Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-01 / 224. szám

tan­it­ók a orientalisták 18-dik gyűlé­sének 3 dik s­záz­ ülése tegnap tartatott. S­c­h­a­n­b­­ tanár egy latin értekezést olvasott föl azon kérdésről, ha várjon Boutins keresztény volt-e vagy nem, s a kérdést igenlőleg dönté el. Erre vita támadt Lange tanár előadása fölött a Sophokles ..Oedipus tyrannusu-ábóli 2 dik stesimos-ról ; s Z­u­m­p­t tanár felolvasá egy jeles értekezésnek egy részét a császári korszakbani tribünök hatalmáról. Erre M­i­k­l­o­s­i­t­s tanár emelt szót, hogy meleg s a hatályos szavakban emelje ki a gyűlés gyümöl­cseit, s háláját fejezze ki Császár Ő Felsége, a hatóságok s maga a congressus működése irányá­ban is. Wiese titkos­ tanácsos válaszában, a tudománynak Austriábani kitűnő állására utalt; ehez azon reményt csatolván, mikép itt is egy ujan felvirágzó nemzedék kitartóan haladand a régibb elő­dök utjain. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 1. *Főherczeg Rudolf Koronaörököös ő cb. Fensége örömteljes születése alkalmából uralkodó herczeg Liechtenstein Alajos ő magassága újabban nyolcz ezer forintot ajándékozott jótékony czélokra. Ebből 1000 frt Főherczeg Al­brecht magyarországi Főkormányzó Ur­a császári Fensége magas rendelésére Magyarországban egy oly katholikus plébánia templom fölépítésére vagy kija­vítására fordittatik, melynek épülését a költség hiá­nya késlelteti.­­ Továbbá 2200 forintot a herczeg jószágai közöl Csehországban 7, Morvában 12, Szi­léziában 1, Magyarországban 1 és Austriában 6 ura­­dalomban a kitűnő és jó magaviseletü fiú és leányta­nulók közti emlékajándékok kiosztására. — Az idei tan­év kezdetével, az­az i. é. October he­l­ső napján a már e lapban érintett, Pest város hatósága által fölállított mintafőiskola megnyittatik, s a tanonczok fölvétele a tanodai helyiségben Lipót­város 3 korona utcza 16 sz. a. meg is kezdetett. Ezen a cs. k. képezdével kapcsolatba hozandó tanintézet­ben — kitűzött feladatához képest — a tanon­czok mindazon ismereteket és ügyességeket meg­­szerzendik, melyek őket nem csak a reáliskolák és gymnasiumokban előadott tantárgyakra nézve ké­pesekké teszik, hanem azok is, kik tanulói pályá­­jokat a népiskolákkal bevégzendik, elegendő és sokoldalú műveltséget nyerendnek. Ezen újonnan megalapított minta főiskolában , mely egyszersmind a helybeli tanítói állomásra törekvő ifjaknak mintául szolgáland — az ifjak képzése különös tekintettel az erkölcsi és vallási nevelésre—szigorúan a már fönn­álló legfelsőbb rendeletek alapján történendik,és fel­adata, egy jól rendezett s öszhangzólag életbeléptetett tanterv — a tanonczokkali észszerű bánásmód s ki­tűzött czéljának minden tekintetben megfelelő s kö­vetkezetes fegyelem által — egy lehető legtökélyesb népiskola mintáját előtüntetni. E czélra tanítókat a mondott minta-főiskolában különösen e végre tartott pályázati vizsgálat útján, a tanítói pályán hosszabb szolgálati idő alatt tanítói képességet nyert, a ma­gyar és német nyelvben egyaránt jártas egyének választottak. * A budai cs. k. helytartóság elnöksége által a pesti községtanács további kiegészítésére tagokat kineveztettek: Weigert Mátyás háztu­lajdonos ; R­a­t­h Károly háztulajdonos és a külső telkeken községi kör. elöljáró; Schrammel An­tal házbirtokos; Weinczierl Vincze nagykeres­kedő és a pesti keresk. kedelzet második elnöke; Geyer János szücsmester és háztulajdonos; és Gschwindt gyámok, háztulajdonos és józsefvá­rosi kör, elöljáró. * Az újonnan fölállított gymnasium négy első osztályába a beiratások az iskolaépületben (redoutépület a reáliskola volt helyiségein) tegnap­előtt kezdettek meg. * A magyar gazdasági egyesület budai s­z­ő­­f­ő­­iskolájának idei termése holnap (oct.2-n) d. e. 10 órakor fog a legtöbbet ígérőnek a helyszínén eladatni. * A „Kath. Néplap“ szerkesztői szállása sz. Mi­hály napjától kezdve a takarékpénztár épületbe (egyetem-utcza 2. sz.) tétetett át. * A tanügy előmozdítására vonatkozólag a követ­kező örvendetes tudósításokat olvassuk a „Tanodai lapokban.“ Ó-K­anizsának e 10,81­0 lelket szám­láló községnek van 3 városi,1 fiókegyházi és 1 pusztai elemi tanodája; a 3 városi tanoda közöl kettő a r. katholikusoké, egy a szerbeké. Mind az öt tanodá­ban az új czélszerűbb tanítást 703 iskolaköteles gyermek közöl most 524 látogatja. E községben a tanügy előmozdítására több mint 14,133 pft fordít­­tatott. Faiskolának a múlt tavaszon mintegy 2 hold­­nyi térséget ültettek be. Remény van, hogy e czélra egy czélszerűbb és nagyobb 4 holdnyi térség fog még ez évben kiszakíttatni. Bács megyében a mo­­hol­y­i­a­k két új tanítói lakot és egy tanszobát épí­tenek, a petrovoszellóiak két tantermet és két tanítói lakot. Általában a tiszamellékén örven­detes jelenségei mutatkoznak mindenütt a tanítási ügy gyarapodásának. Alpáron az iskolaház 1324 pft költséggel meg fog nagyobbittatni. Heves me­gyében Sírokon, Terpesen és Szaplán vannak új házak épülőben. Szeged felső városá­ban 26,000 pft költséggel építenek egy új iskola­­házat. * Molnár György vidéki színigazgató jól szer­vezett színtársulatával Pécsett 1. hó 9-dikén nyitja meg első bérletét, melyre már is számos előjegy­zéseket kapott; az előadások a bérlet megnyitása előtt három nappal kezdődnek meg, s az első estvére Katona „Bánk-bán“ czimű drámája van kitűzve. * Szegszárdon mint a „P. N.“ írja m.hó 22- kén köttetett meg a soproni cs. k. pénzügyi ügyész­ség mint a szegszárdi cs. k. közalapítványi urada­­lom törvényes képviselője és a mezőváros közönsége között az örök váltsági szerződés, mely által az ösz­­szes határbeli szőlők az illető birtokosok földesúri tehertől ment szabad tulajdonává lettek. A vált­­ságösszeg 160,000 ft, melyet a község 10 év alatt kölcsönös egymásérti jótállás mellett fog lefizetni.— Az összes örökváltság 1­­2­ része mint iskolai alapít­vány a mező­város javára marad. * Magyar-gyerő-monostori gr. Kemény Teré­zia sz. Batthyányi grófnő, cs. k. kamarás özvegye csillagkeresztes hölgy 86 éves korában Bécsben meghalálozott. * Bécsben egy új politikai szépirodalmi hetilap van keletkezőben, melynek igénytelen czime „Die Quelle“ (A forrás.) E czim eszméje nem uj, Pesten is kezdett egy pár évvel ezelőtt buzogni, de előfize­tők hiánya miatt csakhamar elapadt. * A „Temesv. Ztg.“ hivatalos részében cs. kir. kormányzó Coronini alb­. ur ő excja aláírásával egy hirdetés az Újvidéken „Srbski dnevnik“ czim alatt megjelenő időszaki folyóiratnak folytonos ve­szélyes iránya miatt három hazai felfüggesztését jelenti. * Újvidéken a szüret sept. 24-kén kezdődött s bár a jég által elvert helyeket kivéve mennyiségre nézve semmi kívánni valót nem hagy hátra, minősé­gileg annál roszabb. * A krakói cs. k. tudományos akadémia régiségi osztálya Krakóban és lengyel régiségek és műtár­gyakból egy kiállítást rendezett, mely igen gazdag­nak mondatik. * A német műépítészek és mérnökök 1860-ban tartandó közgyűlésének helyéül másnál Frankfurt városa van kijelölve. * Dr. H e d e n u s orvostudor Drezdában, a karls­­badi fürdő alapításának ötszáz éves emlékünnepe alkalmából, a nevezett város községétől hálája je­léül egy pompás ezüst s erősen megaranyozott ser­leggel tiszteltetett meg­ szóló udvari és álladalmi kézikönyv új kiadásá­nak javítékivét azon megbízással, hogy azt mind a személyálladékra mind a bevezető megjegy­zésekre nézve pontosan átnézze és megvizsgálja­­ a szükséges helyreigazításokat s kiegészíté­seket mellékelje, mi a kamra által már eszköz­lésbe vétetett. Ugyanaz megküldi a kamrának a megadott, meghosszabbított, s átruházott kizárólagos sza­badalmaknak a cs. k. szabadalmi irattárban 1858 ápril havára elkészített jegyzékét, s ugyan­csak egy hasonló jegyzéket a f. é. májusbavi cs. k. szabadalmakról. Ezen jegyzékek az 1852-ki szabadalmi tör­vény 33-ik czikke szerint vezetendő mutató­könyv részére használtatni fognak. A magas cs. k. budai helytartósági osztály véleményzés végett megküldi a pest-pilisi cs. k. megyei hatóság jelentését az aszódi ipar- és jó­tékonysági egyletet illetőleg, továbbá a tárgya­­lási okmányokat a Mindszenten alapítandó ipar­egyesület iránt. Miután ezen egyesület alapszabályai egészen az ideigl. keresk. és iparutasítás 192 ik czikke értelmében szerkesztvék és azok alakítása mind a vallás erkölcsi mind pedig az ipari viszonyokra is csak fóltevőleg hathat, ezen iparosok kérel­mének teljesítése igen óhajtandó, csakhogy az egyleti működés feletti ügyelet a politikai ható­ságnak volna fentartandó, valamint az egyleti ülések jegyzőkönyvei is ezen hatóság elé ter­­j­esztendők. Ugyanazon magas hatóság választ kíván azon kérdésre, várjon a rongyszedőknek, ha házalási engedélylyel nem bírnak, a rongyoknak más czikkekérti cserélése nem végkép eltiltandó-e, és annálfogva a rongyok beszerzése nem kizáró­lag készpénzre volna-e szorítandó ? A rongyszedésre nézve a cs. k. belügy és ke­reskedelmi ministeriumok, továbbá a cs. k. leg­felsőbb rendőrhatóságnak 1857. jan. 1-vel élet­beléptetett magas rendeletei állanak fenn, és eddigelé ez országban mindenkinek szabadságá­gában állt rongyot nem csak készpénzen, hanem bármi más módon az ennek gyűjtésével foglal­kozó egyéneknek átengedni. Az ebbeli megszo­rítás, miután a rongy eddigelé a papírgyártás kizárólagos anyagszere, ezen kereseti forrást a teljes elapadás veszélyének tenné ki, mit nem csupán a papírgyártás, hanem a kivitel és az illő kereset érdekében ír, mit e fáradság méltá­nyosan megérdemel, mellőzni kívánatos. E nem jelentéktelen keresk. czikk gyűjtésével, melynél semmiből kell az értéket előteremteni, h­ogy a legnagyobb érdem a rongyszedőket il­leti, bizonyosan legkevesben foglalkoznának, ha egy újabb intézkedés által e cserekereske­désnek gát vettetnék s a különben is sovány ke­reset még jobban korlátoztatnék. A falusi ember, ki ez által jó alkalmat kap a háztartásához leginkább szükséges czikkeket czérnát, tűt, szalagot stb. a rongyszedőktől be­szerezni, a cserekereskedést bizonyosan előbbre teszi a készpénzes vásárlásnál, míg viszont a rongyszedő portékát adva pénz helyett ebből bizonyára oly csekély hasznot húz, mit tőle senki sem irigyelhet. A kamara az elősorolt okoknál fogva minden megszorítás ellen nyilatkozik, annyival inkább, miután e cserekereskedés által a házalóknak, kiknek, az 1852 September 4-ki nyiltparancs 12 czikkében az ott elősoroltakon kívül minden más áruvali kereskedés meg van engedve, s kik szinte mindig csupán készfizetés mellett adják át áruikat, bizonyosan semmi kárt nem szenved­nek ; egyébiránt pedig a verseny is előmozdítta­­tik, s a szegény falusiaknak lehetségessé tétetik, hogy a legjutányosabb módon szerezhes­senek meg nélkülözhetlen czikkeket. Ugyanaz jelenti a kamrának, mikép a vontató útnak Buda városán belüli fennállásával össze­kötött számos kellemetlenségek, melyek a Duna­­partnak folytonos rongáltatását s tisztátlanítá­sát, valamint átjárási nehézségeket okoznak, s évenkint több komoly baleseteket idéznek elő, elkerülhetlenül szükségessé teszik, hogy a már 1­853-ban megkezdett tárgyalás ezen vontató út megszüntetése, s a hajóknak vontató­ hajók ál­tali felhúzása iránt, újra fölvétessék, s bevégez­tessék. Ezen ügynek gyors megoldása végett bizott­­mányi tárgyalás tűzetik ki f. évi aug. 16 ra dél­előtti 10 órára, a cs. k. helytartósági osztálynál, K­r­o­m­e­r Gyula cs. k. helytartósági tanácsos úr vezetése alatt, s a kereskedelmi s iparkamra felszóllíttatik, hogy ahol egy küldöttet rendel­jen ki. Dumtsa Ignátz kamrai tag ur kerestetett meg az iránt, hogy ezen bizottmányi tárgyaláson jelen legyen. Ugyanaz véleményzési nyilatkozat végett közli az esztergomi cs. k. megyehatóság jelentését, azon egyének kamrai járulékainak megfizetése tárgyában, kik fölszabadított kereskedést űznek. A kamara nézete szerint mindazon egyének­nek, kik bármely kereskedést vagy ipart űznek, köteleseknek kellene lenniök, a kereset, s jöve­delem­adó mérve szerint rájuk eső összeggel já­rulni a kereskedelmi kamrai kiadások födözé­­séhez ; annál inkább, mivel az ideiglenes keres­kedelmi s ipari utasítás 7 §-a szerint a szabadot­sított kereskedés valamint minden szabad fog­­lalkozás üzése, szintúgy mint az engedélyezett iparok is — az adószabályok alá esnek, s ugyan­azon utasításnak a cs. k. megyehatóság által idézett 9 §-a csupán a szabadosított kereskedés­nek tetemes kiterjedésben­ üzéséről, az üzleti pénzalap kimutatásáról s a czég bejegyzésről szól, miáltal a szabad kereskedő, saját kereske­delmi üzletének tárgyai tekintetében, a forma­szerinti kereskedők jogaiban részesül. Egyéb­iránt a kereskedelmi s iparkamrák fölállítására vonatkozó 1850 mart. 26-ki törvény 37 §-a ér­telmében a helybenhagyott költségöszlet a ke­reskedéstől s iparoktól fizetett közvetlen adók szerint a kamrai kerületbeli összes választás­­jogosítottakra kivetendő s a kamrához beszol­gáltatandó, 1857 nov. 13-tól kelt magas keres­kedelmi ministeriumi kibocsátvány is helyben hagyván a kamrai kivetéseket illetőleg, az ös­­­szes választási jogosítottak számára kidolgozott fölosztási kulcsot. A cs. k. pest-pilisi megyehatóság nyilatkozat végett közli Kühlmann Rudolf, váczi puskami­­ves-legény kérvényét. Mint a tárgyalási okmányokból kiderül, ez utóbbi a puskamives mesterséget 3 éven át sza­­bályszerűleg kitanulta, ezután pedig a vándor­könyv s több bizonyítványok értelmében, mint legény, különböző mestereknél dolgozott. Azon körülmény, miszerint Kühlmann Eckel Venczel, itteni lakatosmester bizonyítványában, mint lakatos-legény említtetik, s Krátzl Mihály­­nál Baján, mint takaréktűzhely-készítő volt al­kalmazva, oda látszik mutatni, hogy kérvényző nem kizárólag foglalkodott a puskaművességgel; noha ezt mint 1858. ápril 20-tól kelt, s a cs. k. szolgabirói hivatalhoz intézett kérvényében állít­­tatik, saját atyjánál mind e mai napig űzi. A ré­szére még hiányzó vándorlási idő alóli fölmen­tésnek, a kamra annál inkább mellette fogna nyi­latkozni, mivel ő felszabadíttatása óta, tehát 9 éven át, már mint legény dolgozik, a puskamű­­ves mesterség a lakatosmesterséggel szoros ro­konságban áll, s a fegyverbirtoklás megszorítá­sának jelenlegi viszonyai közt kérvényzőnek szinte lehetetlen lenne, a puskamüves mesterség­ből szükséges élelmét megszereznie. A kolozsvári kereskedelmi kamra a kamrát az iránt keresi meg, hogy az itteni legény esti isko­­lák szabályait szíveskedjék hozzá eljuttatni. — Szabóky Adolf tudor elnök ur készsége folytán a kamra képessé lett a kolozsvári kereskedelmi kamrával a következőket közölni: Az itteni kath. legényegylet 1856. sept. 8-kán ünnepélyesen megnyittatott, az egyleti szabályokat a magas cs. kir. budai helytartósági osztály megerősíté­s TÁROZA. Jelenetek az algíri életből. Az arab rabló.­­ Sokat írtak Algírról; azon tartomány számos, iszint jó, részint rosz könyveket sugallott. Mint indig, a roszok ezen könyvek közt is számo­­sbbak, mint a jók. Az arabok erkölcseit jele­in, alaposan, sőt néha pompásan festették, mint it Daumas tábornoknak méltán kapós iratai nusítják. Azonban még nincs minden elmondva; a forrás elég bő arra nézve, hogy abból mi intén meríthessünk. Egyébiránt némely elbe­­élésekbe számos hibák csúsztak be, számos köles-részletek meghamisíttattak, számos más szletek roszul, vagy egyátalában nem észlel­­ttek é s oly írók agyában keletkeztek, kik az abakról beszélnek nekünk, hogy azokat látták Ina. Hányszor nem olvastuk, hogy az arab basem gyakorolja a vendégszeretetet idegenek mngában a nélkül, hogy azt barátság jeléül pi­­val ne kínálná meg ? Ez tévedés; az előkelő és előkelőnek látszani akaró arab, soha sem hányoz, s azt hinné, hogy megsért valamely ropast; ha föltenné róla, hogy dohányoz, legutóbbi constantinei törvényszéki ülések itt egy rabló így kiáltott fel: „Nekem nin­­csek rosz szokásaim, én sohasem dohányzok!“ Épen igy áll a dolog számos más jellemvonáso­kat illetőleg, miket némely írók alaptalanul tu­laj­donítanak az arabnak, mivel nem hatottak be eléggé a törzsek belsejébe, s mivel észlele­teikben azon arabok után ítéltek, kiket a váro­sokban láttak. Nem az algíri vagy constantinei piaczokon kell tanulmányozni az arabot, hanem házában, a duárban, maga a törzs keblében. Ott találtuk mi öt fel egész őseredetiségében; ott si­került nekünk, természet után rajzolni le eddig­élő elhanyagolt jellegüket. Talán jó néven veen­­dik tőlünk olvasóink, ha azokat föltüntetjük. Az arab rabló egyike ezen sajátszerű jellegek­nek, s megérdemli, hogy először vonja magára figyelmünket. Midőn a tengertől eltávozunk, s az Atlasz zor­don előhegyei felé tartunk, főleg Marokkó s Tu­nisz határain, néha egy-egy oly arabra találunk, ki leirhatlan alakú s színű százados burnuszba van öltözve, mely különcz öltözet, kézről-kézre szállva, több nemzedékeken ment át, s melynek, ama számos kelme-darabokból ítélve, mikkel foltozva van, létezése óta nem egy teljes átala­kuláson kell­ keresztülmennie. Ezen arab mezít­láb jár, mint mindig a törzseknél; arcza kám­zsájának ránczai közé van temetve; száraz s hosszú ujjai egyenkint pergetik le egy olvasó szemeit; lesütött fejjel, s az arabnál sajátságos kimért léptekkel halad; békés tekintetéből s ártatlan magaviseletéből ítélve, ama buzgó mu­zulmánok egyikének lehetne őt tartani, kiknek figyelmét a mennyei szeretet minden földi dolog­tól, s különösen az öltözetükrőli gondoskodástól elfordítá. Elhaladunk mellette, s azt mondjuk magunkban, hogy ezen ember nem azon arabok­hoz tartozik, kik gyarmatunkban félelmesekké tették magukat, s kiket a regényírók s költők úgy festettek le előttünk, mint a kik gyarmato­sainkat legyilkolják ,ős az országutakat hábor­gatják. Várjunk egy kissé; lehet hogy a költők s regényírók most az egyszer történetesen csak félig csalatkoztak. Kövessük csak ezen becsüle­tes bennszülöttet; különben is ő semmi bizalmat­lanságot sem gerjeszt bennünk. Zajtalanul kö­vessük őt, mivel ha észreveszi, hogy őt kémle­lik, finom hallása s gyors lába van, megkisér­­tendi a kimélytelenségünk elüli megszökést, s egy felriasztott lelkiismeretnek biztonságba he­lyezését. Íme a magános utakat választja ki, hihetőleg azért, hogy vallásos elmélkedésekbe merüljön. Az erdők sűrűségébe vonuland , s a völgytor­kokba lopózkodandik, folyvást azért, hogy meg­meneküljön az emberek profán zajától. Ha sík­­földön van, időről időre visszafordul, oly éles tekintetet vet ránk, mint a nyíl, é­s egy elszi­getelt gurbi­hoz érkezik. Belép, s a legtökélete­sebb alázatosság hangján így szól a gurbi la­kóihoz : „Salamu alikum(üdv mindnyájatoknak). Ez utóbbiak egy másik udvariassági szólás­formával válaszolnak neki, mely nem egyéb, mint az előbbi megfordítva: „Alik es-salam (neked üdv). Erre étellel kinálják őt meg. Az arab vendég­­szerető, ezt elhihetjük , noha egynémely költő megéneklé az arab vendégszeretetét. Miután megette a cuscusz-t, mely az Allah ál­tal küldött idegen számára tétetett félre, a ven­,­dég fölkel, s ezen szavakkal fejezi ki köszönetét: Allah iktser khirek! (Isten szaporítsa jólétedet); erre újra útnak indul. Most egy erdő felé tart, hol a medve- szőlő­, oleander torokrojt s vad olajfa szorosan egy­másba furódvak s oly akadályt képeznek, me­lyen egyedül a vadállatok képesek áthatolni, ő mindemellett is behatol az erdőbe. Kísérjük őt nyomon tétovázás nélkül, s ha nem félünk attól, hogy a tövisek elszaggatják ruháinkat, csak­hamar kármentesítve leszünk fáradságunkért. Egyébiránt ő alázatos maradand és senkit sem bántand mindaddig, míg a látkörön a nap vilá­gít. De az est beáll, az éj közeledik, lassan kint az arab újra fölemeli fejét, erősen belehelli az erdők balzsamos­ségét, lerázza kölcsönzött alá­zatosságát , kámzsáját vállaira veti, s újra bir­tokába veszi szabadságát s uradalmát. Oly éles sikoltásra fakad, mely az oroszlán ordításához s a párducz boszus mozgásához hasonlít, s az éj királya , az egész tartományra kiterjeszti biro­dalmát. Egy bot segélyével egy oly különös meseszerű fegyvert ás ki a földből, minőt soha­sem láttunk, ez egyike sem a közönségesen hasz­nált puskafajoknak, és mégis lőszer, a kabyliai hegyek közt gyártott hosszú és sajátszerű gép, végre oly fegyver, mely jól megtöltve, birtoko­sának ügyes kezében szintúgy megtalálja a czélt, mint a legjobb karabély. Ő fölveszi ezen fegyvert, azt ama rongyok alá rejti, melyek neki humu­szul szolgálnak, s újra útnak inán­. Most őt látni is csak alig, hallani pedig épen nem lehet; szorosan a föld mellett halad s árny­­­kép gyanánt lopózkodik tovább. Ha oroszlánnal, a határszélek másik rablójával találkozik, nem tévend ki utjából. ők ismerik s tisztelik egy­ Budapesti kereskedelmi és iparkamra. (A f. é. sept. 6-ki IX d. ülés jegyzőkönyvének ki­vonata.) A magas cs. k. kereskedelmi ministerium a keresk. és iparkamrával közli az 1859-ik évre

Next