Budapesti Hírlap, 1858. november (251-274. szám)

1858-11-03 / 251. szám

Török-Sieui­ Miklós, oct. 27.­* * (Kengyeli települök.) Megígértem, hogy a kengyeli települőkről bővebben szólok. Vidékünk magyarsága igen nagy szemmel kez­dett eleintén nézni ez új honpolgárokra; hitte, hogy gazdasága javítása körül tőlük sok jót el­leshet , szorgalmat, tisztaságot és rendet tanul­hat, mert dicsérettel mondhatom, hogy népünk minden ragaszkodása mellett az ősapákról ma­radt régiekhez , igen tanulékony, kivált mióta szaporodik az eset tanulékonyságának jó sikerét tapasztalni, örömest is fölkeresi az erre szolgáló­­ alkalmat. Azonban eddig még nem lehet­ bennük oly fürge munkásságú s életrevaló fajt találni, mint azok, kiket Magyarország különböző vidé­kein, Tolnában,Bácskában, a Bánságban s Szath­­már környékén szorgalmuk és tisztaságuk után megkülönböztetni tanultunk. Ez egy csöndes, lassú, a kényelemre hajlandóbbnak látszó nép, mi építésmódjából is kitűnik, mint egy már megkezdett épületről itélhetni.Az, mint előbbi levelemben mondom, egy 44 holdas gazda birtoka. Áll pedig 4 szobából , két kony­hából. Stolte a gazda a négy­­szobát kö­vetkezőleg véleményezte felosztandónak : egy a családfő szobája élete párjával, egy a gyer­mekeké , egyet a nő cselédség foglal el, mit most Stolte gazda kettőt tart, a negyedik a szintén két férfi cseléd szobája,mert gazdának cse­léddel együtt lakni illetlen , hogy pedig a férfi cselédnek a jószág körül az istállóban legyen helye, az köztük hallatlan dolog. A négy szoba közöl egy már ki van padolva, a többi a padolást várja. Élés- és szerszám­kamráról még ezután fog, gondoskodni. Őszi munkájuk­kal ez új gazdák átalában el vannak késve, kukoricza-­s répatermésü­k fölsze­désével most foglalkoznak. Állítólag az építke­zés vetette őket­ hátra ;­­ennek azonban nyomát alig látván, én inkább a bátortalanságnak tulaj­donítom azt, minél fogva kilesik, hogy a szom­széd magyarság mit, mit k ép és mikor tesz, hogy ők is azonkép cselekedj­enek; sőt dolgaik vé­geztetésére magyar pénzes napszámosokat is használnak, s én is találtam náluk ilyet; arra pedig eddi­elé nincs eset, hogy közölük valaki magyarnak pénzért dolgozott volna. Határozat­lanoknak látszanak még a tekintetben is, hogy tulajdonképen micsoda terméket vegyenek gaz­daságaikban mivelés alá. Mégis három termékre átalános figyelmük látszik fordultnak : ez a rep­­cze, répa és kukoricza. Apró kis tábla repczéje már jövő évre majd mindeniknek van vetve, ré­pát és kukoriczát az idén is majd mindenik ve­tett, s ámbár a földet keménysége miatt jól meg­­mivelni nem tudták, termésével megelégedet­teknek látszanak lenni. Vannak, kik jelen körülményeik közt méltán, kivált ha egy kevéssé keményebb tél fog lenni, a kiteleléstől féltik őket mert úgy látszik, meleg nyarunk után szokás szerint lehető kemény te­lünkre ők semmi szín alatt sem számítanak. Sajnálandó lenne, ha kiket nyári éghajlatunk minden betegségtől megkímélt, a télinek esné­nek áldozatul. Egyébiránt hogy megszokás után eléggé mun­kás népet nyerend bennük azon gyönyörű föld és szép vidék, azon nem kételkedem, mert az értelmet náluk kifejtve látom s a jámborság majd csinosságra s különösen takarmányaik s trágyájok körüli takarékos bánásra is szokta­­tandja őket. G. NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest november 3. * F. hó 4-n és 5-n esti 6-tól 7 óráig Kondor Gr. tanár úr a zöldkert utczai reáliskolában népszerű előadásokat tartani díjtalanul az uj austriai pénzér­ték fölött. Figyelmeztetjük az illetőket, hogy a tárgynak e pillanatban­ jelentősségénél fogva ez a legjobb alkalom maguknak az uj pénzről tanulságos ismereteket szerezni. Ú­ * Múlt vasárnap „Marcsa az ezred leánya“ czímű elkopott s már kevés élvezetest nyújtó­ népszínmű után Tóth Soma az új társas magyar tán­­c­z­á­t mutatta be a nagy közönségnek a nemzeti színpadon. E bemutatás sikerét és e társa­s táncz jövőjét legrövidebben és legigazabban kifejezzük az által, ha azt mondjuk, hogy átalános tetszést aratott. Egy társas tánczra nézve a színpad ,rendesen hálát­lan tér szokott lenni, miután ott a néző egészen más, a táncz mesterségesebb elemeivel szokott találkozni. Azért mindenesetre annál nagyobb súlyt kell e kife­jezésre helyeznünk, hogy átalánosan tetszett. Az egymással párvonalosan szemközt kiállított nyolcz pár (egyébiránt leteheti annyi vis á vis pár a men­nyi akarja) kedélyes lassan kezdi, melyben a fejle­mény inkább kellemes semmint szövevényes és arra vann számítva, hogy a magyar táncz délezeg nyugodt­ságát jellemezze,az ezt felváltó szakaszokban a kedv már élénkebb, az enyelgés szabadabb lesz,mi a kör­magyarból ismert „csalfá“val van kifejezve, ezen­kívül egy ép oly leleményes mint csinos lépéssel, mely etáncz szakaszaiban többször előfordul,s„czifra” nevet visel,félig szökellő félig sima lépés, mely koszo­rúban véve a tánczos nőkkeli kaczérkodás közben igen jól veszi ki magát; igen csinos combínatio rejlik a har­madik szakasz mozgó koc­kájában is, melyben a tánczosnőket cserélik. A reá következő delnő- és férfi koszorú ismert és egyszerű figura ugyan , de a befejezéshez igen illik, úgy hogy az ebből kifejlő csárdás villanyhatást gyakorolt a közönségre, meg­jegyezvén, hogy ebben nem csekély érdeme van Roch úr zenéjének, melynek halk dallamban meginduló frisse igazán oly gyöngéd szép és kedves , hogy ez maga képes volna egy táncz sikerét biztosítani; ha­sonlókép érzésteli a tánczot megingató lassú is. A közönség a tánca ismétlését közakarattal óhajtván, a mondott halk frisnél ismét zajos lelkesedésbe tört ki, és a szerzőket többszöri kihívással jutalmazta. Mint a szerzőtől értesültünk, közelebb ez uj társas tán­czot 16 párban fogja bemu­tatni, s azután egy mű- * utat teend Kolozsvárra. A táncz betanítását Pesten addig is több tánczmester folytatja. * A pesti német színpadon jövő csütörtökön a közkedvel­ségű vendég, Hanse Fridrik úr juta­lomjátékául két új darab fog adatni: „Werthers Leiden“ és „Ein Duell unter Richelieun. E jeles­­színművész közelebb Kotzebue „Két Klingsberg“ czímű vígjátékában rendkívül kedves hatással játszott, s mint rendesen igen nagy számú közön­ség előtt. * Dr. Serantoni abissiniai Venusa, mely úgy is mint a szépség mintaképe, de nem különben az em­beri test szerkezetének pontos megismerése végett a közönség figyelmét kedvezőleg magára vonta, még a vásár­ ideje alatt lesz csak látható,­­ d. e. 10 órától esti 7 óráig, a belépti díj 20 krra szállít­tatott le. * A roppant szélvészes időjárás m. hó 30-án egy kissé kemény próbára tette ki az aradi fiatal vas­pályát. Az e napi bécspesti vonat, melynek d. u. 4 óra 43 perczkor kellett volna Aradra érkeznie, még 9 órakor sem volt rendeltetése helyén, úgy hallat­szik hogy közel Mező-Berényhez, a vonatot vezető gép haszonvehetlen lett, és távirat útján egy másik mozdonyt kellett Aradra leüzem­lni, mi e tetemes késést előidézte. A rosz időjárárás még más bajt is hozott Aradra, mint Szabó úr jelenti, a körülmények által kényszerítve, télen ott egyelőre nem lesz opera, hanem csak dráma és népszínmű. A színház nov. 6-n Szigligeti „Fenn az ernyő nincsen kas“ pálya­­díjas vígjátékéval fog megnyittatni.1 * Pozsonban Deym­ent E­­ur második ven­dégjátéka alkalmával a színházban egyszerre oly egyiptomi sötétség lett, hogy a közönség kénytelen volt 8 órakor már aludni menni. A színterem­ sötét végzetét természetesen az egész város osztá, mert az egésznek oka a légszesz elégtelensége volt, s a do­log már csak azért is nagyon részker jött, mert még a szerelmesek és az utczavilágító intézetek Deus ex machinája, a­­ hold sem fénylett.­ * Az aradi lóversenyek m. hó 24- és 25-kén va­sárnap és hétfőn legszebb idő mellett és nagy közön­ség előtt tartottak meg. Az eredményt az A. H. után közöljük,­ megemlítvén, hogy a pályafutók száma jóval meghaladta a múlt évit; a híres versenyzők gr. Kinsky Octavian és ifj. gr. Batthyány István is részt vettek. Első nap 24-ikén öt verseny tartatott és pedig: I. Pony verseny, melyben 3 lő közt nyertes lön gr. Schmettow Renő id. szürke K. Bandi. II. Császári dij, melyre 4 ló futott és kemény harcz után győzött Atzél Péter1­­. v. lova Corinne. Hl. Bohus-dij, melyre futott 3 ló és nyertes lön Rózsa Ferdinand f. v. lova Villám. IV. Pezsgő-dij, melyben Házy Mihály Büszkéje könnyen győzött. V. Akadály-verseny, melyre négy ló futott, és mely a közönség feszült figyelmét és érdekét magára vonta. Győztes lön gróf Kinsky Octavian id. sárga k. Them by. Másodnap 25-én: I. Tétverseny, melyben Bohus János p. k. L­u­c­z­i 3 lóhosszával győzött. II. Asszonysági dij, melyre, miután két versenyzésre beirt ló visszavonatott, báró Simonyi Laristánja maga futotta körül a ver­senypályát , és igy nyertes jön. II. Elegyverseny, melyben a pálya­biróság által Csernovits Arzén 3 éves t. v. m. C­o­s­s­a­c­k első, b. Simonyi Lajos t. v. M­icz­­­je pedig második beérkezettnek nyilvánítta­tott , minthogy a többi futó ló distancirozva volt.­­ Ez alkalommal Csernovits Arzén Házy Mihály elle­nében a magán­fogadást, 40 aranyat is megnyerte. IV. A „Mezei Gazdák versenyében“ az első dijt, 65 pfrt, nyerte Quilla Antal Forray iratosi lakos „Tün­dére“, a másodikat 15 pfrttal Wittmann György Sz.­­mártoni lakos Turcsija. V. A vigasz-versenyben igen szép futás után nyertes jön egy lóhosszú távol­ságra gróf Schmettow Mountebank lova. VI. Az akadály-versenyben könnyen nyertes jen­n. Simo­nyi Lajos Laristánja, mely ügetve érkezett be. A többi lovak közt Bojtár az első gát­akadály­nál kitörvén, a többitől messze maradt­, később Crazy Jane göröngyös szántásban felbukván, Bojtár által megelőztetett, de a versenyt végig folytatta, Ella azonban a 8-dik akadálynál há­tuljával az árokba esvén, a versenynyel egészen fel­hagyott. A legrövidebb futás az Elegyversenyben 1 msre történt, minthogy az csak 2 perczet tartott, az aránylag leghosszabb volt a másodnapi akadály­verseny,,8 mf., 6 perez és 14 mp alatt. * A „Osterr. Z tg “-ban igen figyelemreméltó czik­­ket olvasunk, mely hathatósan tiltakozik a közönség hátrányára történhető új pénzben­ túlzott áremelések ellen. „Senki sincs — mond e czikk — kevesbbé jo­gosítva, a jelenlegi átszámításoknál az árakat fel­­szökkenteni, mint a mi (bécsi) (de ráillik a pestiekre is) szálloda-, étterem- és kávéház-tulajdonosaink, hol az ét- és italtarifák már oly tetemesen föl van­nak csigázva, hogy 2—300 0,­0 nyereséget hoznak. Példának okáért csak néhány tételt említünk, s e czélra azon középrangú éttermeket választjuk, a­hol az étkek mesterkélés és különös elkészítéssel járnak. Több előttünk fekvő étlap szerint egy adag főtt marhahús tormával 16 pkr. Egy font húsból körül­belül 3 ily adagot lehet kivágni, de mi csak har­madfelet vessünk, s e szerint egy font hús 40 pkrba jöne. Miután ezenkívül még egy ily fontból legalább 4 adag leves is kikerül, és egy leves 3 kr, egy font hús 52 pkrba jön. Ha már most 10 krt kellékekre s egyéb járulékokra számítunk, 2 krt kezelésre, egy font hús, mely 15 krba kerül, 25 kr , vagyis 166 % nyereséget ad. Egy fél hollandi hering burgonyá­val az étlapok szerint 15 kr, pedig egy egész he­ring ára legfeljebb 10 kr lévén, ha a járulékokat 4 krra teszszük, ezen tárgy, mely 14 krba kerül­, 30 krért adatik el. Egy sült csirke hasonlóképen 1 ft 12 krjával számíttatik, holott a piaczon drágább időben is 30 krjával veszik, és így tovább. Ebből látható, hogy vendéglőseink ily árak mellett nem károsod­hatnak, annyival inkább mivel a szolgálatért még azonfölül obligát ajándék is jár. A legkevesbbé pa­­naszkodhatnak azonban kávésaink, s ha valakitől, úgy tőlük kívánhatjuk, hogy az átszámításnál árai­kat mérsékeljék. Ők különben is igen jövedelmező egyedáru pajzsa alatt űzik mesterségüket. Midőn az ezüst agio 25 —30%-on állt, a kávésok némi jog­­látszattal igényelhették czikkeik áremelését ; az agio fogyott , végképen is megszűnt, és áraik mégis­­ugyanazok; de ők még ezzel­­ sem elégesz­­nek meg, hanem az átszámítást is áremelésre akarják fölhasználni. A kávésok nyeresége már most is nem csekély. A legjobb mocca kávé mázsája 68­. 74 ft, a legszebb ezukoré 40 pgc. frt. A kávé fontja tehát legfeljebb 75!100 vagy 44^A krba, a legjobb ezukoré 24 krba kerül. Tegyük, hogy egy csésze fekete kávéhoz egy egész lat kávé és másfél lat ezu­­kor szükséges, mi már bőségesen elég, e szerint egy csésze kávé 21/2*krba. Kezelési költségre még minden csésze után 2krt számítva,eszerint egy csé­sze 41/6 kr, holott 9,et vesznek érte, és így, egyál­talában semmikép sem lehet indokolva, hogy uj pénz­ben a nagy csésze 1/4 és a kis csésze 3/4 krral föl­jebb emeltessék (Pesten némelyek , sőt 2 krral kezdenek számítani.) Még szembeszökőbb e követe­lés más frisítőknél, péld. a pohár punchot 12 kr he­lyett 21—1-24 uj krra akarják emelni, s a fagylaltot épen 25 nj krra, tehát 4 krral többre mint eddig. Miután —így végzi a nevezett czikk — a czukor nem lett drágább, a fák nem szűntek meg gyümölcsözni, a kutak sem apadtak ki, ily mértéktelen követelé­seknek semmi alapja, mint a nyereségvágy, mely az egyedáru takarója alatt kovátlan­kodni kezd. K­ü­L­F­ÖLD, Francziaország. Egy párisi távirat jelenti, hogy a „Correspondant“ cz. lap. gróf Montalem­­berthnek egy czikke miatt lefoglaltatott s szerző úgy mint a kiadó perbe fogattak. Ezen czikk fölirata igy hangzott:­­ „un Débat s­ur­­ Inde au Parliament anglais. Montalembert ur­abban ékesszóló haraggal fordul Anglia megvetői és a „katholikus“ lapok ellen, melyek szakadat­lanul háborút hirdetnek II.­ Britannia ellen, a Anglia nehéz helyzetét Indiában ily értelemben kizsákmányolják. Ő nem képes ily gyűlölet nyi­­latkozványait a vallással összeegyeztetni, mely­nek képviseletét és oltalmazását azon lapok feladatukká tették s melynek első és legfőbb parancsa a szeretet. — A kormány e határozata Páriában nagy hatást tett. Igen valószínű, hogy Montalembert Proudhon példáját követve ma­ga fogja magát védeni. Proudhon és Montalem­­egy védpadon ugyanazon fegyvendőri törvény­szék előtt! A „Correspondant már régibb idő óta vonta magára bizonyos helyek visszatetszését, s már több rendszabály jön az ellen életbe léptetve. Montalembert maga, ki mint tudva van, 1851-ben Lajos Napóleon kormányához csatlakozott, ké­sőbb mint a törvényhozó gyűlés tagja ellenzéket képezett és nagy visszatetszést gerjesztett, mi­dőn mintegy négy év előtt a belga lapokban a kormány ellen levelezéseket tett közzé. Már ak­kor is perbe akarták őt fogni, de a kamra meg­tagadta a fölhatalmazást, úgy hiszik, hogy el­itéltetés esetében a büntetés legalább három évi fogságra fog szólni. Montelembert a kath. sza­badelvű párthoz tartozik. Ő nem legitimista, bárha egy régi családból származik s a respub­lika idején öt gúnyképen le fils des croisées­­nek nevezték. Sőt, 1831-ben még nagyon előha­­ladt elvei is voltak, midőn Lampnnaisvel szö­vetségben a „L'Avenir“ lapot alapította. Később azonban megváltoztatta eszméit s 1848—51 ben egyike volt a respublika legerősb megtámadói­nak. Lajos Fü­löp alatt francziaországi pair volt, azonban nyilvános állást sem foglalt el. Mint az „O. G.“-nek írják, ama cs. rendelet, melynélfogva Algir polgári, s katonai igazgatása szabályoztatik, készen van, s legközelebb meg fog jelenni. A megye­ tanácsok alakítása el van határozva; ez által a nagyobb kerületek külö­nös szükségeire akarnak tekintettel lenni, a mennyiben orgánumot nyitnak meg a köz­hajtá­sok a panaszok előadása végett. — Genon­­illy admirálnak aug. 15 —20 án kelle a chi­­n­a­i vizeket, hajórajának egy végével elhagy­nia , hogy M­a­n i 11 a b­ó­l­várt spanyol csapatok segélyével a Cochinchin­a elleni expeditiót eszközölje. Onnan érkezett tudósítások szerint, az anconai birodalomban a keresztények ül­dözése magasabb fokra hágott, mint valaha ; az ottani érsek, P­e 11 é v­­­n több napig halállal fenyegettetett; valamint a dominikánus missio főnöke Man­ti is. — Az udvar véglegesen nov. 1-n fogja őszi lakását C­ompiégnebe át­tenni.­^ A „Correspondent“ rendkívüli sensafiót gerjesztett egy, Montalembert gróf tollából eredt czikk által, kinek vezetése alatt jelenik, meg­ ezen havi irat. Szerző nem elégszik meg an­nak kimutatásával, hogy a Keletindiábani angol hatalom fennállása a polgárisodásnak érdekében áll, s Angolország parliamenti rendszerének, mint olyannak dicsérésével , hanem még tovább ihogy,anna­­k a jelen franczia kormány ellen is egynémely boszos csapást intéz. A sajtó utján elkövetett vétségekről nem esküdtszék ítél; s ezért a kérdéses czikk czélja nem lehetett a köz­véleményre­ úgynevezett hivatkozás. Montalem­bert grófot átalánosan becsületes embernek s ki­tűnő politikai jellem­nek tartják; s ha szinte ő a parl­amenti tant túlbecsüli is, azt inkább vagy kevésbbé átalános érvényűnek tartván , mégis nézetei túlnyomólag a vallásosság s egésséges morál földjében gyökereznek. Ezért személyisé­gének súlya emeli a czikk jelentősségét. A pr­­ana-féle polémia még nincs agyán be­zárva , azonban inkább hittani fordulatot vett, a­mennyiben a vitát most többnyire tudós idéze­tekkel forontsítják. A felvilágosodás érdekében ez csak ü­dvös lehet, mivel ezen tárgyát triviá­lis szólásformákkal épen nem lehet elintézni, s az egyház jogtalanságát csak azok tarthatják bizonyosnak, kik az egyháznak általában minden föltétlen jogát kétségbe vonják s annak számára legfölebb discretionaii türelmét engednek meg. Ezen laza felfogással immár tökéletes ellentét­ben áll a katholikus tan­­igazsága,­ iránti hit Nem akarunk itt mélyebben bebocsátkozni ezen tárgyba, azonban a tényleges körülmények meg­állapítása végett meg kell jegyeznünk, hogy az ifjú Mortara családja semmi" reclamatiót sem "emelt, hanem inkább ez utóbbi csupán az izrae­lita községi képviselőktől eredt. Legalább hiteles kútfőből azt állítják, ezen megkülönböztetés fon­tossága szembetűnő.­ A chalonsi má­­s ipar iskolában rendetlensé­gek s ellenszegülések történtek. A megyefőnök­ség igen szigorún lépett föl , 30 növendék kiuta­­síttatott az iskolából. Az első sorban Com­­piégnebe megérkezett vendégek közt­­ vannak Cowley lord s Rothschild báró is.- ° A „Moniteur“ közli, hogy­ 1 olyan kendert, mely a gyártás után újra kivitelre van szánva, Francziaországba vámmentesen lehet behozni. Olaszország, Nizza, oct. 28. F. hó 26-án kezdődött meg a Garibaldi ügyvéd meggyil­koltatása miatti per tárgyalása, a terem s a kar­zatok tömve voltak ; rendkívüli néptömeg tartja megszállva a törvényszéki terembei bejárásokat; s mindenki feszültséggel várja ezen, még mindig mély sötétségbe burkolt ügy kimenetelét. Törökország. Egy, Marseilleből jött távirati sürgöny azon a hírt hozza, hogy 1. Redcliffe elu­tazta előtt jelen volt Ali pasánál egy lakomán. Al pasa toasztot mondott Victoria királynőért s szövetségeséért, mire sir Bulwer is fölkelt, és a legmelegebb kifejezésekben szólt a franczia szövetségről és Napoleon császárról. .. Egyéb-­ Iránt lord Redcliffe elutazta előtt többször egyedül értekezett a szultánnal, s figyelmeztete­tt azon veszélyekre, melyek őt Fran­cziaország részéről fenyegetik; inté a portát, legyen óvatos és ne írja alá mindazon engedményeket és re­formokat, melyeket az tőle követelne. A franczia és Oroszország közti „sajnos egyetértés,a melyet ő tüstént a párisi békekötés után előre látott s melyet a szultánnak előre mondott,most már vi­lágossá lett,nevezetesen a montenegrói ügyben; még az angol kormány is gyönge és kápráztatva van; de ő reméli, hogy a porta régi állását ismét visszaszerezheti. így szólt volna 1. Redcliffe alat­­tomban, míg sir Bulwer nyíltan egészen más hu­rokét penget. Távirati tudósítások, Triest, oct. 31. A triesti kereske­delmi bankjai aláírások tegnap 1 órakor már 15,832,000-re mentek, e szerint a megkiván­­atos összegen már túlhaladtak, noha p az aláírá­sok beírása csak esti 6 órakor eszközöltetett; az ekkor bezárt alá­írások összege 1­6,464,500 frtra megy. A­ Budapesti Hírlap magán­sürgönye- London, nov. 1. Bombayi oct.­ 10-ki tu­dósítások szerint a téli hadjárat m­é­g nem kezdődött el; a fölkelők Aude-ot pusztítják. Madrid, oet. 37. A választások ered­ménye a kormány melletti többség. ■ ■ P á r i­s nov. 1. S­alles trik meghalt. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: A nemz­eti színpadon: „ Az élet Szín­falai.“ Vígjáték 5 félv. A pesti né­pet színpadon : „Hernani.“ Oper in 4 Ausz. Felelős szerképeid : NÁDASKAY LAJOS. •­­ Bécsi börze. nov. 2.fiöv. 9. Nemzeti kölcsön % 86 P 75 Metallique I %• . ■ . 86 50 Magyar földteh­erment. köt. -86 85 Államkötelezvény 5° „ - -996 «fii „ Ci 1839. . “— 1S­­-r­„ TS 1­854.4% « -4 c 1808­ Államvasutrészv ... « 261 --2573 Bankrészvény' 948 , 948 /, Pozson nagyszombati . . t —1 . 17 L 1­6 elsöségi —i „oldiff Ferencz-József keleti . . « —. „neui-Tiszai J.,s 7- • • 205 ' ■— Dunagőzhajózási—-5^70 Éjszaki vaspálya­­.­­ . „ 1145 fa 16180 Pesti ljinczhid'' ---. w 56 Cl. k arany . 4—90 'n i Meteorologiai észleletek Budán. October 25. Az észlelés ideje Légsulymérő — 0°R — Par. von. Légkévmérő Reaum. Para nyom. Par. von. | -Q­u­in 3 1 Felhődzés Szelek iránya és ereje 0—10 Felhők vonala és sebessége" Légköri csapa­dék Par. v. 6 ó.r.334.37+12.014.911884 DKfi® 1 _­26.d.334.67-1-15.0 5.26 744 D01 D|--­10ó.e.334.75+12.914.89 1 8010 D68--­Köz.334 51+13.3 5.02.91 r +— z---- t Tj.it-—r — 1. -A lég­oson tartalma 0—10. reg. 06. 0. est. 10 ó. 2. Duna vízállás: nov. 2 estre: 4' 6" 0"0 fölött.

Next