Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-01 / 234. szám

1859. — 234. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUDA-PE8TEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fel évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. ír. kr. j , fr. Egész évre 10 — Évnegyedre 3 Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. kr. 25 Egyez szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül *1 10 „ SZERKESZTŐ-HÍV ATAL: Barátoktere 7-ik szám 1-ső emelet. KlADO-flIVATAL: Barátoktere 7. szám föld­szint. üaüüíoMfll Szombat, October 1. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. A: Hivatalos Értesítővel együtt. (Naponldnti postai küldéssel.) fr. kr. Egész évre 19 — Fel évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1 60 fr. kr. Egész évre 14 — Fel évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhas&bOB petltsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A'be- igtatási bélyegdij mindanny iszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. Előfizetési fölhivás a hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP“™ É politikai lap minden fontos híreknek távírda utjáni közlése, valamint számos eredeti levelezések által az olvasók minden várakozásának megfelelni tigyekezik s máris szívesen olvasott és keresett nyilvános közlönynyé lett. — A magyarországi érdekek, viszonyok és események különös figyelembe­vétele és megvitatása a „Budapesti Hirlap“ot a bel- és külföldre 'nézve egyfor­mán vonzóvá teszi. — Dús tartalmú, leginkább a legjobb írók eredeti czikkeiböl álló tárczáról folyton gondoskodva lesz. Előfizetési föltételek: ÜHdapesten (házhozhordással) ,Hivatalos Értesítő“-vei együtt j 4 ft 95 kr a. 8 „ 90 n n • | ÍST1“ : i: :: • 3 „ 45 „ „ • 6 , 15 „ „ Vidékre (naponkint! postai szétküldéssel) Hivatalos Eitesítő“-vel együtt j 5 ft 50 kr a. é 10 . - . „ nélkül 1 évnegyedre .... » » neiKui | félávre.............................. ^ n n n 7 , 35 . . A hivatalos lapok cs. k. kiadó-igazgatósága. I i t HIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 27-ről kelt sajátkezű ira­tával lovag M a n f r o n i Antalt, a velenczei országos törvényszék el­nökét, a sokévi kitűnő s hü szolgálataivali legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, legkegyelmesebben érdemlett nyugalomba helyezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 27-ről kelt sajátkezű ira­tával Venturi Ferenczet, az udinei országos törvényszék elnökét, Velenczében országos törvényszéki elnökké legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. 6 cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 22-röl kelt legfelsőbb hatá- , rozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy szent- aátolnai Cseh Victor altábornagynab a folyó évi seregfölszere- I lésnéli hasznos működéséért legmagasb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 19-röl k< lt legfelsőbb ha- J tározatával Angélini József tiszteletbeli kanonokot a polai társ- székes-káptalannál s dignanéi lelkészt, esperest s iskola-kerületi föl­ügyelőt, a parenzói székeskáptalannál kanonokká legkegyelmesebben j kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 22-röl kelt legfelsőbb ha­tározatával Hochegger Ferencz eddigi gymnasinmi s egyetemi tanítót, a prágai egyetemnél a classical nyelvészet rendes t inárává legkegyelmesebben kinevezui méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 19-röl kelt legfelsőbb hatá- | rozatával prépost-lelkészszé a rovignói társas-káptalannál M e d e 1 i n Alajos vallei lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel Wip i linger József nyugalomban levő fő-hadibiztost, mint a harmadosztá­lyú vaskorona-rend lovagját, ezen rend szabályai értelmében, az aus­triai birodalom lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóz- , tatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 23-ról kelt legfelsőbb ha­tározatával S e d 1 a r z János tizedest a 3. sz. Károly Föherczeg gya- ! logezrednél, a solferinói csatábani bátor magaviseletének elismeré- I seül, első osztályú ezüst vitézségi éremmel legkegyelmesebben földi- ■ szitui méltóztatott. Az igazságügyminister Pópa György szftlont&i szolgabirót, a nagyvá- J radi országos törvényszéknél számfölötti országos törvényszéki tanácsossá ki­nevezte. NEMHIYATALOS RÉSZ. A „Wiener Ztg“ B é c s b ő 1, sept. 29-röl jelenti: ö es. k. Apostoli Felsége ma 9 órakor a cs. ndvari váriakba ér- i kezett s a délelőtt folytában magán audientiákat adni méltóztatott. — > 1 órakor legmagasb elnöklet alatt, többórai ministeri értekezlet tar- ! tatott. Pest, sept. 30 # (Politikai szemle). E perezben újra tapasztalható, hogy nem jó, a várakozást túlságosan fölfokozni , mert aztán két- j tősen kellemetlen a csalódás- A biarritzi értekezlettől annyit vártak , hogy valóban rósz néven nem vehető az általános elhaugolt- j ság, mintán ngylátszik, hogy ama tanácskozásnak semmijlényeges ered- 1 mónye sem volt. Kettőt teljesen bizonyosnak mondtak a minap : hogy ! congressns lesz és hogy Austria és Francziaország közt a végleges béke j legközelebb meg fog köttetni. Milyen lesz acongressus, h a lesz, már teg- j nap említettük és ebbeli bireinket a whigkabinet különböző közlönyei, j nevezetesen Palmerston lapjai (Morning-Post és Observer) határzottan j megerősítik ; a mi pedig a külön-békét illeti, ez is nagyon felületes i leend és még az adóssági kérdést sem fogja végképen tisztába hozni. A „Morn. Post“ czikke erre nézve íb igen határzott állításokkal áll elő, I mikről nem hihető, hogy jó forrásból eredő adatokon ne alapulnának. A j „Post“ ezen czikke átalában nagyon is figyelemre méltó, mert anapo- j eoni olasz politikának igen eredeti programmját állítja fel: szerinte a • franczia császár szándoka és indnlatja az olaszok irányában épen nem változott, de terveit békés nton véli valósítbatóknak. Míg egyfe­lől az olaszokat minden fegyveres beavatkozás ellen védeni kész, Austria kivánatainak határozottan ellene nem szegül, hanem azokat a legnyájasabb fogadtatásban részesíti, előretudván, hogy majd más­felől fognak áthághatlan akadályokra bukkanni; ha aztán Austria tervei egymásután el lesznek koptatva és a herczegségek még akkor is az annexio m llett fognak rajongni, akkor mind a két hatalom végre elfogadandja ezen megoldást, hogy legalább a monarchiái elv megmentessék. A következés meg fogja mntatni, mennyiben egyezik meg Napoleon császár programmja azzal, melyet az angol lap neki tulajdonit. Párisban nem igen hisznek abban, hogy a „Post“nak igaza lenne és nevezetesen arra utalnak, hogy a császár a toscanai küldöttséget Biar- ritzban nem akarta maga elé bocsátani, hanem arra ntasitá, hogy várja be Párisban ; udvarias elutasítás-e ez, vagy pedig e napokban valamely fordulatot vár a császár, mely szerint aztán saját magatar­tását idomíthassa ? Walewski gróf hallomás szerint nj bőrstirgÖDy ké­szítésében izzad, mely a franczia császár olaszhoni politikáját felvilá- gositandja; azonban nem vagyunk oly naivok, hogy ily okmánytól va­lódi felvilágosítást várnánk; ezt egyedül a tények szolgáltathatják; miknek elöretndásával Walewski gróf ssintoly keléssé bir, mint bár­ki más. A mi a Zürichben kötendő külön békét illeti, Bécsnek legilleté­kesebb köreiben sem tagadják azt, miszerint e békeszerződés által a helyzet lényegesen nem fog változni. „E békeszerződésben — monda a minap egy diplomata — sokkal több lesz a szerződés, mint a béke,“ mert mindeddig ez okmánynak nincs egyéb rendeltetése, mint Aus­tria rés:éröl Lombardiának átengedését Francziaország ja­vára formaszerüen szentesíteni és még jobban, mint a villafrancai egyezvényben, kiemelni azt, miszerint Austria egyedül Francziaorszá- got tekinti Lombardia jogszerű birtokosául, mig Szardínia legfölebb tettleg mondhatja magáénak e területet, mindaddig, mig azon feltéte­leknek alá nem vetette magát, miknek teljesítését Francziaország kö­veteli. Ez azonban nem könnyíti,hanem nehezíti a hely z< tét, mert Aus- triára nézve — legalább Velencze felől — lehetlenné válnék Szárdiniát megtámadni, bármit tegyen is ez, mert az nt Piemont felé — franczia területen át viszen, melyet nem lehet megsérteni, hacsak Francziaország ellen nem akar irányoztatni a megtámadás. így Szárdinia végtelenbe biztosíthatná magát minden ellenségeskedés ellen és ezen pajzs alatt kénye kedve szerint folytathatná kihívó politákáját. Miként az olvasó látja, ez az olasz kérdés olyan, mint az an­golna ; bárhol akarnák megfogni, kicsúszik a kézből és végre az ember maga sem tudja, mit kelljen kivánnia: külön békét? hármaB békét? vagy semmi békét? aztán confeientiát-e? vagy congressnst? vagy pedig hogy az egész dolgot magára hagyják ?.. Valóban nem emlékezünk, hogy valamikor a történetben — külső nyugalom mellett — a felszín alatt annyira szétzilált viszonyok léteztek volna. Pest, sept. 30. M. (A mezőgazdák képzése a felsőbb reálisko­lákban s az öszmütanodábban.) II. Mint az egyetem a gymnasinmhoz, oly viszonyban áll az öszmtitanoda a reáliskolához; a tanulót főleg későbbi hivatásos tevékenységébe avatja be, az általá­nos elvekről a különleges szakképzésre tér át, melyhez aztán rögtön a gyakorlat csatlakozhatik. Ha a fiatal mezőgazdáknak ajánlók a reáliskolák látogatását, hogy itt a szokásos tárBalmi műveltségen kí­vül maguknak azon tudományos alapot megszerezzék, melyet a mező­gazda egész műveltségi folyamatára oly szükségesnek tartunk, úgy nem kevesbbé sürgetöleg tanácsoljuk nekik a fennsöbb öszmütanodák látogatását. Austriában nagyszámú öszmütanodákat bírunk, melyek, tnlzás nélkül mondhatjuk, korunk színvonalán állnak. A budai polytechni­kum, bárha ifjabb intézmény, szintén méltón sorakozik a többi intéze­tekhez, s azon magyar mezőgazdáknak, kik nincsenek azon helyzet­ben, hogy a bécsi nagyobb intézetet látogathassák, annak felhaszná­lását annál inkább ajánlhatni, mintán a bndai polytechnicumnál egy év óta a mezőgazdászat számára szintén áll fönn egy tan­szék. Azonban fájdalom, az ott tartott előadásokat csak igen kis számn hallgatók látogatják, úgy hogy azon nézetre jogosul az ember, mikép általában igen kevés mezőgazda van még azon fontosságtól át­hatva, melyet ez intézet kiképződésükre gyakorol. Mily sokszoros viszonyban áll az öszmütani képzés a külön gaz- dászatihoz, ismételve mntatja a bécsi cs. k. öszmütanoda legnjabb pro­grammja. Annak technikai osztálya, melyben a természet-, számtani tudományok s azok alkalmazása a technikai kiképzés minden ágaira adatnak elő, veszik ott leginkább igénybe mezőgazdáink s azok figyel­mét, kik magukat azokká akarják képezni, az előadó és gyakorlati mértan, az erőmű- és géptan, a természettan, a növény- és ásványtan, az általános mütani vegytan, összekötve a vegymtiterembeni gyakor­latokkal, mind oly tantárgyak, melyek a mezőgazdára nézve legna­gyobb fontosságnak s melyek alapoB ismerete rá nézve hivatása ké­sőbbi gyakorlásában a legnagyobb fontossága lesz, s azon csekély ál­dozatot, melyet egy öszmütani intézet látogatása igényel, gazdagon megtéríti. Mi az öszmütanintézetekbe tantárgyul fölvett tulajdonképeni „Mezőgazdaságtan“t illeti, mi azok czélszertíségét ugyan egyáltalában nem akarjuk kétségbevonni; azonban annak aránylag kevesebb becset tnlajdonitnnk, mint péld. a vegy-, erőmű-, természet-, növény­tan stb. tanulásának, mert a mezőgazdaság tisztán elméleti kezelése csak oly fiataloknak való, kik már a gyakorlati mezőgazdaságot is­merni tanulták. Ez okból találjuk a legtöbb gazdasági akadémiánál a fölvétel föltételéül kitűzve azt, hogy az ifjak, mielőtt az illető intézete^ látogathatnák, legalább 2 évig a mezőgazdaságot gyakorlatilag űzték legyen. Sajátságos valami a mezőgazdaság elméleti tanulása azokra nézve, kik azt a gyakorlati oldalról még nem ismerik. Az elméleti ta­nulmánynál minden oly könnyűnek látszik, némileg minden mintegy magától megy, mert alapul a normális viszonyok vétetnek. Rendesen ngy tanítják a mezőgazdaságot, a mint lehetne, nem a mint valóság­gal van. így lesz ez névszerint oly intézetekben, melyek, mint az ösz­mütanodák, nem képesek az ifjaknak gyakorlati támpontokat nyúj­tani, mint azt például az iskolával egybekötött jószággazdaságok esz­közük. A legtöbb iskolai programmon föl vannak ngyan jegyezve a mezőgazdasági kirándulások, de azok a valóságban csak igen ritkán foganatosíttatnak, aztán akkor is többé kevésbbé nem egyebek közön­séges sétáknál, melyek a tnlajdonképi mezőgazdászat! képződésre igen kevés befolyást gyakorolna . Egészen más, ha a tanítványnak, mint ez njabban a mezőgazdasági akadémiákon szokásban van, alkal­ma van az elmélettel egyszersmind a gyakorlatot s azzal az akadá­lyokat is megismerni, melyek a gyakorlati mezőgazdaságban az elmé­letnek ellenszegülnek. A csak elméletileg képzett gazda vajmi köny- nyen egészen hamis képet alkot magának a gazdaságüzletről, azt vélvén, hogy a gyakorlatban is mindent szigorúan az elmélet szabá­lyai szerint lehet foganatositni, és elfelejtvén, hogy az elmélet a me­zőgazdasági üzletnek csak tudományos alapja, bogy r.z csak az irányt jelöli ki, melyet követnünk keli, de hogy éghajlat, földminőség és pénzviszonyok fontos tényezők, melyeket az elmélet által elénk tűzött czél elérésében pontosan szemünk elölt kell tartanunk, és büntetlenül figyelem nélkül hagynunk nem lehet. De ha az ifjn mezőgazda már a gazdászattal gyakorlatilag fog- lalhodott, ha szellemi látását megélesité és azon kiválólag a mezőgaz­dát jellemző gyakorlati érzéket sajátjává tette, mely a legkülönne- mübb viszonyokat hasznára tudja fordítani, akkor ő rá nézve is elkö­vetkezett az idő, midőn a mezögazdaságtan elméleti oktatását, a mint az az öszmütanintézeteken előadatik, haszonnal hallgatja s helyesen fölfoghatja. Az által névszerint az újkor elhaladásaival a mezőgaz­dászat terén megismerkedve, korunk magasságára emelkedik, tiszta belátást nyer hivatása lényegébe s azon irányba, melyet követnie kell, hogy az utóbbit nem CBak minden oldalra kibányászsza, hanem mél­tán képviselje is. Hogy ez elmélet befolyása a mezőgazda jövendő gyakorlati életére a legnagyobb fontosságú, sőt e gyakorlati tevé­kenység az által kap helyes alapot, szilárd támpontot, csak akkor lesz világossá a tanítvány előtt, ha a gyakorlattal a mezőgazdászairól fogalmat nyert. Oktalanság volna, a mezőgazda gyakorlati képzése iránti előszeretet daczára, az elméletet, vagy jobban mondva a tudo­mány becsét kétségbevonni, vagy azt fölöslegesnek nyilvánítani. Sőt ellenkezőleg újabban, midőn elkezdék a természettudományok csodá­latraméltó alaptanainak a mezőgazdaságbani gyakorlati alkalmazását behozni, és pedig joggal,azon meggyőződés jutott érvényre, hogy csak azon mezőgazda felelhet meg teljes mértékben hivatásának, ki ez ntóbbi tudományos elveivel tökéletesen megbarátkozott. Ily viszonyok közt minden oly intézetet örömmel kell üdvözölnünk, mely a mező­gazda tudományos szakképzését tűzi ki czélul, és e körülményt lé­nyegesen az öszmütanintézetekuek a mezőgazdák általi látogatására nézve szükség sürgetöleg kiemelnünk. De hogy e látogatás gyakorlati hasznn legyen és a fiatal mező­gazda, kinek viszonyai nem engedik meg felsőbb mezőgazdasági aka­démia látogatását, mely az elmélettel a gyakorlatot is összekapcsol­ja, lehető tévedésektől megovassék, az öszmütanoda látogatását a gazdaság gyakorlati kezelésével kell megelőzni, s mintegy a fiatal, most már sokoldalnlag képzett gazda műveltségének zárkövét képeznie. Mintán tehát a reáliskolát látogatta, mintán magát 2 éven át gyakor­latilag későbbi hivatásának szentelte, és a gazdasági üzletben a szük­séges kezelés mellett a gazdálkodás nehézségeit is ismerni tannlta, akkor látogasson még 1 vagy 2 évig egy öszmütanodát, s a nyert ismeretek sokoldalúsága képessé tee di nem egy akadály legyőzé­sére, a helyes, < zélhoz vezető nt választására, általában arra, hogy magát hivatása és kora magasságára helyezze. Csak ez utón veszti el erejét azon szemrehányás, mely az elméleti képzés ellen tétetik, hogy az a gyakorlatban balfogások és kísérletekre vezet. Akkor az alapul ób zsinórmértékül szolgál a fiatal mezőgazda jövő munkás­ságának. Napi ojdonságoL * Iskolafelszenlelés. Az ujon&n épült föiskolaépület ünnepélyes be- szentelése a Ferencz külvárosban f. hó 4-n n.m. Császár ö Felsége legmagasb nevenapj&n fog végbemenni. A vallásos szertartást Szán­tó ffy Antal prépost és belv. plébános nr végzendi. * Uj építési rend. A tegnapelőtti „W. Ztg“ közli az Ö cs. k. Apostoli Felsége által sept. 9-ről megerősített uj építési rendet Bécs cs. k. fő- és székváros részére. A belügj ministeriumnak sept. 23 án kelt idevonatkozó rendeletének 6. fejezete következő batározványokat tartalmaz: Az építési vonal és színvonalról; egy teleknek építési helyekre osztásáról; az épitési engedélyről az építési terv alapján; az építésre magára vonatkozó s annak befejeztével megvigyázandó rendszabályokról és végre a büntetési határozványokról. E tárgyat illetőleg, mely a közön­ség leglényegesebb életkérdései közé tartozik, ezen nj törvényes hatá- rozványoknak eleve is két pontjára hivjuk föl a figyelmet: az egyik az, miszerint az építés technikai megkönnyebbítéseire nézve a szakértők által ajánlott minden tény tekintetbe vétetett, és továbbá, hogy az épitési engedély körüli eljárás megrövidítésére egy külön épitési bizottmány föl­állítása által van gondoskodva. * Üresedésbe jött segélydijak. A budai CB. k. helytartósági osztály pályázatot nyitott több segélydijra, melyek a Széchenyi-Kolonits-féle ala­pítványból üresedésbe jöttek. Ezen dijakia igényt tarthatnak valóban sze­gény, s hajlott koruk vagy egyéb testgyöngeségük miatt további keresetre képtelen jó erkölcsi magaviseletü, katholikus vallásu és magyar szárma­zású egyének. Kiválóbb figyelemben részesülnek kiszolgált iskolatanitók, ha a fönnebbi kivánalmaknak megfelelnek. A bélyegmentes folyamodvá­nyok az illető politikai hatóságok utján legkésőbb f. é. oct. 31-kéig a a bndai cs. k. helytartósági osztályhoz intézendök.

Next

/
Thumbnails
Contents