Budapesti Hírlap, 1887. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1887-02-09 / 39. szám

1887 lebniár 9. 3 rint : I. ker. Hofhauser L. (r.), Örley János (p.) ; II. ker. Havas Sándor gyáros, Lengyel S., III. ker. Mayer József, Jenny J., IV. ker. Mudrony S., Gun- del J., V. ker. Frig J., Neuscblosz M., VI. ker. Mészner J., Kimer J., VII. ker. Vajdaíi E., Mész- ner József, Vili. ker. Ballagi M., Csepregky J., íX. ker. Kontur A., Árkai S,, X. ker. Kölber A., Seenger B. Ezenkívül kiküldötte a bizottság a már létezel 12 iparos-tanuló-iskola és fcív. iparrajziskola részére központi bizottsági felügyelőkul a követke­zőket : szarvastéri iskola Gombár T.; török-utcai Lengyel ÍS. ; korona-utcai Mayer J. ; Károlyi-utcai Steinacker Ödön ; lipóttéri Hüttl Tiv.; külső váci- uti Gelléri Mór, érsek-utcai Mudrony S.; Kazinczy- ttteai Zichy A.; Wesselényi-utcai Fischer J.; Stáció-utcai Hegedűs K.; Bakács-téri eőri Far­kas K.; bánya-téri Seenger B.; iparrajziskola Keleti Gusztáv. — A fővárosi tanács ma tartott ülésén a Wallenfeld-Máttyus-féle rágalmazási pörrel és a köz­temetőbe vezető ló vasút ügyével foglalkozott hosz- szasabban. Wallenfeld ügyében a budapesti kir. törvényszék a napokban megszüntető ■végzést hozott és a tanács beható tárgyalás után elhatározta, hog}7 n végzés ellen nem fölebbe z. — A köztemetői V)vasútra nézve pedig elfogadta a tanács Lindheim és társa ajánlatát. — A fővárosi egyesület mai értekezletét megelőző választmányi ülésen egy albizottság! ja vaslatot tárgyaltak a munkáslakok építése ügyében. Az albizottság azzal a tervvel lép elő, hogy a sze­gényebb, nem egészen állandó foglalkozású mun­ka scsaládok részére a város maga építsen házat ; egyet a jobbparton,egyet abalparton,mindegyik50—50 c-lilád számára szolgáljon lakásul. Egy egy lakás 28-50 négyszög méter kiterjedésű, 90 köbm. levegőjű le­li -t. A két ház építési költsége 60,000 frt, az évi lér 75—100 frt lenne. Az évi összes bér (4570 frt) a kezelési költség levonása után elég lesz a befek­tetési tőke törlesztésre. A tárgyhoz többen szó- 1 < tak. Kamermayer polgármester még más módot is említett u. m. a munkáscsaladházak egyesületi utón való építését s kilátásba helyezte, hogy m. 0 két bét múlva a brünni egyesület alapszabályait bmimtathatjii. Erre való tekintettel a választmány két hétr: felfüggesztette a határozatát. Az érte­kezlet vette ezután kezdetét, a melyen mindenek­előtt a polgármester mutatta be a hatvani- utca kiszélesítése ügyében a jelentést. Ebből ki­1 ünik hogy semmi remény sem lehet az utca kiszé­lesítésének elejtésére. Ennek következtében az egye­sület a hatvani utca kiszélesitése ellen tervezett lépésektől elállóit. Királyi Pál kérdést tesz az el­nöknél. mennyiben áll több mai lapnak abbeli köz­leménye, hogy az erzsébettéri verebek 1: énkővel való elpusztítását a tanács elrendelte s a sétány-bizottság javaslatát az állatvédegyesület meg­hallgatása iránt mellőzte ? Kamermayer pol­gármester kijelenté, hogy nem emlékszik, hogyazülésen e tárgy előfordult v o 1 n n, sőt mondhatja, hogy ő mint az állatvédő- egyesület tagja ily határozathoz hozzá se járult volna. Az egyesület egyébként már most is kije­lenti, hogy oly intézkedést, mely a verebek elpusz­títására irányulna, nem helyeselhetne. Ezután a holnapi közgyűlés napirendjének tárgyait beszél­ték meg. — A törvénykezési épület. A belügyminisz­ter jóváhagyta a közgyűlés ama határozatát, mely- ivei az alkotmány-, K o h á r y-, M a r k ó- és Sólyom-utcák közt fekvő 2975 négy­szögöl kiterjedésű telekcsopor- t o t, a királyi kincstár tulajdonát képező „só házi telekkel“ elcséréltetni határozta. ■— A „Mária Dorothea egyesület“ bead-* vényt intézett a főv. tanácshoz, melyben az öröm­völgy- és felső vámvonal-utca ö'sszeszögelésénél fekvő fővárosi telekből 1200 négyszögölnek dij nél­kül való átengedését kéri, hogy ott az egyesület egy villaszerű épületet emelhessen. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 8. * (A Munkácsy-féle 6000 frankos ösztön­díj nyeftesó.) Az országos magyar képzőművészeti társulat Munkácsy Mihályhoz nem rég elküldte az őszi tárlaton a pálvabiróság által kijelölt bárom festményt, hogy az általa kitűzött 6000 frankos ösz­töndíj felett határozzon, illetőleg az alapitó levél értelmében a nyertes pályaművet válaszsza ki. Mun­kácsy Mihály ma táviratilag tudatta az orsz. ma­gyar képzőművészeti társulat igazgatóságával, hogy a pályabiróság által kiválasztott s hozzá elküldött bárom festmény közül Koroknyay Ottó „J a- v i t h a t a 11 a n“ cimü müvét választotta ki s en­nek Ítélte oda a 6000 frankos Ösztöndijat. (A debreceni színház) elnyeréséért hár­man pályáztak : Krecsányi Ignáo aradi. Csóka Sán­BÜDAPESTI HÍRLAP. (39 sz.) dór kolozsvári igazgatók és a most ott működő konzorcium. A sziniigyi bizottság tegnap tartott ülésében csak Krecsányi és a konzorci«» pályáza­tát vette figyelembe és a konzorcium javára dön­tött, a melynek vezetői: Valentin Lajos, R 6- n a s z é k y Gusztáv, Molnár László, V e d r e s s Gyula, Mándoky Béla és Halmay Imre. A szinügyi bizottság javaslata a csütörtöki közgyűlé­sen tárgyaltatik, mely bizonyára magáévá teszi ezt. A konzorcium nyáron át vagy Debrecenben marad, vagy a mármaros-szigeti ui színkört nyitja meg. * (Az országos szlnészkongresszus) ma kezdődött, még pedig meglehetősen viharosan. A megyeház gyüléstermén k zöld asztalát köröskörül ülték a vidéki társulatok megbízottai ; a népszínhá­zát Németh és Vidor képviselték. Az ülést R i b á r y József miniszteri tanácsos nyitotta meg rövid beszéddel s ezután a jelenlevő képviselők be­nyújtották igazoló leveleiket s ennek predménye az, hogy az egyes társulatok képviselője gyanánt 56 tag igazolta magát, ezeDkivül 8 igazgató van mások által képviselve. A közgyűlés igy megalakulván, az elnökségre közfelkiáltással az eddigi tagok válasz­tattak meg, u. m. elnökké Ribáry József, alel- nökké F e 1 e k y Miklós, másodelnökké V á r a d y Antal, jegyzőkké D e r é k i Antal és M o 1 n á r László. A közgyűlés első tárgyát az időközben le­mondott központi igazgatótanács megválasztása ké­pezte. Mielőtt ez megtörtént volna, az e 1 n ö k rö­viden vázolta amaz okokat, a melyeknél fogva az igazgatótanács a lemondásra kényszerült ; fölkéri t hát a közgyűlést, hogy a lemondást tudomásul véve, gondoskodjék az ui tagok megválasztásáról. D i t r ó i Mór, a szabadkai konzorcium vezetője, tiltakozott az ellen, hogy az igazgatótanács együt­tesen elhagyja a helyét, csak azért, mert az aradi színtársulat tapintatlanul járt el. Az igazgatótanács ne érzékenykedjék, hanem teljesítse kötelezettségét. Ha az aradi színtársulat az igazgatótanácsot meg­sértette, indittassék ellene fegyelmi eljárás, de az igazgatótanács, ha elégtételt kapott, maradjon a helyén. V á r a d y Antal szerint ez áldatlan ügy­nek véget kell vetni az igazgatótanács lemondásá­val. Heves vita keletkezett, nem tudtak megegyezni, végre az elnök indítványára elfogadták, hogy D i tr ó i határozati javaslata utasittassék egy ja­vaslattevő bizottság elé. Ditrói javaslata ez: az igazgatótanács lemondása ne fogadtassák el, s az aradi társulat eljárása rosszaltassék. A javaslattevő bizottság tagjaiul kiküldték: Fóris Istvánt, Dombay Mihályt és Yárady Antalt. — A délutáni ülé­sen megalakit.ották a különböző bizottságokat. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek : Hevesi Jó­zsef, Breznay Géza, Fenyvesi Emil; a jelentést- tevöó : Saági Zsigmond, Ujváry Béla dr., Komlóssy Arthur, Szabó Antal ; a kérvényi bizottságé : Aradi Gerö, Bács Károly, Szeles József, Péterdy Sándor ; a felebbezési bizottságé : Pálfy György, Halasi Béla, Havasi Jenő, Vida Jenő dr. és Szohner An­tal dr. ; a javaslattevő bizottságé : Beődy Gábor, Füzesséry Gyula, Sziklay János dr., Kövessy Al­bert és Tiszai Dezső. Ezután az ülés véget ért s a szavazatszedő bizottság a beadott szavazatok ered­ményét összeállította. A központi igazgató-tanács e szerint a következő tagokból fog állani. Budapesti tagok: Ribáry József, Feleky Miklós, Szathináry Árpád, Vidor Pál, Sziklay János dr., Yáli Béla dr., Bartka László, Eerenczy József, Yárady Antal dr., Benedek Gyula, Lukácsy Sándor, Németh József, Szacsvay Imre. Szohner Antal, Horváth Zoltán; pótta­gok: Ábrányi Kornél, Pulszky Károly, Bényey István, Csiky Gergely, Yárady Gábor. Vidéki tagok : Aradi Gerő, Breznay Géza, Bács Károly, Somogyi Károly, Vedress Gyula, Csóka Sándor, Szabó Antal, Ká- polnay János, Ditrói Mór, Krasznay Mihály, Kiss Ferkó, Egri Kálmán, Mezey Péter, Fenyvesi Emil. Póttagok : Follinusz Aurél, Bakod}7 Antal és Kre­csányi Ignác. * (A magyar földrajzi társaság) február hó 10-én esti fél 6 órakor az akadémia heti üléster­mében felolvasó ülést tart. Az ülés tárgya : Xantus János lev. tag felolvasása : A colombiai Egyesült Államokról és a Panama-földszorosról. * (A budapesti filológiai társaság) lebr. hó 9-ikén délután 5 órakor az akadémia palotájában felolvasó gyűlést tart. Tárgyai : 1. Hermann Antal: A hegedű a cigány népköltészetben. 2. Wertner Mór dr.: Az ókori orvosi rend állásáról. 3. Spitkó Lajos: A klasszikus ókor ismertetése gimnáziu­mainkban. * („Eredeti magyar daltár“) cimü zenei folyóiratra hirdet előfizetést H o ó s János Déván- Megjelenik minden hónapban egyszer 8 magyar nép. dalt tartalmazva, mely népdalok hazánk elismert költőinek költeményeire lesznek Írva jobb nevű nép. daliróktól, valamint amaz ifjabb zeneszerzőktől is, kiknek eddig nem volt alkalmuk müveiket a nagy közönségnek bemutathatni. Ara negyed évre 1 forint. * (Uj zenemű.) Piknik-lengyelke jelent meg Halász Jenőtől, ki azt dormándi Schober Gizella kisasszonynak ajánlja. Ara 80 kr. Az afrikai háborít. Robilant gróf, az olasz külügyminiszter lemondani készül. Tegnap még csak néhány olasz ellenzéki hírlap hozta ezt a hirt és az nem is igen talált hitelre. Ma már azonban az összes római la­pok konstatálják, hogy Robilant gróf, bármennyire is igyekeznek öt barátai maradásra bírni, ragasz­kodik szándékához. A minisztert elkedvetlenítették azok a támadások, melyeket az olasz ellenzéki pár­tok (a radikálisok és pentarhisták) intéztek ellene, midőn hire érkezett, hogy R a s A 11 u 1 a li abis- sziniai vezér csapatai megverték az olaszokat és már Masszauah előtt állanak. Robilant grófnak igaza van, midőn lemondási szándékának okául azt hozza fel, hogy nntn bizhatik a parlamenti hangulat állhatatosságában és igY semmi biztosítéka sincs arra nézve, hogy szükség esetén erélyes belügyi politikát követhet. Három évvel ezelőtt, midőn az olasz csapatok kitűzték a zászlót a Vörös tenger partjain, nagy volt a lelkesedés az egész királyságban s ma, midőn hire érkezik az olaszok vereségének, melynek aligha lesznek Súlyo­sabb következményei, felzúdul az ellenzék, a szoci­alisták is mozognak, hogy felhasználhassák a ked­vező alkalmat a zavarban való halászáéra, a nép tüntet a kamara előtt, s az egész országban a ko­molyabb forrongás jelei mutatkoznak. S mindez most történik, a nagy európai komplikációk előestéjén. Ily körülmények között Bobilant gróf nem akarja többé vezetni Olaszország külpolitikáját. Ő teszik felelőssé azért, a miért tulajdonképen Man­cink érheti a felelősség. Mikor Robilant gróf kül­ügyminiszter lett, akkor az afrikai expedíció már fait accompli volt és a gyarmatpolitika nagy nép szerűségnek örvendett Olaszországban. Robilant gróf csak egy hibát követett el. Midőn még az ola­szok vereségéről nem érkeztek pozitív hírek, a ka­marában kijelentette, hogy „Olaszországnak nem szabad nehány rabló miatt aggódnia, mert most sokkal komolyabb kérdések foglalkoztatják Euró­pát.“ Csak nehány nappal később érkezett meg a tőrbe csalt olasz csapatok lemészárlásának hire és az ellenzék azt hangoztatta, hogy Robilant 6-án tudta, hogy mi történt, semmibe sem vette a csa­patok lemészároLatását. Ma már Olaszországban is belátják, hogy nem volt ok oly nagy nyugtalanságra és izgalomra. Az abissziniaiak nem vágynak nagyobb babérokra és beállt a fegyverszünet. A helyzetről érdekes képet ad Géné tábornoknak e hó 6-iki kelettel Masszauah- ból küldött távirata, mely igy hangzik: „A Kbed-viel gőzösnek Szuakimba való elindu. lását e távirat elküldésére használom fel. Ras-Allu- láb, miután bizonyos távolságban visszavo­nult, folytatta útját Asmara felé, Gbindában a Barambarok Tesamma nevű másodrendű főnök ve­zérét s csak nehány katonát hagyván hátra. Csapa­taink bátor magatartása mindenfelé, még az abisszi- niai bensziilötteknél is, csodálatot keltett. Még nem tudható, vájjon Ras-Allulah visszavonul-e, hogy csa­patai megerősítését bevárja, avagy a szenvedett veszteségek következtében Masszauah megtámadásá­nak eszméjéről lemond. Piano őrnagy a Négus és Ras-Allulah levelei­vel tegnap megérkezett a Négusnak Maballeből január 26-án kelt levele azt mondja : Előbb birto­kotokba kerítettétek Massauab-t, s most Saatiba jöttetek, hogy ott várakat építsetek. Mi a célotok ? Vagy talán nem az én tulajdonom ez ország ? Mi célból emeltek erődöket, minek hoztok ágyukat, fegyvereket, katonákat ? Ras-Allulah következőket írja : Ti vagytok oka a történteknek, s legyünk ismét barátok, mint voltunk ezelőtt. Marad­jatok országtokban. Massauahtól egészen eddig ter­jedő terület a Négus tulajdona. Testvérteket küld­tem hozzátok, hogy beszéljen veletek. Piano kije­lentette, hogy neki föladata a barátságos és a ke­reskedelmi jó viszonyt helyreáliitani. Holnap szán­dékszik visszaütném az általam adandó felelettel, melyben én a föltételeket, hogy Selembrinin és tár­sain segítsek, elfogadni igyekszem. Biztosnak látszik, hogy e percben fegyver­szünet állott be és az abissziniak a hadművele­teket ellenünk egyelőre beszüntették. Az elesettek, valamint a megsebesült tisztek névsorát a hadügy­miniszternek megtáviratozom.“ E jelentés meglepő hatással volt az olaszokra,

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents