Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)

1859-11-01 / 260. szám

1859. — 260. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUDA-PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. ír. kr. rése évre 15 — il évre 8 — , ft\ kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I , ft. kr. Egész évre 10 — Evne -yedre 3 — Fel évre 5 25 | Egy hónapra 1 26 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL i B ír í tok te re 7-ik szám emelet. KIABO-HIVATAL: Barátok tere 7. szár szint. 1-8 Ő Kedd, november 1. Előfizetési árak anstriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) ! A,' Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , ft. kr. Egész évre 13 — i Évnegyedre 5 50 Fél évre £■ 10 — | Egy bónepra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. ir. kr.i(| j, ír. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — | Egy hónapra 1 60 »Bi Vidéken bérmentes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petlísor egyszeri buigtatásnál 8 ujhrajczárjával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezárj ival számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­iktatási bélyegdij mindacn: iszor 36ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vét- tnek föl A külföld számára a hír- I detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. HIVATALOS rész. Ö 88. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 15-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával Krátky Yenczel hittudort s a nagyszebeni katbolikus gymnasium ideiglenes igazgatóját ezen tanintézet valóságos igazga­tójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Brinszky Miklós orosz-gadnai görög-katholikus lel­készt s másod-főesperest, az eperjesi görög-katholikus székeskápta­lannál tiszteletbeli kanonokká legkegyelmesebben kinevezni méitóz- tatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 20-áról kelt legfelsőbb ha­tározatával lovag Lenkiewicz Ignácz járás-főnököt a krakkói közigazgatási terület számára első osztályn kerületi biztossá legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f, évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Habel Ferencz első postahivatali ellenőrt Velenczében, állandó nyugalomba helyeztetése alkalmával, sokévi hti s hasznos szolgálatainak elismeréséül,koronás arany érdemkereszttel legkegyel­mesebben föidiszitni méltóztatott. F. é. oct. 26-n adatott ki s küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdá­ból a magyar orsz. kormánylap első osztályának XXXIII-dik és a máso­diknak XIX. darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadá­sokban. A XXXIH-ik db tartalma: 161. sz. A legfőbb számellenöri hatóságnak 1859. augustus 24-kén kait ki- bocsátványa, a számolástanra nézve Kassán fölállított vizsgáló bizottmány tár­gyában. 162. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 2-kán kelt kibocsát- ványa, kiható az általános vámterület koronaországaira, a fris tengeri halak és héjas állatok vámmentessége iránt, a vámterületbei bevitelnél. 163. sz. Az igazságságügyi ministeriumnak 1859. September ő kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrvidéket ki­véve, melyh el a büntető törvény 503. §. értelmezted. 164. sz. Az összes ministeriumok és központi hatóságoknak 1859. Septem­ber 5-én kelt rendelete, melylyel a es.k. államhivatalnokokra nézve a leebbítési büntetés megszüntetését tárgyazó 1859. jumus.l3-i legfelsőbb határozvány téte­tik közhírré. 165. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. September 6-kán kelt ren­deleté, a jegyzői rendtartás hatályosságának kezdete iránt a Szerbvajdaság s te- mesi bánságban. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 7-kén kelt rendelete, a gabnának és hüvelyes veteményeknek, továbbá a liszt és őrlött termékeknek, a Lombardiából Tirolbai bevítelnéli vámkezelése iránt. 167. sz. Az igazság- ée pénzügyi ministeriumoknak 1857. September 9-kén kelt rendelete, kiható Krakó városára s egykori területére, a Krakó városának egyko i területében fekvő bányamüvekről vezetett bányakönyv szabályozása tárgyában. 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. sept. 9-kén kelt rendelete, kiható a birodalom minden koronaországaira, a welsi járási pénzügyigazgatóság megszüntetésn s hivatalos ügyeinek a linzi és riedi járási pénzügyigazgatósá­gokra ruházása iránt. 169 sz. A pénzügyi minififeriumnak 1859. sept. lt-kén kelt kikocsátvá- nya, kihaltó az általános vámterület minden koronaországaira, a pesehierai, veronai, vicenzai, paduai, trevisoi fő vámhivataloknak s Velenczében a e. luciai fövamhivata nak a végetti fölhatalmazás'1, iránt, miszerint a vaspályaküdeemél- nyekre a bemond.'jegy melletti eljárást alt almazhassák. 170. sz. A bel, igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. sept. 11 kén kelt renelete, kiható a bukovinai herczegségre, melylyel az 1859. sept 5 kén kelt legflóöbb határozvány felytán, a fóldtehermentesítési tőkék kirendelésé­nél! eljárás tárgyában, néhány különös határozatok bocsáttatnak ki. 171. sz A hadsereg főparancsnokságának s a bel- és pénzügyi ministe­riumoknak 1859. sept 12-kén kelt rendelete, kiható minden koronaorezágokra, a katonai határőrséget kivéve, azonban a határorvidéki községeket ideértve, a katonai szolgálattóli fölmentésért fizetendő dij megállapítása iránt az 1860 evre. 172. sz. A pénzügyi minist^umnak 1859. sept. 15 kén kelt kibocsátvá- nye,mely által a nemzeti kölcsönök 1859. October, november és dec. havában fizetendő kamatjaira nézve a ráfizet mony áliapittatik meg. 173. sz. A pénzügyi ministeriumnak 18j9. s.pt. 17-kén kelt kibocsátvá­nya, kiható a birodalom egész területére, Dalmátországot, a ve.enczti királysá­got ■ a katonai határőrvidéket kivéve, a bor- és húsfogyasztás megad ztatását tárgyazó uj tö-vényes határozatok hatályosságának 1860. május 1-jéig leendő elhalasztása iránt. 174. sz. 1859. sept. 27-én kelt császári nyiltparancs, kiható a birodalom egész területére, melylyel az I860, közigazgatási évre az egyenes adók Lirdet- tetnek ki. , 175. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak s a hedsereg főparancsnoksá­gának 1859. oct. 5-én kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonái határőrséget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezéséért 1859. nov. 1-től I860, oct. 81-ig adandó kárpótlás tárgyában. A XIX. db tartalma : 34 sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályának elnökségétől 1859-ki sept. 28-káról, melylyel a megyék volt házi pénztárai ellen támasztott s jog útjára utasított minden követelések elintézése végett a kassai közigazgatási területben bíróságok jelöltetnek ki. 35. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság nagyváradi osztályának elnökségé­től 1859-ki septi 27-ről, a nagyváradi h özigazgatasi terület megyéinek volt házi pénztárai ellen támasztott követelések elintézése végett kinevezett fölszámító bizottmányok hatályesságának kezdete iránt. 36. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki oct. 9-ről, az 1860. közigazgatási évrei egyenes adók kivetését és beszedését tárgyazó hutározványok iránt. lásra találand s hogy ennélfogva nem leend szükséges a kijelölt nemű közzétételek folytatása miatt azon eszközöket venni használatba, me­lyek egy folytonosan követett s a közönségre nézve káros irány ellen a sajtó-rendtartás szerint rendelkezésre állanak." Bugyi községe keresetre nem képes harezosok számára 20 ftot s Ö r k é n y községe ugyanezen czélia 18 ft 60 krt a. ért. ado­mányoztak. Pest, oct. 31. # (Politikai szemle). A boroszlói találkozás körül a ho­mály szét kezd oszolni és az eredmény legalább főbb vonásaiban fölismerhető. Magától érthető, bogy a két uralkodó találkozását dip- lomatiai levélváltás előzte meg, mely az egyetértés általános alapjait föltalálni seglté. Mind Porosz- mind Oroszország politikája a napi kérdések határán t A 1 menő czélt tart szemmel, melynél fogva semmi személyes ellenszenvvel nem viseltetik ugyan a franczia császir ellen, de mégis üdvösnek véli, ennek „tanulmányzásait" az enropai kérdé­sek terén illő korlátok közé utasítani, ngy hogy ül. Napoleon ezentnl csak a két északi hatalommal egyetértve fogna ily kérdést fölvet­hetni, ba csak azon veszélynek nem akarja magát kitenni, miszerint e két hatalmas állammal mint ellennel keilend szembe szállnia. Hogy azonban ezen általános szándék még nem zárja ki azt, hogy a két északi hatalom külön kérdésekben őszintén Francziaországhoz csatlakozhassék, mutatja az, a mi Boroszfóban az olasz ügyre nézve határoztatott. E szerint Porosz- és Oroszország elfogadja a zürichi szerződés azon pontját, mely a középolaszhoni fejedelmek jogait „fönntartja“, sőt mind a két hatalom ki is fogná nyilatkoztatni a con- gres8uson, hogy a restaurátiót kívánná, de erőszakos belcelegyedés ellen mind a kettő határozottan tiltakozni fog. Legnevezetesebb az, hogy az imént említett elv alól még a szent atya érdekében sem tétet­nék kivétel, ngy hogy a legátiók is egyedül békés nton térhetnének vissza a pápa főnöksége alá. Tálán nem csalatkozunk, midőn azt állítjuk, miszerint ezen po­rosz-orosz határozatok, mik Francziaország tetszésében is részesül­nek, Anglia engedékenységét tetemesen növelték. Annyit bizonyos­sággal mondhatunk, miszerint a congressns ügye néhány nap óta tetemes előmenetelt tett, és hogy — daczára a marokkói kérdésnek és a Francziaország által pártolt, Anglia részéről azonban gyűlölt Snezi ügynek — a két nyugati hatalom közi az olasz ügyre nézve a legjobb egyetértés uralkodik. Az „Indépend.“ egyik párisi levelezője még tovább menvén, már elő is sorolja a congressns alapjait, mik Austria, Franczia- és Angolország közt megállapíttattak volna, még pedig: 1) a zürichi szerződés tudomásul vétetnék; 2) az általa elren­delt területi változtatások szentesitepdők ; 3) (ezen pontot Anglia dié­tába volna) oly eszközök keresendők, mik Középolaszhonnak a rég nélkülözött nyugalmat megadhatnák. A bécsi szerződések aláírói ter­mészetesen a congressusban is részt vennének; az olasz államok pe­dig a főcongressus mellett ngy szólván fiókeongressnst képeznének és nevezetesen a confoederatió létesítése körül tanácskoznának. Végre hozzátétetik, miszerint a congressns decemberben fog egybegyülni, — a mi mind igen jó és szép és csak azt a kívánni valót hagyja; hogy — való is legyen! Meglepő sűrűséggel ismétlődnek azon hírek, melyek Bzcrint a pápa Victor Emanuel fölött az interdictumot kimondani szándékoz­nék. Tadni való, miszerint ez az excomraunicatiónál sokkal snlyosb büntetés és nevezetesen az alattvalókaka fejedelem iránti engedel­messég alól fölmenti. Párisi levelek szerint a szárd király ily végső esetben más hitre térne, meg lévén győződve, miszerint alattvalói nagyobb része e példát kövctBÍ kész lenne. Elég ezt száraz szavak­kal megemlítenünk, hogy az olvasó fogalmat nyerjen azon leirhatlan zavarról, melyet a pápai szándék .valósítása előidézne. Remélhetni azonban, hogy azon jobb egyetértés, mely mint látszik Francziaország és a sz. szék közt beállt, a Róma és Tarin közt uralkodó feszültsé­gen is enyhíteni fog és elejét, veendi oly lépésnek, mely egyaránt vészteljes lenne, mind arra, kit a büntetés sújt, mind pedig arra, a ki azt kihirdeti. volna arra, hogy évi szükségleteit fedezze: beláthatni, mikép az illető szabályzatnak talán valami sikere csakugyan lesz. Az úgynevezett államgazdászok azonban ngy vélekednek, hogy e szabályzat által a kivánt czél nem fog eléretni. Milos herczeg másik rendeletével azon módot szabja elő, mi­kép lesz lehetséges az úgynevezett uzsorás adósságokat megtudni. Az adós ugyanis köteles lesz esküjével kijelenteni, mennyi a való adósság és mi az uzsora. S hogy az eskünek több értéke legyen, megparancsolta, hogy az illető adósok esküjöket a templomban, kerü­leti esperes s egy biró jelenlétében tegyék le. Ez ünnepélyességgel Milos herczeg azt vélte elérhetni, hogy az adósok hamisan ne esküd­jenek. Tartani kell attól, hogy mindemellett több hamiseskü fog le­tétetni, s hogy több ember tartózkodni fog ily nyilvános eskületétel­től. Ily módon alig lesz lehetséges kitadni az illető uzsorás adóssá­gokat. Még egy nevezetesebb rendelet adatott ki a legújabb időben, a melylyel a hivatalnokoknak, midőn a kerületekben utaznak, a népet ebéd- s vacsora-megrendelésekkel sanyargatni tiltatik. Ez utólsó ren­deletnek legtöbb practikns következménye lehet, de azzal a rendőri hivatalnokok állása igen megnehezült. A hivatalnokok letétele nem foganatosittatik, a mint legelőbb hittük; de mégis hallatszik olykorolykor, hogy egyik meg másik hi­vatalnok elvesztette hivatalát. — Úgy legújabb időben hallatszott, hogy Pozsarevátz-kerület főnöke, nem tndni mi okból, letétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Wiener Ztg" nemhivatalos részének élén következő nyilat- ' kozatot hoz : > „Bécsi s vidéki lapokban ismételve oly belügyekre vonatkozó közlemények is helyet találtak, melyek itt ott történt törvénytelen 8 testületi jogokat jogtalanul bitorló egyénektől eredt nyilatkozatoknak széles körheni elterjedést szereztek. A mily kevéB é lehet egyrészről \ a császári kormány szándékában, a föijogcsitott vélemény nyilvání­tás ellen gátlólag lépni föl, vagy az előfordult tények közlését aka- j tályozui— úgy másrészről ahhoz szorosan ragaszkodni kell, hogy ! tartalmukra vagy alakjokra nézve már magukban is törvénytelen j ig nyek ezenfölül izgatási eszközökül ne használtassanak föl, s hogy ama kifejezés, melyre azok kérvényekben s hasonló iratokban netalán találtak, szószerinti közlés által általánosan el ne terjesztessék. Ezért ] a kormány megvárja ama jó hazafias szellemtől, mely a belföldi sajtó j közlönyeinek nagy többségét lelkesíti, hogy ezen észrevétel méltány- j A mai szent Belgrad, oct. 25. = (Milos herczeg és némely érdekes rendele­téi.) Milos herczeg még nincs itten, de mindennap várjuk Kragnjc- vátiból elindulásának hirét; mindamellett senkiim tndja elindulása napját. Annyi bizonyos, hogy a telet itt töltendi, s hogy alaptalanok azon némileg elterjedt hirek, hogy a kormánynyal együtt Kragnje- vátzra fog költözni. Míg azonban Milos hg Szerbia bcljében mulat, nem szűnik némely érdekes rendeleteket életbe léptetni. Legújabb időben bárom ily rendeletet hozott, melyek mindegyike megérdemli, hogy rneg- e üdíthessék. Az első rendelettel Milos bg életbe lépteti az 1837-diki mezei rendőrségi szabályzatot. E szabályzat szerint minden kerületben több oékonom fog kineveztetni, kiknek kötelességük lesz arról gondos­kodni, hogy a földmivelők kellő időben végezzék mezei munkálatai­kat. Legújabb időben ugyanis panaszok támadtak, bogy a szerbek igen hanyagul mivelik földjeiket, s azért szükséges, mikép az állam- hatalom őrködjék a földmivelés fölött, s sürgesse, sőt kényszerítse is az embereket arra, hogy kellő gonddal miveljék földjeiket. Ha meg­gondoljuk, hogy igen sokszor megtörténik, m szerint némely földmi- velő annyi gabnanemüt sem akar termeszteni, a mennyi elégséges ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön nov. 3-án jelenik meg. Becs, oct. 29. A (Grüner lipcsei cs. föconsnl. A bizalmi bi­zottmány. Az anstriai könyvárusok gyűlése.) Tulaj­donkép semmi irnivaló tárgyam. A közhangulat némi hullámzása vá­rakozások 8 csalódási félelmek közt Hübner báró lelépése követ­keztében ; nyugtalanító képtelen vagy ösztönszerüen jól sejtő hirek a tőzsdén ; keletárak némi csökkenése; a valutának némi emelkedése: mindezek csak symptomák, miket mindenkilát; de miknek okait senki sem látja; és tán épen ezen általános „nemlátás“, azon sajátságos ér­zület, mintha egy zsákban élnénk, vagy az ó d fölfedezője báró Rei­chenbach „absolnt sötétségü“ kamarájában — ez a nagy baj. Eddigi lipcsei cs. föconsnl Grünerről olvassa a közönség lapjainkban, majd hogy visszamegy Lipcsébe, majd ismét hogy itt marad, s a külügyministerinmban fog alkalmaztatni: de csak kevesen tudják, mi értelme s hordereje e névnek. Grüner t. i. mint báró Hübner legmeghittebb egyénisége s eivrokona ez által hivatott ide, midőn a rendőrministeri tárczát átvevé; s közvárakozás szerint alstatnstitkári ál­lást fogott volna a ministerinmban elfoglalni. Grüner nr itt léte alatt mindazokra, kik vele érintkeztek, egy nyílt fő, férfias jellem kellemes benyomását tévé ; és benne mindenki egy a közigazgatásban fölötte kívánatos fölfrisítő erőt üdvözölt, ki képes leend a szándékolt reform- törekvéseket hatályosan támogatni. B. Hübner váratlan leléptéveí természetesen minden szem feléje fordult, vájjon fog-e további alkal­mazást kapni? elfogadni? vagy visszamegy-e lipcsei állomására? Mind e lehetőségek más conjectnrákra adhatnak ürügyet; ennélfogva némi hatást tőn azon bir, hogy tegnap Lipcsébe utazott vissza. De ngy értesültünk, hogy ezen nt egyedüli oka nejének veszélyes beteg­sége; különben már ei van határozva, hogy öt nem fogjuk elveszteni, minthogy a kUlügyministeriamban báró Thierry utódjani a sajtóhiva­tal főnökévé van kijelölve. Másik tárgy, mely a főket és nyelveket foglalkodtatja, azon el­lenőrség létrehozása, melyet Ö Felsége nyilatkozmányában mint ál- lampénzügyeiu i ben szükséges reformot előtérre állított. Az „Osterr.-' Ztg" némi adatokat hoz, miket a pénzügyministeri körökből látszott meríteni, s mik szerint ezen ellenörséget egy neme a „bizalmi bizott­mánynak“ fogná képezni; mint mások hozzáteszik — egyetemben a birodalmi tanácscsal, mely az államadósság és a bndgetügyekre egye­nes befolyással fogna fölruháziatni. Mint nekünk látszik, eddig az egész egyedül a pénzügyministerium javaslata, mely még más fejlő­dést vehet eldöntő helyen ; és eddigi formájában se a tőzsde, se a közi?-' vélemény által eléggé hatályosnak nem találtatott. Azonban e tárgy-1 ban rövid idő alatt fog valami eldöntő rendszabály létesülni, mert a „Times" s más lapok által fölidézett s a tőzsdéken terjedő mozgalom állampapírjaink ellen gyors ellenmüködést sürgőinek. Az anstriai könyvárusok gyülekezetét tartáDak nébáoy napig, melynek legfőbb czélja a valnta tekintetében külföldi collegáik irá­nyában fölötte megnehezült viszonyaik rendezése volt. Egyéb mellé­kes, de a könyvárusi ipar emelésére nézve fontos javaslatok is tár­gyaltattak; különösen ezeknek s iránegy kérelem intézhetett a kor­mányhoz a könyvvizsgáló bizottmány föloszlatása s igy a könyvkeres­kedelem teljes szabadsága végett. Ha jól értesültünk ezen ügy már egy idő óta tárgyalás alatt van a rendőrministeriumban, — s oly- nemü intézkedés várható, miszerint a tartományokban a külföldi sajtó termékeinek elővizsgálata, mely ellen legtöbb panasz van — teljesen: megszüntetni, s a bécsi központi könyvvizsgáló bizottmány az egész birodalomra nézve eldöntő hatósággá fog emeltetni; mi ngy an el­vileg eddig is volt, de gyakorlatilag a helyi befolyások által fölöttébb. korlátoltatok. Napi újdonságot * Egyházi ajándékok. Minap említést tettünk azon ritka művészeti becsesei biró s 450 aranyat nyomó kehelyről, melyet ö eminentiája a bi-; bornok-herczeg-primás, félszázados papi jubilaeumának ünnepére, Bécsben készíttetett, s az esztergomi bazilikának ajándékul szánt: a „W. Ztg„ újólag egy más, hasonló sz. czélra szánt, és napra készített műről értesít,: mely szintén Bécsben készült, és oct. 23 án s további két napon át a ke­resztes-. dvar (Kreuzerkofj étteremében közszemlére vala kitéve. Áll pe­dig ezen, ö eminentiája által készíttetett mü, egy fényes egyházi öltözék­ből (hat pluviale-, a négy dalmaíicából, egy casuia-, s hat püspöksüveg- gel), mindannyi nehéz arany- és ezüst brocat-szüvetből, afőmag&ss. bibor- nok czimerével ellátva, mely arany- és selyemmel van hiwezve; mint a ,Memoria Jnbilaei' szók is : melyek az ünnepélyes alkalomra vonatkoz-. nak, midőn először fognak isteni-szolgálatkor használtatni. * A magyar akadémia idei nagy üléseit dec. 15. 16. és 17-kén ; az

Next

/
Thumbnails
Contents