Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)

1859-02-01 / 25. szám

1859. — 25. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA-PESTEN. A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — , fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-ntcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. Kedd, február 1. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE.- (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 19 — Fel évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1 60 fr. kr. Egész évre 14 — Fel évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy liatodkasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczáijával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezáyjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. Abe- igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. Akülföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­HIVATALOS RÉSZ. ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy nemes Blum- f e 1 d Ferencz ministeri tanácsos a kereskedelem, ipar és közmunkák ministeriumában a neki adott ottoman Medzsidié-rend 3-ik oszt. jelét elfogadhassa és viselhesse. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy lovag P1 e n- k e r György ministeri tanácsos és a cs. k. dohánygyárak és beváltó­hivatalok központi igazgatója, a pármai hgi sz. Lajos-rend középke­resztjét és Prechtler Otto segédhivatal-igazgató a cs. k. pénzügy- ministeriumban, a szász hgi Ernö-rend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 9-ki legfelsőbb kabineti irata által Karolina Augusta Császárné Ó Felsége magántitkárát, D az in Rudolf udvari fogalmazót, cs. k. udvari titkár czime és rang­jával legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 4-ki legfelsőbb kézirata ál­tal B a k e s c h József triesti országos főtörvényszéki elnököt, valósá­gos titkos tanácsos méltóságával dijelengedés mellett legkegyelme­sebben fölruházni méltóztatott. 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 1-ji legfelsőbb határozata által nemes Z a m b e 11 i Pétert, a bresciai államgymnasiufii ideigle­nes vezetésével megbízott világi áldozárt, ezen gymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A bel- és igazságügyi ministeriumokuak 1858. december 17-dikén kelt rendelete, (Folytatás. Lásd B. H. 23 dik sz.) 8. §. A fölmondás annak, a kinek fölmondatik, s ha ö távol van vagy föl nem található, kirendelt meghatalmazottjának, vagy ha ilyes kirendelve nem volna, annak kézbesítendő, a ki az ó nevében a bérleti tárgyra fölfigyel. Ha a fölmondás ezen személyek közöl egynek sem kézbesíthető saját kezébe, ngy a törvényszolga a fölmondást a netalán jelenlevő házbe­liek vagy két tanú előtt a lak belsejében, vagy ha ez zárva volna, kívül­ről a bejárásnál tüstént szögezze ki, a távoliét oka és tartama iránt tuda­kozódjék, s arról a bíróságnak írásbeli jelentést tegyen. A fölmondás kiszögezésének ugyanazon foganatja van, mint a kézbe­sítésnek ; azonban távollévők számára tüstént gondnokot kell rendelni, kivel a fölmondás másolata közlendő, s a kézbesítésnek kiszögezés általi megtörténte tudatandó. A fölmondás elleni kifogások előadására szabott határidő ez eset­ben azon naptól számittatik, melyen a gondnok kirendeléséről értesittetett. 9. §. A biróságkivüli fölmondás csak akkor bir bírósági fólmondás ha­tályával, ha arról jegyzői tanúsítvány, azon fél által, kinek fölmondatik, aláirt hivatalos jegyzőkönyv, vagy legalább valamely általa kiadott írás­beli bizonyolvány a perrendtartás által a magán-okiratokra nézve kiszabott bizonyerejü alakban mutattatik föl, melyben mindkét fél vezeték- és mel­léknevének, a bérleti szerződés tárgyának, azon időpontnak, melyben az ki fog telni, s a fölmondás megtörténte idejének pontosan előadva kell foglaltatnia. 10. §. Az ily biróságkivüli fölmondás ellen is köteles az, ki ellen a fólmondás intéztetett, azon nap után, melyen a fönnebbi szakaszban említett okirat szerint megtörtént, nyolcz nap alatt, ellennyilatkozatát, a 6. §-ban kijelelt következmények elkerülése mellett, a bíróságnál Írásban benyújtani vagy szóval jegyzökönybe adni. A biróságkivüli fölmondások végrehajtását tárgyazó határozatok a 20. §-ban foglalvák. 11. §• Oly szerződéseknél, melyek megelőző fölmondás nélkül vala­mely meghatározott idő eltelte után elenyésznek, ha attól lehet tartani, hogy a bérleti tárgy kellő időben nem fog visszabocsáttatni vagy vissza­vétetni, úgy a bérbeadó, mint a bérbevevő is oly birói intézkedésért folya­modhatok, mely által az ellenfél elölegesen arra utasittatik. Az ily kérvény folytán, melyet azonban csak a bérleti idő elteltét megelőző hat hónap alatt szabad elfogadni, a 8. §. szabályainak megtar­tása mellett az ellenfélnek meghagyandó, miszerint az esetek különféle- ségéhez képest a bérleti tárgyat a meghatározott időben végrehajtás elke­rülése mellett bocsássa vissza vagy vegye vissza, vagy pedig ha magát erre kötelesnek nem tartaná, kifogásait nyolcz nap alatt a bíróságnál írás­ban nyújtsa be, vagy szóval adja elő, különben ezen határidő eltelte után semmiféle kifogásnak sem fogván többé hely adatni, hanem a bérleti tárgy visszabocsátása vagy visszavétele iránti meghagyás hatályba fogván lépni. Ezen határidő elmulasztása miatt az előbbi állapotbai visszahelye­zés meg nem engedhető. 12. §. A bérleti szerződésekből keletkező minden perlekedések a szó­beli eljárást tárgyazó szabályok Bzerint,de a jelen rendeletben foglalt különös határozatok megtartása mellett, tárgyalandók, még pedig különbséget nem tévén, vájjon a per tárgyát a szerződés fönnállása vagy csak abból folyó togok képezik-e, s az igény minőségére és a követelés összegére való tekintet nélkül. A 6 vagy 11. §. szerint kelt meghagyás folytán előadott kifogások keresvényül tekintendők. 13. §• Minden beadványok kívülről ezen megjeleléssel: „bérleti ügyben“ látandók el s a biróság által lehető gyorsasággal eldöntendők és kézbesítendők. 14. §. Ha valamely bérleti tárgy a szerződés ellenére vagy oly módon használtatik, mely azt félreismerhetlenül romlásnak vagy érték- csökkenésnek teszi ki, vagy azt kipótolhatlan kárral fenyegeti, a tárgya­lás alatt a veszélyezett fél kérelmére vagy pedig a körülményekhez képest biztosítás mellett a bérleti tárgy zár alá vétele rendeltethetik , avagy az azon félre bizathatik, mely ellenfelének biztosítást nyújt. Ha csupán a bérleti tárgy fönntartására vagy haszonbérleteknél a rendes gazdászat folytatására czélzó egyes intézkedések megtétele, avagy csupán egyes ártalmas cselekvények eltiltása forog kérdésben, az ilyeB intézkedések megtétele elrendeltethetik, vagy az ilyes cselelekvényekkeli fölhagyás birsággal vagy fogsággali fenyegetés mellett, vagy a körülmé­nyekhez képest,az annak következményeiérti biztosság nyújtása megha- gyathatik. Hy ideiglenes intézkedések rendszerint csak a másik fél meghallga­tása mellett bocsáttathatnak ki; ha azonban a késedelem sürgős veszé­lyessége bebizonyittatik, a biróság az intézkedést az ellenfél meghallga­tása nélkül is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedések foganatosítása folyamodások által nem gátoltatik. 15. §. A tárgyalásoknál, akár a bírósági fölmondás elleni kifogások fölött, akár pedig oly keresvények fölött tartassanak is azok, melyekkel a bérleti szerződésnek a bérleti idő elteltétől különböző más okokbóli meg­szüntetése vagy elnyerése vagy pedig a bérbeadó ellen valamely bérlett dolognak átadása kéretik, — a 13. és 14. §§. szabályai, s azonkívül a szóbeli eljárást tárgyazó rendeletektöli következő eltérések veendők zsi­nórmértékül : a) Ha a bérleti szerződés megszüntetése a bér kellő időbeni lefizeté­sének elmulasztása miatt kéretik (által. polg. törvénykönyv 1118. §), a beszámítási kifogásnak csak annyiban van helye, a mennyiben a kifogásul fölhozott ellenkövetelés igazolása végett tanuk vagy szakértők általi bizo­nyítás nem szükséges ; b) oly tanuk, kiknek kihallgatása nyolcz nap alatt meg nem történ­hetik, az ellenfél kifogása folytán figyelembe nem veendők; c) az eskü általi bizonyításra az Ítélet jogerejüvé válta után, vagy ha ntólsó biróságilag hozatott, annak kézbesítése után három nap alatt je- lenkezni kell; d) a fölebbezés és fölülvizsgálat bejelentését, melylyel a panaszok lehető rövidségben összekapesolandók, s az első vagy másod birósági vég­zések elleni folyamodásokat, az ítélet vagy végzés kézbesítése utáni há­rom nap alatt Írásban kell benyújtani vagy szóval előterjeszteni; e) a 6. és 11. §§. szerint kibocsátott meghagyások ellen folyamo­dásnak nincs helye; f) a tárgyalásról! kimaradás igazolása végetti kérvény azon naptól fogva, melyen a tárgyalásom megjelenést gátló akadály megszűnt, három nap alatt, az eltelt zárhatáridő miatt előbbi állapotba leendő visszahely- zésérti kérvény pedig, a zárhatáridő elmúlta után három nap alatt adandó be. (Folytattatik.) A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok személyes ügyeire fönnálló cs. k. országos bizottmány H a c k 1 e r Lajos helytartósági járulnokot szolgabi­rói hivat.li ideiglenes tollnokká kinevezte. A kassai helytartósági osztály elnöke S i m c s ó Kálmán szolgabiróhiva- tali Írnokot HI-ik osztályú megyei Írnokká nevezte ki. A kassai helytartósági osztály elnöke egy a gömörmegyei főnökségnél megürült irnoki állomásra Nowotny József díjnokot nevezte ki. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Schlapal Manó adószámviteli segédet számviteli segéddé a számviteli irodánál ideiglenes ki­nevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, január 31. # (Politikai szemle.) Midőn e sorok az olvasó elé jutnak, első napja fölvirradt azon hónak, melyből annyi fontos eseményt vár a világ, nevezetesen február 3-án az angol parlament megnyittatását és négy nappal később ugyanezen — bocsánatot kérünk — csak hasonló ünnepélyt Párisban. Ha e tekintetben sejdltésnek helye lehet, azt mondanók, miszerint nem hiszszük, hogy akár az angol, akár a fran- czia trónbeszéd a várakozásoknak meg fog felelni, azon egyszerű ok­ból, mivel az angol kormány magatartása a parlamentétől függ, mely a megnyittatás napján még nem ismeretes, s mivel a franczia császár sem fog határozottabban kilépni, mig nem tudja, hányadán van Nagy- britanniával, a miről négy napi parlamenti működés után még nem lehetend Ítélni. Azt mondják, miszerint Napóleon császár, ki nagyon szereti, ha trónbeszédeiben valami „eredményt“ hirdethet, a Dunagőz- hajózási ügy befejeztetéséröl szóland; meglehet! A dolog lényegét tekintve, igaza is lenne, mert miként több Ízben mondtuk, az e tárgy körüli nehézség már csak a formát illeti. Austria a lényegre nézve számba vette a hatalmasságok kivánatait, s igy már csak a körül forog a vita, vájjon akarja-e a párisi conferentiát forum supremum gyanánt elismerni, s a történtekre nézve ott formaszerü jelentést tenni ? Valószínűség szerint az egész ügy közönséges diplomatiai utón fog tisztába hozatni s aztán legjobb esetben — pro forma — tudomásul vétel végett a conferentiával közöltetni. A mi pedig uj congressusról mondatik, mely nevezetesen Olasz­ország ügyeivel is foglalkoznék, ennek józan politikusok semmi hitelt nem adnak, és véleményünk szerint nem is adhatnak; szintoly kevés súlyt tulajdonítunk azon hirnek, miszerint ugyanezen ügyben Lipót belga király és Victoria királynő közbenjáróul föl akarna lépni. Ha én azt mondom : e kabát az enyim, a másik meg azt mondja : ezt a kabátot ide kell adnod — itt csak engedésnek lehet helye, de nem alkudozásnak; vagy nekem le kell mondanom tulajdonomról, vagy a másiknak azon követelésről, hogy e tulajdonomtól elváljak. Hogy Austriának nincs szándokában engedni, azt kiki tudja, Francziaország pedig — egyre folytatja hadikészltleteit. Déli Francziaországból ér­kező hírek mindinkább kétségtelenné teszik, hogy ama vidékeken, nevezetesen a Var-departementban nagyszerű csapat-központosulás terveztetik; Toulon tengerügyi hatóságai a szokottnál sokkal nagyobb készleteket halmoznak föl; a szállitóhajók mind fölszereltetnek s egy apró provencei városnak tudtára adatott,, miszerint tízezer ember szál­lásolásáról kell gondoskodnia. Keringett ugyan egykét békésebb színezetű hir is, melynek csak az a hibája, hogy — nem igaz. így nem igaz, hogy Cavour lelép, mert piemonti levelek szerint a gróf még teljes mértékben búrja: "királya bizalmát, — továbbá nem igaz, hogy Hübner báró a „hivatalos quad- rille“ben a császárnővel tánczolt volna, először mert — a császár az az napi vadászattól fáradt lévén — e hó 25-én nem is volt „hivatalos quadrille“, másodszor pedig Hübner báró az austriai udvar családi gyásza miatt a táncz előtt odahagyta a termet, miután a császár néhány nyájas szót váltott vele. Végre pedig a szárdiniai király szavai, miket a kamarai küldöttséghez intézett, nem voltak oly egészen jelentőség nélküliek ; igaz ugyan, hogy ő felsége azt mondta : „az év jól kezdő­dött s remélem még jobban fog végződni,“ de hozzá is tette : „a mit a kamara hazafiassága a netalán keletkezendő nehézségek közepett re­mélnem enged.“ Azonkívül ernyedetlenül folynak Piemontban is a hadikésziiletek és nemcsak több tábornok neveztetett ki, a ki háború esetén a különféle parancsnokságot vállalandja magára, hanem három uj lovassági ezred is alakíttatik s az ismeretes „bersaglieri“ nevű lövész-testek hadlábra állíttatnak. A franczia diplomatiában is fontos változásokat várnak, mik tán nincsenek összefüggés nélkül a nagy napi kérdéssel. Pelissier tbnagy alkalmasint a párisi hadsereg élére fog állíttatni, és London­ban Persigny által pótoltatni. Ezt békejelnek mondják, mintha szegény Pelissier bárkit is legtávolabbról megbántott volna, s mintha még bé­késebb követet lehetne képzelni ezen harczfinál; hanem azért mégis van valami a föntebbi állításban, csakhogy a béke fönntartatása helyett a nyugati alliance megszilárdításáról kellene szólni, mely Per­signy által kétségen kivttl hathatósan előmozdittatnék. De mi czél felé hajtana aztán a szövetkezett nyugat ? az még kérdés. Igénytelen véleményünk szerint ama diplomata-változás nem valószínűtlen, de csak egy föltétel alatt nem. E föltétel az : ha Palmerston ismét kor­mányra jutna. A torykkal Persigny nem igen tudna boldogulni; elö- szöi^mert ezekkel a múlt év elején már egyszer összeveszett, s az ilyen régi perpatvar mindig valami Urmös tilepet szokott hátrahagyni; má­sodszor, mert a torjk nincsenek oly benső barátsággal Napoleon csá­szár irányában, mint Palmerston, Clarendon s ezeknek hívei; har­madszor, mert a toryk tekintettel szoktak lenni Austria kivánataira is, a mi Persigny grófnak nem igen lesz ínyére. Olvasni kell a „Morning Post“ot, mely a Persigny-Palmerstonféle coteria közlönye, s kiki azt fogja mondani, hogy igazunk van. Persigny mint franczia követ Lon­donban tehát kezesség lehet a nyugati szövetség, de nem az európai béke fönntartása mellett! Végre még meg kell említenünk, hogy a „Moniteur“ megjegy­zés nélkül veszi át a „Gazetta piemontese“ azon czikkét, melyben Niel tábornok, mint a franczia császár meghatalmazottja és rendkí­vüli küldöttje mutattatik be a közönségnek. A tisztelt osztálytábornok e hivatalos tulajdonságáról még nem vala tudomásunk s úgy emléke­zünk, a „Moniteur“ sem tőn erről említést, midőn a tábornok urnák indulását tudatá. Azt következtetik innen, miszerint Niel tábornok legalább bizonyos időre a franczia udvarnak állandó képviselője leend Turinban. E választás aztán csakugyan jelentene valamit, jelentené pedig körülbelül ugyanazt, mintha a — bakot kertészszé teszik. Belgrád, jan. 28. ^(Száműzések. Lemondások. A szkupstinai tit­kár 1 etétele, s nj titkárválasztás. Vucsics lemon­dása. Milos útja. A szkupstina-törvény.) A szknpstina tegnapi s tegnapelötti ülései igen viharosak voltak. Szó volt azon négy hivatalnokról, kiket a szkupstina száműzött, s a metropolitáról, kit elitélni s letenni akart. Ez utóbbi azonban a szkupstina akaratát megelőzte, beadván lemondását s magának nyugdijt kérvén. Az illető hivatalnokok, miután bűneik a legszenvedélyesh kíméletlenséggel fölso­roltattak, 8zerbiábóli száműzetésre Ítéltettek; a szknpstina azonban meg­hagyta, hogy az e határozatot tudató levél a tanácshoz mérsékleti han­gon fogalmaztassák,s hogy a metropolita, minthogy méltóságáról lemon­dott, semmi sértő epitetummal ne illettessék. E levelek a tanácsnak elküldettek, de a tanács a szkupstina határozatát nem akarta elfogad­ni, mert Szerbia törvényszerint a hivatalnok csak birói elitélés utján veszítheti el hivatalát. A szkupstina határozata a fejedelmi helyettes­nek küldetvén el, az a mint értesültem, az illetőket fölfüggeszté hiva­taluktól, de megengedte itt maradniok, sőt, ha tudósításaim nem csalnak, fizetéseiket is meghagyta. A tegnapi szknpstinában szóba jöttek azon levelek, melyek a szkupstina részéről a tanácshoz intéz­teitek, de melyek alakját a szkupstina titkára Jankovics Milo­ván önkénytesen megváltoztatta. Ezen körülményre tegnap Pro- tics Simon , a szendrői kerületi törvényszék elnöke, s a szkup­stina egyik jelesebb tagja figyelmezteté a szkupstinát , s ez éles szavakban fejezte ki elégtiletlenségét titoknoka ez eljárásá­val, s azonnal más titkár választásához fogott. Szavazat alá jöttek : Risztics, belügyminisztériumi osztályfőnök; Jaksics, lyceumi tanár, s Sztamenkovics, kerületi törvényszéki elnök s szkupstinai tag (a két első nem tagja a szkupstinának). Ez utélsó legtöbb szavazatot nyert; de az állomást nem akarta elfogadni: igy a dolog a mai ülésre maradt. Az emberek nagyon fölingerültek Kapetan Miso, szkupstinai elnök erőtlen magatartása miatt, s könnyen megeshetik, hogy Kape­tan Miso holnap utólszor fog a mostani szkupstinában elnökösködni, mert kénytelen lesz lemondani. Ma reggel Vucsics, a tanács elnöke, ki mintegy 20 év előtt fő- eszközlöje volt Milos Szerbiából eltávolíttatásának, s ki 1842-ben Mi­hály herczeget Szerbiából kimenni kényszerité, beadta lemondását a

Next

/
Thumbnails
Contents