Budapesti Hírlap, 1858. november (251-274. szám)
1858-11-03 / 251. szám
Török-Sieui Miklós, oct. 27.* * (Kengyeli települök.) Megígértem, hogy a kengyeli települőkről bővebben szólok. Vidékünk magyarsága igen nagy szemmel kezdett eleintén nézni ez új honpolgárokra; hitte, hogy gazdasága javítása körül tőlük sok jót elleshet , szorgalmat, tisztaságot és rendet tanulhat, mert dicsérettel mondhatom, hogy népünk minden ragaszkodása mellett az ősapákról maradt régiekhez , igen tanulékony, kivált mióta szaporodik az eset tanulékonyságának jó sikerét tapasztalni, örömest is fölkeresi az erre szolgáló alkalmat. Azonban eddig még nem lehet bennük oly fürge munkásságú s életrevaló fajt találni, mint azok, kiket Magyarország különböző vidékein, Tolnában,Bácskában, a Bánságban s Szathmár környékén szorgalmuk és tisztaságuk után megkülönböztetni tanultunk. Ez egy csöndes, lassú, a kényelemre hajlandóbbnak látszó nép, mi építésmódjából is kitűnik, mint egy már megkezdett épületről itélhetni.Az, mint előbbi levelemben mondom, egy 44 holdas gazda birtoka. Áll pedig 4 szobából , két konyhából. Stolte a gazda a négyszobát következőleg véleményezte felosztandónak : egy a családfő szobája élete párjával, egy a gyermekeké , egyet a nő cselédség foglal el, mit most Stolte gazda kettőt tart, a negyedik a szintén két férfi cseléd szobája,mert gazdának cseléddel együtt lakni illetlen , hogy pedig a férfi cselédnek a jószág körül az istállóban legyen helye, az köztük hallatlan dolog. A négy szoba közöl egy már ki van padolva, a többi a padolást várja. Élés- és szerszámkamráról még ezután fog, gondoskodni. Őszi munkájukkal ez új gazdák átalában el vannak késve, kukoricza-s répatermésük fölszedésével most foglalkoznak. Állítólag az építkezés vetette őket hátra ;ennek azonban nyomát alig látván, én inkább a bátortalanságnak tulajdonítom azt, minél fogva kilesik, hogy a szomszéd magyarság mit, mit k ép és mikor tesz, hogy ők is azonkép cselekedjenek; sőt dolgaik végeztetésére magyar pénzes napszámosokat is használnak, s én is találtam náluk ilyet; arra pedig eddielé nincs eset, hogy közölük valaki magyarnak pénzért dolgozott volna. Határozatlanoknak látszanak még a tekintetben is, hogy tulajdonképen micsoda terméket vegyenek gazdaságaikban mivelés alá. Mégis három termékre átalános figyelmük látszik fordultnak : ez a repcze, répa és kukoricza. Apró kis tábla repczéje már jövő évre majd mindeniknek van vetve, répát és kukoriczát az idén is majd mindenik vetett, s ámbár a földet keménysége miatt jól megmivelni nem tudták, termésével megelégedetteknek látszanak lenni. Vannak, kik jelen körülményeik közt méltán, kivált ha egy kevéssé keményebb tél fog lenni, a kiteleléstől féltik őket mert úgy látszik, meleg nyarunk után szokás szerint lehető kemény telünkre ők semmi szín alatt sem számítanak. Sajnálandó lenne, ha kiket nyári éghajlatunk minden betegségtől megkímélt, a télinek esnének áldozatul. Egyébiránt hogy megszokás után eléggé munkás népet nyerend bennük azon gyönyörű föld és szép vidék, azon nem kételkedem, mert az értelmet náluk kifejtve látom s a jámborság majd csinosságra s különösen takarmányaik s trágyájok körüli takarékos bánásra is szoktatandja őket. G. NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest november 3. * F. hó 4-n és 5-n esti 6-tól 7 óráig Kondor Gr. tanár úr a zöldkert utczai reáliskolában népszerű előadásokat tartani díjtalanul az uj austriai pénzérték fölött. Figyelmeztetjük az illetőket, hogy a tárgynak e pillanatban jelentősségénél fogva ez a legjobb alkalom maguknak az uj pénzről tanulságos ismereteket szerezni. Ú * Múlt vasárnap „Marcsa az ezred leánya“ czímű elkopott s már kevés élvezetest nyújtó népszínmű után Tóth Soma az új társas magyar tánczát mutatta be a nagy közönségnek a nemzeti színpadon. E bemutatás sikerét és e társas táncz jövőjét legrövidebben és legigazabban kifejezzük az által, ha azt mondjuk, hogy átalános tetszést aratott. Egy társas tánczra nézve a színpad ,rendesen hálátlan tér szokott lenni, miután ott a néző egészen más, a táncz mesterségesebb elemeivel szokott találkozni. Azért mindenesetre annál nagyobb súlyt kell e kifejezésre helyeznünk, hogy átalánosan tetszett. Az egymással párvonalosan szemközt kiállított nyolcz pár (egyébiránt leteheti annyi vis á vis pár a mennyi akarja) kedélyes lassan kezdi, melyben a fejlemény inkább kellemes semmint szövevényes és arra vann számítva, hogy a magyar táncz délezeg nyugodtságát jellemezze,az ezt felváltó szakaszokban a kedv már élénkebb, az enyelgés szabadabb lesz,mi a körmagyarból ismert „csalfá“val van kifejezve, ezenkívül egy ép oly leleményes mint csinos lépéssel, mely etáncz szakaszaiban többször előfordul,s„czifra” nevet visel,félig szökellő félig sima lépés, mely koszorúban véve a tánczos nőkkeli kaczérkodás közben igen jól veszi ki magát; igen csinos combínatio rejlik a harmadik szakasz mozgó kockájában is, melyben a tánczosnőket cserélik. A reá következő delnő- és férfi koszorú ismert és egyszerű figura ugyan , de a befejezéshez igen illik, úgy hogy az ebből kifejlő csárdás villanyhatást gyakorolt a közönségre, megjegyezvén, hogy ebben nem csekély érdeme van Roch úr zenéjének, melynek halk dallamban meginduló frisse igazán oly gyöngéd szép és kedves , hogy ez maga képes volna egy táncz sikerét biztosítani; hasonlókép érzésteli a tánczot megingató lassú is. A közönség a tánca ismétlését közakarattal óhajtván, a mondott halk frisnél ismét zajos lelkesedésbe tört ki, és a szerzőket többszöri kihívással jutalmazta. Mint a szerzőtől értesültünk, közelebb ez uj társas tánczot 16 párban fogja bemutatni, s azután egy mű- * utat teend Kolozsvárra. A táncz betanítását Pesten addig is több tánczmester folytatja. * A pesti német színpadon jövő csütörtökön a közkedvelségű vendég, Hanse Fridrik úr jutalomjátékául két új darab fog adatni: „Werthers Leiden“ és „Ein Duell unter Richelieun. E jelesszínművész közelebb Kotzebue „Két Klingsberg“ czímű vígjátékában rendkívül kedves hatással játszott, s mint rendesen igen nagy számú közönség előtt. * Dr. Serantoni abissiniai Venusa, mely úgy is mint a szépség mintaképe, de nem különben az emberi test szerkezetének pontos megismerése végett a közönség figyelmét kedvezőleg magára vonta, még a vásár ideje alatt lesz csak látható, d. e. 10 órától esti 7 óráig, a belépti díj 20 krra szállíttatott le. * A roppant szélvészes időjárás m. hó 30-án egy kissé kemény próbára tette ki az aradi fiatal vaspályát. Az e napi bécspesti vonat, melynek d. u. 4 óra 43 perczkor kellett volna Aradra érkeznie, még 9 órakor sem volt rendeltetése helyén, úgy hallatszik hogy közel Mező-Berényhez, a vonatot vezető gép haszonvehetlen lett, és távirat útján egy másik mozdonyt kellett Aradra leüzemlni, mi e tetemes késést előidézte. A rosz időjárárás még más bajt is hozott Aradra, mint Szabó úr jelenti, a körülmények által kényszerítve, télen ott egyelőre nem lesz opera, hanem csak dráma és népszínmű. A színház nov. 6-n Szigligeti „Fenn az ernyő nincsen kas“ pályadíjas vígjátékéval fog megnyittatni.1 * Pozsonban Deyment Eur második vendégjátéka alkalmával a színházban egyszerre oly egyiptomi sötétség lett, hogy a közönség kénytelen volt 8 órakor már aludni menni. A színterem sötét végzetét természetesen az egész város osztá, mert az egésznek oka a légszesz elégtelensége volt, s a dolog már csak azért is nagyon részker jött, mert még a szerelmesek és az utczavilágító intézetek Deus ex machinája, a hold sem fénylett. * Az aradi lóversenyek m. hó 24- és 25-kén vasárnap és hétfőn legszebb idő mellett és nagy közönség előtt tartottak meg. Az eredményt az A. H. után közöljük, megemlítvén, hogy a pályafutók száma jóval meghaladta a múlt évit; a híres versenyzők gr. Kinsky Octavian és ifj. gr. Batthyány István is részt vettek. Első nap 24-ikén öt verseny tartatott és pedig: I. Pony verseny, melyben 3 lő közt nyertes lön gr. Schmettow Renő id. szürke K. Bandi. II. Császári dij, melyre 4 ló futott és kemény harcz után győzött Atzél Péter1. v. lova Corinne. Hl. Bohus-dij, melyre futott 3 ló és nyertes lön Rózsa Ferdinand f. v. lova Villám. IV. Pezsgő-dij, melyben Házy Mihály Büszkéje könnyen győzött. V. Akadály-verseny, melyre négy ló futott, és mely a közönség feszült figyelmét és érdekét magára vonta. Győztes lön gróf Kinsky Octavian id. sárga k. Them by. Másodnap 25-én: I. Tétverseny, melyben Bohus János p. k. Luczi 3 lóhosszával győzött. II. Asszonysági dij, melyre, miután két versenyzésre beirt ló visszavonatott, báró Simonyi Laristánja maga futotta körül a versenypályát , és igy nyertes jön. II. Elegyverseny, melyben a pályabiróság által Csernovits Arzén 3 éves t. v. m. Cossack első, b. Simonyi Lajos t. v. Miczje pedig második beérkezettnek nyilváníttatott , minthogy a többi futó ló distancirozva volt. Ez alkalommal Csernovits Arzén Házy Mihály ellenében a magánfogadást, 40 aranyat is megnyerte. IV. A „Mezei Gazdák versenyében“ az első dijt, 65 pfrt, nyerte Quilla Antal Forray iratosi lakos „Tündére“, a másodikat 15 pfrttal Wittmann György Sz.mártoni lakos Turcsija. V. A vigasz-versenyben igen szép futás után nyertes jön egy lóhosszú távolságra gróf Schmettow Mountebank lova. VI. Az akadály-versenyben könnyen nyertes jenn. Simonyi Lajos Laristánja, mely ügetve érkezett be. A többi lovak közt Bojtár az első gátakadálynál kitörvén, a többitől messze maradt, később Crazy Jane göröngyös szántásban felbukván, Bojtár által megelőztetett, de a versenyt végig folytatta, Ella azonban a 8-dik akadálynál hátuljával az árokba esvén, a versenynyel egészen felhagyott. A legrövidebb futás az Elegyversenyben 1 msre történt, minthogy az csak 2 perczet tartott, az aránylag leghosszabb volt a másodnapi akadályverseny,,8 mf., 6 perez és 14 mp alatt. * A „Osterr. Z tg “-ban igen figyelemreméltó czikket olvasunk, mely hathatósan tiltakozik a közönség hátrányára történhető új pénzben túlzott áremelések ellen. „Senki sincs — mond e czikk — kevesbbé jogosítva, a jelenlegi átszámításoknál az árakat felszökkenteni, mint a mi (bécsi) (de ráillik a pestiekre is) szálloda-, étterem- és kávéház-tulajdonosaink, hol az ét- és italtarifák már oly tetemesen föl vannak csigázva, hogy 2—300 0,0 nyereséget hoznak. Példának okáért csak néhány tételt említünk, s e czélra azon középrangú éttermeket választjuk, ahol az étkek mesterkélés és különös elkészítéssel járnak. Több előttünk fekvő étlap szerint egy adag főtt marhahús tormával 16 pkr. Egy font húsból körülbelül 3 ily adagot lehet kivágni, de mi csak harmadfelet vessünk, s e szerint egy font hús 40 pkrba jöne. Miután ezenkívül még egy ily fontból legalább 4 adag leves is kikerül, és egy leves 3 kr, egy font hús 52 pkrba jön. Ha már most 10 krt kellékekre s egyéb járulékokra számítunk, 2 krt kezelésre, egy font hús, mely 15 krba kerül, 25 kr , vagyis 166 % nyereséget ad. Egy fél hollandi hering burgonyával az étlapok szerint 15 kr, pedig egy egész hering ára legfeljebb 10 kr lévén, ha a járulékokat 4 krra teszszük, ezen tárgy, mely 14 krba kerül, 30 krért adatik el. Egy sült csirke hasonlóképen 1 ft 12 krjával számíttatik, holott a piaczon drágább időben is 30 krjával veszik, és így tovább. Ebből látható, hogy vendéglőseink ily árak mellett nem károsodhatnak, annyival inkább mivel a szolgálatért még azonfölül obligát ajándék is jár. A legkevesbbé panaszkodhatnak azonban kávésaink, s ha valakitől, úgy tőlük kívánhatjuk, hogy az átszámításnál áraikat mérsékeljék. Ők különben is igen jövedelmező egyedáru pajzsa alatt űzik mesterségüket. Midőn az ezüst agio 25 —30%-on állt, a kávésok némi joglátszattal igényelhették czikkeik áremelését ; az agio fogyott , végképen is megszűnt, és áraik mégisugyanazok; de ők még ezzel sem elégesznek meg, hanem az átszámítást is áremelésre akarják fölhasználni. A kávésok nyeresége már most is nem csekély. A legjobb mocca kávé mázsája 68. 74 ft, a legszebb ezukoré 40 pgc. frt. A kávé fontja tehát legfeljebb 75!100 vagy 44^A krba, a legjobb ezukoré 24 krba kerül. Tegyük, hogy egy csésze fekete kávéhoz egy egész lat kávé és másfél lat ezukor szükséges, mi már bőségesen elég, e szerint egy csésze kávé 21/2*krba. Kezelési költségre még minden csésze után 2krt számítva,eszerint egy csésze 41/6 kr, holott 9,et vesznek érte, és így, egyáltalában semmikép sem lehet indokolva, hogy uj pénzben a nagy csésze 1/4 és a kis csésze 3/4 krral följebb emeltessék (Pesten némelyek , sőt 2 krral kezdenek számítani.) Még szembeszökőbb e követelés más frisítőknél, péld. a pohár punchot 12 kr helyett 21—1-24 uj krra akarják emelni, s a fagylaltot épen 25 nj krra, tehát 4 krral többre mint eddig. Miután —így végzi a nevezett czikk — a czukor nem lett drágább, a fák nem szűntek meg gyümölcsözni, a kutak sem apadtak ki, ily mértéktelen követeléseknek semmi alapja, mint a nyereségvágy, mely az egyedáru takarója alatt kovátlankodni kezd. KüLFÖLD, Francziaország. Egy párisi távirat jelenti, hogy a „Correspondant“ cz. lap. gróf Montalemberthnek egy czikke miatt lefoglaltatott s szerző úgy mint a kiadó perbe fogattak. Ezen czikk fölirata igy hangzott: „un Débat sur Inde au Parliament anglais. Montalembert urabban ékesszóló haraggal fordul Anglia megvetői és a „katholikus“ lapok ellen, melyek szakadatlanul háborút hirdetnek II. Britannia ellen, a Anglia nehéz helyzetét Indiában ily értelemben kizsákmányolják. Ő nem képes ily gyűlölet nyilatkozványait a vallással összeegyeztetni, melynek képviseletét és oltalmazását azon lapok feladatukká tették s melynek első és legfőbb parancsa a szeretet. — A kormány e határozata Páriában nagy hatást tett. Igen valószínű, hogy Montalembert Proudhon példáját követve maga fogja magát védeni. Proudhon és Montalemegy védpadon ugyanazon fegyvendőri törvényszék előtt! A „Correspondant már régibb idő óta vonta magára bizonyos helyek visszatetszését, s már több rendszabály jön az ellen életbe léptetve. Montalembert maga, ki mint tudva van, 1851-ben Lajos Napóleon kormányához csatlakozott, később mint a törvényhozó gyűlés tagja ellenzéket képezett és nagy visszatetszést gerjesztett, midőn mintegy négy év előtt a belga lapokban a kormány ellen levelezéseket tett közzé. Már akkor is perbe akarták őt fogni, de a kamra megtagadta a fölhatalmazást, úgy hiszik, hogy elitéltetés esetében a büntetés legalább három évi fogságra fog szólni. Montelembert a kath. szabadelvű párthoz tartozik. Ő nem legitimista, bárha egy régi családból származik s a respublika idején öt gúnyképen le fils des croiséesnek nevezték. Sőt, 1831-ben még nagyon előhaladt elvei is voltak, midőn Lampnnaisvel szövetségben a „L'Avenir“ lapot alapította. Később azonban megváltoztatta eszméit s 1848—51 ben egyike volt a respublika legerősb megtámadóinak. Lajos Fülöp alatt francziaországi pair volt, azonban nyilvános állást sem foglalt el. Mint az „O. G.“-nek írják, ama cs. rendelet, melynélfogva Algir polgári, s katonai igazgatása szabályoztatik, készen van, s legközelebb meg fog jelenni. A megye tanácsok alakítása el van határozva; ez által a nagyobb kerületek különös szükségeire akarnak tekintettel lenni, a mennyiben orgánumot nyitnak meg a közhajtások a panaszok előadása végett. — Genonilly admirálnak aug. 15 —20 án kelle a chinai vizeket, hajórajának egy végével elhagynia , hogy Man i 11 a bólvárt spanyol csapatok segélyével a Cochinchina elleni expeditiót eszközölje. Onnan érkezett tudósítások szerint, az anconai birodalomban a keresztények üldözése magasabb fokra hágott, mint valaha ; az ottani érsek, Pe 11 é vn több napig halállal fenyegettetett; valamint a dominikánus missio főnöke Manti is. — Az udvar véglegesen nov. 1-n fogja őszi lakását Compiégnebe áttenni.^ A „Correspondent“ rendkívüli sensafiót gerjesztett egy, Montalembert gróf tollából eredt czikk által, kinek vezetése alatt jelenik, meg ezen havi irat. Szerző nem elégszik meg annak kimutatásával, hogy a Keletindiábani angol hatalom fennállása a polgárisodásnak érdekében áll, s Angolország parliamenti rendszerének, mint olyannak dicsérésével , hanem még tovább ihogy,annak a jelen franczia kormány ellen is egynémely boszos csapást intéz. A sajtó utján elkövetett vétségekről nem esküdtszék ítél; s ezért a kérdéses czikk czélja nem lehetett a közvéleményre úgynevezett hivatkozás. Montalembert grófot átalánosan becsületes embernek s kitűnő politikai jellemnek tartják; s ha szinte ő a parlamenti tant túlbecsüli is, azt inkább vagy kevésbbé átalános érvényűnek tartván , mégis nézetei túlnyomólag a vallásosság s egésséges morál földjében gyökereznek. Ezért személyiségének súlya emeli a czikk jelentősségét. A prana-féle polémia még nincs agyán bezárva , azonban inkább hittani fordulatot vett, amennyiben a vitát most többnyire tudós idézetekkel forontsítják. A felvilágosodás érdekében ez csak üdvös lehet, mivel ezen tárgyát triviális szólásformákkal épen nem lehet elintézni, s az egyház jogtalanságát csak azok tarthatják bizonyosnak, kik az egyháznak általában minden föltétlen jogát kétségbe vonják s annak számára legfölebb discretionaii türelmét engednek meg. Ezen laza felfogással immár tökéletes ellentétben áll a katholikus tanigazsága, iránti hit Nem akarunk itt mélyebben bebocsátkozni ezen tárgyba, azonban a tényleges körülmények megállapítása végett meg kell jegyeznünk, hogy az ifjú Mortara családja semmi" reclamatiót sem "emelt, hanem inkább ez utóbbi csupán az izraelita községi képviselőktől eredt. Legalább hiteles kútfőből azt állítják, ezen megkülönböztetés fontossága szembetűnő. A chalonsi más ipar iskolában rendetlenségek s ellenszegülések történtek. A megyefőnökség igen szigorún lépett föl , 30 növendék kiutasíttatott az iskolából. Az első sorban Compiégnebe megérkezett vendégek közt vannak Cowley lord s Rothschild báró is.- ° A „Moniteur“ közli, hogy 1 olyan kendert, mely a gyártás után újra kivitelre van szánva, Francziaországba vámmentesen lehet behozni. Olaszország, Nizza, oct. 28. F. hó 26-án kezdődött meg a Garibaldi ügyvéd meggyilkoltatása miatti per tárgyalása, a terem s a karzatok tömve voltak ; rendkívüli néptömeg tartja megszállva a törvényszéki terembei bejárásokat; s mindenki feszültséggel várja ezen, még mindig mély sötétségbe burkolt ügy kimenetelét. Törökország. Egy, Marseilleből jött távirati sürgöny azon a hírt hozza, hogy 1. Redcliffe elutazta előtt jelen volt Ali pasánál egy lakomán. Al pasa toasztot mondott Victoria királynőért s szövetségeséért, mire sir Bulwer is fölkelt, és a legmelegebb kifejezésekben szólt a franczia szövetségről és Napoleon császárról. .. Egyéb- Iránt lord Redcliffe elutazta előtt többször egyedül értekezett a szultánnal, s figyelmeztetett azon veszélyekre, melyek őt Francziaország részéről fenyegetik; inté a portát, legyen óvatos és ne írja alá mindazon engedményeket és reformokat, melyeket az tőle követelne. A franczia és Oroszország közti „sajnos egyetértés,a melyet ő tüstént a párisi békekötés után előre látott s melyet a szultánnak előre mondott,most már világossá lett,nevezetesen a montenegrói ügyben; még az angol kormány is gyönge és kápráztatva van; de ő reméli, hogy a porta régi állását ismét visszaszerezheti. így szólt volna 1. Redcliffe alattomban, míg sir Bulwer nyíltan egészen más hurokét penget. Távirati tudósítások, Triest, oct. 31. A triesti kereskedelmi bankjai aláírások tegnap 1 órakor már 15,832,000-re mentek, e szerint a megkivánatos összegen már túlhaladtak, noha p az aláírások beírása csak esti 6 órakor eszközöltetett; az ekkor bezárt aláírások összege 16,464,500 frtra megy. A Budapesti Hírlap magánsürgönye- London, nov. 1. Bombayi oct. 10-ki tudósítások szerint a téli hadjárat még nem kezdődött el; a fölkelők Aude-ot pusztítják. Madrid, oet. 37. A választások eredménye a kormány melletti többség. ■ ■ P á r is nov. 1. Salles trik meghalt. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: A nemzeti színpadon: „ Az élet Színfalai.“ Vígjáték 5 félv. A pesti népet színpadon : „Hernani.“ Oper in 4 Ausz. Felelős szerképeid : NÁDASKAY LAJOS. • Bécsi börze. nov. 2.fiöv. 9. Nemzeti kölcsön % 86 P 75 Metallique I %• . ■ . 86 50 Magyar földteherment. köt. -86 85 Államkötelezvény 5° „ - -996 «fii „ Ci 1839. . “— 1S-r„ TS 1854.4% « -4 c 1808 Államvasutrészv ... « 261 --2573 Bankrészvény' 948 , 948 /, Pozson nagyszombati . . t —1 . 17 L 16 elsöségi —i „oldiff Ferencz-József keleti . . « —. „neui-Tiszai J.,s 7- • • 205 ' ■— Dunagőzhajózási—-5^70 Éjszaki vaspálya. . „ 1145 fa 16180 Pesti ljinczhid'' ---. w 56 Cl. k arany . 4—90 'n i Meteorologiai észleletek Budán. October 25. Az észlelés ideje Légsulymérő — 0°R — Par. von. Légkévmérő Reaum. Para nyom. Par. von. | -Quin 3 1 Felhődzés Szelek iránya és ereje 0—10 Felhők vonala és sebessége" Légköri csapadék Par. v. 6 ó.r.334.37+12.014.911884 DKfi® 1 _26.d.334.67-1-15.0 5.26 744 D01 D|--10ó.e.334.75+12.914.89 1 8010 D68--Köz.334 51+13.3 5.02.91 r +— z---- t Tj.it-—r — 1. -A légoson tartalma 0—10. reg. 06. 0. est. 10 ó. 2. Duna vízállás: nov. 2 estre: 4' 6" 0"0 fölött.