Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-28 / 238. szám

1834. augusztus 28. BUDAPESTI H­IS LAP ' nőtt telivérek versenyére két, a serlegversenyre szin­tén két vizslát neveztek, míg a használati versenyre ■ egy nevezés sem érkezett, így hát négy versenyen összesen hét vizsla fog pályázni, ami már eleve ki­zárja annak a lehetőségét, hogy e meeting sikerül­jön. Feltűnő mindenesetre az a körülmény, hogy oly kitűnő vizslatenyésztő, mint a­milyen például Bárczy­­ István, nincsen a nevezők között. A verseny pro­­grammját annak idején közöltük, itt adjuk a neve­zéseket. I. Ivadék-verseny: 1. Lady, telivér pointer szuka, nevezte tulajdonosa K. Dewitz Ottó. 2. King- Lear, telivér pointer kan, nevezte tulajdonosa Han­­vay Zoltán. 3. Ralf, telivér pointer kan, nevezte tu­lajdonosa Szalatsy Sándor. II. Felnőtt telivérek ver­senye. 1. Syke, telivér pointer kan, nevezte tulajdo­nosa Hanvay Zoltán (3-ik dij Pointerpouppi-Stakes Shrewsbury 1882. I dij Monostor 1883.) 2. Lady, telivér pointer szuka, nevezte tulajdonosa b. Dewitz Ottó. III. Serleg-verseny. 1. Ralf, telivér pointer kan, nevezte tulajdonosa Szalatsy Sándor, 2- Lady telivér pointer szuka, nevezte tulajdonosa b. De­witz Ottó. IV. A használati versenyre nincs nevezés. A VIDÉK Rábaszabályozás. Mint a tengeri kigyó, ez a fatális ügy is fel­­fel­vetődik a szerint amint a kormánybiztos meg­mozdul és Győrbe megy, hogy egyet emelietsen a Rábaszabályozás megsülyedt szekerén. Nem régen regisztrálták a győri lapok R­a­d­ó Kálmán kor­mánybiztos Győrben idézését a Rábaszabályozás ügyében. Ennél régebben az országgyűlés végén ol­vasták a miniszter nyilatkozatát ugyanez ügyben. Sok víz elfolyt azóta a Rábán, de a szabályozás ügye ma is ott alszik, a­hová 10 évvel ezelőtt le­fektették, legfeljebb annyiban változott, hogy jobb oldaláról balra fordult, t. i. a miniszter úr kebelére. Hogy innét mikor kél életre, bizonynyal nehezebb megjövendölni, mint azt, hogy az egyiptomi ügyben a mádi húzza e a rövidebbet vagy az angolosok? A miniszter úr báró Kemény Gábor leg­utóbbi nyilatkozata szerint még egyszer mepróbálja egyetértésre bírni a Rába-szabályozás széthúzó ele­meit. Éppen mikor e sorokat írom, értesülök, hogy Budapesten ez ügyben tartandó értekezletre Győr­­megye már megkapta a miniszteri meghívást. Alig­hanem haszontalan munkába fog a miniszter úr! A­­félrevezetett népet a rossz hírbe hozott Rábaszabályo­zás iránt — sem Vas- sem Sopron megyében nem — Mulatságok. A be­regmegyei f­e­­j­vidék ifjúsága f. hó 24-én Ilosván, a bilkei református torony fölépítésére jótékonycélú táncvigal­­mat rendezett az állami iskola földiszített nagyter­mében. Szakadó esőben indultunk reggel Nagy-Szől­­lősről, s mire odaértünk, fényesen ragyogott a le­nyugvó nap. Pompás, de hideg éj volt s csak az öreg Gönczy talp alá húzott nótáinak és az Ilosva­­völgyi szép leányoknak köszönhetjük, hogy­­ meg nem fagytunk. De ahol oly szép csokor van szép leányokból összeállítva, mint aminőt Ilosván láttunk, lehetetlen fiatal embernek érzéketlennek maradnia. A három Berzsenyi nővér: Teruska, Erzsike és Aranka, Nizsalovszky Anna, Soós nővérek, Homicskó Erzsike, Berlányi Mariska, Ferencsik Anna, mind­mind oly gyönyörű rózsaszálak. Folyt is a tánc dél­után 6 órától reggeli 6-ig szakadatlanul.— Tasson (Pest megye) f. hó 24 én a polgári olvasókör, könyv­tára javára, a községi iskola helyiségében fényesen sikerült táncmulatságot rendezett. Hogy a táncviga­lom minden várakozáson felül olyan jól sikerült, leginkább dr. Peth­eő Ernő községi orvos s olvasó­­köri alelnök úr tevékenységének köszönhető. Ott voltak: Koller Ilonka, Tárnok Mathild (Agárdról), Horváth Mariska (Sz.­Fehérvár), Szerbith Mariska, Varga Fánika (Újfalu), Bauer Terézke, Bauer Bo­­riska k. a. stb.; továbbá özv. Koller Józsefné, Ár­­pási Vilmosné, ifj. Szerbith Istvánné, Sárközy Kál­­mánné, Papp Jánosné, Bauer Salamonná stb. urhöl­­gyek. A jelenvolt díszes társaság bizonyára kedves emlékezéssel fog visszagondolni e kedélyes mu­latságra. — (Hymen.) Vájna Béla kolozsmegyei földbirtokos f. hó 20-án Budapesten jegyet váltott S­z­u­r­m­á­k Mariska kisasszonynyal, Dr. Szur­­mák Vilmos tekintélyes fővárosi ékszerész kedves leányával. — Kohn Jakab sümegi kávéháztulajdo­nos ritka szépségű Zseni leányát e héten jegyezte el Luschny Zsiga fogyasztási adóbérlő Kőszeg­ről. — Ifj. Kováts István, vág-királyfai népta­­ n TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Furcsa fényk­e per van folyamatban a budapesti kir. büntető bíróságnál egy helybeli nagy­­kereskedő cég ellen. A dolog röviden a következők­ben áll: F. H. vidéki kereskedő pár hónappal ez­előtt bevásárlást tett B. A. és fiai helybeli nagyke­reskedő cégnél és vételár fejében 400 frtot készpénz­ben és 300 frtot váltóban fizetett. Azután jó napot kívántak egymásnak s elváltak. F., a vidéki keres­kedő egészen eltelve az örömtől, hogy olcsó vásárt csinált, haladt szállása felé. A kényesebb portékát ő maga vitte a hóna alatt, a többit hordár vontatta utána kis kocsiján. Hizelgett neki a nagykereskedő leereszkedő nyájassága is s az a föltétlen bizalom, melyet hitelébe helyezett. Még fülében csengett a cégfőnök s a boltoslegények kórusának sok jó kíván­sága, midőn hirtelen feltűnik előtte a cég egyik bel­tagjának, B. D.-nek alakja. — Nem volt többé oly nyájas, mint egy rövid negyedóra előtt, mikor F. a bevásárlásokat tette nála, sőt határozottan komoly s kurta beszédű volt.­­ De annál többet cseleke­dett. Kirántotta ugyanis a vidéki kereskedő hóna alól a portékát, a hordárnak pedig megparancsolta, hogy fordítsa visszafelé a szekerének rudját s vigye a portékát oda, ahonnan hozta. S mindez azért tör­tént, mert a cég időközben értesült, hogy F. H. hi­telviszonyai kedvezőtlenek. Mikor F. N­. a nagy ámulatból magához tért, futott a nagy kereskedőcég­hez, s kérte vissza pénzét és váltóját. Azonban egyi­ket sem kapta vissza. Beperelte tehát a céget az V. ker. kir. járásbíróságnál. A járásbíró elutasította azzal az indokolással, hogy az ügylet jogérvényesen megköttetett, az áruk elvételének ügye pedig a bün­­tetőtörvényszékhez tartozik. F. N­. tehát idefordult elégtételért, s a kir. ügyész tényleg azt indítvá­nyozta, hogy a nagykereskedő cég ellen lopás miatt a vizsgálat megindittassék s az ügyre vonatkozó ira­tok beszereztessenek, miután az áruk jogtalan el­vétele a büntetőtörvénynek ide vonatkozó szaka­szát sérti. — Elfogott szocialisták. Linzből jelentik, hogy Hubmayer Károly cipészsegédet, ki a gráci szocialista per alkalmával felmentetett, a lai­­bachi Landesgericht megkeresése folytán elfogták és Laibachba küldték. — Krakóban tegnap folyt le a végtárgyalás Kolarcz József és Jaszinszki János ellen, kik szocialista propaganda miatt voltak vád alá helyezve. A vádlottakat illetéktelen fegyvervi­selésért hét napi fogságra ítélték, fogja kapa­citálni. Ez alatt az idő múlik, az ügy job­ban bonyolódik, a seb, melyet a Rábamalmok kihá­­nyatása ütött az érdekeltségen, mindinkább mérge­sebb és a költséges kormánybiztosság évről-évre ter­hesebb lesz abban a szomorú tudatban, hogy egy kapavágást se tett a társulat, mégis 10 év óta adó­zunk a Rába-szabályozás ideájára. Tegyük fel, hogy a miniszter úr, ha összeh­ívja a Rába-szabályozó társulat korifeusait , ismét ma­­csót vall a szabályozást agyonütőkkel szemben. Quid tunc? Várakozzunk míg a hegy Mahomedhez megy? Ismét várjunk még egy évtizeden át ? És évenként adózzunk csupán azért, mert a szabályozás a kor­mánybiztosság kebelén nem hal meg, hanem csak aluszik ? A Rábamalmok boldogtalan kihányatása kö­vetkeztében Sopron és Győr megye nagy része való­sággal zsákmánya lett a Rába féktelen áradásának. A malomgátak elpárologtak, helyükbe oly ázsiai ál­lapot képződött, hogy a legvastagabb indolencia s a szabályozást ellenzők fanatizmusa is felkiált, mond­ván : — a helyzet tarthatatlan! Tudja ezt az illető miniszter úr is. Az is nyilvánvaló, hogy ezt a fatális helyzetet a kormány szentesítette a cél­ból, hogy a Rába malmok kihányatásával a szabá­lyozás tényleg megkezdetvén, annak folytatása, befe­jezése logikai kényszerűség lesz. Mit tétováz hát a magas országhatóság ? Hiszen 10 év óta tisztán áll előtte az alternatíva, t. i. vagy megbuktatni a Rábaszabályozást, mert Tót Bálinték hadai nem akarják; vagy keresztül vinni azt, azok­nak minden rugdalózása dacára, miután a malomgátak eltávolításával a szabályozás tényleg megkezdetett, egyik félnek hasznára, a másiknak kiszámíth­atlan kárára! Mire való az a költséges huzavona ? Arra, hogy kifáradjunk a várakozásban és az árvizekkel való folytonos harcban. Valóban odáig jutottunk, hogy ennél a drága és kinos bizonytalanságnál kí­vánatosabb az az abszurdum, mely szerint hogy vége legyen ennek a tragikomédiának — hát zökkenjünk vissza az előbbi állapotba, vagy­is állítsuk vissza a malomgátakat és mal­mokat! No de ily abszurdumot modern kormányunk elkövetni nem fog! Hát akkor, ha kimondta az Á-t, mondja ki a B-t is ! Ha kezdetben a többségnek megkezdeni engedte a szabályozást, most a végve­széllyel fenyegetett, az árvíz torkába vetett kisebb­ség érdekében folytassa és fejezze be azt! Az ország­­hatóság becsülete, hitele, a tarthatatlan helyzet, az árvizek által évenként okozott óriási kár követelik ezt! Takács Ferenc ------------------­intó eljegyezte Orosz Alajos nádszegi körjegyző­nek leányát Etelkát. — Hódmező-Vásárhelyen vasárnap tartá eljegyzését P­á­­­f­i Zsigmond pos­tatiszt Szabó István kir. járásbiró leányával Etelkével. — Heydner Gyula bécsi keres­kedő, a Mahler Eschenbacher cég üzletvezetője, f. hó 23-án vezette oltárhoz Csehbrezón, Goldberger Vilma kisasszonyt, Goldberger Kálmán abelovai kör­jegyző leányát. — Ifj. Temesváry István sza­­mosujvári m. kir. postamester, e hó 24-én váltott je­gyet Szamos-Ujvártt­a­l­l é­s a Joachim városi ta­nácsos leányával Lilával. — Vuits Sándor zentai tanácsos eljegyezte Vitits Szvetozár adai ügyvéd leányát Mariska kisasszonyt. — Szaláncon Kiss György kassai járásbirósági aljegyző e na­pokban tartotta esküvőjét Bodnár Margit kisasz­­szonynyal, legenyei Bodnár Péter földbirtokos leá­nyával. — Nagy-Kállón Faragó Lajos reálisko­lai tanár nőül vette Holló Mariska kisasszonyt; násznagy Kállay János országos képviselő volt. — Nagyváradon Auszländer Regina kisasszony, Auszländer Simon kereskedő leánya, jegyben jár Piliczer Adolf füzesgyarmati kereskedővel. — Mármaros-Szigeten F­u­­­ó István kereskedő elje­gyezte Balázs Juliska kisasszonyt. — Aranyos- Maróthon Lockner János törvényszéki hivatal­nok közelebb tartotta esküvőjét H­e­i­l­l Auguszta kisasszonynyal. — (Gyászrovat.) Krizsanovszky Jó­zsef gaborjáni prépost, kir. tanácsos, élte 90. évében e hó 17-én meghalt. — H­e­n­c­k­e­l D­onners­­mark Elinor grófnő, Henckel-Donnersmark Hugó gróf második leánya és menyasszonya az első nejétől elvált Carola­ Beuthen hercegnek, Ritóbor melletti kastélyában, három napi betegsége után hirtelen meghalt. Az esküvőnek szept. 8-kán kellett volna megtörténnie. — Donat György cs. kir. nyug. kapitány f. hó 23-kán 65 éves korában Varasdon elhalt. — Vácott e hó 24-én elhunyt A­c­z­ó­­ Bé­­láné szül. Rákóczi Cseke Róza asszony, élete tava­szán, boldog házassága első évében. — Geszteréden e napokban meghalt Mandel József földbirto­kos, az ottani közbirtokosság elnöke s Szabolcs megye törvényhatósági bizottságának tagja; a boldogult unokabátyja volt Mandel Pál országos képviselőnek. — Csíkszeredán a múlt héten hunyt el C­s­e­k­m­e Ádám, a székely határőrség idejében a csíkszeredai katonai iskola volt főtanítója, később a város buzgó polgármestere. — Ritzingen e hó 24-én elhunyt M­a­­c­h­a­n Antal plébános, a német-keresztúri kerület esperese, élete 42-dik évében. — Dulitzky István fővárosi számtanácsos f. hó 26-kán, munkás életének 54. évében tegnap jobb létre szenderült. — (A hivatalos lapból.) Kinevezé­sek: A magyar királyi igazságügyminiszter ifj. Sándor Géza nyitrai kir. törvényszéki joggyakorno­kot ugyanezen kir. törvényszékhez, dr. Vizlendvay Imre nagykanizsai kir. törvényszéki joggyakornokot a zalaegerszegi kir. törvényszékhez, és Gödry Sán­dor segesvári kir. járásbirósági írnokot az erzsébet­városi kir. törvényszékhez aljegyzőkké ; Motkó Árpád trencséni kir. törvényszéki írnokot ugyanazon kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé; Podhorányi Béla rózsahegyi királyi járásbirósági végrehajtót a rózsahegyi királyi törvényszékhez; Okolicsányi Lajos liptó­szent-miklósi királyi járásbirósági birnokot ugyanazon királyi járásbírósághoz, és Gáli István cs. és kir. 82. sz. gyalogezredbeli I. oszt. számvivő­altisztet a mezőbáni kir.­­birósághoz írnokokká ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter dr. Luchkovits Gábor ügyvédet Megyer, Géc, Alsó-Hartyán, Lucíd, Bárkány, Tót-Marokháza és Szúpatak; Komáromy Boldizsár földbirtokost Bánk, Bodony, Romhány, Legénd, Szécsénke, Szente és Kis-Ecsed; Mayer Károly földbirtokost Agárd, Ke­szeg, Kösd, Nézsa és Rád, és Krizsán Pál gazda­tisztet Bárna, Csered, Hidegkút, Pogony és Vecseklő községek részére ideigl. iskolalátogatókká nevezte ki. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság Markoviszky Sándor és Fekete Lajos gyakornok-jelölteket a s.a.­­ujhelyi kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornokokká nevezte ki. — Áthelyezés. A m. k. igazságügy­miniszter Szimics Tivadar hódsági kir. járásbirósági írnokot a nagy-enyedi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Alapszabályok. A fővárosban alakult első magyar általános nyugdíj-egyesület alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — Posta. Szeben megye Szelindek községében folyó évi augusz­tus hó 16 án postahivatal lépett életbe, mely összekötte­tését a ladamosi postahivatallal naponként föntartandó egyfogatu küldönc-kocsi-posta járat által nyert. — Ügyvédi kamarák. A z.-egerszegi ügyvédi ka­mara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Csesz­nek József perlaki, dr. Oberko Károly, dr. Rimá­­nóczy Ferenc kaposvári, dr. Rothschild Samu, dr. Neusiedler Antal, dr. Fülöp Kázmér nagy­kanizsai, dr. Mayer Ignác marcali lakos ügyvédek e kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek; Pap Sándor Nagy-Atádról Keszthelyre, Láspczik Vince Kaposvárról Marcaliba — a kamara területén belül — helyezték át lakhelyüket; Fater János kaposvári és Kada Antal szigetvári ügyvédek elhalálozásuk folytán az ügyvédi lajstromból kitöröltettek s az el­sőnek irodája részére Vörös János kaposvári, az utóbbié részére pedig Duchon Ödön szigetvári ügy­véd rendeltetett ki gondnokul. A debreceni ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Szenczi Szabó János ügyvéd Debrecenből a nagy­váradi ügy-

Next