Budapesti Hírlap, 1919. október(39. évfolyam, 80–101. szám)

1919-10-09 / 82. szám

- öt Lukács György volt közoktatásügyi népbiztos bujtotta fel. E vallomás alapján gyilkosság miatt megindult Lukács György ellen az eljárás. — Zábits Adolf panasza, József királyi her­ceg jószágigazgatója, Libi­s Adolf­ is alaposan meg­szenvedte a proletárdiktatúra kalandorhadjáratát Alighogy kiütött a diktatúra, megjelent nála a VI. kerületi pártszervezet központjának megbízottja és tudatta vele, hogy Eötvös­ utca 11. számú házban lévő lakását minden bútoraival együtt elkom­­uni­­zálták. Libits kénytelen-kelletlen­­tudomásul vette ezt. Később, a diktatúra bukása után, megállapította, hogy lakásából nemcsak nagyértékű bútorait vitték el, de ellopták összes ruhaneműit és ékszereit. A rendőrség a tetteseket Lajos János lakatos, Rad­­ványi Lajos biztosítási hivatalnok, Boh­us Jenő pártitkár, Fekete Mihály magánhivatalnok és Po­­povcsák Gyula személyében letartóztatta. A nyomo­zás során derült csak ki, hogy ugyancsak ők fosz­­tották ki Munk Péter bankigazgató lakását is. Az ügyészség ez ügyben már elkészült vádiratával, s nemsokára kitűzi a főtárgyalást is. közgazdaság,­­ a szocializálás kísérlete. — Renner és Ralhenau. — (S. O.) A szocializálás kisértetét a háborút kö­vető gazdasági kimerültség és a bolsevizmus szabadí­tották rá­­a világra. Az országok sorsának intézői jól tudják, hogy ez a gazdasági forma nem képes bizto­sítani a termelés folytonosságát, sajnos azonban, nincs elég bátorságuk arra, hogy szembehelyezkedje­nek egy áramlattal, a­melynek érvényesülése a leg­hatalmasabb iparállamok termelését is romlásba kell hogy döntse. Megkönnyebbüléssel gondolhatunk arra, hogy mi ma már túlestünk a leckén és hogy nálunk ma már az egész józan munkásság tisztában van a szocializálás keresztülvihetetlen voltával. Ausztriában és Németországban azonban még nem itták ki a keserű poharat, ott még forrnak a katlanban a mérges anyagok, ayazmás kipárolgásaik betöltik a termelés műhelyeit és mégsem mer senki­­sem ablakot nyitni, hogy friss levegő kerüljön a he­lyiségekbe. Ezekben az országokban nem szállnak egyenesen szembe a veszedelmes irányzattal, hanem alkudoznak, modus vivendiket keresnek, nem vág­ták ki a kelevényt, hanem kenőc­csel igyekeznek gyógyítani. Ausztriában Renner kancellár mélabúval felel az aggodalmaskodóknak, hogy mit is tehetne az állam a termelést akadályozó tényezők kiküszöbölé­sére; ezenkívül pedig azzal vigasztalja az aggodal­maskodókat, hogy a szocializálás adott körülmények között az egyetlen ellenszere annak, hogy iparválla­lataink külföldi tőke kezébe ne kerülhessenek. Szerencsétlenebb érvelést államférfin ajkáról már régen nem hallottunk, mert ma valóban csak arra lenne szabad tekintenünk, hogy nyersanyag­nál, szénnel el legyünk látva, hogy a gyárakban helyreálljon a munkafegyelem és a munkateljesít­­m­ény újra elérje az elfogadható színvonalat, hogy a fogyasztás újra egy termelő­iparra tudjon támasz­kodni. Ideális lenne, ha a termelőipar a nemzeti tőke lobogója alatt kezdhetné meg újra tevékeny­ségét. Ámde s­ikerüljön inkább egy­ aktivitását bizto­sító külföldi tőke kezébe, minthogy romhalmazzá válva, egy úgyis tönkremenő nemzed téke uralma alatt maradjon. A tőke nem öncél, hanem a terme­lés eszköze. Nem a tőkét kell ma menteni, hanem röindenáron és mindenekelőtt a termelést kell helyreállítani. Termelés nélkül minden ország csak rabszolgája lehet a külföldnek és mint önálló gazdasági tényező nem illeszkedhetik bele a népek világversenyébe. De egyebekben is a tőke mozgé­kony, gyakran változtatja színét, á­ma külföldi mezben lép fel, de menten újra nemzeti köntöst ölt, mihelyt ezt célszerűségi szempontok parancsol­ják­. Nem tudjuk elképzelni, hogy Ausztria egy a saját nemzeti tőkéjének keze között maradó szo­cializált iparral tönkre ne menjen, de viszont igen jól el tudjuk képzelni azt, hogy egy, a külföldi tőke befolyása alatt helyreállított iparral boldogulhas­son, sőt azt is, hogy konszolidálása után az ipart ott egy újra megerősödő belföldi tőke ragadja ixusst magához.. Zűrzavaros szocializáló teóriák tenyésztője ma Németország is. Ott a hadiipar megszervezője, Rathe­­riu Walter éppen most lépett ki egy szocializáló szurrogátummal, melyet gazdasági autonómiának ke­resztel. Az ő terve szerint az iparvállalatok részvé­nyesei és tulajdonosai a hitelezők sorába kerülnének és tulajdonjogukért cserébe egy emberükön keresz­tül járadékban és a fizetési kvótában részesednének. Helyükbe állami felügyelet mellett a munkások lép­nének. A­ tiszta hozadék aztán valamennyi igény­jogosult: munkás, előbbi tulajdonos, stb. között osz­tanék meg. Nehogy azonban a munkásság anyagi érdeke a munkáslétszám erőszakos csökkentését tegye kívánatossá, ilyen csökkenés esetén a felsza­baduló fejkvóta az államnak jutna, feltéve, ha a vállalat hozadéka megfelelően nem­­emelkednék. A volt tulajdonosok (hitelezők) helyet nyernének az igazgatóságban és a közgyűlésen is és a htáskörük megfelelően kibővülne, a­mennyiben a lefizetési kvó­­tát meg nem kapnák. Látni való, hogy a Rathenau-féle tervezet komplikált, újra a fizikai munkás felsőbbségének elvét hirdeti és örökös villongásoknak lenne kút­­forrásává a teljesen el nem távolított munkaadó és a munkás között. Ezenkívül pedig a tőkét a munka gyűlöletes vámszedőjévé tenné, holott ez csak akkor töltheti be hivatását, ha ennek dolgozó segítőtársa lehet. Egyáltalán minden változás célt tévesztett, mely nem­ számol azzal, hogy a tőkére nem csupán az anyagi erőforrások szolgáltatása, hanem a termelés­hez szükséges auktoritás és fegyelem fenntartása szempontjából is múlhatatlanul szükség van, hogy a termelés biztosítása nem a tőke kirekesztése, ha­nem egyedül csak az áll­am, a tőke s a munka egész­séges kooperációja útján érhető el. A mai kapitalisztikus rendszer bizonyára nem tökéletes, de szociális irányban való kiépítése föld­rengés előidézése nélkül is­­keresztül vihető. Agyon­ütni a rendszert és helyébe egy rosszabbát ajándé­kozni meg a világot, anarkisztikus vállalkozás. És rossz szolgálatot tesznek nemzetüknek és az emberi­ségnek azok, a­kik a­helyett, hogy bátran szembe­néznének az igazsággal, egy évszázados fejlődés nyo­mán létrejött rendszert gazdasági találmányokkal akarnak helyettesíteni. A szocializálás lehetetlennek bizonyult és lehetetlen marad akkor is, ha autonó­miának nevezik. Ma dolgozni kell és nem kísér­letezni! —. Új beosztás a­ szénellátás dolgában. A bécsi lapok Nut ezredesnek, a középeurópai szénbi­­zottság vezetőjének Maedrisch-Osztrauban egy új­ságíróval folytatott hosszabb beszélgetését közük. Nut ezredes egyebek közt kijelentette, hogy a szén­­bizottság három legutolsó ülése majdnem kizárólag Ausztria szénellátásával foglalkozott. Azután kije­lentette, hogy az egyes államok szénellátása tekin­tetében új beosztás készül. Ez pedig a következő: Az osztrák-karwini szénvidék a cseh-tót köztársasá­got, Ausztriát és Jugoszláviát, a karlowitzi szénvidék Ausztriát, Cseh-tót­országot és Németországot, a drombrovári szénvidék Ausztriát és Lengyelországot fogja ellátni. Ezekről a vidékekről, se Magyarország, se Románia, se Olaszország nem fog szenet kapni. (MTI.) — A kereskedelmi forgalom kerékkötői. A pénzügyi rendeletek kiadása még mindig késik, nagy kárára az iparnak és a kereskedelemnek. A legsürgősebb volna a folyószámlák és betétek kér­désének rendezése. A szakemberek egybehangzó vé­lekedése szerint a rendezés csak olyan formán tör­ténhetik meg, hogy az összes be- és kifizetéseket teljes értékűeknek nyilvánítják, tekintet nélkül arra, hogy milyen időben és milyen pénzben történt a befizetés. Más m­egoldás már azért sem képzelhető el, mivel technikai szempontból lehetetlen minden ügyet külön vizsgálat tárgyává tenni. Jóllehet e­­ kérdésben a rendezést illetőleg ma már ellenvéle­mény sincsen, a pénzügyminisztérium mégis nap­­ról-napra halogatja a vonatkozó rendelet kiadását, a­minek kára a kereskedelmi forgalomban mind­inkább érezhetőbbé válik.­­ A forgalom szempontjá­ból rendkívül káros még, hogy Bécs úgyszólván ki­zárólag azezer koronásokkal árasztja el a buda­pesti piacot. Ezáltal az Osztrák-Magyar Bank bácsi főintézete csak a budapesti drágaságot növeli, mert hiszen a kereskedelmi cikkek árába beszámítják azt a 400—450 koronát is, melyet az ilyen nagy bank­jegy felváltásáért fizetni kell, de tenyészti ezzel a zugkereskedelmet is, mivel a nagy kereskedelmi cégek inkább távol tartják magukat az üzleti élet­től, minthogy kitegyék magukat a tízezerkoronások váltásával járó különféle kellemetlenségeknek. Alaptőkeileszállítás. A Hazai Általános Vegyiipari r­­t. október 19-én rendkívüli közgyű­lést tart, melyen a 2 millió 390.296 korona veszte­­­ségre való tekintettel a 3 millió korona részvény­­tőkének 600.000 koronára való leszállítását fogják elhatározni.­­ A budapesti értéktőzsde magánforgal­mában idegen valutában a következő árak alakul­tak ki: Eni 407—420, márka 384—379, dollár 72— 77, angol font 305—312. — Értékpapírok árfolya­ma: Magyar Hitel 820—830. Fabank 1160. Magyar Bank 040. Agrár 760. Jelzálogbank 505. Ingatlan­bank 600. Gummi 1000. Gutman 1080. ItiSAKSTi Raup (82. sz.) ■ ■■■ ■ 1 ................. ...................­­■■■■ imu­m 1919 október 9. — A bécsi tőzsdéről, Bécsből jelentik a Ma­gyar Távirati Irodá­nak: A Neue Freie Presse je­lenti: A bécsi tőzsdetanács ma a következő hirdet­ményt tette közzé: A pénzügyi államtitkár úr ki­­váltságára a legutóbbi napok eseményeire tekintet­tel a bécsi tőzsde látogatóit nyomatékosan fölszólít­juk, hogy a valuta- és devizaüzleteket föltétlenül szüntessék be, mert különben a pénzügyminisztér­­ium kénytelen lenne a legszigorúbb eszközökkel beavatkozni, sőt végső esetben a börzei forgalmat megszüntetni.­­ Zárlatjegyzék a bécsi börzén: Osztrák hitel 839. Angol Bank 507. Unió Bank 588. Bank vérévi 510. Laenderbank 787. Osztrák Magyar Bank 1295. Államvasut 1413. Déli vasút 190. Gőzhajó 3100. Al­pesi 1440. Paksi kohó 1510. Török sorsjegy 907. Magyar hitel 892. Rima 1530. Magyar jelzálog 565. Adria 2595. Felsőmagyarországi kohó 2200. Bánya és Kohó 3340. Zivno 1390. Osztrák Aranyjáradék 151. Osztrák koronajáradék 78. Magyar aranyjára­dék 163. Magyar koron­ajáradék­ 88. Májusi járadék 80. Februári járadék 80. Kiadótulajdonos : Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata R.-T. Felelős szerkesztő: TORDAI ADORJÁN. Felelős kiadó: BORUsd ALAJOS ügyvezető igazgató. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. SZÍNHÁZAK. Budapest, csütörtöki, 1919 október 9. Nemzeti Színház: Otthello. Magyar Nemzeti Operaház: Bűvös vadász. Király Színház: A farsang tündére. Magyar Színház: A sasfiók. Budapesti Színház : Angyal Band?. Madách-szinház: Sámson és Delila. Udvarosi Színház: Esténkint és vasárnap délután: Tériké. Andrássy­uti Színház: Esténkint és vasárnap d. u. az uj műsor. MOZGÓKÉP-OTTHON VI., Teréz-kömt 38. azinv •' • TWIST OLIVÉR. TJE SRI LEGYEN A FÁECM. Pénztár: d. e. t/jll—u* 3. Előadások kezdete: 4, 6, & VéflUSZ E pOkolbEH Írásaor/etzdo.?oae»Tezee­ V. 'NEMZETI ROYAL-ORFEUM Kezdete :1/26-kor. Vandorfecskéfcc Mérei Adél­ és Zackovita Béla operettje és a kitűnő új színházi és varieté-műsor, Vasárnap 2 előadás ! Délután 2 és este fél 6 órákon NEMZETI AQUALKABARÉ• Kezdete*1/.?* órakor. Apróhirdetések. nixlot Kitűnő kávéház, Újpesten, for­galmas körútvonalon, 70.000 koronáért potomáron sürgő­­sen komoly vevőnek eladó. Bővebbet Kral János meg­­bizottamnál, Nap-utca 31. ajtó 6. 03 &HÚL3t ízet*esti*1 Háztulajdonosok kérjenek jó­módom szerelő házmestert díjtalanul Bodánszky irodájá­ból, Szeterdy-utca 25. 5294 Kisasszony házvezetőnőnek ajánlkozik több évi gyakorlat­tal vidékre. Oxiás-utca 33. ajtó 6. 04 HetelrendLő állásol* Mindenes lözőnyt keresek fa­lusi plébániára. Drávai János t­yöngyösorosz.i, Heves­ m. u. p. Gyöngyös. 5'dC0 Jób­aau kezdd kisasszonyt fel­vesz Bodánszky, Peterdy-utca 35. sz. 5301 Húron Bátorok kedvező feltételek mellett és készpénzért olcsón kaphatók Basch bútorraktárá­­ban, Király-utca 77., udvarban. 55 Csődtömegből háló-, ebédlő-, konyhabútorok kiárusítása fél­­árban. Király-utca 82., bej­árat Csengeri-utca. 5232­3 szoba és 1 konyha bútor edénnyel együtt eladó,bővebbet Dob-utca 78. Trafikban. 66 Borszék ja­vitás, borbutorok renoválása saját műhelyeimben Kendi, Somrachweiss-ut­ca 7.5298 "Betegápolás Szülő nőnek segélyt nyújtok szülés­ze utca Dohány-utca 20. __ 5­0 Okleveles szülésznő klinikai na­gyi gyakorlattal, lakásán szülő nőket téged, hölgyeknek ajánlkozik. Monkhárt Árpádné, Király-utca Száznyolc, h­. 3. 62 Oktatás Vizsgákra legbiztosabb előkép szites Fővárosi Seminárium tan-­­ intézetben Almássy-tér 3. 5281 Angol, román, francia, olasz, spanyol, német csoport és ma­gánoktatás. Gyorsírás: tanfo­­lyamok. Fordítások. Lipótvárosi Továbbképző­ Fálk Miksa-utca 13.. 63 Ellátás Úri helyen úri ellátás Szahly­­u. 15. III. 1. 5297 Ztangsxes* Sternberg- hangszogszer, Rárc­­kóczi-ut­ca Zongorák, gramo­­fonok, d­ofonok, hanglemezek legolcsóbban. 5277 Szépségápolás Szépségápolás, hajóltávoli­­tas. Belfehéritó terem, szappan. Goog kozmetikai intézet, Mu­­zeum-körut 13. 5283 Vétel­ alatt ás Brilliansokat barátonként 15,000 koronáig veszek. Darten­­stein, Bakocsi-ut 9. 52*3 Parzsasapny egeket kicsit ca nagyot vennék. Ajánlatokat ár­ral es mérettel kérek „Azonnal 5296* jeligéro kiadóba. 5296 Vegyes l­akástakaritást, padlóbe­eresztést, ablaktisztítást elvállal Hausen, Dob-utca 31. I. 5287 Üveg tisztítást, lakástakari­tást, padlóbeeresztést, poloska* irtást legolcsóbban eszközöl Ditrichstein, Kertesz­ utca 27. Fölhívható: József 116—55. 5234 Kénlap kétszer finomitott kén­­virág, timsó, hangyasav, pecsét­­viasz előnyösen beszerezhető Tolnai Gyulánál. Budapest, Vörösmarty­ utca 17. 102. Folytonos­ kályhát veszek. Deutsch, Dob­ utca 10 11.34. 6298 Budapest, 1919. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Vill., Rönk Szilárd­ utca 4. sz.)

Next