Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-01 / 224. szám
Pest, Péntek Bierkeentől Iroda: Egyetemuteia l-niai. a 8-ik emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem utcáéban, t-ikalám alatt, (Sldsimnt megjelenik e lap, vasárnap tíz ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 firt, évnegyedre: * firt. Helyben : fél évre 8 firt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott torának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr azám mutatik. — Egyes szám 10 pkr. Magyarország, Szerbvajdaság és Temesibánság, Erdély, Horvát és Tótországra — a vagyonnaki szabad költözködésről. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utól. 3-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. — Nemzetgazdászati eszmék IILevelezés: Puszta-Csév (Pusztult falvak újra betelepítése). Bécs. (Vegyesek.) Napi hírek és események. — .Budapesti kereskedelmi és iparkamra. Külföld: Anglia. (A „Morn. Post“ a kormány reformbilljéről. A „Times“ Villafrancáról) Franéziaország. (Napoleon hg Varsóba utazta. A porta új tervei a dunahajózásra nézve) Belgium. (A brabanti lgnő érdekes állapota felőli hir.) Olaszország. (Vegyesek.) Németország. (A régensség ügye.) Törökország. (Danilo fejedelemnek Austriához közeledése. Szerb mesterkedések.) Ázsia. (A tienzsini békekötés csatolványa.) • • Távirati tudósítások. — Gazdaság, ipar- és kereskedelem.— Színházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. — Duna vízállás. Tárcza. (Jelenetek az algiri életből.) HIVATALOS RÉSZ. ca. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 1-ji legfelsőbb határozata által nobile Constantine Alberti velenczei helytartósági tanácsost, saját kérelmére, a hosszú és sikeres szolgálataival a legmagasb megelégedés kifejezése mellett legkegyelmesebben állandó nyugalomba helyezni méltóztatott. A cs. kir. Apostol f Felséges. c. sept. 13-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy conte Antonio Paulovich ministeri tanácsos, a Giunta del Gensimento igazgatója Milanóban, a pápai Pius-rend s a toscanai legi Sz. József rend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Öj cs. kir. Apostoli Felsége f. é. aug. 29-ki legfelsőbb határozata által nobile Stefano dr. Gislardi vicenzai al-delegatusnak állandó nyugalomba helyeztetése alkalmával a hosszú és sikeres szolgálataival a legmagasb megelégedés kifejezését legkegyelmesebben tudtuladlatul méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 20.ki legfelsőbb határozata által dr. Heider Móricz magán tanitót a bécsi egyetemben, hoszszúévi kitűnő szolgálata elismeréséül, a foggyógytan rendkívüli tanárává a nevezett főtanodában legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 17-ki legfelsőbb határozata által a salzburgi sebészeti tanintézetben a különös sebészeti kórisme- és gyógytan megürült tanszékére, valamint a vele összekötött elsőd-sebészi állásra az ottani Sz. János kórházban, dr. Güntner Venczelt ezen két szolgálati állás eddigi helyettesét, a rendszeres járadékokkal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. F. é. sept. 25-én a bécsi cs. k. udv. és államnyomdában a birodalmi törvénylap XXXIV. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 149. sz. Rendelete a hadseregi főparancsnokságnak f. é. sept. 8-áról, a kat. fenyítő törvénykönyv 187 §-ának magyarázatával, a szökés bűntényét illetőleg a határőrvidékre nézve. 150. sz. Rendelete a bel, pénz- és igazságügyministereknek f. é. sept. 1- től, a volt földesuraság alattvalóira vagy máskint „prorusticali“ melléklettel gyűjtőlegesen kiszolgáltatott hadiszolgáltatási vagy kényszer-kölcsön-kötelezvényekkeli bánást illetőleg. 151. sz. Császári rendelet f. é. sept. 12-től — hatályos az összes koronaországokra, kivéve a kat. határőrvidéket, — mely által az 1858. nov. 1 jén életbe lépő austriai országos érték alkalmából az 1853 jan. 26-ki törvény által megállapított őrzési dijak austriai értékben megállapittattak. 152. sz. Körrendelete a hadseregi főparancsnokságnak f. é. sept. 1- től a kiskorú, törvényes képviselőik beleegyezte nélkül önkénytesen beállt, vagy kötelezőleg csalással beállított katonák megbüntetéséről katonai szolgálattételük alatt elkövetett katonai bűnök és vétségekért. 153. sz. Császári nyilt parancs f. é. sept. 15-ről, a tizedjáradékok megszüntetése és kárpótlásáról Erdélyben. 154. sz. Rendelete a kül, bel, igazság és pénzügyministeriumoknak f. é. sept. 22-éről — hatályos 334. NEMHIVATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. Az „Osterr. Corr.“ következő czikket hoz : „Az austriai birodalom egységes újjáalakítása ismét egy lépéssel előbbre haladt. A f. évi sept. 13-ról kelt cs. rendeletnél fogva, az átalános bányatörvény kezelésére elsősorban hivatott bányakapitányságok szilárd alakot, valamint biztos tért is nyertek, s az átalános bányatörvény számára a legfontosabb orgánumok állíttattak elő, hogy igy az valódi szellemében fogassék fel s juttassék érvényre. Elszakasztatva a hajdani kerületi s tartományi bányatörvényszékektől, melyeken a bányászatra vonatkozólag mind a bírói mind a közigazgatási működések egyesülve voltak, ezen hatóságok több átalakuláson mentek át, mígnem tapasztaás által fel lön találva ama zsinórmérték, melynek alapján azokat rendezni lehetett. Ezen elővigyázat annál szükségesebb volt, mivel a bányahatóságok hatáskörét az új bányatörvény sok részben módosítás szélesíite, úgyhogy annak kiterjedését nem leheett előre meghatározni. Még eddigelé ezen hatóságok szervezésénél mindig csupán helyi tartományi szükségek tartottak szem előtt, most először történik, hogy ez iránt, csekély kivétellel, az összes birodalom bányaviszonyai, nagyban s egészben, kellőleg tekintetbe vétettek. Bármily szilárd s bevégzett gyanánt tűnik is föl a szervezet, mint egy egész, az mégis oly ruganyossággal bir, mely megengedi, hogy az a bányászat egyenlőtlen felosztásához, egyes orgánumok behelyezése által hozzáilleszkedjék, s annak hullámzó mozgalmát, a személyerők kellő elosztása által mindenhova követhesse. Csupán a bányakapitányságok állandó székhelyei vannak megállapítva, de épen nem a hivatalnokokéi, kik egy egészet képeznek, s a változó szükséghez képest, majd majd ama hatósághoz rendeltethetnek, a nélkül azonban, hogy valaha szolgálati kategóriájuk magasabb lépcsőjével előléptetés miatt, székhelyüket meg kellene változtatniok. A bányakapitányságok székhelyeinek kiválasztásánál, főleg a magánbányászatok helyzete vétetett tekintetbe, hogy igy a közlekedés köztük s a felek közt könyíttessék s gyorsíttassék. E mellett czélszerűnek látszott, a bányakapitányságokat a bányatörvényszékekkel lehetőleg egy helyen egyesílni, sokszoros üzleti érintkezéseik egyszerűsítése végett. Ugyanezen okból a bányakapitányságok száma szaporíttatott, s azok mellé a bányaesküdtek személyében oly orgánumok adattak,melyek azoknak különösen a kicsinybeni bányászat vezetésénél s az arrai felügyeletnél, hasznos szolgálatokat teendnek. A bányahatóságok egy megmérhetlen közkincs őrjei s kiosztói, s hivatásuk gyakorlásánál nemcsak igen sok ismeretre van szükségük, hanem különféle fáradalmakat s veszélyeket is kell kiállaniok. Ezért azok tagjait más közigazgatási ágakbeli hivatalnokokkal, a díjazásra nézve, múlhatlanul egyenlő lábra kell helyezni. Nem volt ugyan lehetséges a lombard-velenczei királyság s Darmatia bányahatóságait a végleges szervezet körébe fölvenni, mivel ott még exoticus törvényhozás maradványait el kell távolitni s tapasztalásokat kell szerezni s előkészületeket tenni a honi törvény számára. Azonban már megvan a ráma, melybe ezen koronaországokat is különös nehézségek nélkül be lehetene foglalni. Ezen szervezési művei Austria újabb bánya - törvényhozása némileg zárkövét nyerte meg. Ama nagy gond, mely az egész építményre fordíttatott, azon reményre jogosít föl, miszerint azon örvendetes lendület, melyet a honi bányászat e széles birodalomnak szinte minden részében a legújabb időben vett, Felséges Fejedelmünknek ezen legújabb ajándékában hatályos erősbítésre s előmozdításra találand.“ Magyarország jutott, nem üres szó tehát többé, mert ezen solidaritás kívülről és belülről, a legutóbbi évtized lefolyása alatt időről időre újabb tényekben nyilatkozik. A birodalmi közhatalom midőn egyrészt a legnagyobb mérvben szervezi külkereskedelmünk viszonyait, nem mulasztó el intézkedéseket tenni arra nézve sem, hogy Magyarország s a többi koronatartományok közti szükséges közlekedés minél inkább megkönnyíttessék és előmozdíttassék. Erről már az 1850-ks törvény- és kormánylapban (Erg. 7.) foglalt rendelvények is tanúságot tesznek; ami pedig a külföldi hatalmakkal kötött szerződéseket illeti, csak egy rövid átpillantás is azok során, láttatja azonnal, mily sokféle kapcsolatokkal vagyunk máris az európai közgazdálkodás vezérkaraihoz fűzve. Kereskedelmi és hajózási szerződés köttetett Austria és Éjszakamerika közt már 1850-ben (Törv. és korm. 1. 1850. 313.1.). Szintén kereskedési és hajózási szerződés Belgiummal 1854-ben (T. és Kor. lap. 386. 1.). Vámszerződvény köttetett Poroszország és Austria közt 1853-ban (T. és K. 1 891—913. l.). Az állodalmi hatalom kieszközli, hogy ugyancsak 1853-ban a felebbi vám- és kereskedelmi szerződéshez még más németországi területek is hozzá állottak. Austria és Anglia között 1853-ban ; Bajorországgal 1852-ben ; Württemberggel 1855-ben; Szászországgal 1853-ban; az egyházi birodalommal 1852-ben; Francziaországgal 1854-ben; Pármával s Modenával 1852-ben; Oroszországgal 1854-ben ; Schweizzal 1852-ben ; Toskánával 1851-ben; Szászországgal 1853- 1855 ikben; Törökországgal 1855-ikben; Spanyolországgal 1853-ban, a miből eléggé látható, hogy épen azon solidaritásnál fogva, melyben a birodalom Európa mindezen államaival nemzetgazdászati tekintetben is áll, Magyarország egy oly térre jutott, mint mely már a Viszonyok összetes természeténél fogva a legszélesb létkörű öntájékozásra , s Európa anyagi életmüzetének valamint alapos tanulmányozására , úgy ama nemzetgazdászati solidaritás méltatására s ismeretére komolyan sürgeti. — E tekintetben Magyarország még igen hátra van. A nemzetgazdászati öntudatság jeleit nevezetesen alig csak hogy egy kurta évtized óta láthatjuk a Tisza és Duna partjain; a szakmavelés figyelemre méltó mozzanatait s a köztörekvések messzebb ható irányait pedig még most sem. Az angolok , francziák és németek valódi mestereink lehetnek ezen tekintetben; az angolok tudniillik még a mellett, hogy a nemzetgazdászat világát nagyfontosságú fölfedezésekkel gazdagítják naponta, a külnépekkeli solidáris viszonyt e tekintetben is újabb meg újabb szerződések, egyezségek s törvények által fejlesztik , a kereskedelmi és forgalmi csereviszony által pedig hatalmasan szilárdítják. És ezen utolsó az leginkább, miről gondolkodni, s amit kitethető erővel követni. Magyarország népeinek s lakóinak legkorszerűbb föladata. Azon nemzetgazdászati európai solidaritás, melybe a birodalmi egysége a birodalmi kormánybölcseség által jutottunk, anyagi jobblétünk tekintetéből kötelességünkké teve mintegy, hogy valamint nyers terményeinkkel, úgy iparczikkeinkkel, minél szorosabb csereviszonyba igyekezzünk lépni különösen a velünk közelebbi kapcsolatban álló népekkel. Mert ezen kapcsolat áldásossá csak az ész- és vagyonerök egyenlősített hatásában lehet ránk nézve, mint termékenyítő a kisded patak folyása, míg az a fő öntöző csatorna színvonalától el nem marad. Amaz immár megnyert nemzetgazdászati solidaritás által új életnek mehet eléje az ország, annál nemesebbnek, annál hatalmasabbnak, minél szorosabban összeforrad azzal. Mert ezen nemzetgazdászati solidaritásban áll voltaképen anyagi speciális érdekeink ujjáteremtése és fölemelésének műve is, mely múltúnkat a haladó jelennel összeköti, s mely a nélkül, hogy az eddigi fejlődési processusban életre valóknak mutatkozott tényezőket eltaszítaná, bennünket a civilisatio ús terére fog vezetni. Ezen nagy munka azonban főleg azon osztályok kezéből kerülhet ki, melyek a mellett hogy a közvagyonosság kútfőit legnagyobb mértékben bírják,általában a kornak s különösen az országnak e korbani szükségeit élesebb szemekkel mint a tömeg, képesek fölfogni. így ha minden polgári osztály e téren is öntudatosan teljesíti kötelességeit, úgy Magyarország, azaz: ezen nemzetgazdászati solidaritásban álló birodalom egyik nagy része hihetetlen jóllétre s virágzásra s emelkedhetik. Azonban mily mértékben illeti ez annyira nemzetgazdászati eszmék» II. • Azon solidaritás, melyben a birodalmi egység s a birodalom világpolitikai viszonyai Által Ssc. October 1.1858 fontos téren polgártársainkat a közremunkálás szerepe? Mert hiszen mindazoknak, kiket polgári állás, értelmiség, tudomány, vagyonosság és munkaképesség a tömegnek föléje emelt, egy az általános jóllét iránti kötelesség közössége egynemű szerepeket jelölt ki e téren s föl nem oldoz azon kötelesség alól senkit. Úgy véljük mindazonáltal, hogy társadalmunk egyik osztályának közremunkálásától sem várhat az átalakulás nehézségeivel küzdő ezen ország anynyit, mint mindenekelőtt azétól, mely kiterjedt vagyoni állása s értelmiségénél fogva legközelebbről van képesítve a nemzetgazdászati ezen aj, szélesb téren előhaladólag működésre. Puszta-Csév, Kept utolján. Itt állok a puszta közepén, sik rónán át keletre messze nyúló láthatár nyílik előttem, le egész az. Tiszáig, sőt azon is túl,a bihari, aradi s bánsági hegyekig, ha a szem látásának a távolság nem vetne gátat, nyugatra a Duna túlsó partján kékellenek a budai hegyek, melyek alatt a testvér főváros porral telült levegője lebeg. Az ország két fő ere közt a térség mintegy 13 mérföldnyire terjed, baloldalát a Pestről Szolnokig futó vasút szegélyezvén. Ki hinné, hogy e roppant térség, az ország közepén, homokos bár, de termékeny vidéken, a főváros közelében merő pusztaság , hogy e vonalon az Ori Dunától a szőke Tiszáig csupa pusztaságon járhatunk. Valóban csodálatos, hogy a főváros alsó környéke oly sok pusztaságokat mutathat, hogy kevés vidék van az országban, hol nagyobb terjedelmű pusztákat találnánk. Elkezdve Pest alatt a szent lőrinci pusztán, folytatva Gyál, Halomegyháza, Láb, Csóv, Vasad, Alsó-Felső-Pakony, Pótharasztia, két Nyáregyháza, Vatya, Dán Szentmiklós, Vacs, Mikebuda stb. mind meg annyi terjedt pusztaságok. Hogy ezek hajdanában népes községek voltak, bizonyítják a több helyeken látható templomromok." — Kívánatos-e e Kata-ik isméti megnépesülésük ? Én azt mondom igen, és pedig épen a főváros érdekében leginkább. A sok pusztaság sehogysem kedvez a fő-j város és vidéke előmenetelének. — Rendezett csinos községek nem csak ékességére szolgál-nának a vidéknek , de a főváros élénkítését is nagy mértékben előmozdítanák. — E puszták egy része jelenleg számos magánosok, másik egyes nagybirtokosok ,és testületek tulajdonához tartozik. Hajdanában volt jelentőssége annak, hogy valamely birtokos kiterjedt pusztai tulajdont igyekezett a főváros közelében megtartani; most megszűnt e jelentősség, mert a vasúti közlekedés által távol helyek is a főváros közelébe jöttek, s a közelség, inkább csak az elaprózott kis birtokokra bir jelentősséggel, melyek földmivelése mintegy a főváros mindennapi konyhaszükségei fedezésére hivatott. Ily állásban azt hiszem, hogy nagyon a közügy érdekében cselekszik, ki közel pusztai birtokait kisebb gazdaságokra osztva megtelepiti, magának pedig ez által szintén hasznot csinál; mert az igy bejött áron távolabbacska bár, de több s nagyobb haszna birtokot szerezhet, mit ugyancsak a bevett pénzen kielégítésig föl is szerelhet, holott most a pusztai birtokok, mint tudjuk, többnyire haszonbérileg kezeltetnek. Mikor érem meg az időt, midőn, az ekkép csinos községgé alakulandó Gsév falu alatt merengve le a Tiszáig fel a Dunáig számos hasonlag csinos falvak tornyai nyúladoznak föl a kék égben. Bécs, sept. 29. A „Prag. Ztg.“ jelenti.Ő cs. k. Apostoli Felsége 1858.sept. 24-ki legmagasb határozatánál fogva Prágában a szt. Venczel cs. kir. tartományi fegyintézetben 26 férfi, és a Hradschinen ugyanezen fegyház női osztályában 16 női fegyeneznek büntetés idejük hátralévő részét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. — István Főherczeg ur Ő cs. Fensége tegnap délutáni 3 órakor Reichstadtból Bodenbachba érkezett, s vasúton Schaumburg felé tovább utazott. Mivel azon mély gyász , melybe jelenleg Ferdinánd Miksa Föherczeg ur Ő cs. Fensége Triestben elvonultan él, őt meggátoló abban, hogy Mathid herczegnőt Velenczén átutaztában személyesen üdvözölje, a „Triest. Ztg“ szerint, ő cs. Fensége a herczegnőhöz egy sajátkezű iratot intézett, melynek átnyujtásával Ő cs. Fenségének kabineti főnöke, de Pont báró osztálytanácsos bízatott meg. Ez utóbbi azt 24-dikén estre adá át, s a herczegnő válaszát visszavivé Triestbe. — A Károly Főherczeg szobráhozi minta elkészítése a csász. kir. öntödében már annyira elöhaladt, hogy az öntés hihetőleg a legközelebbi napokban fog eszközöltetni. — Toggenburg kereskedelmi minister ur ő exclam a r i a z e 11 i utjából visszaérkezett. — A német nyelvészek, iskola-