtek el a törő-' szonvétlenül hever ; azonban, még ezen fontos kökön, s oly kegyetlenségeket gyakorlottak az iparágra nézve is bizonyos, hogy mielőtt csak egyes foglyokon és sebesülteken , milyeknek ' mnokához fogni lehessen, már is igen nevezetes legalábbEuropánaknemszabadnaszinhelyülszol- pénzösszeget kell a külföldre nyers anyagvételre gálni,satörököknekmegtiltákmégis,hogyezáru- , kiadni, s igy a nyereség csupán a munkának ór­iást, e kereszténytelen kegyetlenségeket megbo- tékesitésében áll, melynek azonban a nép kezeibe sznlják; midőn igazuk volt, el kelle ismerniök, jutásából a gépészeti tökély nem keveset von hogy nincs igazuk,s igazságok ób erejük érzetében ! el. Ámde a kendertermelésnél egészen másképen vissza keile vonulniok. Föl nem foghatom, igy kiált föl a „Times“ egy levelezője, ki a megcsonkított törököket a konstantinápolyi kór házban látta , mint veheti Francziaország a maga pártfogása alá az oly embertelen szörnyete­gek barlangját mint Montenegro, s minden igaz angol remélheti, hogy kormánya semmi rokon szenvet nem táplál ezen cannibálok iránt! Hogy 1 áll a dolog. Azon percztől fogva ngyanis, á mint a ! kendermag földbe szóratik, annak egészen fcnó- ; mivvé készítéséig, minden csak honi szorgalom { s a nép keze által történik, s egyéb magasb ér- ; telmiséggel nem bíró elem, úgymint paraszt nők, I házi cselédek s gyermekek által is eszkö- ' zöltethetik, és igy egyenesen magának a nép- : nek hajt jövedelmet, a nélkül, hogy ezen aztán ezen olyannyira meg nem érdemelt párt-; jövedelem tetemesb összegű befektetési fogás a törökök elkeseredését folyvást növelte, 8 végre a kitörésig is fokozhatta, ezen valóban nincs mit csodálkozni. Ismételjük, meglehet, hogy politikai hiba történt; de azt az önméltó­ság érzete végre is, ha ki sem is mentheti, de leg­alább megmagyarázza. Egyébiránt a tudósítások azon gyanitást feje­zik ki, hogy ezen összecsapásra a Berda népes­ségének mély elégedetlensége szolgáltatott al­kalmat. Ezen török kerületeket mint tndva van kéket vábbi föltételezne. Nem mondom, hogy a tő­to­fej’.ödés tekintetében még e részben is : igen sok kívánni valónk ne volna; mert igen meg vagyok győződve magam is arról, miként az ; áztatás, törés, morzsolás, tilólás s gerebenelés, ; szóval a fonómivvé készítés körül,köznépünk még igen hátra van; én azonban itt ezen gazdászati iparágnak csak országgazdászati fontosságát I akarván föltüntetni, azt hiszem, hogy ha erről ha- j zánk lakói is általánosb meggyőződésre jut Mirko senator 1857-ben megszállta, a főnököket ] nak, a népgazdászat ezen fontos ága is nagyobb számkivetette, és javaikat elkobozta. Hogy mily i terjedést nyerend, s igy a verseny növekedvén, a gazdaságot űztek ott azóta a montenegrói j nép mintegy önmagából növi ki mindazon fölté- bivatalnokok , már onnan is kitűnik, hogy ; teleket, melyek most a nagyobb jövedelmezés e kerületek népessége , ha a törökök a gra j kieszközlésére költséges vállalatokat vennének bováczi ütközetben győznek, minden perez- j igénybe. Szóval : mintán tény, hogy kenderter ben kész leendett a cernagoriak ellen fegy­vert fogni ; a községek vénei formaszerint fölszóliták a skntarii és spnlschii török parancsnokokat , hogy a porta által szá­zadok óta bírt területet a cettinjei vladikát csak meri el, ismét birtokba parancsnokok rendeletet , melynek népessége egyházi főnökül is­vegyék ; de a török kaptak , hogy csa­pataikat a montenegrói határról visszavonják, s melésünk még belszükségeink födözésére sem volt elégséges, most pedig még kevésbbé, mint­hogy sokkal több nyers anyagot hozunk be kül­földről mint mennyit kiviszünk : óhajtanám, miszerint kendertermelésünk körül mindenek előtt a népszorgalom emelkedjék; mert ha ez kellőleg elfoglalja az e hazában nekie kimntatott roppant mezőt, akkor a többi magától is megjő; s ngy hiszem, hogy valamint az Austria többi ré­szeiben 8 Francziaországbán már is divatozó kenderáztató intézetek, úgy a fonómlv készítése körül még kívánatos egyéb vállalatok sem fog­nak hiányzani. Minthogy e tekintetben ellenzetek is uralkod­nak , s igy a bővebb indokolás fölöslegessé nem válhatik, lássnk ezen mezőgazdászat! ipar leg­közelebbi állását. Az iparstatistikai összeállítá­sokból azon kimutatást látjuk, hogy 1831-től 1850-ig Magyarország éven kinti szükséges beho­zatala 91,029 mázsára, 1856 ban pedig 785,872 mázsára rúgott, s igy a szükségleti növekedés különbsége 94,842 mázsát tesz. — Azaz : hogy ezen időközben belszükségletünk is növekedett, — de viszonylagosan kendertermelésünk is hanyatlott, a miből pedig önként következik, hogy a népgazdászat ezen ága nálunk még most saját belszükségeink födözésére S9m elégséges. Kedvezőbb arányt mntat ngyan föl e tekintetben a budapesti ipar- s kereskedelmi kamara évi jelentése (Jahresbericht 1854—56) ; végeredmé­nyében azonban még sem vigasztalóbbat. Olvas­suk ngyanis, miszerint a Bácskaságnak Apatin, Sz.-Iváu, Hódság, Parabnty, Palánka s egyéb helységeiben a legközelebbi időkben évenkint s átlagosan 50—60,000 mázsányi kender termesz- tetett, a mi, kivételével azon nem csekély meny- nyiségü készletnek, melyet a dnnagőzhajózási társaság saját szükségére a termelő helyeken vesz meg, nagyrészint Pesten jött kereskedésbe. Észrevételeit, hogy a kendertermelö helységek ezen vidéken 1854-ben az akkori nemzeti köl­csön könnyebb födözé6e miatt legelőiket föl törvén , hogy annál több pénzhez juthassa­nak , ugyanazokat is kendertenyésztésre al­kalmazók , a minek folytán a kendertermelék cyclnsa a legközelebbi bárom évben legalább is egy negyeddel magasabbra szökkent, mint a korábbi években. Az 1855-diki év is tűrhető mi­nőségű termést hozott e vidéken, hanem most is mint rendesen, a rósz áztatás miatt a forga­lomba megrontva jutott. A rósz áztatás és tilólás mellett tehát, bár mily nagy lehetne is a kivitel, nyereséges eladásra számltni nem lehet, a mint ez a kender árának legutóbbi három év alatti folytonos ingadozásából is látható. Legújabban Reuter Jakab (minte lapokban bőven említve volt) tanácsos beutazván hazánk kendertermelő vidékeit, szintén azon tapasztalásra jutott, hogy kendertermelésünk egyik főhibája s kereskedel­münk lenyügzött állapotának egyik föoka abban rejlik, mivel népünk az áztatáshoz nem ért; csak hogy termesztményéböl minél előbb pénzt lát­hasson, nem tekintve időre helyre és vízre, azt gyakran megrothasztja, elrontja, s ngy bocsátja forgalomba, a mi aztán sok vevőt elidegenít, s a termesztméniy árát leszállítja. Javasolja ennél fog va R e n t e r tanácsos nr: hogy rész vény ek utján állíttassanak kenderáztató intézetek, vagyis : a termesztő s gyáros közt keletkezzék egy uj ipa­ros osztály, mely áztató intézeteket állitván, a fonómivvé való készítés munkáját a termesztő­től átvegye. Tekintve ez ország népgazdászati viszonyait, a budapesti ipar- és kereskedelmi kamra emez indítványt nem találja eléggé gya­korlatinak s czélravezetönek; mert úgymond, az ily vállalat sok pénzt vészén igénybe, s ná­lunk, hol a gazdászati iparhoz megkivántató csaknem minden munka a nép kezei közt oszlik meg, kellő jövedelmet nem biztosit s alig fejlő­désnek indult népszorgalmnnkra is zsibbasztó- lag hatna. Azon számos épületek s költséges mükészletek, a magas napszám, s a könnyen rendelkezésbe vehető munkaerőnek mi az ily vál­lalatoknál életföltét,továbbá a nyerstermelék na­gyobb készletbeni előállításának szüksége, sok­kal nagyobb *mértébben haladnák tnl az ily költséges vállalatokból remélhető hasznot, mint a mostani habár egyben másban hibás de javít­ható rendszer biztosit. S elvégre legjobb esetben is, csak a spekuláns részvényesek bnznák az ily vállalatokból épazon hasznot, melyet most a mnnkásnép, azon család tagjainak munkaereje s szorgalma hajt, mely különben elveszétt tőkévé válnék.— Az idézett észrevételből mindenesetre azon helyes irány tűnik ki, miszerint egy ser­dülő szorgalmi néposztályt nem kell mindjárt első emelkedésében azért, hogy mindenben nem tökéletes, azonnal a specnlatio martalékává ten - nünk. — A természet ezen ingyen kegyelméből nyert népgazdászati források ugyanis , mint milyen nálnnk a kendertermesztés, csak ngy válhatnak tényezőivé az egyetemes jóllétnek, ha a munkái nép nem szorittatik pnsztán az őstermelésre, hanem annak az őstermékeknek saját kézi szorgalma általi értekesbitése, és a szorgalom hasznának látása is megengedtetik.

Next

/
Thumbnails
Contents