Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)
1859-05-01 / 99. szám
kilátót részletéig áttanulmányozni. A községügy végleges rendezése utáni óhajokat magank is több ízben nyilvánítván, miután egy községi törvény állami , társadalmi fontosságát féfőrendűnek tartjuk különös következetlenség fogna lenni e törvény megjelenésére, s kivált e pillanatban megjelenésére nem fektetni kellő súlyt. De tekintve a tömegeknek szőkébb, s a legközelebbin ritkán túl menő látkörét, és a közállapotok hatása következtében emelkedettebb s magasabbakra irányzott hangulatát, megfogható, ha a törvény legtávolabbról nem azon érdekeltséggel s részvéttel fogadtatott, mely azt megilletné. — Még az is, mi a törvény előnyének mondható, hogy t. i. nem egyszerre s nem készet állít föl, hanem csak az alapelveket tűzi ki, melyekre a községrendszer fektetendő, — ezen előkészítő jellege okozza hogy nem oly élénken hat a közérzeteire. A községrendszer életbeléptésébe az idő és tanácskozás oly intervallumát föltételezi, mely a mostani politikai helyzetben még nagyobbnak látszik, minthogy erős képzelődés nélküli egyének sem tartják képtelenségnek, hogy időközben oly befolyások foglalhatnak tért, oly fejlődést érhetnek el belügyeink is, miszerint a községrendszerhez kötött igények is módosulni, s más alapelvek korszerűbbek gyanánt fognak előtérbe léphetni. Efféle fontolgatások napirenden vannak ugyan itt, de ezeknél még inkább háttérbe szorít mindent ö Felségének legmagasb nyilakozványa, mely a főváros minden irányában a falakra lévén ragasztva—ezernyi olvasókat csődit maga körül. Az említett okirat, mely talán mint egy nagyszerű, mint hiszszük szerencsés kimenetű időszak kiindulási pontja leend egykor a történet évlapjain följegyezve, szabatos, méltóságos s ihletteljes nyelve által általános lelkesedést s a hazafias önfeléhozás legbuzgóbb hevét gerjeszté föl a nép minden rétegeiben. Ezen hangulatot nem sokára nyilvános tényekben fogjuk üdvözölhetni, miknek csak kezdete gyanánt tekinthető az alakulóban levő „Kazan-társulat“ (Patrioten-Verein), melynek legközelebbi czélja, egy tőkealap gyűjtése a bábomban netán elevő vitézek özvegyei s árvái javára. Hasonlókép, s mint a német nemzeti hangulat jele, említendő egy keletkezőben levő társulat, mely kizárólag Bécsben letelepült poroszok s németekből áll s hasonló hazafi czélt tűzött ki magának, azon jelszóval, hogy azon Austriát, melyben eddig annyi kedvezésnek s jó sorsnak örvendtek, mostani zavarában is támogatni kötelességüknek tartják. A történet tanúsítja, hogy a különben érvekbe merült Bécs nagy pillanatokban nagy önfeláldozásra is képes, s hazafiai lelkesedése hajlandóságát a kétszázad előtti török ostrom alatt ép úgy mint Napoleon invasiójakor fényesen tanúsítá. V. I. A napokban fog a polgárőrségi (Bürger wehr) törvény megjelenni. És — de már ezt hitelességgel nem állíthatom — ez után a zsidók jogviszonyait rendező törvény fog következni. A Tátra mellől. (A múlt évi fürdőidény Felső-Magyarország némely gyógyhelyein.) A magyarországi fürdőstatistikával még mindig sehogysem vagyunk. Számos fürdőhelyeink, melyeknek pedig a nyilvánosságra oly nagy szükségük van, még csak azt is alig tudatják a világgal, hogy léteznek, még kevésbbé tartják pedig vagy magukat vagy a nagyközönséget arra érdemesnek, hogy évenként a látogató vendégek számáról, a gyógyhasználat eredményéről, a közönség érdekében tett intézkedésekről stb. legalább némi adatokkal megkeresnék a hírlapokat. Mennyire hátráltatja e közöny maguk e fürdőintézetek fölvirágzását, nem szükség bővebben fejtegetnünk. Arra pedig, hogy évenként az összes magyarországi fürdők gyógyidényének teljes és minden mozzanatra kiterjedő statistikáját, s igy az önismeret által a haladás és emelkedés biztos alapját leírhassuk, e közöny mellett még sokáig alig számolhatnánk, ha más adatcsatornák nem nyílnának, melyek segélyével egy tehetségig teljes fürdőstatistika évenkénti összeállíthatására biztos kilátás nyílik. Ily adatok vannak kezeink közt felső Magyarország néhány fürdőjéről, melyek közöl némelyeket most, midőn úgyis az uj fürdőidény küszöbön van, elkésetteknek épen nem, s az alábbiakban öszszeállítandónak tartottunk. Adataink a kassai közigazgatás területén fekvő fontos gyógyhelyek 1858. évi idényére vonatkoznak, s nem kevesebb, mint husz kisebb nagyobb mértékben látogatott fürdőre terjednek ki. Legnépesebb volt ezek közt Erdőbénye, mely 571 látogatónak örvendett, 375-tel többnek, mint az előző évben, mi a fürdő jó hírneve emelkedésének bizonysága. Ez emelkedés a timsótartalmú gáliérosvíz bebizonyított gyógyerején s a fürdő kellemes és egésséges fekvésén kívül a vendégek kényelmére tett újabb intézkedéseknek is köszönhető. A tokaji vasút megnyitása és egy az országútvonalat a fürdővel egyenesen összekötő csinált út bevégzése a látogatás e lendületét még sokkal nagyobbra emelendik. A tulajdonos utóbbi években a laképületek emelésére tetemes kiadásokat ten. Emeli e fürdő becsét, hogy az savó- és szövgyógymóddal is össze van kötve, az utóbbi czélra a hegyaljai finom szőlőfajok különösen alkalmasak. E fürdőből meteorológiai jegyzeteket is kaptunk,mit annál inkább dicsérettel említünk meg, mert az időjárati tünemények pontos és rendes följegyzését minden fürdőhelyen gyógytudományi kelléknek tartjuk,lényegesen befolyván az innak meghatározására, vájjon nem contraindicálja-e az a venédgre rézve különben iidicált fürdőt. A bévmérő legmagasabb állása aug. 12 én + 23 R. volt árnyékban, a legalacsonyabb aug. 1. -1- 10 R. Május hó hűvös volt, ellenben június és júliusban nagy hőség és szárazság uralkodott, míg augustusban hűvös és esős idő állott be, s okozá, hogy a válogatott vendégkoszorú a szokottnál hamarább szétoszlott. A fürdőnek rendes orvosa van. Egész idény alatt 9000 fürdő kelt el. A savógyógymód június közepén kezdődik, mi czélra a tulajdonos a fürdő közelében majorságot állított 12 tehénnel, konyha és gyógyszobával. A szőlőgyógymód September elején kezdődik. Sokkal magasabban fekszik az erősebb, de szintoly egésséges legyeisk, Mármaros megyének gyönyörű vadregényes táján, a Várhegy oldalán. Egyik leghatályosabb gyógyvizünk, melynek vastartalmú szénsavanyúvize italra és fürdésre használtatik, s daczára annak, hogy a vendégeknek eddig alig képes csak némi kényelmet is nyújtani, látogatóinak száma folyvást növekedik, s múlt évben 509-re emelkedett, kik közt két porosz is volt. Különösen és méltán kedvencz és látogatott helye ez a nőnemnek, melynek saját az ivarszervek ernyedtségén alapuló kóralakjaibani gyógyerejéről megállapított hírneve van, s főleg a sápkórban a legfényesebb eredményeket mutatja föl. Ha e fürdő mostani elhagyatottságából kiemelkedhetnék , ha lakházak építése által, a mostani roskatag bódék helyébe, a legkiáltóbb szükségen segítve lenne, ha több fürdőszobák, a víz melegítésére készület, víztartómedencze stb. állíttatnának, a fürdőhely területe planiroztatnék, stb. stb. s végre még egy fürdőorvossal is elláttatnék, Visk mind vize ritka gyógyereje mind gyönyörű fekvésénél fogva egyikévé válnék Magyarország leglátogatottabb fürdőinek s a belé fektetett tőke dúsan behozná kamatjait. Ámbár nem annyira mint hajdan, de mégis szépen látogatott gyógyhely Ránk egykor kedvelt gyülthelye Felsőmagyarország egész nemességének, mely azonban kivált a múlt nyáron, valószínűleg a rész aratásból eredt okok miatt, elmaradt. E fürdő tavaly is emelkedett. A víz melegítésére gözkatlan állíttatott, a fürdőszobák száma szaporittatott, 40 új vendégszoba szereltetett föl; mindez a cs. k. kincstárigazgatóság érdeme. Remélik, hogy már jövő tavaszszal a fürdő magánbirtokban levő részén álló teljesen roskatag és csaknem lakatlan állapotban levő épületek körül is, az e részt bérbe vett gazdag bérlők által czélszerű újítások fognak létezni. (Vége köv.) T A R C Z A. Budapesti szemle. Május 1. Mozgalmia napok. — Hirlapolvasók mindenfele. — Ólomöntő politikumok. — A kivont kard. — Szent György napja. — Egy ismerősünk a ki ágyút vesz. — A tavasz publikumot keres. — A színházi közönség most. — A kis dolgok eltűnt aranykora. Két dolog szokatlan mozgalomba hozta a fővárost. Szent György napja és az európai események. Tegnapelőtt egy hordárt láttam a ki valakinek bútorait köttözteté, s mig legényei a szekrényeket s ágyakat teczepelték, ő targonczája szélére ülve egy esti lapot olvasott. Ez a kép tökéletesen kifejezte azt a feszült kíváncsiságot, mely a közelebbi napokban a fővárost jellemzi. Az emberek tudják, hogy most minden perez megmérhetetlen horderejű eseményeket rejt méhében. S azért ha a reggeli és esti lapok mellett a nap minden perejében jelenne meg hírlap, folyvást volna elég kiváncsi olvasója. A főváros egy nagy olvasóteremmé változott. Minden ember tartozzék bármely osztályához a népességnek, csak legalább betűzni tudjon, a lapokat lesi és olvas. A papirosnak roppant agipja van, csak egy mákszelulyi politikai hirecske legyen rajta. Otthonn, kávéházakban, utczasarkakon, sétányon, a boltok üvegajtói mögött, kocsiban, sőt még a bérkocsik bakján is mindenütt olvasnak. S hál’ istenitek azon mértékben, amint a tények és események mindig határozottabban és világosabban kezdenek beszélni, azon mértékben fogynak a politikai ólomöntök is, azon osztálya a műkedvelő politikusoknak, akik egy pint sör vagy egy csésze fekete kávé mellett sejtelmeikből s gyantásaikból czifrábbnál czifrább politikai rendszereket alkotnak maguknak, conjecturákat csinálnak, vitatják Európa sorsát, döntik a világ dolgait, s meghatározzák a jövendőt, mintha egyenesen a Gondviselés titkos tanácsosai volnának. Az okoskodások, sejtelmek gordiusi csomóját végre ketté vágta a kard , mely kivillant hüvelyéből és a nagy és kis diplomaták elől a harcz mezejére vitte a kérdés megoldását. A császári nyilatkozvány, mely tegnapelőtt már ateza sarkainkon is olvasható volt, körülhordozta e kardot, melynek élére népek sorsa van állítva, a melynek rövid de nagyjelentésű fölirata: Istennel a hazáért! Rég voltunk tanúi a nagyszerű közérdekeltség oly jelenetének, mint a mindben e nyilatkozvány részesült. Mindegyik sarkon, hol a beláthatlan jövendő e fontos kezdőbetűje a falakon megjelent, népes embertömeg csoportosait össze, vegyesen a társaság minden osztályából, egy erősebb hangú olvasó fölkapaszkodott a sarokkőre és úgy szavalta el a többinek a bennfoglaltakat. Az elszéledt réteg után következett egy másik, harmadik, és igy tovább, mig be nem esteledett, és az est homálya el nem takarta szemeik elől a betűket ép úgy, mint a végzet titkos keze a jövendőt. E mellett a másik mozgalmat Szent György napja idézte elő; az emberek jobbra balra költözködtek, gyorsan sürögve, mint valami visszahívott követek. Az összevissza szórt bútorok, rendetlenséggel párosult új rendezkedés egészen a mostani politikai zavar képe volt. Úgy hogy nem lehet csodálni, ha sokan nem csak chiffogjákat, de fejüket sem tudják hol áll ? Egy ismerősöm rohanva siet az utczán. — Hová hová ? — kérdi egy szembejövő barátja. — Ágyat venni. — Ágyút ? — felel bámulva a másik, kinek fejében a háború már előbb kitört, mint a Ticino partjain. Ily körülmények közt természetes, hogy az emberek járnak kelnek, találkoznak, kérdezősködnek, álmodoznak, gyanításokkal tépelődnek, eszméket faragnak bizonyos megalakult czél nélkül. Mindegyiknek szeme a jövő pillanatra van függesztve. Újságokat közöl és újságok után kérdezősködik. Idegzete feszült, mindig kiváncsi, minden ajtócsapásban ágyú megdördülését hallja. Ez természete az első pillanat izgatottságának. A tavasz hiába fejti ki kellemeit a zöldülő fáknak, az illatos fűnek, a májust mosolygva köszöntő virágnak nincs bámulója, élvezője, nincs aki a természet bájos köszönését, mosolygó üdvözletét fo adja ; a szemnek, fülnek egészen más dolga van most; a csillagos ég helyett, mely tavaszkor oly véghetetlen kedves nyílt könyv a szemnek, mindenki csak az ujságlapokba dugja fejét, s a fekete betűknek több ingere van, mint a természet tarka írásának, mely az eget fényes, a földet ezerszínű betűkkel borítja. Még a nyári lakásokba vonulók is főteeedősöknek tartják, hogy ujságlapjaik pontos helybeszállítását rendelik el, félre is vonulnak a zajtól, de mégis benn akarnak maradni a világ zajában. És így a kerti padokon, vagy a fürdők menhelyén is csak azok az izgatott politikusok lesznek, akik itthonn voltak. S mint a csöndes természet, úgy veszte el a művészet is igazi nyugodt élvezőit. A színházak többnyire üresek. Még azok, akik egy vagy más előadáson megjelennek, sem bírnak kellőkép a darab képzetemvilágába elmélyedni. A ki utóbb lép be egy páholyba, vagy később fő zártszékére, szomszédjától, ki régebben ott ül, mindjárt ostroma alá vétetik : mi újság ? mi történt azóta ? nem olvasott-e egy újabb távirati sürgönyt ? A szegény énekes hasztalan várja mesterséges rouladejai után a tapsot; a szavaló színész hiába mennydörög, a külső égiháborút nem bírja túlmennydörögni, ha csak véletlenül a szerző egy politikai phrasist nem adott ajkára, mely némileg összevág a situatióval, vagy oly szikrát nem szór, mely a hallgató jelen kedélyállapotában gyúlékony anyagra kap. Ily körülmények közt az operaszerzők nem teremthetnek elég hangos zenét, a drámaírók nem elég új eszméket. Az események túlkiabálnak mindent; egyik perez avulttá teszi a másikat. Még Meyerbeer az „ploermeli búcsúja“, mely oly nagy zajjal lépett a világba, sem képes többé az érdeket maga iránt lebilincselni. Mit várhatnak aztán még a ploermeli búcsúnál kisebb dolgok ? .. A „Telivér“ szerzője levelekben fölhívta a lapok tekintélyesebb műtészeit, hogy darabja próbáit szíveskedjenek figyelemmel kísérni, a szereplők játéka iránt előleges véleményt adni. Mily eleven érdeket, mily szócserét ébresztett volna ez más időkben ? .. Most meglehet alig fog egy kettő e próbákon jelen lenni. A szerkesztői irodákban minden kéz el van foglalva, minden toll résen várja az új postát. Az egyiket egy távirati sürgöny, a másikat a hadseregmozgalom, a harmadikat egy új szövetségből eredt mély horderejű combinatiók fogják visszatartóztatni. Oh, hol vannak az arany idők, bár még csak tegnapelőtt volt, midőn még azon is el lehetett tépelődni:a Ne felejts „t“-vel vagy „c“-vel hassék-e ? .. Az „Egy királyné“ dráma jobb-e egy hajszállal vagy „Atilla“? Hajnal kisasszonynak közép vagy alhangjai-e jobbak —Mariotti úr tenor-e vagy egy félreismert olasz tánczos ? A német színpadon Zottmayer úr hogy énekelt Ernaniban ?.. Színészeink a közönséghez fordulnak-e mikor „félre“ kell beszélniök ? Szegények most akár félrebeszélnek, akár a közönséghez fordulva, nincs ki észrevegye. A „coup d etat a dráma személyzetében,a rendezés új titkai egészen nyomtalanul enyésznek el. A „nagy“ szerzeményeket a dráma terén, kikkel az új artistikai hadvezér, diadalokat akart és remélt aratni kicsinynyé teszik az óriás események. Mi minden háló most azon nagy hálóhoz képest, melybe Europa bonyolódott?.. A sörcsarnok csengő lelke Kéler Béla úr is elbúcsúzott tegnap zenekarával, alkalmasint, oda hol nem poharak csengenek s a polka helyett — fegyvertánczot járnak. Ez napjaink tükre jelenleg. De bármint czikázzanak a villámok, polgári tisztünkben el ne kápráztasson semmi. Tartsuk a mit a költő mond: „Bizton nézzen előre szemünk !“ Bulyovszky Gyula: Napi újdonságok. * Hódolati fölirat. Dr. Haas Mihály szathmári püspök a jelen politikai körülmények alkalmából hódolati fölirattal járult saját és püspöki megyéje nevében öcs. k. Apostoli Felségéhez. Gtiszela-egylet. A károlyfehérvári kath. közönség lelkesei egy egyesületet alakítottak, mely felsőbb helybenhagyás következtében ö cs. Fensége Gisela Főherczegasszony nevéről Gizela-egylet nevét viselendi. M. hó 10-kén tartá ezen jótékony egyesület első nagygyűlését, melyben legelőbb is a helybenhagyást nyert alapszabályok olvastattak föl. Az egylet czélja: az iskolaügy előmozdítása; egy normális iskolaház fölépítése; az elemi tanítók fizetésének jobbítása; a szükséges könyvek adományozása. Felebaráti czélja elérésére minden tag kötelezi magát napontkint egy krajczárt félretenni, és a havi illetéket minden hó végén beszolgáltatni. * Műtarlat. Mint a beérkező küldeményekből láttuk, a műegylet új évének első havi kiállítása igen szép és válogatott művekből fog állani. Hazai festőművészeink közöl is többen lépnek föl ez alkalommal uj s nagy szorgalommal készített művekkel, így L i ge ti mr. ki köztiszteletü maecenása gr. Károlyi István fóti kastélyában tehetségéhez méltósag él művészetének s a bájos vidék környezetében a külső benyomások valódi művészi elragadásával festé egy kitűnő festményét a ,,saharai pasztát“. Továbbá a Rómából nemrégiben visszaérkezett fiatal festőnk Teepy Károly is kiállítandja nagy haladást tanúsító festvényei egyikét. * Vándormadarak. Színházunk jeles vándormadarai közöl Szigeti úr közelebb Pápán Csabai úr társaságánál vendégszerepeit. Föllépett a „Falusiakéban ismételve, „Czigány“, „Kisértet“, „Mátyás király Írsz“, „Essex gróf“ és a „Vén bakkancsos“ czimei darabokban, mely utóbbit jutalomjátékául adá. Előadásai, jutalomjátékát kivéve, nem voltak oly látogatottak mint megérdemelte volna. Vers, taps és koszom nem hiányzott. Egressy Miskolczon időz, közelebb Rimaszombatba hivatott meg, hol a ref. derék lelkész m. hó 28-kán jubilaeumát ünnepelte. A házi körökben igen szívesen látott vendég. * Másnak is virít a koszorú, nemcsak színészetünk képviselőinek. Brassai Sámuel urat, ki jelenleg honfitársait látogatja meg Erdélyben, Kolozsvárit szép érdemkoszorúval tisztelték meg. * Hangverseny. A sziráki hangverseny, melyet az ott alakuló olvasó egylet javára több pesti művész és műkedvelő f. hó 20-án rendező, igen jól sikerült mind művészi mind anyagi tekintetben. Egy nógrádmegyei lelkes művészetpártoló a hangversenyben résztvett két művésznőt Suck Róza és Kaller Cecil kisasszonyokat Sziráki emlékül két babérkoszorúval lepte meg. * Lóverseny. A székesfehérvári lóversenyek augustus 19-én következő sorozattal menendnek végbe: 1. Resurrection stakes 1% mértföld; 50 pft tétel; futhat minden félvér ló. A megkivántató öt aláírás fedezve van. 2. E 1 e gy ve r se ny 1' mfd. 40 db arany tétel; futhat minden belföldi 1856-ban született telivér mén. 3. Állatudij 2 mfd. 100 db arany Futhat minden a birodalomban nevelt mén és kancza, 50 pft tétel, fele bánat. 4. Polgárdi elégy verseny 3/2 mfd. 15 pft tétel; futhat minden Magyarhonban nevelt 4 éves félvér ló. 5. Asszonysági dj 2 mértföld. Tiszteletdij ajánlva a vidék urhölgyeitől 50 pengő forint tétel; futhat minden ló. 6. Ká 1ttási dij 1 mértföld. 25 pengő forint tétel. Futhat minden az aláiró által nevelt 5 éves vagy idősb félvér ló. 7. Székesfehérvár város dija 10 mértföld. Tiszteletdij ajánlva Fehérvár város polgáraitól. Futhat minden a honban született ló. 50 pft tétel. A nyertes tulajdonosa tartozik 50 pftot a fehérvári polg. kórház javára lefizetni. 8. Dunántúli mezei gazdák versenye 2 mód. Futhat minden ló, mely Dunántúli kér. mezei gazda saját nevelése és a 4 évet túlhaladta. A 3 első ló dijat nyer. 9. Vigasz verseny, a mfid. Tiszteletdij adva a lovaregylet pénztárából 15 pft tétel. Futhat minden ló, mely az idén a székesfehérvári pályán versenyezett, de meggyőzetett. Az egyes dijakra aláírók közt a pesti gyep csaknem minden nevezetes pályázóit találjuk. Tudomány, művészet és közélet. A mocsárszárílusi építmények az alsó magyarországi síkon, és azok visszahatása az éghajlatra és növényvilágra. Kerner A. tudortól. (Folytatás és vége.) Ha egy tekintetet vetünk más oly sik tartományokra, melyek a földmivelésnek Magyarországban most beállott phasisán már átmentek, az öntözés tekintetében egynémely tanulságos tény fog előttünk föltűnni. Több vidékeken, mint China, Egyptoin, Babyloniában, a vízszárítási építmények a legrégibb korban keletkeztek. A babyloniai építmények rajzolása folytában Heren kimutatja , mikép ott a nyár szárazsága és forrósága szükségessé téve a folytonos megöntözést. Azon igen meleg s száraz éghajlat mellett, melyet Babylonia élvez, nem lehetett azzal megelégedni, hogy a folyam elé gátak veztessenek, hanem egyszersmind arról is kell gondoskodni, hogy a földtől öntözése ne vonassék el.“ Ezért az egész síkságot számos nagyobb s kisebb csatornák metszék át, melyek mindig kisebbekké lettek, mignem puszta csurgókká váltak, s a csatornák hoszszában számtalan gépek meritenek folyvást vizet, hogy azt a föld fölött terjeszszék el. A Németalföld, Belgium s északi Németországbani csatornarendszer, a magyar alföldével összehasonlításra nézve kevésbbé irányadó, mivel a nevezett országok éghajlati viszonyai egészen mások. A belgiumi s frnesiai mélysíkság ugyanis csekélyebb hővmérsékleti végletek által tűnik ki, s a nyugati szelek folyvást elegendő mennyiségű nedvességet hoznak magukkal az országba; ott tehát nem lehet eléggé sok vizet vezetni el a földből, mely elvet Magyarországban alkalmazni nem lenne czélszerű. Továbbá ott a földmivelésnek a mocsáras vidékekeni kifejlési folyama lényegesen különbözik a Magyarországbanitól. Ott ugyanis a gyarmat fölállítása mindenütt azon alapszik, mikép a földmivelés számárai befektetési tőke eleinte a turfa-kereskedésből vétetik, s ezért ott a turfavágás mindig megelőzi a földmivelést A magyarországi mocsárokban épen nem mindenütt található jó égethető turfa, s nem is értékesíthető annyira, hogy abból a földmivelés számára a befektetési tőkét meg lehetne nyerni, s az semmi esetre sem szolgáltathatna, mint Belgium, Bréma, keleti Frnesiában stb. az ingoványmivelés kezdetén biztos kereseti forrást. A felső-olaszországbani kitűnő öntözőintézetek a magyar alföldre nézve már előbb lehetnek irányadók , ámbár ott is azon lényeges éghajlati különbség áll fönn, miszerint az alpesek déli szélén fekvő tartomány nagyobb esőmennyiség által tűnik ki. Ellenben a bokharai alföld oly vidék, mely szintúgy mint a magyar alföld, nyári forróság s szárazság által tűnik ki s Alsó-Magyarországgal körülbelül ugyanazon szélesség alatt is fekszik. Ott a földmivelés s a fatenyésztés a földnek időszakonkinti viztorlaszolásain alapul, melyek hagyományos s minden egyes növényt illetőleg meghatározott szabályok szerint az országot minden irányban átmetsző csatornák segélyével, a sűrű népesség által a leggondosabban eszközöltetnek. A tartomány kinézése ott olyforma, mint Lombardiában. A fő gabnanem a búza, az általános abraknövény a lueterna, melynek füve, hetenkint ismétlett öntözés következtében, embermagasságra nő föl s azt