Budapesti Hírlap, 1920. január (40. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

1920 január 14 BudaPESTI HÍRLAP (12 sz.) kötelességteljesítésben. Nagybányai Horthy Miklós urat, a magyar nemzeti hadsereg fővezérét 1919. ok­tóber hó 23-án tartott választmányi gyűlésén dísz­­tagjává választotta. A letiport „Isten és Hazia“ esz­ményének tiszaparti fölragyogtatása volt a keresz­tény Magyarország elpusztulni nemakarásának egyetlen kurucos föllángolása és megfogyatkozott véreinknek a honmentő Horthy-zászló alá sorako­­zása az uj Magyarországnak első reménységes cse­lekedete, a melynek fo­glatásában megáldja az Is­ten a magyart. Budapest, 1919. október 31. Az „Éb­redő Magyarok Egyesülete Intéző Bizottsága nevé­ben Horváth Géza dr. s. k., Kiss Ernő s. k. Kereszt­­szeghy Andor s. k. Herkélyi Tibor dr. s. k. igazgató­ság, R. Kőváry János s. k., Lozánszky Mihály s. k. elnökség, Bárdossy Ernő dr. s. k., Molnár Artúr s. k., Fery Oszkár s. k. titkárság. A fővezér válaszában kijelentette, hogy meleg szimpátiával kiséri figyelemmel az egyesület haza­fias mozgalmát. Mint katona politikával nem foglal­kozik, de azt látja, hogy míg minden egészséges po­litikai élettel bíró államban (Anglia, Amerika) két nagy párt van, addig nálunk a politikai tülekedés számtalan pártot teremt, annyival inkább szimpati­zál tehát az egyesület hatalmas mozgalmával, mely politikától mentesen szolgálja a magyarság érdekeit. . Majd rámutatott arra, hogy a közeljövőben Magyar-­­országra igen szomorú napok várnak, mert a napok-­­ban fog köztudomásra jutni a békekonferencia ha­tározata, s ezzel kapcsolatban felhívta az egyesüle­tet, hasson oda erkölcsi súlyával, hogy a magyarság ezekben a nehéz napokban az eseményekhez méltó komoly magatartást tanúsítson. Ezután a dísztagsá­­got elfogadva, búcsúzott a küldöttéstől. A küldött­ség azzal a benyomással távozott a fővezértől, hogy Magyarország sorsa a legjobb kézbe van letéve.­­ (A Külföldi laptudósítók Magyaror­szági Szindikátusa) e hónap 11-én tartotta Lányi Zsigmond elnöklésével a Hungária-száló különter­mében közgyűlését. Az elnök megnyitója után Ehrenstaft Gyula dr. titkár előadta az évi jelentést. A közgyűlés Lányi Zsigmondot, a­ki nagy elfoglalt­ságára való tekintettel nem vállalhat­ja tovább az el­nökséget, érdemeinek elismeréséül a szindikátus disztag­iául választotta és azután megválasztották a tisztikart. Elnök lett Scherl Ervin dr. (Neue Freie Presse), társelnök: Diósy Béla (Neuer Tag). A veze­tőség többi tagj­a: Zimmer Ferenc (Kölnische Zei­tung), Held Fülön (Frankfurtrer­ Zeitung), Man­­dovszky Rikárd (Neues Wiener Journal), Blumen­­kranz Hermán (Wiener Telegraphen Korrespondenz Bureau) és Bárd József dr. (Associated Press). — (A Magyarbarát Tót Néppárt,­ mely a magyar és tót nép közt az érzelmi kapcsolatot mi­nél bensőbbé kiépíteni, a két nemzetiség között ■ j ,ó viszonyt pedig állandósítani törekszik, január 15-én, csütörtökön délután öt órakor a Gólyavárban (Meh­­med Sultán­ ut 1l—8.) evülést tart, a­melyen a párt a felvidékieket és az ügy iránt érdeklődők­ szívesen látja. _ (A rendőrnap.) A rendőrnapot rendező bi­zottság fölhívja Budapest vendéglőseit, hogy a rend­őrnapokra, e hónap 5-ére és 6-ára fölajánlott bruttó, bevételnek öt százalékát a gyűjtés megkönnyítése céljából e hónap 20-áig a vendéglősök beszerzési csoportjánál (Nádor-szálló) délelőtt nyolc és fél két óra között szolgáltassák be az ott pemanenciát tartó rendőri bizottságnak.­­ — (Pénz helyett élelmiszer.) A közalkal-Vallazottak anyagi helyzetének javítása és élelmiszer­rel való ellátása érdekében Mikecz Károly dr. mi­niszteri osztálytanácsos a Közalkalmazottak Szövet­ségéhez a következő indítványt nyújtotta be: írjon föl a Szövetség az illetékes minisztérium­hoz, hogy liszt, zsír és burgonya mérsékelt áron ki­zárólag a közalkalmazottak és a munkásság között osztassék széjjel a fejkvóta arányában. A többi, je­lenleg hatósági ellátásban levő személyek a hatósági ellátásból kikapcsolandók és minden élelmi cikk for­galma szabaddá teendő. Az 1920—21. gazdasági évre nézve indítványozta, hogy a közalkalmazottaknak és a mun­kásságnak élelmezéséhez szükséges első­rangú életszükségleti cikkeket a kormány már most biztosítsa. A majd rendelkezésre álló készletekből a közalkalmazottak természetben való ellátás címén részesüljenek fizetés gllaránt a kormány által meg­állapítandó mérték szerint rangjuk és családtagjaik számának arányában. Az indítványt a S­oViseg tegnap le is tárgyalta és eziránytóan megtette a szükséges lépést.­­ (A Közszolgálati Alkalmazottak Nem­zeti Szövetsége) az Országos szervezkedés előké­szítésének befejeztével küldöttséget menesztett Sop­h­­ronba a helyi csoport megalakulása végett. Ebből az alkalomból a soproni közszolgálati alkalmazót­ak január 10-én teljes tagevz­ést tartottak, a­m­­elyen a szövetség középpontja részéről résztvettek Koncz Endre dr. belügyminisztériumi osztálytanácsos, mint a propagandabizottság elnöke. Erdős Béla dr. fő­­erdőtanácsos, követségi főtitkár. Kirchner Viktor dr. táblabiró és Iharos István győri vasúti főfelügyelő. A gyűlésen elhatározták a szövetség keretében való szervezkedést. Az erre vonatkozó részletes további munka, Kurcsy József alispánhelyettes elnöklete alatt álló intézőbizottság vezetésével valamennyi közszolgálati szakmánál, így az állami, megyei, vá­rosi, vasúti, postai és távirói alkalmazottak körében élénk foly­matban van.­­ (Pitreich meghalt.) Bécsből jelentik: Pitreich Henrik volt közös hadügyminiszter het­ven­­kienc éves korában meghalt. Pitreich Henrik lo­vag 1841-ben Laibakban születe­t. A mérnökkari akadémia tanfolyamait bevégezvén, 1859-ben had­nagy lett. 1866-ban az olmü­zi helyőrségi csapa­tokkal harcolt mint főhadnagy. .Ezután­ egy ideig a budai és nagyváradi mérnökkari igazgatóságoknál szolgált, a­honnan 1876-ban mint elsőosztályú szá­zados a vezérkarba osztásit be. 1878-ban őrnagy, 1882-ben alezredes, 1885-ben ezredes, 1891-ben­ ve­zérőrnagy. 1895-ben a tábornagy lett, 1896-ban a vezérkar főnökének helyettese és mint ilyen hon­védségünk vezérkarának szervezésénél személyesen­ tárgyal Budapesten. 1902 december 18-tól 1906 október 24-ig közös hadügyminiszter volt.­­ (A pápa jegyzése az olasz kölcsönre.) A Münchener Volkszeitung római tudósítása szerint a pápa harmincmillió lírát jegyzett az olasz köl­csönre. (Ambrozovics Dezső hagyatéka.) Sze­gedről jelentik: A Budapesten elhunyt Ambrozovics Dezső, az ismert író és műfordító nagy gonddal és mű­ért­és­sel gyűjtött nagyértékű képtárát a szegedi múzeumnak adományozta. A végrendelet azonban kiköti, hogy a város a képgyűjteményt csak az ado­mányozó özvegyének halála után veheti tulajdonába. Az elhunyt író értékes könyvtárát végrendeletében a pozsonyi egyetemre hagyta.­­ (Amerikai egyházi küldöttség Buda­pesten.) .Az amerikai püspöki metodista egyház zsi­nata bizottságot küldött a középeurópai államokba azok egyházi és közviszonyainak megvizsgálására. A bizottság szerdán délben érkezik Budapestre. Veze­tője Nuelsen János dr. püspök, a­kivel két püppök, egy szuperintendens, egy gyáros, egy szerkesztő és két titkár alkotja a bizottságot. A látogatásnak az a jelentősége, hogy a megbízó egyháznak harmincegy mi­lió híve van, közö­tük az amerikai közélet számos vezető tagja. A budapesti metodista gyülekezet szer­dán délután öt órakor a Felsőerdősor 5. számú ház­ban istentiszteletet tart, a­melyen a bizottság tagjai beszélnek. A beszédeket, a­melyeket tolmácsolni fog­­nak, bárki meghallgathatja.­­ (Házassá­gr.) Holstein Sándor és Berger Gizella, Berger Lajos vendéglős leánya holnap, csü­törtök déli fél 1 órakor házasságot kötnek a dohány­utcai templomban.­­ (A KfOK­ó) budapesti főosztály nőcso­­portja rendes évi közgyűlést tart e hónap 14-én szerdán délután fél négykor a „MOVE“ palota Váci­utca 38. I. em. tanácstermében. Horthy Miklósné, a fővezér neje is megígérte eljövetelét. A tagsági igazolványt el kell vinni a közgyűlésre. — A MOVE budapesti főosztályának altiszti nőcsoportja e hó­nap 15-én, csütörtökön délután fél négy órakor évi rancsis közgyűlést tart.­­ (Ivánka István „bűne”.) Nemrégen meg­­irtuk, hogy Ivánka István, a kiváló hazafi, a cseh megszállás és garázdálkodás okozta elkeseredésében önként vált meg az élettől: agyonlőtte magát akkor, amikor egy cseh járőr toppant be palásti kastélyába. Pozsonyból most azt jelentik, hogy a Slovenski Den­­nik január 3-iki számában Ivánka István volt hont­­megyei főispán öngyilkosságáról a többi között ezt ír­ta: Ivánka István egyike volt azoknak a soviniszta magyaroknak, akik ál utakon próbálták lerázni haza­fias felfogásukban a cseh-szlovák igát s minden be­folyásukkal azon voltak, hogy aláássák a köztársa­ság egységét. Budapesttel fentartott állandó össze­köttetése révén sikerült neki az eddig egységes hont­­megyei szlovákokat mozgolódásra bírnia, akik hús­­vét estéjére puccsot terveztek Ivánka vezetése alatt és a magyar kormány támogatásával. Az orvtáma­dást végre is hajtották volna, ha a hatóságok a ter­veket idejekorán föl nem fedezik. A bizonyítékok most kerültek napvilágra s ezek fenyegető súlya alól menekült Ivánka a halálba. A csehek újra leleplezik a hazafias bánatában öngyilkossá lett Ivánka István „bűnét“. Nem kétsé­ges, hogy­ a csehek kergették a halálra és valószínű, hogy Ivánka hazafias érzéséből és aggodalmából szár­mazó cselekedetének felsorolásával enyhébb színben akarják feltüntetni a maguk zaklató eljárását. Amit ők Ivánkának bűnül rónak fel, az erénye az elköl­­tözöttnek, akit minden magyar őszintén meggyászol. / — (A csorna írott áru.) •Újabb időben mind­­gyakrabban m­egtisrtánik, hogy a kereskedők teát, %,4!Ö*4 és orv óh­­fi szeri, ill.-ive gyarmatárut doboz­ban v­eszít is zacA • Kap hordókban már előre beese m­a­go­va, jóval az illető cikk megállapított piaci árán felül húznak fel al­áb. Az Országos Közép­ponti Átvizsgáló Bizottság figyelmezteti a kereskedő­ket és a vevők­özönsé­get, hogy az előre becsomagol­­tan forgalombahozott cikk ára nem haladhat­ja meg azt az árat, amely ez ugyanolyan minőségű és súlyú áruért akkor számítható, ha az árut a vevő jelen­létében lemérve szolgáltatják ki. Ehhez legföljebb a csomagolás önköltségi ára számítható hozzá. Azt a kereskedőt, a­ki ennél többet számít fel, az Ár­­vizsgáló Bizottság árdrágító visszaélés miatt meg­bünteti. f­­. (Gyászrovat.) Weismann Zsófia, Vass Ferenc udvari tanácsos és Vass Frigyes dr. édes­anyja január 10-én nyolcvanhat éves korában meg­halt. Az elhunytat január 13-án, kívánságához ké­pest, teljes csendben helyezték örök nyugalomra. Haas Rikárd, a Mezőgazdasági Ipari Vállalat főtisztviselője rövid szenvedés után meghalt. Teme­tése szerdán délelőtt féltizenegy órakor lesz a rákos­keresztúri szr. temető halottasházából.­­ (Segítség a meggyilkolt rendőr hozzá­tartozóinak.) Jelentettük, hogy Nyitrai György rovott múltú betörő agyonlőtte Szalai III. András rendőrt és halálosan megsebesítette Rapka István rendőrt. A rendőrök sorsa a társadalom körében mély részvétet kelt és elhagyottan maradt családjuk segítésére mozgalom indult meg. A gyűjtést Bruszt Dávid sas­ utcai nagykereskedő nyitotta meg 500 ko­ronás adománnyal.­­ (Pályázat tanszékre az egri jogakadé­­mián.) Az egri érseki jogakadémia közgazdaságtan / statisztikai tanszékére pályázat íratott ki. Az egri­­ érsekhez, mint iskolafentartó kegyurhoz címzett pályázati kérvényt február 10-ig a jogakadémia igaz­gatóságánál kell benyújtani. A pályázat részletes fel­tételei a budapesti egyetem, jogi karának hirdet­ményi tábláján olvashatók.­­ (A Duna-Tisza közt nincs román ka­tona.) Szegedről jelentek a Magyar Távirati Irodá­nak-" Az egyik budapesti reggeli lap vasárnapi szá­mában Szegedről kelt tudósításában azt írta, hogy a románok, illetve szerbek Csongrádot és Dorozsnát kiürítették és a nemzeti hadsereg ezekbe a helysé­gekbe már be is vonult. A Magyar Távirati Iroda megállapítja, — a­mint köztudomású is — hogy a románok Dorozsmán egyáltalán nem is voltak, e község a kommunizmus alatt is francia megszállás alatt volt. Csongrádról pedig a románok már ré­gebben kivonultak. A Duna-Tisza között román ka­tona most már nincs.­­ (Szepes megyében megszűnt a katonai diktatúra.) Losoncról jelentik: A cseh kormány elha­tározta, hogy a katonai diktatúrát Szepes vármegye területén a korompai közigazgatási járás kivételével, meg­szünteti. Politikai összejövetelek tartása,­ gyüle­kezés, fegyverviselés azonban a jövőben is szigorúan tilos. A katonai diktatúrát megszüntető rendelkezés január 1-én életbe lépett. —­(A tiszti kaszinó Ügye.) A következő sorok közlését kérték tőlünk: Felkérünk nyomaté­kosan ,MOVE- tagot, a tényleges és nyug­állományú tisztek csoportjából, hogy a tszti kaszinó ügyében — jogos érdekeink megvédése céljából — (alapszabály III. fejezet 1. §. alapján) e hónap 15-én délután 4 órakor IV., Váci­ utca 38. II. emelet, megtartandó döntő értekezletre megjelenni szíves­kedjék. Egyúttal tudatjuk tagjainkkal, hogy a ja­nuár 19-én megtartandó színházi díszelőadásra jegy a jelentkezés sorrendjében a budapesti főosztály csoportjánál átvehető. S — (Megvan a kis Kohn.) Már tizenöt éve ke­resik a kis Kohnt és annak idején, mikor keresni kezdték, a főváros minden mulatója hangos volt a keresőt lármájától, a­kik ékes német nyelven dalba foglalva kérdezték egymástól: Nem látta a kis Kohnt? . . . Most azután a rendőrség hivatalos je­lentése nyomán hitelesen közölhetjük, hogy megke­rült a kis Kohn. A­mikor a proletárdiktatúra meg­bukott, Kohn Jenő huszonhat éves betűszedőnek érthető okokból menekülnie kellett Egerből, a­hol a proletárdiktatúra idején nap-nap után izgató beszé­deket mondott. Szökésekor vele ment Molnár Dá­niel, az egri vörösőrség parancsnoka is, a­ki menek­vés közben kétszázezer koronát adott át a kis Kohn­­nak, hogy hozza Budapestre. Alighogy azonban a pénzt átadta. Molnárt még az egri pályaudvaron de­­tektvek fölismerték, elfogták s vallomása alapján elrendelték a kis Kohnnak körözését. Azt is meg­tudta a rendőrség, hogy a kis Kohn időközben Ker­tészre magyarosította a nevét. Ma végre a detektí­vek a szép Kertész név alatt rejtőző Kohnt elfogták s mindenekelőtt a 200.000 korona iránt érdeklődtek nála, a­mit a vörös őrparancsnok adott át neki. Kertész-Kohn azt felelte, hogy a pénzt a románok elvették tőle. Kertész-Kohnt a rendőrség letartóz­tatta s átkisérik az egri ügyészségre. Az eltűnt 200.000 koronáról szóló mesét a rendőrség nem hiszi el s most kutatja, hogy a kis Kohn mit csinált a pénzel. (A visszaélés a postatakarékpénztár­i.) Azokkal a különböző híresztelésekkel és a k­­apcsolatban, a­melyek a magyar postataka­rékpénztárnak a fehér pénz elfogadása és beváltása körül tanúsított eljárására, továbbá egyes vezető tisztviselőknek magatartására vonatkozólag egyes napilapokban megjelentek, illetékes helyről annak közlésére kérték a Magyar Távirati Irodát, hogy mindezek tisztázására széleskörű hivatalos vizsgálat indult meg, mert csak ily szabályszerűen lefolyta­tott pártatlan eljárás lehet a való tényállás földerí­tésére és tárgyilagos ítélet alkotására alkalmas. E­z alkalomból a postatakarékpénztár kormánybiztosa 5

Next