Budapesti Hírlap, 1883. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1883-03-01 / 60. szám
ül. évfolyam. 60. szám Budapest, 1883. Csütörtök, március 1. Előfizetési árak igéra évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik minden nap, hétfőn és ünnep utáni napon ig. Felelős szerkesztő, inkául Jósus Egyes számára 4 kr. — Hirdetések díjszabály szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, kalap-utca 18. szám. A megváltás műve. — A bukovinai magyarok hazatelepitése. — A mint e fontos nemzeti ügy a legújabb fordulattal a hirtelen megvalósulás lehetőségének stádiumába lépett, minden magyar meghallja kopogását az ő küszöbén, s szive visszhangzik a jövevények léptének zajától. Oly látvány lesz az, midőn ezer magyar lép át a határon egyszerre s ott térdével érinteni fogja e föld szent porát, mint hosszú, téveteg vándorairól megtért gyermek, — minőt a felettünk elsuhant századok még nem láttak. És mind az ezer remegő ajakkal és hálában dobogó szívvel fog áldást rebegni azokra, akik hozzájárultak életök egyetlen tündérvágya megvalósításához .... Még a hazatelepítő társulat újabb ülést nem is tartott, még iránya nincsen kiszabva a módnak, a hogy legjobban lehet a hazatérőkön segíteni, s egyesek máris csoportosulnak filléreikkel a haza szent oltára körül. A képviselőház mai ülése alatt mint halljuk, a képviselő urak 1000 frtot írtak alá. Hozzánk beküldettek a következő adományok : Tóth Gyula úr Állaga Géza úr Monaszteriy és Kuzmik utódai cég gyűjtése A telekkönyvvezetők egyesül. Brinkmann Antal ur E. A n tal ur Z m e s k á 1 István ur A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősége Zilahi Simon ur és családja 3 „ — „ Dr. Csapodi ur 1„ — „ A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának segédszemélye. 3 „ 20 . Összesen : 143 frt 61 kr. Ehhez a takarékpénztárban elhelyezett korábbi adományok 55 „ 30 „ Főösszeg: 198 frt 91 kr. A lelkes adakozóknak az ügy nevében, midőn ezennel adományaikat nyugtázzuk, hazafias köszönetet mondunk. Az itt közlött adakozások részletei jelen lapunk mellékleten találhatók. Az esti órákban vettük a következő sorokat: 20 frt —kr. 5 „ * A „BUDAPESTI HÍRLAP" TÁRCÁJA Haditudósító szoknyában. (A nemes Lord ABC. felesége.) •— Könyvismertetés. * — — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Lady Florence Dixie, a nemes Sir A. B. C. Dixie baronet neje megunta a londoni arisztokrata társaságot és egy kis szórakozásra vágyott. Hova menjen, mely vidék lenne képes neki olyan új dolgokat mutatni, melyek ne lennének benne Murray ismert vörös útikönyveiben, melyek nélkül angol touristát elképzelni lehetetlen. Először arra tökélte magát, hogy Északamerika legészakibb csúcsait látogatja meg, áthatol a Behringszoroson s végül a sarktengeren keresztül jut vissza Európába. Sir ABC-nek nem lett volna kifogása az egész terv ellen, amint egyáltalában Sir ABC- nek nem mert kifogása lenni bájos nőcskéje bárminemű tervei ellen sem. Eközben azonban jön a boor háború kiütésének híre, a Dél-Afrika, zuluk, boorok, gyémántmezők, szerecsenek, szóval az újdonság ingerével ígérkező tárgyak és vidékek. Lady Florence egy pillanat alatt elhatározza, hogy szörnyű embergyűlöletét e tartományokban fogja kiheverni. Lord ABC-nek természetesen semmi kifogása ellene s így nyakukba veszik a világot; az óvatos lady előbb a „Morning Post“ gentleman-szerkesztője által elismervényt állíttat ki arról, hogy ő e nagyhatalmasság hadi tudósítója; e bizonyítványt aztán a világ összes civilizált közjogi nagyhatalmasságai össze-vissza stemplizik, és meghitelik, Lady Florence ezt nadrágja zsebébe vágja s neki indulnak. Mert tisztelt hölgyeim, csak az önök félre- vezetésére írtam azt, hogy e haditudósító szok- ínyában járt. Ő maga igen kedélyesen emlékezik meg lovagolásairól könyvében s mind annyiszor úgy beszél magáról, mint ki lábacskáit paripáján kétfelé terpeszti. Bővebben e dolgot nem magyarázgatván, csak azt véljük konstatálhatni, hogy a bájos lady férfi módon lovagolt, erre pedig a szoknya nem alkalmas. Nehogy Lord A. B. C.-vel gyűljék meg bajunk, tehát sajnálattal lemondunk Lady Florence toilette-titkainak feszegetéséről. Elégedjünk meg annak tudatával, hogy Lady Florence a magyarul jól vissza nem adható „divided skirt“-et használta, mely bizonyos átmenetet képez a szoknya és a szűk nadrág között. Ami pedig a címben kifejezett minőségét illeti, ezzel is furcsán járt Mylady. Mikorra tudniillik ő és Lord ABC, teljesen nekikászolódhattak a transvaali útnak, akkorra már a Fokváros tele volt a Majuba dombon történt borzasztó vereség hírével, melynek a vakmerő Colley tábornok számos derék harcosával együtt áldozatául esett. Mikorra meg kissé beljebb ha- *) „In the land o 1 misfortune“, by Lady Florence Dixie. London, Richard Bentley and Son. 1882. Felhívás. Bukovinai magyar véreink közül ezer haza, Magyarországba készül. Csak arról van szó, hogy előlegezzük nekik az útiköltséget, ezer embernek húszezer forintot. Adakozzunk ! Hazafias bizalommal fordulunk Magyarország közönségéhez, s nem kételkedünk benne, hogy aláírások útján rövid idő alatt beszerezhető lesz a húszezer forint úti költség, s itthon üdvözölhetjük hazánk fiait. Az adományok átvételére a napilapok t. szerkesztőségeit kérjük. Budapesten, 1883. febr. 28. Somssich Fái, s. k. Apponyi Albert gr., s. k. Br. Prónay Dezső, s. k. Mai Kli.mank 12 oldalt tartalmaz. Puskapor a levegőben, Rómában, mikor leszállott az esti csönd borult az örök városra, erős csattanás riasztotta meg a lakókat, a pápát, a királyt, az osztrákmagyar nagyköveteket, férfiakat és hölgyeket, rendőröket és rendbontókat. Mi volt ez ? Három petárda, egyéb semmi. Veszedelem nem származott belőle, senki meg nem halt, néhány ablak törött össze, ennyi az egész. Az irredenta megijesztette az udvart, a kormányt, a diplomáciát. Demonstrált Umbertó és Ferenc József ellen. Jelt adott magáról fenyegetve s kijelenté, hogy neki király nem kell, béke nem kell, respublikát akar és háborút Ausztria-Magyarországgal. A háborútól nem félünk. Féljenek tőle az olaszok. A római udvar és az olasz kormány okosabbak, semhogy háborút kezdjenek velünk, inkább viselnek hadat az irredentával. Azt könynyebb legyőzni, mert nem nagyhatalom, bombái vannak, de ágyúi nincsenek, tíz esztendő óta lármáz és tüntet haszon és kár nélkül. Mindöszsze kompromittálja Olaszországot. Ezzel nem mondjuk, hogy az irredentista mozgalom jelentéktelen. Jöhetnek idők, mikor a Trieszt és Trentino utáni foglalási vágy veszélyessé válhatik a nemzetközi békére nézve, mint ahogy a Rajna balpartja utáni izgatás romlására válhatott Németországnak, azonban Franciaországnak len vesztére. Minden olasz irredentista valamint minden magyar bizonyos mértékben függetlenségi-párti. Minden olasz óhajtja, hogy Trieszt és Trentino az egységes Itáliához csatoltassék s itt rejlik a veszély a nemzetközi békére nézve, hogy jó alkalommal Olaszország monarchiánk ellenségei mellé fogna szerződni. Azonban most, lehet-e gondolni erre jótolnak az országba, jön Sir Evelyn Wood „gyalázatos békekötésének híre, melyet a Neill’ s Farmban eszközölt a lázadó boorokkal. A haditudósitóságnak tehát vége s a csalódott derék urhölgy, ki izgató hadibulletinekkel akarta Londont s az egész világot meglepni, utálatát és megvetését Gladstone kormánya iránt teljességgel nem titkolja. A valódi ok természetesen az, hogy az a hitvány kormány meggyalázta az angol lobogót. A körülményeket tekintetbe véve a csalódott hölgytől nem is lehet rosz néven venni, hogy ily kemény kifejezéseket használ. Tegyük magunkat helyzetébe. Lady Florence tehát úgy kárpótolja magát ahogy lehet s igy elhatározza, hogy a világot egy könyvvel boldogítja saját veszteségeiért. Ha győztes sereg kíséretében nem vonulhat be a kipusztított Transvaalba hozsánnákat zengeni a hadvezérnek, legalább részt vesz a díszmeneteken és egy hétig lakomázik Veldiben tehetsége szerint. Meglátogatja a csatatereket, meleg szavakat és könyvket szentel annyi derék angol harcos szellemének, kik ott a sok sír alatt pihennek, elsiratja az Ingogo folyam mellett hiába csapolt jó angol vért, hazafias frázisokkal áldoz a Majubadomb katasztrófájának s lehetőleg katonai fedezet alatt nyargal a Pécset folyó és Pretoria felé, hol Sir Herkules Robinson rendezgeti és szabályozgatja a boorok és angolok közti viszonyokat. Kár, hogy a béke már meg van kötve és az utazás semmi veszélylyel sem jár többé. Mily szép lett volna, ha Lady Florencet és Lord.