Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)

1859-02-01 / 25. szám

1859. — 25. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 Kedd, február 1. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 Igtatványok. Egy h­atodkasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezájjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske-fr. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE.­­ (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy nemes Blum­­f­e­l­d Ferencz ministeri tanácsos a kereskedelem, ipar és közmunkák ministeriumában a neki adott ottomán Medzsidié-rend 3-ik oszt. jelét elfogadhassa és viselhesse. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy lovag Pr­e­n­­k­e­r György miniszeri tanácsos és a cs. k. dohánygyárak és beváltó­hivatalok központi igazgatója, a pármai hgi sz. Lajos-rend középke­resztjét és Prechtler Ottó segédhivatal-igazgató a cs. k. pénzügy­­ministeriumban, a szász­ági Ernő-rend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 9-ki legfelsőbb kabineti irata által Karolina Augusta Császárné Ő Felsége magántitkárát, D­az­in Rudolf udvari fogalmazót, cs. k. udvari titkár czime és rang­jával legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 4-ki legfelsőbb kézirata ál­tal B­a­k­e­s­c­h József triesti országos főtörvényszéki elnököt, valósá­gos titkos tanácsos méltóságával dijelengedés mellett legkegyelme­sebben fölruházni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 1-ji legfelsőbb határozata által nemes Z­a­m­b­e 11­­ Pétert, a bresciai államgymnasiumni ideigle­nes vezetésével megbízott világi áldozárt, ezen gymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1858. december 17-dikén kelt rendelete. (Folytatás. Lásd B. H. 23 dik sz.) 8. §. A fölmondás annak, a kinek fölmondatik, s ha ő távol van vagy föl nem található, kirendelt meghatalmazottjának, vagy ha ilyes kirendelve nem volna, annak kézbesítendő, a­ki az ő nevében a bérleti tárgyra fölfigyel. Ha a fölmondás ezen személyek közöl egynek sem kézbesíthető saját kezébe, úgy a törvényszolga a fölmondást a netalán jelenlevő házbe­liek vagy két tanú előtt a lak belsejében, vagy ha ez zárva volna, kívül­ről a bejárásnál tüstént szögezze ki, a távollét oka és tartama iránt tuda­kozódjék, s arról a bíróságnak írásbeli jelentést tegyen. A fölmondás kiszögezésének ugyanazon foganatja van, mint a kézbe­sítésnek ; azonban távollévők számára tüstént gondnokot kell rendelni, kivel a fölmondás másolata közlendő, s a kézbesítésnek kiszögezés általi megtörténte tudatandó. A fölmondás elleni kifogások előadására szabott határidő ez eset­ben azon naptól számittatik, melyen a gondnok kirendeléséről értesittetett. 9. §. A biróságkivüli fölmondás csak akkor bír bírósági fölmondás ha­tályával, ha arról jegyzői tanúsítvány, azon fél által, kinek fölmondatik, aláírt hivatalos jegyzőkönyv, vagy legalább valamely általa kiadott írás­beli bizonyolvány a perrendtartás által a magán­okiratokra nézve kiszabott bizonyerejű alakban mutattatik föl, melyben mindkét fél vezeték- és mel­léknevének, a bérleti szerződés tárgyának, azon időpontnak, melyben az ki fog telni, s a fölmondás megtörténte idejének pontosan előadva kell foglaltatnia. 10. §. Az ily biróságkivüli fölmondás ellen is köteles az, ki ellen a felmondás intéztetett, azon nap után, melyen a fentebbi szakaszban említett okirat szerint megtörtént, nyolcz nap alatt, ellennyilatkozatát, a 6. §-ban kijelölt következmények elkerülése mellett, a bíróságnál írásban benyújtani vagy szóval jegyzőkönybe adni. A bíróságkívüli fölmondások végrehajtását tárgyazó határozatok a 20. §-ban foglalják. 11. §• Oly szerződéseknél, melyek megelőző fölmondás nélkül vala­mely meghatározott idő eltelte után elenyésznek, ha attól lehet tartani, hogy a bérleti tárgy kellő időben nem fog visszabocsáttatni vagy vissza­vétetni, úgy a bérbeadó, mint a bérbevevő is oly bírói intézkedésért folya­modhatok, mely által az ellenfél előlegesen arra utasíttatik. Az ily kérvény folytán, melyet azonban csak a bérleti idő elteltét megelőző hat hónap alatt szabad elfogadni, a 8. §. szabályainak megtar­tása mellett az ellenfélnek meghagyandó, miszerint az esetek különféle­­ségéhez képest a bérleti tárgyat a meghatározott időben végrehajtás elke­rülése mellett bocsássa vissza vagy vegye vissza, vagy pedig ha magát erre kötelesnek nem tartaná, kifogásait nyolcz nap alatt a bíróságnál írás­ban nyújtsa be, vagy szóval adja elő, különben ezen határidő eltelte után semmiféle kifogásnak sem fogván többé hely adatai, hanem a bérleti tárgy visszabocsátása vagy visszavétele iránti meghagyás hatályba fogván lépni. Ezen határidő elmulasztása miatt az előbbi állapotba a visszahelye­zés meg nem engedhető. 12. §: A bérleti szerződésekből keletkező minden perlekedések a szó­beli eljárást tárgyazó szabályok szerint,de a jelen rendeletben foglalt különös határozatok megtartása mellett, tárgyalandók, még­pedig különbséget nem tévén, várjon a per tárgyát a szerződés fönnállása vagy csak abból folyó jogok képezik-e, s az igény minőségére és a követelés összegére való tekintet nélkül. A 6 vagy 11. §. szerint kelt meghagyás folytán előadott kifogások keresvényül tekintendők. 13. §• Minden beadványok kívülről ezen megjeleléssel, „bérleti ügyben“ látandók el s a biróság által lehető gyorsasággal eldöntendők és kézbesítendők. 14. §. Ha valamely bérleti tárgy a szerződés ellenére vagy oly módon használtatik, mely azt félreismerhetlenül romlásnak vagy érték­­csökkenésnek teszi ki, vagy azt kipótolhatlan kárral fenyegeti, a tárgya­lás alatt a veszélyezett fél kérelmére vagy pedig a körülményekhez képest biztosítás mellett a bérleti tárgy zár alá vétele rendeltethetik , avagy az azon félre bizathatik, mely ellenfelének biztosítást nyújt. Ha csupán a bérleti tárgy fenntartására vagy haszonbérleteknél a rendes gazdászat folytatására c­élzó egyes intézkedések megtétele, avagy csupán egyes ártalmas cselekvények eltiltása forog kérdésben, az ilyen intézkedések megtétele elrendeltethetik, vagy az ilyen cselelekvényekkeli fölhagyás bírsággal vagy fogsággali fenyegetés mellett, vagy a körülmé­nyekhez képest,az annak következményeiérti biztosság nyújtása megha­­gyathatik. Ha ideiglenes intézkedések rendszerint csak a másik fél meghallga­tása mellett bocsáttathatnak ki; ha azonban a késedelem sürgős veszé­lyessége bebizonyíttatik, a bíróság az intézkedést az ellenfél meghallga­tása nélkül is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedések foganatosítása folyamodások által nem gátoltatik. 15. §: A tárgyalásoknál, akár a bírósági fölmondás elleni kifogások fölött, akár pedig oly keresvények fölött tartassanak is azok, melyekkel a bérleti szerződésnek a bérleti idő elteltétől különböző más okokbóli meg­szüntetése vagy elnyerése vagy pedig a bérbeadó ellen valamely bérleti dolognak átadása kéretik, — a 13. és 14. §§. szabályai, s azonkívül a szóbeli eljárást tárgyazó rendeletektől a következő eltérések veendők zsi­nórmértékül : a) Ha a bérleti szerződés megszüntetése a bér kellő időbeni lefizeté­sének elmulasztása miatt kéretik (által. polg. törvénykönyv 1118. §), a beszámítási kifogásnak csak annyiban van helye, a­mennyiben a kifogásul fölhozott ellenkövetelés igazolása végett tanuk vagy szakértők általi bizo­nyítás nem szükséges ; b) oly tanuk, kiknek kihallgatása nyolcz nap alatt meg nem történ­hetik, az ellenfél kifogása folytán figyelembe nem veendők; c) az eskü általi bizonyításra az ítélet jogerejűvé válta után, vagy ha utolsó bíróságilag hozatott, annak kézbesítése után három nap alatt je­­lenkezni kell; d) a felebbezés és felülvizsgálat bejelentését, melylyel a panaszok lehető rövidségben összekapcsolandók, s az első vagy másod­bírósági vég­zések elleni folyamodásokat, az ítélet vagy végzés kézbesítése utáni há­rom nap alatt írásban kell benyújtani vagy szóval előterjeszteni; e) a 6. és 11. §§. szerint kibocsátott meghagyások ellen folyamo­dásnak nincs helye; f) a tárgyalásról­ kimaradás igazolása végetti kérvény azon naptól fogva, melyen a tárgyalásom megjelenést gátló akadály megszűnt, három nap alatt, az eltelt zárhatáridő miatt előbbi állapotba leendő visszahely­­zésérti kérvény pedig, a zárhatáridő elmúlta után három nap alatt adandó be. (Folytattatik.) A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok személyes ügyeire fönnálló cs. k. országos bizottmány H­a­c­k­­­e­r Lajos helytartósági járulnokot szolgabi­rói hivatali ideiglenes tollnokká kinevezte. A kassai helytartósági osztály elnöke S­i­m­c­s­ó Kálmán szolgabiróhiva­­tali írnokot HI-ik osztályú megyei írnokká nevezte ki. A kassai helytartósági osztály elnöke egy a gömörmegyei főnökségnél megürült irnoki állomásra Nowotny József díjnokot nevezte ki. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Schlapal Manó adószámviteli segédet számviteli segéddé a számviteli irodánál ideiglenes ki­nevezte.­­ (Politikai szemle.) Midőn e sorok az olvasó elé jutnak, első napja fölvirradt azon hónak, melyből annyi fontos eseményt vár a világ, nevezetesen február 3-án az angol parlament megnyittatását és négy nappal később ugyanezen — bocsánatot kérünk — csak hasonló ünnepélyt Párisban. Ha e tekintetben sejdítésnek helye lehet, azt mondanók, miszerint nem hiszszük, hogy akár az angol, akár a fran­­czia trónbeszéd a várakozásoknak meg fog felelni, azon egyszerű ok­ból, mivel az angol kormány magatartása a parlamentétől függ, mely a megnyittatás napján még nem ismeretes, s mivel a franczia császár sem fog határozottabban kilépni, míg nem tudja, hányadán van Nagy­­britanniával, a miről négy napi parlamenti működés után még nem lehetene ítélni. Azt mondják, miszerint Napóleon császár, ki nagyon szereti, ha trónbeszédeiben valami „eredményt“ hirdethet, a Duna gőz­­hajózási ügy befejeztetéséről szóland; meglehet! A dolog lényegét tekintve, igaza is lenne, mert miként több ízben mondtuk, az e tárgy körüli nehézség már csak a formát illeti. Austria a lényegre nézve számba vette a hatalmasságok kivonatait, s így már csak a körül forog a vita, várjon akarja-e a párisi conferentiát forum supremum gyanánt elismerni, s a történtekre nézve ott formaszerű jelentést tenni ? Valószínűség szerint az egész ügy közönséges diplomatiai után fog tisztába hozatni s aztán legjobb esetben — pro forma — tudomásul vétel végett a conferentiával közöltetni. A mi pedig uj congressusról mondatik, mely nevezetesen Olasz­ország ügyeivel is foglalkoznék, ennek józan politikusok semmi hitelt nem adnak, és véleményünk szerint nem is adhatnak; szintoly kevés súlyt tulajdonítunk azon hirnek, miszerint ugyanezen ügyben Lipót belga király és Victoria királynő közbenjáróul föl akarna lépni. Ha én azt mondom : e kabát az enyém, a másik meg azt mondja : ezt a kabátot ide kell adnod — itt csak engedésnek lehet helye, de nem alkudozásnak; vagy nekem le kell mondanom tulajdonomról, vagy a másiknak azon követelésről, hogy e tulajdonomtól elváljak. Hogy Austriának nincs szándékában engedni, azt kiki tudja, Francziaország pedig­­ egyre folytatja hadikészleleteit. Déli Francziaországból ér­kező hírek mindinkább kétségtelenné teszik, hogy ama vidékeken, nevezetesen a Val-departementban nagyszerű csapat-központosulás terveztetik. Toulon tengerügyi hatóságai a szokottnál sokkal nagyobb készleteket halmoznak föl; a szállitóhajók mind fölszereltetnek s egy apró provencei városnak tudtára adatott,, miszerint tízezer ember szál­lásolásáról kell gondoskodnia. Keringett ugyan egy két békésebb színezetű hir is, melynek csak az a hibája, hogy­­ nem igaz, így nem igaz, hogy Cavour lelép, mert piemonti levelek szerint a gróf még teljes mértékben búrja­ "királya bizalmát, — továbbá nem igaz, hogy Hübner báró a „hivatalos quad­­rille“ben a császárnővel tánczolt volna, először mert — a császár az az­napi vadászattól fáradt lévén — e hó 25-én nem is volt „hivatalos quadrille“, másodszor pedig Hübner báró az austriai udvar családi gyásza miatt a táncz előtt odahagyta a termet, miután a császár néhány nyájas szót váltott vele. Végre pedig a szardiniai király szavai, miket a kamarai küldöttséghez intézett, nem voltak oly egészen jelentőség nélküliek ; igaz ugyan, hogy ő felsége azt mondta : „az év jól kezdő­dött s remélem még jobban fog végződni,“ de hozzá is tette : „a­mit a kamara hazafiassága a netalán keletkezendő nehézségek közepett re­mélnem enged.“ Azonkívül ernyedetlenül folynak Piemontban is a hadikészü­letek és nemcsak több tábornok neveztetett ki, a ki háború esetén a különféle parancsnokságot vállalandja magára, hanem három uj lovassági ezred is alakíttatik s az ismeretes „bersaglieri“ nevű lövész­testek hadlábra állíttatnak. A franczia diplomatiában is fontos változásokat várnak, miu­tán nincsenek összefüggés nélkül a nagy napi kérdéssel. Pelissier tanagy alkalmasint a párisi hadsereg élére fog állíttatni, és London­ban Persigny által pótoltatni. Ezt békejelnek mondják, mintha szegény Pelissier bárkit is legtávolabbról megbántott volna, s mintha még bé­késebb követet lehetne képzelni ezen harczainál; hanem azért mégis van valami a föntebbi állításban, csakhogy a béke fönntartatása helyett a nyugati alliance megszilárdításáról kellene szólni, mely Per­signy által kétségen kivü­l hathatósan előmozdíttatnék. De mi ezél felé hajtana aztán a szövetkezett nyugat ? az még kérdés. Igénytelen véleményünk szerint ama diplomata-változás nem valószínűtlen, de csak egy föltétel alatt nem. E föltétel az , ha Palmerston ismét kor­mányra jutna. A torykkal Persigny nem igen tudna boldogulni; elő­­ször,mert ezekkel a múlt év elején már egyszer összeveszett, s az ilyen régi perpatvar mindig valami érmös telepet szokott hátrahagyni; má­sodszor, mert a toryk nincsenek oly benső barátsággal Napoleon csá­szár irányában, mint Palmerston, Clarendon s ezeknek hívei; har­madszor, mert a toryk tekintettel szoktak lenni Austria kivonataira is, a mi Persigny grófnak nem igen lesz ínyére. Olvasni kell a „Morning Post“ot, mely a Persigny-Palmerston féle coteria közlönye, s kiki azt fogja mondani, hogy igazunk van. Persigny mint franczia követ Lon­donban tehát kezesség lehet a nyugati szövetség, de nem az európai béke fönntartása mellett! Végre még meg kell említenünk, hogy a „Moniteur“ megjegy­zés nélkül veszi át a „Gazetta piemontese“ azon czikkét, melyben Niel tábornok, mint a franczia császár meghatalmazottja és rendkí­vüli küldöttje mutattatik be a közönségnek. A tisztelt osztálytábornok e hivatalos tulajdonságáról még nem vola tudomásunk s úgy emléke­zünk, a „Moniteur“ sem ten erről említést, midőn a tábornok urnák indulását tudatá. Azt következtetik innen, miszerint Niel tábornok legalább bizonyos időre a franczia udvarnak állandó képviselője leend Turinban. E választás aztán csakugyan jelentene valamit, jelentené pedig körülbelül ugyanazt, mintha a­­­bakot kertészszé teszik. Belgrád, jan. 28. )(Száműzések. Lemondások. A szkupstinai tit­kár l­etétele, s új titkárválasztás. Vucsics lemon­dása. Milos útja. A szkupstina-törvény.) A szkupstina tegnapi s tegnapelőtti ülései igen viharosak voltak. Szó volt azon négy hivatalnokról, kiket a szkupstina száműzött, s a metropolitáról, kit elitélni s letenni akart. Ez utóbbi azonban a szkupstina akaratát megelőzte, beadván lemondását s magának nyugdijt kérvén. Az illető hivatalnokok, miután bűneik a legszenvedélyesb kíméletlenséggel fölso­roltattak, Szerbiábeli száműzetésre ítéltettek; a szkupstina azonban meg­hagyta, hogy az e határozatot tudató levél a tanácshoz mérsékleti han­gon fogalmaztassák,s hogy a metropolita, minthogy méltóságáról lemon­dott, semmi sértő epitetummal ne illettessék. E levelek a tanácsnak elküldettek, de a tanács a szkupstina határozatát nem akarta elfogad­ni, mert Szerbia törvény szerint a hivatalnok csak birói elítélés útján veszítheti el hivatalát. A szkupstina határozata a fejedelmi helyettes­nek küldetvén el, az a­mint értesültem, az illetőket fölfüggesztő hiva­taluktól, de megengedte itt maradniok, sőt, ha tudósításaim nem csalnak, fizetéseiket is meghagyta. A tegnapi szkupstinában szóba jöttek azon levelek, melyek a szkupstina részéről a tanácshoz intéz­tettek, de melyek alakját a szkupstina titkára Jankovics Milo­ván önkénytesen megváltoztatta. Ezen körülményre tegnap Pro­­tics Simon , a szendrői kerületi törvényszék elnöke, s a szkup­stina egyik jelesebb tagja figyelmezteté a szkupstinát , s ez éles szavakban fejezte ki elégü­letlenségét titoknoka ez eljárásá­val, s azonnal más titkár választásához fogott. Szavazat alá jöttek : Risztics, belügyminisztériumi osztályfőnök; Jaksics, lyceumi tanár, s Sztamenkovics, kerületi törvényszéki elnök s szkupstinai tag (a két első nem tagja a szkupstinának). Ez utolsó legtöbb szavazatot nyert, de az állomást nem akarta elfogadni, így a dolog a mai ülésre maradt. Az emberek nagyon fölingerültek Kapetan Miso, szkupstinai elnök erőtlen magatartása miatt, s könnyen megeshetik, hogy Kape­tan Miso holnap utólszor fog a mostani szkupstinában elnökösködni, mert kénytelen lesz lemondani. Ma reggel Vucsics, a tanács elnöke, ki mintegy 20 év előtt fő­­eszközlője volt Milos Szerbiából eltávolíttatásának, s ki 1842-ben Mi­hály herczeget Szerbiából kimenni kényszerité, beadta lemondását a NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, január 31.

Next