Budapesti Hírlap, 1887. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1887-02-22 / 52. szám

VH, évfolyam 52. sz Keted, február 22 Budapest 1887. Előfizetési árak: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy héra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő : Csukásai József. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: IV. Kalap utca 16. sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Legyen igazság. Budapest, febr. 21. Mióta Mátyás király meghalt, oda az igazság Magyarországon. Se Verbőczy, se Deák nem tudták feltámasztani. Jogásznemzet voltunk és vagyunk, de az igazságszolgáltatás hazánkban mindig rossz volt, rosszabb, mint bárhol Európában. Azelőtt ősiség és uriszék voltak bibéi, mostanság lassúság, drágaság, törvénytelenség, pontatlanság, irka-firka és furfang jellemzik s minden pör lutri, melyen sokat lehet veszteni. S mégis a perek száma nőttön nő s nem győzik a bírák az ítéletmondást, minek oka épen nem a jogrend, hanem a jogrendetlenség. Minél bizonytalanabb a jogbiztosság, annál több a per, s a jogbizonytalanság Magyarországon tökéletes. Eltekintve minden protekciótól és korrupciótól, önkénytől és tévedéstől, ki az Magyarország sok ezer jogásza között, aki a törvények, rendeletek, döntvények és egyéb jogforrások tömkelegében magát kiismeri, ki az, aki ezek örvényébe nem fúl ? Mely tudomány, mely rendszer vezet ki ebből ? Egyetem, akadémia, bírói vizsga, ügyvédi diploma, sok évi gyakorlat mind semmi, mert a zűrzavarból és ellenmondásokból tudomány és logika nem csinálhatnak harmóniát és rendszert. Az állapotok tűrhetetlenek az állampolgárokra, de sőt a bírákra és ügyvédekre nézve is. A legegyszerűbb, a legtisztább, a legigazabb ügynek nincsen garanciája. Minden pert meg lehet nyerni és el lehet veszteni jó ügyvédek kezében is, mulasztás nélkül, mert minden a bírák s különösen a referens belátásától 6s tetszésétől függ. Mint a bibliában mindenre van mondás, úgy nálunk mindenre van törvény, vagy szabály, kívánság szerint előrántható és magyarázható. S oly bonyolódott eljárásunk, hogy a magánfél egy lépést se tehet benne, hogy ne betoljék, ügyvéd kell vezetőnek, minden hivatalba. Évtizeden át elhangzott hiába minden panasz. Tiszának a jog nem tetszett, s az igazságszolgáltatás volt mostoha gyermeke. Most e kormány igazságügyi politikája ellen, beállott ellenzéknek Fabinyi Teofil igazságügyi miniszter. Ő tapasztalásból ismeri, mily rész a magyar igazságszolgáltatás. Látott, hallott eleget, ámbár nem volt vidéken. Fölkelt hát székéből s mondott oly igazságügyi programmi beszédet, mintha Szilágyi Dezső helyét foglalta volna el Apponyi mellett a mérsékelt ellenzéken. A programm, melyet a miniszter adott, egy cseppet sem radikális, sőt nem is szabadelvű, hanem mi ezeknél fontosabb, gyakorlatia Ő sem teremt, de legalább csinál valamit. Nem épít új házat, de legalább kitakarítja és a tetőt megreparálja, hogy lakni lehessen a házában. Világrészünk — hála istennek — egyetlen Pulszky Ference most szombaton mondta a képviselőházban, eddig leg is legrosszabb viccét s ami elszomorító : hallgatói derültek rajta. Mert amit mondott, az sokkal veszedelmesebb, mint amit az elméjében megfogyatkozott Mocsáry Lajos hirdet. Ezt a szegény beteget hirtelen agyonütötték. A Pulszky Ferenc viccén azonban kacagtak és nem volt egy hang, amely a komoly helyen világgá bocsátott gonosz tréfát visszautasítsa. Kiollózom azt, amiről szó van : Föláll egy harmadik és azt mondja, sem a német, sem a francia nem kell, hanem a magyar géniusz. (Felkiáltások szélsőbal felöl : Jól mondta !) Igen, de nem mondta meg, hogy miben fekszik a magyar géniusz ? (Tetszés ) Miben lehet a magyart megkülönböztetni ? Mi a magyar sajátsága ? Ha franciát látok, mindjárt ráismerek, hogy francia. Ha látom az olaszt, ráismerek a fizionomiájáról is, hogy olasz. A németről mindjárt látjuk, hogy német. De ha idegen jönne a házba,tk°l Magyarországnak virága van képviselve (Elénk derültség), magának a magyar típusról alig tudna ideát alkotni. Én azt hiszem, hogy itt a fődolog a kultúra, nem pedig a magyar típus, amiről maguk sem tudják, hogy miből áll. Pulszky Ferenc ilyen dolgokat nem először beszél most. Egyszer már kihirdette, hogy magyar faj nem exisztál többé e földön; az utolsó hamisítatlan magyar ember évszázadok előtt halt meg s akik manapság magyar név alatt élnek Európában, azok konglomerátuma a legkülönfélébb fajtáknak, innen-onnan összeszűrődött vér zsibong ereikben. Magyar test e szerint nincs. Most meg már azt mondja, hogy magyar szellem nincs. Mi van hát akkor? Csak a magyar nyelv marad még meg, de az is csak addig, míg Pulszky Ferencnek nem tá-Kodifiikál és adminisztrál. Kodifikál darabonkint, először az örökjogot, azután a kötelmi jogot (a házassági és családi joghoz az egyházfelekezetekre való tekintettel nem mer hozzányúlni), s így legalább a magánjog tulajdon kérdései tisztába hozatnak. Csak aztán ankét, jogügyi bizottság és képviselőház siessenek a törvényeket meghozni, mielőtt a miniszter megbukik. Ki tudja utána nem következik-e valaki, akinek főtörekvése mindent elvetni, mit előde csinált. Bűnvádi eljárás és polgári perrendtartás, jöjön el a te országod ! Nyilvánosság és szóbeliség, egyszerűség és olcsóság, levegő és kenyér az élethez, míg ezek nincsenek Magyarországon, nincs se szabadság, se igazság. Fegyelem a bíróságoknál ! Nagy szó. Mennyi rejlik e szó fátyola mögött ? Sejtelmünk van róla, de kimondani nem mernök a világért sem Elég az hozzá, a bírák ezentúl lelkiismeretesen fognak dolgozni és nem lesz közöttük hanyag. Vidéki törvényszéknél nem l£sz nyári szünet, mikor a bírák otthona, kertben sétálnak, s az igazság föl van függesztve. Azután meg rengeteg munka, hogy egy bíró se győzi és halom restancia. S ha még igazságügyi palotát is kapnánk a Fortuna helyébe, akkor valóban a magyar Justicia, melyben volt, a börtönből a templom oltárára helyeztetnék, mad egy újabb ötlete és ki nem mondja, hogy magyar nyelv sincs. Különben abból is, amit eddig kinyilatkoztatott, az a fölemelő konzekvencia következik, hogy nem vagyunk egyéb, mint egy esetleg magyarul beszélő, de sem saját testtel, sem saját lélekkel nem bíró néphalmazat. Tehát mindenki előtt, aki az ethnológiát mint tapasztalati tudományt űzi, létezésre nem jogosult mixtum kompozitum, amelynek a világrend törvényei szerint előbbutóbb bele kell olvadnia a köröskörül élő önálló népelemekbe. Valóban szégyenletes, hogy e rut és badar beszéd elhangozhatott az ország házában a nélkül, hogy más kisérte volna mint a „tetszés“ és „élénk derültség és nekem, egy névtelen újságírónak kell elmondanom az én kis házamban, melynek teteje a tárca fekete vonala, hogy amiket Pulszky Ferenc szombaton a magyar géniuszról szólott, német szellemben kifejezve : nem egészen igaz dolgok, magyar szellemben és magyarán : hazugságok. Bátran írom le ezt a goromba szót, mert magyar agyvelőmben forró magyar véremnek az a sajátsága, hogy az igazságot kereken kimondjam. Ilyen szerkezetű fejet hozott be magával Ázsiából a két vezér, akinek a véréből bennem is van legalább is annyi, amennyit a pusztaszeri billikomba az az egy csorgatott. Ezt a vért nem tagadom meg , és érzem haragos lüktetését, mikor ellene támad bárki fia. Ha a koponyamérő-cirkalom közé szorítják a fejemet és teleirnak egy árkos papirost milliméterekkel, kiderülhetik, hogy az agyvelőmet körülvevő átalakult csigolyák formája nem az, ami a Bende vitézé volt. Az egyiptomi felláh és a múmia, a mai római és a pompéjii csontváz feje is különböző, mert a világon mint A „BUDAPESTI HÍRLAP tárcája. Magyar géniusz. — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Tudok embereket, akik egy-egy vicc kedvéért nem irgalmadnak az apjok lelkének sem. — Ez a szülői ösztön monstruózus nyilatkozása. Akár talpra esett fickó az elme szülöttje, akár szánalmas csenevészség, akár utálatos korcs, — mindegy, rögtön mohó szeretettel iparkodnak elhelyezni őt, nem válogatván az alkalmat. Nem állhatják meg, hogy a jövevény rejtve maradjon , ki vele a világba s fogadja bár mindenki visszatetszéssel, az édes szülő egymaga gyönyörködik benne és nevet neki. Pulszky Ferenc is az az ember, akiben nem hiszem, hogy valaha bennerekedt volna egy vicc. Egész élete nem egyéb, mint cinikus ötletek sora. Más, aki kevésbbé mulatságos, érdekes és új, rég lehetetlenné vált volna ennyi szellemi visszaélés révén. De elvégre is ő az egyetlen ebből a zsanérból. A mi szerencse. Ha Európának minden országában ezer Pulszky Ferenc volna s ha Európának minden parlamentjében tíz Pulszky Ferenc ülne, bizonynyal nagyon rövid idő alatt szétrobbanna Európa és összes parlamentjei. Egy óriás heccé válna a világ, a farsang 365 napig tartana, a római pápa confettivel dobálná a német császárt, a temetéseket vöröstrikós kóklerek rendeznék, a menyegzőkön koponya-billikomból innának, felfordulna minden és a zűrzavaros romokon fintorogva lépne trónjára I. Cinizmus őfelsége, Európa császára, különben érzelmeire nézve köztársasági-reakcionárius-szabadelvű-nihilista. Mai számunk 12 oldalra terjed.