Budapesti Hírlap, 1920. január (40. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

1920 január 14. (12. fiz.) mielőbb a gazdasági anarkiának is. A munka meg­kezdése mindenek fölött álló érdek. Csodálkozik, hogy a főváros polgáraitól mandátumot kérnek azok a pártok, a­melyek a falut a város ellen izgatják. A felekezeti béke helyreállítását sürgeti. A XVI-ik választókerület polgársága ma gyű­lést tartott Lipták­ Pál dr. képviselőjelölt érdekében. A gyűlésen felszólalt Friedrich István hadügymi­niszter is. Szekszárdról jelentik, hogy Schnetzer Ferenc volt hadügyminiszter visszalépett a gyönki jelöltség­től, mert a választók nagy része Jeszenszky György báró jelöléséhez ragaszkodott, érdekes ötlet. ] A minap ezen a címen megjelent közlemé­­nyi­ekozúan Láng József gyárigazgató figyelmeztet bennünket, hogy ő nem a volt IV. ke­rületi (belvárosi­ választókerületről, hanem az u.i lV. kerületről l a vízivárosiról) beszélt. Ebben a kerületben — úgymond­­- tényleg csak az egyesült k­eresztény nemzeti párt és a szociáldemokrata párt léptetett föl jelöltet, a­melyek egyikére leszünk kénytelenek mi, nemzeti középpártbelliek, az u.i rendelet szerint leszavazni, a­mi nem egyéb, mint a választás megbánd­rítása. Ha az egyes kerületekben nem szavaznának személyekre, hanem, a­mint aján­lottam,­­ ak plattform­okra és ha az így nyert sza­vazatokat a maguk összességében az illető pártok javára központilag ,,elkönyvelnék", akkor tiszta ké­pet kapnánk arról, hogy mit akar az ország másfél millió választója. Mi Magyar Királyság Pártjának nyistkozata. A k­övetkező sorokat kaptuk: A Budapesti Hirlap tekintetes Szerkesztő­ségének. A Budapesti Hirlap folyó évi január 11-i szá­mában megjelent vezércikkében megemlékezett ar­ról, hogy a Magyar­­Királyság Pártja pályázatot írt ki olyan ,,törvénytervezet megalkotására, a­mely jogforrása legyen a magyar nemzet s a magyar ki­rályság közötti jogviszonyoknak". A Magyar Ki­rályság Pártja a B. H.-nak az itt említett cikkben kifejezett álláspontjával, valamint a pályázati hir­detményhez fűzött értékes fejtegetéseivel — azok elvi vonatkozásaiban — teljesen egyetért. A párt is a mi ...történelmi királyságunknak és a magyar szent ko­rona elméletének" alapján áll. Távol áll tőle az a célzat, hogy a nemzet és a királyság közti alkotmá­nyos viszonyt a történelmi fejlődés és a jogfolyto­nosság szemro htjának elhomályosításával igyekez­zék a közvélemény elé állítani. A Párt a pályázatot éppen ellenkezőleg azzal a célzattal írta ki, hogy közjogászaink közreműködésével szerves munkálat­ban kerüljön a szakkörök fóruma elé az a kérdés, hogy a magyar királyságnak évezredes fejlődés eredményeképpen kiforrott jogszabályát, intézmé­nyei, jogszokásai keretében, a nemzeti királyság helyreállítása milyen jogszabályok megalkotását, vagy abrogálását illetőleg módosítását teszi­­ szük­ségessé. A törvénytervezetben ennélfogva csak oly­an jogszabályoknak kell helyet foglalniok, a­melyek­­szüksége a nemzeti királyság helyreállítása követ­keztében áll elő. Ellenben a nemzet és a királyság­­közli alkotmányos viszonyra vonatkozó összes olyan jogszabályok, intézmények, jogszokások, a­melyek alkalmazása független attól, hogy a király a prag­­m­atica sanctio vagy a nemzet király-választójoga alapján jut-e trónra, a törvénytervezet keretében általános rendelkezéssel, vagy kifejezetten idézve,­­ hatályban tartatnának. A Magyar Királyság Pártja az itt vázolt értelemben kívánja a nagy horderejű kérdés tudományos tisztázását napirendre hozni, a­nélkül természetesen, hogy ezzel a törvényhozás el­­határolásainak kívánna elébe vágni. A forradalmak kial­i alkotmányos életünk válságaiban igen gyakran merült föl az a jogos panasz, h­o­gy a nemzet létér­dekeit r­­íven érintő kérdéseket az utolsó percban beenyészve kellett paragrafusok közzé szorítani, mert a szakkörök nem tisztázták idejekorán a kér­dések elvi és gyakorlati alapjait. A Magyar Király­ság Pártja jelen nyilatkozatának szives közlését kérjük. Budapest, 1920 január 13. Kiváló lisztetel­­lel Somssich Tihamér ügyvezető igazgató. Sándor Oszkár dr., ügyvezető igazgató. Jaczkó At­t­il dr. főtitkár.* Itt említjük meg, hogy a Magyar Királyság Pártjának vezérlőbizottsága a törvénytervezetre hirdetett pályázat határidejét március 1-ig meghosz­­szabbította. Ungarissk­ — magyarfocit. Mint a Prager Tagblatt jelenti, a cseh iskola­­ügyyé­s a nemzeti kultúra minisztere megtiltotta, hogy az iskolákban az Un­garn és az ungarisch sza­vakat alkalm­­­azzák és elrendelte, hogy helyettük a Magyaré és a m­agyarisch szavakat kell használni. ..Az Ungarn elnevezésnek az ország összeomlásáig, úgymond a mn­dokolás, történelmi jelentősége volt, a­mennyiben ez az Ungarn­ tényleg létezett, Magyar-.. ország föloszlása következtében a nemzeti államok közt e szó használatának minden alapja megszűnt és ezért az iskolában többé nem tanitandó." Sopron magyar aftar maradni. — A soproni területvédő­ Liga megalakulása. — Sopron jan. 13. Sopron város német és magyar lakossága a legutóbbi napokban lelkesen tüntetett Magyaror­szághoz való törhetetlen hűségének és ragaszkodá­sának jeléül. Az­ alkalmat erre a Területné­dő Liga, a Nyugat magyarországi Liga és a Közszol­gálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége soproni csoportjainak megalakítása adta. Péntekért délelőtt Budapestről küldöttség érkezett Sopronba, a­hol a pályaudvaron ,a v­­áros nevében Thum­er Mihály dr. polgármester üdvözölte a vendégeket. A küldöttség tagjai voltak a Területvédő Liga részéről Vécsey József Aurél báró dr.. gyulafehérvári teológiai ta­nár, Barabás Samu kolozsvári református esperes és a Nyugatmagyarországi Liga részéről Thirring Gusztáv dr. elnök, Petrik Aladár dr. alelnöik, Zim­­­mer Ferenc választmányi tagok, a Közszolgálati Al­kalmazónak Nem­zeti Szövetsége részéről Koncz Endre dr- belügyminisztériumi osztálytanácsos. Va­sárnap délelőtt tíz órakor a városháza zsúfolásig telt nagytermében a hatóságok, testületek és egye­sületek képviselőinek részvételével ünnepi gyűlés keretében alakították meg a Területvédő Liga sop­roni szervezetét. A gyűlést a soproni Dalfüzér éneke vezette be, ez­után a vendégeket Thurner Mihály dr. polgármester, a Liga helyi szervezetének elnöke üdvözölte nagy tet­széssel fogadott magyar és német bes­zédben. Han­goztatta, hogy Nyugatmagyarország Szent István koronájának ezt a gyöngyét elrabolni nem enged­jük. Az ünnepi közönség lelkes éljenzése között kö­szöntötte a fővárosból érkezett segítőtársakat s kü­lönösen a Ny­ugat magyarországi Liga képviselőit. Vérseti Aurél báró, a Területvédő Liga kikül­dötte, volt az u­lt-s ünnepi szónoka, a­ki szintén ma­gyarul és németül beszélt a hallgatósághoz. Hangoz­tatta, h­ogy már szent István korában a Dunántúl volt az a talaj, a melyből a magyar nemzet fája az erejét szívta. Emlékeztetett szent­­István királynak fiához, Imre herceghez intézett intelmeire, a ki azt mondotta, hogy­ az egynyelvű nemzet gyönge és tö­rékeny, az országban élő idegennudvüeket pedig épp olyan jogok illetik meg, mint a magyarokat. Első királyának intelmeit a magyar nemzet meg­fogadta és ezért híven kitartanak mellette a más­­nyelvűek is. Ezután Strancz Vilmos evangélikus teo­lógiai igazgató osztrák szomszédainkhoz írt költemé­nyét szavalta el, majd Thirring Gusztáv, a Nyugat­­magyarországi Liga elnöke. Barabás Samu, a ma­gyar-székely szövetség. Hamvas József a MOVE Koncz Endre dr. a köztisztviselők. Klaudy József, a Nemzeti Szövetség. Kovács István dr. a soproni ügy­védi kamara. Mészáros Sándor tanár a soproni Frankenburg Irodalmi Kör neveiben beszéltek. Hamvas József ezután a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Sopron­ város és vármegye mai napon egybe­­gyűlt közönsége a Magyarország Területi Épsé­gét Védő Liga helyi körét megalakul­tnak mond­ja ki. Ebből az alkalomból egyhangú határozattal kijelenti, hogy ennek a magyar földnek a haza testéből való erőszakos elszakítása ellen vau szív­­vel-lélek­kel tiltakozik. Ez a föld Magyarország! Isten és ember előtt senki piásnak nincs hozzá joga. Kimondhatatlan erkölcsi szenvedés és teljes anyagi pusztulás vár e föld lakóira, ha a magyar állammal való évezredes kapcsolatiét elszakítanák. Törhétel­en ragaszkodásunkról a mai napon val­lást teszünk és fogadjuk, hogy a magyar államhoz minden körülmények között h­ivek maradunk és minden gondolatunk, minden cselekedetünk a ma­gyar állam egységének visszaállítására fog irá­nyulni, Magyarország boldogságára és dicsőségére. A határozati javaslatot németül is felolvasták és a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Végül felolvasták Lehár Antal báró ezredesnek üdvözlő táviratiét s Horthy Miklós fővezért és Lehár Antal báró ezredest táviratban üdvözölték. Délben társasebéd, este pedig a színházban díszelőadás volt, a­melyen Rákosi Viktor színművét, az Elnémult harangokat játszották. Hétfőn délelőtt megkoszorúzták Széchenyi István grófnak szobrát Brilliánst 24.000 K-ig| Aranyat *y£*ffí 28—290 K-ig mindenkinél magasabb áron veszi­­T­ék Vili. k., Népszinház­ utca 7. szám. V­AWV Telefon József 42-29. usa Hívásra házhoz jövök ! ’ 3 és ez alkalommal Vécsey József Aurél báró és Petrik Aladár dr. mondottak beszédeket. A budapesti kül­döttség hétfőn délután három órakor elutazott. A holland) jótékonysági akció. Budapest, jan. 13. hirt ad­unk arról a meleg rokonérzésről és áldoz­atitéttségről, mely a hollandokat a magyar­­országi s főleg budapesti nyomor enyhítésére indí­totta és melynek kézzelfogható bizonyságaképpen ezideig két holland vöröskeresz­es szállítmány érke­zett Budapestre. Bármily fájdalmasan esik is, hogy a háború előtt, sőt a háború első éveiben is még mindi­g a jólétnek örvendő szerencsétlen­ országunk ma arra van utalva, hogy külföldi emberbarátok se­gítségével enyhítse lakossága nyomorát, mégis föl­emelő az az érzés, hogy van nép, a­mely rokonérzé­­sének oly megkapó tényekben ad kifejezést, mint a holland nemzet. Az első szállítmány 8 vagonnal még novem­ber végén, a második szállítmány pedig 7 vagon­nal karácsony másfodnapján érkezett Budapestre. Mind a két szállítmány a holland vöröskeresztes vonattal jött Hollandiából, az első Mr. Houtman főhadnagy, a második Ruys és Gobius urak vezeté­sével. Az első szállítmány kíséretében jött vissza Budapestre J. Clinge I'ledderus holland főkonzul és neje, kik hollandiai tartózkodásuk alatt rendkí­vül sokat tettek a magyarországi segítőakció érdeké­­­en és különösen a kórházak részére maga a főkon­zul volt az, a­ki az akciót megindította. Az eddig megérkezett 15 vagonban kórházi kötőszerek és egyéb kórházi szükségletek, ruha­nemű, főleg kis gyermekek és csecsemő­-- felru­házására szükséges kellék, élelmiszer és ezek közt is főleg gyermekek számára szükséges tápszer volt. Gondot okozott megfelelő helyiségeknek felkere­sése, mert a Vöröskereszt egyesület nagykorona­­utcai helyiségei részint tér­szűke miatt, részint a hivatalos órák beosztása miatt nem voltak megfele­lők. Szerencsére a Magyar földhitelintézet bálvány­­utcai földszinti helyiségei üresen állottak és nagyon alkalmasnak bizonyultak a ruhasegítő akció lebo­nyolítására, a­mely hogy mekkora helyiségeket igényel, fogalmat alkothatunk magunknak róla, ha tudjuk, hogy 600 zsák ruha és cipő kicsomagolásá­ról, osztályozásáról és szétosztásáról van szó. A ruhaakció élén Fledderus főkonzul neje áll, a­ki fáradhatatlan buzgósággal intézi napról-napra délelőtt és délután a segítés munkáját. Támogatá­sára a budapesti jótékony egyesületek vezetői kö­zül sokan vesznek részt a munkában, közöttük, hogy csak néhány nevet említsünk. Szilassy Aladárné, Dessewffy Emília, Raffay Sándorné, Bódy Tiva­­darné, Ibrányi Alice, továbbá a diakonissza, irgali más és vöröskeresztes testvérek s egyetemi hallga­tók. A fehérneműből főleg gyermekkórházak és árvaházak részesültek, felekezeti különbség nélkül, de­ részesültek magánosok is, ha a jótékony egyesü­letek részéről megfeleő utánjárás után ajánlást­ kaptak és ennek alapján A. van Hoogstraten, a kon­zulátushoz beosztott attasé, a Dordrecht életbizto­sító intézet titkára, részükre utalványt állít ki, mely, utalvánnyal a Bálvány-utcában megkapják a je­lentkezők a kiutalt ruhaneműt. 1. Különösen gazdag a küldemény baby-kelen­­gvékben és pedig a kevésbbé finomból kezdve a leg­­finomabbig. Ezekben azok a jelentkezők részesülnek, a­kik kis gyermekük születését várják, orvosi bizo­nyítványra van szükségük, hogy így minden vissza­élés lehetőleg elkerültessék. Általában m­y a ruhával, mint az élelemmel való segítés terén az akció igénybe veszi a jótékony egyesületeknek a támogatását, hogy ezek révén megfelelő előnyomozás után az arra rászorultak és érdemesek részesüljenek az adományokban. Az élelmiszer akció élén maga J. Clinge Fled­derus főkonzul áll, ki részint a városházán rendel­kezésére bocsátott három helyiségben, részint a nagykorona­ utcai vöröskeresztes raktárhelyiségben osztja szét a jelentkezők szükségleteinek megfelelően az adományokat. Ezekben elsősorban kórházak, gyer­mek­kórházak, árvaházak részesülnek, azonkívül a Budapesti egyházak részére bocsátottak rendelke­zésre, különböző tápszereket gyengék és betegek szá­mára, a küldemény tulajdonkénes céljának megfe­lelő­en. Karácsonyi alkalomra összesen 20 különböző jótékonysági intézmény részesült adományokban. Nemcsak Budapest, de vidéki városok is része­sülnek a holland jótékonysági akció adományaiban, így nem tekintve Pápa város, melynek címére egye­­neses Hollandiából érkezett nagyobb szállítmány, Sopron, a­hova 40 tüdőshajos gyermek részére küld­tek adományt, Szolnok, a­hol 25 anyai örömöket váró nő részesült adományban, kaptak már eddig is, de tervbe vették a többi városok részére is főleg kórházi szükségleteknek az­­eljuttatását. A társadalom minden rétegében rendkívül me­leg érdeklődés mutatkozik a holland aludó iránt, melynek egyik legszebb része a most folyamatbat.

Next