Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

2 1921 február 23. reakció jönne, amely mindent elpusztítana. A nemzetet erősítsék szellemileg és gazdaságilag, ha a kormány nem tud megküzdeni ezekkel a követel-ményekkel, bármily szépek is legyenek a célok, el fognak fordulni a szép eszméktől és akkor el fog következnii lelki nirvána. (Helyeslés : keresztény nemzetiek pártján.) A legelső feladat a jogrend helyreállítája. A katona ne csináljon Politikát, a rendőrség maradjon meg eredeti kereteiben és a társadalmi szervezetek végezzék feladatukat és mellékutakon ne haladjanak a politika felé. Amikor a kormány meggyengül, a társadalmi osztályok széthullnak. Helyre kell állítani a tekintély elvét. Nem azt akarom, hogy privilégiumokat osztogassanak, hanem azt, hogy becsülenek a munkája szerint mindenkit. Mindenkit csak aszerint értékeljük, mennyit ér az országnak, hogy teljesíti-e kötelességét vagy nem. A cenzúráról szólva, kifejti, hogy a cenzúra nem maradhat állandó intézmény. Úgy ahogyan ma gyakorolják, teljesen egyoldalú pártpolitikai célokra is felhasználják, sőt a cenzúra egyéni célokat is megvédelmez. Legjobb lenne, ha a miniszter vagy államtitkár lenne felelős a cenzúráért. Csinálni kellene egy új sajtótörvényt, mely szigorú lenne rendzavart és forradalmi mozgalmakkal szemben. Mi még egy forradalmat nem állhatunk ki a legnagyobb megrázkódtatások nélkül. Már az első is szinte mindnyájunk testén keresztül tört az országban. Nem kívánunk végleges sajtótörvényt, csak ideiglenest, mely néhány évre szóljon. Erős közigazgatásra van szükség a vidéken, mert nem tudjuk, hogy a magyar állam milyen megpróbáltatásoknak van még kitéve. Nem politikai küzdelmekre, hanem szociális politikai alkotásokra van most szükségünk. A pénzügyek tekintetében már megindult a munka. Az egész koncepció csak később fog véglegesen kibontakozni és akkor ítélkezhetünk felette. A pénzügyminiszter máris nagy szolgálatot tett azzal, hogy megindította a szekeret és megkezdte a takarékoskodást. Az adóteher egyenlően oszoljék meg a különböző foglalkozási ágak között, de figyelemmel kell kísérni azt is, vájjon az ingó vagyon nem fog-e olyan védelemben részesülni, amely védelem veszedelmét a pénzügyminiszter múltja felidézi. A közellátás terén az általános szabadság elvét kell szem előtt tartani. Az állam örökös beavatkozása nem vezethet jóra. Csak egy okos átmenet vezethet célhoz. Mindenekelőtt az igazságot kell szem előtt tartani. Gaál Gaszton: Itt vannak a budapesti ellátatlanok. (Nagy zaj.) Andrássy Gyula gróf: Igen, Budapest éppen az a város, ahol az alkalmazottak legnagyobb része nem tud megélni, ebben pedig a legnagyobb veszedelem van. Addig nem lesi és nem is lehet rend, amig a keresztény középosztály nem tudja, hogy mi lesz vele holnap, amig nincs kenyere, vagy lisztje. Ez az állapot csak fölfordulással végződhetik. Ebben az intelligens középosztályban van minden forradalom kiindulópontja, ezzel pedig már most kell számolni, hogy meg tudjuk akadályozni a következményeket. A munkáskérdésről szólva, azt mondja, hogy rossz pénzügyeink mellett is a munkások anyagi és szellemi érdekeit fel kell karolni Üdvözli a szocialista pártnak újra akcióba lépését. De egy kellemetlen érzés fogja el, amikor a munkásságot a mostani fölvonulásban, ebben a szövetségben látja. Drozdy Győző: Károlyiék! (Nagy zaj.) Andrássy Gyula gróf: Reméli, hogy a munkásság tanult a múltból. Hogy panaszkodnak fehér terrorról és ha ilyen volt is, ez csak kilengése azoknak a bűnöknek, a melyeket az elragadtatás okozott. Tartózkodnia kell a munkásságnak minden destrukciótól. Harcolnia kell a közszabadságért. Ma sajnálattal hallotta, hogy egyik alapítója a blokknak az államforma kérdésére vonatkozólag azt mondotta, hogy ezzel egyelőre nem foglalkozik, ezt a konszolidáció utánra hagyja. Olyan formában történt ez a nyilatkozat, mintha ma köztársaságról is komolyan lehetne beszélni. De az ő véleménye szerint mindaddig lojális kitartással kell velük dolgoznunk, amíg nem nyúlnak forradalmi eszközökhöz. Akkor azonban kérlelhetetlen szigorral kell velük szemben eljárnunk. (Helyeslés és éljenzés a Hás minden oldalon.) Az internálások kérdését sürgős revisió alá kell vetni. A felekezeti kérdésben aggasztóinak tartja, hogy egyes komkolyhintők arra törekszenek, hogy a keresztény társadalomban ellentéteket támasszanak. Ennek az aknamunkának súlyos következménye lehetne. Végül a korrupció kérdésével foglalkozik. Sokan vannak, akik korrupciót emlegetnek és korrupt hibáknak hangoztatásával akarnak az irányzatnak ártani. Fölkiáltások a kisgazdapárton: Becsületes, szabad sajtót! Andrássy Gyula gróf: Csakis a legnagyobb nyíltság szüntetheti m?" a visszaéléseket. A korrupciónak minden vádját a nyilvánosság előtt kell tisztázni. Beszédét azzal fejezi ki, hogy a kormány programja mindazokkal a kívánságokkal, melyeket most kifejtett, nem találta ellentétesnek. Általában határozott haladást lát, a kormány egységesebb, mint volt, a jogrendet helyreállította és jobban meg tudja védelmezni, mint a múlt-ban. Addig, amíg a kormány hű marad azokhoz a jelszavakhoz ésahhoz a programoz, melyet maga elé tűzött és vezetni is tudja a nemzetet, addig támogatja a kormányt. (Éljenzés és taps a keresztény nemzetiek pártjáé.) Az elnök öt percre fölfüggeszti az ülést. A szünet után a kisgazdapárti Szijj Bálint üdvözölte beszédében a pénzügyminisztert a takarékosság és szabadforgalom elvének hirdetéséért. De vigyázni kell, mihhogy exisztenciák menjenek tönkre, mert akkor hiába jön a pénzügyi konszolidáció. Figyelmezteti a kormányt, hogy ha a jövő évben nem szünteti meg a gabonazárolást, akkor ne számítson a kisgazdapárt támogatására. Arra is kéri a kormányt, hogy mielőbb oldja meg a belügyminiszter-válságot. Mert ha igaz az, hogy egy kis arisztokratakörben keresnek belügyminisztert, akkor legyen a kormány arra elkészülve, hogy a kisgazdák ezt a békát már nem fogják lenyelni. (Helyeslés a kisgazdáknál.) Az ülés háromnegyed két órakor végződött. Jaánisn Hislaf (43.) A nautika eseményei. Andrássy a keresztény nemzeti pártban. Andrássy Gyula gróf ma este megjelent új párt körében, ahol őt a párt nevében Huszár Károly köszöntötte, abban a reményben, hogy ebben a megromlott korszakban diadalra viszi a keresztény párt zászlaját. Andrássy válaszában kifejtette, hogy nem hívásra, hamm meggyőződésből állott a keresztény lobogó alá, mert most nem az egyéni célok a fontosak, hanem az, hogy mindenki teljes erejével szolgálja a magyar jövőt, ő mikor ebbe a pártba jön, nem embereket akar látni, hanem magyar eszményeket és ebben a pártban látja a magyar eszmények harcos táborát. Minden erejével támogatni és segíteni fogja a pártot. Igyekezni fog, hogy rászolgáljon arra a ragaszkodásra, amelyet neki a párt előlegezett. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja csütörtökön este hat órakor értekezletet tart, amelyen a pártvezetőséget fogják megválasztani. Elnök nem lesz, csupán intézőbizottság, hogy ezzel is kifejezzék demokratikus fölfogásukat. Ugyanaznap a párt este 8 órakor Andrássy tiszteletére a Gellértszállóban bankettet rendez. S egyottas értekezlet. A kormánytámogató pártok a keresztény nemzeti párt és a kisgazdapárt holnap délután 5 órakor az országiháza delegációs termében együttes értekezletet tartanak. Értesülésünk szerint Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter javaslatait fogják tárgyalni. A belügyminiszteri tárca. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó Ferdinándy Gyula belügyminisztert fölmentette állásától és Tomcsinyi Vilmos Pál igazságügyminisztert ideiglenesen megbízza a belügyminisztérium vezetésével. Az ideiglenes megoldás nincs kedvére a kisgazdapártnak és sérelmesnek tartja azt is, hogy Tomcsányi megbízása a párt tudta nélkül történt. A kisgazdák ama is Gaál Gaszton vagy Ikráéig Szabó János kinevezését óhajtják. A külügyi bizottság ülése. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délben tartotta alakuló ülését. Elnökké Andrássy Gyula grófot, a bizottság jegyzőjévé Moser Ernő képviselőt választották meg. Percre a vámértelem elen. — A közgyűlés egyhangúan visszautasítja az önkormányzat megbolygatását. — Pest vármegye ma délelőtt tartotta, rendkívüli közgyűlését, melynek jelentős eseménye, hogy a vármegye egyhangúan állást foglalt a tervezett vármegyei és községi reform ellen. A közgyűlésen Preszly Elemér főispán elnökölt. A javaslatok során kimondták, hogy a megyei tisztviselők fizetésének kiegészítésére szükséges pótadót fentartják, majd áttértek Patay Tibor indítványára, mely a vármegyei és községi önkormányzatnak tervezett módosítása ellen irányult, Patay hosszabb beszédben okolta meg indítványát. — Az az elvünk — úgymond — hogy a nemzetgyűlés nem az az orgánum, amelyik ehhez a kérdéshez hozzányúlhat. Nem tartja hivatottnak a reform megalkotására, mert önmaga adott marszulát saját magának teendőire nézve. Adminisztrációs reformra szükség van, azonban itt nem adminisztrációs, hanem hatalmi reformról van szó. A vármegye mindig védelmezője volt a közszabadságoknak, nemcsak a felülről jövő zsarnoksággal szemben, hanem az alulról jövőkkel szemben is. A kívülről és belülről fenyegető bolosevizmussal szemben csak a népben meglévő nemzeti érzéssel lehet megküzdeni, aminek évszázadokon át éppen a vármegye volt a fészke. Miután Weichert Miklós törökbálinti plébános és Kovács István rákospalotai evangélikus lelkész Patay indítványa mellett. Koncz János csepeli jegyző pedig a javaslat ellen szólalt föl, a közgyűlés egyhangúan elfogadta Patay indítványát és kimondta, hogy: Pest vármegye a súlyos belső- és külső politikai helyzetet szem előtt tartva, a leghatározottabban állást foglal minden oly időszerűtlen reform ellen, mely a jogfolytonosságot úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és községi szervezeteknek törvényes rendszerét megbolygatni, vagy átalakítani akarja és ezekkel a törekvésekkel szemben egyértelmű tiltakozását és állásfoglalását jelenti ki; kívánja, hogy* mi? a nemzet, alkotmányos tényezői az országnak ebben az egyik legéletbevágóbb kérdésében nem határozhatnak, minden reformtervezet mellőztessék. A közgyűlés ezután Patay indítványára megkeresi a kormányt, hogy a szabadkőműves páholyok destruktív működésére elfoglalt álláspontját minden külső és belső befolyásolás mellett is változatlanul őrizze meg. Végül az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga átiratát tárgyalták, melyben a forradalmakban bűnös destruktív sajtó felelősségre vonását s pártatlan sajtóbiróságot követel. Pálóczi-Horváth Ádám szerint — mint a debreceni események is mutatják — a destruktív sajtó újból felütötte’ fejét és egyes lapok hangja, melyet újabb időben használnak, lüt’S-ra emlékeztet.. Ajánlatára a közgyűlés egyhangúan csatlakozott az átiratban foglalt kívánságokhoz, majd a még hátralévő folyóügyeket intézte . Tarsassiam ss iraesm A világtörténelemnek eleddig legpazarabb vacsorája bizonyára az volt, amelyen Kleopátra, Egyiptom szépkirálynője — aki fogadásból be akarta bizonyítani, hogy tízmillió sestertius értékű rács árát el tud fogyasztani — fülönfüggő drága ,völgyét forró ecetben feloldván — felhörpintette. Az Erzsébetvárosi Kaszinó a napokban vacsort adott díszelnökének, Beöthy Zsoltnak tiszteletre, abból az alkalomból, hogy Beöthy a Kisfaudy-Társaság legutóbbi kötülésén hatalmas beszédet mondott a kultúra politikájáról,s a magyarársadalomhoz fordulván, a könyvkiadói tevékenyégében anyagi bajok miatt megbénított Kisfaludy, társaság pénzbeli támogatása érdekében. Ezen a vacsorán szintén felolvadt egy igazgyöngy: a magyar szív nemes érzése — de nem maró folyadékján, hanem a lelkesedés szent füzében- s nem kárt is veszteséget okozva, mint a milyen volt a keleti fejedelemnő ékszerének szétmállása, hanem inkább gazdagítva a magyar nemzeti irodalom vezető inézményát. Mert ezen a vacsorán — a Beöthy Zsolt felhívása és a Széchenyi útmutatását követni kívánó Kaszinó példája nyomán — hamarosan majdnem háromszázezer koronát jelentettek be — egyesületek és egyesek — a Kisfaludy-Társaságnak szánt adományát, —■ úgy hogy irodalmi életünk ősz vejére, szemmel láthatóan mélységesen meghatva, ilyenformát érezhetett, mint a mi Kossuthnak, a szorongatott nemzet népszerű vezérének keblét eltöltötte, mikor 1848 július 11-én a képviselőháziján a haderő megajánlása tárgyában mondott beszéde végén, a „Megadjuk""-kiáltásnak lelkesen egyhangú zúgását hallva, azokat az örökké emlékezetes szavakat mondotta: ,,feborulok a nemzet nagysága előtt!.. Min lehet szemet hunyni az események előtt, nem szabad a bajokat lekicsinyelni. Ha talán más módon és más viszonyok között, mint 48 nyarán, — de a haza most is veszedelemben van! Sőt a helyzet ma sokkal nehezebb, a veszedelem nagyobb, a ellátások még sötétebbek, mint voltak hősi szabadságharcunk gyászos leveretése után. Ésmégsem szabad reményünket elvesztenünk, nem szabad kétségbeesnünk. De hitünk és reményünk csak egy módon válhatik valóra: ha közéletünkből kiküszöbölve minden egyenetlenséget, megteremtjük a hazafiús érzésnek és gondolatnak mindeneket összelgó egységét, a nemzeti szellem integritását. Erre, szinte egyedüli eszközül, nemzeti kultúránk kináltozik. E kultúra szeretetében és munkájában kell találkoznia minden magyarnak s akkor meg lesz debenn az annyira szükséges összhang, kifelé perig, szomszédainkkal szemben a kulturális felsőbbség s akkor aztán — megint Kossuth szavaival élve — „Magyarországot s poklok kapui sem fogják megdönteni.“ Ezért kell igen megszívlelni a Beöthy Zsolt áldozatkészségre hivó szavait a társadalomnak s ezért kell nyomatékosan méltatnunk az adakozók sorát megnyitott Erzsébetvárosi Kaszinó példájának jelentőségét. Mert a Kisfaludy-Társaság vezetésével .Ryan mozgalom indulhat meg az irodalom terén, mely eredményeiben a legnevezetesebb történelmi énvezők határával versenyezhet