Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)

1859-09-01 / 209. szám

egye* ári 1859. — 209. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A^UntslM ÉrtHK­iTel­­|jratt. | A HItlUm Arisaii* nélkül ti. kr. . ti. kr. I ti. kr. 15 — Évnegyedre 4 50 | Egész évre 10 — 8 — Egy hónapra 1 75 | Fél évre 6 25 (A házhoshordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten • kiadó hivatalban. Ara a Hivatalos Értesítővel ugyen évre Fel évre Évnegyedre Egy hónapra­­ együtt . 80 kr. nélkül . 10 . ÉBRESZTŐ HIVATAL- k-t e r­e 7-i­k szám 1-s­­ emelet. SZA00 HIVATAL: Barátok tere 7. szám salat. föld-Baráti ti. ki 86 Csütörtök, September 1. A Hivatalsa Érteeité nélküL ír. kr. I ft. ki Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Félévre 7 —'­­ Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes lev­­ékben minden es. kir. postahivatalnál. Ixtatványok. Egy hatodnaeában petüsor egyszeri beigtatásnál 8 uikrajetóijával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 0 ujkrajóságával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bély­egdíj mindannyiszor 30 nyer. Mindennemű hirdetéssek a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (NaponUnt­ postai küldéssel.) A Hivatalos firte­ttével együtt. fr. kr. Lydia évre 19 — fél évre 10 — fr. kr. Évnegy­dre 5 60 Egy noBt^ ti 2 10 \LOS é­ L nem oly lehetetlen dolog, csakhogy a készülő csata szerencsére 1; bennünket közvetlenül nem érint. Mai hírek szerint t. i. a pápai hadse­­­­e­reg annyiban szervezve van, hogy már is a Romagna meghódítására­­ vél kiindulhatni. Miután pedig a romagnolok szintén a középolasz-­­ t­­honi liga tagjai és így szintén arra kötelezték magukat, miszerint­­ minden fegyveres restaurátiót ellenezni fognak, az összeütközés majd-­­­nem elkerülhette. Más — véleményünk szerint azonban kevéssé való-­­­színű — hír azt akarja tudni, miszerint a modenai hg 6000 emberrel­­ szintén országának határa felé közeledik, azt a forradalomtól vissza­ i­s foglalandó, továbbá hogy — e kísérletet meghiúsítandó — Gari-­­­ti­baldi a Pó felé vette útját. Kevésbbé valószínűnek mondjuk ezen­­ ki második tudósítást, mert nem hiszszük, hogy V. Ferencz Austria i­ni helyeslése nélkül ily lépést tenne, mely e hatalom gyámolítása nélkül i ír, úgyis sikertelen lenne . Austria maga pedig semmi esetre nem veend­e­n részt ily fegyveres beavatkozásban, ha előbb Francziaországgal e­­t tárgyra nézve nem egyezkedett, a­mi, miként bizonyosan tudjuk,­­ mindeddig nem történt. “ Minő kényes Francziaország helyzete a pápa irányában, már­i­­ egyszer kimutattuk: a szent atyának még azt sem lehet szemére lob- e bántani, hogy szorultság idején országát odahagyta volna. Romagná-­j­á­nak mozgalmát pártolni a franczia császárnak tehát legtávolabbról sincs­­ oka vagy ürügye,és meg sem tagadható, hogy e mozgalomnak ő legalább is közvetett okozója. Kívánjuk, hogy Grammont­hg, ki az imént Rómába­­­n visszatért, a legközelebbi teendőkre nézve oly utat tudjon megjel­­­­­lölni, melyen a pápa méltósága és a császár tekintélye egyaránt fönn­ is tartható és mely a lakosságot nem teszi ki azon kettősen szomorú sorsnak, megbüntettetni azon kéz által, mely a kihágásra csábította.­­ Mig ekként Közép-Olaszországban elláthatlan bonyodalmak fo- t­to­nódnak, Piemont igen fontos lépést ten, mely — esküdni mernénk rá —­­­a Cavour gróf tanácsára történt, — másoknak is tudtával-e vagy­­­é sem ? azt már nem mernék eldönteni. Victor Emanuel t. i. a semleges­­11 hatalmakhoz fordult azon kérdéssel : vájjon lenne-e kifogá­­­­suk az ellen, ha ő az annexiót valósítja. Turk­ban úgy számít­í­tanak, hogy ha a három semleges nagyhatalom az annexiót­­ elismeri, Francziaország sem fog az ellen kifogást tenni és így j­­ négy nagyhatalom helyeslésével szemben Austriának sem leend­ő kedve e miatt újra háborút kezdeni. Ha a Manchester Guardian egyik j­ó jólértesült tudósítójának hitelt adhatni, az angol kormány Piemont 1­­ kérdésére máris felelt volna, még­pedig oly értelemben, hogy a brit t­r kormány e tárgyban minden tanácsadástól tartózkodik; ha pe­­­­­­dig Victor Emanuel saját elhatározásából jónak véli, a herczeg- h c­­­ségek koronáját elfogadni, Angliának nincs oka , ez ellen ki­­j­ó fogást tenni. Orosz- és Poroszország válasza még nincs tudva. ) , s Amaz hallomás szerint csak azon hítre nézve nyilatkozott volna, s­­ mintha a leuchtenbergi herczeg valamikor a toscánai trónt elfő- t­a­­­gadni kész lehetne; az orosz kabinet ezt határozottan tagadja. Már­­ most Napóleon hű candidaturáját Páriában defavoyálták, a leuch- ,­­tenbergi herczeget Sz. Pétervárott, a pármai herczegnő családja­­ nevében szintén visszautassa azon lehetőséget, miszerint a toscanai­­ trón nekik juthatna; tehát már csak a Piemonthoz való csatlakozás­­ maradna, és ha ez sem sikerül? Mi lenne aztán? Nincs kétség, hogy­­ ezután a restauratiót fegyver nélkül is létesíthetni vélik, ámbár a tos­­­­canai emlékirat, mely e perezben küldetett szét az udvarokhoz és mely­­ az elűzött dynastiáról tudni sem akar, kevéssé alkalmas e remény­­ megszilárdítására. Még két hírről kell legalább futólag megemlékeznünk; mind a­­ kettőt már számtalanszor­­láttuk fölmerülni és mind a kettő egy-­­ iránt valószínűtlen. Egyik­­ házasságra vonatkozik IV. Fere­­­dinánd toscanai nagyherczeg és a pármai herczegnő közt­­ki , mellesleg mondva a neki szánt férjnél tizenhat évvel öregebb), s a toscánai trón akkor Robert pármai herczegre, mint IV.­­ Ferdinánd akkori mostohafiára szállna, hanem ez egyszerű lemondás­­ lenne a kis herczeg kedvéért, és ez, ha általában szóba jöhetne, há­­­­zasság nélkül is létesíthető. A második hír arra vonatkozik, hogy­­ Velenczéből független tartomány fogna alkottatni egy austriai főherczeg­­­i alatt; ez pedig tettleges elszakadás lenne és nem látjuk át, mi i­s indíthatná Austriát arra, hogy még arról is lemondjon, mit a villafran­cai alkudozás alkalmával még ellensége sem mert bántani. | -------------­ Napi ajdonságose. * Magánkóroda. Azon katonai kórház, melyet Hildegarde, I Marie és Erzsébet Főherczegasszonyok a herczeg Sulkovszky-­­ féle házban Baden mellett a H­elenavölgyben állítottak, első emeletén 7 ■ 1 tágas szobával van ellátva 12 tiszt, és melléképületében szintén 7 szobával­­ 16 közvitéz és 2 szobával tisztelt szolgái számára. Az orvosi felügyelettel dr. Rollet és seborvosa Dolliner, a betegek ápolásával és a házi kormány­zat vezetésével 5 irgalmas néne bizatik meg, kikhez még a szükséges se­gédszemélyzet van adva. Az eddig elő fölvett 18 tiszt közöl 6 már egészen felgyógyult, és a többi 12 is, kik többnyire súlyos sebesültek, örvendete­ ’’ sen javul. Az eddig fölvett 22 altiszt és közvitéz közöl 2, kik reménytelen állapotukban hozattak be, meghalt. Olvasmányról részint ő cs. Fenségeik magán könyvtárai — részint bérlet által jön gondoskodva. * Telepítési Ügr. Földbirtokosainkat, a kik a telepítési ügyet, mely külön törvény oltalma alatt áll, a minden módozataiban szabályozva van j '* ■ — hasznukra akarnák forditni az által, hogy vagy terjedt birtokaik egy y­ó részét átengedni, vagy gazdaságukat munkás kezekkel ellátni, üres hel­yeket benépesíteni a földiparukat laktelepekkel és kész munkaerőkkel emelni óhajtanák, figyelmeztetjük egy körünkben mulató colonisátorra, a­ki a telepítések vezetését, berendezését hosszabb gyakorlat útján ismeri is az illetőknek erre a legjobb módot és segédkezet nyújthatja. Az emll­­ett egyén Mattei főhadnagy s levélbeli vagy személyes értekezés vé­dett zrinyi-utczai lakásán (7. sz. a. 2. emeleten) kereshető meg. * A mainczi szerencsétlenek segélyzése. Világrázó események foly­­ak le 1857. no­v. 18-ka óta, midőn Mainz városát lőporrobbanás követ­keztében oly borzasztó veszély érte. Ekközben Europa csaknem minden­rszágából gazdagon folytak be a kegyes emberbarátok segélyadományai. A segélyválasztmánynak hozzánk is beküldött számadási kimutatása Rus­­ria népei felebaráti jó­indulatának legdicséretesb bizonyítványa, mert a irodalomból befolyt összeg minden egyéb adakozások közt a legnagyobb, övezetesen 306,109 ft 11 kr, mi az egész észletnek, 809,163 ft 51 kr, abb mint a harmadrésze. Európa csaknem minden fejedelmi háza járult a­ótékonyság ezen oltárához, de Császár Ő Felsége nagylelkű ado­mányai mindnyájának egyes adakozását fölülmúlják. Ő F­e­l­s­é­g­e 124,695 t, Ferdinand Császár és Mária Anna Császárné 5491 ft 8 krt, Karolina Augusta Császárné 2245 ft méltóztattak ajándékozni. Főherczeg Ferencz Károly és Zsófia főherczegasszony 2242 ft 30 kr, Miksa föherczeg és tarolta főherczegasszony 1637 ft 57 krt, Károly Lajos föherczeg és h. e. Margaretha főherczegnő, továbbá Lajos József föherczeg ő fenségeik 1090­­ kr, Albrecht Főherczeg 1121 ft 15 krt, h. e. János föherczeg és hitvese Aeran grófnő 1647 ft,20 krt, István föherczeg 600 ft, továbbá Károly Ferdinand, Vilmos, József, Leopold, Ernő, Zsigmond, Rainer és Henrik óherczegek egyenkint 560 ft 38 krt, úgy hogy a legmagasb Császári Ház jegyadományai öszvesen 46342 ft 46 krt tesznek. Sajnáljuk, hogy a szá­­padási kimutatásban a Magyarországból begyűlt ajándékok nincsenek külön följegyezve, s a ts adakozás közösen van Austria többi koronaor­­zágaival följegyezve. * A pest-óbudai gőzösök mától sept. 1-től fogva­­ még ugyan ely mást óránkint fognak közlekedni kijelölt pontjaik Pest­, Buda, a­ csá­­tárfürdő és Ó-Buda közt, de már csak reggeli 7 órától esti 7-ig. * TŰZ. Tegnapelőtt esti 9 óra után a nemzeti színház szomszédságá­én a Wodianer-ház egyik sarokboltjában, melynek ajtai a kerepesi útra is az országútra szolgálnak, belül történt gyuladás következtében, mely­nek oka még nincs kinyomozva, tűz támadt, és a bolt tulajdonosának Reich urnak minden kelme és egyéb pamutáruit pár negyedóra alatt elhamvaszta. A könnyen tüzet fogó szövetek pár percz alatt lángba borul­tak, úgy hogy mire a kitolongó füst nyomán az ajtókat feltörték és a víz­­fecskendőkkel előállottak, már jobbára csak kormos rongyokat lehetett kitakarítani. Ez eseményre a közönség a nemzeti színházból is, hol „IV László“ ered, szomorújáték adatott, az előadás felében szétfutott. Az említett kereskedés, mint halljuk, biztosítva volt. * Kilátások hallétre. Pocchini k. a. a híres bécsi tánczművésznő már megérkezett, és színre jutandó tánczelőadásaiból rögtön megkezdet­tek a próbák, s föllépteit legközelebb megkezdendő * Művészet. Mosenth, a Deborah szerzője egy új nagyobb drámán dolgozik a dán történetből. A Szigligetitől „Álmos“ czímű dráma és „Adósok börtöne“ vígjáték várnak készen látogatottabb színházi napokra. Az első darab mint tudjuk az utóbbi pályázat alkalmával figyelem nélkül maradt, azonban talán decorellók és phrasisok a víz színe fölé emelik. * Schiller-ünnep. Míg mi a Kazinczy-Ünnep küszöbén állunk, Lipcsében november 9, 10 és 11-re Schiller százados ünnepére készülnek. Ez utóbbi programmjának főpontjai ezek: nov. 9-kén az ünnep előnapján a többi közt Apel Tódortól egy ez alkalomra szerzett dráma adatik elő, mely egy episodot tárgyaz Schiller életéből; nov. 10-kén Schiller szüle­tésnapján d. e. többféle ünnepélyek tartatnak, estve a városi színházban Schiller egy tragoediája adatik elő (prologgal Marggraf-tól); ez előadásra több színművészi tekintély váratik. 11-kén Schiller keresztelése napján lesznek hagyományos ünnepélyek Oprilisban, a zenészeti, szavaslati, dísz­­ünnep és lakoma. * Könyvkereskedői tanácskozmány. Most September havában az aust­riai könyvárusok Bécsben egy tanácskozmányt tartanak, mely alkalom­mal a külföldi kiadók irányában az irodalom és a pénzviszony fontos kér­dései kerítlendnek szőnyegre. * Magyar versenyzők kölső pályán. A pardubitzi pályán oet. hó 7. és 8-kán megtartandó lóversenyekre magyar urak részéről következő lo­vak neveztettek: gr. Batthyány István „Basi Bozuk“ barna méne, „Medaillon“ barna, és „Cornflower“ sötétpej kanczája; gr. Eszter­­házy Mihály „Rachel,“ gr. Hunyady József „Agitation,“ gr. Pálffy „Ducrow,“ gr. Hunyady „Sylphine“ és „Turgnoise,“ gr. Teleky Domokos „Rhadamans,“ gr. Wenkheim Rudolf „Cigarette,“ és gr Eszterházy Pál „Ozora“ lovai. * Krinoliniada. Azt már sokan óhajtották, vajha a krinolint spiri­­­tusba tennék, mint egy példányban megőrzött ritkaságot, az utónemzedél­­ okolására, de az még eddig senkinek se jutott eszébe, hogy a krinolinba­­ tegyenek spiritust — s im ez a maestrichi vámnál teljesedett. Egy úr­­­hölgy sajátságos krinolinje feltűnt a vámhivatalnoknak, vizsgálat alá vé­teti a delnőt, s csakhamar kiderült, hogy krinolinje csupa bádog kula­csókból volt készítve, melyekben cognacot akart a városba csempészni Többször hallottuk férfiaktól, hogy a krinolinnak részegítő hatása­­ van, ez esetben legalább senki sem kétkedhetett rajta. * Vontcsövű ágyuk. Armstrong Vilmos, az úgynevezett, vontcsövű­­ ágyuk feltalálója, mint az „Eng. Corr.“ írja, hosszabb kísérletek után­­ kitalálta, hogy a közönséges csöveket is át lehet vontcsövekké alakítani­­ csak elég vastag öntvényűek legyenek, hogy e­mű­ ételt megbirják. Eg­y ekkél átalakított 32 fontossal próbákat is tettek már, melyek várakozó­­­kon felül jól sikerültek. A czél hat négyszeg láb volt és 10,200 angy­lábnyira minden lövés a legnagyobb pontossággal beletalált. — Egy nmlt századi szolgabirói rendelet, Szolnok városa levéltári hői.­­ „Dicsirtessék az Jesus Kristus. Szolnoki Bírák Uraimék, kegelyn­­ek levelére nézve azon boldogtalan felakasztott aszonnak teste, az helt­ségh határának szélin eltemetésére expediáltatott az T. Nemes Vígj Mestere, Imre Mester, kit is Legényestül szükséghes lekisirteni kocsmn a lovasok, az után valamelly Istállóban avagy mezőben meghszálván, kük­ arra készített edényekben adgyanak a mint illik eledelt néki, és borital­­­ottan is a városon, az Testet levágván, egy rész­lónak farkán, kötél­­ kötvén kihúzassa az várason kívül az határra, ott elásván, az Mester te­­­­messe el a legényével, azután hasonlóképen felkésércsék az után Interte- i neásván, ezen munkájáért az Mesternek az Város fogh adni 15 rhenes fő­t es. k. Apostoli Felsége nemes Resmin­i Ferencz cs. k. pos­taigazgatót cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott.­­ Cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 20-tól kelt sajátkezű iratá­val Rotter Manó biztost a bécsi tiszthatóság összeirási hivatalánál, a Csapatszállitmányoknak általa fáradhatlan buzgalommal s különös gondossággal eszközlött elszállásolása­ s élelmezéséért, az arany ér­dem-kereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 18-tól kelt legfelsőbb ha­tározatával Wladislavljevics­ Milos consuli ügynököt Volóban, zsesmei (Solo) tiszteletbeli alconsullá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 10-ről kelt legfelsőbb határoza­tával L­e­z­á­k József rendőri s fürdői felügyelőségi biztosnak öastein­­ban, legkegyelmesben engedélyt adni méltóztatott arra, hogy a rigi szász-Ernő-ági házirendnek neki adatott érdemkeresztjét elfogadhassa s viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 25-röl kelt legfelsőbb hatá­rozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Stein Károly vezérőrnagy a tüzérségi arsenal-igazgatónak, a legu­­tóbbi hadifölszerelési korszak alatt kifejtett sikerdús működése tekin­­t­téből, legmagasb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. Ö és k. Apostoli Felsége f. évi aug. 20-án kelt legfelsőbb hatá­­­­r­zatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf j­l­otting­et Persing Károly alezredesnek a főszállásmesteri törzs-­­ nél, a folyó évi seregfölszerelésnél­ érdemteljes működéséért, legma­­­­gabb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 15-től kelt legfelső­bb ha­tározatával, ebendorfi prépost-lelkészszé Liaunigg János, St. Jo­hann am Brü­ckl-i lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Aramothi János ideiglenes számfejtői segédet a budai cs. k. országos főpénztárnál ugyanazon minőségben véglegesen megerősítette, és Schneidt József pénztári tisztet ugyanazon főpénztárnál ideiglenes számfejtői segéddé kinevezte. Magyar László, hivatalhelylyel Nagykőrösön; Elek György, hivatal­­helylyel Jászberényben; Schmidt István, hivatalhelylyel Ráczkeviben; Gás­pár Lajos, hivatalhelylyel Kecskeméten, cs. k. közjegyzővé kineveztetvén, az esküt letették. 1859. aug. 6-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­­nyi indában a birodalmi törvénylap XLI-ik darabja, Tartalma: 144. sz. alatt, az igazság-, s pénzügyministeriumok s a legfelsőbb szám­­os'­­6-ellenőrségi hatóságnak 1859. jul. 17-től kelt rendete, melylyel a bécsi pol­­g­i törvényszéki lntézmény-hivatal számárai utasítás behozatik. 1859. aug. 10-én adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XLIIIk darabja. Tartalma : 145 sz. a. a belügyministeriumnak 1859. jul. 30 tól kelt s a birodalom összes területére nézve érvényes kibocsátványa, melylyel a legfelsőbb legmegerő­sített herczegi Thurn­s Taxis-féle házitörvények közzétételnek. 1859. aug. 13-án adatott ki a küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XLIII. darabja. Tartalma: 146. sz. a. a bel-, igazság- s pénzügyministeriumoknak 1859. aug.1-től kelt rendelete, az uhnowi járás számárai járás-hivatalnak, Galicziában, Rawából Uhnowba áthelyezésén) vonatkozólag. 147. sz. a. az igazságügyministeriumnak 1859. aug. 4-től kelt s Magyar-, Horvát-, Tótországra s a Szerbvajdaságra nézve, a temesi­ bánsággal, érvényes rendelete, mely által az 1855. dec. 15-ki telekkönyvi rendtartásban foglalt hatá­rozatok a sorrendnek telekkönyvi bejegyzései iránt kiegészíttetnek. 148. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859 aug. 4-től kelt kibocsátványa, a Lombardia ellen fölállított vámvonal alkalmábóli vámügyi intézkedések tár­gyában. 1859. aug. 10-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­­nyomdában a birodalmi törvénylap XLIV. darabja. Tartalma: 149. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 8-tól kelt s Erdélyre nézve érvényes kibocsátványa, a tűzifa­ s a közönséges földolgoznivaló­jának a szá­­razon-átszállításnali vámkezelése tárgyéban, a Vöröstorony s Tömösnéli határ­darabra vonatkozólag. 150. sz. a. a cultus- s oktatásügyi ministernek 1859. aug. - ról kelt rende­lete, melylyel az 1854. dec. 9-ki legmagasb kéziratban (kir. törvénylap 315. sz.) foglalt határozatok megváltoztatása tétetik közzé, azon mértékre vonatkozólag, melyben a német nyelvnek minden gymnasiumban,a lombard velenczeiek kivéte­lével, oktatási nyelvül kell használtatnia. 151. sz. a. az igazságügyministeriumnak 1859. aug. 12-től kelt s Erdélyre nézve érvényes rendelete, melylyel az 1859. jul. 22-ki legfelsőbb fölhatalmazás követk­eztében az 1853. máj. 29-ki császári nyiltparancs 12 §-a (kir. törvénylap 100. sz.) az erdélyi szász nemzetbeli hitventársak számára a jószág-közösség fönn­tartot­t joga tárgyában magyaráztatik. 162. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 12-től kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa, a Lombardia ellen, Lasisétől Peschiera felé fölállított vámvonal tárgyában. 1859. aug. 24-én adatott ki s küldetett szét a cs. k. bécsi udvari s állam­nyomdában a birodalmi törvénylap XLV. darabja. Tartalma: 153. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 21-től kelt s minden koro­naországra nézve érvényes kibocsátványa, melylyel az austriai értékre szóló uj ötforintos bankjegyek kibocsátásának időpontja közzététetik. NEM ÓVATALOS RÉSZ. Az egri szóig,­járásban az önkénytesek fölszerelésére követ­kező hazafias adományok gyűltek be : Eger-Szalók községtől 100 ft, Maklár 50, Nagy-Tállya 20, Verpelét községtől 50 ft. Fest. aug. 31.­­ (Politikai szemle). Mit mondana a nyájas olvasó, ha egyik szép reggel — talán már holnap vagy holnapután — a lapot ke­zébe vevén* annak élén — csatabulletinnel találkozik ? Pedig bizony !

Next