Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-01 / 99. szám

1859. — 99. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA-PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. tr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 , ft. kr. Évnegyedre 4 50 Egy Hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. , ft. kr. Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 25 ft. kr. Egész évre 10 — Fel évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. egyes szám éra a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL : egy etem-uteza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7.' szám föld­szint. BDDAP Vasárnap, május 1; Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Baponklntl postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. ki. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , * 14 — Évnegyedre 4 7 Egy hónapra 1 Egész évre Fel évre Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnáL 60 Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczáijával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajCzánával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérsé lés engedtetik. Abe- igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések aki adó-hivatal­ban vétetnek föl. Akülföld számára a hir­detményéket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. Előfizetési meghívás y a hivatalos ' „BUDAPESTI HÍRLAP“ I május—júniusi két havi folyamára, A Hivatalos Értesítővel együtt: Budapesten: (austriai értékben) 8 ft (A házhozhordásért havon­kint 15 krral több.) Vidékre (postai szétküldéssel) 3 ft 75 kr. A Hivatalos Értesítő hőikül: B u d a p ti s t e n: 2 ft. (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Vidékre: (postai szétküldéssel) 2 ft 75 kr. Előfizethetni Budapesten a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában. (Barátok tere 7 sz.), Vidéken minden (cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési pénzek bérmentes beküldése kéretik. A hivatalos lapok kiadó-igazgatósága. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége april 27-n a második hadsereg gróf Gyulay táborszernagy parancsnoksága alatt álló csapataihoz kővetkező had­seregi parancsot intézni méltóztatott: Sikeretlen törekvés után birodalmamnak a békét megtartani a nélkül, hogy annak méltóságát kérdésessé tenném, kényszerítve va­gyok fegyverhez nyúlni. Bizton teszem Anstria igaz jogát a legjobb és legbiztosb ke­zekbe, derék hadseregem kezébe. Annak hűsége és vitézsége, példás fegyelme, az Úgy igazságos­sága, melyért vl, és egy dicső mnlt, kezeskednek Nekem a sikerért. Második hadsereg katonái 1 Tőletek függ a győzelmet Anstria szeplőtlen zászlóihoz csatolni. Menjetek Istennel és Császártok bizal­mával a csatába ! Fereucz József s. k. Ö es. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel W ít t h Adalbert cs. k. nyugdíjazott alezredest az anstriai birodalom nemesi rendjébe „westburgi“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni mél­tóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 27-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával Beyer Károly sWeiszman János tudor ministeri taná­csosokat a belűgyministeriumban kitűnő szolgálataik elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszitni méltóz­tatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 27-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával a pesti országos főtörvényszéknél megürült két tanácsosi állomásra C s a c s k ó Imrét a budai országos törvényszék tanácsosát s K r o m e r Fedort a pesti országos törvényszék tanácsosát véglege­sen extra statum kinevezni, továbbá Jancsó Károlyt, a pesti országos törvényszék tanácsosát s Csorba Sándort az ottani keres­kedelmi törvényszék tanácsosát díjmentesen országos fötörvényszéki tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben főlrnházni méltóz­tatott. ö cs. k. Apostoli Felsége nemes S a n d i Tamást, a lodi-i cs. k. pénzügykerületi igazgatóság segédét cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége B a r i s o n Miklóst a velenczei térkép levéltár rajzolóját koronás arany érdemkereBzttel legkegyelmeseb­ben földiszitni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 10-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával, Burg Antal bécsi udvari, főldmivelési szerszám- s gép- gyárnökot közhasznú s kitűnő ipari tevékenységének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel, s f. évi apr. 9-röl kelt legfelsőbb ha­tározatával Konrad Józsefet Steinbachban, Stiriában községelöljá­rói minőségében tett húsz évi kitűnő szolgálatai elismeréséül ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszitni méltóztatott. Az igazságügy minister Greutter Edvárd államügyészi helyettest a soproni országos törvényszéknél, a főállamügyész helyettesévé, az országos fő- törvéuyszék tanácstitkárának rangjával, s Fsbry Károly törvényszéki segédet, a soproni országos törvényszéknél állati,Ügyészi helyettessé, ideigl. tanácstitkár rangjával kinevezte. Az igazságügyminister Nagy Pál segédhivatali igazgatósági segédet Győrött, s B o d a István figyelőt, a győri megyetörvényszéknél törvényszéki segédekké kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni országos fötörvényszéki területen Kiss Sándor kineveztetett. A magas cs. k. pénzügyminister W ü r f e 1 Gusztáv II. osztályú pénz­ügyi fogalmazót a munkácsi cs. k. kerületi pénzügyigazgatóságnál, III. osztályú ideiglenes pénzügyi kerületi biztossá a debreczeni kerületi pénzügyigazgatóság­hoz kinevezte. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: b. Wernhardt István al­tábornagy s hadosztálynok a X-ik hadtest parancsnokává; gróf Bigot de bt. Quentin Károly .vezérőrnagy s dandárnok a III. hadsereg első vezéfthadsegédévé, s F1 i g e 1 y Ágoston vezérőrnagy a főszállásmesteri törzsnél s a katonai földrajzi intézet igazgatója a IV-ik hadsereg első vezérhadsegédévé j mindketten a hadsegédi karba besoroztatással; altábornagy okká s hadosztálynokokká : a következő vezérőrnagyok s dandárnokok: nemes Berger Józs., b. M i nu t i 11 o Vincze, Schiller Adolf ás Sch w a r z e 1 Antal; altábornagyokká, jelenlegi alkalmaztatásaikban, a következő vezérőma ' gy°k: L ’ Kg) gróf Folliot de Crenneville Lajos a mainzi szövetségi vár pa­rancsnoka ; marquis de Vasquez Vincze a ferrarai vár parancsnoka, s gróf B r a i d a Móricz Albrecht Föherczeg lovassági tábornok ur Ő csá­szári Fenségének főudvarmestere; ~ vezérőrnagyokká s dandárnokokká a következő ezredesek : süssenbergi b. Baselli Edvárd, az 5 sz. „Miklós orosz császár“ vértes-ezred parancsnoka 3 lovag Reichetzer Rudolf, a 36. sz. „gr. Degenfeld“ sorgyalog-ezred parancsnoka; binasti gr. Schaffgotsche Hugó az 0 cs. k. Apostoli Felsége leg- magosb nevét viselő 1 sz. huszár-ezred parancsnoka ; 1 a n z e i lovag Ahsbabs Frigyes a 6. ez. „gr. Horváth Toldy“ dra- gonyos ezred parancsnoka; lovag Host János, az 52. sz. „Ferencz-Károly Főbg“ gy ezred parancs­noka ; heldensinni Bö heim Lajos, a 6-dik vadász-zászlóalj pa­rancsnoka ; treue n[r in géni Leurs Adolf a 9-ik csendőrezred parancsnoka; waterflieti lovag Veranneman Károly a 12. sz. „Vilmos Főher- czeg“ gyalogezred parancsnoka; nemes harkai Schiller Lajos a 11. sz, „Sándor Württemberg! hg“ huszárezred parancsnoka, s b. Pichl Ferdinánd a 15. sz, „nassaci hg“ gyalogezred parancsnoka. 1859. apr. 29-én a bécsi cs. k. udvari- s államnyomdában a birodalmi- törvény lap XVI. darabja megjelent s szétküldetett; tartalma : 60. sz. alatt Császár 0 Felségének 1859. apr. 28-ról kelt manifestuma, melylyel Austria népeinek tudtukra adatik a cs. k. hadseregnek a szárd király­ságba bevonulása iránti parancs. Pest, apr. 30. # (Politikai szemle.) Tekintsünk vissza a legközelebb múlt napok eseményeire, mikkel részletesen megismerkedni az egymást ker­gető fontos nyilatkozványok közepeit alig vala érkezésünk Derby lord ntólsó kisérletete abban állt, hogy mind a három hadsereg (az osztrák, franezia és szárd) se ne szaporittassék, se helyét ne változ­tassa, mig Austria- és Francziaország közti egyenes egyezkedés alapján a lefegy verkezés kérdése nincs rendezve. Austria ezen aján­latot elfogadta, sőt, miként a kölni lap jelenti,. 0 Felsége sajátkezű levélben tudatá Hl. Napóleonnal azon szándékot, miszerint Austria az Anglia által ajánlott közvetlen alkudozásra kész. De a franezia csá­szár azt válaszolá, miszerint a lefegy vei kezésnek csak az Anglia által indítványozott és a bárom hatalmasság által elfogadott módon lehetne történnie. Mintán Austria ezen módot el nem fogadá, mást meg Francziaország nem fogadna el, minden további alkudozás fölösleges. Ezalatt a külföldi udvarok melletti franezia követek utasítást vettek, az illető kormányokkal tudatni, miszerint Piemont kérelmére a franezia császár arra határozta magát, bogy Victor Emannelt 10 hadosztály (körülbelül 100,000 ember) átküldése által segitendi. Ha­nem mig ezen utasítás telegrafi utón röpült mindenfelé, a franezia csa­patok máris mindenünnen Piemont felé tódultak, s midőn az osztrák meghatalmazottak Gavour gróf válaszával Turint odahagyták, a fran- cziák előcsapatjai a szárd fővárosba megérkeztek. Hy eljárás után természetesen nem maradt egyéb hátra, mint az osztrák badat is a határon túl küldeni. Minden órában várjuk az első bulletint. Hanem ezzel egyidöben a forradalom is előmeneteleket tett; a toskánairól távirati utón értesültünk. Miként ma hallani, első alkal­mat a zavarokra az adott, hogy Gualterio lovag, ki Szárdiniá gyámo- litására serkentő röpiratot bocsátott közzé, parancsot vön, Toskánát odabagyni, de ő — e parancsnak nem engedelmeskedvén — mint a szárdiniai király kamarása a szárd követség oltalma alá helyezte magát, a mi a követség és a toskánai hatóság közti súrlódásra adott alkalmat. Egyébiránt a dolog nem csak tegnap óta készül. April 24-én kelt turini levélben szóról szóra ezt írják : „Toskánában mond- batlan izgatottság uralkodik; midőn a minap ismét egy csapat ön- kénytes Livornóból útra kelt, a tosk áuai katonaság is részt vett a nemzeti függetlenség melletti demonstrátiókban; a közel báborurai kilátás természetesen még növeli az ingerültséget; szintúgy áll a do­log Pannában, Modenában és a legatiókban.“ Ez e hét első napján Íratott; ma azt halljuk, hogy Pannában ugyanaz ismételtetett, a mi Toskánában történt, és bogy herczegnö a fővárosából visszavo­nult ; ha ez még tovább is igy megy, Victor Emanuel néhány nap múlva — Lombard-Velenczét kivéve — egész Olaszország dictatora leend! Minő szerep marad aztán Napóleon császárnak ?! A valódi, a nagyszerű harcz alkalmasint csak hétfőn fog kez­dődni, mert akkor mindakét részről mindazon seregek együtt lesznek, melyek e borzasztó drámában részt veendenek. A mely mértékben a cselekvények növekednek, annál szükebb térre szoritaudjuk szemlén­ket; a raisonnementnak huzamosab időre vége van, mert a fölött lebet ugyan vitázni, kinek van igaza, kinek nincs ? de nem a fölött; ki az erősebb; itt semmi más érv nem nyom, mint — a t e 111. A „Wiener Zeitung“ tegnapi száma a fönnközlött legmagasb had­seregi parancson kívül hivatalos részében több császári és ministeri rende­leteket közöl, melyek tartalmát részletesebben megismertetni sietünk. 1. 1859. apr. 28-n kelt császári rendelet az állam-, nyil­vános pénzalap- és rendi kötelezvények kamatjövedelmei megadóztatá­sára vonatkozó eddigi határozmányokat változtatja meg, rendelvén, hogy 'f. évi april 30-ától fogva a nevezett értékpapírok lejárandó kamataitól, azok kivételével, melyek oly kölcsönökböl erednek, melyek fölvé­telénél a kamatmentesség biztosíttatott, a jövedelemadó többé nem bevallások alapján, hanem azonnal közvetlen az ezen kamatok ki­fizetésére rendéit országfejedelmi pénztáraknál, a jövedelem harma­dik osztályárá nézve megállapított százalékkal, tekintet nélkül a birtokos minősége és a kamatöszlet magasságára, szabássék ki és vonassék le. Azonban ezeft tüstént közvetlenül lehúzandó adóhoz országos vagy községi pótlék nem járul. A mennyiben a megjelölt kamatoktól az adó a vallomások alapján már egész ' 1859. évrb ki lenne szabva, az adó­kötelesek kivánatárá áz idevonatkozó adókiszabás kiigazítandó s az ab­ból talán már 1859. második felére be is fizetett adóöszlet pótlékaival megtérítendő. 2. Az 1859. apr. 29-énkelt osászárirendelet egy kétSzáz millió a. é. ft kölcsönnek öt petes államkötelezvényékbén fölvételét ren­deli, s az austriai szab.nemzeti bankot Ötforintos jegyek kibocsátására föl­hatalmazza. A pénzügyminister fölhatalmaztatik, hogy a beálló szükséghez képest, az említett kölcsön államkötelezvényeinek a névérték két harmadá­val! értékesítését,a cs.k. kiváltságos austriai nemzeti banknál megkezdje; a nemzeti bank egyszersmind fölbatalmaztatván arra, hogy azon czélra öt anstr. értékű ftos jegyeket bocsáthasson ki. Mivel azon ötftós jegyek az átadandó államkötelezvényekbcn szintúgy elkülönített födöütetet találnak, mint az egyforintos jegyek á nemzeti banknak átadott államjávakbári, s az ezer, száz, s tízforintos austriai értékű jegyeket illetőleg az 1858. aug. 30-ki császári rendelettel kitűzött födözet fönntartva marad, ennélfogva az ötforintos' jegyeknek is, szintúgy mint a kiváltságos austr. nemzeti bank összes jegyeinek, az 1858. aug. 30-ki császári rendélet 4. §-ában kimon­datott kiváltságok s kedvezményekben kell részesülniük, s az ezerforintos százforintos, tízforintos s egyforintos jegyekkel minden tekintetben egyeli1 löknek kell tekintetniök. 3. Az 1859. april 29-i pónzügyministeri bocsátvány jelenti, miszerint Ő cs, k. Apostoli Felsége f. hó 11-i legfelsőbb határo­zata által, a jelen háborús idöviszonyok tekintetéből, a szab. austriai nem­zeti bankot az 1858. august 30-i legmagasb császári rendelet 2. §-ában foglalt kötelezettség alól, austriai értékre szóló jegyeit a birtokos kivána- tára főpénztáránál Bécsbcn mindenkor teljes értékű ezüst készpénzzel beváltani, ideiglenesen fölmenteni méltóztatott. 4. A Dénzügyministeriumnak másik ugyanazon napról kelt bocsát- ványa f. hó 11-diki legmagasb elhatározás következtében rendeli, hogy be-, ki- és átviteli vámok, továbbá a mérleg, pecsét- és jegydijak kizárólag ezüst pénzben, vagy a nemzeti kölcsön lejárt szelvényeiben szedessenek be. Ez által az 1858. sept. 23-i és dec. 30-i bocsátványok,{melyekkel az austriai értékre vagy conventios pénzre Bzóló bankjegyek elfogadása e di­jak fizetésére megengedtetett, az egész,.birodalomra nézve hatályon kivül tétetnek. Ezüstpénzbeni fizetésül csak az tekintetik,mely azon ezüst pénzne­mekben tétetik, melyek az 1858. april 12 diki pónzügyministeri rendelet­hez mellékelt jegyzék A. ós B, betűje szerint a birodalomban törvényes érvényű pénznemek. Az e jegyzék C. betűje alatti váltópénzekben! fizeté­sek csak a 25 ujkrajezáron aluli maradékok szükséges kiegyenlítésére fo­gadtathatnak el. Az alsó-iiustriai nemesség fölirata. Cs. k. Apostoli Felség! „Már hónapok óta látjuk, bogy egy nagyhatalmasság a forra­dalommal szövetkezve, Europa nyugalmát s békéjét veszélyezteti. Az általa folytonosan használt eszközök annyira vétkesek, hogy azon reményt táplálhatni, mikép az összes Europa egy szívvel lélek­kel fog azok ellen fölkelni. Azonban minden esetre ngy látszik, mikép honunk, vagy mit azzal mindig ugyanazonosnak tekintünk, Felséged trónja van arra kiszemelve, hogy amaz el bizottság első rohamát ki kelljen állania. Az Alsó-Austriában vagyonnal bíró nemesség a trón- s honbozi ragaszkodását szintúgy magától értendőnek tartja, mint azokét, kiknek azon megtiszteltetés jutott, hogy a fegyver-köntöst viselhessék. Ezért fölöslegesnek vélte saját loyalitását szavakkal erősltni. Azonban a jelen perezben ösztönöztetve érzi magát arra, hogy érzelmeit a trón előtt kifejezze s ezen tekintetben Felségedet ezen biztosítás elfogadására kéri: Mi amaz ősök méltó unokáinak érezzük magunkat, kikre a nagy Mária Therezia bizalomteljesen támaszkodott, azon apák valódi gyermekeiül, kik 1809-ben szilárdul s biven ragaszkodtak Fejedel­mükhöz. Mi is örömmel készek vagyunk minden nyomort s veszélyt meg­osztani örökös Uralkodónkkal; odaadásunkat s áldozatkészségünket a nyomor csak emelheti, de soha sem gyöngítheti.“ Bécs, apr. 20. 1859. Bécs, april 80. (A dán-franczia szövetség nemigaz.) Az „Ost-Deut- sche Post“ szerkesztősége a bécsi dán kir. követségtől következő ira­tot kapott: „As „Ost-Dentsche-Post“ szerkesztőjéhez. Bécs, april 29. Uraságod becses lapjában tegnap a „Kreuzzeitung“ ntán azon tudó­sítást hozá, hogy Dánia Francziaországgal szövetségre lépett. Én ez iránt távirati utón hivatalosan kérdezősködtem Kopenhágában s a válasz ezen tudósítás alaptalanságát tökéletesen kideríti. Megkeresem tehát Uraságodat, hogy ezen helyreigazításnak lapjá­ban helyet adjon s maradok stb. Gr. Bili e-B rabé dán k. követ. Bécs, apr. 29. A CAz nj községtörvényhez. A manifestum és hazafiui lelkesedés.) Az april 24-ki cs. nyiltparancs követ­keztében behozandó községtörvény (mely tulajdonkép csak a község­törvénynek az egész birodalomra való egységes voltát képvi­selni s azon rámát képezni van hivatva, melybe valamennyi korona­ország közkégrendszere bele illeszthető — nyílt tért hagyván az egyes koronaországok saját viszonyai szerint történendő módosításoknak) e lapokban kellően méltányoltatni fog. Nincs okom tehát annak részle­teibe ereszkedni. Mely tuflat annál kellemesebb, minthogy a mái iz- gékony állapotban nem csekély tárgyszeretet s elvonatkozási ké­pesség kell hozzá, a kilencz nyomott ívre, 346 §-ra terjedő mun-

Next

/
Thumbnails
Contents