Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)

1859-09-01 / 209. szám

1859. — 209. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA-PE8TEN. A^UntslM ÉrtHltiTel i|jrűtt. | A HItiUm Arisait* nélkül ti. kr. . ti. ki. I ti. kr. 15 — Évnegyedre 4 50 I Egész évre 10 — 8 — Egy hónapra 1 75 | Fel évre 6 25 (A házhoshordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten • kiadó kivatalban. Ara a Hivatalos Értesítővel ügéen évre Fel évre Évnegyedre Egy hónapra 1 ti. ki 86 egye* ári Baráti együtt . 80 kr. nélkül . 10 . üBKBSZTÓ HIVATAL- k-t e r e 7-i k szám 1-s ö emelet. SIA00 HIVATAL: Barátok tere 7. saám salat. föld­Csütörtök, September 1. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (NaponUntl postai küldéssel.) A Hivatalos firt« Itévol együtt. ft. kr. Sgdsa évre 19 — fél évre 10 — fr. kr. Evnegy dre 5 60 Egy noBt^ ti 2 10 A Hivatalsa Érteeité aélktL ír. kr. I ft. ki Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Félévié 7 —' | Egy hónapra 1 60 Vidéken béraentes lev lékben minden es. kir. postahivatalnál. Ixtatványok. Egy hatodnaeáboa petüsor egyszeri beigtatásnál 8 uikrajetóijával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 0 ujkrajóságával számittatik. Még többszöri ismétlésnél zránylagos ármérséklés engedtetik. A be- igtatási bély egdij mindannyiszor 30 njVr. Mindennemű nirdetéisék a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi ét. \LÖS é'L 0 es. k. Apostoli Felsége nemes Resmin i Ferencz cs. k. pos­taigazgatót cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. ö CB. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 20-ról kelt sajátkezű iratá­val Rotter Manó biztost a bécsi tiszthatóság összeirási hivatalánál, a CBapatszállitmányoknak általa fáradhatlan buzgalommal s különös gondossággal eszközlött elszállásolása- s élelmezéséért, az arany ér­dem-kereszttel legkegyelmesebben földiszitni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 18-ról kelt legfelsőbb ha­tározatával WladissavljevicsjMilos consnli ügynököt Volóban, tsesmei (Scio) tiszteletbeli alconsnllá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 10-röl kelt legfelsőbb határoza­tával L e z á k József rendőri s fürdői fölügyelőségi biztosnak öaBtein- ban, legkegyelmesben engedélyt adni méltóztatott arra, hogy a hgi szász-Ernö-ági házirendnek neki adatott érdemkeresztjét elfogadhassa s viselhesse. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi ang. 25-röl kelt legfelsőbb hatá­rozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Stein Károly vezérőrnagy a tüzérségi arsenal-igazgatónak, a legu- *>bbi hadifölszerelési korszak alatt kifejtett sikerdús működése tekin- í téböl, legmagasb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. Ö cs k. Apostoli Felsége f. évi aug. 20-án kelt legfelsőbb hatá- j r zatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf j l otting et Persing Károly alezredesnek a főszállásmesteri törzs- j nél, a folyó évi seregfölszerelésnéii érdemteljes működéséért, legma- j gasb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 15-ről kelt legfelső bb ha­tározatával, ebendorfi prépost-lelkészszé Liaunigg János, St. Jo­hann am Brttckl-i lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Aiamothi János ideiglenes számfejtői segédet a budai cs. k. országos főpénztárnál ugyanazon minőségben véglegesen megerősítette, és Schneidt József pénztári tisztet ugyanazon főpénztárnál ideiglenes számfejtői segéddé kinevezte. Magyar László, hivatalhelylyel Nagykörösön; Elek György, hivatal- helylyel Jászberényben; Schmidt István, hivatalhelylyel Ráczkeviben; Gás­pár Lajos, hivatalhelylyel Kecskeméten, cs. k. közjegyzővé kineveztetvén, az esküt letették. 1859. aug. 6-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam- nyi indában a birodalmi törvénylap XLI-ik darabja, Tartalma: 144. sz. alatt, az igazság-, s pénzügyministeriumok s a legfelsőbb szám- vl'\ 6-ellenőrségi hatóságnak 1859. jut. 17-ről kelt rendete, melylyel a bécsi pol- g i törvényszéki letétmény-hivatal számárai utasítás behozatik. 1859. aug. 10-én adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XLIIik darabja, Tartalma : 145 sz. a. a belügyministeriumnak 1859. jui. 30 ról kelt s a birodalom összes területére nézve érvényes kibocsátványa, melylyel a legfelsőbb legmegerő­sített herczegi Thurn s Taxis-féle házitörvények közzététetnek. 1859. aug. 13-án adatott ki a küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XL1II. darabja. Tartalma: 146. sz. a. a bel-, igazság- s pénzügyministeriumoknak 1859. aug.1-ről kelt rendelete, az uhnowi járás számárai járás-hivatalnak, Galicziában, Rawából Uhnowba áthelyezésén) vonatkozólag. 147. sz. a. az igazságügyministeriumnak 1859. aug. 4-ről kelt s Magyar-, Horvát-, Tótországra s a Szerbvajdaságra nézve, a temesi-bánsággal, érvényes rendelete, mely által az 1855. dec. 15-ki telekkönyvi rendtartásban foglalt hatá­rozatok a sorrendnek telekkönyvi bejegyzései iránt kiegészíttetnek. 148. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859 aug. 4-ről kelt kibocsátványa, a Lombardia ellen fölállított vámvonal alkalmábóli vámügyi intézkedések tár­gyában. 1859. aug. 10-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam- nyomdában a birodalmi törvénylap XLIV. darabja. Tartalma. 149. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 8-ról kelt s Erdélyre nézve érvényes kibocsátványa, a tűzifa- s a közönséges földolgoznivaló fának a szá- razon-átszéllításnáli vámkezelése tárgyéban, a Vöröstorony s Tömösnéli határ­darabra vonatkozólag. 150. sz. a. a cultus- s oktatásügyi ministernek 1859. aug. 8 ról kelt rende­lete, melylyel az 1854. dec. 9-ki legmagasb kéziratban (bir. törvénylap 315. sz.) foglalt határozatok megváltoztatása tétetik közzé, azon mértékre vonatkozólag, meivben a német nyelvnek minden gymnasiumDan,a lombard velenczeiek kivéte­lével, oktatási nyelvül kell használtatnia. 151. sz. a. az igazságügyministeriumnak 1859. aug. 12-ről kelt s Erdélyre nézve érvényes rendelete, melylyel az 1859. jul. 22-ki legfelsőbb fölhatalmazás követi eztében az 1853. máj. 29-ki császári nyiltparancs 12 §-a (bir. törvénylap 100. rz.) az erdélyi szász nemzetbeli bitveutársak számárai jószág-közösség fönn­tartót < joga tárgyában magyaráztatik. 162. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 12-ről kelt s minden koronaortzágra nézve érvényes kibocsátványa, a Lombardia ellen, Lasisétől Peschiera felé fölállított vámvonal tárgyában. 1859. aug. 24-én adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XLV. darabja. Tartalma: 153. sz. a. a pénzügymin’steriumnak 1859. aug. 21-röl kelt s minden koro­naországra nézve érvényes kibocsátvánva, melylyei az austriai értékre szóló uj ötforintos bankjegyek kibocsátásának időpontja közzététetik. NEMMVATALOS RÉSZ. Az egri szóig, járásban az önkénytesek fölszerelésére kővet­kező hazafiul adományok gyűltek be : Eger-Szalók községtől 100 ft, Makiár 50, Nagy-Tállya 20, Verpelét községtől 50 ft. Fest, aug. 31. # (Politikai sxemle). Mit mondana a nyájas olvasó, ha egyik szép reggel — talán már holnap vagy holnapután — a lapot ke­zébe vevén* annak élén — csatabulletinnel találkozik ? Pedig bizony i yeket benépesíteni a földiparukat laktelepekkel és kész munkaerőkkel tmelni óhajtanák, figyelmeztetjük egy körünkben mulató colonisatorra, a ci a telepítések vezetését, berendezését hosszabb gyakorlat ntján ismeri is az illetőknek erre a legjobb módot és segédkezet nyújthatja. Az emll- ett egyén Mattéi főhadnagy s levélbeli vagy személyes értekezés vé­dett zrinyi-utczai lakásán (7. sz. a. 2. emeleten) kereshető meg. * A mainczi szerencsétlenek segélyzése. Világrázó események foly- ak le 1857. no /. 18-ka óta, midőn Mainz városát lőporlobbanás követ­keztében oly borzasztó veszély érte. Ekközben Enropa csaknem minden rszágából gazdagon folytak be a kegyes emberbarátok segélyadományai. l segélyválasztmánynak hozzánk is beküldött számadási kimutatása Aus- ria népei felebaráti jó indulatának legdicséretesb bizonyítványa, mert a irodalomból befolyt összeg minden egyéb adakozások közt a legnagyobb, övezetesen 306,109 ft 11 kr, mi az egész öszletnek, 809,163 ft 51 kr, äbb mint a harmadrésze. Europa csaknem minden fejedelmi háza járult a ótékonyság ezen oltárához, de Császár 0 Felsége nagylelkű ado­mányai mindnyájának egyes adakozását fölülmúlják, ö F e 1 s é g e|24,695 t, Ferdinand Császár és Mária Anna Császárné 5491 ft 8 krt, Karolina Lugusta Császárné 2245 ft méltóztattak ajándékozni. FŐherczeg Ferencz károly és Zsófia főherczegasszony 2242 ft 30 kr, Miksa föherczeg és tarolta főherczegasezony 1637 ft 57 krt, Károly Lajos föherczeg és b. e. largaretha főherczegnő, továbbá LajoB József föherczeg ő fenségeik 1090 > kr, Albrecht FŐherczeg 1121 ft 15 krt, h. e. János föherczeg és hitvese Aeran grófnő 1647 ft.20 krt, István föherczeg 600 ft, továbbá Károly rerdinand, Vilmos, József, Leopold, Ernő, Zsigmond, Rainer és Henrik öherczegek egyenkint 560 ft 38 krt, úgy hogy a legmagasb Császári Ház :egyadományai öszvesen 46342 ft 46 krt tesznek. Sajnáljuk, hogy a szá- oadási kimutatásban a Magyarországból begyült ajándékok nincsenek cülön följegyezve, sail adakozás közösen van Austria többi koronaor- zágaival följegyezve. * A pest-óbudai gőzösök mától sept. 1-től fogva — még ugyan olyvást óránkint fognak közlekedni kijelölt pontjaik Pest-, Buda, a' csá- zárfürdö és Ó-Buda közt, de már csak reggeli 7 órától esti 7-ig. * TŰZ. Tegnapelőtt esti 9 óra után a nemzeti szinház szomszédságá­én a Wodjaner-ház egyik sarokboltjában, melynek ajtai a kerepesi útra is az országutra szolgálnak, belül történt gyuladás következtében, mely­nek oka még nincs kinyomozva, tűz támadt, és a bolt tulajdonosának Reich urnák minden kelme és egyéb pamutáruit pár negyedóra alatt elhamvasztá. A könnyen tüzetfogó szövetek pár perez alatt lángba borul­tak, úgy hogy mire a kitolongó füst nyomán az ajtókat feltörték és a viz- fecskendökkel előállottak, már jobbára csak kormos rongyokat lehetett kitakarítani. Ez eseményre a közönség a nemzeti színházból is, hol „IV László“ ered. szomorujáték adatott, az előadás felében szétfutott. Az említett kereskedés, mint halljuk, biztosítva volt. * Kilátások hallétre. Pocchini k. a. a hires bécsi tánezmüvésznő már megérkezett, és színre jutandó tánczelőadásaiból rögtön megkezdet­tek a próbák, s föllépteit legközelebb megkezdendő * Művészet. MosenthM a Deborah szerzője egy uj nagyobb drámán dolgozik a dán történetből. — Szigligetitől „Álmos“ czimü dráma és „Adósok börtöne“ vígjáték várnak készen látogatottabb színházi napokra. Az első darab mint tudjuk az utóbbi pályázat alkalmával figyelem nélkül maradt, azonban talán decoretiók és phrasiBok a viz színe fölé emelik. * Schiller-ünnep. Mig mi a Kazinczy-Unnep küszöbén állunk, Lipcsében november 9, 10 és 11-re Schiller százados ünnepére készülnek. Ez utóbbi programmjának főpontjai ezek: nov. 9-kén az ünnep előnapján a többi közt Apel Tódortól egy ez alkalomra szerzett dráma adatik elő, mely egy episodot tárgyaz Schiller életéből; nov. 10-kén Schiller szüle­tésnapján d. e. többféle ünnepélyek tartatnak, estve a városi színházban Schiller egy tragoediája adatik elő (prologgal Marggraf-tól); ez előadásra több szinmüvészi tekintély váratik; 11-kén Schiller keresztelése napján lesznek hagyományos ünnepélyek Oohlisban, a zenészeti, szavailati, disz- ünnep és lakoma. * Könyvkereskedői tanácskozmány. Most September havában az aust­riai könyvárusok Bécsben egy tanácskozmányt tartanak, mely alkalom­mal a külföldi kiadók irányában az irodalom és apénzviszony fontos kér­dései kerttlendnek szőnyegre. * Magyar versenyzők kölső pályán. A pardubitzi pályán oct. hó 7. és 8-kán megtartandó lóversenyekre magyar urak részéről következő lo­vak neveztettek: gr. Batthyány István „Basi Bozuk“ barna méné, „Medaillon“ barna, és „Cornflower“ sötétpej kanczája; gr. Eszter- házy Mihály „Rachel,“ gr. Hunyady József „Agitation,“ gr. Pálffj „Ducrow,“ gr. Hunyady „Sylpbine“ és „Turgnoise,“ gr. Teleky Domokos „Rhadamans,“ gr. Wenkheim Rudolf „Cigarette,“ és hf Eszterházy Pál „Ozora“ lovai. * Krinoltniada. Azt már sokan óhajtották, vajha a krinolint spiri | tusba tennék, mint egy példányban megőrzött ritkaságot, az utónemzedél ! okolására, de az még eddig senkinek se jutott eszébe, hogy a krinolinbi ! tegyenek spiritust — s im ez a maestrichi vámnál teljesedett. Egy ur j hölgy sajátságos krinolinje feltűnt a vámhivatalnoknak, vizsgálat alá vé teti a delnőt, s csakhamar kiderült, hogy krinolinje csupa bádog kula csókból volt készítve, melyekben cognacot akart a városba csempészni Többször hallottuk férfiaktól, hogy a krinolinnak részegítő hatása ! van, ez esetben legalább senki sem kétkedhetett rajta. * Vontcsövű ágyuk. Armstrong Vilmos, az úgynevezett, vontcsövl I ágyuk feltalálója, mint az „Eng. Corr.“ írja, hosszabb kísérletek ntá: | kitalálta, hogy a közönséges csöveket is át lehet vontcsövekké alakitan: ' csak elég vastag öntvényüek legyenek, hogy e mii ételt megbirják. Eg 1 ekkép átalakított 32 fontossal próbákat is tettek már, melyek várakozó í son felül jól sikerültek. A czél hat négyszeg láb volt és 10,200 ang< lábnyira minden lövés a legnagyobb pontossággal beletalált. — Egy nmlt századi szolgabirói rendelet, Szolnok városa levéltári bői. t „Dicbirtessék az Jesus Kristus. Szolnoki Bírák Uraimék, kegelun tek levelére nézve azon boldogtalan felakasztott aszonnak teste, az heh ségh határának szélin eltemetésére expediáltatott az T. Nemes Vrgj Mestere, Imre Mester, kit is Legényestül szükséghes lekisirteni kocsin < lovasok, az utón valamelly Istállóban avagy mezőben meghszálván, küli arra készített edényekben adgyanak a mint illik eledelt néki, és borital I ottan is a várason, az Testet levágván, egy rósz lónak farkán, kötél 1 kötvén kihúzassa az várason kívül az határra, ott elásván, az Mester te- ) messe el a legényével, azután hasonlóképen felkésércsék az utón ínterte- i ueálván, ezen munkájáért az Mesternek az Város fogh adni 15 rhenes fő­ném oly lehetetlen dolog, csakhogy a készülő csata szerencsére 1; bennünket közvetlenül nem érint. Mai hirek szerint t. i. a pápai hadse- [ 6 reg annyiban szervezve van, hogy már is a Romagna meghódítására * vél kiindulhatni. Miután pedig a romagnolok szintén a középolasz- j t( honi liga tagjai és igy szintén arra kötelezték magukat, miszerint g minden fegyveres restauratiót ellenezni fognak, az összeütközés majd- 1 nem elkerülhettem Más — véleményünk szerint azonban kevéssé való- . színű — hir azt akarja tudni, miszerint a modenai hg 6000 emberrel j szintén országának határa felé közeledik, azt a forradalomtól vissza- j ^ foglalandó, továbbá hogy — e kísérletet meghiúsítandó — Gari- | ti baldi a Pó felé vette útját. Kevésbbé valószinünek mondjuk ezen j bi második tudósítást, mert nem hiszszük, hogy V. Ferencz Austria i ni helyeslése nélkül ily lépést tenne, mely e hatalom gyámolítása nélkül i íj; úgyis sikertelen lenne ; Austria maga pedig semmi esetre nem veend 1 n részt ily fegyveres beavatkozásban, ha elébb Francziaországgal e ft tárgyra nézve nem egyezkedett, a mi, miként bizonyosan tudjuk, A mindeddig nem történt. “ Minő kényes Francziaország helyzete a pápa irányában, már ; ^ egyszer kimutattuk; a szent atyának még azt sem lehet szemére lob- ß bántani, hogy szorultság idején országát odahagyta volna; Romagná- j H nak mozgalmát pártolni a franczia császárnak tehát legtávolabbról sincs ® oka vagy ürügye,és még sem tagadható, hogy e mozgalomnak ő legalább f' közvetett okozója. Kívánjuk, hogy Grammont hg, ki az imént Rómába j n visszatért, a legközelebbi teendőkre nézve oly utat tudjon megje- | t lölni, melyen a pápa méltósága és a császár tekintélye egyaránt fönn- ss tartható és mely a lakosságot nem teszi ki azon kettősen szomorú sorBnak, megbüntettetni azon kéz által, mely a kihágásra csábította. ^ Mig ekként Közép-OlaBzországban elláthatlan bonyodalmak fo- | 8‘ nódnak, Piemont igen fontos lépést tőn, mely — esküdni mernénk rá — j b Cavour gróf tanácsára történt, — másoknak is tudtával-e vágy 1 é sem ? azt már nem mérnök eldönteni. Victor Emanuel t. i. a semleges )11 hatalmakhoz fordult azon kérdéssel : vájjon lenne-e kifogá- { snk az ellen, ha ö az annexiót valósítja. Turicban úgy számi- ^ tanak, hogy ha a három semleges nagyhatalom az annexiót i elismeri, Francziaország sem fog az ellen kifogást tenni és igy j 1 négy nagyhatalom helyeslésével szemben Austriának sem leend > kedve e miatt újra háborút kezdeni. Ha a Manchester Guardian egyik j 1 jólértesült tudósítójának hitelt adhatni, az angol kormány Piemont r j kérdésére máris felelt volna, még pedig oly értelemben, hogy a brit t J kormány e tárgyban minden tanácsadástól tartózkodik; ha pe- ! | dig Victor Emanuel saját elhatározásából jónak véli, a herczeg- ' c j ségek koronáját elfogadni, Angliának nincs oka , ez ellen ki- j ’ fogást tenni. Orosz- és Poroszország válasza még nincs tudva. ) , I Amaz hallomás szerint csak azon hirre nézve nyilatkozott volna, j í mintha a leuchtenbergi herczeg valamikor a toseánai trónt elfő- > • ! gadni kész lehetne; az orosz kabinet ezt határozottan tagadja. Már j most Napoleon hg candidaturáját Páriában desavouálták, a leuch- ,. tenbergi herczeget Sz. Pétervárott, a pármai herczegnö családja ; nevében szintén visszautassá azon lehetőséget, miszerint a toscanai ! trón nekik juthatna; tehát már csak a Piemonthoz való csatlakozás j maradna, és ha ez sem sikerül? Mi lenne aztán? Nincs kétség, hogy i ezután a restauratiót fegyver nélkül is létesíthetni vélik, ámbár a tos- \ canai emlékirat, mely e perezben küldetett szét az udvarokhoz és mely { az elűzött dynastiáról tudni sem akar, kevéssé alkalmas e remény i megszilárdítására. Még két hírről kell legalább futólag megemlékeznünk; mind a j kettőt már számtalanszor ^láttuk fölmerülni és mind a kettő egy- ( iránt valóBzinütlen. Egyik — házasságra vonatkozik IV. Fér- | dinand toscanai nagyhcrczeg és a pármai herczegnö közt (ki , mellesleg mondva a neki szánt férjnél tizenhat évvel öregebb); f a toseánai trón akkor Robert pármai herczegre, mint IV. * Ferdinand akkori mostohafiára szállna, hanem ez egyszerű lemondás i lenne a kis herczeg kedvéért, és ez, ha általában szóba jöhetne, há- j zasság nélkül is létesíthető. A második hir arra vonatkozik, hogy j Velenczéből független tartomány fogna alkottatni egy austriai föherczeg ; i alatt; ez pedig tettleges elszakadás lenne és nem látjuk át, mi j ’ indíthatná Austriát arra, hogy még arról is lemondjon, mit a villafran­cai alkudozás alkalmával még ellensége sem mert bántani. | -------------­N api ajdoRságofe. * Magánkóroda. Azon katonai kórház, melyet Hildegarde, I Marie és Erzsébet Főherczegasszonyok a herczeg Sulkovszky- > féle házban Baden mellett a H elenavölgyben állítottak, első emeletén 7 ■ J tágas szobával van ellátva 12 tiszt, és melléképületében szintén 7 szobával | 16 közvitéz és 2 szobával tisztek szolgái számára. Az orvosi felügyelettel dr. Rollet és seborvosa Dolliner, a betegek ápolásával és a házi kormány­zat vezetésével 5 irgalmas néne bizatik meg, kikhez még a szükséges se­gédszemélyzet van adva. Az eddigelő fölvett 18 tiszt közöl 6 már egészen felgyógyult, és a többi 12 is, kik többnyire súlyos sebesültek, örvendete- ’’ sen javul. Az eddig fölvett 22 altiszt és közvitéz közöl 2, kik reménytelen állapotukban hozattak be, meghalt. Olvasmányról részint ö cs. Fenségeik magán könyvtárai — részint bérlet által lön gondoskodva. * Telepítési ŰgJ. Földbirtokosainkat, a kik a telepítési ügyet, mely külön törvény oltalma alatt áll, a minden módozataiban szabályozva van j '* ■ — hasznukra akarnák forditni az által, hogy vagy teijedt birtokaik egy y í részét átengedni, vagy gazdaságukat munkás kezekkel ellátni, üres he-

Next

/
Thumbnails
Contents