Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-01 / 224. szám

Pest, Péntek 334. October 1.1858 Uegjelenik e l«p, vasárnap tís ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 firt, évnegyedre: * firt. Hely­ben : f é 1 é v r e 8 firt, évnegyedre: 4 frt, — A hirdetések Stször hasábzott torának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr azá> mittatik. — Egyes szám 10 pkr. Rierkeeatől Iroda: Ggyetemuteia l-ii ai. a 8-ik emeleten Sfc. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utó*. 3-dik szám, földszint; vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a ősim, lakhely s utolsó posta feljegyzés« mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó b i v a- tálhoz atasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utcáéban, t-fk a iám alatt, (Sldsilnt TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. , NEMHÍVATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. — Nemzet- gaz dászati eszmék II­L e v e 1 e z é a: Pnszta-Csév (Pusztult falvak újra betelepítése). B é c s. (Vegyesek.) Napi hírek és események. — .Buda­pesti kereskedelmi és ipar­kamra. Külföld: Anglia. (A „Morn. Post“ a kormány reformbilljéről. A „Times“ Villa- francáról) P ranoziaország. (Napo­leon hg Varsóba utazta. A porta uj tervei a dunahajózásra nézve) Belgium. (A bra> anti hgnő érdekes állapota felőli hir.) Olaszország. (Vegyesek.) N é- metország. (A regensség ügye.) T 5- röko rszág. (D an i 1 o fejedelemnek Austriához közeledése. Szerb mesterkedé­sek.) Ázsia. (A tientsini békekötés csa- tolványa.) • • Távirati tudósítások. — Gazda­ság, ipar- és kereskedelem.— Színházi előadások. — Börze. — Meteorologiaiészleletek. — Duna vízállás. T á r c z a. (Jelenetek az algiri életből.) HIVATALOS RÉSZ. ö ca. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 1-ji legfelsőbb határozata által nobile ConBtan- tine Alberti velenczei helytartósági tanácsost, saját kérelmére, a hosszú és sikeres szolgálatai- vali legmagasb megelégedés kifejezése mellett legkegyelmesebben állandó nyugalomba helyezni méltóztatott. Ö cs. kir. Apostol iFelségef. é. sept. 13-ki legfelsőbb határozata által legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy conte An­tonio Panlovich ministeri tanácsos, a Giunta del Gensimento igazgatója Milanóban, a pápai Pius-rend s a toscanai bgi Sz. József rend kiske- resztjét elfogadhassa és viselhesse. Öjcs. kir. Apostoli Felsége f. é. aug. 29-ki legfelsőbb határozata által nobile Stefano dr. Gislar di vicenzai al-delegatusnak ál­landó nyugalomba helyeztetése alkalmával a hossza és sikeres szolgálataivali legmagasb meg­elégedés kifejezését legkegyelmesebben tndtul- adatni méltóztatott. ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 20.ki legfelsőbb határozata által dr. H e i d e r Móricz magán tanitót a bécsi egyetemben, hosz- sznévi kitűnő szolgálata elismeréséül, a fog­gy ógytan rendkívüli tanárává a nevezett főtano­dában legkegyelmesebben kinevezni méltózta­tott. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 17-ki legfelsőbb határozata által a salzburgi sebészeti tanintézetben a különös sebészeti kór­isme- és gyógytan megürült tanszékére, valamint a vele összekötött elsőd-sebészi állásra az ottani Sz. János kórházban, dr. Güntner Venczelt ezen két szolgálati állás eddigi helyettesét, a rendszeres járadékokkal legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. F. é. sept. 25-én a bécsi cs. k. udv. és államnyom­dában a birodalmi törvénylap XXXIV. darabja meg jelent és szétküldetett. Tartalma : 149. sz. Rendelete a hadseregi főparancsnokság­nak f. é. sept. 8-áról, a kát. fenyítő törvénykönyv 187 §-ának magyarázatával, a szökés bűntényét il­letőleg a határőrvidékre nézve. 150. sz. Rendelete a bel, pénz- és igazságügy- ministereknek f. é. sept. 10 ről, a volt földeBura- ság alattvalóira vagy máskint „prorusticali“ mel­léklettel gyüjtölegesen kiszolgáltatott hadiszolgálta­tási vagy kényBzer-kölcsön-kötelezvényekkeli bá­nást illetőleg. 151. sz. Császári rendelet f. é. sept. 12-ről — hatályos az összes koronaországokra, kivéve a kát. határőrvidéket, — mely által az 1858. nov. Íjén életbe lépő anstriai országos érték alkalmából az 1853 jan. 26-ki törvény által megállapított őrzési dijak austriai értékben megállapittattak. 152. sz. Körrendeleté a hadseregi főparancsnok­ságnak f. é. sept. 14 ről a kiskora, törvényes kép­viselőik beleegyezte nélkül önkénytesen beállt, vagy kötelezőleg csalással beállított katonák megbünteté­séről katonai szolgálattételük alatt elkövetett kato­nai bűnök és vétségekért. 153. sz. Császári nyiltparancs f. é. sept. 15-röl, a tizodjáradókok megszüntetése és kárpótlásáról Er­délyben. 154. sz. Rendelete a kül, bel, igazság és pénz- ügyministeriumoknak f. ó. sept. 22-éről — hatályos Magyarország, Szerbvajdaság és Temesibánság, Er­dély, Horvát és Tótországra — a vagyonnali sza­bad költözködésről. NEMHÍV ATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. Az „Osterr. Corr.“ következő czikket hoz : „Az austriai birodalom egységes újjáalakítása ismét egy lépéssel előbbre haladt. A f. évi sept. 13-ról kelt cs. rendeletnél fogva, az átalános bányatörvény kezelésére első sorban hivatott bányakapitányságok szilárd alakot, valamint biztos tért is nyertek, s az átalános bányatör­vény számára a legfontosabb orgánumok állít­tattak elő, hogy igy az valódi szellemében fo- gassék fel s jnttassék érvényre. Elszakasztatva a hajdani kerületi s tartományi bányatörvényszékektöl, melyeken a bányászatra vonatkozólag mind a bírói mind a közigazgatási működések egyesülve voltak, ezen hatóságok több átalakuláson mentek át, mígnem tapaszta- ás által fel lön találva ama zsinórmérték, mely­nek alapján azokat rendezni lehetett. Ezen elővigyázat annál szükségesebb volt, mivel a bánya-hatóságok hatáskörét az nj bánya- törvény sok részben módositá s szélesbité, úgy­hogy annak kiterjedését nem leheett előre meghatározni. Még eddigelö ezen hatóságok szervezésénél mindig csupán belyi s tartományi szükségek tartattak szemelött, most először történik, hogy ez iránt, csekély kivétellel, az összes birodalom bányaviszonyai, nagyban s egészben, kellőleg tekintetbe vétettek. Bármily szilárd s bevégzett gyanánt tűnik is föl a szervezet, mint egy egész, az mégis oly ruganyossággal bir, mely megengedi, hogy az a bányászat egyenlőtlen felosztásához, egyes or­gánumok behelyezése által hozzáilleszkedjék, s annak hullámzó mozgalmát, a személy-erők kellő elosztása által mindenhova követhesse. Csupán a bányakapitányságok állandó székhe­lyei vannak megállapítva, de épen nem a hiva­talnokokéi, kik egy egészet képeznek, s a vál­tozó szükséghez képest, majd e majd ama ható­sághoz rendeltethetnek, a nélkül azonban, hogy valaha szolgálati kategoriájok magasabb lép- csöjérei előléptetés miatt, székhelyüket meg kellene változtatniok. A bányakapitányságok székhelyeinek kivá­lasztásánál, főleg a magánbányászatok helyzete vétetett tekintetbe, hogy igy a közlekedés köz­tük s a felek közt könyíttessék s gyorsíttassék. E mellett czélszerünek látszott, a bányakapi­tányságokat a bányatörvényszékekkel lehetőleg egy helyen egyesltni, sokszoros üzleti érintke­zéseik egyszerűsítése végett. Ugyanezen okból a bányakapitányságok száma szaporíttatott, s azok mellé a bányaesküdtek személyében oly orgá­numok adattak,'melyek azoknak különösen a ki csinybeni bányászat vezetésénél s az arrai felü­gyeletnél, hasznos szolgálatokat teendnek. A bányahatóságok egy megmérhetlen közkincs őrjei s kiosztói; s hivatásuk gyakorlásánál nem­csak igen sok ismeretre van szükségük, hanem különféle fáradalmakat s veszélyeket is kell ki- állaniok. Ezért azok tagjait más közigazgatási ágakbeli hivatalnokokkal, a díjazásra nézve, mnlhatlanul egyenlő lábra kelle helyezni. Nem volt ugyan lehetséges a lombard-velen- czei királyság s Dalmatia bánya-hatóságait a végleges szervezet körébe fölvenni, mivel ott még exoticus törvényhozás maradványait el kell t&volitni s tapasztalásokat kell szerezni s előké­születeket tenni a honi törvény számára. Azon­ban már megvan a ráma, melybe ezen korona­országokat íb különös nehézségek nélkül be le- hetend foglalni. Ezen szervezési müvei Austria újabb bánya - törvényhozása némileg zárkövét nyerte meg. Ama nagy gond, mely az egész építményre fordittatott, azon reményre jogosít föl, miszerint azon örvendetes lendület, melyet a honi bányá­szat e széles birodalomnak szinte minden részé­ben a legújabb időben vett, Felséges Fejedel­münknek ezen legújabb ajándékában hatályos erösbitésre s előmozdításra találand.“ X emzetgazdászati eszmék» II. •f Azon solidaritás, melyben a birodalmi egy­ség s a birodalom világpolitikai viszonyai Által Magyarország jutott, nem üres szó tehát többé; mert ezen solidaritáB kívülről és belülről, a leg­utóbbi évtized lefolyása alatt időről időre njabb tényekben nyilatkozik. A birodalmi közhatalom midőn egyrészt a legnagyobb mérvben szervezi külkereskedelmünk viszonyait, nem mulasztó el intézkedéseket tenni arra nézve sem, hogy Ma­gyarország s a többi koronatartományok közti szükséges közlekedés minél inkább megkönnyít- tessék és előmozdlttassék. Erről már az 1850-ki törvény- és kormánylapban (Erg. 7.) foglalt ren­delvények is tanúságot tesznek; a mi pedig a külföldi hatalmakkal kötött szerződéseket illeti, csak egy rövid átpillantás is azok során, láttatja azonnal, mily sokféle kapcsolatokkal vagyunk már is az európai közgazdálkodás vezérkaraihoz fűzve. Kereskedelmi és hajózási szerződés köttetett Austria és Éjszakamerika közt már 1850-ben (Törv. és korm. 1. 1850. 313.1.). Szintén kereskedési és hajózási szerződés Bel­giummal 1854-ben (T. és Kor. lap. 386. 1.). Vámszerződvény köttetett Poroszország és Au­stria közt 1853-ban (T. és K. 1. 891—913. i.). Az állodalmi hatalom kieszközlé, hogy ugyan­csak 1853-ban a fönebbi vám- és kereskedelmi szerződéshez még más németországi területek is hozzá állottak. Austria és Anglia között 1853-ban ; Bajoror­szággal 1852-ben ; Württemberggel 1855-ben; Szászországgal 1853-ban; az egyházi birodalom­mal 1852-ben; Francziaországgal 1854-ben; Pár­mával s Modenával 1852-ben; Oroszországgal 1854-ben ; Schweizzal 1852-ben ; Toskánával 1851-ben; Szászországgal 1853- s Í855 ikben; Törökországgal 1855-ikben; Spanyolországgal 1853-ban; a miből eléggé látható, hogy épen azon solidaritáBnál fogva, melyben a birodalom Europa mindezen államaival nemzetgazdászati tekintetben íb áll, Magyarország egy oly térre jutott, mint mely már á Viszonyok összetes ter­mészeténél fogva a legszélesb létkörü öntájéko­zásra , s Europa anyagi életmüzetének valamint alapos tanulmányozására , ngy ama nemzetgaz­dászati solidaritás méltatására s ismeretére ko­molyan sürgeti. — E tekintetben Magyarország még igen bátra van. A nemzetgazdászati öntndatság jeleit neveze­tesen alig csak hogy egy kurta évtized óta lát­hatjuk a Tisza és Duna partjain; a szakmüve­tés figyelemre méltó mozzanatait s a közterek vé­sek messzebb ható irányait pedig még most sem. — Az angolok , francziák és németek valódi mestereink lehetnek ezen tekintetben; az angolok tudniillik még a mellett, hogy a nemzetgazdászat világát nagyfontossága fölfe­dezésekkel gazdagítják naponta, a külnépek- keli solidaris viszonyt e tekintetben is njabb meg újabb szerződések, egyezségek s törvények által fejlesztik ; a kereskedelmi és forgalmi cse- reviszony által pedig hatalmasan szilárdítják. És ezen ntólsó az leginkább, miről gondolkod­ni, s a mit kitetbető erővel követni. Magyar- ország népeinek s lakóinak legkorszerűbb föl­adata. Azon nemzetgazdászatieuropai solidaritás, melybe a birodalmi egysége a birodalmi kormány- bölcseség által jutottnnk, anyagi jobblétünk te­kintetéből kötelességünkkétevé mintegy, hogy va­lamint nyers terményeinkkel, ngy iparczikkeink- kel, minél szorosabb csereviszonyba ügyekez- zünk lépni különösen a velünk közelebbi kapcso­latban álló népekkel. Mert ezen kapcsolat áldá­sossá csak az ész- és vagyonerök egyenlö- sitett hatásában lehet ránk nézve, mint ter­mékenyítő a kisded patak folyása, mig az a fő öntöző csatorna színvonalától el nem marad. Amaz immár megnyert nemzetgaz­dászati solidaritás által nj életnek mehet eléje az ország; annál nemesebbnek, annál hatalma­sabbnak, minél szorosabban összeforrad azzal. Mert ezen nemzetgazdászati solidaritás-ban áll voltaképen anyagi specialis érdekeink ujjáte- remtése és fölemelésének müve is, mely múltún­kat a haladó jelennel összeköti, s mely a nélkül, hogy az eddigi fejlődési processnsban életre va­lóknak mutatkozott tényezőket eltaszítaná, ben­nünket a civilisatio nj terére fog vezetni. Ezen nagy mnnka azonban főleg azon osztályok ke­zéből kerülhet ki, melyek a mellett hogy a közvagyonosság kútfőit legnagyobb mértékben bírják,általában a kornak s különösen az ország­nak e korbani szükségeit élesebb szemekkel mint a tömeg, képesek fölfogni. így ha minden polgári osztály e téren is öntudatosan teljesíti kötelességeit, úgy Magyarország, azaz: ezen nemzetgazdászati solidaritásban álló birodalom egyik nagy része hihetetlen jóllétre s virágzásra I emelkedbetik. Azonban mily mértékben illeti ez annyira fontos téren polgártársainkat a közremnnkálás szerepe? Mert hiszen mindazoknak, kiket pol­gári állás, értelmiség, tudomány, vagyonosság és munkaképesség a tömegnek föléje emelt, egy az általános jóllét iránti kötelesség közössége egynemű szerepeket jelölt ki e téren s föl nem oldoz azon kötelesség alól senkit. Ug7 véljük mindazonáltal, hogy társadalmunk egyik osz­tályának közremunkálásától sem várhat az áta­lakulás nehézségeivel küzdő ezen ország any- nyit, mint mindenek előtt azétól, mely kiterjedt vagyoni állása s értelmiségénél fogva legköze­lebbről van képesítve a nemzetgazdászati ezen aj, szélesb téren elöhaladólag működésre. Poszta-Csév, eept utolján. Itt állok a puszta közepén, sik rónán át keletre messze nynló láthatár nyílik előttem, le egész a>. Tiszáig, sőt azon is tnl,a bihari, aradi s bánsági hegyekig, ha a szem látásának a távolság nem vetne gátat, nyugotra a Dana túlsó partján ké­kellenek a budai hegyek, melyek alatt a testvér főváros porral telült levegője lebeg. Az ország két fő ere közt a térség mintegy 13 mérföld- nyíre terjed, baloldalát a Pestről Szolnokig íntó vasnt szegélyezvén. Ki hinné, hogy. e roppant térség, az ország közepén, homokos bár, de ter­mékeny vidéken, a fövárcs közelében merő pusz­taság ; hogy e vonalon az őb Dunától a szőke Tiszáig csupa pusztaságon járhatunk. Valóban csodálatos, hogy a főváros alsó környéke oly sok pusztaságokat matathat, hogy kevés vidék van az országban, hol nagyobb terjedelmű pusz­tákat találnánk. Elkezdve Pest alatt a szent lő­rincid pusztán, folytatva Gyál, Halomegyháza, Láb, Csóv, Vasad, Alsó-Felső-Pakony, Pótba- rasztja, két Nyáregyháza, Vatya, Dán Szentmik- lós, Vacs, Mikebnda stb. mind meg annyi ter­jedt pusztaságok. Hogy ezek hajdanáoan népes községek voltak, bizonyítják a több helyeken látható tempiomromok.' — Kívánatos-eeKata-ík isméti megnépesülésük ? Én azt' mondom igen, és pedig épen a főváros érdekében leginkább. A sok pusztaság sehogysem kedvez a fő- j város. és vidéke előmenetelének. — Rendezett csinos községek nem csak ékességére szolgál- i nának a vidéknek ; de a főváros élénkítését is nagy mértékben előmozdítanák. — E paszták egy része jelenleg számos magánosok, másik egyes nagybirtokosok .és testületek tulajdo­nához tartozik. Hajdanában volt jelentőssége annak, hogy valamely birtokos kiterjedt pusztai tulajdont ügyekezett a főváros közelében meg­tartani; most megszűnt ejelentösség, mert a va­súti közlekedés által távol helyek is a főváros közelébe jöttek, s a közelség, inkább csak az elaprózott kis birtokokra bir jelentősséggel, me­lyek földmivelése mintegy a főváros mindennapi konyhaszükségei fedezésére hivatott. Ily állás­ban azt hiszem, hogy nagyon a közügy érdeké­ben cselekszik, ki közel pasztái birtokait kisebb gazdaságokra osztva megtelepiti, magának pe­dig ez által szintén hasznot csinál; mert az igy bejött áron távolabbacska bár, de több s na­gyobb haszna birtokot szerezhet, mit ugyancsak a bevett pénzen kielégítésig föl is szerelhet, ho­lott most a pusztai birtokok, mint tndjnk, több­nyire haszonbérileg kezeltetnek. Mikor érem meg az időt, midőn, az ekkép csinos községgé alakulandó Gsév fain alatt merengve le a Ti­száig fel a Dunáig számos hasonlag csinos fal­vak tornyai nyúladoznak föl a kék égbe!. Bécs, sept. 29. A „Prag. Ztg.“ jelenti :.Ö es. k. Apostoli Felsége 1858.sept. 24-ki legma­gasb határozatánál fogva Prágában a szt. Venczel cs. kir. tartományi fegyintézetben 26 férfi, és a Hrad- schinen ugyanezen fegybáz női osztályában 16 női fegyeneznek büntetés idejük hátralévő részét lggke- gyelmesebben elengedni méltóztatott. — István Föherczeg ur Ő cs. Fensége tegnap délutáni 3 órakor Reichstadtból Bodenbachba érkezett, s vasúton Schaumburg felé tovább utazott. — Mi­vel azon mély gyász , melybe jelenleg F e r- dinánd-Miksa Föherczeg ur 0 cs. Fen­sége Triestben elvonultan él, öt meggátoló abban, hogy M a t h i 1 d herczegnőt Velenezén átutaztában személyesen üdvözölje, a „Triest. Ztg“ szerint, ö cs. Fensége a herczegnöhöz egy sajátkezű iratot inté­zett, melynek átnyujtásával 0 cs. Fenségének kabi­neti fönöke, de Pont báró osztálytanácsos bíza­tott meg. Ez ntóbbi azt 24-dikén estve adá át, s a herczegnő válaszát visszavivé Triestbe. — A Károly Föherczeg szobráhozi minta elkészítése a csász. kir. öntödében már annyira elöhaladt, hogy az öntés hihetőleg a legközelebbi napokban fog esz­közöltetni. — Toggenburg kereskedelmi mi­nister ur ő excja m a r i a z e 11 i utj&ból visszaér­kezett. — A német nyelvészek, iskola-

Next

/
Thumbnails
Contents