Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

2 mm esti hírlap (39.«) 1020 február .14. népszavazásra való fokin teljés ezernyi magyart ül. ' dözték ki onnan s 'helyükbe faitestvéreiket telepítették be. . ... Mi magyarok bizton reméljük,, hogy nem fogtunk 50.6 százalék magyar vagy más nyelvű lakosságól cehi, román, vagy szerb impérium alá utalni, az 51.5 százalékos magyar többségű Magyarország hbsébe érvitő.7 százalékos román többségű frománidát. Ma.9 százaléknyi cseh lakossági Csehországot és egy 38.7 százaléknyi szerb lakosságú Szerbiát alkor a földrajzi, történelmi, gazdasági tényezők figyelmen kivüd hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Föltételeztük, hogy a békekor,ferencia megakadályozni ér, elsimítani igyekszik majd a jDuna- medence iWíze.i o c k. izclikcui 'jyilölkedésil szívleli Miss Nembiginnik,a Balkán, névaizi girszonyai- alapos' ismerő lépek a Bonni Ajcograpjiicoi Somelv cuv. .i’ésen mondottad: • ..SVet a lati rokonság, sem a ruhás, sem a történelem c. tradíció t nem alkot nemzetet, deludja a földrajzi viszontnak által t megszabot gazdasági ciciközösség. A tényezők legfontosabbika egy. ..uru népességű középponti temlet, a melyet mind kevesebb lakosnak megérintést nyújtó zónák öveznek. A legkevesebb lakossal biró legkülső öv képezi, a területtermészetes határát.“ Ebből a szempontból Magyarország a legtökéletesebb centén, mely minden részében a magyar történelem, kultúra, leninő szellem bélyegét hordja, l’elsőmujvi’.rvr.zág épp ugy, mint Erdeit. A sztratéjiai határok megbontják a gazdasági egységet. A békeszerződés tervezetében tsijelölt határok sem a nepfuszi viszorruokat, sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem egyszerűen *SzlTOté.(firni határak, melyek Magyarországot védtelenül kiszol- Oáltalják szomszédbi kértye-kedvének és egyedül az öírzö hódítóknak termékeny területek' utáni utohó vágyát elégítik ki. A határok 'mentén 58.000 négyzet* kilométer olyan terület szakillatik el Magyarország termében 3.025.000színmagyar lakos él. E terület, jóllehet az országnak csak 20,5 százalékát teszi, az ország tengeri termésének 27 5 százalékát,tengeri-, zab- és rozs termésének 29,3 százalékát" szolgáltatja, mely terület ha elvész számunkra, Magyarországnak nemhogy gabonában, de marhában, disznóban, zsírban és szárnyasban semm marad kiviteli fölöslege. A románok az anánfniisszióknak memorandumot nyújtottak voltát, melyben a Bánát, föloszthatatlansága mellett ,érveltek. Földrajzilag: a románszerb bál ír az Ártóldam/húzódó imaestnárius vonal, természetes jellege nincs. Néprajzilag, hogy 200.000 szerb, Szerbiához csatoltassék, 380.000 idegen lakos jeni a szerb hivperium alá, valamint két német többségű város, stb. Gazdaságilag: a határ megborítja a latoldásáéi egységgel. Alföldet, ahegyvidékkel összeköti, elvágja a Danához és Tiszához vezető utat, a temesvári—házra si vasútvonalát, megfosztja szállítási vonalaitól a nácin bérnyaműveket és fiaártelepeket. Politikailag: AOO.Ottó románt hajt szerb uralom ollá, ami folytonos zavarokat, irredentizmust fogszülni. A Magyarország hegyrajzi térképére vetett egyetlen pihárítás mindenkit meggyőzhet arról, hogy ami ellenvetést a románok a Bánát megosztása ellen fölhoztak, az az egész Magyarországra minden tekintetben alkalmas halét. A cseh határ elvágja afolyókat Serkoliuiktól, vagy ahol ez nem történik meg, ott ennél még sokkal fontosabb érdekeket sért. Azonkívül 11 magyar többségü várost és 1 magyartöbbségű járást szakít el az anyaországló. A röptén határ még sokkal , észszerűtlenebb. 1,705 00 h.magyart és 760.000 mérsnemzetiségű lakost szolgáltat ki Romániának. három román város mellett 25 magyartöbbségű várost és ugyanannyi járást- Ugyanez állt a szerb határra is. Románia, mely csak gazdasági elöntsökre vadászik, a gazdasági éneket áhította előtérbe. Nekünk, magyaroknak megvédendő kulturális érdekeink is vannak. Göri építészeti, műemlékeink, a középkori magyar ötvő, művészetremekei, értékes kert.ttikai iparunk telepei mind Északmagyarór.szágon, vagy Erdélyben fekszenek, a hová a ■lőrök i.ivá.:’ö elöl mentettük volt őket. Ezeket a magyar tudomány tette eddig hozzáférhetővé a világ számára, a melyik fia elveszi őket, rengeteg művelődéstörténeti rabit pusztul el örökre. Ezeknek védelméről szó sem esik a a tervezetben. , A cseh határok, a hol természetes latárs alkok a légiárvábban sérti « nemzetiségi elvet. .1 Dana és Imiig vonalán ’ill.COU magyart .'kebelez', be a cseh államba. .az ott levő szintnagy ./■ városok pedig gazda.'-ági érdekszférájuktól elvágva.. csakhamar elvesztik minden jelentőségüket. Rozsavi) M Vgyarország 'védőbástyája nyugat felé. földrajzi IVks ősének kh", úb ível fejlödését, mely :v kas magjai' alföld. a Vág és a Duna völgye, valamint a Dunántúl felé v'uTíV' közvetítő krreskedelomrh -IcBc hivatottá. A, i-s'"h-szlovák államban elveszti ezt a szerepét. A v árlal pedig, hogy vele ' szemben a Duna többpartjárt hídfőt, kap a ósdi állam, milyet a tilalom ellenére majd katonai erőddé alakít, a Dunánínt nem tekinti Ilin része elromlik a Dunához misét kijárattól, Kassa 111.211 lakosáról 32.359 magyar!) a magyar Attold gabonáját adta el Galíciának. Sziléziának, a Szepességnek s a Fellődd Máját és"felkolffozott érceit az Alföldnek .1 többi páros is szintnnollal térő lelkit, .fekszik s..ha a piló...módon veszti el gazdasági. félfelételeit.'‘ Jegyzék a ^^ómagyarországi kérdésréi. l éssömufjúórletszáfít M külön jegyzék' foglalkozik, de itt is felsoroltatok a magyar iparnak vesztesége (papír 98,8 százalék, vas 80 százalék, üveg 70 százalék, vegyiipar 12 százalék, mely ném gyarapitja a cseh ipart, lévén ez hasonlóiparágakban mindenképpen versenytársa l'c’semagyarországnak. .1 eseti határ 30 kilométertniiire'közeliti meg Bizdam- 'd, 11 mikor AviigalTiipgyurországnak Ausztria számára való megítélésénél nagy szerepet játszott ”. ly mhahufdy'í: Tsögir eUcítt-dlidi-'B'éés' bátortr csak íti kilométerniiire ihmc a sztantihi határtól. Trehorszáti teni'-'z-trs déli hátára a Kárpátok jífinul'-nctu. Feltéve azonban, hogy a lőtök kedvéért történt a teri eze's K-Jtár kitüzése, miért' kellett 17.000 ncsvzrfkilométert SOU.ODO ázinmagyar lakossal leválasztani a magyar törzsről? De hogyha a nyelv* határokhoz igazodna is az országhatár, a Duna- Tisza medencének gazdasilági egysége épp oly elfogadhatatfsrtná tenné, mint ahogyan ma a nemzegségi elv szempontjából *ar. Kdel-Szlovákiának és a rutén földnek Gsehországhoz való vsatolási. még nagyobb JUÍrt. lé földdarabot ' Nyugat,Szlovákiától lakatlan IjtpgvtöttYh' zviriszií? melyet 'egyetlan vasut* vonal la kassa-oderbergil szel át. Ez tehát az egyetlen összekötő kapocs a két terület között. Kelet- Szlovákia népességének,.-8 százaléka magyar. 33,3 százaléka tát. V.2 százaléka rustéri, a kik szinte de-i mogr.iílai végvidekt alkodnak összekesertségükben. .1 ruténeklakt erdős íregustu a tealeljesebb gazdasági függésben van az Alföldtől. A rutének* lakta nyolc nagyobb völgy ''torkolatánál mind rév vay maa var-' város - fok .zi£ vnelvek közül a jelentősebibek Unítvár SOS százalék és Afrirkáes 73,3 százalék magyar lakossal. Ezeket a városokat szintén elizakitja a határ attól az egységes magyar nyelvterülettől, melyhez tartozik. ■ . htgiehetetleTi'ebb helyzetben Sy^ratiau ihe.lvtlu^év a határvonal, a menynyiben a vfirest clszuk Uiu projaurluprától, az utóbbit Csehországhoz Csatolván. 11 gsvv..biztosítsa részére a mármaros’szigeti vasutvonalat. : impenalista politika a rutén, népet a csehorosz korridornak áldozza fel. fia a rutén népnek módjában a Mana akaratát nyilvánitani. ugy évszázados hianyar szimpátiái mellett az éhenhálás veszedelme is aVagyarország melletti álásfoglalásra késztetné, ami a lengyel és magyar népet szomszédokká tenné, s megerősitené mindkettőt, a keleti romr haló invázió silyni harcra, ami a múltban is,, történelmi hivatásuk volt. A tispántal terület. A Romániának ítélt, terület, 33,2 százaléka román, 32,5 százaléka magyar, 10,6 százaléka német, A műveltségben a többi népnek méhsen alatta álló remánok fehán alig valamivel vannak többségesen. Ezek azonban általános adatok. Nyugaton és keleten a magyar elem uralkodik 70—80 százalékos többséggel, a melyiknek épp oly joga van Magyarországhoz tartozni, mint a délen és északon 66—85 százalékos többséttdés). tévá.románoknakRomániához, ha ezek régálla lábait akarnak, Erdély, problémáját csak a Vil. jegyzékben foglalt autonómia tudja megoldani. A román határvonal mentén 30—90 kilométer széles sávban födszinmalmár község és 10 magyar-. többségű város szakiltatik Magyarországtól. Szatmárnémeti (11.9 százalék magyar lakossal). Nagyvárad (01.1 százalék magyar). Arad (73 százalék ma- ■ avar), épp uan tönkremennének, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindinnyiukinak az Erdély és az Alföld közötti áru közvetítés. Feltéve, hogy az antant nem akarja az általa hirdetett legnemesebb elvet, a vének önrendelkezésenek elvét .alkalmazni, akkor a gazdasági tényezők tekintőbevételével kiegészített nemzetiségi elv alapján , a Bihar-hegység gerince, a régi erdélyhatár, lenne az úr vonal, a tihovik egyedül alkalmas arra, hogy határul szolgáljoné A Sásiás és a Bácska. A Bánéstól ir főleg úgy a románok, mint a szerbek v.' svábok' “ kimalálták '.mártártak széli lába.i.thara Hárv. egység is. amelyiktől Br.mó-.Szörénym. gyét SCSIV--si-hez különiteni. A Bánátiról alig ma- i rád meg A magyar ország számára néhány község Szeged közelében, metud. ugyancsak Szegedetként mentik meg a gazdasági oihalástól. Szeged "dolgozta, föl a Bánáté a Bácska és a Marosszöge ,nyersanyegár,a melvektől rivdst elesik. A határon túl Hő nagyvárosok: Tomolóác, Szabadka. Zombor gazdasági érdekszférái miatt a Dunáig, északon Kecskemét—Buda, pesti;; férjednek. Szabadka elszállításával és a Szeted- bajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Kold-Aiuggui ország összeköttetése a DvuétPindol és az Adriával. A békeszerződés 1208. éB:\\V- bahöyervzálfiláSr'i kötelezi a magyar állantot Ausztria száimba. Ennek minden lehetősége elvész a Bácska és Bánát elszakitásával. Az egész föld malomipari telepeinek másodika Budapest , a mely éppen e teláilelek gabonáját dolgozta föl. A .jaioszláv:balorr. keresztezve a Tiszát és Dunát, rrtí-4/ véleménül -sem támaszkodik természetes határvonalukra. Baranyában a dárdai szögletet elvágva Magyarországtól, elveszi tőlünk a Dráva— dunai viziuiac h.rach'opáti's- volta'mellett éppen nem álilható, hogy legalább a nemzetiségi elvét venné tekintetbe. A Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának, ítélt 1,500 000 lakosának csupán 39, 1 százaléka szerb vagy horvát. Horvátország és Magyarország között a Dráma a természetes és etnográfiai határ, minden más határvonal önkényes és tarthatatlan. . . . » 13 á'i ' . • Fiaméra jogot tartunk. Kifimé Magyarországnak köszöni fejlődését és jelentőségét an'y 'természetes Ffkítérlandja és vele kölcsönös egymásrautaltságban áll. 1868-ban mikor Fiume magyar uralom alá került, évi forgalma 23.000.00 korona volt." 1913-ban A7.8/10.000 korona,sem, Jugoszlávia, sem Olaszország nem Indják Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mindegyiknek több megfelelő gazdasági kikötő idván rendelkezésre- Magyarország úgy a maga, mint Fiume érdekében jogot fonnád a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt, s"gazdaságilag is az északi területekkel áll közösségben. A vendek a NIiif. században vándoroltak,mai telepeikre, a Murától északra. Őket a szlovénekhez még nyelvi közösség sem fűzi,mig gazdaságilag teljesei hozzánk tartoznak. Jegyzők a nyugatmagyarországi kérdésről. Nyugat magyar országgal külön jegyzék foglalkozik. Itt is azonban rámutatás történik arra, hogy ősi magyar termid s német lakói később vándoroltak be. A Német-Ausztria élelmezéséhez való hozzájárulása pedig merő illúzió. Amit eddig nyugat felé exportált, annak legnagyobb részét keletről kapta .Cukorgyáraink cépaföldje kétharmad részben magyar terüldre esnek. Egyéb ipartelepei pedig osztrák gyárak fiókjai lévén, ezeket anyaválalkozásai be fogják szüntetni, maguknak sem lévén szenük és nyersanyaguk, miáltal a terüld ipari munkássága dieszti kenyerét. A városok a határ mindkét oldalán tönkremennének. ,V területre nézve ingntik ,az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését. Magyarország ugyanezt teszi. Magyarország összes tervbevett' uj határai az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki.,\ határ* (Vorak mindenütt a legnépesebb területeket szeli át s a természetben való kitűzésénél alig engedne va* látni szabadságot, elvágja a községeket szántóföld* jeiktől. óvárosokat gazdasági érdekszférájuktól, kettészeli a közlekedési gen utakat, elválasztja a asi*lipeket és gátakat az árterületekről Hogy a vasutakkal hogyan bánik el, arra jellemző, hogy míg a régi magyar határt 19, az utat 45 vonal metszi és egy sereg fontos vasúti csomópont esik kívül a határon. A határszéli ha .ási érdekeivel egyáltalán nem törődik a béke amennyiben a fedetlenül szükséges 30—10 méternyi szélességre kiterjedő arabad kereskedelmi zónáról nem tesz intézkedéset - mi eddig minden nevezetesebb békeszerződésben ben foglaltatik. Nincs intézkedés azon birtokok jogviszonyairól, a dologi terhek , megoszlásáról stb, melyeket kettészel az i.j határ. A tervezet szétszakítja Európa legegységesebb és legtökéletesebb folyamrendszerét s az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi, Magyarország tökéletes földrajzi egység. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohasem címezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegetések alapján, a tervezet II. rész 27. cikkében foglalt területi rendelkezései törlendők lennének s Magyarország természetes, ezeréves határai heyrendlilandók. Ha azonban a békekonferencia és lakosság erre irányuló akaratában kételkednék, rendelje e a népszavazást az összes,a határállamoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakossága egyszerre kérdezhssék meg akarata felöl, a területnek a megszálló csapatok áltái való kiürítése után, a nagyi hatalmak és semleges államok ellenőrzése mellett, az 1918. november 3-án azon a területen lakott összes népesség részvételével. Elegáns luxusautók bérelhetők külföldire, vidékre és a városiján bármely időben a Király Áíit®m.ésbírár*. ^ Budapest, VII. Király-utca II. Telefon József 124-01, 124-02, 124-03.