Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)
1859-02-01 / 25. szám
1859. — 25. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 Kedd, február 1. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 160 Igtatványok. Egy hatodkasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezájjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereske-fr. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel egyfitt. fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy nemes Blumfeld Ferencz ministeri tanácsos a kereskedelem, ipar és közmunkák ministeriumában a neki adott ottomán Medzsidié-rend 3-ik oszt. jelét elfogadhassa és viselhesse. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy lovag Prenker György miniszeri tanácsos és a cs. k. dohánygyárak és beváltóhivatalok központi igazgatója, a pármai hgi sz. Lajos-rend középkeresztjét és Prechtler Ottó segédhivatal-igazgató a cs. k. pénzügyministeriumban, a szászági Ernő-rend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 9-ki legfelsőbb kabineti irata által Karolina Augusta Császárné Ő Felsége magántitkárát, Dazin Rudolf udvari fogalmazót, cs. k. udvari titkár czime és rangjával legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 4-ki legfelsőbb kézirata által Bakesch József triesti országos főtörvényszéki elnököt, valóságos titkos tanácsos méltóságával dijelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jan. 1-ji legfelsőbb határozata által nemes Zambe 11 Pétert, a bresciai államgymnasiumni ideiglenes vezetésével megbízott világi áldozárt, ezen gymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1858. december 17-dikén kelt rendelete. (Folytatás. Lásd B. H. 23 dik sz.) 8. §. A fölmondás annak, a kinek fölmondatik, s ha ő távol van vagy föl nem található, kirendelt meghatalmazottjának, vagy ha ilyes kirendelve nem volna, annak kézbesítendő, aki az ő nevében a bérleti tárgyra fölfigyel. Ha a fölmondás ezen személyek közöl egynek sem kézbesíthető saját kezébe, úgy a törvényszolga a fölmondást a netalán jelenlevő házbeliek vagy két tanú előtt a lak belsejében, vagy ha ez zárva volna, kívülről a bejárásnál tüstént szögezze ki, a távollét oka és tartama iránt tudakozódjék, s arról a bíróságnak írásbeli jelentést tegyen. A fölmondás kiszögezésének ugyanazon foganatja van, mint a kézbesítésnek ; azonban távollévők számára tüstént gondnokot kell rendelni, kivel a fölmondás másolata közlendő, s a kézbesítésnek kiszögezés általi megtörténte tudatandó. A fölmondás elleni kifogások előadására szabott határidő ez esetben azon naptól számittatik, melyen a gondnok kirendeléséről értesittetett. 9. §. A biróságkivüli fölmondás csak akkor bír bírósági fölmondás hatályával, ha arról jegyzői tanúsítvány, azon fél által, kinek fölmondatik, aláírt hivatalos jegyzőkönyv, vagy legalább valamely általa kiadott írásbeli bizonyolvány a perrendtartás által a magánokiratokra nézve kiszabott bizonyerejű alakban mutattatik föl, melyben mindkét fél vezeték- és melléknevének, a bérleti szerződés tárgyának, azon időpontnak, melyben az ki fog telni, s a fölmondás megtörténte idejének pontosan előadva kell foglaltatnia. 10. §. Az ily biróságkivüli fölmondás ellen is köteles az, ki ellen a felmondás intéztetett, azon nap után, melyen a fentebbi szakaszban említett okirat szerint megtörtént, nyolcz nap alatt, ellennyilatkozatát, a 6. §-ban kijelölt következmények elkerülése mellett, a bíróságnál írásban benyújtani vagy szóval jegyzőkönybe adni. A bíróságkívüli fölmondások végrehajtását tárgyazó határozatok a 20. §-ban foglalják. 11. §• Oly szerződéseknél, melyek megelőző fölmondás nélkül valamely meghatározott idő eltelte után elenyésznek, ha attól lehet tartani, hogy a bérleti tárgy kellő időben nem fog visszabocsáttatni vagy visszavétetni, úgy a bérbeadó, mint a bérbevevő is oly bírói intézkedésért folyamodhatok, mely által az ellenfél előlegesen arra utasíttatik. Az ily kérvény folytán, melyet azonban csak a bérleti idő elteltét megelőző hat hónap alatt szabad elfogadni, a 8. §. szabályainak megtartása mellett az ellenfélnek meghagyandó, miszerint az esetek különféleségéhez képest a bérleti tárgyat a meghatározott időben végrehajtás elkerülése mellett bocsássa vissza vagy vegye vissza, vagy pedig ha magát erre kötelesnek nem tartaná, kifogásait nyolcz nap alatt a bíróságnál írásban nyújtsa be, vagy szóval adja elő, különben ezen határidő eltelte után semmiféle kifogásnak sem fogván többé hely adatai, hanem a bérleti tárgy visszabocsátása vagy visszavétele iránti meghagyás hatályba fogván lépni. Ezen határidő elmulasztása miatt az előbbi állapotba a visszahelyezés meg nem engedhető. 12. §: A bérleti szerződésekből keletkező minden perlekedések a szóbeli eljárást tárgyazó szabályok szerint,de a jelen rendeletben foglalt különös határozatok megtartása mellett, tárgyalandók, mégpedig különbséget nem tévén, várjon a per tárgyát a szerződés fönnállása vagy csak abból folyó jogok képezik-e, s az igény minőségére és a követelés összegére való tekintet nélkül. A 6 vagy 11. §. szerint kelt meghagyás folytán előadott kifogások keresvényül tekintendők. 13. §• Minden beadványok kívülről ezen megjeleléssel, „bérleti ügyben“ látandók el s a biróság által lehető gyorsasággal eldöntendők és kézbesítendők. 14. §. Ha valamely bérleti tárgy a szerződés ellenére vagy oly módon használtatik, mely azt félreismerhetlenül romlásnak vagy értékcsökkenésnek teszi ki, vagy azt kipótolhatlan kárral fenyegeti, a tárgyalás alatt a veszélyezett fél kérelmére vagy pedig a körülményekhez képest biztosítás mellett a bérleti tárgy zár alá vétele rendeltethetik , avagy az azon félre bizathatik, mely ellenfelének biztosítást nyújt. Ha csupán a bérleti tárgy fenntartására vagy haszonbérleteknél a rendes gazdászat folytatására célzó egyes intézkedések megtétele, avagy csupán egyes ártalmas cselekvények eltiltása forog kérdésben, az ilyen intézkedések megtétele elrendeltethetik, vagy az ilyen cselelekvényekkeli fölhagyás bírsággal vagy fogsággali fenyegetés mellett, vagy a körülményekhez képest,az annak következményeiérti biztosság nyújtása meghagyathatik. Ha ideiglenes intézkedések rendszerint csak a másik fél meghallgatása mellett bocsáttathatnak ki; ha azonban a késedelem sürgős veszélyessége bebizonyíttatik, a bíróság az intézkedést az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. Az ideiglenes intézkedések foganatosítása folyamodások által nem gátoltatik. 15. §: A tárgyalásoknál, akár a bírósági fölmondás elleni kifogások fölött, akár pedig oly keresvények fölött tartassanak is azok, melyekkel a bérleti szerződésnek a bérleti idő elteltétől különböző más okokbóli megszüntetése vagy elnyerése vagy pedig a bérbeadó ellen valamely bérleti dolognak átadása kéretik, — a 13. és 14. §§. szabályai, s azonkívül a szóbeli eljárást tárgyazó rendeletektől a következő eltérések veendők zsinórmértékül : a) Ha a bérleti szerződés megszüntetése a bér kellő időbeni lefizetésének elmulasztása miatt kéretik (által. polg. törvénykönyv 1118. §), a beszámítási kifogásnak csak annyiban van helye, amennyiben a kifogásul fölhozott ellenkövetelés igazolása végett tanuk vagy szakértők általi bizonyítás nem szükséges ; b) oly tanuk, kiknek kihallgatása nyolcz nap alatt meg nem történhetik, az ellenfél kifogása folytán figyelembe nem veendők; c) az eskü általi bizonyításra az ítélet jogerejűvé válta után, vagy ha utolsó bíróságilag hozatott, annak kézbesítése után három nap alatt jelenkezni kell; d) a felebbezés és felülvizsgálat bejelentését, melylyel a panaszok lehető rövidségben összekapcsolandók, s az első vagy másodbírósági végzések elleni folyamodásokat, az ítélet vagy végzés kézbesítése utáni három nap alatt írásban kell benyújtani vagy szóval előterjeszteni; e) a 6. és 11. §§. szerint kibocsátott meghagyások ellen folyamodásnak nincs helye; f) a tárgyalásról kimaradás igazolása végetti kérvény azon naptól fogva, melyen a tárgyalásom megjelenést gátló akadály megszűnt, három nap alatt, az eltelt zárhatáridő miatt előbbi állapotba leendő visszahelyzésérti kérvény pedig, a zárhatáridő elmúlta után három nap alatt adandó be. (Folytattatik.) A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok személyes ügyeire fönnálló cs. k. országos bizottmány Hacker Lajos helytartósági járulnokot szolgabirói hivatali ideiglenes tollnokká kinevezte. A kassai helytartósági osztály elnöke Simcsó Kálmán szolgabiróhivatali írnokot HI-ik osztályú megyei írnokká nevezte ki. A kassai helytartósági osztály elnöke egy a gömörmegyei főnökségnél megürült irnoki állomásra Nowotny József díjnokot nevezte ki. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Schlapal Manó adószámviteli segédet számviteli segéddé a számviteli irodánál ideiglenes kinevezte. (Politikai szemle.) Midőn e sorok az olvasó elé jutnak, első napja fölvirradt azon hónak, melyből annyi fontos eseményt vár a világ, nevezetesen február 3-án az angol parlament megnyittatását és négy nappal később ugyanezen — bocsánatot kérünk — csak hasonló ünnepélyt Párisban. Ha e tekintetben sejdítésnek helye lehet, azt mondanók, miszerint nem hiszszük, hogy akár az angol, akár a franczia trónbeszéd a várakozásoknak meg fog felelni, azon egyszerű okból, mivel az angol kormány magatartása a parlamentétől függ, mely a megnyittatás napján még nem ismeretes, s mivel a franczia császár sem fog határozottabban kilépni, míg nem tudja, hányadán van Nagybritanniával, a miről négy napi parlamenti működés után még nem lehetene ítélni. Azt mondják, miszerint Napóleon császár, ki nagyon szereti, ha trónbeszédeiben valami „eredményt“ hirdethet, a Duna gőzhajózási ügy befejeztetéséről szóland; meglehet! A dolog lényegét tekintve, igaza is lenne, mert miként több ízben mondtuk, az e tárgy körüli nehézség már csak a formát illeti. Austria a lényegre nézve számba vette a hatalmasságok kivonatait, s így már csak a körül forog a vita, várjon akarja-e a párisi conferentiát forum supremum gyanánt elismerni, s a történtekre nézve ott formaszerű jelentést tenni ? Valószínűség szerint az egész ügy közönséges diplomatiai után fog tisztába hozatni s aztán legjobb esetben — pro forma — tudomásul vétel végett a conferentiával közöltetni. A mi pedig uj congressusról mondatik, mely nevezetesen Olaszország ügyeivel is foglalkoznék, ennek józan politikusok semmi hitelt nem adnak, és véleményünk szerint nem is adhatnak; szintoly kevés súlyt tulajdonítunk azon hirnek, miszerint ugyanezen ügyben Lipót belga király és Victoria királynő közbenjáróul föl akarna lépni. Ha én azt mondom : e kabát az enyém, a másik meg azt mondja : ezt a kabátot ide kell adnod — itt csak engedésnek lehet helye, de nem alkudozásnak; vagy nekem le kell mondanom tulajdonomról, vagy a másiknak azon követelésről, hogy e tulajdonomtól elváljak. Hogy Austriának nincs szándékában engedni, azt kiki tudja, Francziaország pedig egyre folytatja hadikészleleteit. Déli Francziaországból érkező hírek mindinkább kétségtelenné teszik, hogy ama vidékeken, nevezetesen a Val-departementban nagyszerű csapat-központosulás terveztetik. Toulon tengerügyi hatóságai a szokottnál sokkal nagyobb készleteket halmoznak föl; a szállitóhajók mind fölszereltetnek s egy apró provencei városnak tudtára adatott,, miszerint tízezer ember szállásolásáról kell gondoskodnia. Keringett ugyan egy két békésebb színezetű hir is, melynek csak az a hibája, hogy nem igaz, így nem igaz, hogy Cavour lelép, mert piemonti levelek szerint a gróf még teljes mértékben búrja "királya bizalmát, — továbbá nem igaz, hogy Hübner báró a „hivatalos quadrille“ben a császárnővel tánczolt volna, először mert — a császár az aznapi vadászattól fáradt lévén — e hó 25-én nem is volt „hivatalos quadrille“, másodszor pedig Hübner báró az austriai udvar családi gyásza miatt a táncz előtt odahagyta a termet, miután a császár néhány nyájas szót váltott vele. Végre pedig a szardiniai király szavai, miket a kamarai küldöttséghez intézett, nem voltak oly egészen jelentőség nélküliek ; igaz ugyan, hogy ő felsége azt mondta : „az év jól kezdődött s remélem még jobban fog végződni,“ de hozzá is tette : „amit a kamara hazafiassága a netalán keletkezendő nehézségek közepett remélnem enged.“ Azonkívül ernyedetlenül folynak Piemontban is a hadikészületek és nemcsak több tábornok neveztetett ki, a ki háború esetén a különféle parancsnokságot vállalandja magára, hanem három uj lovassági ezred is alakíttatik s az ismeretes „bersaglieri“ nevű lövésztestek hadlábra állíttatnak. A franczia diplomatiában is fontos változásokat várnak, miután nincsenek összefüggés nélkül a nagy napi kérdéssel. Pelissier tanagy alkalmasint a párisi hadsereg élére fog állíttatni, és Londonban Persigny által pótoltatni. Ezt békejelnek mondják, mintha szegény Pelissier bárkit is legtávolabbról megbántott volna, s mintha még békésebb követet lehetne képzelni ezen harczainál; hanem azért mégis van valami a föntebbi állításban, csakhogy a béke fönntartatása helyett a nyugati alliance megszilárdításáról kellene szólni, mely Persigny által kétségen kivül hathatósan előmozdíttatnék. De mi ezél felé hajtana aztán a szövetkezett nyugat ? az még kérdés. Igénytelen véleményünk szerint ama diplomata-változás nem valószínűtlen, de csak egy föltétel alatt nem. E föltétel az , ha Palmerston ismét kormányra jutna. A torykkal Persigny nem igen tudna boldogulni; először,mert ezekkel a múlt év elején már egyszer összeveszett, s az ilyen régi perpatvar mindig valami érmös telepet szokott hátrahagyni; másodszor, mert a toryk nincsenek oly benső barátsággal Napoleon császár irányában, mint Palmerston, Clarendon s ezeknek hívei; harmadszor, mert a toryk tekintettel szoktak lenni Austria kivonataira is, a mi Persigny grófnak nem igen lesz ínyére. Olvasni kell a „Morning Post“ot, mely a Persigny-Palmerston féle coteria közlönye, s kiki azt fogja mondani, hogy igazunk van. Persigny mint franczia követ Londonban tehát kezesség lehet a nyugati szövetség, de nem az európai béke fönntartása mellett! Végre még meg kell említenünk, hogy a „Moniteur“ megjegyzés nélkül veszi át a „Gazetta piemontese“ azon czikkét, melyben Niel tábornok, mint a franczia császár meghatalmazottja és rendkívüli küldöttje mutattatik be a közönségnek. A tisztelt osztálytábornok e hivatalos tulajdonságáról még nem vola tudomásunk s úgy emlékezünk, a „Moniteur“ sem ten erről említést, midőn a tábornok urnák indulását tudatá. Azt következtetik innen, miszerint Niel tábornok legalább bizonyos időre a franczia udvarnak állandó képviselője leend Turinban. E választás aztán csakugyan jelentene valamit, jelentené pedig körülbelül ugyanazt, mintha abakot kertészszé teszik. Belgrád, jan. 28. )(Száműzések. Lemondások. A szkupstinai titkár letétele, s új titkárválasztás. Vucsics lemondása. Milos útja. A szkupstina-törvény.) A szkupstina tegnapi s tegnapelőtti ülései igen viharosak voltak. Szó volt azon négy hivatalnokról, kiket a szkupstina száműzött, s a metropolitáról, kit elitélni s letenni akart. Ez utóbbi azonban a szkupstina akaratát megelőzte, beadván lemondását s magának nyugdijt kérvén. Az illető hivatalnokok, miután bűneik a legszenvedélyesb kíméletlenséggel fölsoroltattak, Szerbiábeli száműzetésre ítéltettek; a szkupstina azonban meghagyta, hogy az e határozatot tudató levél a tanácshoz mérsékleti hangon fogalmaztassák,s hogy a metropolita, minthogy méltóságáról lemondott, semmi sértő epitetummal ne illettessék. E levelek a tanácsnak elküldettek, de a tanács a szkupstina határozatát nem akarta elfogadni, mert Szerbia törvény szerint a hivatalnok csak birói elítélés útján veszítheti el hivatalát. A szkupstina határozata a fejedelmi helyettesnek küldetvén el, az amint értesültem, az illetőket fölfüggesztő hivataluktól, de megengedte itt maradniok, sőt, ha tudósításaim nem csalnak, fizetéseiket is meghagyta. A tegnapi szkupstinában szóba jöttek azon levelek, melyek a szkupstina részéről a tanácshoz intéztettek, de melyek alakját a szkupstina titkára Jankovics Milován önkénytesen megváltoztatta. Ezen körülményre tegnap Protics Simon , a szendrői kerületi törvényszék elnöke, s a szkupstina egyik jelesebb tagja figyelmezteté a szkupstinát , s ez éles szavakban fejezte ki elégületlenségét titoknoka ez eljárásával, s azonnal más titkár választásához fogott. Szavazat alá jöttek : Risztics, belügyminisztériumi osztályfőnök; Jaksics, lyceumi tanár, s Sztamenkovics, kerületi törvényszéki elnök s szkupstinai tag (a két első nem tagja a szkupstinának). Ez utolsó legtöbb szavazatot nyert, de az állomást nem akarta elfogadni, így a dolog a mai ülésre maradt. Az emberek nagyon fölingerültek Kapetan Miso, szkupstinai elnök erőtlen magatartása miatt, s könnyen megeshetik, hogy Kapetan Miso holnap utólszor fog a mostani szkupstinában elnökösködni, mert kénytelen lesz lemondani. Ma reggel Vucsics, a tanács elnöke, ki mintegy 20 év előtt főeszközlője volt Milos Szerbiából eltávolíttatásának, s ki 1842-ben Mihály herczeget Szerbiából kimenni kényszerité, beadta lemondását a NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, január 31.