Budapesti Hírlap, 1883. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1883-12-12 / 341. szám

1883. december 12. BUDAPESTI HÍRLAP, 341. sz.) 3 Az országgyűlési függetlenségi párt ma este tartott értekezletén első sorban tárgyalás alá vétetett V erhovay Gyula mentelmi ügye, s az értekezlet a mentelmi bizottságnak Verhovay Gyula mentelmi jogának felfüggesztése iránti javaslatát elfogadta. Áttérve Ónody, Hermann és S z a 1 a y képviselők mentelmi ügyeire, Ónody men­telmi jogának felfüggesztése elfogadtatott, Hermann és Szalay mentelmi jogának felfüggesztését azonban az értekezlet nem fogadta el. Főispánl változások. A hivatalos lap mai számában közölt királyi kézirat a horvát bánná ki­nevezett Khuen-Héderváry grófot fölmenti a győr- megyei és győrvárosi főispánság alól és egyúttal F i á t h Ferenc bárót, Veszprémmegye főispánját, ezen állásában való meghagyása mellett, Györme- gye főispánjává is — az ottani tisztujitások tarta­mára — kinevezi. Karcag városának nagy számú küldöttsége jelent meg ma este a szabadelvű képviselők köré­ben, hogy a párt tagjait a karcagi kir. törvényszék meghagyása ügyében megnyerje. A küldöttséget T i- s z a miniszterelnök is fogadta, aki előtt a küldött­ség vezetője, P a p p Elek polgármester, a törvény­széknek Karcagon maradását kimerítően indokolta. A miniszterelnök szt válaszolta, hogy amellette és ellene szóló érceket behatóan s tárgyilagosan mér­legelni fogja s a szerint intézkedik. FŐVÁROSI ÜGYEK. Munkáslakások a fővárosban. Az országos iparegyesület gyár­ipari szakosztálya mai ülésén a munkás­lakások kérdésével foglalkozott egy hosszú, beható vitatkozás folyamán. A felszólaltak mindegyike szükségesnek és kívánatosnak nyilvání­totta adr. Neményi Ambrus ur által meg­indított mozgalom érvényesülését, úgy erkölcsi és köz­egészségi, mint gazdasági szempontokból. Csak Mudrony Soma ur látta annak szükségét, hogy fej­tegesse : vájjon odáig fejlődtek-e már a munkásviszo­nyok, hogy külön munkáslakások állítása szükséges volna ? A többiek akceptálván az eszmét ma­gát, annak kivitele körül figyelembe veendő módozatokra hívták fól a bizottság figyelmet ; igy Wolfner Gyula ur első sorban az magokat a gyárosokat, s nem a fővárost tartja hiva­tottnak a munkáslakások fölállítására; ifj. Kői­be r Fülöp ur a cselédviszonyok rendezése nélkül nem lát elég biztosítékot arra nézve, hogy a mun­káslakások csakugyan jótékony hatással lesznek a közerkölcsiségre; Korompay Ágoston ur pedig azt fejtegette, hogy csak a gyármunkások, nem pe- dig egyszersmind a kisiparosoknál dolgozó munká­sok számára is állitandók munkáslakok ; Hegedűs Károly ur, a középipariskola igazgatója, hasonló értelemben nyilatkozott. Miután még dr. Nem é- nyi Ambrus és Heltai Ferene urak is hozzászól­tak a kérdéshez (fólszólalásukat alább bővebben adjuk), az elnök összegezte a mondottakat, s ha­tározatkép kimondta, hogy a szakosztály el­fogadja a munkáslakok építésének elvét. * Dr. Neményi Ambrus. Ismerteti a múl- houseni és bécsi munkáslakásokat; majd áttér am. kir. államvasutak gép­gyárában épített munkáslakások- r a, hol a példás rend és tisztaságra hivatkozva, előadja, hogy egy ily üresedésbe jövő lakásra hány uj vállalkozó van. Érdekesen fejtegeti, bogy külföl­dön mily sikerrel alkalmazzák az ily lakások adományozását béremelés helyett. Annak okát, hogy nálunk a munkáslakások építése nagyobb lendületet nem vett, abban látja, hogy az épitési viszonyok felette drágák. Erős meggyőződése, hogy ha az állam és vá­ros a gyárosoknak nagyobb kedvezményeket nyújt, többen fognak ily munkáslakások építésére vállalkozni. Felemlíti, hogy a lakásbizottság ülésén az a kérdés is felmerült, nem v o 1 n a-e cél­szerű az egyes gyárosokat munká­saik vagy legalább azok nagy részé­nek elhelyezésére kötelezni? Ez azonban kivihetetlennek bizonyult. A lakásbizottság is kimondotta, hogy a legnagyobb adókedvezmény­ben 30 évi állami- és városi adómentességben volná­nak azok rószesitendők, kik munkáslakokat építenek. Hogy pedig a netáni visszaélés meggátoltassák, óven- kint kötelezni kellene a gyárosokat a lakbérek soro­zatának jóváhagyás végett a tanácshoz leendő fel- terjesztésére. Heltai Ferenc azt az eszmét veti fel, nem lehetne-e kivinni, hogy midőn a főváros gyári célokra olcsóbb áron enged át telket, egyszersmind kiköttes­sék a munkáslakok építésének kö­telezettsége. Kívánatosnak tartaná egy­szersmind, hogy a munkások ezen 1 a k á- sokattulajdonulis megszerezhes­sék, mert ez a munkaadó és munkás közti viszonyt szorosabbá tenné. — Afővárosipénzügyi és gaz­dasági bizottság mai ülétén N á g e 1 Ár­min a lakás ügyi bizottságnak a napi lapokban megjelent javaslataira vonatkozólag interpellációt intéz az elnökhöz. E javaslatok egy része ugyanis kilátásba helyezi, hogy az uj építkezések oly rend-' kívüli adómentességben — 30 évi — részesülnének, melyek idáig, tudomása szerint sehol a világon elő nem fordultak. Szólónak erős meggyőződése, hogy e javaslat intézkedései oly mélyen belevágnak a fővá­ros egész közgazdasági életébe, sőt az összekötte­tésnél fogva a vidékre is annyira kihatnak, hogy érvényre emelésök esetén alkalmasak arra is, hogy az ingatlanok általános krachját idézzék elő. Szóló nem akar ez alkalommal pálcát törni a javaslat fö­lött, azt a kérdést intézi csupán az elnökhöz, hogy e javaslat, mielőtt érdemleges fóruma elé kerülne, a pénzügyi bizottság előtt fog-e tárgyaltatni. Mert vé­leménye szerint éppen az általa említett szempont­ból Ü pénzügyi bizottság van hivatva a javaslott intézkedések fölött véleményt mondani. — K a d a Mihály alpolgármester kijelenti, hogy a javaslatok nagy fontossága a tanács figyelmét sem kerülte ki s biztosítja az interpellálót, hogy mielőtt a közgyűlés azok fölött döntene, alkalma lesz a bizottságnak azok fölött véleményt mondani. Interpelláló a vá­laszt tudomásul vette. — Ajavitóház ügyében készült tervezetet tárgyalta ma a tanács, de be nem fejezte a terjedel­mes munkálat feletti tanácskozását. Tudjuk, hogy a dologház megszűnte után a IX-ik ügyosztály terve­zetet dolgozott ki a büntető törvénykönyv által is megengedett oly javitóház létesítése ügyében, a mely az ezelőtti dologház szervezetének legjobban meg- fegfelel: elhagyott, csavargó gyermekek és suhancok számára, a kik könnyen hajlanak a bűnre. A javas­ellen ily formában jogi szempontból sem lehetett kifogást tenni, mert a hagyományozók intentióinak is megfelel ezen javitóházi tervezet. A közoktatási bizott­ságnak többféle észrevétele volt reá: nevezetesen nem a javitóház elnevezést, hanem a szebben hangzó „köznevelés és munkaház“ elnevezést ajánlotta, to­vábbá leányok elhelyezését is kívánatosnak mondá s a családi rendszer előnyeit iparkodott a rendészeti bizottság kollektiv rendszerre fölött kimutatni. A tanács ma a javaslatot általánosságban elfo­gadván a két elnevezés közül egyik mellett se nyilatkozott, hanem szeretethá z-nak fogja ezt is nevezni s egyúttal egyelőre csak figyermekek számára tartja berendezendőnek. Fen- tartására az intézetnek kijelöli a dologházi alapot, a hagyományokat és a községi alap segélyeit. Felvé­tetnek az intézetbe 6—18 éves korig elhagyott, ne­veletlen fiuk, de senki 6 évnél tovább, vagy ha idő­sebb élte 20-ik éven túl az intézetben nem tartatha- tik, csak esetről-esetre adható különös engedély mellett. A jövő ülésen a tárgyalás folytattatik. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Nyilvános felolvasás.) Az ipa- roskörken csütörtökön (f. hó 13-án) lesz a második felolvasás. Ezt P u 1 s z k y Ferenc tartja „A ma­gyarnemzetiségről etnográfia te­kintetben“ cim alatt. Kezdete fél 8 órakor. * (Hangverseny.) Az V. kér. polgári kör f. hó 17-én. szerdán a „Lipótvárosi kisdedóvó és a „Lipótvárosi jótékony egyesület“ javára hang­versenyt rendez, melyet vacsora és tánc fog követni. A müsar a következő: Két tétel Goldmark „suite“-jóből, előadják Deutsch és Kranes e- v i c s. — „Á magyarok istene“ Erkel Ferenctől énekli Saxlehner Emma urhölgy, hárfán és zongorán kisérik Dubez és Erkel. — Fáy Serena k. a. szavalata. — N e y D. éneklése és végül > Deutsch W. zongorajátéka. Belépti dij kör tagok­nak 1 írt, másnak 2 frt. Kezdete 8 órakor. * (A hunyadm. tört. é|s régészeti tár­sulat választmánya) f. hó 5-én Déván a nem­zeti kaszinó nagytermében felolvasó ülést tartott. Tagok és érdeklődők úgy a férfi- mint a szépnem­ből nagy számmal jelentek meg. Az ülésen gr. Kun Géza elnökölt. Az éljennel fogadott szép megnyitó beszéd után Torma Zsófiák, a. tartott felolva­sást. Egy nándorváralyai leleteken talált Írásjeleket magyarázott. Téglás Gábor azzal a felfedezéssel lepte meg a közönséget, hogy Déva a prehistoriá- ban Tordos és Nándorváralya mellé sorakozik. Erre mutatnak a város határában talált cserépdarabok, melyek egyik igen érdekes példányát be is mutatta. König Pál Mithra-tanulmányából mutatott be egy igen érdekes és nagy figyelemmel hallgatott részle­tet. Ezeken kívül folyó ügyek tárgyaltattak. — A történelmi és régészeti társulat az idén is ad ki évkönyvet. (Felsőbb leányiskoláink és a nőnevelés.) A közoktatásügyi miniszter saját tapasztalata után és a dologhoz értő szakfórfiak je­lentéséből arról győződvén meg, hogy több felsőbb leányiskolában az illető tanárok a nevelés feladatát szemeik elől tévesztve, az ismeretek közlésének a nevelés céljaira irányzása s annak eszközlése helyett a sokat tanitni akarás terére tévedtek s különösen meg­győződvén arról, hogy kivált némely tantárgy tanítá­sában még a közóptanodai férfi-növendékek irányában sem megengedhető beteges philosophiai definitiók- kal fárasztják magukat úgy mint növendékeiket, közelébb rendeletet intézett az összes felsőbb leány­iskolák igazgatóihoz, a melyben utasítja azokat, hogy a vezetésök alatt álló intézetben a fent érin­tett hibás eljárást szüntessék meg s e helyett úgy ők mint a tanárok minden figyelmöket, igyekeze­teket és erejüket a növendékek nevelésére és ész­beli tehetségeik természetes utón való fejlesztésére fordítsák. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Színész-kongresszus. — dec. 11. A szinészkongresszus ma d. e. 10 ó.-kor nyílt meg a megyeház nagytermében. Miután az elnöklő R i b ár y József min. tanácsos megnyitotta a gyű­lést, mindenek előtt egy igazol ó-b izottság küldetett ki. Az igazoló bizottság tagjai lettek : Aradi Gerő, S z e 1 e s s József és Gáspár Imre, kik müködésöket azonnal megkezdették, melynek tarta­mára a közgyűlés felfüggesztetett. Újból megnyittat­ván a tanácskozás, az igazoló választmány bejelen­tette, hogy képviselve van 23 igazgató, a, társulatok pedig 34 képviselővel bírnak. Ezután a gyűlés megalakult. El­nökké egyhangúlag R i b á r y József, alelnökökkó F e 1 e k i Miklós és O d r y Lehel, jegyzőkké Arányi Dezső és Rónaszéki Gusztáv választattak meg. A központi igazgató-tanács tagjai közül sorrend szerint kiléptek :a)a budapestiek kö­zül: Brankovics György, Egressy Ákos, Faludi An­tal, Mihályfi Károly, Ódry Lehel, Barta László pe­dig leköszönt; b) a vidékiek közül: Benedek József, Bács Károly, Gerőfi Andor, Krecsányi Ig­nác, Szeless József, Timkó József; a póttagok kö­zül Leveleki Molnár Ágoston leköszönt, Szilágyi Béla pedig kisoroltatott. Ezek helyett holnap fognak újak választatni. Ugyancsak holnap fog be­töltetni a központi titkári állo­más is, melyre 9 pályázó jelentkezett, kik közül a közp. igazgató tanács Bártfai P a c z o n a Antalt, Dálnoki Jánost és Nádor Bélát kandidálta. A kü­lönböző bizottságok következőleg alakíttattak meg: Számvizsgálókul megválasztattak Jakab Lajos, Breznai Géza, Ditrói Mór. J avaslattevő bizottság: Bács Károly, Szathmáry Károly, Szilá­gyi Béla. Kérvényi bizottság: Csóka Sándor, Temesváry Lajos, Peterdy Sándor, Gerőfi Andor és Krecsányi Ignác. Az igazgató tanács évi jelentése meg­emlékezett egyebek közt arról is, hogy a tanács lépése­ket tett afér cmüvek előadásának korlátozása, az irói jog tiszteletben tartása s adaltársulatok eltörlése iránt. A szerződésszegések ez év­ben is gyakoriak és számosak voltak s intézkedés történt, hogy jövőben ne csak a szerződésszegők bir- ságoltassanak meg, hanem azok is, kik ilyeneket al­kalmaznak. A felvételi vizsgálatok szükségéről meggyőződvén, a központban a múlt köz­gyűlés óta felvétetett 47 tag; 1880-ban 91, 1881-ben 94, 1882-ben 123 lépett a színi pályára. Az elle­nőrző könyvecskék ügye rendeztetett. Az igaz­gatók a névsor beküldésére kényszerittettek. Segélyt két igazgató nyert. A központi iro­dában egy könyvtár alakítása vétetvén cél­ba, az a könyvkiadók nagylelkűségéből szépen gyarapszik. A vagyoni kimutatás sze­rint a nyugdijtőke jelenlegi állása 51,567 frt 33 kr. A jelentést a gyűlés tudomásul vette s egy bizott­sághoz utasította vélemónyes jelentéstétel végett, melynek tagjai Bátori-Románcsik Mihály, Pósa La­jos, Németh József, Havasi Jenő és Váradi Antal. * (A nemzeti színház műsora.) Szerda, 12. „Cecil házassága“; csütörtök, 13. „Phi­lemon és Baucis“, „Satanella“ ; péntek, 14. „Ahol unatkoznak“; szombat, 15. Turolla k. a. és Perotti vendégjátékával „Gioconda“; vasárnap, 16. „Zala- meai biró“ ; hétfő, 17. „Egy párisi regény.“ 4 (Népszínházi hírek.) A népszin" házban holnap, szerdán Szigeti „Csókon szerzett vőlegén y“-e, csütörtökön pedig „L i 1 i“ kerül színre Plinchard szerepében S oly­mos i v a 1, akinek régi óhaja teljesül ennek elját­szásával. Pénteken a „Csókon szerzett vő­legén y“-t, szombaton a „K anári herceg- n ő“-t ismétlik. — B 1 a h a Luiza assz. a jövő hét elején tér vissza vidéki körútjáról s hétfőn vagy kedden lép föl először. — A népszínházban ma kezdték elPlanquette uj operettejéből, „Rip van Winkl e“-ből a színpadi próbákat. A darab még e hóban szinrekerül, a főszerepekben Pálmai I., Vidor és Tihanyival. — „Cigány Panna“, A 1 m á s y Tihamér uj népszínművének próbáit B 1 a h a L. assz. visszatérte után azonnal folytatni fogják s a darab vagy e hó végén, vagy január elején fog szinrekerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents