Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-01 / 155. szám

A Hivatalos ÉrtssIM nélkül. fr. kr. I , fr. Egész évre 10 — Évnegyedre S Fél évre 5 25 | Egy Hónapra 1 1859. —155. szám. Előfizetési árak ausztriai értőkben. BUDA-PESTEN. A’HIvatalos Értesítővel együtt. <r. kr. , ír. kr. Egész évre • 15 — Évnegyedre 4 50 Fel évre 8 — Egy hónapra 1 75 (A házhozbordáaért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes szám ára a Hivatalos Érten'tövel együtt . 80 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ B1VATAL: H g y e tem - u tcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. r Péntek, julius 1,-----------------!---------------------—fi Előfiz etési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponklnti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. A Hivatalos Érte Hővel együtt fr. kr. Egéss évre 19 — Fél évre 10 — » fr. kr. Evnegyvdre 5 50 Egy hónap a 2 10 ,fr. kr. 1 , fr. fct r Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fel évre 7 — | Egy hónapra 1 €0 Vidéken bénnectes lev lekben minden es. kir. postahivatalnál. Irtatványok Egy hato&uéboi petltsor egyszeri beiktatásnál 8 ttjkrajezárjáva); kötsz i- nél 7 és háromszáznál 6 ujkrajczáijávaT .-'ámíttatik. Még többszöri ismétlésnél aiénylegos ármét só lés engedtetik. A be- igtatáfii bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mind nneinü hirdetések a kiadó-hivatal­ban vehetnek föl. Aktilfö'uLB=ámára ahir- fl detménj eket H. Hiibner könyvkereske­dése Lipcsében veszi it. HIVATALOS RÉSZ. u ' ' I 0 cs. k. Apostoli Felsége i, évi máj. 24-röl kelt legfelsőbb hatá­rozatával G r o i s Gusztáv helytartósági tanácsost s kerületi főnököt ! tilágy-Somlyón , az erdélyi helytartóság kebelzetébe áthelyezni, I továbbá annak helyébe Medrey József első osztálya kerületi biz­tost helytartósági tanácsossá s kei tileti főnökké Szilágy-Somlyón a ‘ rendszeres dijakkal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 8-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Jáblonsky János , nagykikindai római katholikns lelkészt, az egyház s iskolában ötvenévi érdemteljes működésének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben íöl- diszitni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 17-röl kelt legfelsőbb hatá­rozatával P e p e r y Antal őrmestert a 2. számn bg Schwarzen­berg dzsidás-ezredben, egy gyermeknek a Iángokbani baláltól ál­tala bátran, saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben föl- diszitni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jnn. 16-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Maracchi Adolf tizedest a 16-ik csendőrezredben, egy embernek az elégési haláltól általa bátor elszántsággal, saját élte ve­szélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül, ezüst érdem­kereszttel legkegyelmesebben földiszltni méltóztatott. Községtörvény. ELSŐ KÉSZ. A helyközségek rendeltetése, alakítása és fönntartása. (Folytatás.) Negyedik fejezet. A községi tulajdonról és háztartásról. 58. §. Minden köíség köteles összes ingó és ingatlan tulajdonát jól megőrizni, csorbítatlanul megtartani s gondosan kezelni , ezen tulajdon, használásánál fogva, akár községi vagyonnak, akár pedig községi jószágnak legyen tekintendő (által. polg. törvk. 288. § ). 59. §. A községnek ezen összes ingó és ingatlan tulajdona s valamennyi jogai pontosan följegyzendők, s folytonosan ren­dezett átnézetheti tartandók. A j e g y z é k (1 e i t á r) jól megőrzendő. Ezen jegyzék megtekin­tése, ba kívántatik, minden községtagnak megengedendő. 60. §. Ezen jegyzékben (leltárban) világosan kiteendő: a) azon tárgyaknál, melyekből a jövedelem a községi pénztárba foly, vájjon az a községi szükségletek födözésére általában, vagy hat ár oz o tt an k ij elöl t czélokra vagy kiadásokra forditandó-e ? b) más tárgyaknál, vájjon azok mindenki által különb­ség nélkül használhatók-e, vagy pedig a használat ugyan, de nem a tulaj­don, a községtagoknak csak bizonyos osztályát illeti-e s mily föltéte­lek alatt. A mennyiben ezen viszonyok okiratokon vagy közhatóságok hatá­rozatain alapulnak, ezen bizonyítékok a leltárban elösorolandók. A leltár fölvételekor létező birtokállapot pedig, s annak tartama és ha valamely szokás fejlődött ki, ez mindenesetre előadandó. 61. §. A községi tulajdon (községijószág és községi vagyon) kezelésére nézve következendők szolgáljanak zsinórmértékül: 1. a kezelés gondos házi atyához illő figyelemmel és buz­galommal vezetendő; 2. a kezelésnek a gyümölcsöztethető vagyonból a lehető legnagyobb jövedelem szerzésére kell irányozva lennie, a mennyiben az a töke gondos kímélése és fönntartása mellett elérhető; és 3. úgy annál, mint a 60. §-ban b) alatt említett községi jószág és vagyon tekintetében is, a törvényes módon szerzett jogok lelkiismeretes figyelemben tartandók és megóvandók. 62. §. Azon községi tulajdon használásánál, mely­nek jövedelme egészen vagy részleg nem a községi pénztárba foly be (60. §. b.), elvül tekintendő, miszerint, a mennyiben más mér­ték nincs jogorejüleg kiszabva, ezen tulajdonból egy községtag se húzzon maga s a vele közös háztartásban élő családtagok számára nagyobb hasz­not, mint a mely házi szükségletének födözésére megkiv&ntatlk. Ha ezen községi tulajdon használásánál a jogszerüleg illető igények födö- zése után, valamely haszon marad fönn, az a községi pénztárba szolgál­tatandó be. 63. §. A közönséges községi szükségleteket meghaladó évi fölös­legek tüstént törvényes biztosság mellett gyümölcsöztetendök, s a meny­nyiben nem bizonyos községi czélokra szánvák, a tökevagyonhoz csato­landók. 64. §. A község tulajdonát képező földbirtokban! gazdá- ■ zatnál, a mivelhetö állapotba tétel s ezen állapotban tartás iránt fönnálló törvények é3 rendeletek veendők figyelembe. Ez áll különösen a községi erdők fönntartásáról és erdöszeti kezeléséről, mely tekintetben az erre nézve fönnálló törvények veendők zsinórmértékül. 65. §. A község földbirtokai és jogosítványai rendsze­rint nem máskép, mint közárverés utján adathatnak ol vagy ha- • zonbérbe. 66. §. Ugyanezen határozatok (61—65. §§.) érvényesek a köz­ségi intézetek vagyonának kezeléséro nézve is, a mennyiben azok­nak szervezésénél más nem állapíttatott meg. 67. §. A községneknek ugyanazon közigazgatási évo van, mint az államnak. 68. §. Minden köziég s a benne létező községi intézetek számára a bevételek és kiadások előtörve elkészítendő s meg­állapítandó.-A í»9. §. Oly község számira, mely két vagy több, előbb önálló, utóbb pedig azzá egyesített helységekből alakult, a bevételek és jeladásoknak két elöterve, jelesen: a község valame ny­nyi részei számára együtt véve, b a benne foglalt egyes i helységek számára külön-kUlön, e következő esetekben készítendő: a) ba ezen helységeknek egy községgé lett egyesítésénél, az eze­ket illető tulajdon a községből elkülönítve fönntartatott, vagy a mennyiben ezen fönntartás nem történt volna is, b) ba közvetlenül helybeli minőségű kiadá­sok p. o. utczakövezés, világítás, kntak, vizvezetések, mulatóhelyek stb. forognak kérdésben, melyekből a bekeblezettközségek, semmi, vagy csak aránytalanul csekély hasznot húzhatnak. 70. §. A 69. §. alatt kijelölt eset«k közöl az elsőben (a), az említett fönntartás alatt foglalt községi tulajdon jövedelméről külön költ­ségvetés készítendő, s ezen jövedelemnek azon helység vagy osztály köz­vetlen szükségleteire, melyhez a tulajdon tartozik , továbbá az ösz- szes község közös szükségleteire leendő fordítása tekintetében a szerint kell eljárni, a mi az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogsze­rüleg avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapittatott. 71. §. A második esetben (69. §. b.) az említett, közvetlenül helybeli minőségű kiadások terve a többi közös kiadás tervétöl elkülöní­tendő s a bekeblezett községek, ahhoz képest, a mint ezen kiadás tárgyá­ból semmi vagy csak igen csekély hasznot hoznak, annak viselésére épen nem, vagy legalább a község többi részeinél csekélyebb méltányos arány szerint, s minden esetben annak megtartása mellett szoritandók, a mi az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogszerüleg, avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapittatott. 72. §. A bevételek és kiadások kezelésénél a megállapított előtervhez szorosan kell ragaszkodni. 73. §. A községi szükségletek legközelebb a köz­ségi tulajdonnak a községi pénztárba folyó jövedelmeiből födözendők (60 a. 62 §§.). 74. §. Oly kiadások, melyek csak a községtagok egyes osztályainak érdekeit érintik, ezen osztályok által viselendők, s ezekre különös jogalap nélkül a község oly jövedelmei, melyek ezen kiadásra jogszerüleg nem rendelvék, nem fordittathatnak (63. §.) 75. §. Oly jövedelmek, melyek különös czélokra p. o. szegények ellátására rendelvék, ezen rendeltetésüktől el nem vonat­hatnak. 76. §. Ha a községi pénztár szükséges kiadásai & községi tulajdon­ból befolyó jövedelem által teljesen nem födözvék, a mennyiben valamely mnlólagos szükséglet vagy oly kiadás forog fönn, mely által a község szá­mára vagyon szereztetik, vagy valamely töke gyümölcsözővé tétetik, a födözetről kölcsön utján lehet gondoskodni. 77. §. Ha ellenben a hiány ismételve előforduló más kia­dásokból keletkezik, mintsem a melyek valamely tőke gyümölcsözővé tételére fordittatnak, ngy a födözet a törvényes rendeletek figyelemben tartása mellett kivetés utján szereztetik be. 78. §. Ezen kivetések fajai e következők : 1. Pénzfizetés azok részéről, kik a községi kapcsolatba föl­vétetnek, vagy a községi jószágban avvagy egyesek kö­zös használata alá eső községi vagyonban a részesülés jogát meg­nyerik. 2. Munkatételek (szolgálatok) a község szükségleteire. 3. Pótlékoka létező egyenes adókhoz vagy a fogyasztási adóhoz; 4. Az állam számára be nem hozott egyéb adózások. (Folytatása következik.) Változások a cs. k. hadseregben. Elneveztettek s előléptettek: báró Urban Károly altábornagy s hadosztálynok ideiglenesen veronai várparancsnokká. A 42. sz. hannoverai király gyalogezredben: felsenbrunni F o n t a i n e Vincze őrnagy, alezredessé s granátoszászlóalj parancs­nokká s Blesznowie Ferencz első osztálya százados, őrnagygyá; a vonat-parancsnoki minőségben az 5-ik hadtesthez beosztott Su eh an ek Edvárd első osztálya százados, a 21. sz. b. Reischach gyalogezrednél őrnagygyá a 8. sz. Lajos Föherczeg gyalogezrednél, jelen szolgálati állomásán meghagyással. A badmérnőkségnél: gróf B e 1 r u p t Ferdinánd őrnagy alezredessé; továbbá a kő­vetkező első osztályú századosok: nemes Herrmann Gusztáv s wa 11 aui lovag Fastcnberger Mihály őrnagyokká,mindhárman a hadmérnöki lőrzsnéli meghagyással. A csendőrségnél: Hammel Henrik alezredes, a 13. csendőr-ezred parancs­noka, alezredessé; t r i p s i gróf B e r g h Miksa őrnagy, a 6. csendörezrednél alezredessé, mindkettő jelen beosztásaikban, s Wicht rich József első osztályú százados, a 9-től őrnagy­gyá a 6-ik csendőrezredhez; Woinowics János vezérőrnagy a 15-dik csendörezred pa­rancsnokságát továbbra is viendi. A badsegédi karnál: gróf L a m b e r g Ferencz első osztálya százados a 2 sz. bg Schwarzenberg dzsidásezredtől őrnagygyá b szárnysegéddé a IH. had­sereg parancsnokánál. A hadbiztosságuál : Kotten&ri Antal másodosztálya főhadbiztos, első osztályú főhadbiztossá; hadbiztosokká a következő első osztályú hadbiztossági segédek: Fibinger Gusztáv, Mayerveg Hanoibal, Gottscbeer Edvárd, schleitheimi Koller Fridolin, Eisenlobr Lajos és eckard8burgi Eckhardt András. Az igazságügyi minister a soproni or zágoa fötörvénysze’kndl megürült tanács-titkári állomásra Chernél Sándort, ugyanazon országos főtörvdny- 8zek tanácstitkári segédet kinevezte. Az igazrágügyminister a pesti országos fötörvdnyszeknél megürült ta- p.cstitkár-segddi áhomasra W e n i s c h János törvényszéki segédet kinevezte. Acs. k. magyarországi fökorsidsyV.óság Kas ebek Aai%i, injukéi Tissa szabály ozás vegetli központi fciisgyolüss'gudi, ott irattárnokká kinevel XEMHIVATALOS RÉSZ. Május és jnnins hónapokban Magyarországban, a mennyire dig tudomásra jutott, következő hazafiai adakozások részint már be­folytak, részint biztosíttattak : Készpénzben 11 arany, 170,664 ft 5 kr. anstr. értj Kötelezvényekben ; y~. „ 109,623 „ — „ „ Lovak, ruházatok stb. állítása állal körülbelüli pénzértékben . . . — „ 6 500 „ — „ „ II És így összesen 11 „ 286,787 „ 5 „ „ Ezenföiül 402 ló ingyen állíttatott, továbbá 170 akó bor és 34 mázsa s 47 font tépet, kötelék vászon stb. küldetett be a cs. k-badsereg számára; végre különféle módon nagyszámban tétettek hazafiul ada­kozások.------------------í Pest, jun. 30. (Politikai szemle.) A „solferinói“ ütközetről, miként a ■ „Moniteur“ „hivatalosan“ czimezi, franczia lapokban néhány tudósí­tásra akadunk, mely habár nem e küzdelem menetére, de legalább egyes részeire némi világosságot áraszt. Az anstriai had, elé b történt színlelt visszavonulása ntán , junius 23—24 közti éjje» nyilván meg akarta lepni a szövetségeseket, hanem ezek - számtalan jeles kémmel rendelkezvén — nemcsak az egész föl­állítást, hanem még az egyes parancsnokok és hadtestek nevét is ismerték. Ennek következtében hadseregüket már csütörtökön es csatarendben állítáb föl háttérben, elül csak aránylag c s e k é 1 y badierőt hagyván ; a szövetséges sereg zöme tehát egész éj jel nyugodhatott, mig az austriaiak a csütörtöki alkonyattól fogva Iá-, bon voltak és ily hatalmas ellennel tndván magát szemben, egész éjer át óvatossággal, lassan, de szakadatlanul előnyomni!, mig az ellet - előretolt kevés csapatai szint-oly lassan, de mégis küzdve voi vissza. Hajnalhasadtakor az auBtriai had, mely ekként égé, éjen át útban vala, a teljesen kinyngodt ellenséges föhaun- bukkant és most kezdődött a csata. Franczia tudósítások i győzik magasztalni az austriaiak vitézségét és egyhangúan . nyilatkoztatják, miszerint az eredmény az anstriaiakra nér.v veszteség (défaite) vala ugyan, de nem vereség (déronte) Lira kell magát elámltani“ mondja az „Indépendance“ egyik inspirált1 j- lezője, „az anstriaiak komoly s állhatatos ellenségek.“ Szintúgy n a bizonyos, hogy a francziák nem üldözhették az anstriai sereget, hog y ez teljes rendben ment vissza a Minción, sőt hogy még a Goito melletti l , főnek légberöpltésére is maradt ideje. Péntek este óta — ezt határc Sággal mondhatjuk — nem volt további küzdelem, sem 25, sem nem, 26-án, mert ez utóbbi napon távirati utón különböző polgári ügy ■ vonatkozó rendelkezései a franczia császárnak érkeztek Pári-4 pedig nem képzelhető, hogy Napoleon csata bözepett ily dolgok t 1 foglalkozhatott volna. A francziáknak most a Minción át keilend menniök, a mi legujabS) győzelmük daczára is igen nehéz vállalat s nagy óvatossággal fog lo ganatba vétetni, miként minden, a mi e háborúban történik, a miből legjobban derül ki az, hogy egyik fél sem kicsinyli a mási’ erejét vagy ügyességét. Atengeren megkezdendő mütételekrő' még nincs njabb tudósításunk, ámbár általános azon vélemény, miszerint ez oldalról is már a legközelebbi napokban fontos események várba tók. Nagy meglepetésünkre azt halljuk — és iuter parenthesim id. is igtatjuk — hogy a „Polkau“ nevű orosz hadihajó az ádriai tenger re ment. Olvasóink talán emlékeznek, hogy ez ugyanazon hajó, irie ly tavaly az albániai és dalmátiai part hosszában sétálgatott ugyanak­kor, a midőn az Algesiras és Eylau nevű franczia hajók a monteneg­rói küzdelmek következtében a gravosai kikötőben horgonyoztak. Kétségtelen, miszerint a tengeren való működések a jelen hadjáratnak legislegérdekesebb részét fogják képezni és a végkimenetelre lénye­ges befolyással lesznek. A Mincio melletti ütközet óta a politikai helyzet is két ségtelenül nyerni kezd világosságban és határozottságban. Hogy ezen ütközet eredménye Napoleon bátorságát le nem hangolta, világos; most erélyesebben mint valaha fog ö programmjának valósitásáis tö­rekedni, melynek rövid tartalmát az ismeretes manifestum e szavakba foglalta: Olaszbonnak szabadnak kell lenni az Adriáig 1 Tehát vagy — vagy ! Vagy Europa nyugodtan nézi e terv lassankénti valósulását, a mennyiben a fegyverszerencse megengedi és akkor a háború ei Íz­ben talán „Idealizálva“ marad, vagy Poroszország óvást tesz a napo- leoni tervek kivitele ellen s akkor Francziaország a német szövetség ellen is síkra Bzállván, a háború általánossá, európaivá fog fajulni. A bécsi „Ost. D. Post“ —az ö állítása szerint hiteles pá­risi levél alapján azt állítja, miszerint Walewski gróf hangja a néniét államok követjei irányában néhány nap óta teljesen megváltozott; ö méltósága teljesen fölhagyott azzal, hogy Németországot „csillapíts 11 nem ingerli, nem akarja kihívni, de elég érthetően tudatja, miszerut, ha a németek a háborút akarják, Francziaország már nem bánja és kész ezen keztyüt is fölvenni. Ez esetben pedig legislegelíis/ür Austriának nemolasz tartományai fognának a harcz színhelyévé ki­szemeltéin!. A helyzet kulcsa, tehát egyszerűen Poroszország kezében van; ennek tartózkodása mellett localizált marad, ellenkező esetben általánossá válik a háború. Azon közleményekre nézve, miket a porosz mefba-nl .

Next

/
Thumbnails
Contents