Budapesti Hírlap, 1919. november (39. évfolyam, 102–126. szám)
1919-11-08 / 108. szám
rt 19 november 8. HyDAPESTB fliüLA? (ios. u.) Vimlik a MM ügyében. Berlin, nov. 7. A parlamenti vizsgálóbizottság tegnapi ülését Koch tengernagynak Holzendorff, elhunyt tengerészeti vezérkari főnök elsőmunkatársának kihallgatásával kezdte. A tengernagy a többi között kijelentette, hogy a kiéheztető blokád ellen a búvárhajóharc látszott a legalkalmasabb eszköznek. Wermuth elnöknek arra a kérdésére, tudta-e Holtzendorff, hogy Wilsort békeakcióját Németország kezdeményezte, ezt felelte Koch tengernagy: Fölteszem, hogy tudta , Bethmann-Hollweg kijelentette, hogy több izben figyelmeztette Holtzendorff tengernagyot, hogy Németország békés fölhívás kibocsátására szeretné rábírni Wilsont. Holtzendorff mindenkor kételkedéssel fogadta ezt a közlést. Bethmann-Hollweg fölohasott azután egy táviratot, amelyben Hindenborgot és Holtzendorffot értesítik arról a kísérletről, hogy Wilsont békés fölhívás kibocsátására igyekeznek rábírni, valamint arról is, hogy Wilson maga is szándékozik ilyen fölhívást kiadni. Linzheimer dr.-nak arra a kérdésére, mi történt a december 28-ától január 8-áig eltelt válságos időben és hogy Bernstorffnak azokat a fontos táviratait, amelyek szerint Wilson a békefeltételek bizalmas közlését kérte, közölték a legfőbb hadvezetőséggel és a tengerészeti vezérkarral, azt felelte Zimmermannn dr. volt államtitkár, hogy minden fontos táviratot közöltek a hadvezetőséggel és a tengerészeti vezérkarral. Koch tengernagy kijelentette, hogy Holtzendorff a tengeralattjárók háborújának időpontjára nézve a következő érveket fejtette ki: Ha 1919. végéig végezni akarunk, akkor Anglia gazdasági életének legválságosabb idejét kell megválasztanunk a tengeralattjárók háborújához és ez az időpont augusztus hónap, a régi és az új termés között lévő idő lenne. Körülbelül fél esztendő kellett a tengeralattjárók háborújának előkészítéséhez, tehát február elején kellett megkezdeni. Linzheimer dr. megjegyzi, az aktákból kiderül, hogy Bethmann-Hollwegnek hónapokon át kellett verekednie, amíg kétségtelen fölvilágosítást kapott a tengeralattjárók erejéről. Holtzendorff ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy nem köteles fölvilágosításokat adni. Koch tengernagy elmondta további fejtegetéseiben, hogy Holtzendorff tengernagy meggyőződött róla, hogy a tengeralattjárókkal öt hónap alatt legyűrhetik Angliát. Kétségtelen, hogy a terngeralattjárók háborúja nem volt hatástalan. Koch ennek a bizonyítására fölolvasta Churchill 1919. január 12-én kiadott tanulmányát, aki elmondja, hogy csak kevés kellett ahhoz, hogy Angliát a tengeralattjárók háborúja éhínséggel megadásra kényszerítse. A kihallgatásokat holnap folytatják nak a nevét, és azt, hogy szereplését összefüggésbe hozzák a Tisza István gróf meggyilkolása dolgában folytatón bűnüggyel, elhatározta, hogy jelentkezik a rendőrségen. A hadnagy ezután elmondta, hogy régebb idő óta ismerte már Lengyel László hadnagyot, a katonatanács tagját. Hadnagy ismerőse tavaly október 27-én bemutatta őt Hüttner Sándornak, Csernyák Imrének és Sztanykovszky Tibornak, akik abban az időben valamennyien szintén még csak hadnagyok voltak. A bemutatkozás az utcán történt és együtt folytatták útjukat a Royal-szálló felé. Amikor a szálló elé értek, Csernyák Imre és Stüttner Sándor fölszólították, hogy menjen föl velük az emeletre, ahol valami dolguk van. Fölmentek a harmadik emeletre és ott a 236. számi szoba előtt találkoztak Fényes Lászlóval, akinek bemutatták. Néhány percig beszélgettek, majd kimentve magukat, hogy magára hagyják, bementek egy szobába, mert mint mondták, azért nem beszélhetnek előtte, mert nem ismerik még érzelmeit. Az ajtót be is tették maguk mögött s ő a szálló folyosóján várakozott. Mintegy negyedórás várakozás után kinyílt az ajtó, a hadnagyot behívták a szobába, fölszólították, hogy esküdjék föl a Nemzeti Tanácsra és esküdjék meg arra, hogy mindarról, amit lát, tud és hall, senkinek sem fog szólani. Tekintettel arra, hogy barátai és hadnagytársai voltak jelen, ő hajlandónak mutatkozott az eskü letételére, mi csakhamar meg is történt és most már Fényes László eltávozott. Alighogy magukra maradtak, Hüttner hadnagy ezzel a kérdéssel fordult hozzá: — Mit szólnál hozzá, ha Tiszát a forradalom sikere érdekében eltennénk láhalóit A hadnagy magából kikelve, ezekkel a szavakkal utasította vissza a felszólítást: — Én rokonszenvezek a forradalommal, de nem gyilkosság árán! Különben is családos ember vagyok. Szervusztok! A hadnagy erre el is távozott a szállóbeli szobából s többi hadnagytársaival nem beszélt. Később több ízben találkozott velük, látta őket, ekkor ezek már mind századosi rangba kerültek, nap-nap után nagy, mulatságot rendeztek, Lengyel Lászlóval és Sztanykovszky Tiborral együtt. Hihetetlenül költekeztek, pedig köztudomású volt róluk, hogy előbb igen szerény anyagi viszonyok között éltek A terhelő vallomásra a nyomozást vezető rendőrkapitány megkérdezte, hogy miért nem jelentkezett már eddig tanuságtételre, mikor ilyen fontos adatok birtokában van? A hadnagy azt válaszolta, hogy ez nem jutott eszébe, amíg nem látta a rendőrségnek nagy munkáját. Csak később, mikor a lapokból értesült, hogy a nyomozás során Hüttner Sándor neve is szóba került és látta a katonatanács tagjainak kétes szereplését, határozta el magát vallomástételre. A nyomozást vezető rendőrhatóság teljesen megbízhatónak tartja a hadnagy vallomását, aki kijelentette egyébként, hogy hadnagytársainak, illetőleg ma már századosi rangban lévő fölebbvalóinak kész a szemükbe mondani mindazt, amit a vallomásában előadott. A hadnagy, aki a súlyos vallomást tette, anyagilag teljesen független ember, földbirtokos, 900 holdnak az ura. A rendőrség már buzgón kereste a katonatanács valamennyi tagját és különösen Hüttner Sándort és Lengyel László századosokat, akiket azonban nem találtak. A rendőrség egyelőre annyit állapított meg róluk, hogy a forradalmat követő hetekben, mikor a hadsereget leszerelték, vidékre költöztek. Mely helyen vannak, nem tudják. Csak annyi bizonyos, hogy mindketten megszállott területen tartózkodnak. Még egy igen fontos vallomás hangzott el egy joghallgató részéről, aki a diktatúra idején találkozott Siófokon Kéri Pállal. A joghallgató Kéri Pál már régebb idő óta ismerte, s mikor Siófokon találkozott vele, ismételten a Tisza-ügyre terelte a beszélgetést. Kéri, aki ekkor már egész biztosságban érezte magát, azt mondta, hogy ő is részt vett a gyilkosság előkészítésében, de nehéz — úgymond — erről a dologról beszélni, mert mint értelmi szerző tizenkét főszerepel. Felorolta ezeknek nevét, de a tanú csak Károlyi Mihály és Pogány József nevére emlékszik. A joghallgató még elmondta, hogy Kéri megnevezte a hat katonát is, aki a gyilkosságot végrehajtotta, de ebből a névsorból már csak három névre emlékszik. Ezek voltak: Pogány József, Dobó István és Horvátics-Horvát István. E vallomásra a rendőrség ma házkutatást tartott Kéri Pálnak a Margitszigeten lévő lakásán, ott talált iratait behozták a főkapitányságra. Az iratok között kompromittáló dolgot nem találtak. Most a nyomozás kiterjed arra is, vajon Kéri még elfogatása előtt nem égette-e el, vagy más módon nem semmi,Mrrte-e meg a ránézve kellemetlen iratokat. Ma délben a rendőrségen a detektívfőkök, a főtisztviselők, az ügy referense és az ügyészség képviselője tanácskozást tartottak a gyilkosság ügyében. A tanácskozáson az eddig elhangzott vallomásokat vették sorra és megvitatták azoknak értékét. Az a meggyőződés is necesedett ki, hogy már a forradalom előtt összeesküvést készítettek elő Tisza meggyilkollására. A gyilkossággal kapcsolatban ma egy letartóztatás is történt. Az államügyészség utasítására ugyanis a rendőrség letartóztatta B. Pásztor Béla moziszínészt, a sziniakadémia vett növendékét, akinek gyanús szerepe volt Tisza meggyilkolásánál. A színész szintén azok közé tartozott, akik hadnagyi rangban tagjai voltak a katonatanácsnak és később soronkivül előléptették. Almássy grófnő nyilatkozata: Igen tisztelt Főszerkesztő úr! A Budapesti Hitlap mai, azaz pénteki, november 7-i számában olvasom, hogy a rendőrségen egy őrnagy önként jelentkezett mi délelőtt és a következőket közölte ott: tisztiszolgáját Piszáth Józsefet 1918. október 31-én egy civilruhás egyén kényszerítette, hogy vele jöjjön, Tisza István gróf úr lakására. Az őrnagy tisztiszolgájára hivatkozva többek között azt mondja, hogy a villába való behatolásuk után a vezető civilruhás egyén a következő kérdést intézte megboldogult nagybátyámhoz : — Mi a politikai hitvallása? — Alávetem magam a Nemzet Tanácsnak. —— felelte Tisza István. .. civilruhás ekkor az asztalhoz lépett és egy bőrtárcát a következő szavakkal emelt volna el: — Erre már úgy sem lesz szüksége. A rendőrségen lelt vallomásomban már kifejeztem ugyan, hogy: Piszáth József ezt a vallomását, mint szemtanú cáfolom. Mivel azonban a Budapesti Hírlap mai száma mégis közli a fentieket, e helyen is kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a család felhatalmazásából és nevében, valamint saját nevemben, mint a megboldogult mellett aznap állandóan jelen volt szemtanú, a fent dúlt betűkkel jelzett kijelentéseket valótlanoknak állítom, azon mondatot pedig: ,,Alávetem magam a Nemzeti Tanácsnak, felelte Tisza", Istenben boldogult nagybátyám áldott emlékét sértő aljas rágalomnak jelenteni ki. E kijelentésemet bármikor hajlandó vagyok illetékes hatóság előtt esküvel megerősíteni Kérem Főszerkesztő urat, hogy e levelemet a Budapesti Hírlap holnapi számában szószerint közölni szíveskedjék. Teljes tisztelettel Budapest, 1919. nov. 7. Almássy Denisz grófnő. Fordulat a Tisza-esyben. — összeesküvés a katonatanácsban. — Gyilkosok szerződtetése. — Házkutatás és letartóztatás. — Tisza István gróf meggyilkolása dolgában folyó vizsgálat során a nyomozó hatóság ma bukkant az első kétségtelen nyomra. Az új adat, amely a rendőrség birtokába került, kétségtelenül nagy jelentőségű fordulatot jelent. A szenzációs vallomás birtokába tegnapelőtt este hat óra tájban jutott a rendőrség. A vallomást, amely ma már biztos eredménnyel kecsegtet, szigorúan őrizték és semmit sem adtak át belőle a nyilvánosságnak. A beavatottak azonban tudták, hogy az egész nyomozás fordulóponthoz ért. A nyomozás tudvalévően állandóan abból a feltevésből táplálkozott, hogy Tisza István gróf gyilkosainak értelmi szerzőit a katonatanács tagjai között kell keresni. Vizsgáltatták is az első forradalmi katonatanács tagjainak szerepét, az utolsó hónapokban követett magatartását és ennek során sok gyanús körülmény derült ki. Szükségessé vált tehát, hogy a katonatanács egyes tagjait őrizetbe vegyék- így került a rendőrség őrizetébe Sztanykovszky Tibor, Hoffmann György, s rajtuk kívül figyelték még a tanács többi nyolc tagját, névszerint Estefányi Jenőt, Hüttner Sándort, János Andort, Pásztor Bélát, Pusztai Gazda Jenőt, Geiger Józsefet, Lengyel Lászlót és Czenner Zoltánt. Ezenkívül kiterjedt a rendőrség figyelme Csernnák Imre századosra is, a katonatanács elnökére, a kinek szereplését ismerték és a kiről azonban tudták, hogy ez időszerint Bécsben tartózkodik, s most valami ellenforradalmi puccson töri a fejét. Tegnap este hat órakor megjelent Szrubián Dezső dr. rendőrkapitánynál egy hadnagy, aki kérte, hogy nevét egyelőre ne adják át a nyilvánosságnak. A hadnagy elmondta, hogy maga is részt vett a forradalomban, de különösebb szerepe nem volt. Mivel azonban az utolsó napokban a lapokban olvasta Hüttner Sándor kapitánynak, a katonatanács tagjai NIAPIHÍREK. " (" Windisch-Graetz nem lesz békekövet.) Külföldi lapok azon híresztelésére vonatkozóan, hogy Apponyi Alberten kívül többek között Windisch-Graetz Lajos herceg ki volna szemelve a békekonferenciára való kiküldetésre, a Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a hírnek Windisch-Graetz Lajosra vonatkozó része teljesen légből kapott. A herceg Magyarország jelenlegi életében semminemű szerepet nem játszik és ilyen kombináció egy pillanatig sem merült fel. (Haase meghalt.) Berlinből jelentik a Magyar Távirati Irodának november 7-én. Vncsi képviselő ma délelőtt meghalt. (Gyöngyös új kormánybiztosa.) A belügyminiszter Bobory Györgynek, Heves vármegyei kormánybiztoshelyettesének a Gyöngyös városi kormánybiztosi teendők ideiglenes ellátásával történt megbízásával kapcsolatban Harrer Ferenc dr.-nak Gyöngyös város volt kormánybiztosának erről az állásáról már korábban bejelentett lemondását elfogadta és ettől az állásától fölmentette. (A közhivatalok szénszünete.) Az igazságügyminisztériumban a közhivatalok vezetői értekezletet tartottak, hogy megvitassák azokat a módozatokat, amelyek legalkalmasabbnak mutatkoznak a szénszünet elrendelésére. Általánosságban olyan vélemény alakult ki, hogy a közhivatalok a szigorú téli hideg beálltával a hétnek csak három napján és pedig kedden, szerdán és csütörtökön működjenek. Az értekezlet ilyen értelemben tesz fölterjesztést a kormányhoz. Az igazságügyi tárca körébe, tartozó közhivatalok, különösen pedig a bíróságok szénszünete tekintetében az igazságügyi intézmények vezetői a legközelebbi napokban ankétet tartanak. (Az iskolák belső életének felügyelete és irányítása.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolák belső életének felügyelete és irányítása Ügyében körrendelettel fordult a tanfelügyelői karhoz. A rendelet célja, hogy egységes és állandó pedagógiai irányítást adjon a köznevelésnek. Az iskolai nevelésnek egységesnek kell lennnie, hogy a nemzet sokféle tagjait közös ismeretekkel ellátva, közös érdekekre reá vezetne, az együvétartozás érzésében nevelje a nemzet belső egységének biztosságára. Ilyen célok érdekében az oktatás összes szerveinek egységes működése és az iskolák belső életének egyöntetű irányítása szükséges. A tanfelügyelői kar hivatott e munka megindítására. Részletes utasítás szól az iskolalátogatás módjánál, amelyben a miniszter a közvetetten érintkezésre, a szóbeli megbeszélésekre helyezi a fősúlyt. Az iskolák pedagógiai ellenőrzésének írásbeli része idővel értékes pedagógiai tanulságok gyűjteménye lesz és lehetővé teszi .