Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-01 / 199. szám

sen fizetésének egy nevezetes részét föld teszi, melyen gazdálkodnia kell. Nincs igazságuk azoknak, kik azt állítják, mint már hírlapok útján is volt pengetve, hogy a tanítói fizetésnek földben kiadása nem helyes, mert a gazdasági gondok elvonják a tanítói hi­vatalos kötelességének teljesítésétől. Rendesen sokkal kisebb az ily gazdaság, — s nagy nem is lehet, — hogysem vezetése egy a gazdaságban jártas s hozzáértő embernek nagy gondot adna. Máskülönben pedig épen a gyakorlat körül kell fölhasználnunk a tanitó ily körülményi állását, hogy a nevelkedő népre annál nagyobb hatással lehessen. A gyakorlat neveli az embert az életnek, és mindenek fölött az életnek nevelésre kell töre­kednünk. Többet ér az életben egy marok gya­korlat, mint az iskolapor által lepett száraz el­mélet egész tömege. És véleményem szerint nem­csak a mezőgazdaságban, melynek legterjed­­tebb mezeje van, hanem egyéb főiparágakban is oda kell törekednünk, hogy azok saját vidékeik szerint gruppíroztatván, az elemi iskolai tanítás alapjaivá fejlődjenek. Ekkép az első kérdésre magán­nézetem sze­rint, igennel felelhetni. Hanem fájdalom, mostani néptanítóink közöl csak kevesen állanak ott, hogy tőlük a népnek e gyakorlati foglalatosságban alapos vezetését kívánni s várni lehetne. Azért nagyon helyén van a második kérdés. Képezni kell a néptanítókat, hogy a rájuk bí­zandó hivatásnak megfelelhessenek.E tekintetben legelsőben is szükséges volna, hogy a gazdászat­­­tan a tanítóképezdei tudományok közé felvétet­nék. Ez annyival könnyebben megeshetik, mivel ugyanoda a természetrajz és természettan, me­lyek a gazdászatnak első alapját teszik, már különben is föl vannak véve. És nem is szüksé­ges, hogy magának a gazdászatnak valami nagy terjedelem adassák; elég ismerni annak elemeit; értelmes, okos embernek csak a helyes irány­nyal kell megismerkednie, az alapos gondolko­dásnak kell nála fölébredni, s ő biztosan fejtendi magát az élet szükségeihez és sajátságos körül­ményeihez képest tovább. Erre pedig legrövidebb úton vezet a gya­korlat. Azért mindenek fölött első teendő fogna lenni, hogy a ta­nítóképző intézetek , kisszerű bár, de minden esetre gyakorlati gazdasággal köt­tessenek egybe. Igen egésséges eszme volt az ezelőtt 18 évvel, midőn az épen e lapok aug. 29-ki számában leg­közelebb ismertetett nagykőrösi tanítóképző intézet keletkezett, hogy ugyanaz akkor — rendes tantárgyai közé vétetvén föl a mező­gazdaság , — gyakorlati gazdasággal is nyert összeköttetést. — Micsoda hatással lehet egy ily tanintézettel összekötött s jól vezetett gaz­daság magának épen az ott helybeli népnek gazdasága javítására is, mutatja Szarvas város példája, hol a Tessedik-intézetnek még most is, — 50 év után — dicséretes nyoma látszik. Azonban a körülmények a nagy­körösi intézet mellett is a gyakorlati gazdaságot, sőt magának a mezőgazdaságnak a képezdei tantárgyak közt való taníttatását is megszüntették, s most a csupa kertészet pótolja annak helyét. — Ez is jó, más még oly képző intézetet sem ismerek, hol a kertészetnek ennyi tér volna engedve. De a gyakorlati gazdasággal fölérő hatásra korán sem számolhat. Második lényeges tantárgy a külső gyakorla­ton kívül, mi azon esetre a képzőintézetekbe föl­­vétetendő volna : a számadások vezetésének tu­dománya. Ez igen egyszerű valami oly alakban t. i. mint milyenben reá a népnek a közönséges életben szüksége van , de annyira fontos, hogy a rendnek, mely az élet, nyugalom és boldogság leglényegesebb eszköze, főalapjá­t teszi, egy­szersmind körülményeink intézésében a helyes gondolkodást legnyomósabban fejti. És vélemé­nyem szerint a számadókönyvvezetésnek a leg­alsó elemi iskolában is a tantárgyak közé soro­lása sem lenne gyümölcstelen.­­ B­é­c­s, aug. 80. A Fenséges Koronaherczeg szü­letése alkalmából K­á­r­o­ly­­ L­aj­o­s Főherczeg- Helytartó Ur­s M­a­r­g­i­t Főherczegnő , cs. Fensé­geik Innsbruck városának 1000 frtnyi ajándékot adtak oly czélból, hogy ezen összeget a városi tiszt hatóság a szegény bizottmánynyal egyetértőleg ke­zelje. — Az Ybbs melletti Waidhofen város­községe a polgári kórház s a szegényház számára, községi pénzekből 4000 frtot ajánlott fel. — Triestben Reyer lovag 2000 frtot helyzett a helytartó rendelkezésére jótékony czélokra. — A stájerországi rendi bizottmány a rendi házi pénzalapból 5000 pfrtot ajánlott fel egy vakok­­intézetének Stájerországbani felállítására, továbbá 1000 pfrtot a kath. férfi- s a kath. nőegylet számára. — A „Gazz. di Milano“ szerint, ott a Fenséges Koronaherczeg születése alkalmából, f. hó 25-én a székestemplomban igen nagyszerű Tederin tartatott. Két püspök a velenczei patriarchával élü­kön, a székeskáptalannal együtt, várt a bejárásnál a Főherczeg-Főkormányzó mr s neje ,­es. Fensége­ikre,kik egy po­npás mennyezet alatt vették át a szen­teltvizet, s a helytartó, az 5-ik hadtest parancsnoka, s a milánói podesta által vezettettek az oltár mel­letti helyeikre. Palota-, s csilla­keresztes hölgyek, titkos­ tanácsosok, s más főméltóságok képezték a fényes kíséretet. A templom földiszítése pompát egyszerűséggel párosított; a nemesség s az austriai rendek lovagjai nagy számmal voltak jelen , a az egész templom túltömve volt polgárokkal. Az ünne­pélyes T­e d­e­u­m után,­­ cs. Fensége a Piazza T­o­r­t­o­n­á­n, a csapatokat maga előtt ellépteté, s erre a Főherczegi pár, a palota nagy teremében egy Ő Felsége arczképével díszített pompás trónon elfogadta a főméltóságokat, a főpapságot, nemes­séget, az austriai rendek lovagjait, a hatóságokat s országos képviselőket. A teremben s a szomszéd szobákban egyszerre több mint 2000 személy volt összegyűlve. 0 cs. k. Fenségeik átvették a szeren­­csekivánatokat. A tengerészeti zenekar a trónnal átellenes emelvényen a néphymnust kezdé játszani, mire Manna lovag a középponti congregatio ne­vében beszédet tartott, melyre 0 cs. Fensége kegy­teljes szavakkal válaszolt. Később 120 személy volt szerencsés a főherczegi asztalhoz meghivatni. Estre az egész város ki volt világítva. — A cs. k. udvar­hoz kinevezett spanyol követet Torre d’Ayllont sept. 20-ka felé várják ide. — A cs. k. austriai állam­vasut-társulat bevétele f. évi jun. 1-től aug. 26 ig 8,877,892 ftra, s e szerint 646,945 fttal többre ment mint a múlt év megfelelő időszaká­ban. — Ferdinánd­ Miksa Főherczeg ur, Ő cs. Fensége, szivének sugallatát követve, csakhamar azon udvari ünnepélyek bevégezte után, melyek Mi­lanóban a Koronaherczeg születése alkalmából ren­­deztettek, onnan elutazott, s f. hó 28-án délután La­­xenburgba érkezett, hogy( amaz örvendetes esemény alkalmából, személyesen a cs. k. F­e­l­s­é­g­e­i­k lá­baihoz tegye le saját, s Fenséges nejének, valamiv­t a lombard-velenczei királyságnak szerencse-kivon­a­­tait is. A Fenséges Főherczeg úr, miután ezen kö­te­­lességet teljesítő, már 29-én ismét elhagyta a csá­szári székvárost,hogy állomására Olaszországba­­visz­­szatérjen. (C. C.) Ama kiegészítő rendelet, melyet a biro­dalmi törvénylap nemrég hozott, s mely ama mó­dozatok pontos megállapítását foglalja magában, melyek által azon politikai hivatalnokok képessége biztosíttatik, kik a jelenleg a politikai hatóságokhoz utasított csekélyebb vétségek tárgyalásával bízatnak meg, az utolsó kétségeket is eloszlatja, miket a kül­földi sajtó egy része igen elhamarkodott, s kevéssé lelkiismeretes módon terjesztett el. Emlékezhetünk még rá, hogy minő szándékokat tulajdonítottak alap­talanul ezen rendszabálynak, min­d következtetése­ket akartak abból vonni , miként tüntették azt föl hamisan akkor , mintha a nyilvános jogállapot az által megzavartathatnék s némely esetekben részre­hajló önkény vitethetnék be a szigorú igazság sphae­­­rájába. A kormány gondoskodása a legújabban ki­bocsátott határozatok megállapításában újabb bizo­nyítványul szolgál arra néz­­ve , mikép ha a császári kormány gyakorlati érzéke nem tulajdoníthatott is különös fontosságot anna­k, hogy a bírói közigazga­tási hatalmak különvá­lasztásához a puszta formá­nak legszélsőbb határa­ig ragaszkodjék , mindamel­lett is a dolog lényegét tökéletesen méltányolja, s a jogeszme megőrzését, valamint minden jogtárgynak a törvény szempontjából s az az által kiszabott jogi for­mákon belüli tárgyalását szilárdul s folytonosan szem előtt tartja. Az új intézmény egyenesen arra van szá­mítva, hogy egy gyakorlati szükségnek megfeleljen, az saját megdönthetien jogosultságát annak pontos meg­határozása által nyeri meg, hogy kinek kelljen igaz­ságot szolgáltatni, s hogy annak ezt a fennálló jogi intézményekkel teljes öszhangzásban kell tennie. Az austriai igazságszolgáltatásnak érdemlett jó híre ez által egyátalában nem fog csorbulni. A rendszabály alkalomszerűsége a gyakorlat által fog bebizonyulni. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, September 1. * Gyöngyös városa hit alattvalói ragaszkodá­sát és örömét a cs. kir. koronaherczeg születése fö­lött a kegyelettel megült egyházi hálaünnepélyen kívül az által tanusítá, hogy az örömnap emlékét példás jótétemények által véste be a nép szivébe, ugyanis ez alkalomból egy állandó rajziskolát alapított s az iparos mesterinasok díjazására ezer ezüst forintot tett le örök alapitványképen; továbbá a cs. kir. alsóbb katonaságot ajándékban részesítő, és a városi szegények között bőséges alamizsnát osz­tatott ki. * Kalotaszeg­ből Írják: Azon örömhirre, hogy Császárné Ő Felsége egy koronaherczeggel szerencsésen lebetegedett, a b. hunyadi r. kath. egy­házban isteni tisztelet tartatott. Délután a község­háznál egybegyült falusi bírák és jegyzők ez öröm­­nap emlékének megerősítésére elhatározták, hogy B. Hunyadon egy orvosi állomást fognak szervezni. Az orvos fizetésének biztosítására indítványozott 1200 pft a helységek önkénytes adományaiból fog begyülni. * Erdélyben ehhez ugyanazon örömdús alkalom­ból újabban még következő jótétemények járul­tak : a brassói járásközségekben tett gyűjtések ered­ménye 51 ft 10 kr pp. a Grüner cs. k. helytartó­sági tanácsos és kér. főnök ur által alapított herczeg Schwarzenberg Károly alapnak adatott át, mely alap brassói kerületbeli kiszolgált derék katonák számára van szánva. A nevezett alaphoz Hosszufalu községből az e járásbeli román marhatenyésztők 1000 pftot ajándékoztak; a sepsi járásban ugyan e czélra begyült ajánd­ékok összege 150 pft. * A budai szegényalap részére a császárfürdőben m. hó 25-n rendezett tánczorgalom tiszta jövedelméül, miután a helyiség díjtalan engedtetett át, a szüksé­ges nyomtatványokról dr. Herz ingyen gondosko­dott, s a gr. Khevenhüller ezred zenekara Alscher József karnagy igazgatása alatt szintén díjtalanul működött — 324 ft 11 kr pp. jelentékeny összeg maradt a fönnemlített czélra. * A nemz. színházi szinlap jelentése szerint a Bagdanoff tánc­művész testvérek még csak két­szer fognak föllépni. Bagdanoff Nadejda k. a. teg­napelőtt az eddigi tetszésnyilatkozatokhoz képest nagy kitüntetésben részesült. Esmeraldát tánczol­­ván, második felvonási rejtelme után egy szép ko­szorú hullott lábaihoz, ezt egy másik követte, melyet fivére kapott a 3-ik felvonásban, ezt aztán Nadejda részére újabb koszorúk és számos bokréta követte. Az utolsó koszorúnak kedves kis függeléke is volt, egy hófehér galamb, mely a nehéz koszorúval együtt a második emelet egy páholyából minden legkisebb baj nélkül jutott le a színpadra. Nadejda a kis ven­déget keblére ölelte, s a közönség e figyelmét igazán gyermeki örömmel köszönte meg. Nadejda ez estre kiválóan lelkesedve tánczolt és játszott. * Az új heti műzsorozatba kitűzött daljátékok a nemzeti színpadon: holnap Éjszak Csillaga (Holló­­sy-L-néval), Ilka és Rigoletto. Figaro lakodalma Ernst-Kaiserné assz. javára adatik a jövő héten. * A török-sz. miklósi lóversenyek sept. 26 án, az aradiak October 24- és 25-ik napján mennek végbe. * Debreczen­ben egy fiatal nem rég oda tele­pedett becskereki születésű kereskedő L. A. igen gyászosan veszte el életét. Irodájában a szüreti ün­nepélyekhez kis röppentyűk készítésével és töltésé­vel foglalkozva, az Üvegmozsárban volt gyutömeg fellobbant és a szétvetett Üvegdarabok a szerencsét­len ifjúnak hasereit metszették szét, karját a hü­velykujjtól a könyökig fölhasították, és egy szemét kiütötték. Az ekkép irtóztatóan megsérültnek még volt annyi ereje, hogy a szobából az udvarra a kút­hoz futott, hol egy társának még e szavakat mondta: „Barátom el vagyok veszve.“ A kútnál a szerencsét­len összeomlott, s mielőtt orvosi segély érkezhetett volna, kiadá lelkét. * A jó példák nem maradnak siker nélkül. A ta­karékpénztárak üdvös eszméjét mindinkább fölka­rolják és valósítják. Kevéssel azután, hogy e tárgy Tokaj­ban indítványilag szóba jött, aug. 26-n már egy takarékpénztári egyesület alakult, mely 412 száz forintos részvényt bocsátott ki, noha alkalma­sint kétszer annyi is emberére akadt volna. Ez ek­­képen jóreményü intézet „Hegyaljai takarékpénztár Tokajban“ nevet fog viselni, s alapszabályai felsőbb helyre már föl vannak terjesztve. * Mint több amerikai lap jelenti jelenleg, az éj­szakamerikai kerületekben gyapotból építenek házakat. A rosz gyapot, hulladék stb. nedvesen ösz­­szegyűrűtik, és ez anyagból téglák formáltatnak, melyek igen szárazak, rendkívül kemények és tar­tósak. A házakat, melyek e gyapot­kövekből gyor­sabban fölépülnek mint más téglából, kívül oly mázzal fenik be, mely azokat egészen vízhatlanná, és mint állítják tűzmentessé is teszi. A föltaláló már szaba­dalmat kért s mindenfelé építenek már gyapothá­zakat. TÁROZA. Az irodalmi mozgalom Spanyolországban. Magnabal J.-től. (R. Contemp.) (Folytatás: Lásd B. H. 197. sz.) A templomok után természetesen a paloták következtek. Innen Fernandez y Gonzalez, los Alcasares de Espana czímű munkájában a történelmi palotákat ugyanannyi beszély által akarja ismertetni. A mórok híres palotája , az Alhambra már le van írva; erre az Al­c­a­­zar de Madrid fog következni. Spanyolor­szág politikai történelme semmi kívánnivalót sem hagy hátra. Martinez de la Rosa annak egy rövid s kellemes képét állítá elő, Bosquero historico de la politica czím alatt. Cip­­riano Secundo Montesinos, Apertura de Jistmo de Suez cz. munkájában, azon elő­nyöket fejti ki, melyek a szuezi földszorulat át­metszéséből fognának Spanyolországra, s az in­diai-tengeri spanyol gyarmatokra hárulni. Az Organisacion de los Partidos, s az Estudios sobre la guerra de Oriente cz. munkák szerzője, Andres Borrego, egy hírne­véhez méltó munkát adott ki ily czím alatt: l o­­q­u­e hasido, loque es, el loque puede ser el partido conservator. Don Fran­cisco Paula de Madrero, Résumen histo­rico de la­ C­ortes espanolas cz. mun­kájában, az összes törvényhozások chronologicus előadását terjeszti elénk, abban följegyezvén a legfontosabb határozatokat, s előadván ama kü­lönböző épületek történetét, melyekben a tör­vényhozó­ testületek 1610-től a mai napig szé­keltek. — Pascual de Gayangos érdekes s tudós jegyzetekkel kíséri Luis Cabrera de Cordovának Relaciones de las Gosas Succedidas en la Gorte de Espana­des de 1549 hasta 1614. — Antonio Ferrer del Rio „II. Károly történelme“ cz. szép munkáját teszi közzé; — Modesto La­­fuente pedig a História général de Es­­pa­na-nak egy újabb kötetét, mely V. Fülöp s II. Fülöp uralmait foglalja magában, s indokolt ítéletet hoz a spanyolországi Bourbonok dynas­­tiájának ezen alapítóiról, kiknek ezen országban eddig elő nem akadt történetirasok; végre Weber­ Sanz del Rio, saját Doctrinal de la His­tória universa­l-ját adá ki, melyben a po­litikai történelem, a tudomány, irodalom, s val­­láskázi viszonyaiban, oly remekül van föltün­tetve, hogy annak négy kötete szöveg­könyvül fogadtatott el az ampliation de filoso­­fia tanfolyamaiban. Ha Spanyolország a külföldi irodalmak befo­lyása alatt áll, ha inkább vagy kevésbbé sze­rencsés módosítások s átalakítások által, azok műveit elsajátítja, méltányolnunk kell benne, miszerint folyvást figyelemmel kíséri, vájjon nem jelenik-e meg valamely munka, mely nem­zeti történelmét érdekelhetné. Szerencsét kell kívánnunk Aldama mérnöknek „el Portugal“ cz. könyvéhez, mely a lusitaniai királyság föld­rajzát, iparát, művészetét s történelmét ismerteti; Pacheco exminister­o követnek „Italiá“jához, a los Inpérios O roman es y Espanno- 1 es­nek a 16-­­ 17-dik századbeli fordítóinak, mely könyv Németországból került, s az Egye­sült államokon ment át, mielőtt a spanyolok ab­ban lelkiismeretes történelmi bírálatokat, s re­mek festményt fedeztek volna föl, II. Fülöp uralmáról. Szerencsét kell kívánnunk Pascual de Gayangos s Paul de Vediá­nak ahhoz, misze­rint sajnálták, hogy Ticknornak , a spanyol irodalom történelme czímű munkája nem spanyol tollból eredt, s miszerint elég lelkiisme­retesség, s tehetség volt bennük arra nézve, hogy a negyedik kötettel befejezzék azon jeles commentárt, melynek ezen fontos munkáról­ ki­adásához hozzá kezdtek. Az irodalmi, szónoklati s költészeti manua­­lo­k­ s tratació­kban nem volt hiány. Igen hosszas munka lenne mindazokat előszámlálni, melyek a közoktatási kir. tanács által elfogadott classikus munkák hivatalos névsorába vannak beigtatva. Azonban még sem akarunk hallgatás­sal mellőzni némely könyveket, melyek maga a spanyol nyelv ismeretére vonatkoznak; ilyenek: a Diccionario de sinonimos, Mórától; a Diccionario de Gallicismos Baralt­­tól; az Ensayo de un diccionario éti­mologico, Monlan-tól; a Diccionario vasco, francés, espannal y latino; végre el Vocabulario de todas las vo­ces,que faltan a los diccionarios de la lingua castellana, mely által Luis Mart. Caballero ki akarta egészítni a spanyol akadémia, Salva­s Dominguez szótárait. Ennyi munkák s könyvek nemde elegendők annak bebizonyítására, hogy a pyrénéi félszi­geten valóban létezik értelmi mozgalom , oly mozgalom, mely Francziaországban ugyan isme­retlen , vagy legalább kevéssé van tanulmányoz­va , azonban sokkal valóbb , semhogy azt ta­gadni lehetne. Szükséges-e idéznünk a hitetle­nek megingatása s meggyőzése végett,ama kriti­kai bölcsészeti felolvasásokat, melyekben Bér­­zosa a német bölcsészetet bírálja Kant, Fichte, Schelling , Hegelben; a „16-ik századi keresz­tényellenes bölcsészet eredete­­s következmé­ny­eiveli elmélkedések “-et, Pio de la Sotá-tól, s ugyanannak ily czimü munkáját: „rövid vázlata az emberi ismeretek állapotja- s haladásának a 18 dik században“; a szépművészetek philo­­sophia esteticá-ját, Pedro de Madrazó-tól; s ugyanennek „Consideraciones sobre el ideal en la sculpturá“-ját; a bárdok költészetérőli Estu­dios literariost, Cajetano Vidal-tól; a literatura moriscó -róli tanulmányokat Florencio Janer-től; az észrevételeket sobre los Lusiadas, Ganalejas paulai Ferencztöl; Amador de los Rios-nak Estudios histo­rico­s­át, a katholica Izabella korabeli casti- KÜLFÖLD Anglia. Gróf P­e­r­s­i­g­n­y-nek beszéde ezút­tal épen Angliában nyert tetszést. A szövetség­ről tett nyilatkozatával tökéletesen kiengesztelte maga iránt az angol közvéleményt, mely a me­rénylet idején tartott beszédéért tőle egészen el­fordult. Még a „Morn. Adv.“ is, mely pedig már rég idő óta ver riadót a császárság ellen, meg látszik hatva és térítve lenni a szövetség szá­mára, a mint azt gr. Persigny érti. A gróf úgy­mond egyetlen barátja Angliának azok közöl, kik a császár környezetében vannak, s ezért a csatorna ezen oldalán is becsülést érdemel. A „Post“ és „Herald“ lelkesedése inkább stereotyp jellemmel bír. A „Daily News“ szem előtt tartja a maga szabadelvű hirét s ennélfogva Persigny beszédében nem dicsérhet mindent, hanem csak a szövetséget illető nyilatkozatait írhatja alá. A „Chronic­e“ még hallgat, de bizonyára még hangosabb lesz elismerésében, ha majd szólni fog. Az olvasót azonban bizonyosan legjobban érdekli az, a­mit a „Times“ mond, mely ekkorig oly kényes Bőt mogorva húrokat pengetett, ha a szövetségesről volt szó. Mostani nyilatkozata így hangzik : „Nem szívesen emlékezünk azon magatartásra, melyet Anglia és Francziaország a múlt februárban egymás iránt követtek. Nem volt az az érdekek tu­lajdonképi összeütközése, nem volt semmi egyéb, csak szenvedélyes fölbuzdulás mindkét részről. Most, midőn a dolog elmúlt, s mi nyugodt vérrel szólha­t­unk arról, elismerjük talán, hogy a pereznyi körül­mények kimélyes megítélést parancsolnak. Egy csá­szár, még olyan is, mint a jelenleg Francziaország trónján ülő, nem egykönnyen viszi ki hitvesét a pattanó kézi gránátok esője alól, a­nélkül hogy az az emberi indulat rajta ki ne törne, s ha a rövid önfeledés mohó igazságtalanságban nyilatkozik,úgy ez majdnem kimenthető. Más részről a császár gyanít­­hatólag régen elismerte , hogy állásához méltatlan tapintat, engedelmes teremtményei szája által üres fenyegetéseket fejeztetni ki. Ez esemény mindket­tőnk számára hagyott leczkét hátra. — Megtanított bennünket, hogy bármennyire múlja is fölül a britt birodalom a francziát lélekszámban és vagyonban, mégis egy rögtöni viszályban mi lennénk gyorsab­ban veszélynek kitéve, mert szivünkhöz közelebb van az ellen kardhegye. A császárt gyaníthatólag megtanította, hogy a nemzeti érzetnek legcseké­lyebb megsértése az angol népet a világ legharcziasb és legtürelmetlenebb nemzetévé teszi. Ezen nemzeti viszály, mely a maga képviselőiben, a dicsekvő

Next