Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)

1859-08-02 / 185. szám

1859. — 185. szám tr. kr. 16 —­­ H -­Előfizetési árak ausztriai értékben BUDA-PESTEN. 4 Grtwlinal együtt. A Hivatalos Értesít? nélkül. . fr. kr. i fr. kr. I fe­l. Évnegyedre 4 50 | Esős* övre 10 — Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 75 | Fel évre 5 25 | Egy fiónapn. I­­* (A házhozhordásért havonkint ig forral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban «gen «sám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt 30 kr. „ nélkül 10 . SZERKESZTŐ HIVATAL: Baráto­k­ t­ere 7-ik szám Is 6 emelet EURO HIVATAL: Baritok tere 7. ni szint föle ggsviwwnartw*gaw»*m«*isiA'/Mgw Kedd, augustus 2. ír. ki Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1 fe Vidéken bérmed­es lev­­ekben minden es. kir. postahivatalnál-Ijtatványok Egy hatodhasabos petitkor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával , kétszeri­­nél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjáva­­l tárnittatik. Még többszöri ismétlésnél ii nytagos árméryé­lés engedtetik. A he­ight Asi bélyegdij mindassonyiszo - 30 uj rr. Minő nnemü hirdetétek a kiadó-hivatal­ban védetnek föl. A külföld számára a hir­­detmény­eket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. MNMMSw*o,­Mgi Gigász évre fől évre A Hivatalos Érts fr. kr. ágási évre 19 — Fél évre 10 — Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. •(Naponkinti postai küldéssel.) lével együtt . fr. kr. Évnegy­dre 5 50 Egy hónap, a 2 10 A Hivatalos Érteal. nélkül. fr. kr. Egész évre 14 — Félévre 7-HIVATALOS RÉSZ.­ ­ cs. k. Apostoli Felsége a következő legtuagabb sajátkezű ira­tot méltóztatott kibocsátani : „Kedves báró Bach! Megilletődött szívvel értesültem ama számos önkénytes adományokról, melyekkel a nép minden osztályai a háború által föltételezett rendkivüli szükségekhez mindenféle mó­dokon a legnagyobb áldozatkészséggel járultak. A legnagyobb bős­égel begyült hazafias adományok; az önkénye­tes csapatoknak tetemes járulékok által lényegesen előmozdított föl­állítása; ama készség, melylyel a hadi-szükséglettel szolgálati­ lovak átszolgáltatása minden oldalról előmoz­díttatott; a hazafias egyletek­nek igen üdvös működései, valamint különösen a sebesült harc­osok ápolása körüli érdemteljes önkénytes közre­működés Nekem újólag legörvendetesebb bizonyítékokat nyújtanak ba népeimnek a komoly megpróbáltatás napjaiban mindenkor bebizonyított áldozatkészsége s­­ odaadása iránt. Szivem ösztönét követem, midőn mindazoknak, kik a valódi s honszeretet s emberbaráti érzelemnek ezen számtalan s előttem örökre­­ feledhetlen nyilatkozataiban résztvettek, s névszerint ha szék-­s faro­­­­dalmi fővárosom, Bécs lakosainak, mely ez alkalommal tündöklő pél­­­­dával ment elöl, legmelegebb köszönetemet fejezem ki s önt azzal bi- i­zom meg, hogy legteljesebb elismerésemnek ezen kifejezését általános­­ nosan közzétegye. Laxenburg, jul. 28. 1859. Ferencz József s. k. ,­­ cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 20-ról kelt legfelsőbb hatá-­­­rozatával báró Hübner Sándor cs. k. nagykövetnek engedélyt­­ adni méltóztatott, hogy a Sz. Januarius-rend diszjeleit, melyekkel mind-­­ két Sicilia királya ő felsége által diszittetett föl, elfogadhassa s visel-­­ hesse; hasonló legkegyelmesb engedély adatott báró Ottenfels- Gschwindt császári követségi tanácsosnak is, a királyi siciliai­­ I. Ferencz-rendnek neki adott középkeresztjére vonatkozólag. Ő cs. k. Apostoli Felsége Laxenburgból f. évi jul. 23-tól kelt­­ legfels­bb határozatával Gspan Péter Erasmus tndor tirol-vorarl­­­jbergi országos főtörvényszéki tanácsost, megérdemlett állandó nyuga-­­­lomod tévézt­etése alkalmával, az évek hosszú során át tett hit­s hasz­­­­nos szolgálatainak elismeréséü­l, a harmadosztályú vaskorona rendjé­vel, dijelengedés mellett, legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. f­ő cs. k. Apostoli Felsége jul 22-re­ kelt legfelsőbb határozatá­val Mos­ztig Józsefnek a trieszti orsz. törvényszéknél levő tanácsos s czimzetes országos fötörvényszéki tanácsosnak, saját kérelmére ál­landó nyugalomba helyeztetését, a sokévi, hi s hasznos szolgá­lataival­ legmagasb megelégedésnek kijelentése mellett, legkegyel-­­­mesebben megengedni méltóztatott. A vallás és oktatásügyi ministernek 1859. június 14-dikén kelt kibo­­­­csátványa, mely által az 1859. május 29-kén kelt legfelsőbb határozvány folytán, a birodalom minden gyógyszerészeti tanintézetein a gyógyszerintézeti mes-­­­terrang és tudorságra nézve egy uj tanulmányi és vizsgálati rend hoz­­­zatik be. *) A cs. k. Apostoli Felsége 1859. május 29-kén kelt legfelsőbb hatá­­­­rozványával a birodalom minden egyetemes számára a gyógyszerészeti mesterrang és tudorság tekintetében az alábbi tanulmányi és vizsgálati­­ rendet méltóztatott legkegyelmesebben jóváhagyni. 1. Tanulmányi és vizsgálati rend a gyógy­szerészeti mesterrang tekintetében. 1. §. A­ki valamely austriai egyetemen a gyógyszerészeti tanul-­­ mányba kíván fölvétetni, s a gyógyszerészeti mesterrangról oklevelet­­ akar kapni, mindenekelőtt megkívántatok tőle, miszerint az alsó-gymna- ,­sium tanulmányi tárgyait sajátjává tette, ez iránt magát a 4-ik gramma-­­­tikai iskola sikeres befejezéséről valamely gymnasium által kiadott állam- , érvényes bizonyítványnyal igazolta, ezenfelül a gyógyszerészetet a fenn­­álló kebelbeli rendtartás szerint megtanulta, s a szabaduló-levél megnye­­rése után valamely belföldi nyilvános gyógyszertárban legalább is két évig segédkép szolgált légyen. 2. §. A tanfolyam két évig tart. A köteles tantárgyak a következők : Az első évben: Elemi természet- és ásványtan a téli félév­ben, állat- és növény­tan a nyári tanfolyamban, továbbá általános szenvtelen és szerves vegy­tan mind a két félévben; mindezen tárgyak hetenként öt órán, a növény­tan azonban a nyári félév rövidebb tartama miatt, nyolc­ órán át. A második évben. Gyógyszerészeti vegytan és gyógyszerisme­résen; az elsőbb heten­ , mint öt, az utóbbi három órán át; továbbá mind a két félévben gyakor­­lati műtétek a vegytani dolgozó teremben hetenkint legalább is tíz órán át. 3. §. Az oklevél megnyerése végett a jelölteknek csupán szigorú vizsgálatokat kell tenniük; ily­­ három létezik, jelesen két elméleti és egy gyakorlati. Az első elméleti szigorú vizsgálat tárgyai a következők: a) Elemi természettan, b) Állattan, éj Növénytan, és d) Ásványtan; a második t. i. a gyakorlati szigorú vizsgálatnál: a) két vegytani készítmény előállítása és b) egy vegybontás; *) Bírod. törv. 1. f. é. jul. 2-i XXXI db. 118. sz. végre a harmadiknál: a) gyógyszerisme, b) általános szervtelen és szerves vegytan, továbbá e) gyógyszerészeti vegytan, és d) gyógyszerészeti orvosi rendeletek. 4. § Az első szigorú vizsgálat a bölcsészeti, a második és harma­dik pedig az orvosi karnál, s ha valamely egyetemen orvosi kar nem lé­tezik, a sebészeti tanintézet igazgatójának elnöklete alatt e­gyre saját­­lag összeállított vizsgáló bizottmány előtt teendő le. 15. §. Az első szigorú vizsgálatra való jelentkezés ennélfogva a böl­csészeti, a másik két vizsgálatra való jelentkezés pedig az orvosi tantest elöljárójánál (dékánjánál vagy tanigazgatójánál) avvagy a sebészeti tan­intézet igazgatójánál történik. 6. §. Az első és harmadik szigorú vizsgálat tartama másfél órára határoztatik, mely az elnök által a vizsgálók között czélszerűen oly módon osztandó el, hogy rávidenik vizsgálati tárgyra körülbelül egyenlő vizsgá­lati idő fordíttassék. Ezen vizsgálati idő megrövidítésének minden vizsgá­lók közös határozata folytán csak azon esetben lehet helye, ha a jelölt is­mereteinek elégtelen volta, ennélfogva visszavetésének szüksége már előbb határozottan kiderü­lt. A második, jelesen a gyakorlati szigorú vizsgálat tartama azon készítmények minőségétől függ, melyeket a vizsgálandó előállítni köteles. 7. §. Az első szigorú vizsgálatnál a növénytani a mennyire lehet, fris, különben pedig szárított növényeken, az ásványtan pedig tárgyon vizs­gálandó­. 8. §. A gyakorlati szigorú vizsgálat a vegytani dolgozó­teremben a vegyészet tanárának felügyelet­e alatt, s a vizsgáló bizottmány (15. §.)­­ többi tagjainak időnkénti utána nézése mellett, továbbá azon tanítványok­­ jelenlétében történik, kik a vizsgálaton jelen lenni kívánnak. Az annál teljesítendő vegybontás minőségi, s a szétbontandó test-­­­ben foglalt egyik vagy másik alkatrészre nézve, az elnök rendeletéhez képest mennyiségi is. Az illető vegyészeti műtéteknél­ eljárást s azoknak eredményét a jelölt írásbeli értekezés alakjában egybefoglalni s a vizsg­­­gáló bizottmány (15. §.) elé terjeszteni tartozik. 9. §. A harmadik szigorú vizsgálatnál a gyógyszerisme­­ragyüjte­­ményen vizsgáltatik. A jelölt az egyes szereket megnevezni, jóságuk is­mertető jeleit, azoknak más testekkel s­­zokott fölcseréléseit, eltisztátala­­nitásait és meghamisításait, s azok fölfedezésének módját előadni tárt­aik. 10 §. Az első szigorú tasgákit már az első félév végével leté­­tethetik. Az arra való jelentkezésnél tartozik a jelölt a) a gyógyszerészeti tanulmányba való fölvétel végett az 1 § ban kiszabott miden kellékek leírását, és b) a gyógyszerészeti első évfolyam leczkéinek hallgatását kimutatni. 11. §. A második gyakorlati szigorú vizsgálót a gyógyszerészeti második évfolyam utolsó havában tétethetik le. Az arra való jelentkezés alkalmával bizonyítandó : a) az első szigorú vizsgálatnak jó sikerrel a letétele, b) a fes­zkék látogatása, továbbá e) a vegytani dolgozó teremben a gyakorlati műtétekbeni szorgal­mas részvétel, a második év első felének kezdetétől fogva a második szi­gorú vizsgálat időpontjáig. Ezután neki, a gyógyszerészek számára ren­delt vegytanár meghallgatása mellett, az általa teljesítendő gyógyszeré­szeti és vegybontási műtétek jelöltetnek ki. (Folyt. köv.­ A belügyminiszer Hi­­rsch Károly szolgabíróhivatali segédet Magyar- , országban harmadosztályú megyebiztossá kinevezte. A budai cs. k. országot pénzügy­igazgatósági osztály az eddigi ideiglenes hivataltisztet S­t­r­o­b­l Károlyt végleges, és Kotzian Mátyást számadói se­gédet 111 oszt. hivataltisztté ideiglenes minőségben kinevezte. F. é. jul. 23-án a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétkül­­j­di­tett az országos kormány­lap XIX. darabjának első és XII. darabjának m­á- 8 o d­i­k osztálya mind német egyes,mind összes kettős kiadásokban. Az I. osztály XIX. darabjának tartalma : 99. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. május 25-kén kelt­­ rendelete, kiható minden koronaországokra, a lom­bár­d-v­elenczei királyságot és­­ a katonai határőrség­t kivéve, az egyházi, plébániai és iskolai építkezések alk­al­­­­mával keletkező utazí­ isi és bizottsági költségek födezésére, kötelezettség tár­gyában. 100. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. május 27-kén kelt hirdetménye, a pettani II. osztályú fővámhivatal megszüntetése iránt. 101. sz A pénzügyi ministeriumnak 1859. május 28 k án kelt kibocsátvá­­nya, kiható Erdély országra, a Szerbvajdaságra, temesi bánságra, Tótországra s­­ a katonai határőrvidékre,a lóháton vagy szekéren járó-kelő táviróvonal-fölügye-­­­lőknek vámmentessége iránt. 102. sz. A pénzügy­ministeriumnak 1859. május 28-kán kelt hirdetménye, s az oderbergi vaspályaudvarban létező II. osztály a fő­vámhivatalnak I. osztályú­­ fővámhivatallá lett fölemelése iránt. 103. sz. A pénzügyi­ ministeriumnak 1859. junius 9-kén kelt hirdetménye,­­ a Lombardiában létező sanserafinoi és bellaguardai II. osztályú mellékvámhiva­­­­talok megszüntetése iránt. 104. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. junius 10-kén kelt hir­detménye, kiható Magyarországra, a selmeczi bányakapitányságnak Beszter- I­czebányára lett áttétele s a beszterczebányai bányabiztosság megszüntetése iránt. A II. osztály XII. darabjának tartalma: 21. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályától 1859-ki május­­ 20-káról, a Varannó-Őrmezői postautnak az országutak közé soroztatása iránt. 22. sz. Hirdetés a csi k. helytartóság pozsoni osztályától 1859-ki május 3­0-káról, a perbetni szolgabirói hivatal székhely­ének Komárom vármegyében­­ 0- Gyalláról Csuzra áttétele iránt.­­ 23 sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság budai osztályától 1- jéről, azon gyógyc­ikkek árai iránt, melyek a kormányszékek szabandók meg. ■ 24. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. fűkormánytól 1859-ki julius 7-kéről, melylyel a rögtönbirósági törvény minden oly katonai és polgári szemé­lyekre nézve, kik a csa­k katonai egyéneket hitszegésre csábítják, kihirdettetik. Egyszersmind ezen darabokkal együtt az első félévrel országos kormány­lap I. s II. osztályainak alphabeticus jegyzéke az összes kiadásokban kiadatott s szétküldetett. 1859-ki julius által időnkint m­ATAL08 ItDSZ. Veszprém megyéből következő befolyt hazafias adomá­nyok jöttek köztudomásra, és pedig a veszprémi szolgabirói járásban , Palota mezőváros községe adományozott 300 ftot hadi czélokra; ezen­­fölü­l ez a toborzásnál Palotán a zene és bérköltséget fedezte, s a Pa­lotán toborzott 18 egyénnek a 3 ftnyi foglalót kiszolgáltatta . Sz.-Gál­­ községe 16 Oftot, és Márkó, Papkeszi, Vilonya, Sz.-István, Hajmacs­kér, TóthA­alsony és Hidegkút községei egészben 31 ftot állami czé­lokra ; Tallián József földbirtokos Sz. Király-Szabadján 10 aranyat és Markus Lajos földbirtokos ugyanott 1 aranyat állami czélokra; Kö­ves József prépost Felső-Eörsön 200 ftot földtehermentesítési kötelez­vényekben és 7 ft 41 *,2 kft készpénzben a győr-pozsonyi önkénytes zászlóalj fölszerelésére; Heller Lajos a veszprémi izraelita község jegy­zője kinyilatkoztatá, hogy f. é. jan. 1-től kezdve a harcz tartamának egy évére 577 ft évi fizetéséből 3%-ot fog hátrahagyni, a sebesült harczo­sok javára. A zirczi szolgabírói í­rásban az önkénytes csapatok fölszerelésére, Faddy Kristóf a zirczi cziszterczita rend provisora 5 ft 25 krt, Winkier Engelbert ugyanazon rend alperjele 1 aranyat, Bokor Mihály administrator ugyanott 5 ft 25 krt, Szmodits József cziszterczita áldozár 3 ftot, Minikusz Vipcze cziszterczita áldozár 5 ft 25 krt, Bellovits Marczell társi lelkész 38 ezüst húszast, Zsolda Jó­zsef ügyvéd 5 ft 25 krt, Glatz Ignácz ügyvéd 5 ft 25 krt, Országi Jó­zsef 5 ft 25 krt, Scorpa Ferencz községi orvos 2 ftot, Baumann József községi orvos 4 ft 80 krt, Schlesinger Zsigmond községi orvos 10 ftot, Sauer jegyző 11 ft 45 krt, Oszlop község 4 ftot, Esztény 30 ft 60 krt, Bársonyos 6 ftot, Teleki 5 ft 38 krt, Bánk 3 ft 23 krt, Dudar 14 ft 20 krt, Naná 27 ftot, Jasd 6 ft 2 krt, Péterd 21 ft 1 krt, Romá­­d 13 forint 20 krajezárt, Gyiróth 17 forintot, Lázi 5 forint 38 krajezárt, Bánk izr. cnitus­ község 13 ft 10 krt, Szombathely községé 13 ft 33 krt, Béde 49 ft 77 krt, Teés 8 ftot, Csernye 9 f 26 krt, Szápár 2 ft 71 krt, Zírcz 6 ft 40 krt, Olaszfalu 7 ft 60 krt, Lókút 6 ft 49 krt, Bo­­czavár 9 ft 69 krt, Bakonyitól 6 ft 78 krt, Pálihálás 4 ft 80 krt, Som­hegy 2 ft 19 krt, Veim 2 ftot, Eplény 3 ft 93 krt, Porva 4 ft 8 krt, Pénzeskut 2 ft 80 krt, Esztergár 7 ft 12 krt, Kardosrét 7 ft 30 krt. Az enyingi szkb­ói járásban ugyanazon czélra: Fokszabadi községe 15 ftot, Siómaros 10 ftot, Siófok 10 ftot, Dégl 10 ftot, Kenese 10 ftot, Mirzó-Komárom 12 forintot, Szilas-Balhás 25 forintot, Lepsény 10 forintot, Mező-Sz.­György 10 forintot, Csajágh 10 forint 50 kraj­ezárt, Balatonfő-Kajár 12 forintot, Enying 10 forint 50 krajezárt, Bo­­zsok 5 forintot. A pápai szolgabirói járásban ugyanazon czélra : a szolgabirói hivatali tisztviselők 38 frt 75 krt, Acsád községe 1 frt 24 krt, Békás 1 frt 40 krt, Mezőlak 1 frt 3% krt, Vaszár 4 ftt 31 krt, Nagy-Ganna 5 frt 64 krt, Kis-Ganna 2 f­tot, Dákó 5 f­tot, Derecske 5­­ frtot, Borsosgyör 5 ftot, Kéttornyalak 5 ftot, Nagy-Tevel 1 ftot, Külső-­­ Vara 8 ft 20* 2 krt, Jákó 3 ft 87% krt, Tapolczafő 10 ftot, Pápa város­­ községe a pápai fiók-hadfogadó parancsnokság számára zenére s borra adományozott 94 frt 50 krt , azonkívül készpénzben 118 frt 791 . krt, a pápai kereskedői kar 100 portot államkötelez­vény­ben, Kovácsi köz­sége 4 forint 55 krajezárt, Kúp 4 forint 61­2 krajezárt, Koppány 10 forint 42 krajezárt, Marczaltő 5 forintot, Felső-Görzsöny 5 forin­tot. A devecseri szolgabirói járásban: Sey László cs. k. szolgabiró az önkénytesek toborzása és fölszerelésére 119 ft 17 krt; Tegyey Mihály cs. k. szolgabirói segéd 30 ftot foglalóképen két önkénytes részére; Devecser mezőváros Vas megyében 5 nemz. kölcsön-köt­­vényben 100 pftot állami czélokra; Berénd községe 3 ft 95 krt; Tósok 1 ft 68 krt; Gsérint 8 ft 49 krt önkénytesek fölszerelésére és ugyanaz 4 ftot államczélok­ra; Kislöd község 7 ft 25 krt önkénytesek fölszerelésére és 4 ftot állam­czélokra ; Városlőd község 9 ft 59 krt önkénytesek fölszerelésére és 5 ft 25 krt államczélokra; Nagy- Kamond község 1 ft 140 krt önkénytesek fölszerelésére és 1 ftrt államczélokra; Kis-Kamond község 3 ft 12 krt önkénytesek fölszere­lésére és 4 ftot államczélokra; Kerta község 5 ft 40 krt. Az iszkári jegyzőség 1 ft 82 krt; Örs község 3 ft 27 krt önkénytesek fölszerelésére s ezenkívül 1 ftot államczélokra; Valimba község 1 ft 1 krt önkénytesek fölszerelésére; Padrag község 5 ft 68 krt; Kolontár 5 ft 25 krt; Miske puszta 5 ft 25 krt; Oroszi 6 ftot és Salamon 10 forintot államczélokra; Tüskevár 13 ftot önkénytesek fölszerelésére s 10 ftot államczélokra; a dobai jegyzőség 49 ft 3% krt önkénytesek fölszerelésére; Magyar-és Német-Tulány 16 ft 431 12 krt önkénytesek fölszerelésére és 7 ft állam­­czélokra; Gyepes község 3 ft 4 krt és Ajka-Bendek 10 ft 375/10 krt önkénytesek fölszerelésére; Noszlop izraelita cultusközség 6 ftot ál­­lamczélokra; Kölöske 13 ftot önkénytesek fölszerelésére és 2 ftot ál­lamczélokra ; ezenkívül a veszprémi főtiszt, püspök B­a­n­o­­­d­e­r Já­nos az önkénytes toborzás előmozdítására Veszprémben 5 akó bort ajándékozott; továbbá Palota, Veszprém és Városlőd a Veszprémben és Palotán toborzott egyéneknek Pápára való ingyen szállítására elő­­fogatokat adtak. Sopron város járásában f. é. június végéig hadiczélokra kö­vetkező hazafias adományok folytak be, és pedig készpénzben . Osten­berg Eliza asszonyság 10 ftot, Vághy Mihály 100 ftot, Thier József 2 ftot, Wagner Magdolna assz. 30 ftot, Gesellmann 10 ftot, Gesellmann József 2 ftot, Pin. C. 1 ftot, K. J. 2 ftot, B. A. 2 ftot, Schmidt Lipót 2 ftot, Braunsteiner Bor. 2 ftot, Baumgartner Lipót 2 ftot, Pfeiffer Károly 2 ftot, Volz Henrik nyug. cs. k. ezredes 40 ftot, Schaden Domokos 2 ftot, H. F. 126. sz. 2 ftot, Bekovits Terézia 2 ftot, Schaffer Antal 5 ftot, Schuganits József 5 ft 25 krt, S­chuster Ján­os cs. tanácsos 10 ftot, Schuster Johanna asszony 5 ftot, Schuster Karolina k. a. 10 ftot, Ebbe Anna asszony 10 ftot, D. C. 2 ftot, Bitter Anna özvegy 100 ftot, Bauer Károly cs. k. száz dos 100 ftot, Spiesz Vincze 20 ftot, Hammer­schmidt Mátyás 5 ft 25 krt, C. J. 1 ftot, K. F. 1 ftot, Brennberger V. A. 10 ftot, Mayer Anna assz. 2 ftot, id. Ekl Ferdinand 5 ft 25 krt, Prysak cs. k. kapitány 10 ft, Tauber apát 5 ft 25 krt, id. Brandi József 5 ftot, Tekusch Károly Ágoston 5 ftot, Jentsch Ferdinánd 25 ftot, Schütz Márton 2 ftot, Beutzer Teréz assz. 10 ftot, Triebanmer A. 2 forintot, Szalay Teréz asszony 5 forintot, Györy Katalin 5 forintot, Pollak Salamon 2 ftot, Fabricius Eliza assz. 10 ftot, Tschurl Ferencz és Edvard 100 ftot, Engelhardt Anzelm 10 ftot, Tierring Lajos 10 ftot, egy varróiskola 2 ftot, Minich kanonok 6 ftot, Flandorffer Te­réz 20 ftot, a benedekiek zárdája 10 ftot, Walheim Jozefina assz. 15 ftot, Zitzenhoff Regina 10 ftot, Kleiner Mihály 5 ftot, Fiedler Károly 96 ftot, dr. Toperczer Tamás 10 ftot, Hirschler Keresztély L. 30 ftot; földtehermentesítési kötelezvényekben Bitter Lipót 50 ftot és nemzeti kölcsönkötelezvényekben ugyanaz 20 ftot. Egészben 818 ft 96 krt készpénzben és 70 ftot kötelezvényekben. A duna-vecsei járás következő községei sebesült s beteg cs. k. katonáknak teljes ápolása végetti átvételére ajánlkoztak: Duna-

Next